Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

4

NAPE ö

1954 MÁJUS 26

A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa

Farkas Mihály elvtárs felszólalása

(Fofytatás a 3.^oldalról)

Az a hatalmas fejlődés — mondotta Farkas Mihály elvtárs — amelyet hazánk a felszabadulás óta eltelt rövid kilenc év alatt elért, azt igazolja, hogy népünk pártunk vezetésével

saját történelme tudatos alakításának útjára lépett.

Ezzel magyarázható nagyrészt, hogy történelmileg ily rövid idő alatt népünk szorgalmával, alkotó munkájával, tudásával, kezdeményező erejével kiemelte hazánkat a szegénységből, a kultúrálatlanságból, az elmaradottságból és az élenjáró, haladó országok sorába emelte. A mi népünk fejlődése is igazolja, hogy a munkásosztály hatalomrajutása új korszakot nyit meg a tömegek, a népek

történelem-alkotásában.

Népi demokratikus rendszerünk nagy ereje éppen abban van, hogy százával és ezrével hozza napvilágra népünk mélyéből azokat a szervező tehetségeket, a munka nagyszerű hőseit és új vezetőket, akik a múlt rendszerben arra voltak ítélve, hogy egész életükben az egyhangú robot, a kenyérgond és a mindennapi létért való küzdelem embertelen körülményei között őrlődjenek fel. Ma ezek az egyszerű emberek teljes egészében kibontakoztathatják tehetségüket, kezdeményező készségüket, merészen szembeszállhatnak a mara- disággal, a rutinnal, az előítéletekkel és sikeresen ostromolhatják és ost- i omolják is a tudás, a kultúra várát.

Súlyos tévedés lenne azonban azt hinni, hogy népünk alkotóerejének a szocializmus építésében való aktív részvételének kibontakozása

automatikusan, úgyszólván önmagától történik.

A hatalom meghódításához, de nem kevésbbé a szocializmus felépítéséhez is

biztosítani kell a pártnak a tömegek támogatását, újra és újra való megnyerését.

Ha a párt nem vigyáz és politikájában komoly hibákat követ el, akkor a szocializmus építésének időszakában is

előfordulhat

— mint ahogy nálunk elő is fordult hogy a népi tömegek alkotó, kezdeményező ereje alábbhagy,

ami a párt és a tömegek közötti kapcsolatok lazulásában is kifejezésre jut.

A Központi Vezetőség munkájáról szóló kongresszusi beszámolóban Rákosi elvtárs helyes elemzését adta azoknak az okoknak, amelyekre visszavezethetők a párt politikájában megmutatkozott hibák.

A hibák elkövetéséhez nem kis mértékben hozzájárult népünk történelmet alkotó szerepének meg nem értése és részbeni lebecsülése is.

A tömegek szerepének megnemérté- se és részben lebecsülése a hatalom meghódítása után kezdett elharapózni pártunkban. Ezt táplálta az az elbizakodottság, amely az elért sikerek következtében pártunkban és a párt vezetésében is megmutatkozott, és nem utolsó sorban az a történelmi körülmény, hogy a munkásosztály hazánkban a hatalmat nem fegyveres felkelés útján, hanem viszonylag békés úton hódította meg. Sajnos elvtársak, nem minden esetben tartottuk magunkat ezekhez a fontos lenini követelményekhez. Ezért fordulhatott elő, hogy különösen gazdaságpolitikánk meghatározásánál nem érvényesült minden esetben a szocialista iparosítás céljának maradéktalan biztosítása: az ugyanis, hogy az népünk jóléte növelését szolgálja, hogy erősítse, fejlessze a munkás- és parasztszövets* g gazdasági alapját, politikai szilárdságát. Mindezeknek a hibáknak következtében pártunkban hamis nézetek és helytelen módszerek terjedtek el. Sokan azt hitték, hogy mivel népünk, a párt helyes politikájának eredményeként oly lelkesen követte és támogatta a nártot a hatalom meghódításáért folyó harcban, ez a támogatás és lelkesedés már örökérvényű és fennmarad, lekintet nélkül arra, hogy hogvan alakul a párt politikája. Ezek a helytelen nézetek helytelen módszereket szültek, a parancsolgatás és az adminisztrat'v intézkedések nagymérvű alkalmazásához vezettek.

A í'ppssztalate.k azt bizonyítják elvtársik. hoev mi ids'- megértettük a párt veze'őszereDéről szóló lenin1- sztél’ni t an.ít^cnak azt a részét, hogy a párt. térspeUdmunk vezető és ;,ánv;..ó »'reje. de mégis azt tv*zem hogy gyakran figyelmen kívül hagyjuk munkánkban a marxlzmus-le- rtnizmu* tanításának

azt a követelményét, hogy a párt vezetőszerepét akkor tudja helyesen betölteni, ha szakadatlanul tanul népünktől.

A párt politikája akkor fejezi ki igazán népünk akaratát, óhaját, törekvéseit,

ha népünk növekvő tudása, böl- csesége, tapasztalata feloldódik, hűen tükröződik pártunk politikájában.

Pártunk politikájának egyik lényeges, állandó feladata, hogy népünk harcának, munkájának, anyagi és szellemi alkotásának tapasztalatait a marxizmus-leninizmus széliemében feldolgozza és általánosítsa.

így válik pártunk politikája a nép politikájává, így kovácsoló- dik ki a párt és a nép szilárd egysége.

(Taps.)

A múlt év júniusában megtartott központi vezetőségi ülés nagyjelentőségű határozata után, amely kommunista párthoz méltó módon feltárta a párt politikájában elkövetett hibákat, akadtak pártunkban olyan elvtársaik, akik kételkedtek annak helyességében, hogy a párt oly bátor nyíltsággal és őszinteséggel nevén nevezte a gyereke- és megmondta, hogy hol történtek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani.

Ezek az elvtársak abból a helytelen nézetből indultak ki, hogy ha mái- hibák csúsztak be pártunk politikájába. akkor legcélszerűbb azokat csendesen, nagyobb önbírálat nélkül kijavítani, mert csak így lehet a párt tekintélyét megóvni. Ezek az elvtársak nem vették figyelembe, hogy az elkövetett hibák nem légüres térben ha-ottak, azok káros következményeit maga a nép is érezte, annak mindennapi életében nem kis szerepet játszottak. Sajnos, a tömegek részéről elhangzott bíráló szavakat nem minden esetben szívleltük meg és vettük figyelembe.

Ha többet hallgattunk volna népünk véleményére, kevesebb,

— sokkal kevesebb hibát követtünk volna el.

A június óta eltelt tizenegy hónap nem azokat igazolta, akik pártunk tekintélyét a bátor, kommunista ön- bírálattól féltették. A tapasztalatok azt igazolják, .hogy pártunk Központi Vezetőségének júniusi önbí- rálata

nem csökkentette, hanem növelte pártunk tekintélyét és erejét.

(Nagy taps.)

Pártunk Központi Vezetősége júniusi

önbírálatának nagy pozitív szerepe abban van, hogy a tömegek hatalmas, új kezdeményezésének forrásává vált.

Ez érthető is, mert ez' a politika annak a valóraváitását jelenti, amit népünk akar. Népünk akarata pedig az, hogy a szocializmus építése során folyamatosan és mind növekvő mértékben jobb és szebb legyen az élete, hogy gondjai csökkenjenek és örömei sokasodjanak. Pártunk politikájának legyőzhetetlensége éppen abban van, hogy népünknek ezt az akaratát fejezi ki és ezért, a kommunistákkal az, élen a dolgozók milliói harcolnak ma már a helyes politika valóra váltásáéit.

Mindenekelőtt az új szakasz politikája nagymértékben megnövelte dicső munkásosztályunk alkotóerejét. Nyílt titok — élvtársak. — hegy az idei zord tél. az áramellátás, az anyagellátás területén megmutatkozó hiányosságok és bajok komoly nehézségek elé állították elsősorban munkásosztályunkat. Azt hiszem. nem túlzás, ha megállapítjuk, hogy munkásosztályunk hőshöz méltó módon gvűrte le ezeket a nehézségeket. — (Nagy taps )

Az a széleskörű és lelkes munkaverseny, amely pártunk III. kongresszusának tiszteletére a termelés frontián kibontakozott, szintén munkásosztályunk növekvő munkakedvét igazolja.

A falun is megváltozott a helvzet a múlt év júniusa óta. Nemcsak a termelőszövetkezeti, de a kisáruter- melő parasztság tömegeiben is az új, az, hogy jelentősen fellendült a mun kakedv.

Június előtt számos dolgozó paraszt elhagyta a földet. Június után megnőtt a föld becsülete és értéke A dolgozó parasztok termeié*' bizottságainak ezrei alakultak meg a falun. Közel kilencvenezer legjobb gazda tömörült ezekben a parasztság által létrehozott bizottságokban, amelyek mind nagyobb kedvvel és aktivitással azon dolgoznak, bogy lobban és e'-oHménvesobben műveljék meg a földet, hogy a magyar

föld dűsabb termést adjon és gazdagabban lássa el a város és a falu

dolgozóit.

Hasonló fejlődés mérhető le az értelmiség soraiban, tekintet nélkül arra, hogy régi vagy új értelmiségről van-e szó.

Amint látjuk elvtársak, pártunk politikája örvendetesen bontakoztatja ki a tömegek alkotó és kezdeményező erejét és új, széttéphetetlen szálakkal erősíti meg a párt, a kormány és a nép egységét.

Ahhoz, hogy ez az egység tovább erősödjék, különösen nagy súlyt keli helyezni népünk nevelésénél a mun-' kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének elmélyítésére. Népünket a munkásosztály és a dolgozó parasztság, e két alapvető osztály egymás iránti hűségének szellemében kell nevelni. Épülő új társadalmunk e két alapvető osztály szövetségén, testvéri összefogásán nyugszik és ezért annak szilárdságától és megbonthatatlanságától függ hazánk további erősödése, népünk jólétének további növekedése. E két testvéri osztály törhetetlen szövetségének történelmi küldetését kell nevelő munkánkkal tudatosítani, azt, hogy sem a munkásosztály, sem a dolgozó parasztság egyedül nem tudja hazánkat a felemelkedés, a jólét útján előrevinni, hogy csakis e két alapvető osztály testvéri összefogása, őszinte szövetsége képezi azt az erőt, amely — pártunk vezetésével — maga köré tudja gyűjteni egész dolgozó népünket és sikeresen meg tudja oldani yj életünk építésének minden feladatát.

A marxizmus-leninizmus arra tanít, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségében a vezető erő a munkásosztály. Egyesek azonban pártunkban még mindmáig, nem értelmezik helyesen a munkás- osztály vezetőszerepét és összetévesztik azt a parancsolgatással. A munkásosztály a dolgozó parasztsággal való szövetségen belül a vezetést nem parancsolgatással, hanem [okozott politikai és gazdasági támogatással, gazdag harci tapasztalatainak átadásával gyakorolja.

A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége politikai és gazdasági érdekszövetség, amely mindkét osztály alapvető céljainak: a kizsákmányolás megszüntetésének, a szocializmus felépítésének azonosságán épül fel. A párt politikájában a munkás-paraszt szövetség állandó megerősödését, fejlődésünk minden I szakaszán úgy kell meghatározni, I hogy e két osztály alapvető érdekeinek azonossága mellett e szövetségen belüli ellentmondások és súrlódások fokozatosan csökkenjenek és végső soron majd megszűnjenek.

Mi helyesen húzzuk alá a munkás osztály vezető szerepét és kötelességeit a munkás-paraszt szövetségben, de különösen az utóbbi időben elhanyagoljuk annak aláhúzását, hogy a dolgozó parasztságnak is megvannak e szövetségen belül a maga nagyon komoly kötelességei a munkás- osztály, a város iránt. Tudatosítani kell dolgozó parasztságunkban, hogy amilyen fegyelmezetten és lelkesen dolgozik munkásosztályunk a termelés frontján, ugyanolyan lelkesen és fegyelmezetten keljen versenyre dolgozó parasztságunk is a mezőgazdaságban és biztosítsa a föld olyan megművelését, hogy az mind magasabb terméshozamot adjon, hogy az állattenyésztés terén végzett munka pedig mind több húst, zsírt juttasson dolgozó népünknek. Tudatosítani kell dolgozó parasztságunkban, hogy hőszolgáltatási kötelességének és az adófizetésnek maradéktalanul eleget kell tenni. Ezeknek a kötelességeknek pontos, maradéktalan teljesítésével járul hozzá a dolgozó parasztság népi államunk gazdasági és politikai megerősödéséhez, a munkás és pa'aszt szövetség megszilárdításához. Mindez elvtársak a parasztság saját érdeke is.

10 szövetség jellegének, annak, hogy itt két testvéri osztály szövetségéről van szó, kell, hogy megfeleljen az a hang, amellyel párt és állami szerveink a dolgozó parasztsághoz fordulnak. Ahogyan a dolgozó parasztsághoz szólunk, abból a barát, a szövetséges hangjának, a segítési szándéknak kell kicsendül- nie a!kor is, amikor a dolgozó parasztság feladatairól, sőt kötelességeinek teljesítéséről beszélünk. Ha a dolgozó parasztság érzi, hogy szövetséges társként kezeljük, hogy az ő véleményét, tudását és tapasztaltát is figyelembe vesszük és hasznosítjuk, ha érzi, hogy a pórt és a kormány az 6 szavára és véleményére is nd. ha meghallgatjuk, akkui ennek következtében alapvétőé' meg fog változni viszonya pártunkhoz, kormányunkhoz, és mind tevékenyebben fog bekapcsolódni a szocializmus építésébe.

(Taps.)

Pártunk történelmi jelentőségű júniusi határozata joggal húzza alá a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének döntő jelentőségét. Az azóta eltelt időszak alatt ezen a téren kétségtelen van javulás. Azonban a tapasztalatok azt is igazolják, hogy vannak olyan elvtársak, akik nem helyesen értelmezik a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítését. Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nem szakadnak el a tömegektől, ha támogatják a tömegek mmadi fejlődésünket visszahúzó nézeteit is. Ezért ezek ellen nem mernek fellépni „nehogy meglazuljon kapcsolatuk a tömegekkel“. Ezek az elv társak megfeledkeznek arról az alapvető lenini igazságról, hogy a párt ereje a nép támogatásában van, de ugyanakkor népünk ereje viszont a párt vezetésében van. — Vezetni — és méghozzá kommunista módra vezetni — nem azt jelenti, hogy a kommunisták támogatják azt, ami népünk gondolkodásában, magatartá sában maradi, kispolgári, hanem ellenkezőleg, helyesep vezetni éppen ezeknek a leküzdését jelenti és egyben mindannak a támogatását, erősítését, ami népünk gondolkodásában haladó, új, ami előreviszi hazánkat a szocializmus építésének útján. (Lelkes taps.)

A párt — elvtársak, — ítanitja, neveli a tömegeket, de ezt a feladatot megoldani csak úgy, tudja, ha egyben, határozottan fellép az emberek gondolkodásaiban még' elég mélyen gyökerező kispolgári nézetek ellen. Az a törekvés, hogy norma- lazítással főbbet keresni", vagy selejtes árut elsőosztályúnak minősí-* térni, továbbá az a nézet, hogy az önköltség magassága, a termelékenység színvonala nem számit, hogy döntő a terv globális mennyiségi teljesítése, mindez elv,‘ára ak nagyon ártalmas népi demokratikus államunkra, mert nem növeli, hanem csökkenti a szocialista felhalmozást, amely népünk jólétének fejlődését szolgálja. Vannak még nálunk — elvtársak — olyan emberek, akik hazájukkal szemben haszonlesők, akik igyekeznek minél kevesebbet adni a

telem nézetek ellen. Ez a harc a pántot nem szigeteli el a tömegektől., Ellenkezőleg, ezt a harcot népünk túlnyomó többsége csak helyesli,1 mert tudja, hogy amikor a párt helytelen nézetek ellen küzd, a nép egye1 temes érdekét védi.

De nemcsak a városi, üzemi pártszervezetekben vannak hely telen nézetek a pánt és a tömegek közötti i

kapcsolat helyes építése terén. Találkozunk ilyenekkel nem kisebb mértékben a falun is. Párt és különösen állami szerveink egyrésze nerc utolsósorban azért vette le napirendről a begyűjtéssel és az adófizetésijei való foglalkozást, mert abban — helytelenül — a parasztság olyan zaklatását látja, ami a párt, az állam és a paraszt tömegek kapcsolat tának lazulásához vezet.

Különös nézetek ezek, elvtársak! Azok a párt és állami funkcionáriusok, akik a parasztság kötelezettségeinek teljesítésétől féltik a párt, az állam és a tömegek közötti kapcsolatot, elfelejtik, hogy éppen a kulá- kok és egyéb ellenséges elemek uszítanak a .beadás, az adófizetés ellen és hogy a becsületes dolgozó parasztok tömegei maguk is követelik a notórius, kötelességmulasztók elleni keményebb fellépést, mert látják, hogy csak a kötelességek maradéktalan és időbeni teljesítésével segíthetik elő a párt és a kormány új politikájának megvalósítását, amelyet egész népünk helyesei.

Ha ezután is következetesen és, szilárdan dolgozunk azon, hogy erősödjék népünk bizalma és szere- tete pántunk iránt — mondotta befejezésül Fankas Mihály elvtárs, — ha keményen és ingadozás nélkül fellépünk azok ellen a nézetek ellen, amelyek akadályozzák népünk alkotó erejének kibontakozását, pártunk, államunk és népünk kapcsolatainak megszilárdítását, akkor olyan azét- lépheteilen összeforrottság és egység alakul ki dicső pártunk és nagyszerű népünk között, amely meghatványozza úgy pártunk, mint népünk ere

jét. A párt és a nép összeforrottsá- gáfoól nő ki az a hatalmas erő, mely legyűr minden akadályt és újabb mind nagyobb sikerek elérésével viszi közelebb népünket a szocializmus teljes diadalához. (Hosszantartó

hazának, de minél többet kapni tőle. A párt nevelő munkájában határozott harcot kell folytatni e helyTovábbi külföldi a magyar-angi

Mint a külföldi lapok írják Angliában szinte nemzeti gyász lett a nemvárt arányú, katasztrofális vereség hírére. Általános a vélemény, hogy a kiváló formában lévő magyar tizenegy káprázatos győzelmével végleg elhódította az angol fut- ballhegemoniát. A labdarúgó világ- bajnokságra készülő nyugatnémetek — akiknek a magyar válogatott lesz második ellenfelük — szinte riadó készültséget rendeltek el a nagyarányú magyar győzelem hírére és valószínűleg átszervezik csapatukat.

nagy taps.)

Ezzel a kongresszus kedd délelőtti

ülése 'bezárult.

sajtóvélemények 1 mérkőzésről

A „Yorkshire Post” frja, Magyal"

ország a vasárnapi győzelem után joggal állíthatja magáról, hogy * futballvilág-mestere.

A „Reuter” általános összefoglaló“ jában így ír: „A mérkőzés végé1 jelző sípszó csodálatos, mesteri mutatványnak vetett véget, amellyé* a magyarok lettek a világbajnokság első számú esélyesei.”

A „Manchester Guardian” kfllő"

kiemeli a közönség sportszerűségéi

azt, hogy a kilencvenezres nézősereg nagylelkűen megtapsolta az ango* csapatot.

Valamennyi angol lap továbbra is hosszú cikkekben foglalkozik a magyar együttes kiváló szereplésével és kemény bírálatot mond az angolok játékáról.

A „Daily Sketsh” írja: ha valaki savanyú arcot látott vasárnap Budapesten, biztos volt, hogy az illető angollal áll szemben.

A Daily Telegraph azon a véleményen van, hogy a magyarok köny- nyen tíz-tizenegy gólt is lőhettek volna, ha egy-két magyar csatár nem hibáz holtbiztos gólhelyzetben.

A „Daily Express” is további cikkekben számol be a mérkőzésről. „Puskás második félidöbeli egyik lövését így írja le: „Puskásnak a 12. percben megresztett hatalmaserejű lövése úgy vágta szét az angol védelmet, mint ahogy egy tapasztalt szakács szétvág egy puhára sült marhaszeletet.” A cikkíró mégálla- pítjn: „Anglia megtépázott futball. Tekintélye agyonlapítva hever a budapesti Népstadion gyepén.” Majd így fr: „A magyarok igazán megérdemlik elismerésünket. Nagy örömmel, de hasonlóan nagy sportszerűséggel és szerénységgel fogadták labdarúgó válogatottjuk világra szóló győzelmét.”

A „Daily Herald” szerint még a hét gólnál is fájdalmasabb volt, hogv a magyarok kényük-kedxére sétáltak át az angol védelmen és tátsz.i könnvedséggel adogatták a lohdát lábról-láb-a anélkül, hogv < bbe az angol labdarúgók beleavatkozhattak volna.

nai katasztrófa, sanyarú visszavo* nulós a Dunától. Soha még ang°* csapatot nem páholtak ennyire el.

Az „Evening News” jelenti;

Az angol csapat repülőgépen hagy' ta el Budapestet, még kábultan 8 magyar győzelemtől. A BBC csütörtökön televízión adja le a mérkőzés' rol felvett és húsz percre rövidítem filmet, kellő szövegmagyarázattal.

„Scotsman” írja tréfáshangú ',e„ zércikkében: „Angol összeomlás cím alatt.

A történészek azt mondják, hogy

a magyarok 955 óta, midőn N8gy Ottó megverte őket a Lechmezón> nem fenyegették többé komoly3" Nyugnt-Európát. Napjainkban meg' fordult a kocka, vájjon a Lech-mf* ző gyalázatáért álltak most boss*“* a magyarok a budapesti mérkoz“ sen?

A „Daily Express’ „Ki a felelősemu cikkében vizsgálatot sürg® annak megállapítására, hogy ^ j hárul a felelősség az angol csap8 rosszul sikerült összeállításáért.

Több nyugatnémet lap is hossz® méltatja a magyar csapat győzelme > általános véleményük, hogy a i*1® gyár válogatott ma a kontinens legtechnikásabb és legjobb együttes*

A jugoszláv „Borba" az angol cs8 pat katasztrófája cím alatt ír mérkőzésről és arról, hogy Pu&ká® csapata teljesen lehengerelte az goi válogatottat. Az angolok percig sem voltak komoly ellenfél**-* — állapítja meg.