Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

N Ä P Ló 7 »54 Április 25 390 esztendővel ezelőtt szüle­tett, 1564. április 23-án. Az egész füveit világ megemlékezik róla ezek ben a napokban, a legnagyobb meg­becsülésben mégis a haladó népek tábora részesíti. Ez természetes. Hi­szen minden műve a valóságot tük­rözi, a fejlődés, a mozgás irányát rögadja meg és ábrázolja művészi röódon, tehát előre is mutat, a tör­ténelmi fejlődés szükségszerű mene­tére utal. y Shakespeare művészete ugyanis' a való élet talajából virágzott ki. A rönaissanceban kibontakozó realiz­musnak nemcsak legnagyobb, de egyik első képviselője is. írói fejlő­dése éppen ezért hűen tükrözi kora Sazdasági és társadalmi helyzetének fakulását, ellentéteinek változó fe­szülését. Amikor a fiatal polgár 1592-ben Londonba érkezik, hogy szerencsét Próbáljon, a haladás élén járó 'biro­dalom fővárosát ismerte meg. Er­zsébet királynő legyűrte a feudális kiskirályok hatalmaskodását, s ebben m^n kis mértékben támaszkodott az osztály, a polgárság segítségére is. Az így kialakított erős monarchia szétszórja a győzhetetlennek vélt spanyol armadát, a tengeri kereske­dem élére kerül, földműves állam­ból átalakul iparos országgá, s ez- röl Párhuzamosan a szellemi élet ha­talmas fellendüléséhez is kellő talajt rö'njt. Hamarosan teljes fényében ki­bontakozik az angol renaissance, amelyből sugárzik az ember iránti bizalom, a földi élet szeretete és a Slors fejlődésbe vetett hit. Nemcso- ?*> bogy Shakespeare, a polgár ezek- bbn az években a vidámság, az opti- Pfznius, a gazdag életszeretet és a nszke hazafiság költője. Lkkor írja bájos vígjátékait, a ki- aiyi krónikák anyagát feldolgozó tor . holmi drámákat és lírai szépségű 'agédiaját, a Rómeó és Júliát. Víg- jatekaibol sugárzik a jókedv. (Mak- röncos hölgy, Sok hűhó semmiért), emelyikben az érzelmek diadalmas arcát ábrázolja a feudális kötöttsé­gek ellen (Szentivánéji álom). „A ve- eitcet /caímór“-ban bátran kritikai ábrázolását adja a léha életű újgaz­dagoknak, a társadalmi elnyomásnak, megaláztatásnak, rávilágítva arra [S hogy milyen veszedelmes indula­banatp “reszt mindez az elnyomottak­ban ,rneo és Julia című tragédiájá­ig e,puszröl ugyan a két szerel- ráéht- az ellenségeskedő családok borz-i 'a hanyatló feudalizmus rölvri ■ aÍnaIí helytelenségére. Ki- szcret arní*foan pedig a büszke haza- nős , . ,a legfőbb mondanivaló (Já- ÚQTnr.lJalv^ némelyikben az, hogy a üók zsai'n°kok után új uralko­kodá ■’“bneh, akik emberies gondol­tja nfi a néP pártjára állnak, a ha ”íchérd). Drárfiáiban általában bárs fyatl0 feudalizmus véres bar- ójaL?ga kerül összeütközésbe az gán ° aor humanizmusával, a pól­óig S2e|nlélettel. S a megoldás min- zelm eriis’ optimista: a harcból gyö- Vej sen kerül ki a feudalizmus erői 1 »-.^mbeszegülő boldog Anglia. Sl l<Örül azonban megváltozik jábó,eTare hangja. Az új szempont- diáu1 diadalmas kimenetelű' tragé- jalí sor,át és a vígjátékokat felvált- elhuhí yíért, aZ igazságért harcolók traE>a r aval végződő komor hangú Shat ak' Mi okozta ezt a változást mo,?eSpeareben? Az, hogy írásai Pedín 1S az életből nőttek ki, az élet Erz lagy°t változott körülötte, só éfSéu királynő uralmának utol- Kon„tlPen egyre zsarnokibbá vált. főúri n-CeÍt — köztük Shakespeare böi fá Par«ogóit is — kivégezteti, be- 5á„ti,n?zfeli. A megerősödő polgár- b 1 is fél, régi barátságát megvon­ja tőle, s így Shakespeare osztálya elveszti az érvényesülés eddigi lehe­tőségeit. Az országban felüti fejét a feudális reakció, s ez Erzsébet utód­ja, I. Jakab idejében még csak job­ban megerősödik. Kiábrándultság, kételkedés, letörés vesz most erőt Shakespearen, akinek egyéni életé­ben is nagy bánata van: meghal egyetlen kisfia. Csoda-e, ha most maga is „hamleti útra“ téved? Látja, hogy nagy tet­tek ideje érkezett el, de nem tudja, milyen tettek vezetnének a válság gyökeres megszüntetéséhez. Ingado­zóvá és álmodozóvá válik. Valóban, a Hamlet fejezi ki legteljesebben en­nek a korszaknak a Shakespearejét. Nemcsak utat kereső tétovázásában, de a helyzet világos felismerésének megbizonyosodásában is. Elég, ha például összevetjük a Szentivánéji álom fejedelmi udvarát a Hamlet királyi udvarával; azonnal meg kell látnunk, hogy bizalma nemcsak a „jó“ fejedelmekben és a főurakban ingott meg, hanem magában a kirá­lyi udvarban is, amely mint a ha­nyatló feudalizmus legjellegzetesebb megtestesítője az intrikák és a leg­szörnyűbb gazságok melegágya. Shakespeare írói fejlődésének ez a korszaka azonban nemcsak kiáb­rándulást hozott, hanem további el­mélyülést is. Életszemlélete ugyanis, amely eddig kissé arisztokratikus, ud­vari jellegű volt, most válik demo­kratikussá. Igazságot, megoldást ke­reső tekintete most fordul igazában a nép felé. A Lear király udvari bo­londjának szerepeltetésében például szembeállítja a népi humort és böl- cseséget az udvari világ ürességé­vel, a népi hűséget és őszinteséget az udvar hazug, ledér életével. Ez a szemlélet már a Hamlétben is megnyilvánul, hiszen a sírásók bölcsesége messze felülmúlja az Os- rickok és Rosencrantzok ürességét. 1609-ben lezárul Shakespeare fejlődésében a nagy viharok, a bel­ső feszülések korszaka. A bölcs szem­lélődés, a sok élettapasztalattól le­higgadt derű költészetét alkotja most. Utolsó művében, a Vihar-ban az egyik szereplő, Prospero szavaival összefoglalja az életről kialakított mondanivalóját. A bölcs kiengeszte- lődés hangját szólaltatja meg, de a szavak mögött most is ott van Sha­kespeare társadalombírálata, csaló­dottságában is az új győzelembe ve­tett hité. írói fejlődése és munkássága te­hát valóban a kor gazdasági-társa­dalmi helyzetének alakulását, a reá­lis valóságot tükrözi. Csaknem min­den drámája kora osztályharcának főkérdéséhez, a hanyatló feudaliz­musnak és a feltörő újnak, a polgá­rinak küzdelméhez szól hozzá. Hősei­nek legnagyobbjai mindig túlnőnek egyéni életük problémáin, s a nagy társadalmi konfliktusok megoldása a céljuk. Hamlet például többet akar, mint személyes bosszút; a társada­lom megjavításának feladatát vállal­ja. Shakespeare ugyan nem láthatta a maga korában a bajok kiküszöbö­lésének forradalmi módját, de felis­meri a bajok forrását, és határozot­tan rá is mutat ezekre. Ezért vált a realizmus egyik első nagy képvise­lőjévé, realizmusával pedig a hala­dás költőjévé. írói nagysága azonban nem csu­pán eszmei mondanivalójában van, hanem — természetesen ezzel össze­függően — sok egyéb tényező művé­szi megvalósulásában is. Ezek közül elsősorban mesteri lélekábrázolásál kell kiemelnünk. „Nincs az az in­dulat, az a szenvedély, az a jellem, melynek mását nem adta, s oly fes­tékkel, mely semmi idő múltával sem veszti el színét, még csak meg sem halványodik“ — írta róla Petőfi. — Jellemei a kor típusainak megteste­sítői. Felfokozott és mélységesen ösz- szetett figurákat szerepeltet, ezek mégis a maguk egészében egy-egy ;mberi tulajdonságnak, uralkodó jel­lemvonásnak világos, szinte tapint­ható megtestesítői. A szerelmes Ro­meo, a tépelődő Hamlet, a démonian kegyetlen III. Richard, a féltékeny Othello, a fukar Shyloc, mind a sa­ját korából kinőtt shakespearei hős, de szólásszerűen közismert és az el­ső pillanatra is tipikusnak látszó fi­gura évszázadok múlva is. Mélyen meglátott, tökéletes életismerettel megalkotott jellemei teszik valósze- rüvé, elhihetővé sokszor eléggé fan­tasztikus történeteit. Csodálatraméltóan művészi az is, ahogyan jellemeihez és monda­nivalójához mindig a megfelelő hát­teret megtalálja. Amikor saját ko­rának elkomoruló hangulatát akarja kifejezni, feltűnnek előtte a régi sö­tét századok elsinore-i palotájának komor körvonalai, az északi égbol­ton sugárzó sarkcsillag, s a dán ki­rályfival együtt érezzük, hogy a szél átható hidege megborzongat bennün­ket, s hogy „kizökkent az idő“, hely­re kellene tolni. Amikor a becsapott Lear király őrületét festi, elhagyott pusztába, őrjöngő vihar hátborzon­gató tombolásóba visz bennünket. — Emikor két korabeli szerelmes lán­goló szerelméről mesél, Itália kék egét idézi fel, n-latánligetekkel, virág­zó gránátalmafával, daloló csalogány nyal. Az „Antonia és Cleopatra“ re­naissance hattyúdala nagyon jellem­zően a kifinomult, hanyatló hellenisz tikus Egyiptom kertjében szólal meg. Emikor pedig azt ábrázolja, milyen vak és csalóka játékot űz velünk a szerelem: elvezet bennünket a szent­ivánéji álom elvarázsolt, csalóka li­getébe. S közben valójában mindig és mindenütt a saját hazájáról és a saját koráról beszél. Sokat lehetne arról is írni, milyen művészien változtatja nyelvét a mű nondanivalójának, témájának, alap­vető hangulatának megfelelően. Elég talán, ha utalunk arra a különbség­re, amely például a Szentivánéji álom zenévé oldott nyelve és a Lear király nyelvének szónoki lendülete, megrázó ereje, szinte kozmikus tá­volságokat átfogó gazdagsága között van. \ Mindaz és még sok — ezúttal nem is érintett — eszmei és formai ér­ték eredményezte, hogy a görög tra­gédiák elvirágzása után Shakespear- rel kezdődött az európai dráma má­sodik virágkora, s hogy ő jelenti mind a mai napig a tragédiaírás csúcspontját. „Shakespeare! változzék e név heggyé s magasabb lesz a Hima­lájánál; változzék e név tengerré s mélyebb és szélesebb lesz a Atlanti óceánnál; változzék e név csillaggá s ragyogóbb lesz a napnál... Sha­kespeare egymaga fele a teremtés­nek.“ Petőfi rajongása tört ki ezek­ben a lángoló szavakban, amelyek valójában egy egész kultúrvilág cso­dálatának adnak hangot. Victor Hű­lő ezt írta róla: „Shakespeare a föld­golyó, Shakespeare a létezés.“ Művészetének nagysága és hala­dó jellege ma leghatalmasabban a Szovjetunió nagy Shakespeare-kultu- szában kap megbecsülést. Az eddi­ginél is nagyob érdeklődésben és megbecsülésben kell részesülnie ná- iunk, Magyarországon is. DR KOLTA FERENC főisk. docens. HA NG VERSENY NA PTAR A ZENEMŰVÉSZETI SZAKISKOLA A növendékhangversenye Növendő r\nnjeversenyei eddig iskol« belső éleiének eseményei fcó icJc* j m.‘nd magasnbb igényekké Idolgo- nVilviin U ."dvendékei ezentúl a nagyobb ,1iui,iúnOSn‘p e,é léphetnek 0 Liszt-terem i>o* fc/erot l . ezeket a műsorokat a zenét !«b„n°h meghalljálhassák, ezentúl áltn­délelőtt pontosan 11 órui A* V®1 f°Kjak megrendezni, dó i»•» ^r' ,s 25-én, vasárnap délelőtt tartun- Rttcli' ,'v-Vei!S€n.y műsorán Corelli. Händel, és Mm!1 *dj» Martini, Hassler. Buononcini ejujjt- ,r‘ müvek kerülnek előadásra. KiiéÖn Bueth *r,‘,neltó száma lesz a hangversenynek A *v<;n;'Tavaszi szonátájának előadás és ..°,,emn vészét i szakiskola igazgatósát )ák e°rVtíndékei szeretettel hívják és vár­vet*sei|Fe °s n,*nden további növendékhang Beu2'Pe 11 zenekedvelő dolgozókat. ható|/pesPe jogosító műsorok 2 forintéit kap . * az cl fiiul,'..- ..IA44 02 előadás előtt. '•ÜVj-Y FERENC ÉS SCHNEIDER HÉDI , HANGVERSENYE <"•'<■ 8 órakor a WM/. terembe* Mihály Perelik, a/. Állami _ ház származású szólistája, vala­mint Schneider Hédi a budapesti hnngver- senypóiliumok egyik leggyakrabban szereplő zongoraművésze. A koncertező művészek műsora felöleli hangszerük irodalmának jeles alkotásait, klasszikusoktól napjainkig. Mihály Ferenc minden eddigi pécsi hangversenye a pécsi zenekedvelők lelkes táborának ünnepi estje volt. mert művészete valóban nagyszerű élménnyel gazdagította hallgatóit. Kísérője Sass Dezső lesz. A hangverseny jegyeit 4-—8 forintos árban a Horizont árusítja. OPERETTHANGVERSENY Május 2-án este 8 órakor a Szabad téri Színpadon Lehár—Kálmán— Huszka operettest lesz. Közremű­ködnek: Vámos Ágnes, Maleczki Osz­kár, Szabó Márta és Szabó Gyula, a Magyar Állami Operaház tagjai. Á szimfonikus zenekart Csáki Nán­dor7 vezényli. A szünetben az Ália­•^kötözheteflen <jz agitácMa — vsakéba» mi Áruház tavaszi divatbemutatót tart. Jegyek elővételben a Horizont könyvesboltban kaphatók. Rossz idő esetén sajtó és rádió út­ján közöljük az előadás új időpont­ját, a megváltott jegyek érvényben maradnak. 18 I IC K U VASÁRNAP, ÁPRILIS 25 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK. 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2. Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Márk. — IDŐ JÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás vasárnap estig: — Felhőáüvónul ások, néhány helyen ki­sebb esővel. Időnként élénkebb északnyugati-északi szél. A hőmér­séklet alig változik, éjjel tö'qb helyen taJajjnenti fagy lesz. Várható hő- mérsékleti értékek: vasárnap reggel nulla—plusz 3, délben tizenkettő— tizenöt fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet vasárnap négy fok felett lesz. — A pécsi Magyar Galninbsport Egyesület Vezetőségi Tanácsa felhívja az egyesület tagjainak figyelmét, hogy 19H. április 25-én a rop- és díszszakosztúiv gyűlést tart. A gyűlésen előadást tartanak az óriás magyar házigalamhokrói és a komáromi bukó ga­lambokról. Május 1-én u postngnlambs/.nk- osztújy „Munka Ünnepe" versenye Tatabá­nyáról. 2-án vezetőségi iilés. 23 án rop- és dfszsznkosztáiyi íilcs. Ugyancsak felhívja az egyesület vezetősége azon tagok figyelmét, akik _még nz^l934 évi lábgvürüket nem vet­ték át, sürgősen vegyék át Storcz Béla fő­titkárnál. A magyar labdarúgó válogatott Pócáött Május végén Budapesten sorrakerülő angol —magyar labdarúgemérkőzésre készülő ma­gyar válogatott csapat május 5-én. szerdán délután Pécsett játszik edzőmérkőzést. A tervek szerint válagatott csapatunknak a négy pécsi NB Il-es csapatból összeállított két válogatott csapat lesz az ellenfele. Az első félidőben az egyik, a másik félidőben a másik csapat ellen játszik a válogatott. A nagy érdeklődésre való tekintettel a jegyek árusítását már hétfőn elkezdik. Elővételben a jegyek az MTSB-nél szerezhetők be (Ku­li.l* <5ynla-utca 4.). Az angol labdarúgó szövetség 51 játékost válogatott ki a májusi európai mérkőzéseik­re. Anglia labdarúgó csapata négy mérkőzést játszik a kontinensen május folyamán. Az ..A“ válogatott angol csapat május 13-án Belgrádban, majd utána, má jus 23 án Buda­pesten lép pályára. Az angol . B“ csapat előbb I.jnblfúnában, majd utána Athénben mérkőzik. Az angol labdarúgók már meg­kezdték előkészületeiket a válogatott mérkő­zésekre. A magyar sport története A szabadságharc elbukott, utána osztrák önkényuralom következett. 1867-ben a nagy- birtokos osztály kiegyezett az osztrák bur­zsoáziával. lemondtak a nemzet függetlensé­géről. Az önkényuralom idején a sport is el^ Ital. A két pesti vívóegyesület becsukja ka­puját, titokban, fakardokkal vívt-k 1%1- ben alakul meg a pesti hajós egyesület. Tag­jai kizárólag az arisztokraták köréből kerül­tek ki. Polgári egvesüMek n^m működhettek. A kiegyezés után a Nemzeti Torna és Tűz­oltóegyletből alakul meg a polgárság első nagy egyesülete, az NTÉ. Közadakozásból a pesti polgárok felépít'k? a Szentkirály-utcai tornacsarnokot. A polgárság kedvenc sportja a torna, míir az arisztokraták inkább az atlé­tikát kedvelik. Az atlétikát Eszterházy Miksa hozta be Angliából. 1S75-ben a főrendek ala­kítják meg a MAf -ot. mely az első magvar atléta-egyesület volt Magyarországon, pályá­inkat a Margit-szigeten építették fel. Nem­hogy a munkások, de m^g a nolgárság sem léphetett be a MÁC-ba. Az NTE és a MAC között megindult a bnre a jogokért és az érvényesülésért. Az NTE köré a polgárság tömörült, a MAC hívei az arisztokrácia tag­jai voltak. A torna és äz atlétika mellé las­san felnőtt a labdarúgás, úszás, lövészet és a tenisz. A sport irányítására, szervezésére mornlnkult a MOTESZ, majd később a MASZ. A labdarúgást Rnv Ferenc honosította meg nálunk, a külföldről hozta be az első fut- 1 nllfibdát 1897-ben. A burzsoázia hamarosan felismerte a labdarúgás nagv politikai *s gazdasági »hasznát, üzleti vállalkozásokkal egymásután alakultak meg a Ludan««^ rvfp'v labdarúgó csapatok. RTC. FTC, MTK. UTE n- a többi. t*/Mi vállalkozás hozta l^tre az FTC és .az MTK- oálvákat is m-dv^k 1Q»9 ben épültekkel. Labdarúgóink több válogatott mérkőzést játszottak. Párizsban 5:0-ra, Mila­nóban 1:0-ra győzött a magyar válogatott labdarúgócsapat. A legjobb játékosok hivat' s. s labdarúgók voltak, akik a labdarúgást te- kiolttték foglalkozásnak. A magvar munkássport kezdete a fnillencuni év're. 1896-ra vezethető vissza. A milleneunii vagy építkezések munkáihoz német munká sok jöttek Budapestre, velük kerültek *‘l or- szátrunkba uz f*lső német munkás tornászok. 0 Vorvertz Német Munkásképző Egyesül**» topjai A német munkások példá'á a kezdik nálunk is megszervezni « mnn»c^ sportot, melynek élharcosa az MTE volt. mely 1%8- bí n alakult meg. Igen sok nehézséggel kel­lett megküzdenie az egyesületnek Az isko­lák tornatermeit csak nagv nehéz-stgek árán tudta az egyesület megszerezni Az MTE után 1911-ben alakult meg a V-jsps. majd a TTE. amelynek tagjai főleg a nyomda szókból kei ültek ki. Hogy mennyire elnyomták és gátolták a munkássportot, arra jellemző uz az intézkedés*, melyet Tisza éy Károlyi gró­fok adtak ki. Birtokaikra a turisták nem mi hettek be. az edészek lelőhetfék a terüle­teiken turistáskodókat. A Vasas ugyancsak nngv nehézségekkel küzdött. A labda rúgócsa­pat felszerelését maguk a játékosok és a ta­gok állították össze. Az egyesület bevétele kizárólag tagdíjakra, adományokra s/orítko y< 1t A magyar naunkássnjrtolók kivették ré­szüket az osztó lyhareból is, a baloldaliak helyes mederben akarták terelni a nuinkás- sport fejlődését. Fennállott^ azonban az op­portunizmus veszélye is. A jobboldali szocinl- drmokraták kiegyeztek a burzsoá sportkö­rökkel. A baloldali munkás sport ve béreknek igen napv harcot kellett vívni, hogy a mun­kásság igazi érdekeit a sportban is megvéd­hessek. (Folytatjuk.) Pedagógiai főiskolák szpártákiád versenye Ebben az évben harmadszor rendezik meg a pedagógiai főiskolák szpártákiád i\ise­nyét. Az ország négy pedagógiai főiskolájá­nak a pécsi, budapesti, egri és szegedi fő­iskolák fiataljainak részvételével. A verse­nyeket május 2-án, 3-án, és 4-én tartják meg a pécsi pedagógiai főiskola sportlétesít­ményein. Közel 300 főiskolai hallgató indul el u különböző versenyszámokban. A férfiak labdarúgásban, kosárlabdában, atlétikában, úszásban és tornában, a nők kézilabdában, röplapdában, atlétikában, úszásban és torná­ban versenyeznek. A nagyszabású versedysorozat előkészületi munkái már megindultak. A főiskola igazga­tósága, DISZ-szervezete, a Haladás sportkör, a katonai tanszék minden segítséget megad a testnevelési tanszéknek, mell/re a tende- zés nagy munkája hárul. A Pécsi Pedagógiai Főiskola hallgatói nagy szorgalommal és lelkesedéssel látogatják az edzéseket, mert ebben az évben a legjobbak között szeret­nének szerepelni. Vasárnapi sportműsor Labdarúgás: Pécsi Vörös Lobogó—Pécsi Dó­zsa, Verseny-utca 16. Székesfehérvári Építők —Pécsi Lokomotiv, Székesfehérvár ló Tata­bányai Építők—Pécsi Bányász. Tatabánya 16. Komlói Bányász—Szombathelvi Vörös Lobo­gó. Komló 16. NB lí-es mérkőzések. — Péesbánya telepi Bányász — Mecsekszubolcsi dányúsz, Pécsbányatelep 16. Szászvári Bá­nyász—Haladás, Szászvár 15. Komlói Építők —Pécsi Vasas. Komló 10. Szigetvári Vörös Lobogó—Pécsújhegyi Bányász, Szigetvár 1b. Pécsi Traktor—Szigetvári Kinizsi. Porcelán­gyár-pálya 9. Véménd—Porcelángyár, Vö­mén 15, Hid%s—Mohács, Hidas 16, megye- bajnoki mérkőzések. Asztalitenisz: Budapest utánpótlás—vidék­válogatott. Pannonia-szálló 9.”V). Atlétika: Megyei mezei futóbajnokságok, repülőtér 10. Kerék pár: A Pécsi lokomotív országos meghívásos háztömbkörüli versenve; (Útvo­nal: Szabadság-út, Rákóczi-út, Rét-utca, Le- nin-tér. Rajt és cél: Lenin-tér. Indítás: 8.). Súlyemelés: Az MTSB jninősítő versenye. Dózsu Tiszti Iskola tornuterme 10. Kosárlabda: Egyetemi Haladás—Bajai Vörös Lobogó területi női 10. Egyetemi Haladás-- Bajai Vörös Lobogó területi férfi. Egyetemi tornacsarnok 11. Röplabda: Petőfi—Fáklya férfi 9 Petőfi— Marok női 10.30. Fáklya—Pénzügyőrség férfi, Pelőfi-pálya 11.30. Egyetemi Haladás—Vörös Meteor női, Egyetemi tornacsarnok 11, me­gyebaj rtoki mérkőzések. Kézilabda: Vörös Meteor—Szigetvári Vörös Lobogó női 10, Dózsa Tiszti Iskola—Komlói Bányász férfi. Pedagógiai Főiskola 11. Pécs- újhegvi Bányász—Pedagógiai Főiskola női, Pécsú jl’cgv 10. Pécsúihegyi Bányász-Peda­gógiai Főiskola férfi. Pécsújhegy 11.50. Pécsi Traktor—Sellyéi Vörös Meteor női. Egyete­mi tornacsarnok, 9 a Szigetvári Lokomotiv— Komlói Bányász női Szigetvár 10 Dózsa - Fáklva férfi *>. Dózsa—Szászvári Bánvósz női Tanítóképző 10. MegvehajnoKi mérkőzé­sek. r £ • irosagi Sümegi Markné dunaszekcsői la­kos a saját háztartása céljára levá­gott 2 darab sertésen kívül, másik 3 darab sertést is vásárolt, azt férje segítségével levágta, feldolgozva Bu­dapestre szállította és ott értékesítet­te. A vágási engedélyeket anyósa: özvegy Schadt Ferencné és Gombos Károly dunaszekcsői lakosok nevére váltotta ki, akik sertést nem is vág­tak. Schadt Ferencné egyedülálló idős asszony, de az engedély kivál­tásakor a háztartásához tartozó sze­mélyek számát 4 főben jelölte meg. hogy a magasabb zsírbeszolgáltatási kötelezettség alól mentesüljön. Tár­sai segítségét Sümeginé ruhanemű­vel és borral viszonozta. A mohácsi járásbíróság közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt vonta felelősségre valamennyiüket és Sümegi Márknét 10 hónapi. Sümegi Márkot (i hónapi, Gombos Károly és özvegy Schadt Ferencnét pedig egyen ként 4—4 hónapi börtönre ítélte. • Mészáros Elemér rózsafai postahi- vatalvetaeto I'Jó3 februártól 1953 no­vember 16-ig a kezeihez befolyt hi­vatalos pénzeikből 16.500 foriptot sik­kasztott és ezt az összeget saját cél­jaira fordította. Napi pénztárzárlatai­ba az elsikkasztott összeget úgy állí­totta be, mintha az készpénzként a pénztárban lenne. Egy alkalommal ellenőrzést kapott, de az ellenőrök éberségét sikerült kijátszania. A hiányzó összeget ugyanis bevezet te a külterületi kézbesítő leszámoló köny­vébe és annak nevét is aláhamisítot­ta olyan időpontban, amikor az el­lenőrök mással voltak elfoglalva. így azt a Látszatot keltette, hogy a hiány­zó pénz a külterületi kézbesítőnél van kézbesítés céljából. November 26-án azonban, amikor újabb ellen­őrzést kapott s hasonló trükkel kí­sérletezett, leleplez.ék. A pécsi megyei bíróság Mészáros Elemént a társadalmi tulajdon sérel­mére ismételten elkövetett hivatal; . kkasztás és meg nem határozható számú közakiralhamisítás büntette ítéletek miatt I évi börtönre ítélte, a köz- ügyektől 5 évre eltiltotta és előzetes letartóztatásba helyezte. * Világos Iván 23 éves csillés, má- gocsi lakos a mágocsi földművesszö­vetkezet italboltjában látta, hogy a vele egyidöben italozó Papp László ittas állapotban kimegy a WC-re. Vi­lágos Iván ekkor utána ment, ököl­lel leütötte, Papp László eszméletét vesztette. Ezt az állapotot arra hasz­nálta ki. hogy Papp László zsebéből mintegy 300—350 forintot kivett. A sásdi járásbíróság ezért Világos Ivánt rablás bűntette miatt 2 évi és 5 hónapi börtönbüntetésre és 500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte, a köz­ügyektől pedig 3 évre eltiltotta. * Faragó László mohácsi lakot? meg- le'.ent az általa kiválasztott egyének lakásán, ahol miniszteriumi megbí­zottnak, vagy nyomozónak adta ki magát ígéretekkel, sőt megfélemlí­téssel különböző nagyságú összegeket csalt ki. A mohácsi járásbíróság 3zért Faragó Lás-zlót többrendbeli csalás bűntette miatt 3 és fél évi bör­tönre ítélte. MÁJUSI ORSZÁGOS VÁSÁROK BARANYÁBAN Baranyában májusban a következő helyeken tartanak országos vásáro­kat: május 2-án Pécsett, 5-én Sás- don, 7-én Magyarmecskén, 8-án Go- disán és Szabadszentkirályon, 10-én Bolyban, 17-én Bogdásán, 18-án Ki­rályegyházán, 20-án Drávafok-Mar- kóeon, 23-án Görcsönyben, 24-én Himesházán és 30-án Siklóson. — Felhívjuk a vállalatok, közületek é* intézmények figyelmét, hogy a május t-i virsli és debreceni szükségletük megrende­lését frásbun 2S-ún reggel 8-ig vállalatunk kereskedelmi osztályán. Pees. Kos.suth-tér 4. sz. alatt szíveskedjenek leadni. Későbbi megrendeléseket nein ááá módunkban li- gvelembevenni. Pécsi Hús- és Tejkiskeres- keáclmi Vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom