Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

1954 MÁJUS 1 NAPLÓ cA. fekete, ház Filmrevett regények csak elvétve, néha-néha elégítik ki a moziláto­gatóknak azt a tekintélyes hánya iát, amely az eredeti regényt már előzőleg olvasta. Ez általános je­lenség. Oka: a film többnyire zsu goritva, zanzásitva adja az eredeti regényt, másrészt viszont az olvasó a regény hőseiről képet alkot ma­gának és ez a kép gyakran nem felel meg annak a képnek, amit egy másik olvasó — aki története­sen a film rendezője vagy forgató­könyvirója, esetleg maszkmestere színezett ki magában és keltett élet re a filmen. Dickens filmesitett regénye azon­ban nem hagy hiányérzetet még a Dickens-rajongókban sem. Akár­csak a nemrégiben bemutatott Twist Olivér című film, a Fekete ház is hamisítatlan Dickens mű. John Dighton, a film szövegkönyvének írója nem csorbította a dickensi ro­mantikát, sem a dickensi társada­lomkritikát. Az operatőr: Gordon Dines, a múlt századbeli ködös, füs­tös Londont építette fel és a film szereplőinek, a legkiválóbb angol színművészeknek az érdeme, hogy az 1830-as évek hangulata, érzés­világa, társadalma és erkölcse, szen­vedélye és szenvedése kitöltötte a keretet, túllépett a kulisszákon, élet­lé változott. Hamisítatlan dickensi film csak hamisítatlan dickensi regényből szü­lethetne. Mint annyi más könyvé­ben (Twist Olivér, Copperfield Dá­vid, stb.) Dickens a „Fekete ház“- ben is az otthontalan, kitett gyer­mekek tragédiáját, szörnyű életét festi a szavak ecsetjével, lángoló gyűlölettel ostorozza a lelketlen is­kolapolitikát, az angol«. törvények merevségét, az úriosztály romlott­ságát, azt, hogy a társadalmi igaz­ságtalanságok nyűge, a kizsákmá­nyolás elviselhetetlen terhe hogyan teszi nyomorékká, kultúrálatlanná, esetleg gonosztevővé a védtelen, ki­szolgáltatott gyermeket, de a felnőt­tet is. Ki a nagyobb gonosztevő? — te­szi fel a nagy angol társadalomraj­zoló a kérdést és minden alkalom­mal habozás nélkül megtalálja a választ. Vádló ujját nyújtja az úri gonosztevők, a Fekete ház igazgató­ja, vagy London hírhedt uzsorása felé és rámutat: ök! ök a legna­gyobb gonosztevők. A többiek csak kényszerből teszik, de ök... Tovább Dickens nem folytatja, nem, folytatja a Fekete ház-ban sem. Rámutat a társadalmi igazság­talanságokra, a szörnyű, gennyedő sebekre, amelyek sűrűn tenyésznek íj ország testén, de okát nem talál­ja, Egyes emberekben, egyes fog­lalkozási ágakban látja a hibák kór­okozóját. Egyes embereket ruház fel « rossz tulajdonságok valamennyié­vel, visszataszítóvá, undorítóvá te­szi ölcet, undorítóbbá, mint amilye­nek az életben valóban voltak. — Összegyűjti rajtuk az emberi hibá­kat, az emberi embertelenségeket, mint ahogyan az iskolákban egy egyetlenegy ló képén ábrázolják va­lamennyi lóbetegséget, a pókosság­tól a kehességig. Ugyanakkor más embereket, regénye más alakjait em berfeletti jósággal áldja meg. A kettő — a jó és a rossz — össze­csapásából többnyire a jó kerül ki győztesen. Dickensnél így van. A nagy író szerette volna, ha az életben is úgy történt volna meg a kibonyolódás mint ahogyan az ő fantáziájában, alkotó képzeletében lefolyt. Nem mindig így történt, többnyi­re és általában nem így történt hosszú időn át. A mentöangyalok, a szeretetremél­tó öregurak, kedves-bájos kisasszo­nyok, jóságos öreg nénikék csak egyes eseteket tudtak megoldani, csak egyes ritka esetekbe, tudtak beavatkozni a való életben és ép­pen ezért tódul egy Dickens-regény elolvasása után önkéntelenül is az olvasó ajkára a kérdés: — Jó, jó, ez a fiú megmenekült, boldogul. A hóna alá nyúltak. De mi lesz a többivel? A sok kis ron­gyossal? A Fekete ház, a szörnyű iskola-internátus többi tanulójával? Mi lesz a többi emberrel, akik az adósok börtönében senyvednek? Mi lesz a többi állás után szaladgáló fiatallal? Mi lesz a többi szerelmes­sel, akiket visszavonhatatlanul el­szakít egymástól az anyagi érdek, a kapzsiság, akik elöl senki sem dönti le a társadalmi korlátokat? Dickens, a múlt század bátor­hangú, szenvedélyes romantikusa, a társadalom fáradhatatlan kritikusa, ■lem ad, nem adhat ezekre a kér­désekre választ. De választ ad — a Fekete ház-ban is választ ad — or­ra o kérdésre, hogy életképes-e a kapitalista rendszer, hogy erkölcs-e a Iialph-bácsik vzsoráserkölcse, hogy mi a sorsa a lelketlenség, a pénz világában a gyermekeknek, hogy mi a sorsa a szerelemnek, a tehet­ségnek. A történet vége — akárcsak a Twist Olivér-ben — romantikus happy end“ — boldog vég. A sze­relmesek megtalálják egymást, a rosszak elveszik méltó büntetésüket, az orgona mélyen búgó hangja kí­séri új életükre e szerelmeseket. — Dickens igazságot szolgáltatott, az ö receptje“ szerint szolgáltatnak hát igazságot a film készítői is. Mi azonban tudjuk, hogy ez regényes igazságszolgáltatás, mint ahogyan a történet bővelkedik a regényes, kép­zeletdús részletekben. Az élet, a történelem azonban más megoldást tartogat a társadalmi igazságtalan­ságok megszüntetésére. Ezt az igazi megoldást azonban Dickens még nem írhatta meg, hi­szen nem ismerte a társadalmi erő­ket, azok törvényszerűségeit, a film írói pedig... ha ismerik, akkor sem írhatják meg. Egyelőre. GARAMI LÁSZLÓ Hangverseny-naptár Operaest a LISZT-tcrcmben Május 10-én, hétfőn este rendezi az OF Hangversenvközpont IV. operaestjét. Az előző három est tikere már eddi* is túl­nőtt a hangversenyterem falain. A legutóbbi Verdi-est két előadását megelégedett, lelkes közönség tapsolta végig, ugyanakkor múlt pénteken a Kossuth-rádió majdnem teljes műsort közvetített a sorozat első hangver­senyének anyagából. A május 10-i műsor n múlt század és az elmúlt néhány évtized nagy operaszerzőinek műveiből hoz részlete­ket. felhangzannk a RajCzzók. Bánk-bán, Faust. Carmen, Ifjú gárda. Pillangókisasz- szony. Igor herceg, Borisz Godnnov. Mig­non, Sámson, Delila és Pnrnsztbecsiilet stb. c. operák legszebb részletei. Közreműködnek: Orosz Juli«, a Népköztár­saság érdemes művésze. Máthé Jolán, Ilos- falvi Róbert és Tóth Miklós. A Szimfonikus Zenekart Rozsnyai Zoltán vezényli. A hangverseny jegyeit a Horizont köny­vesbolt árusítja. KOSSUTH DÍJASOKNAK, A BUDAPESTI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰVÉSZEINEK PÉCSI SZEREPLÉSE Május tizedikén, hétfőn a Pécsi Nemzeti Színházban a Hiúság vására című műsor­ban fellép Tőkés Anna. Kossuth-díjas, a Magvar Népköztársaság érdemes művésze, a Budapesti Nemzeti Színház tagja. Ungvári László, Kossuth-dijas, a Budapesti Nemzeti Színház tagja, Várkonyi Zoltán. Kossnth- díjas. a Budapesti Nemzeti Színház tagja, Ferrari Violetta és Kajczy Lajos, a Buda­pesti Nemzeti Színház tagjai és Horváth Jenő a budapesti ifjúság! színház tagja. JÓKAT EMLÉKÜNNEPÉLY A LEŐWEY KLÁRA ÁLT. LEÁNYGIMNÁZIUMBAN Országszerte készülnek Jókai Mór halála 30. évfordulójának ünneplésére. A Leőwey Klára leánygimnázium tanulóifjúsága is elhatározta, hogy a nagy regényíró, Jókai Mór emléképek áldoz. Az Ifjúsági Színház­ban hetek óta serény próbák folynak. A leánygimnázium növendékei a zenei tagozat tanulóival együtt készülnek nagyszabású Jókai emlékünnepélyükre. A „Kőszívű em­ber fiai*' c. dramatizúst regényének leg­szebb részeit viszik a nézők elé. Az elő­adások május 14, 1$, 16-án délután 5 óra­kor lesznek. TUDOMÁNYOS ÜLÉS A Pécsi Orvostudományi Egyetemaz Orvos-Egészségügyi Dolgozók .Szakszervezete Pécs-Barnnyai Területi Bizottsága Tudomá­nyos Szakosztálya május 3-án, hétfőn dél­után 6 órakor az I. sz. sebészeti klinika tuutermében XXII. Tudományos ülését tart­ja. 1. Máttyus Adorján; Adatok a myotonia betegség tünettanához. (Előadás), 2. Brand Imre: A myotonias 'hidegek intraocularis hypotonia járói. (Előadás), 3. Béres Tibor: (Budapest); A huminsavak élettani szerepe és therapiás hatása az emberi szervezetben (Előadás). Elnökség, „SZTÁRLESZÁLLITÁS“ Május 3-án, hétfőn fél 6 és este 8 órai kezdettel az Országos Müsorközpout előadást tart a Pécsi Nemzeti Színházban. „Sztár leszállítás'* címmel. A műsor keretében fel lépnek Bordy Bella, Mezey Mária, Zentay Anna, Salamon Béla, valamint több neves budapesti művész. Jegyeket a színház pénz­tára árusít. A magyar sport története Az első két közlrnénvünkben a magyar sport történetét ac első vitáfha'h*. ráig ismertettük. Mai cikkünkben a Tanácsköztársaság és a Horthy fasizmus sportjával foglalkozunk. DOBOZYIMRE cA szent kát XVIII. _ Ilexes. Sok a za­~ 11 rándok? I Bernát himez-hámoz. — Sok ... vagyis nem tudom, nem számláltam Weg... • — Mégis: ezer, kétezer, lláromezer? — Lehet, nem tudom, fcppen akkor érkeztek a Péte-rkutdak, amikor be­jöttem: ők maguk lehet­nek vagy százan, százhú­szat Csalicska felkapja a fe­jét, mint a Aüzérlió, ha ágyú.övést hall. Száz. százhúsz? Lehetetlen, Pé- terkútról minden eszten­dőben legalább ötszázan szoktak jönni, az úrnapi zarándoklatra. — Nem tévedsz, Bernát fiam.; Péterkút a környék legvíllésosabb faluja, a Plébános is mindent meg­tesz: derék ember, s nem szokott ráfizetni a zarán­doklatra ... Nehéz elihin- di, hogy csak ennyien jöt­tek voina. Hőből ereszt a nadrág- tájon, nem bírja tovább az irgalmatlan szorítást. — Hajjaj — nyögi — ■hég jöhetnek. Nem min­dig jönnek ám egy ban­dában. Harmadik eszten­deje is az első csapat már hajnali fél ötkor itt volt, ■f második, majdnem egy érával később érkezett. Elaludt a kántor, arra vártak. Nohát, ilyesmi az idén is megeshet Csalicska előhúzza óriá­st kockás zsebkendőjét s meg törli izzadó homlokát. — Bár igazad volna. De ha csak százan jöttek ... Biztos ez, Bernát? — Biztos. Mondom, száz&n-százhuszan van­nak. — De miért? Mondjá­tok meg nekem, miért? Ennyire lelohadt volna Péterkúton a hit lángja? Oroszlán, akit nagyon is közelről érint a zarán­dokok számának alakulá­sa, üres tekintettel mered maga elé. — A szentségit neki — morogja — ha így megy, bottal üthetem a pénzem nyomát. Csalicska felcsattan. — Ne káromkodj és ne sápitozs, azzal még rá­érsz! Azt mondd meg ne­kem, miért ilyen kevesen jöttek Péterkútról. — Hát... kapálás ide­je van, tisztelendő úr. — Ostoba beszéd. Ta­valy is, tavalyelőtt is, minden esztendőben kapa lás idején tartottuk a zarándoklatot: mégis töb­ben voltak. És különben is, azért van ott a helyi plébános, hogy búcsújá­rás napján lebeszélje a parasztokat a kapálásról. Hát nem értitek? Ha ka­pálnak — az nekik ha­szon, ha idejönnek — ez nekünk haszon. Oroszlán bánatosan va­karja az ál lát. Észre sem veszi, hogy a hátsó zsebé­be süllyesztett sárga cipő krém lassan, de biztosan olvadozik, s egyre jobban terjeszkedő, gyamussaúnű foltot hagy a kendervá­szon nadrágon. — Hiszen megértjük mi, ami ránk tartozik — dünnyögi — hanem az a baj, hogy a parasztok is kezdik ám megérteni, ami rájuk tartozik. — Ez meg mit jelent­sen? Beszélj világosan! — Beszélhetek, ha csak az kell. Mi tudjuk, hogy nekünk a búcsújárás fon­tos; a parasztok tudják, hogy nekik a kapálás fon tos. — És a bűnibocsánat? És a leltei megnyugvás? Csalicska sorra vizsgáil- ja a plébánia támaszait, aztán idegesen legyint. — Eh, majd meglátjuk! Bernát, te eridj a sekres­tyébe s olvasd meg a szentelt gyertyákat. Körül belül ötszáznak kéll len­ni. Százat végy magad­hoz, százat-százat pedig adj Hőből harangozónak, Oroszlán uramnak s a kedves nővéreknek. Mind egyik gyertya tíz forint, vigyázzatok, nehogy va­laki becsapjon bennete­ket. És különben is legve­tek szemfülesek: ha va­laki meggyujtja a szen­telt gyertyát s utána el­megy a kúthoz, vagy más hová, ügyesen fújjátok el a gyertyát s azt mégegy- szer el lehet adni. Meg­értettétek? Helyes. No, most nézzük a kegyhely­ről készített fényképeket. Hány képeslapunk van. Hőből fiam? — Háromszázhúsz. — Mennyibe van da­rabja? — ötven fillérbe. — Helyes. Mindenkinek adj hatvan képeslapot, nyolcvan nálad marad, te mozogsz legtöbbet. A lap­pok ára darabonként öt forint. — Tavaly háromért ad­tuk, plébános úr. — Az tavaly volt! No ti "ketten induljatok! Ha­nem azt megmondom, hogy eladatlan gyertyát, eladatlan lapot nem. aka­rok látni! Bernát, várj csak egy percig. Itt van ötven forint, ezt arid a remetéknek: harminc le­gyen Lőrinc atyánál, húsz Károly testvérnél, s ami­kor a perseiyezés meg­kezdődik, mindegyikük ügyesen, jól láthatóan te­gye bele a pénzt a per­selybe. Hadd ébresszék fel a hívekben a kegyes adakozás buzgalmát. De nehogy megpróbáljanak lopná a pénzből! Mondd meg nekik, hogy egyik szemem a mise alatt is rajtuk lesz. (Folytatása következik) A Marryar Tanácsköztársaság rövid fenn­állása alatt is példát mutatott a sport fej­lesztése terén. A tanácsköztársaság rendelke­zései hosszú századok mulasztásait pótolták. A történelem során először tűzték ki célul a tömegsport megteremtését. Az M ff. akkori elnöke veszi át a testnevelés irányítását. 1019 áprilisában alakult meg a testnevelési ügyek direktóriuma. Hivatalos intézkedések egész sorát hozták, amelvek mind azt a eélt szolgálták, hogy a dolgozói is részesül­hessenek u testnevelés áldásaiban. Megnyitot­ták a fürdőket a dolgozók előtt. A Margit­sziget féltve őrzött parkjait és sétányait boldog vidám g-yermekkneagás verte fel. A munkás­ság nagy lümegc kezdett spoitolni. A pályák azonban keveseknek bizonyultak. Bokányi Dezső, munkaügyi népbiztos három atlétikai, labdarúgó pálya építését jelentette be. majd tervbe vették a lóverseny-pálya gyepesítését. Csónakházakat, játszótereket hoztak létre. De gondoltak a minőségi sportra is. Labda* rúgó-csapatunk válogatott mérkőzést játszott az osztrákokkal, mely 2:i-es magyar győze­lemmel végződött. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is hozzáláttak a sport szervezéséhez és a sport­pályák építéséhez. Tatabányára uszodát. Szegedre és Újpestre nagy stadiont terveztek. Ezenkívül sporttelepek, népligetek és játszó­terek százainak helyét jelölték ki és hatá­rozták el azok felépítését. A vidéki sportolók nevelésére edzőket küldtek vidékre, a sport népszerűsítésére kis sportkönyveket adtak ki. Nagy tömegben kezdték meg a sportszerek gyártását. , A Vörös Hadsereg tagjai rendszeres sport­képzésben részesültek. Az egyes csapattes­tekben sportszakosztályokut hoztak létre. Úszásban, tornában, atlétikában, céllövészet­ben és a labdajátékokban versenyeket ren­deztek. A Vérmezőn katonai Sportstadion fel­építését tervezték. Az iskolai testnevelésben is reformokat hoztak. Céljában, anyagában és módszerében is megváltoztatták a testnevelést. A gyermek- lélektanra, az orvostudományra és az élet körülményeire alapozták. Az iskolai tanulók részére sportköröket szerveztek, középiskolás úszó és mezei versenyt rendeztek. Testne­velő tanárképző intézetet állítottak fel. A május 1-i soha nem látott nagy felvonulás­sal és színes sportműsorral ünnepelték tneg. A hibák, amelyek a Tanácsköztársaság bu­kásához vezettek megtalálható voltak a sport­ban is. A^burzsoá sportegvcsületek megma­radtak, működésükkel bomíasztónn hatottak. Nem volt meg az egvséges ideológiai alap, az ellenséges, régi beállítottságú vezetők to­vábbra is tevékenykedtek. A hibák azonban nem csökkentik a Tanácsköztársaságnak a sportban elért nagy eredménveit. A Tanácsköztársaság bukása után a Horthv ,-fasizmus politikai gazdasági elnyo­másakiterjedt a sportra is. A sportban cgv csapásra rorabadöntöíték azt, amit a Tanács- kyglársaság alkotóit. A lóverseny teret vissza- -Jfapták a grófok, bárók, ■ a Margitszigetről kiűzték a mnnkásgyerekeket. A sporttelepek knnni bezárultak a munkások előtt. A MO­VE, Turul és a Kereszténv Sportliga létre­hozásával csírájában el akarták nyomni a munkás sportot. Ezek az egvesiiletek bázi­saikká váltak az ellenforradalmi köröknek. to2t-h-n a képviselőházban mei-nzovazták a hírhedt leventetörvényt, m-lv tulajdonkép­peni alapiót képezte a Horthv fasizmus sportpolitikájának. Megszervezik a cserkésze­tet is, s minden eszközt megragadnak az nralkodókörök azért, hogy a fiatalságot meg­nyerjék ügyüknek. I A tömegek megnyugtatására beígérték • Nemzeti Stadion felépítését is. Azonban a felépítéséig több mint 30 évnek kellett el­telni, míg végre népi demokráciánk felépí­tette. Az iskolai testnevelésre nem sok y. i I , gondot fordítottak. 1930-ban megtartott testnevelési kongresszus mcgálla­Í ntotta, hogy a középiskolás sport vitelére étrehozott KISOK nem vitte előbbre az is­kolai sportot. A kormány anyagilag igen kevés támogatásban részesítette a testnevelés ügyét. A sportversenyeket megadóztatták. A bevételek 13 százalékút adóra kellett befi­zetni. A magyar sport pénzügyi alapját tu­lajdonképpen csak a lóversen vek bevételének 2 százaléka képezte. A vidék sportjáról is teljesen megfeledkeztek. A sport tipikusan tőkés jelenséggé vált, a legjobb sportolókat a nagv budapesti egyesületek tömörftették össze és az egyesületek nagyrésze a labda - rágáson kívül nem törődött más sportággal. A magyar sport ekkor is kitermelte nagysá­gait. Bár a legjobb labdarúgóink a 29 as években nvugutra mentek, mégis jelent • nemzetközi sikereket értünk el. Világbajno­kaink, olimpikonjaink saját maguk erejénél fogva érték el ragvogó eredményeiket. A nemzetközi sportkapcsolatok kiépítése Németország és Olaszország felé törféni, a fasizmus útjára lépett ország politikájának megfelelően. A szomszéd népekkel (románok­kal. csehekkel, jugoszlávokkal) vívott nem­zetközi találkozók soviniszta tüntetésekké fajultak. A kommunista párt és a KIMSZ egy ne­gyedszázadon keresztül harcolt a fasiszta po­litika minden mefStyilvánalésa ellrn. A KIMSZ felvette a harcot a levente intéz­mény ellen is. Először a párt lapjában, majd később a levente foglalkozásokon, belülről harcolt a leventézés elten. A magyar munkás sportolók is jelentő* részt vállaltak a harc- ban. Legjobb sportolóikat a burzsoá sportkö­rök elcsábították. Soraikba befurakodtak az árulók. Strom­feld Aurél vezetésével a TTE tagjai ismerték fel legelőször a munkás sport igazi jelen­tőségét. Kirándulásaik alkalmával politikai szemináriumokat tartottak. Igen sok májú», 1-ct ünnepeltek meg titokban a budai he­gyekben. 1944-ben a kormanv feloszlatta a TTF-t. Súlvos nehézségei voltak a Vasas-nak is. A szakszervezet sem támogatta az egyesületet. A Vasas sportolók azonban nem csüggedték. Torna szakosztályuk több, mint 300 taggal dolgozott. 1926-ban létrehozták a kézilabda férfi és női csapatot. Az egyesületben rend­szeres volt a sportmunka. Még a kirándulá­sokon is tartanak edzéseket a Vasas spor­tolók a nagy pályahiánv miatt. Az utolsó évtizedben hatalmas szurkolótábora lelt » Vasas labdarúgócsapatának. A Vasa» mérkő­zéseken megjelent hatalmas tömeg intő fi­gyelmeztetés volt a Horthv fasizmus felé, hogv a munkássággal mindenkor számolniok kell. A Vasas tagjai rendszeres politikai fog,alkotásokon vettek részt, de bekapcsolód­tak a Vasas soortolók a kommunista párt földalatti harcában is. 1942-ben a fasiszta sportoolitika átszervezte és Kinizsi ne, .‘a engedélyezte további működését. A ha mi - ! ■ it nagv munkás egyesületünk az MTE is hallat­ta szavát az elnyomatás éveiben. 1936-ban a munkás birkózók Oslóban a szovjet bi-uó- zókkal mérkőztek. A gödi üdülőhelyen , -ó- nakházat létesítettek, melv központja lett a baloldali munkás «rvortverérek tevékenységei­nek. Endre László nvil»« beiugiy miniszter oszlatta fel a gödi sporttelepet. Hírek a nagy mérkőzésről A magyar labdarúgó válogatod kedden délelőtt 11 és 12 óra körött külön au tóbusz - szál érkezik le Pécsre. A válogatottat Sebes Gusztáv, uz OTSB elnökhelyettese vezeti, a csapattal jön Múndi Gynlu állami edző is. Az OTSB kijelölte a pécsi edző mérkőzésen résztvevő magyar válogatott csapat tagjait. Szerdán Pécsett n következő játékosok jut­nak szóhoz n in agyar válogatott csapatban. Orosics, Buzánszki, Lóránt, lantos. Kárpáti, Bánvai. Zakariás. Sándor. Budai. Kocsis. Hidegkúti. Puskás. Palotás és Czibor. A közelmúltban mandulaműtéten átesett Bo- zsík is lejön Pécsre, aronbau az ö játékává nem kerül sor. * A megyei TSfí mellett működő labdarúgó- erlzők tanácsa kijelölte azt a keretet, amely­ből a maeyar válogatott elleni pécsi vá­logatott kikerül. A keret tagjai: Krausz, Sarbak. lilét, Bárdost. Hegyi, Sárközi, Sző­ke. Polgár. Kretz, Horváth, Molnár, Milo- soviet. Kertész, Króm, Máthé, Karácsonyi• A nagy mérkőzés elolt últörőmérkőzést ter­veznek. * \/ angol labdarúgó-csapat készülődéséről érkezett legújabb hírek beszámolnak arról, hogv az angolok kibővítették az eddigi 31 távból álló válogatott keretüket. Utólag még *» játékost válogattak be és most 44 tagú a keretük. A 9 áj játékosok között szerepel Matthews is. * Az angol labdar+nóválogatotl P*c»} szerep­lésével kapcsolatban különböző hírek ter­jedtek el. Az MTSB ezzel kapcsolatban hi­vatalosan közli, hogy a hírek nem felelnek meg a valóságnak. Sportműsor MiJUS 1., SZOMBAT Labdarúgás: Pécsújhrgvi Bán vú*z—Nagy­kanizsái Bányász NB. IT-es labdarúpóniérkó- zés, Péceiíjhegv 16. Pécsőjhegy—Szászvár, Pécsújhegy 14.30. megyebajnoki mérkőzés. Repülés; Repüló-modell Bemutató, Lenin- tér 14. ökölvívás: Pécsi Bánván/—Nagykanizsai Bányász ökölvívó-mérkőzés. Pécsűjhegv kul- túrhúz. a labdarúgómérkőzés után kb. 18.3o. Kézilabda: Komlói Bányász— Do /> a me­gyei nőj 13.30. Komlói Bányász—Dó/^a me­gyei íérfi 16.20. Komló. MÁJUS 2., VASÁRNAP i Labdarúgás; Pécsi Dózsa—Soproni I*)k«>- raotiv, Vorcsny-utca (él ti. Pécsi Lokomotiv Tatabányai Építők. I,okomotiv-púIva 16, NB. II-es mérkőzések. Mccek^zabo'cs— Traktor. Mecsck«za boles 16. Mohács— Sör­gyár, Mohács 16. Hidas—Vemén d, Hidas 13.vo. Megyeim.inoki mérkőzések. Motor; A Pécsi Dózsa országos gyorsasági motorversenye. Mecseki korpái yu. Cél és rajt Üdülőszálló. Indítás 10. Asztalitenisz: Péc.«*i Szpartakus/ Bp. Szik­ra NB I-es férfi mérkőzés. Leőwey Klára Icánvgimná/inm tornaterme 9.30 Atlétika: Pécsi Lokomotiv évadnyitó páLn. versenye. Lokoinoiiv-pálva 10. Kézilabda; Egyetemi t Haladás - Pécsi Fák- Ívű férfi 11. Egyetemi tornacsarnok. Pécsi Dózsa—Szigetvári lokomotív megyei női 15, Pécsi Vörös Meteor—Pécsi!jhegyi Bá­nyász megyei női 16. Tanítóképző. Sel|r#i Vörös Meteor—Szigetvári Vörös Lobogó me­gyei női, Sellye !>. S/partákiád: \ Ped. Főiskolák szpartakiad versen vei. A Ped. Főiskola sportlétesit me­nve! 8 -12-ig és délután 14.30—19-ig. Az ünnepélyes megnyitás 14.30-kor. lövészet: Megyei kispuska egyéni csapat- bajnokságok. Dózsa Lövész Tiszti Iskola 9. * MÁRCIUS 7-én lejátszott Pécsi Vörös Lobogo—Pécsi Bányász barátságos labdarugó mérkőzésen Szervectki János, pécsi lakos tettlegesen bántalmazta Pátdi Kde játékveze tői. A most megtartott bírósági tárgyaláson Srerveczki Jánost húrom hónapi börtönre. 400 forint pénzbüntetésre, és u/. összes költsé­gek megtérítésére ítélte el a bíróság. * VASÁRNAP reggel megindulnak a ped főiskola sportlétesítményein n ped. főiskolák s/pnrtnkiád versenyei. Vasárnap délelőtt férfi kosárlabda, láb daru go-mérkőzések és női kézilabda és röplabda-mérkőzések lesz nek. Délután fél 3-kor az ünnepelve* meg nyitó után az atlétikai verseny első részét bonyolítják le, majd labdarúgó és nő* kézi­labda mérkőzéseket játszanak le. Hétfőn délelőtt a torna és us/óversennvel folyta 4 6dík a szpnrtakiád műsora. Délután a* atlétikai verseny második részét *t labdarú­gó döntői é** a röplabda közép döntőt ren­dezik meg. Kedden délelőtt az atlétikai é» úszóversenyek befejező részén! bonyolítják le. majd a férfi kosárlabda és a női k **•'’- lífbda-mér'i.őzések döntőit játs/ák le. HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? Szombat: SZÍNHÁZ: Cili baba. Bérletszünet. Este 7 órakor. MOZI: Kossuth- Ifjú szívvel (fél 3, fel 3, fél 7, fél 9 órakor). Petőfi: Szkander bég. Hatnlmos színen tör­ténelmi film. (fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 óra­kor). Park: Fekete ház (fél 3. fél 3. tél 7, fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pécsszabolc*): Örs a he­gyekben (fel 6, fél 8 őrükön. Rákóczi. (Mccsckalja): Csuk és Gck (7 órakor). Vasárnhp• SZÍNHÁZ: Gül. baba. Bcrletszimct. Délután 3, e«te 7 órakor MOZI. Kossuth: Express sorelem (délelőtt 10 óra. kort. Ifjú szívvel (fél 3, fél 3. fel 7, fel 9 órakor). Petőfi: Vidám viUár (délelőtt 10 órakor). Szkander Brr (fél 3. fél 5, fel 7, fér 9 órakor). Park - Csak a papa meg ne tudja (délelőtt to órakor). Fekete ház (fél 3, fél 3, fél 7, fél 9 órakor). Jós/.erencsét. (Pce*«zabolcs): őrs a hegyek­ben (fél fél 6. fél 8 órakor). Rákóczi. (Mccsckalja): Csuk é*. Gck (3. 5. 7 órakor). Hétfő: SZINHiZ: Sziárleszállítas. Del, tánc. kacagá> 2 félt­ben. (fél 6 és 8 órakor). MOZI. Kossuth: Fehér homály (fél 5, Tél ?, fél 9 órakort. Petőfi: Nzkunder bég f Ha tál más színes tör­ténelmi film), (Tel 5, fél 7. fél 9 órakor). Parik: Fekete ház. (Angol film), (fél 5, fél 7. fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pócoszabolcs). őfelsége le­vest főz (fél 6. fél 8 órakor).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom