Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

1954 ÁPRILIS 25 N AP LÖ 5 cl lde.melke.dfa, a fáiéi útján Am «;4fz d;n»Hes-dombos sikló­si járásban a leggyengébbek közé sorolják a diósviszlói Petőfi terme­lőszövetkezetet Alig másfélszáz hol­don gazdálkodnak és tizenkilenc tag ja már jócskán megette kenyere ja­vát: legtöbbjük átlépte már az ötve- net, de a hatvanat is, harminc esz­tendőn aluli fiatalok csak mutató­ban akadnak náluk. Mégis — ez a „gyenge”, „erőtlen” kis közös gaz­daság márciusban harminc forintot osztott ki minden munkaegységre előlegként, annyit, hogy akárhány erős, jól működő csoport egész esz­tendei zárszámadásaként is becsüle­tére válna. A harminc forint nem az égből pottyant és „áthidaló” köl­csönt sem vettek fel hozzá — gyöke­resvessző készítésből, selejt-jószágok eladásából került a pénztárba, egy­szóval a tagok szorgalmas munkájá­ból. És a vezetés? Igen, a diósvisz- lóiak, akik az elmúlt három év alatt kitapasztalták, hogy semmi a kilenc száz hold, a százegynéhány tag, ha rosszul kormányozzák gazdaságukat, most az őszi kilépések után saját két szemükkel láthatják — mire képes a közös erő, ha józan fejjel, közös bölcsességgel maguk a tagok, férfi­ak, asszonyok irányítják. Az 1952 53- as kilencszóz holdas Petőfi szétesett, mert nem jött rá erre. A megma­radt kis mag azonban nem felejtette el a leckét: kisebb-nagyobb hibák­kal úgy egyengették útjukat, ahogy ők tizenkilencen együtt a legjobb­nak látják. Nehezen, nagyon nehezen indul­tak. A kilépők többsége az utolsó eketaligáig, kocsikerékig elhurcolt mindent. Sokuk olyan ügyesen halá­szott a zavarosban, hogy többet vitt, mint amennyit annak idején beho­zott. Előbb csak éjtszakánkint lop­ták a közös vagyont, eltűnt szőrén- szálán a három vagon marharépa, majd nappal fogták ki a kovács előtt a kocsiból a tsz lovait. Kovács Sándor elnök, meg a községi tanács­elnök futhattak — jelenthettek, amit csak akartak: az illetékes hatóságok még akkor sem mozdultak, amikor kész jegyzéken terjesztették be hoz­zájuk az eltulajdonított jószágok, felszerelés listáját, pedig azt sem fe­lejtették ki belőle, hogy hol talál­ható. így a termelőszövetkezet nem nagyon érezhette maga mögött az államhatalom helyi szerveinek tá­mogatását ... A tizenkilenc tag négy főnyi intéző bizottságot választott, elnöknek Ko­vács Sándor elvtársat, aki a régi ter­melőszövetkezetben is megmutatta, hogy nem vendégeskedni, adó-alól kibújni, hanem dolgozni, jövőt-csi- nálni jött a közösbe. Olyan ember­nek ismerték, aki természetétől fog­va hangos beszédű, de rendes-becsü­letes, aki tűzbe menne mind a ti­zennyolcukért. Már a megindulás első napjaiban, az ő javaslatára együttesen beszélték meg a trágya­hordást a földekre — ki is vittek annyit, mint előtte három esztendő­ben sem. E* » kő*5< élts azon­ban csak egy-két napra előre szab­hatja meg a munkát. Hát hetekre? Hónapokra? Egyre inkább érezték — terv kell ide, pontosan készített, az állattenyésztés, növénytermelés min­den területét felölelő üzemterv. A mórfai könyvelő segítségével el is készítették az elsőt, de a járási ta­nács tervelöadója elveszítette. Hol hagyta — Tésenyi Kálmán tervelő­adó maga sem tudta. Hanem amikor már nagyon keresték rajta, kirobo­gott Diósviszlóra és egyetlen éjtsza- ka összedobták az újat... Másnap aztán jelenthette, hogy megtalálta az — eredetit. Tésenyi megmenekült a fegyelmi­től, de erre a kutyafuttában ké­szített papírhalmazra nem alapoz­hatta munkáját a Petőfi tagsága. Hi­szen kifelejtette belőle az üszők ko- rosbítását, 36 hold lóhereföld mun­káit, még a háztetőkre is csalamá- dét vettetne, a trágyát kihordatla- nul liágyná, szociális alapra meg alapszabály-ellenesen egy deka búzát sem irányzott elő. Fogták hát, be­zárták a fiókba, ott porosodik azóta is ... Amikor egy-egy este Bíró La­jos bácsi, a brigádvezető és az el­nök összeül Légrádi bácsival, a párt titkárral és eltervezik, mit hová vet­nek őszei — nem egyeznek a terü­letek, nehezen haladnak a számítá­sok. Napról-napra jobban érzik a 'megbízható, pontos éves terv hiá­nyát, és a járási tanácstól még nem akaac senki, aki segített volna egy ilyen elkészítésében. A tagok nem .ismerik a mezőgazdaság fellendíté­séről hozott nagyszerű határozatot, maga az elnök, és a párttitkár élv­társ is csak hallott róla és így csak ösztönösen keresik a nagyobb ter­més elérésének módját. Annak ellenére, hogy se tervük, se támogatásuk — a harkányi gép­állomás traktorosainak közreműkö­désével elsőnek végeztek a járásban valamennyi tavaszi vetésükkel. Föld­bekerült a cukorrépa, a burgonya, elvetették a kukoricát és közel húsz hold őszi búzára lóherét és lucernát szórtak felülvetésként. Vágómarhá­ból egész esztendőre valót adtak be és a kongresszusi versenyvállalásuk egyik pontja alapján májusban egész évi sertésbeadásukat is a begyűjtő- helyre viszik. A jó. a tagságiról állandóan gon­doskodó vezetés eredményeként so­ha. egyetlen termelőszövetkezeti tag sem hiányzik a munkából: dolgozik minden munkaképes családtag. Hogy gondoskodik a vezetőség a tagság­ról Diósviszlón? Elsősorban a közös vegyen felvirágoztatásával — de a háztáji tulajdon gyarapításával is. Még a koratavasz folyamán eladtak •egy jó süldőt minden tagnak. 5bb melléje egy pár malacot. A süldőt tenyészkocának nevelték, a malacokat felhizlalták és így meg­szaporodik bevételük. Biró Lajosék- nál, Légrádi Mihályéknál, Horváth i'erencnénél már meg is ellett az anyakoca — nincs gond a jövő esz­tendei zsirozóra sem. A háztáji föl­deket. mindjárt a ta’.u alatt kiméi“ fék — alaposan megtrágyázott táb­lákból. Az alapszabályban engedé­lyezett egy katasztrális holdat nem lépik túl — nehogy elvonja a mun­káskezet a közöstől — de a járandó­ságot pontosan kimérik. Akinek hi­ányzik — 200 négyszögöl herést is adnak, hadd takai mányozza rendben a háztáji jószágokat. A diósviszlói Petőfiben az sem marad kenyér nél­kül. akit ágyhoz köt valami beteg­ség: a télen egyik tag elcsúszott és úgy megütötte magát, hogy hetekig nem mozdulhatott — részére is minden hónapban bejegyezték a tíz munkaegységet. A termelőszövetke­zet minden módon gondoskodik vala mennyi tagja jólétéről — így aztán I még a három, vagy ötgyermekes anyák sem maradnak el a mezei munkákról. A termelőszövetkezetben mindösz­kési sze két középparaszt dolgozik egye­lőre, többségük földmélküld napszá­mosemberként tengődött a felszaba­dulás előtt, így hát nem eléggé jár­tasak a mezőgazdasági tudományok­ban. A szakember hiánya lépten- nyoman előütiközik: a barackost rósz szül metszették, a kukoricát sorosan vetették, az anyakocákat agyonetet- tók, mert nincs egy agronórmis. aki összeállítaná a takarmányozást, irányt mutatna a mezei munkákban. Ha egy becsületes mezőgazdasági szakember tudása társulna a tagok mostani rtkarásával. munkavágyáva! — rövid egy esztendő aiaitt soha nem látott módon felvirägotana ia diée- viszlói Petőfi gazdasága. A harkányi gépállomás kihelyezett agronómusát már régebben leváltották, nincs aki pótolja, ped'g a.z intézőbizottság és a tagság mái- alig várja. A lerne őszövetkezet vala­mennyi munkájának előmozdítója, vezetője az üzemi pártszervezet. Üzemi pártszervezet! Alig egv-két kommunistát számlál, mégis ők az élesztői, serkentői a kis közösség életének. Légrádi e’.vtárs. a titkár hatvanon felüli ember, most válasz­tották meg a vezetőségbe — nem ért még ahhoz, amit a termelés pár: ellenőrzésének nevezünk. Nem szá­molgatja be Kovács etvtársat, a ter­melőszövetkezeti elnököt, hisz min­den nap közösen terveznek, egy-egy csoport értekezlet előtt nem tartanak külön taggyűléseket — mégis, ami a legfontosabb, a kommunista példa­mutatás elevenen él. Kik hozzák el családtagjaikat először a vetéshez? A kommunisták. És mert ők kezde­nek mindent és mert nem húzzák ki magukat, de elsők a munkában — jönnek a többiek is, követik a pártoakívüliek. A termelőszövetkezet vezetésében a sok jó mellett még akad kivetni­való is, de meg kell mondani, csak azért maradhattak meg eddig ezek a dolgok, mert a járási szervek édes keveset törődtek velük. Nap. mint nap jelentkezik, hogy a termelőszö­vetkezetet még a járási tanácstól is a saját közös gazdasága róvására ■ kaTják köze'^bb hozni a kilépettek hez. Az elnök es az intézőbizottság több tagja a béküiékenységtöl vezet­ve enged a nyomásnak: át akarta adni a közös táblában lévő öt hold legszebb lóherevetését „segítségül a kiléptetteknek“ és «’cseréimé tizen­négy hold ió búzáját a kiléptettek ugyanannyi gyengécske vetésével. Attól tart Kovács elvíárs. hogy ha nem adja — úgy is elviszik, mint ahogy ősszel is jogtalanul elhordtáik jószágaikat, mórt nem védte meg őket a hatóság. A kilépetekke! való jóviszony fenntartásának nem a kö­zi.«* vagyon e!tékozlása és a tagok jövedelme csökkentése az útja: ad­janak el nekik lóhereszénát, vagy zölatakarmányt lábon, ha van feles­legük — de Csáki-szalmájaként ne engedjék széthordani a közöst. A diósvisilói Petőfi termelő- szövetkezet tagjai nagy harcot vív­tak meg az elmúlt félévben terme­lőszövetkezetük fennmaradásáért. A nehezén — a termelőszövetkezet meg védésén már túl vannak. A pártszer vezet, az intézőbizottság. Kovács elv­társ. az elnök termelőszövetkezet i demokrácia további erősítésével, száké.vatoit, körüliek in tő vezetéssel, a közös vagyon védésével és gyara­pításával rövid időn belül a járás legjobbjai közé emelheti. Oroszlán Imre A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti; liiskőrlésivé4<v«ilHkii sí |uVsvársi<li jsírá* vezet 151 1 ka(ar/lrúlÍN liolililal Az elmúlt hét hűvös, csapadékos, időjárása az egész megyében akadá­lyozta a mezei munkákat és főleg legfon fosa bb takarmánynövényünk, a kukoricavetés versenyének kibon­takozását. Ennek ellenére több jó eredmény született: a cukorrépa ve­téstervet termelőszövetkezeteink és a községek egyéni gazdái eddig 101 százaiékra teljesítették. lucernából pedig az előirányzottnak kétszere­sét vetették el. KUKORICAVETÉSBEN a pécs- váradi járás vezet 1514 katasztrális holddal, a leggyengébb eredményt a villányi járás érte el, ahol eddig alig 120 holdon került földbe a ku­korica vetőmag. A hét folyamán fel­tétlenül meg kell gyorsítani a ku­koricavetést a termelőszövetkezetek­ben, ahol még többezer kataszteri hold a hátralék és félő, hogy a kései vetés a terméseredmények rovására megy. A BURGONYAVF.TÉSBEN a szi­getvári járás dolgozó parasztjai vív­ták ki az első helyet: vetéstervük­nek négy százalék hijjával már ele­get tettek. A burgonyavetés már jó­formán mindenütt befejezés felé közeledik — egyedül a sjklósi járás tartja vissza a megyét 59 százalé­kos eredményével. A CUKORRÉPA VETÉSTERVET a seilyei járás 124. a szigetvári 105. a sásdi 102.6, a mohácsi 101.9. a vi.1- 'ányi 100 százalékra teljesítette. Mint a burgonyavetésben — a cu­korrépánál is a siklósi járásban a legnagyobb az elmaradás, közel 20 százalékot kell még elvetnie. A NAPRAFORGÖVETÉST a mo­hácsi járás tervét túlteljesítve 2300 További sorrend: 2. Sásdi járás 33.7 3. Pécsváradi járás 30.2 4. Mohácsi járás 76.6 5. Szigetvári járás 76.4 6. Villányi járás 71.7 7. Siklósi járás 67.3 8. Pécsi járás 67.1 A versenyben kiváló" teljesítményt ért el a pécsváradi jáms. amely öt nap alatt az ötödik helyről a harma­dikra küzdötte fel magát. a gépállomások megyei IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Az elmúlt tíz nap alatt, részben az esős időjárás következtében — holdon elsőnek fejezte be a megyé­ben. A napraforgó elvetésében a pé- csi járásnak kell kü'örösen igyekez­nie. mert eddigi eredménve mind­össze 54.9 százalék. A tavaszi szántás-vetési verseny sorrendjét értékelve a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya meg- ál'apítottta. hogy terve 38.6 százalé­kos teljesítésével a SELLYÉI JÁ­RÁS vezet. Mezőgazdasági osztály- vezető: Márton Lajos, főagronómus: Sterba Frigyes. Szeghalmi József, Szilvássy Imre Preisi.nger Károly, Kálóczy Jóasef Balogh István, Fortily Antal Méhész József, Sebestyén Gyula Kovács József, Harmatos Benedek Hőgye Dezső, Keresztes Ferenc Takács Ferenc, Zágoni Kálmán újra csökkent a traktorosok teljesít­ménye. Ennek ellenére megyénk él­üzem gépállomása, Palotabozsok dol­gozói április 23-ru befejezték május 31-ig szóló tavaszi tervük teljesíté­sét. Második a mágocsi, harmadik a harkányi, gépállomás, a hátom leg­gyengébb: Vajszló, Kozármisleny és Sásd 44.2. 42.6, il'etve 37.2 százalé­kos tervteljesítéssel. LEVELEZŐINK ÍRJÁK A máriakéméndi gazdákhoz került a járási tanács vándorzászlaja A pécsváradi járás területén 18 község, 26 termelőszövetkezet, és 70 gazda tett vállalást április 18-ra. Ezt teljesítették is, hiszen a trágyázás es vetés gyors elvégzésére tették. A községek közötti versenyben a máriakéméndi gazdák dolgoztak legjobban, kiharcolták az első helyet és birtokukba vették a járási ta­nács vándorzászlaját. A második helyre a véméndiek, a harmadikra pedig a hidasiak kerültek. A további versenyben azonban a most utolsók közötti községek megelőzhetik Máriakéméndet vagy Hidast — ha úgy dolgoznak. A sereghajtók Geresd, Zengövárkony, Pereked, Berkesd és Erdos- mecske községek, ahol lassan halad a napraforgó, burgonya és főleg a kukoricavetés, amely a járási terv teljesítését is hátráltatja. A járás néhány termelőszövetkezeté ben új vállalások és versenyki­hívások születtek, a magas terméseredmények eléréséért. Az erzsébeti tremelőszövetkezet, a.kékesdi Alkotmánnyal versenyezik tovább, a pécs­váradi Dózsa tsz asszonyai a járás valamennyi tsz-asszonyát versenyre hívták a 200 munkaegység eléréséért. A palotabozsokiak nagy fába ütöt­ték fejszéjüket, erős versenytársuk a karcagi Április 4 termelőszövetke­zet egyik brigádja. Igaz, a palotab ozsoki földek jobbak, mint a kar­cagiak, de meg kell fogni a munkát, hogy a versenyt megnyerjék. A karcagi termelőszövetkezet brigádjaival versenyezik a marázai Béke es a kékesdi Alkotmány termelőszövetkezet is. BALÁZS IMRE agropropagandista „Ö a főnök . . Április 2l-én Kárászról Szászvár­ra vittem szerződött tinómat lead­ni. Az Állatforgalmi Vállalat sásdi kirendeltsége vette át. Méréskor 415 kiló volt és a vállalat két megbízott­ja eisöosztályúnak minősítette. Nagy örömmel hagyt:*n ott az állatot, gon­dolva, nem hiába vesződtem nevelé­sével. Mikorra fizetésre került a sor, nagy meglepetés ért, ugyanis az elsőosz­tályú tinómat másodosztályúként fi­zette ki a kirendeltség vezetője. Nem tíz, hanem kilenc forintot kilónként Elveszítettem 415 forintot. Arra a kérdésemre, hogy miért másodosztá­lyúként fizeti ki, csak azt válaszol­ta: „Itt én vagyok a főnök, úgy csinálón, ahogy .akarom.” Igaza volt, hogy ő a főnök, de én vagyok a termelő és két ember véleményét hogy lehet így megváltoztatni. Ezzel elveszik az ember kedvét a szerző­déses állatneveléstől. BALÁZS JÖZSEF Kárász „Mikor kapjuk a vesszői, a csemetét Mi, a bari Uj Élet termelőszövet­kezet tagsága, még 1952-ben elhatá- i-oz.uk, hogy két hold földön szólót telepítünk, amelynek még azon a té­lén megforgatjuk a földet. Ezen a télen pedig még »00 négyszögöllel megtoldottuk. Megígérték, hogy 12 ezer darab gyökeres szőlőokványt ka­punk. Eddig 225 oltványszölőt kap­junk Abasárról, mellyel a két és tél hold területet nem lehet beültetni. A jól megforgatott földbe tavaly ba­bot kellett vetni és así idén is baba. ültetünk, mert még most sincs sző- lőoltvány. Gyümölcsöst tíz holdon terveztünk, amelyből eddig két hold barackot, egy hold nyári körtét és egy hold diót ültettünk és a hat holdra nem tudjuk, mikor kapjuk meg a cseme­tét, pedig szeretnénk ezt a tervün­ket is minél előbb megvalósítani. Törők Ferenc tar-elnök Kacsótán nem akar egy gazda sem gazt aratni, ocsut vinni a begyűjtő hely re Ez év tavaszán az ed­diginél sokkal^ nagyobo ütemben indult meg a tavaszi munta Kacsóta és CsonkamindszeiW ha tárában. A gazdák és a kacsótai Jobb Sors term előszőve .kezet tag­jai igyekeztek %minél előbb földbetenni a ta­vasziakat. MOst indult meg az őszi kalászosok gyomtalanítása, mert nem akar egy gazda sem gazt aratni, ocsut vinni a begyüjtőhelyre. A növény termelés mel­Jűnius 15-ig egészévi liízotlsertcs beadásunkat is teljesít ,ük A dunas/ekosőszigeti Sásvári ter­melőszövetkezet tagjai március 31- ig a kukorica kivételével minden ta­vaszit elvetettek. Teljesítettük egész évi vágómarha- és tojásbeadásunkat. Június 15-ig az- egész évi hízottser­tést is beadjuk és tejbeadusunka-t hónapról-hónapra teljesítjük. A szövetkezetünk munkáját gyen­gíti a Termenyforgalmi Vállalat ha­nyagsága. Tavaly csépiéikor 200 zsá­kot hoztunk kölesön, melyet eséplés utón visszavittiink és a Dumm 200 mázsa tavaszbúzát átszállítottunk. Mivel azt mondta a vállalat igaz­gatója. hogy a fuvardíjat a zsák köl- csöndíjába beszámítják. Erről azon­ban megfeledkeztek és a banknál 10.600 forinttal terheltek meg ben­nünket. Ezért a pénzért most 321 zsákot lehet venni. Az ilyen drága z-sákot bizony nem szívesen veszi meg a tagság RAICS LUKACS tsz elnök. ben teljesítsek. A köz­ség gazdái sokai tanul­nak Kacsar János es Deák Lajos kiváló ál­lattenyésztőktől es sza­porodik a községben a tenyészállatok száma. Uj kedvvel, új erővel dolgozik a termelőszö­vetkezet és minden gazda, hogy a mezőn többet termeljen, hogy teheneik több tejet ad­janak, sertéseik kövé­rebbre hízzanak Lukács Gyula tanácselnök A verseny fokozásával pótolják a hiányt Április 25-öt írunk. Eltelt egy hét, mióta az. április 18-ára tett, vállalá­sokat értékeltük a szentlőrinci tan­gazdaságban. A kongresszus tisztele­tére tehenészeink vállalást tettek az istállóátlag emelésére és csaknem mindegyiknek sikerült teljesítenie vállalását. Ifjú Kanyar István há­rom literre tett felajánlást, de gon­dosan kezelte állatait és 5,3 literrel emelkedett az istállóátlaga. Az öreg Kanyar István és Kui*ucz István fej­fej mellett kilenc literről a 11 lite­res vállalással szemben, 12,6 literre emelték. Nevegyál József elvtársat négy deci választotta el a vállalás teljesítésétől, ezt már nem sikerült kifejni. Az első negyedévben Ilié* Mihály elvtárs tehenei adtak leg­több tejet. Mindegyiktől 1595 litert fejt és mégsem sikerült a vállalását teljesíteni. Neményi Ernő igazgató. lett nem hanyagolják ei az állatállomány fej­lesztését sem, Kacsótán az új kormánypro- grarrun óta 40 anya­kocával és 35 tehénnel gyarapodott az állatál­lomány. Csonka mind- szenten 25 sertéssel és 19 tehénnel. Ezzel egy- idöbon 50 százalékkal növekedett a lucerna vetésterület. így bizto­sítva van az állatok takarmányellátása és megvan az alap ahhoz, hogy sertés- és vágó- marhabeadiisukat ido­Mikor les/, műtrágya a «ordisai földniűvess/.övetkezetben ■ A gordisai termelőszövetkezet és egyéni gazdák őszi vetései, a bur­gonya és répaföldjeik követelik a m űtrágyút, de hiába, mert a földmű­vesszövetkezetnél sem kálisót. sem pétisót nem lehet kapni. Hogy miért nincs műtrágya, erre a földművesszövetkezet vezetője nem tudott választ adni, ezért most megkérdezzük a fö Idművesszövetkezetek megyei köz­pontjától. hogy mikor lesz műtrágya a gordisai földműresszöretkezet- ben. SÜTI LUKACS Egészév i serlés-, Az alsómocsoládi gaz­dák is •teljesítették vál­lalásukat a begyűjtés­ben és tavaszi mun­kákban. A versenyben első Tokaji István 19 holdas gazda, aki egész évi sertés, vágómarha, baromfi és tojásbeadá­sát teljesítette. A tej­vógöniarha-, haromíi- teljesítette beadással is az év vé- gefe’.é tart. Adóból sincs hú.iV.éka és elvé­gezte a tavaszi mun­kákat. A sertésbeadás gyors teljesítéséért meg kapta a 300 kiló kuko- ricakedvezménvt. Rajta kívül az egész évi ba­romfi- és tojásbeadási tervét teljesítették Kúp és tojásheadását lár Gyula, Csordás Já­nos és Jauch Mihály gazdák is. így most már nyugodtabban vi­hetik szabadpiacra to­jásaikat és a baromfit, nem adósai az állam­nak. Sz.it.» István VB-titkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom