Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-23 / 96. szám

DUNÁNTÚLI NAP VrdUfPifOLEJsmmBBsnESutJETEtn ,----------------------------------------------------------------*\ A MAI SZAMBÁN: A Központi Statisztikai Hivatal jelentés« az 1954. évi népgazdasági terv I. negyedévi teljesítéséről (2. o.) — Genf előtt (2. o.) — „Májusban is tartjuk a jelenlegi fejési átlagot (3. o.) — Több szenet a hazának (3. o.) — A kéményseprő (3. o.) — Az üzemorvos (4. o.) V_________________________________________­AZ MDP BAR ANYAMEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1954 ÁPRILIS 23 Csökkentsék az állami gazdaságokban is a termelés önköltségét! Húsznál több állami gazdaság ér el évről-évre kiváló terméseredmé­nyeiket a baranyai földek tízezer­holdjain. Annak ellenére, hogy egy­két helyen még a vezetésben, a dol­gozók elhelyezésében sok tennivaló vár rójuK — egyre inkább a nagy­üzemi gazdálkodás iskolájává válnak. ®hová bátran mehet tanulni az egyé­ni gazda és a termelőszövetkezeti tég is. a falu népe már leg.öbb he­lyen — kivált a jól gazdálkodó át­térni gazdaságok környékén — Ba­barcon, Liptódon, Lapáncsan, Bere- m enden, Szentlászlón — egyre in­kább úgy irányítja munkáit, ahogy a szomszédos állami gazdasági üzemegység tábláin Látja: ha őnáhik meginduLn,ak a traktorok — ők sem vesztegelnek a szán.ás-vetéssel. Évek tapasztalata során meggyőződtek ró­la, hogy érdemes az állami gazdaság Példáját követni és agronómusai ta­nácsát megfogadni. Szép ez a kialakulóban lévő ter­melési kapcsodat, nagyszerűek — ki­vált érés idején a szemha/árig nyúj­tózó ezerholdas gabonatáblák, a fé­nyesszőrű, ktgömbölyödött gulyák, szívesen el is dicsekszik vele min­den igazgató, valamennyi agronómus, de mélyen hallgatnak, ha a mibeke- rüliésre, az önköltségre terelődik a szó. A tej, a tojás, a hús, a búza, a különböző termények előállítási ára az a terület, amelyen a legrosszab­bul áll Sátorhelytől Bogádmindszen- tig valamennyi állami gazdaságunk szénája, és mindjárt hozzátehetjük ~~ ahol a legtöbbet kell már most, a tavaszi munkák, a növényápolás kez% uetén tennünk. Legtöbb helyen más­fél-kétszeres áron termelik a búzát, háj-háromszoros költséggel állítanak eó egj'-egy liter tejet, vagy egy-egy kiló zsírt, sertéshúst. A magas ön­költségek évről-évre veszteséggel zá- »uló mérleget eredményeznek, mely- n®k pótlására súlyos milliókat von- el népgazdaságunk, a kormány- Programm megvalósításának fontos területeiről. A ráfizetéses gazdálko­dás a népünk jóléte emelésére szánt összegeké* .apasztja, csökkenti esz- rendőről-esztendőre, ezért, ha né­hány évvel ezelőtt a vezetés megszi- «mdítása, az egyszemélyi felelősség kidomborítása volt. úgy most 1954- oen a termelési költségek leszorítása az állami gazdaságok legfontosabb nzprunali megoldásira váró kérdése. El érkezett a gazdaságok jövedelmezővé tételének Ideje. Az _ 1952—53-as gazdasági évet ér- keö ég a veszteségeket indokoló mérlegbeszámolókból egyetlen állami gazdasági igazgató vagy vezető köny- f y° s©m felejtette el kimutatni a olettes szervek felelősségét, a más a -álatoktól rájuk háruló hibákat, melyek „vis major"-t — általuk le­küzdhetetlen erőt képviselnek és n®m tehetnek ellene semmit. Igazság az’ hogy a gazdaság adottságainak m^ nem felelő növények túlzott ter­mesztése, az egyoldalú, a terheket egyedül rájuk hárító termelési szer­ződések megköttetése, az agmnómu- ?°k, vezető könyvelők cselekvési sza­badságának, gazdálkodási lehe.őségé- “Ok szűk térre szorítása nem csökV kenti, hanem súlyos százezrekkel nö- j i a pénztárkönyv kiadási oldala,lt. igazság, hogy erre napról-napra ft- Eyelmeztetni kell ae illetékeseket, de ugyanakkor egy pillanatra sem szűn- bfl meg a magas önköltségeket elő- 11 Za’ Sazdaságon belül található °kok felkutatása és megszüntetése sem. Az állami gazdaságokon belül két­ségtelenül az állattenyésztés önkölt- kogei a legmagasabbak és éppen ez 32 a terület, amelyre kevésbbé hat- k,i a felettes szervek esetleg meg T'®m felelő intézkedései és saját ma- F® gazdálkodása eredményeit szűr- éíí le az önköltség alakulásában az auattenyésztő. Miből erednek a ma- Sks ömköltségek? A sátorhelyi állami p^daság hizlaldájában például már téssan két hónapja 16 százalék a da- téértékesítési százalék a könnyűszer- fel elérhető és fed' megkövetelhető 3°—22 helyet'. A tákolmány értékesü­lés azonnal emelhető lenne, ha az etetnivaiót élesztősítve-malátásítva rendesen előkészítenék és így na­gyabb kedvvel, jobb étvággyal fo­gyaszthatnák a hízók. Megtehetné a gazdaság? Feltétlenül — nincs sem­mi akadálya, mint ahogy a hízóba- állliított süldőket Is kiheréltethetmé, ki- [niskároltaJiatná még malackoruk­ban. így azonban időszakról-időszak- ra görögnek a jószágok, étvágytala­nok, csökken a ráhízlalt súly, romlik a daraértékesülés. A hízlalókanászok avaslatait nem szabad a gazdaság vezetőinek elereszteniük a fülük mel- ett, hanem, ha meggyőződnek he- yességükről, segíteniük kell a hely­telen. A daraértékesülés csak egy terület a számtalan sok közül, ahol csök- ent.hetők a termelési költségek. A másik ilyen része az állami gazda- ■•.ág gazdálkodásának a túlméretezett adminisztráció, a termelésben köz- ■'etlenül részt nem vevő dolgozók se­rege. Gazdasági életünknek nincs még egy területe, ahol ilyen liberáli­san kezelnék a létszámkérdést, mint •ppen az állami gazdaságokban. Sá­torhelyen például — pedig ez a gaz­daság még csak nem is a legnagyob­bak közül váló és területei egysége­sek — 78 műszaki és adminisztrációs dolgozót és kisegítőt alkalmaznak, minden 70—80 hold szántóra jut be­lőlük egy-egy. összehasonlításul ér­demes előkeresni a régi, főhercegi uradalom kimutatásait: a közel ugyanekkora területet mindössze 38 ember igazgatta a számvevőséget is beleértve, amely tízszer akkora te­rület könyvelését dolgozta fel, mint 3. jelenlegi sátorhelyi gazdaság. Ne­künk feltétlenül szükséges, hogy sülön,b könyvelést vezessünk, jobb terveiket készítsünk, mint a főher- regi uradalom és ehhez több ember s kell nyilvánvalóan — de az ilyen magas létszámot semmi sem indokoi- a. Az adminisztráció felduzzasztása nemcsak sátorhelyi jelenség — meg- alálható Görösgaltól Moháes-szige- ig mindenüti. Időszerű, ha a gazda­ságok igazgatói úgy vizsgálják meg o létszámkérdést, hogy milyen mó­don lehetne csökkenteni, ment mind- zideig a sok felesleges adminisztrá­tornak csak abban merült ki tény­kedése, hogy bebizonyították: miért nem lehet csökkenteni. A daraértékesítésen, a túlmérete­zett adminisztráción kívül még ren­geteg más, helyszínen felderíthető ok eredményezi a magas önköltségeket. Ahhoz azonban, hogy ezeket meg­büntethessük — változás kell, hogy bekövetkezzék az igazgatók, agronó- musok, az állami gazdasági pártszer­vezetek termelést ellenőrző munkájá­ban. Eddig az önköltség ügye csak a főkönyvelőt érdekel:© — most hó- napról-hóniapra, egy-egy munka meg­kezdése előtt értékelje, kísérje figye­lemmel az állami gazdaság minden vezetője, rendszeresen tárgyalja a oártszervezet és minden dolgozója A magas termelési költségek leszo­rításénak előfeltétele ez, mert csak gy találhatjuk meg a veszteséges ermelés kiküszöbölésének módját. Az önköltség alakulásának figye­lemmel kísérése csak kezdet — munkánk akkor válik eredményessé, ha társul hozzá a dolgozók versenye a minél olcsóbban előállítót: tejért, húsért, ha kibontakozik a gépek tel­jes kihasználásáért, a magas dara- értékesítésért folyó küzdelem. Az ál­lami gazdaságok MEDOSZ-szerveze- tei a kongresszusi verseny második április 18-át követő szakaszában er­re irányítsák a dolgozók felajánlá­sait, versenykedvét. A mi társadalmi rendünk csak ak­kor győzheti le a régit, ha többet jobban és olcsóbban termel, minit a letűnt kapitalista gazdaság. Lenin olvtárs e tételének igazsága fokozot tan áll az állami gazdaságokra. Itt \z ideje, hogy igazgatótól a tehené ■izekig minden állami gazdasági dől gozó becsületbeli ügyeként kezelje az Önköltség leszorítását, a gazdaságok jövedelmezővé tételét. Szülessenek új eredmények május 1-re és 24-re a kongresszusi versenyben Április 23-át Ir a naptár, 18-án lezárult a kongresszusi verseny első szakasza. A Pécsi Szénbánya Vál­lalat öt aknáján az üzemi szakszervezetek a következő jelentést adták a verseny eddigi eredményeiről: Pécs VI. kerület: András- és Széchenyi-akna Fehruár 1-től 1762 dolgozó tett fel­ajánlást a kongresszus tiszteletére. Többségük a terv túlteljesítését vál­lalta. Az 1762 dolgozóból 1666 ápri­lis 18-ig teljesítette adott szavát, 96 dolgozó adós maradt fogadalmának teljesítésével. 731 doigozo túlteijesí- .ette vállalását. A kongresszusi versenyben a ter­vüket legjobban te.jesuő Variete* a Prégl, Fenyvesi és az Obert-körlet. Ezek az elvtársak biztosítják legjob­ban a terv, a vállalások teljesítésé­hez szükséges feltételeket. A csapa­toknak csak a legritkább esetben van ürescsllle- és fahiányuk. A bizton­sági előírásokat legjobban betartó körlet Nyuli Lajos elvtársé. Pécs VI. kerület két aknájának bányászai 4976 tonna szén ter­melését vállalták terven felül és 7590 tonna szenet termeltek. A kongresszusi verseny ideje alatt javult a verseny nyilvánossága is. Sok bányász nézi naponta a ver­senytáblát, amelyen szerepel válla­lása és a vállalás teljesítése is. A verseny nyilvánosságának megvan a mozgósító ereje. Egy példát a sok közül. Kotoucs Károly csapata hosz- szabb ideig nem tudta teljesíteni ter­vét, mert munkahelyük rossz volt. Ök is megnézték naponta a ver- senyiáblút és mike— cmelkediM kez­ezett teljesítményük, kíváncsiam vár­ták, hogy mennyi még az elmaradá­suk. A szakszervezet is figyelte a Kotoucs-csapat munkáját. Serkentet­ek a csapatot és ma mái* a ver- -.enytáblán az olvasható, hogy a csa­patban az egy főre eső teljesítmény 1.7 csille, vállaltak 4.8 csillét. Most még inkább figyelik a versenytáblát, vizsgálják, mikorra érik el az élen­járókat. Az üzemi bizottságnak a kongresz- szusi verseny eddigi szakaszában job­ban kiterjedt figyelme az átlagos és gyengébben teljesítő dolgozókra is. Gondot fordítottak a csiUetöltás meg- iaví'.ására. Keszthelyi Henrik csillés a jó csilletöllésért kapott dicséretet és 100 forint jutalmat. A jó példa nyomán a többi csillések is igyekez­nek jól megtölteni a csillét. Szép eredményt ért el a kongresz­szuei verseny eddigi szakaszában Ba­lázs Ferenc mozdonyvezető, a mű­helyben pedig Mézmer István. Javult a szakszervezet munkája a kongresszusi verseny eddigi szaka­szában, az utóbbi időben javult a verseny nyilvánossága is, de számos feladat van még, amelyet jobban kell végezni. Ilyen a munkafegyelem szilárdítása, az önköltség csökkenté­sére való mozgósítás, a minőség ja­vítása. Szabolcs-kerület: Béke- és István-akna Béke-akna bányászai 2629 tonna szén terven felüli termelését vállal­ták a kongresszus tiszteletére. 6250 tonna szenet adtak terven felül. A fogadalmat tett dolgozók többsége nemcsak teljesítette, de számosán túl is teljesítették vállalásukat. Az üzemi bizottság a kongresszusi verseny ideje alatt több gondot for­dított a 'tervteljesítésre, a szén minő­ségének javítására, a munkaidő jó kihasználására, az önköltségcsökken­tésre és e téren szép eredmények is születtek. Béke-aknán az utóbbi hónapok­ban 6 százalékkal csökkent az önköltség, javait a szén minő- I sége — a jelenleg,i palatartalom a meg­engedett 3.1, illetve a vállalt 3 szá­zalék helyett 2.25 százalék. A terme­lékenység avjjjáalások teljesítésével, a munkaidő jobb kihasználásával az utóbbi hónapokban 4.5 százalékkal emelkedett. Ehhez nagyban hozzájá­rult a fejtések áttelepítése és előké­szítése, a munkakörülmények javí­tása István-akna bányászai elmaradtak kongresszusi vállalásuk teljesítésével. A vállalást tett dolgozók közül 480 teljesítette április 18-ig fogadalmát, közel 1000 dolgozó még adós az adott szó valóra váltásává,1. A kongresszusi verseny első idősza­kában itt is javult a verseny nyil­vánossága, de éppen akkor, amikor a legnagyobb buzdítás kellett vol­na — ellaposodott. A karrikaiturák amelyek a hibákat bírálták, megtet­ték a magukét, de ez kevés volt. Az utóbbi napokban javult ismét a ver­seny nyilvánossága. István-akna elmaradt András-, Széchenyi- és Béke-akna mö- | gött a kongresszusi versenyben. Ennek az elmaradásnak egyik fő oka, hogy lazult a munkafegyelem, emelkedett az igazolatlan mulasz­tók száma, magas a munkaerőván- aorlás, E hibák mielőbbi megszün­tetésére az üzemi bizottság néhány r.&ppal ezelőtt munkába kezdett. Sok e téren a tennivaló István- aknán. E hibák megszüntetésére nem elegendő az ÜB ereje, szükség van a szakszervezeti bizalmiak és minden dolgozó segítségére is, hogy István-akna mielőbb állandóan tel­jesítse tervét, ne maradjon adós a kongresszus tiszteletére tett vállalás teljesítésével Most a május 1-re való készülés alatt jó alkalom nyí­lik, hogy minél több dolgozó eleget tegyen adott szavának. Vasas: Petőfi-akna Petőfi-akna bányászai néhány héttel ezelőtt léptek a tervet telje­sítők, túlteljesítők sorába. Több csa­pat szép eredményt ért el vállalásá­nak teljesítésében. Többek között Zsimkó György csapata megfogadta: minden nap 10 csille szénnel ad töb­bet. A csapat túlteljesíti adott sza­vát, eddig 1441 csille szenet termelt terven felül. A szakszervezet vezetői rendszeresen ellenőrzik a vállalások teljesítését, de emellett figyelemmel kísérik a biztonságos munkát is. Petőfi-aknán is javult a verseny nyilvánossága a kongresszusi ver­seny ideje alatt.. A szakszervezet nemcsak az üzem területére, de a vasasi és hoeszúhetényi Népboltok elé is készíttetett versenytáblát, hogy lássák a vásárlóik, a feleségek, ho­gyan teljesíti férjük adott szavát. Nem üres a faliújság sem — a kon­gresszusi versenyben élenjárókat nép szerűsíti. Petőfi-aknán is csökkent az ön­költség a kongresszusi verseny ideje alatt. Amíg februárban egy tonna szén kitermelési költsége 119 forint volt, márciusban ez 103.83 forintra csök­kent. Emelkedett a termelékenység is. Márciusban egy főre átlagosan 776 kiló tiszta szén jutott. Április­ban ez emelkedett. 18-én például 896 kiló tiszta szén jutott egy főre, Ilyen eredmények születtek a kongresszusi versenyben a pénsvidéki bányaüzemekben. E rövid jelen­tésbe természetesen nem lehet mindent belefoglalni. Van más területen is eredmény. így számos dolgozó eb­ben a versenyszakaszban érte el a 100 százalékot, vagy azon felüli teljesítményt, javult a dolgozók ügyei­vel való törődés, gyorsult a jogos panaszok, sérelmek elintézése. E kétségtelenül szép eredmények mellett azonban számos területen elmaradás tapasztalható. Vannak még dolgozók, akik nem teljesítették fogadal­mukat, még kevés műszaki vezető elvtárs vesz részt a kongresszusi versenyben és azok munkájának nép­szerűsítése is elmarad, akik résztvesznek benne. Magas az igazolatlanul hiányzók száma, nem kielégítő még az önköltség csökkenése, van kívánnivaló még a minőségnél, az új munkások nevelésénél, a termelékenység­nél, a takarékosságnál. Mindezek komoly feladatok, amelyeket úgy kell elvégezni, hagy nyomában több szén kerüljön a felszínre. A kongresszusi verseny április 18-ig tartó szakasza lezárult, de a kongresszusi versery tovább folyik, sőt most kell méginkéjbb szélesednie, eredményekben gazdagodnia. Van olyan akna, amely adós a tervvel, de van olyan akna, amely az eddigi szép eredménynél is többre képes. Az üzemi bizottságoknak most azon kell lenniük, hogy május 1-re, május 24-re, o kongresszus napjára új vállalások szülessenek és új vállalások teljesítéséért induljon verseny. E térén még csak Petőfi-aknán van kezdeményezés. Kövessék Petőfi-akna példáját a többi aknán is, szélesítsék, gazdagítsák a kongresszusi versenyt és eredményeit. E versenyben már május 1-re szülessenek új eredmények és a pártkongresszus napjáig minden eddigit felülmúló jó ered­ménnyel köszöntsék hazánk, népünk életének nagy eseményét. Eredmények, példamutatás a Pécsi Fütőháxban A Pécsi Fűtőház von­tatószemélyzete maradék­talanul teljesíteni akarja a kongresszus tiszteletére tett vállalását. Nemrég pártvezetőségí ülésen ér­tékelték az eddigi ered­ményt és megállapították: a szén megtakarításban 107, az 500 kilométeres mozgalomban 93, a 2000 tonnás mozgalomnál 92, a mozíionyjavitásl költség­nél 122, a mosás t ól- mo­sásig mozgalomban 141 százalékos az eredmény. A kocsijavító műhely tervte.jeíitése 134 száza­lék, Tehát vannak eredmé­nyek. de van még elma­radás is. Elsősorban a 2000 tonnás mozgalom ke retébci* a túlsúly továb­bításit kell növelni. Meg kevés mozdonyvezető kö­veti Arató Ferenc és Hu­bai Miklós mozdonyveze­tők példáját, akik csak­nem minden vonatot túl­súllyal tovább ítanak. Szén példát mutatott a fűtőház dolgozóinak az el múlt napokban, ápril'e 19-én, Vágó Pál fömoz- dony vezető. Vágó Pál elv társ Nagykanizsáról to­vábbította Pécsre a 2416. számú vonatot. Amikor a fűtőházba érkezett, a mozdony fel Vi gyázót nagy gondok között találta. Nem volt fűtő, aki az 1919/11. gépmenettel Dom­bóvárra menjen az 1930 számú szemé! yvon a tért. Vágó elvtárs látta, hogy nemcsak a fűtőház rerv- teljesítése van veszély­ben, de a személyvonat időbeni megérkezése is. Gondolkodott. 147 kilo­méteres szolgálati út volt háta mögött, de jelentke­zett Győlri Kiss István mellé /ütőnek. A személy vonat megérkezett Pécs­re. Vágó Pál elvtárs az ön­kéntesein vállalt munka után rendes időben jelent kezett szolgálattételre. — Példamutató tett ez, ré­sze e vállalás Vágó elv­társ jó munkájának. A kongresszusra tett válla­lását április 18-ra teljesí­tette és május 1-re to­vábbi eredmények eléré­sével készül. Várnai László tudósító.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom