Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

1954 ÁPRILIS 20 NAPLÓ 3 ; ftormnnynrogramm nxamnhan 1-áííi^aíils n sátorhelyi állami gazdaságban Réges-régi nagyüzemi gazdaság Sátorhely, az egykori uradalom és hitbizomány... Amikor az ezerhatszázas évek vé­gen a töröktől másfél évszázadon keresztül nyúzott — szipolyozott Magyarok a legdélibb szandzsákok­ul is kiverték a próféta kontyos niveit, az isten kegyelméből Bécs- ben uralkodó császár gondoskodok ^o;a, ne maradjanak zabla nélkül... y*1® az egész feldúlt, pernyétől fe­ketéid országrészen elő sem áshatták a pasák elől vermekbe rejtett gabo­nájukat a jobbágyok» új adószedők Jelentkeztek: Mohácstól le az ingo­ványos Drávapartig Savojay Jenő .hercegnek szedték a dézsmát, a Pécsi püspöknek a tizedet a széles- natu, nehéz lovakon trappoló vasas­nemetek. A volt uradalmi cselédek gyermekei már nem emlékeznek vissza erre az H°gy is?! A legöregebb emlé- ^^te is csak a Frigyes (főherceg LS> de Habsburg) idejébe nyúlik a tizennégy előtti gőzekés, eplogépes, fütyülő-kisvasutas hit- ízományi világba. A fiatalabbak zul néhányan látták az Albrech- w !s> a,fiatalabb herceget. Repülő- ret építtetett magának a geszte- y es sei szegélyezett út mellé, és _ jnerikába járt felfedező útra ... a délamerikai pampák, őser- , vidékén, Uruguay és Brazília őrületén akart kihasítani magának §y kövér birtokot. Mondják, azt is ^nvelte, hogy innen Magyarország- rv v‘sz 'ki magának bérest, kocsist, rehenesgazdát... De hogy negyvennégy novemberé­rt11 •— akkor is ilyen esős-szeles voltaik, — K'skőszeg, meg Mohács felől begördültek a szovjet í^nkPk, — nem jett be!őie semm! . j-tot az Albrecht, • a hirtelenkezü mtézők nagyrésze, mintha szél fújta Volna el valamennyit. Beszélik, hogy •nőst valahol Burgenlandban uras- kodik a kegyelmes úr, míg az 0sztrá.k parasztok is ki nem teszik a szűrét... A sátorhelyiek már megtanultak nélküle élni és élűzemmé növesztet­tek Béke öré-nek keresztelt állami gazdaságukat. Az uradalmakban felnőtt emberek nagy újság a traktor, az dac - ° C as ^áklák, meg a mezőgaz- a, nagyüzem többi velejárója. lat’ kivált az öregebbje. a régihez hasonlítja: akkor ►»y csinálták ... Csak az igazán jó ki, hogy ez már do«- Akkor nőtt meg szemük- az áWami gazdaság becsülete ícrvT, 0Ii -az. Udvarral határos táblá- nvarv?»^2*’1' fakadt ki fehéren a láttái Ilyent aztán nem nfiiraí a |eg°regebbek sem ... Az ú.i n a régi cselédemberek lá­hő -fla\. között Uirténe’me támadt: eer p sza,tfUek. Milics Mária, Wénin iet „,rzsé?et nevét, a kétkezes szov- ereH™apot®ze<^®s* módszer százkiló? (pi eriyeit Sátorhelyről röpítette svarv,,agával a hir szárnya. De a let to i • az csa-k egy valami. Mel- részo k!pusziuIt a komlótelep java- Iuocicoc68-08.?5’ hidegebb nyarakon fehér-ór osz°kön a hatszázho'.dnyi a •sem fennette meg még kocsicr,iahenéi^ sem. A brigádvezetők legették’ gepeszek, egyre többet em- ameivk d,~ repát- A cukorrépát. rom v-jaze oU százholdakon két-há- moc-t J?on:nyi átlagtermést hozott é= se vek!“ b?.,p!e egy négyszögö' gyapot 'r; Csak syapot- gyapot­kor1501*" decemberben aztán, ami- szenro, ,ITne'ést értekezleten a párt- feiw*^1, ismertette a mezőgazdaság Iz-iKoi 1 rS-í, határozatot Vizslákon is Ponth-,af0ldiin is’ Sátorhelyen, a köz denvon-egy véleményen volt min- cemhá eppen itt az ideje. És de- véko1” ,ota a gazdaság minden te- ns!! ysegét a Párt. és a kormány hnti Zeru-’ sztvet-lelket melengető ja roza,tának végrehajtása irányít­Az agronömus irodájában nézem a vetéstervet, Önketelen odaszalad az ujjam, ahol iai, uk°rrépavetés kataszteri hold- Va! iktatja a rubrika: a maghozó- v»i„es a dugvánnyal együtt 458. Ta- öf‘y: semmi. Hát gyapot? 1953-ban nv,az hold. Idén kevesebb, ameny- <,'■ '■..mi''gmunká!ha,tnak becsülettel: -wzotven. És az időben elvetett ré- laam'ntha saját maga is igazolni tzla“\á a termelési tájakhoz való kazodas helyességét: úgy sorol, hogy i-•orp nézni és a cukorgyári felügye­lj szerint nincs szebb a megyében, a már Frank Imre is dicséri, ak- or mindenki elhiheti. . A cukorrépa csak egy példája a eiyesebb vágányokra zökkent hat- .‘'ffholdas gazdaság új életének. A uzán kezdhettem volna, mert a enyérgabonák termesztése, a rájuk, gond mutatja csak igazán őszintén dolgoznak a sá­torhelyiek a mezőgazdaság fellendí­tésén. Én nem mondok semmit, ma­gukért szól itt minden cselekedet: az aszályosán száraz ősz, a csontfa- gyasztóan rideg tél kártétele elől 458 holdra szórtak a hó hátán kom- oosztot — négyszáz helyett. Vizslá­kon már mutatkozik hatása: hara­gos-zöldebb, bokrosabb, mint ame­lyik táblára már nem jutott. Néme­lyik tavasz-búza vetés ellen kapálózó állami gazdaságunk igazgatója és agronómusa megszívlelhetné a sátor­helyiek példáját ezen a téren is: száz helyett százhatvannyolc holdat vetettek az 1890 hold őszi búza mellé. És a vetés! Az ezernyolc százból ezerkétszázat a szovjet ja­vaslat bevált hazai gyakorlata sze­rint keresztsorosan vetették, hogy a jó, zsíros, sátorhelyi fekete-földbő' egyforma területen szívja magába az életet -a mag. Él .— hat a mezőgazdaságfejlesz- tési határozat ereje a búzán, cukor­répán. De újat vitt be az istállók, sertésszállások környékére is. A bor iakat mesterségesen nevelik. Tudják mit jelent ez? ötszáz liter tejet minden darab után. Mert a hófehér, kórház-tisztaságú borjúiistállókban csak egy-két hétig kap teljes tejet a fiatal jószág, azután egyre több fölözöttet és abrakot. 500 liter tej zsírját, tejszínét takarítják meg ve­le. A borjak? A szélfutta karámban ugrándoznak a leválasztottak. Sima­szőrű, erőscsontu jószágok — szeb­bek mint a tőgyön neveltek. Nyer­tünk a réven és nyertünk a vámon is. Amit a sertésekről meséltek, elő­ször nem hitte el senki. Én sem De bárki megláthatja lent Izabella majorban a távoleső erdőben, a sza­bad ég alatt felütött disznószá'lást Itt kint, esőben és fagyos szélben, egyszerű szalmatető alatt ellenek a Kocák és itt nevelik fel malacaikat Hej, de micsoda süldők, micsoda ed­zett, erős hízónakvalók kerülnek k' Innen! Vegyük újra a statisztikát: a szabadszálláson született malacok közül tavaly egysem pusztult el. A kutricában, meleg ólakban neveltek­ből pedig tizennégy százalék ... A tájnak megfelelő növény ter­mesztése, keresztsoros vetés ezerhol­dakon. a hatezer hold szántó negyed részének őszi trágyázása, a köze kétszeres tervteljesítés lucernából és 'óhere-vetésből, — elengedhetetlen kezdet a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásából. De ä nö­vénytermelés és állattenyésztés ho­zamainak tartós emlősének alapját — a vetésforgókat még mindig nem teremtették meg a sátorhelyi állam' gazdaságban. Élüzem és egyik leg­régibb gazdasága a megyének, hat­ezer holdas termelését öletszerűen körlevelekre alapozva végzi. Hiába terjesztik fel a vetésterv-javaslato­kat, egvik rendelkezés a másikat borítja fel: tavaly is kétszáz ho'dda’ több kukorica termelését írták elő részére, mint területéből futná. Igv azután, vetésforgó nélkül az 1800 hold őszi búzából közel négyszáz hold kalászos után került A gazda­ság vezetőségének és az Állami Gaz­daságok Keletdunántúli Igazgatósá­gának úgy kell összeegyeztetni vetés ‘■érvükét, hogy létrehozzák a vetés­forgót, a termések állandó növelé­sének alapját. A sátorhelyi élüzem gazdaságban járva önkéntelenül megkérdi az em­ber: mennviért állítanak elő egy liier tejet, vagy mennyibe kerül a gazdaságnak egy" mázsa krumpli, Sokba, nagyon sokba. A hetven filléres tej egy fo­rint kilencvenhatban van — s még be sem szállították a csarnokba. A burgonyát háromszoros áron, a gya­potot pedig ötszöröséért állítják ■«lő. Miért? Legtöbbször a külső oko­kat említik, — van is benne va- ami. A gazdaság istállóit átszelő az üzemegységeket összekötő kisvas­út például — a Kaposvári Kisvasút Vállalat tulajdona és évente negyed- millió forintot emel ki a pénztárból Mintha a pécsi bányák csillepályái- nak használatáért egy idegen válla­latnak kellene fizetni. Sok a telje­síthetetlen szerződések okozta köt­bér, a büntetőkamat. A gazdaság vezetősége, pártszervezete sem érez­te még át az önköltség csökkentésé­nek felelősségét és nem keresték meg azokat a lyukakat, ahol ömlik szökik a nép pénze. Sok eldugaszol­ni való akadna! Itt van például az adminisztráció: hetvennyolc irodai, kodai kisegítő, irodarendbentartó műszaki, műszaki-kisegítő dolgozói fizetnek — évi másfél millióért. Mi­előtt egy deka gábonát teremnének a földek, máris 250 forint ára ter­heli belőle: három mázsa búza ára. . Ha elgondolom, hogy az uradalom­ban a három gazdaság (Vizslák, Sá­torhely, Izabella) dolgait harminc- nyolc adminisztratív és műszaki em bér igazgatta az összes kiszolgálók­kal együtt (most csak a bérelszá­molásban tíznél többen) akkor tű­nik fel a hatalmas adminisztráció. Nekünk különb könyvelésünk le­gyen mint az uradalomnak — de az állami gazdaságok irányítási-nyilván tartási rendszere átdolgozásra szo­rul, mert lassan többen ülnek az irodában és felügyelnek, mint ahá- nyan kint dolgoznak, kapálnak, ka­szálnak a földeken. Más területen is csökkenthető az önköltség, így a sertéshizlaldában is. A sátorhelyi hízlalókanászok a kongresszusi ver­senyben kétannyi hízott sertést szol­gáltattak be, mint tervük előírja. De rossz a daraértékesítés: egy mázsa kukoricától 22—24 kilót gyarapod­hatnának a hízók, de az utóbbi idő­ben a tizenhatot is alig ütik meg. Gyenge, nem megfelelő a takarmány előkészítés,'‘ nem folyik malátásítás — nem eszi olyan jóízűen, szívesen a jószág. Minden mázsa kukoricából hat-nyolc kiló megy így veszendőbe. És a gépek? Van belőle bőven, Hoffherek, Zetorok és egy Sztali- nyecz is akad, de valahogy furcsán állnak vele: ha nagyon szorít a kap­ca, még a gépállomás is talál mun­kát, aztán egy-két nap múltán már csak nappal szántanak, mert félnek — kifogynak a munkából. Arira még nem gondoltak, hogy a gépek teljes kihasználása érdekében a környező termelőszövetkezetek földjén is szántsanak, hadd térüljön meg mi­nél előbb egy-egy traktor ára és sza- oorodjék az időben felszántott hol­dak száma. Ugyanolyan sürgős^ ez mint az üzemegységekben, Ormány- ousztán, — de a központi majorban 's, több helyen szanaszét rozsdásodó munkagépek összeszedése, rendbeté­tele, ami szintén csak növeli a ki­adások oldalát... A sátorhelyi állaim gazdaságot sokezer állandó és időszaki munkás erőfeszitése emelte ki a huszonnégy másik baranyai közül — élüzemmé A negyvenöt előtti cselédek, fiaik, lányaik, a felszabadult ember akarásával dolgoznak. Olyanok nő­nek ki közülük, mint Bauer Lajos. Haraszti György többszörös sztahá novista traktorosok, Sztárcsevics Pe tér munkaérdemrendes lakatosmes­ter. Fogatosok, tehenészek, sertés­hizlalók, növénytermelők — oldala­kon sorolhatnám neveiket, míg vé­gére érnék. Gazdái lettek az egy kori urada'omnak és az állami gaz­daság, kivált a kormányprogramm óta, igyekszik mindent megtenn’ hogy ez az életükön is lássék. Ju­nius óta a főhercegi park közepér kultúrház épült, me’lette tiszta, rer 'es üzemi konyhával. Eddig jófor­mán minden fontosabbért Mohács­ra, vagy Majsra mehettek vásárolni. —’ most? Sátorhelyen is, Ormány- ousztán is új boltot nyitottak. A kő­műves-brigád meg sorraj árta a volt cselédházakaíi, emberibb lakásokká alakítja át valamennyit. Csak ebben az évben 147.000 forintot költöttek a lakások rendbehozatalára, üzem konyhára. Nemrégiben kapott uj hangszereket a gazdaság munkásai­ból alakult zenekar... Ha így elsoroljuk, örül az ember szíve, de az időszaki munkásszállá sokat járjuk — vadonatújak ezek i? — valahogy úgy érezzük, a gazdasas nem tart lépést a belső berendezé­sekkel, lemarad az igények mögött Az új munkásszállás szobáiban szó a rádió, ég a villany, ott a kályha a vaságy, a lepedő — de hiányzik a fejvánkos (még a szalmával tömő i ss), fedetlen vizesvödrükbőL egyetlen bögrével isszák a vizet az emberek Szekrény nincs — fogas kevés. A Zalából nyár végéig ideszerződött munkások nem hozhatják el ünneplő -cihájukat, az avittabb munkásruhái sem tudják hová akasztani. A női szállások egy-két ablakára nem ke­rült függöny és úgy látszik még vár­hatnak rá egy darabig. És még egy: az időszaki dolgozókat tanítani-ne- velni kell a munkásszállás megbecsü­lésére, rendje fenntartására, mert a legszebb szobát is elek.elenítiik az ágyak alá halmozott kapák, kosar­aim eldobált kenyérhuliladékok, ta- ■carítatlan ételmaradékok. Tanítani nevelni! Ez a gazdaság régi, állandó munkásainak törődését, bará.ságos- ságát igényli az időszakiak felé és tt még sok rátartiság, elkülönülés akadályozza a sikert. Egyelőre külön életet élnk a régi sátorhelyiek és a más megyékből nyárra érkezett idő­szakiak. Sok türelmes felvilágosítás hozza őket a közös munka után a I közös szórakozásban is közelebb egy­máshoz, de a párt, a szakszervezet l nem sajnálhatja a fáradságot: bőven kamatozik a munkafegyelemben, a közös munka teljesítményeiben. Le­het, hogy most még bizonytalanok munkájukban, az újonnan választott vezetőségek, az egységes veze.ősé;, sem folyik be eléggé a termelés ei- 'enörzésébe, de ha a járási pártbi- ottság sűrűn kijár hozzájuk és ala­posan segíti őket. megtanítja vezetn íz alapszervezeteket — nem esik vissza a pártmunka és vele együtt A PÁRTÉLET HÍREI „A párt tagja leltein“ Március 8-án párttag lettem. Talán soha sem ürültem annyira, mint ezen a napon, amikor a taggyűlés eljogadta tagfelvételi kérelme­met. Még elevenen él emlékezetemben az a nap is, amikor tagjelöltnek vettek fel. Azóta több, mint egy esztendő múlt el s a taggyűlésen tudtam igazán lemérni azt az utat, amelyet a pártszervezet segítségével megtet­tem. A tagjelöltfelvétel után a párt vezetőség, a pártcsoport nem vette le rólam kezét. Sokat tanítottak és neveltek. Gergely és Bárdost elv- tarsak különös figyelemmel foglalkoztak velem. Segítettek, ha hibákat követtem el, elvtársiasan törődtek velem, ha a munkában elmaradtam. Az ő tevékenységükben mindig a pártnak az emberekről való szerető gon­doskodását láttam. A párt neveit, a pártnak köszönhetem eredményei­met: azt, hogy állandóan 200 százalékra teljesítem tervemet, hogy két ízben tüntettek ki sztahánovista jelvénnyel. Jól tudom, ez nem jelenthet megnyugvást. A párt bizalma — kötelez. Brigádunkban négyen dolgozunk, hárman párttagok vagyunk. Varga József elv társ az egyetlen pártonkívüli, de úgy foglalkozunk vele, hogy rövidesen ő is tagjelölt lehessen. Mostanában sok fiatal dolgozik műhelyünkben. Közülük néhányan bizony komoly nevelés re szorulnak. Tervüket nem mindig teljesítik. Eddig nem sokat törőd­tem velük, de most kötelességemnek érzem, hogy nevelésükben résztve- gyek. ők a párt tartalékseregét alkotják, közülük lesznek a jövő párttag­jai. KlBEDl BÉLA a Pécsi Bőrgyár blankos műhe­lyének kétszeres sztaháriovistája. Kommunista példamutatás ereje A vezetőségválasztó taggyűlés óta máris sokat segítettünk a tsz veze­tőségének a szervezettebb, gyorsabb munka érdekében. A pártszervezet munkáját összehangoljuk a tsz-ével. Ha a tsz közgyűlésre készül, előtte vezetőségi ülést, taggyűlést tartunk. Mozgósítjuk a kommunistákat, meg­beszéljük velük először a tennivaló­kat. így történt ez a tavaszi vetésnél is. Az esős, nedves időjárás tétlen­ségre kónyszerített bennünket. Ami­kor rá lehetett menni á földekre, a pártszervezet a kommunistákhoz for­dult: példamutatással gyorsítsuk meg a munkát. Sápi Irén elvtársnő, párt­vezetőségi tag, fáradságot nem kí­mélve dolgozott. A műtrágyaszóróka; gén zavarta a szél, szemükbe hajtot­ta a port. De Lajcsik és Krataf ila elv­társak és még mások is, nem törőd­tek ezzel, mert teljesíteni akarták kongresszusi vállalásukat. A tava­sziakat mindenütt idejében el is ve­tettük. A pártvezetőség tudja, hogy a vil­lányi vörös, külföldön kedvelt bor­fajta. Az elmúlt esztendő hibáit- ja­vítottuk ki, amikor a szőlőt felosz­tottuk brigádokra. Ezzel lehetővé vá­lik jobb művelése, bevonhatjuk a munkába a családtagokat is. Az utób­bi hetekben nagy segítséget kaptunk ehhez is. Nemrégiben negyvenhét uj tagot vettünk fel, közöttük néhányan kiválóan értenek a szőlőtermeléshez. Solymár Adám párttitkár, Villány. Eredményeinket annak köszönhettük, hogy a pari csoport szorosan együtt dolgozik a műszaki vezetőkkel A párttagság bizalmából pártcso- portbizalmi lettem az István-aknai pártszervezetben. A kommunisták példamutató munkája nyomán már eddig is sok szép eredményt értünk si a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésében. Ered­ményeinket annak köszönhetjük, hogy a pártcsoport szorosan együtt lolgozik a műszaki vezetőkkel, rend­szeresen megbeszéljük a termelés helyzetét, kikérjük tanácsaikat. Nép­nevelőink, párttagjaink a nap min­den órájában beszélgetnek a dolgo­zókkal, nevelik, tanítják őket. Azt tartjuk legfontosabb feladatunknak, hogy megmagyarázzuk nekik, miért versenyeznek. Pártcsoportvezetőnek, népnevelő­nek és az egész párttagságnak kö­telessége ismertetni pártunk politi­káját, kormányunk programmját a dolgozókkal. Úgy vélem, ezt csak akkor oldhatjuk meg sikerrel, ha a pártvezetőség nagyobb segítséget ad a pártcsoportvezetőknek. Ezen a té­ren hiba van, mert nem mindig tart­ják meg a pártcsoportbizalmi érte­kezletet. Én azt kérem a pártveze­tőségtől. ne húzzák-halasszák, ha­nem minden héten, amikor annak ideje van, beszéljék meg velünk a tennivalókat. Sokat várunk az ilyen értekezlettől, jobban tudunk azután dolgozni. KISS ISTVÁN (13) pártcsoportbizalmi. „Uj életet teremtünk a DISZ-szervezethen44 Hosszú ideig igen gyen gén dolgozott az üzemi DISZ-szervezet. A ve­zetőség nem törődött a fiatalok ügyeivel, a ta­gok pedig egymásután maradoztak el. Ha tag­gyűlést hívtak össze, vagy a vezetők nem je­lentek meg, vagy a fia- ’ talok. De kitől is vet­tek volna jó példát a DISZ-tagok, amikor nem is olyan régen a lakatosműhely ablaká­ban találtuk meg poro­sán, piszkosan a volt titkár tagsági könyvet. Ilyen vezetőktől vajmi keveset tanulhattunk. Először nem tudtuk, hol kezdjük a hibák megszüntetését. Nagy segítséget nyújtott ek­kor nekünk Zelenai Imre elvtárs. Amikor hozzánk került, már íz első napokban fel­tűnt neki, hogy a DISZ izervezet nem dolgozik. Elmondta, hogy előbbi munkahelyén, Pécsba- nyán erős, jól működő DISZ-szervezet volt. — Zelenai elvtárs, a párt- szervezethez és az igaz­gató elvtárshoz fordult. Akkoriban kerestem fel én is Erdődi elvtársat, a nehézbőr alapszerve­zet titkárát és elmond­tam, hogy szívesen vál­lalnék DISZ-munkát. Rövidesen két fiatal lánytársammal együtt kitöltöttük a belépési nyilatkozatot. Azután hozzáláttunk a tagszer­vezéshez, mert a régi tagok többsége már nem tartozott a szerve­zethez. Magamhoz vet­tem a belépési nyilat­kozatokat és beszélget­tem a fiatalokkal. Ne­héz, fáradságos munka vo.lt. Sokan azt mond­tak: nem érdemes azért belépni, hogy csak fi­zessenek. Elmondtam nekik, hogy ezután másként lesz, jobban fogunk dolgozni. Nem telt el sok idő, egyma­gám ötven fiatalt szer­veztem a DISZ-be. És azóta már meg is tar­tottuk a vezetőségvá­lasztó taggyűlést. Soós elvtárs lett a titkár, én is a vezetőséghez tar­tozom. Már dolgozunk is, hogy a fiatalok meg állják helyüket a kon­gresszusi versenyben. A pártszervezet segít­ségével új életet te­remtünk a szervezet­ben, biztosítjuk a fia­talok szórakozását, ta­nulását és a munkában való becsületes rész­vételüket. Azt akarjuk elérni, hogy a fiatalok egységesen harcoljanak a párt politikájának végrehajtásáért. Büki Irén a bőrgyári DISZ- szervezet vezetőségi tagja. fejlődik, gyarapodik az egész állami gazdaság. ... Mihelyt megmelegszik az idő, elvetik a kukoricát, sarabolják a szé­pen soroló cukorrépatáblákat, új szakaszba lép a tavaszi munka, még magasabbra csap a kongresszusi ver­seny. Haraszti György, aiki húszadi­káig 426 holdat szántott és tárcsá­zott — május 24-ig hatszáz normál- hoildnyi talajmunkát, év végéig há­romezret vállalt Sztálinyecével. — Sztárcsevics Péter is befejezte leg­frissebb újításait: a tizenötsoros, ha- omkormányos répakapálógépet és a íázilag gyárott önműködően billenő tönnyű kombájn szalmakocsit: tíz­ezer forintokat takarít meg vele nép­gazdaságunknak. Tehenészek és hiz­lalókanászok, traktorosok és növény­termelők, kocsisok és a gyapotosok kongresszusi versenyben dolgoznak a Béke őre állami gazdaságban. Sátorhely, megyénk élüzem állami gazdasága hatalmasat nőtt a felsza­badulás kilenc esztendeje alatt. Ha vezetői és pártszervezete az állandó meg az idászaki munkásokkal össze­fogva következetesen harcolnak a kormányprogramm, a mezőgazdaság­fejlesztési határozat végrehajtásáért, i termelési költségek leszorításáért, akkor egyre inkább azzá lesz, ami­vé pártunk fejleszteni akarja: a mész ize környék minta-nagyüzemévé, amelyhez minden téren tanulni jár­hatnak a tsz-ek és egyéni gazdák egyaránt. Oroszlán Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom