Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
2 NAPLÓ 1954 MÁJUS 1 Bányászaink a termelékenység emelésével, a termelés önköltségének csökkentésével készülnek a 111. pártkongresszusra A pécsi és komlói szénmedence bányászai felújították párosverseny szerződésüket A szabolcsbányatelepi pártszervezetben április 29-én, csütörtökön a komlói és pécsi bányászok legjobb jai értekezletei tartottak. A tanácskozásnak az volt a célja: értékeljék az év elején, a III. pártkongresszus tiszteletére megindított párosverseny eredményeit, elemezzék a termelést gátló akadályokat, elmondják egymásnak a Központi Vezetőség és a »negyei pártbizottság kongresszusi zászlajáért folyó harc tapasztalatait, megbeszéljék a II. negyedévre szóló párosverseny szerződésük új felié teleit. A beszámolót Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője tartotta, aki többek között a következőket mondotta: „Adófizetésben elsők leszünk a megyében44 A hirdi dolgozó parasztok versenyre hívják a megye dolgozóit Hird. Ha hét esztendöiisl ezelőtt egy ismeretlen utas megkérdezte volna valakitől, merre is található, vállát rándította volna. Hi,rd? Va. lohol Baranyában. A napokban saját fülemmel hallottam: „Hird, az a vi tág közepe“-. Ha nem is így igaz, mégis akad valami igazság ebben a huncutkodásban. Lássuk csak miért. A faluban mindenki büszke arra, hogy összekötötték őket a fővárossal. A falu szivét szeli át a 6 0s muút. A Cser-domb oldalában mozdonyok pöfékelnek, az új homokbányából szállítják a homokot Komlóra. A két gyárban, a kőzúzóban és a kender- fonóban százak dolgoznak. És nem kevesebb büszkeséggel beszélnek az átalakított népboltról, ahol mindent megtalálnak, ami szemet-szívet gyönyörködtet. Szóval ismerik, már Hirdet, az utóbbi esztendőkben sokat hallatott magáról. És most ezen1 az esős, áprilisi estén újból hallatja szavát. Már leél nappal ezelőtt szájról-szájra járt a hír: készüljünk jobb munkával pártunk HL kongresszusára. És a szót telt követte. A falu dolgos emberei sorban mentek a tanácshoz. „Elnök elvtárs, vállalom, hogy félévi adómat május 24 Jg kifizetem.“ Előkerültek a kongresszusi' emléklapok. „Hurkó József megfogadom, hogy félévi adózási kötelezettségemet a kongresszusig kifizetem.“' Miért sorolni a többit? A község versenyre hívta a megye minden faluját... Sokezer tonna szén terven íe'íil . — Ez év január 28-án első ízben tartottunk megyénkben bányász-aktíva értekezletet Komlón. A megtartott értekezlet lelkesedésének eredményei megmutatkoztak a termelésben is. Megyénk bányászai az I, negyedévben leküzdve a szokatlanul nehéz telet, a tervezettnél 3.8 százalékkal ‘.öbb szenet adtak az országnak. Dícséretremélftó eredményt értek el a komiói tröszt dolgozói is, akik első negyedéves tervüket 106.6 százalékra teljesítették, s így 11,552.2 tonna szénnel adtak többet az előirányzottnál. De igen szép eredményt értek el a Pécsi Szénbányák bányászai is. I. negyed évre szóló termelési tervüket 101.9 százalékra teljesítették. A kongresz- szusi verseny eddigi szakaszában a vasksi üzem kivételével mindegyik túlteljesítette mennyiségi tervét. A minőségi tervteljesítésben is értünk el némi eredményt 1953 IV. negyedévéhez viszonyítva. Ezen a területen azonban még sok a tennivaló. A Pécsi Szénbányáknál például a kongresszusi verseny sorár csak egyszer érték el februárban a tervezett kalóriaértéket. a komlói szénbányáknál'pedig egyszer sem. Sziklai elvtárs ezután 'részletesen ismertette a fizikai, a műszaki dolgozók, a párt.- és szakszervezeti vezetők hősies harcát, majd így folytatta: I — A teljesítmények növelése érdekében igen helyes kezdeményezések születtek. Érdemes megemlíteni a komlói Anna-aknán kikísérletezés alatt álló és jó eredménnyel biztató millszekundos repesztést, vagy a Béke-aknán kipróbálás alatt. álló készlet'.oló gépet, melynek használatával nagyszámú munkáslétszámot tudunk megtakarítani. Dicséretre- méltó javaslatot tett Koncsag Károly főmérnök elv-társ a gázszéntermelés növelésére. Ezután Sziklai elvtárs kitért egyes üzemek versenyére és részletesen ismertette azok eredményeit is, majd így folytatta: — Eredményeink mellett azonban még mindig igen sok problémát nem sikerült megoldani. Nem tudtuk elérni bányáinknál az egyenletes termelést. Még mindig jellemző üzemeink nagy részénél a hétvégi, hévégi vagy esetleg hét- közben! nagy termelőnapok tervezése, amely sok esetben a következő napok termelésének rovására megy. Így volt ez Komlón is, amikor április 3-án nagy termelési napot terveztek. Ezen a napon több, mint 500 vagon szenet termelitek, de a következő nap termelése már jóval a tervezett alá esett. Pártszervezeteinknek, üzemvezetőinknek, szakszervezeteknek mindent el keli követniük — jó pártmunkával, helyes műszaki intézkedésekkel, — a verseny rendszeres nyilvántartásával — az egyenletes termelés megteremtése érdekében. Dolgozóinkkal való törődés, panaszaik orvoslása mindennapi leiadat Sziklai József elvtárs ezután a túlzott pótműszakolás helytelenségéről beszélt, majd így folytatta. — Értünk el eredményeket a dolgozókkal való -törődés szempontjából is, itt azonban még bőven akad tennivaló. Komlón a IV-es üzem szállásán csak 70 könyv, két sakktábla és egy ping-pong áll 100 dolgozó rendelkezésére. Egyes szobákban a mennyezet beszakadt. A téli fűtéstől a szobák füstösek, kormosak. A kilences ba-rak folyosóján már több. mint egy hete nem ég a villany. Az ajtózárak nem jók, az ablakokat nem lehet becsukni. A kazán itt jó, csak fűtőanyagot nem kapnak. A 1-1-es számú baraknál a mosdóból a víz nem folyhat le, mert ki kellene őket tisztítani. Ehhez hasonló esetek előfordulnak a pécsi bányáknál is. Ez arra kell, hogy figyelmeztesse a pari:, szakszervezeti, valamint a gazdaságvezető elvtársakat, hogy az eddiginél sokkal többet foglalkozzanak a dolgozók problémáinak meg oldásával. Sziklai elvtárs a továbbiakban a munkaerővándorlással foglalkozott. Elmondotta, hogy a Komlói Szén- bányászati Trösztnél az első negyedévben a munkásfelvéiolek átlagos állomány létszámának több. mint a felét, a kilépések pedig 43.6 százalékát tették ki. — Igen nagy még mindig szénbányáinknál az igazolatlanul mulasztók száma. Ezen a területen egyedül a pécsi szénbányánál van némi javulás, februári 0,6 százalékról 0.5 százalékra csökkent. Komlón március hónapban sem beszélhetünk ezen a ‘területen eredményről. Sziklai elvtárs ezután a munkás- vándorlás okairól és a biztonságos termelés jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy a munkásvándorlás okozói még mindig a bányáinkban igen gyakran előforduló balesetek. Egyetlen egy bányarendészeti vizsgálat során a bizottság 68 szabálytalanságot állapított meg. Ez a tény azt mutatja, hogy az aknász elvtársak sem ellenőrzik kellőképpen a szakszerű munkavégzést, sok ese.,ben a helytelenül végzett munkát is átveszik ahelyett, hogy azt a biztonsági előírásoknak megfelelően végeztetnék el. a népjóié! emelésének alapfeltétele — a termelés önköltségének csökkentése Ezután Sziklai elvtárs rátért a termelés önköltségének csökkentése jelentőségére. Elmondotta, hogy a termelés önköltségének csökkentése, vagy emelkedése a legvilágosabban megmutatja bányászatunk minőséget, szervezettségét, a termelés kultúráját, azaz a gazdasági és műszaki vezetés színvonalát. — A népjólét emelésének egyik alapfeltétele — mondotta, — a termelés, a termékek önköltségének csökkentése. — Különösen áll ez bányáink önköltségére — folytatta. Ezen belül pedig elsősorban a komlói és hidasi üzemek önköltségére. A Pécsi Szénbányáknál a tervezett 183.8 forint/ tonna önköltségüket 171.2 forint/ton- , nára teljesítették, ami országos viszonylatban is jó eredménynek mond ható. A Pécsi Szénbányákéval szemben a Komlói Szénbányászati Tröszt önköltsége még márciusban is 309 for int/tonna volt. Ez nem megengedhető. Sziklai elvtárs ezután ismertette azokat az okokat, amelyek elősegítették komlói viszonylatban a termelés magas önköltségét, ahol a legsürgősebben kell cselekedni, majd így folytatta: — Erősen felduzzadt és igen nagy az adminisztráció a komlói trösztnél, de egyes üzemekben is. A trösztön belül vannak olyan vállalatok és üzemek, amelyek a‘túlzott decentralizálással jöttek létre, amelyek ma már indokolatlanul drágítják a termelési költségeket. Éppen ezért szükséges, hogy a komlói széntröszt az improduktív létszám csökkentése érdekében minden üzemében felülvizsgálja és végezzen átcsoportosításokat a földalatti produktív termelő munka javára. Ebben a munkáiban a tröszt vezetői legyenek következetesek. Ne engedjenek olyan megoldásnak, mint ahogy aM az elszállásolási vállalat vezetődő j Somogyi elvtárs teszi: amikor egyik oldalon csökkenti az improduktív létszámot, ugyanakkor a másik oldalon pedig jó előre helyet biz tosít hasonló munkakörben még ellenséges elemeknek is. Az önköltségi tervek teljesítésének egyik igen fontos feltétele a helyes bérgazdálkodás. Műszaki és adminisztratív dolgozóink hozzák összhangba az önköltségi terveket, a végrehajtásukat szolgáló műszaki szervezésű intézkedési tervekkel. A helyes bérgazdálkodáshoz tartozik a betervezett béralap szigorú betartása. 'A munka termelékenységének gyorsabban kell növekednie, mint a béralapnak. A beruházások a műszaki fejlesztés, a jobb műszaki feltételek eredményeként az egy munkás által egy időegység alatt előállított termék értékének gyorsabban kell növekednie, min1! a neki kifizetett bér összegének. Ellenkező esetben a dolgozók életszínvonala előbb-utóbb csökkenni fog. Nem szabad tűrni a normák lazítását, kifizetni jogosulatlan pót- és állásidőket. Mindezekből láthatjuk — mondotta. Sziklai elvtárs —, hogy a kongresszusi verseny most következő szakaszában és a kongresszus utáni időszakban igen sok és nehéz feladatokat kell megoldaniok fizikai dolgozóinknak, bányászpártszervezeteinknek, műszaki vezetőinknek, szakszervezeteinknek. Munkájukat a széntermelés mennyiségi tervének egyenletes teljesítése melleit a minőség javítására és az önköltség csökkentésére kell fordítandók. Még szenvedélyesebb harcot a Központi Vezetőség kongresszusi zászlajáért — Pártszervezeteink, gazdasági vezetőink, sza.kszervezete.ink helyesen teszik, ha erejük legjavát az egyéni teljesítmények további növelésére fordítják. Teljesíteni kell a tervet és ezzel egyidőben állandóan javítani bányáink állapotát, törődni a mával és a holnappal egyaránt. Ezt csak úgy érhetjük el, ha az felővá- jásokban, feltárásokban csakúgy, mint fejtéseinkben, a szállításnál és fenntartásnál állandóan fokozzuk a munka termelékenységét. Egyéni felajánlásokkal moegósílsuk bányászain kát a teljesítmények növelése mellett a minőség javítására, fokozott takarékosságra, a gépek jobb kihasználására. Teremtsenek még jobb viszonyt a fizikai és műszaki dolgozók között. Műszaki vezetőink karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, kísérjék figyelemmel az ész- szerűsítők és újítók javaslatait, tegyenek meg1 mindent a kongresszusi verseny győzelme érdekében, A beszámolót hozzászólások követték. Jóllehet a januári bányászértekezlet résztvevőinek lelkesedése, szocialista vállalása nagymértékben hozzájárult a kongresszusi verseny első szakaszának győzelméhez, e tanácskozás lelkesedésben azonban még azt is felülmúlta. Tizenheten szóltak hozzá. Párt- és tömegszerve- zeíi vezetők, műszaki és fizikai dolgozók felszólalásaiból kicsendült a párt iránt érzett mély bizalom és szeretet. Ez a tanácskozás nem a panaszkodás, siránkozás színhelye volt, hanem az alkotnivágyásnak, a győzniakarásnak. Valamennyi hozzászóló ezekkel a szavakkal fejezte be hozzászólását: Vállalom, teljesítjük, miénk lesz a Központi Vezetőség zászlaja, nem ijedünk meg a nehézségektől, tovább folytatjuk a versenyt ... ! Ezzel fejezte be hozzászólását Ve- reckei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbánya Vállalat igazgatója is, aki a pécsvidéki szénmedence dolgozóinak nevében — mivel a januárban kötött versenyszerződés áprilisban lejárt, — újabb versenyre szólította a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóit a II. negyedév sikeres teljesítésére az alábbi feltételek szerint: A FALUGYŰLÉST fél nyolcra hirdették. A szemerkélő eső senkit sem zavart. Férfiak, asszonyok toppantak be a kultúrházba. Beszélgetés, sűrű dohányfüst töltötte meg a termet. Érdemes elnézni, milyen ottlhon varrnak a kultúrházban. Beszélgető csoportok alakultak. Miről is folyhat a szó? Ország-világ dolgairól, begyűjtésről, adózásról. Azokról, akik e tekintetben a legjobbak a községben ... Róluk szól Dénes tanácselnök. Ha nem hallaná saját fülével, el sem hinné az ember. De taps csattan fel és egy magas, fiatal gazda lép vissza a széksorok közé. Szőke Sándort díszoklevéllel tüntették ki. S máris új nevet hallani: Vígh Jánosnál díszoklevéllel tüntetjük ki, példás munkájáért, az állam iránti kötelezettségek teljesítéséért. S amikor a nevek végére érnek, szétnyílik a színpad függönye. Fehérblúzos, pirosnyakkendős úttörők sorakoznak. Márkus tanár már mondja is: „Az élenjárókat köszöntjük.“ Bátor kis úttörők mondják Kónya és Benjamin verseit, száll az énék a kiválóak tiszteletére. Megbecsült tagjai ők népünknek,- Vidám nevetés hangzik végig a termen, amikor az egyik kis úttörő virágcsokrot nyújt át Löbb -bácsinak. Mennyi harc, mennyi áldozatos munka van e jutalmak mögött. Sokan nem látják még ezt A tanácsban, esténként a szomszédoknál hallanak erről is arról is, no meg látnak is, de azért az egész község nincs a szemük előtt. Az emberek úgy belefeledkeznek Dobrovoczki tanácselnökhelyettes beszédébe, hogy még az égő cigarettákról is megfeledkeznek. — A mi községünk még nem hozott szégyent a megyére. A múlt esztendőben hiánytalanul kifizettük adónkat, megadtuk azt, ami az államé. Mi tudjuk, hogy mit jelent a munkás-paraszt szövetség. Sokat- kaptunk a munkásosztálytól, de becsülettel adtunk is. — Most mégis azt kell mondanom, hibáztunk. 1954-ben elmaradtunk. Az első negyedévben 59 százalékra teljesítettük adózási kötelezettségünket. Áprilisiban pedig csak 14 százalékra. Pótolnunk kell az elmaradást. A falu dolgozóinak többsége már megtalálta' a helyes utat. Az ipari munkásak példáját követve fel ajánlást tettek, hogy elmaradt és esedékes adójukat május 24r-ig kifizetik. Dicséret ezért Györkő Sándornak, Somogyi Györgynek, Lang Józsefnek, Kiss Ferencnek és a többieknek. Kövessük mindannyian őket. — Két javaslatot szeretnék a falugyűlés elé terjeszteni. Fogadja meg a község, hogy május 24-ig a pártkongresszus megnyitásáig kifizetünk minden hátralékot és teljesítjük a mSsodik negyedév adózási tervét. Ezen pontok alapján szólítsuk versenyre a megye összes községeit. AZ ELNÖKHELYETTES leül. Az előbbi visszafojtott csendet zsiben- gás váltja fel. Szavai végiggyűrűznek az emberek fejében. Latolgatják a javaslatot. Először csak egy valaki mondja: elfogadjuk. Aztán mindtöbben s végtére a nyolcvan ember egy szerre mondja: elfogadjuk, yerseny- zünk. No és hogyan kívánják teljesíteni? Nehezen bátorkodnak ezt elmondani. Varga Mihály áll fel elsőnek. „En hátralékos vagyok. De kifizetem. A Betonútépítő Vállalat utalja át adóKihővített ülést tart a Pécsett a Városi Békebizottság május 6-án este fél 6 órakor kibővített ülést tart a városi tanács tanácstermében. A Béke Világtanács Irodájának legutóbbi bécsi ülésén kiadott okmányai, valamint az Országos Béketanács április 21-i ülésén elhangzott felhívása alapján megvitatják a nemzetközi politika legfontoba azt az összeget, amit kártérítésképpen fizet.a földemért, a házért.“" Alig végzi be, minden sarokból helyeselnek. „Sokan vannak, akiknek egy karjeárt sem fizettek eddig. Pedig az útépítés megkezdésénél úgy számították, abból adóznak.1' Szundi Mihály kér szót: — Én elfogadom a javaslatot. A tanácstól csak egyet kérek. A betonút kettészeli a szőlőmet, jókora darab lekerült belőle. A mostani kivetés szerint ezután még mindig kell adóznom. Én ezt nem tartom jogosnak, mert már két esztendeje semmi sem terem rajta. Most már írják le ezt. Az első hozzászólások megnyitják a zsilipet. Okos dolgok ezek, régóta fúrják a dolgozó parasztok oldalát. Jogos sérelmek. Csakhogy nem egészen a tárgyhoz kapcsolódnak. Bed- nár elvtárs a pénzügyi állandó bizottság elnöke. Mégsem beszélt arról, miképpen akarja segíteni a dolgozó parasztok versenyét. És a többiek. Mert nagy szó az. hogy . a kongresszus tisztéletére versenyeznek. De az adott szó becsülete tetteket kíván. Mit sem ér, ha a fogadalom papíron marad. G. Nagy Zsigmond elvtárs, a járási tanács elnöke figyelmezteti erre a falugyűlést. „A pártkongresszus országunk legnagyobb eseménye. A város és falu munkával készül erre. De a felajánlást nem elég kinyilatkoztatni. Most már azon gondolkodjanak, miképpen valósítják meg. A megye községei igyekeznek a versenytársakat legyőzni. Úgy vélem Hird első akar lenni. Itt hát a munka ideje.“ LATSZIK AZ EMBEREKEN, értik miről van szó. Nem mondják ki szavakban, de mindegyikük bensőjében ég a vágy, hogy teljesítsék szavukat, elsők legyenek a megyében, A versenyfelhívás kötelezi erre őket. De más is. A tanács irodájában egy díszes zászló hirdeti, hogy Hird a pécsi járás legjobb adófizető községe. Egy év alatt senki sem tudta elvinni innét. Most is megtartják és hozzászerzik a megyeit is. Pákozdi István elvtárs, a pénzügyminisztérium kiküldötte válaszol a hozzászólásokra. ígéri, hogy gyorsan orvosolják a hirdiek jogos sérelmeit. Mint mondja: „Ne zavarja ez a kongresszusi versenyüket.“ Dob- rovoczki József újból biztosítja a pártot és a kormányt: „A dolgozó parasztok nevében ígérjük, mindent megteszünk, hogy hozzájáruljunk a kormányprogramul célkitűzéseinek megvalósításához. Pontosak leszünk az adófizetésben, elsők leszünk a megyében.“ Hird hallatta szavát. Versenyre szólította a megye összes községét a pártkongresszus tiszteletére. Most a megye községem a sor. Babarcon, Bi'úyon, Sásdon, Hetvehelyen, Mozs- gón — mindegyiken. Keljenek nemes versenyre a falvak dolgozói, csatlakozzanak a hirdiek felhívásához Versenyezzen minden falu az' ért, hogy május 24-re hiánytalanul teljesítsék adózási kötelezettségüket, kifizessék, második negyedévi adójukat, pótolják az elmaradást. A hirdiek hazafias mozgalma, a kormányprogramul végrehajtásáért, találjon mindenütt visszhangra, hogy a falvak dolgozói is tettekkel kö- szóntsék pártunk III. kongresszusát. Bocz József Városi Békebisottság sabb kérdéseit, és Pécs város béke* bizottságainak további feladatait. A kibővített ülésen dr. Szabó Pál Zol' tán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója, a Városi Békebizott' ság elnöke tart beszámolót. Utána sor kerül a Városi Békebizottság kibővítésére. újabb békeharcosok meü' választására, 1. Széntermelési tervünket áprilisban 101.3, május 1-től 23-ig 101.5, május 23-tól 31-ig 104.0, júniusban 102.2, vagyis a második negyedévet 101.6 százalékra teljesítjük. 2. Elővájási tervünket 101.0 százalékra teljesítjük. 3. Tisztántermelésben a jelenlegi 3.1 százalékos palatartalmat nem engedjük emelkedni. 4. A csillék gazdaságos kihasználása érdekében megvalósítjuk a jó csilletöltést, 695 kiló fölé emeljük. 5. A munkafegyelem és műszak mulasztások terén az első negyedben elért 0.50 százalékos számarányt megtartjuk. 6. Az újhegyi szér.nosó dolgozói vállalják, hogy gázszén termelési tervüket a II. negyedévben 100 százalékra teljesítik. 7. A második negyedévben vállaljuk, hogy a termelés önköltségét egy százalékkal csökkentjük. 8. A „Nevelj új bányászt“-moz galinat kiszélesítjük. Ebben a negyedévben 300 új bányász oktatását vállaljuk. 9. A vállalt kötelezettségek teljesítése mellett, nagy gondot fordítunk a bányák tisztaságára és a biztonsági rendszabályok szigorú betartására. Fenntartási előirányzatunkat ebben a negyedévben 101 százalékra teljesitjiik. Pécs, 1954 április 29. MOÓR JÓZSEF VERECKEI LAJOS CLOCK JÓZSEF MDP városi titkár Pécsi Szénbánya Váll. ig. trösztbizottság elnöke A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóinak nevében Vízi László elv társ elfogadta a pécsi bányászok ver senykihívását. A bányásztanácskozás további részéie, a felszólalások és a többi verseny vállalások ismerte .é- sére keddi számunkban visszatérünk.
