Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ rnJc PBotirimmExrEsmjETEK! A MAI SZAMBÁN: Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXIII. kongresszu­sának április 18—i ülései (2. o.) — A minisztertanács határozata az 1953—54. évi fűtési idény meghosszabbí­tásáról (2. o.) — A szent kút (2. o.) — Látogatás a sátorhelyi állami gazdaságban (3. o.) — A pártélet hírei (3. o.) — Kultúrotthonamk — a szocialista kultúra terjesztői (4. o.) AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÁRTBI ZOTTIÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA SO FILLER KEDD. 1954 ÁPRILIS 20 Segítsük a gyengébb termelőszövetkezeteket! Megyénk szántóterüle'ének közel negyedrészén tízezer parasztcsalád dolgozik új módon, a termelőszövet­kezeti közös gazdaságokban. A kor- mányprograimm, a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének nagyszerű hatá­rozata az egész földmű védőmunka ál­talános javításán bélül az első hely­re illí..ja a termelőszövetkezeti moz­galom megerősítését. Meglévő közös gazdaságainknak nemcsak saját tag­jai jólétének megteremtése a felada­ta, hanem iskolául szolgálnak a dol­gozó parasztok, a jelenlegi egyéni gaz dák számára — jó gazdálkodásuk vonzóereje a termelőszövetkezeti moz galom, a mezőgazdaság kollektivizá­lásának legfon .osabb tényezője. Ha a mágiocsi Rákosit, a mohácsszigeti Vörös Fényt, a mekényesi Uj Alkot­mányt, a csányoszrói Uj Márciust, a beremendi Dózsát nézzük — sok más termelőszövetkezettel együtt már mindkét feladatnak eleget tesznek. Saját magunkat ámítanék azonban ha egyedül ezeken a kiváló, vagy jó­közepes gazdaságokon keresztül ítél­nénk meg és bírálnánk meg megyénk valamennyi termelőszövetkezetét: itt Baranyában is szépszámmal akadnak még küszködő, gyenge csoportok amelyeket különböző bajok, munka­erőhiány, a szőve.kezeti demokrácia be nem tartása visszatartanak és egy­általán nem példázzák a környéken a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A kormányprogramra óta a hangját visz szanyert falusi kulák, a kupecek és a felélénkült egyházi reakció kívül- ről-belülről próbálkozik szétrobban­tjukkal és ha a gyenge termelőszö- ve.kezetekről elterelődik figyelmünk, okoznak is károkat. Most, amikor a mezőgazdaság fejlesztési határozat eredményeként rendelkezésünkre ál­lanak a szükséges eszközök — min­dennél fontosabb falusi feladatunké gyenge, zilált termelőszövetkezetek megerősítése. Ha most a termelőszövetkezetek megszilárdításáról beszélünk, nem csak afféle vendégeskedő, a hibák után érdeklődő látogatásokra gondo­lunk, hanem komoly, hosszú időn ke­resztül tartó, alapos intézkedésekre. Éppen ezért a gyenge termelőszövet­kezetek felemelésének feladata gaz­dasági téren elsősorban gépállomá­sainkra — a termelőszövetkezetek legnagyobb falusi támaszára — há­rul, de mellette mind a különböző falusi termeltető vállalatok, mind a járási állattenyésztő állomások meg­lelhetik saját tennivalójukat. A gép­állomás kezén vannak a nagy ter­més kulcsát képező traktorok és mun kagépek, az ő állományában dolgoz­nak egyre nagyobb sikerrel agronó- musaink, a földművelés szakemberei. Ok az a technikai és szellemi bázis, amely a leghatékonyabban nyúlhat a hóna alá a különböző bajokkal ve­sződő termelőszövetkezeti gazdasa­goknak. _ Legtöbb ősszel legyengült terme- lőszove.kezetünkben a munkaerőnél • szorít a kapca. Sokhelyütt javarészt öregek és asszonyok alkotják a tag­ság többségét, kevés a kaszaibiró, az asztagokon megálló, a zsákot bíró férfi, legtöbbjüket leköti a tehené­szet, vagy a sertéstenyésztés mun­kája. Ha itt nem segítünk hatéko­nyan — gaz veri fel a kapásokat, a kései aratás miatt elpereg a szem, sem elég takarmánya, sem elég ke­nyere nem jut zárszámadáskor a ta­goknak. Van kiút innen? Igen, csak meg kell kei esni a módját! Gépállo­mási igazgatóink a tavasz és a nyár folyamán elsősorban, mindenkit meg­előzve, ezekbe a termelőszövetkeze­tekbe csoportosítsák gépi erejük leg­nagyobb részét,’ itt kultlvátorozzon, tárcsázzon és arasson a gépállomás legjobb traktorosbrigádja. Már most, a kapások elvetése idején a termelő- szövetkezet tábláinak, vetési fekvé­sének megismerésével úgy irányítsák a kapások vetését, hogy az a lehető legnagyobb területen művelhető le- l gyen géppel. A tavaszi szántás-vetés megindulásakor már sok gépállomá­sa igazgató igyekezett így osztani be brigádjai munkáját, de legtöbbször elmaradt a következetes segítség­munkaerő biztosításának másik módja a meglévő munkáskéz helyes . kihasználása. A .ermelőszövetkezetek brigádjai, munkacsoportjai a részűk­re kiosztott területeken nagyobb fe- elősségénzettel, szorgalmasabban, egy mással versenyezve végzik a nö­vényápolást, mint ha bandában len­nének, ahol elmosódik, megállapít­hatatlan ^iz egyéni felelősség és le­hetetlen a jobb munkát méltán meg­érdemlő külön jutalmazás. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak a termelőszövetkezet életében isme­rős, munkaszervezésében jártas elő­adói ne sajnálják, ha kell a heteket iem, maradjanak mindaddig az el­nök és az intézőbizottság segítségére mig a brigádszervezetben meg nem indul és rendesen nem folynak asa- rabolás, kapálás munkái. Itt az ide­je, hogy végietvessünk a segítség- nyújtás eddigi módjának, amikor egy- gy járási előadó naponta tíz-tizen- két termelőszövetkezetet részesített motorkerékpáron „segítségben.“ A termelőszövetkezet megszilárdu­lásának alapja, hogy bőséges legyer a termés, gazdag a jövedelem. Ho' van egy jó évzárásra nagyobb szük- *ég, mint a lothárdi, mattyl és a hoz­zájuk hasonló közös gazdaságokban? Mivel itt függ legtöbb a termelő­szövetkezet gazdálkodásától — ide kell irányítani a legtapasztaltabb eggyakorlottalbb gépállomási agromó- musokat! A falura érkezett szakem­berek szétosztásánál ez a szempont lkerülte legtöbb gépállomás, és a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya figyelmét. Sok termelőszövetke- zet, így például a márfai — olyan i.gronómust kapott, aki nem megfe­lelő a posztján, se elég tekintélye, se lég tudása nincs a termelőszövet­kezet ügyeinek rendbehozására. — Most, amikor a közös gazdaságok megszilárdítása elsőrendű feladat, — minden gépállomás vizsgálja felül szakembereit és a rendelkezésére ál­ló legjobb agronómusokat, még ak­kor is, ha helyére bedolgozta már magát — irányítsa a gyenge, zilált termelőszövetkezetekbe. A villányi iánási pártbizottság helyesen intéz­kedett, amikor az iUocskai és lapén os-ai termelőszövetkezetek szakirányi- 'ására a „föld alól" is megfelelő agronómust kerített elő, akinek mun­kája már mindkét gazdaságon meg iá látszik. már a burgonya is. A legtöbb gazda a kukorica vetéssel szorgalmaikodik, hogy ebből is bőven tör­hessen le az ősszel, elég A falu becsületbeli ügye Levelezőink írják G1 LVAN FA Dolgozó parasztságunk tavaszi vetésterve becsüle-t teljesítése után most a tej-, tojás- és baromfibe- \ OKORAG Az okorági dolgozó pa­rasztok annak idején azt ajánlották fel pártunk III kongresszusa tiszteletére, hogy időben végeznek a <; A gilvánfai határban, < tes ___________, ____________ __ . szépen z öldülnek a tava- * odási kötelezettségének eleget téve mutathatja meg szí vetések, földbe került ^leginkább pártunk iránti szeretetét. A párt új pro­\ grammja felvirágoztatja a falusi életet és megvalósu­lásával egyre több gép, eke, szerszám, szövet, háztar-\ nogy mohén vege \tási cikk jut a községekbe, mint bármikor ennekelőtte.\ tavaszi munkákkal és be- Az ipari munkásság versenyben dolgozik azért, hogy I népünk, és köztük a falusi nép, a dolgozó parasztság kukorica kerüljön a gó- \ igényeit kielégítse. A falvakból, terme lószövetkezet ek- rékba és a hízók elé. ,| bői nem marad el a válasz: egyre több község adja a A gilvánfaiak nemcsak (f hírfái, hogy pártunk kongresszusára készülve becsület- a a mezőn ismerik a kor- ((tel teljesíti ezévi beadási kötelezettsége esedékes ré- 4 mányprogrammban rájuk háruló kötelességeket, ha nem a begyüjtőhelyen is: baromfiból másfélszer annyit íüíak be, ttrtinl amennyit az első negyed­évre a gazdákra felbon­tott terv előír. Tojásból száztizenegy százalékra teljesítették az előirány­zatot, — vágómarhából ugyanennyire. Egyedül a hízottsertésbeadással kés­tek — de itt sem marad sokáig meg az elmara­dás. Simon Dezső már a jö­vő esztendőre szóló beadá sának is eleget tett hízott sertésből, Végh Lajos ba­romfiból é3 tojásból már a decemberit is beadta. Ugyanakkor azonban kés­lekedők is akadnak: Gal­lé István tizenhét hold földön gazdálkodik, még­is — 1954-ben még egy tojást sem szállított a be- gyüjtőhelyre. Mire vár Galló István? Miért húz­za vissza az egész közsé­get? GALAMB PETER tel teljesíti ezévi beadási kötelezettsége esedékes 11 szét is. 1LLOCSK A Pócsa község dolgozó parasztsága járásunk vala­mennyi községéhez versenyfelhívást intézett a begyűj­tési kötelezettség pontos teljesítésére, illetve túlteljesí­tésére. Mi, illocskaiak megtárgyaltuk a pócsai kezde­ményezést és elhatároztuk, hogy pártunk III. kon­gresszusa tiszteletére, május 24-ig a munkás-paraszt szövetség elmélyítésére, a konnányprogramm sikeres megvalósításáért a következőket tesszük: Első félévi sertésbeadási kötelezettségünket május 24-ig 105 százalékra teljesítjük, vágómarhából pedig annyit viszünk a begyüjtőhelyre, amit tervünk az egész esztendőre irányoz elő. Első, második és harmadik negyedévre ütemezett baromfibeadásunknak a pártkongresszus napjára 110 százalékra eleget teszünk és ugyanakkorra begyűjtő- helyre visszük a június 31-ig esedékes tojás száz szá­zalékát, a tej kilencven százalékát, és az első félévre szóló adónkat is pontosan befizetjük. Versenyünkkel hozzájárulunk népünk javuló ellá­tásához és ezért a pártsajtón keresztül versenyre hív­juk Lapáncsa, Magyarbóly, Marok 1. és 11. községe­ket is. CSORDÁS MIKLÓS párttitkár h. AHGYELÁN MIHÁLY NÉ VB-elqök CZEKÖ ISTVÁN tsz-elnök. A szakember, a bőségesen rendel­kezésre bocsátott gépek, a megszer­vezett brigádok — mind csak akkor érnek valamit, ha az intézőbizottság helyesen használja fel és jól irányít­ja őket. Mi tű rés-tagadás, sok gyen­ge termelőszövetkezetünk belső rend je éppen a szövetkezeti demokráciát megsértő, az alapszabályt áthágó ve­retes következtében vált ingataggá A járási pártbizottságoknak, körzeti instruktoroknak és a járási tanácsok nak sürgős feladata a gyenge terme- őszövetkeze’.ek vezetésének rendbe­tétele, az alapszabály és a termelő- izövetkezeti tagság akaratának ér- ványrejuttatása. A termelőszövetke­zeti elnökök — kevés kivétellei — tegnap még csak öt-tíz hold földön, ma egyszerre százholdakon gazdál­kodnak; tegnap még csak saját csa- ádjuk sorsát, ma fél községek kü­lönböző indulatú és szorgalmú em­bereinek ügyét vették vállukra. Ahol csak a járatlanság a gyenge vezetés oka — tanítsák meg vezetni ae in- ézőbizottságot és az elnököt. Baranya termelőszövetkezeti moz­galma sok dicső eredményre tekint­het már vissza — sokan közülük országos hírnevet szereztek már ma­gas terméseikkel. Mo6t, hogy a gyen­gébbek megerősítése került sorra — a jó, tapasztaltabb termelőszövetke­zeti elnökök és intézőbizottságok ne feledkezzenek meg a jószomszéd kötelességéről, a gyengébb kisegíté­séről, jószággal, tanáccsal, de ha kell fizikai munkaerővel, vetőmaggal, fogattal is. A gyenge termelőszövet­kezetek megerősítése közös feladata ma minden falusi kommunistának falun élő becsületes pártonklvüli- nek, gépállomásnak, járási és köz­ségi párt- éa tanácsszervnek terme­lőszövetkezetnek. Bontakozzék ki a kongresszusi verseny során a szo­cialista együttműködés, az elvtárs’ legítségnyujtás új, nagyszerű formá- •a: a gyenge termelőszövetkezetek felkarolása, GORDISA A gordisai Déli őrszem tagsága elhatározta, a pártkongresszus tiszteletére idén begyűjtési ter­vét mindenből határidő előtt teljesíti. Ezért már a télen összegyűjtötték, beadták a tojást. Számbavették állat­állományukat is és a továbbtenyésztésre alkalmas egye­dik különválasztása után azonnal hízóba állították a beadásra szánt áltatokat. A második negyedév elejére így nemcsak e-gészévi vágómarha beadási tervüket tel­jesítették, de lő mázsa hízottsertés beaaásával egész- évi sertésbegyüj!ési előirányzatukat is. Folyamatosan eleget tesznek tej'beadási kötelezettségüknek is, így egészévi élőállat- és tojásbegyüjtési tervük teljesítése után mór csak a terménybeadás van hátra. A több és Jobb termés eléréséért — a begyűjtéshez hasonlóan — jól dolgoznak a szántóföldeken is. — A múlt héten elvetették burgonyájukat, ezen a héten pe­dig, amint az időjárás engedi, a kukoricájukat. A ser­tés-beadás gyors teljesítése miatt negyven mázsa ku­koricával kevesebbet adnak be az ősszel. Elhatározták, mind a húsz hold kukoricájukat négyzetesen vetik, a beadási jutalmat és a várható többlettermést is ser­tésállományuk fejlesztésére fordítják. Sz. H. csülettel rendezik álla­munk iránti kötelességei­ket Is. A vállalás első ré­szét legtöbbjük szívvel- lélekkel teljesítette, így például Buta Dezső, Bagi Dávid, Deresz Zoltán, Vajda Lajos és Farkas Ödön, akik mihelyt fel­száradt a föld. megkezd­ték a vetést. Nincs sok hiba a vállalás másik ré­sze — a begyűjtési köte­lezettség teljesítése terén sem. Győri László tizen­két holdas középparaszt például már egész észtén dőre előre teljesítette a baromfi- és tojásbeadá­sát. Bagi Dávid három­negyed évre szóló barom­fi- és éojásbeadásának eleget tett április 18-ra. Okorágon is mint más községekben — szintén dolgozik a kulák. Itt azt hajtogatja, — nem érde­mes sietni a beadással, az év végén úgyis elen­gedik. Bár már sokszor pórul jártak a kulák ta­nácsára — mégis akad. aki felül híreszteleléseik- nek: Kereszítos József, Lakatos Pál és Rely Nán­dor még semmit sem tel­jesítettek ezévi beadások­ból. G. P. MOHÁCSSZIGET zita József, a mohácsszigeti Vörös Fény terme- lőszövetkezet tehenésze az állattenyésztő állo­más szakembereinek tanácsára kiválasztott öt vemhes tehenet és ezek számára egyedileg állapította meg a takarmányt úgy, hogy a borj ázás után legalább húsz liter tejet termeljenek. Az egyedileg, gondosain takarmányozott tehenek januárban borjaztak. A februári próbaíejésnél mind­egyikük húsz liternél több tejet adott, azután pedig úgy nőtt tovább a termelésük, hogy a termelőszövetkezet istállóátlaga az elmúlt évi négy-öt literről csakhamar 6.4 literre emelkedett. Az elért eredmények láttán Czita József vállalta, hogy a gondjaira bízott Ii5 tehén mindegyikénél alkal­mazza ezt az előkészítési módszert. Megtanítja rá társát is. Ezzel a termelőszövetkezet istállóé ti agát a pártkongresszus napjáig 11 literre növelik. Jelenleg az éveleji 6.4 literrel szemben 10.4 liter a termelőszövetkezet istátlóátflaga. Sz. H. Molnár István negyvenöt métert haladt tíz nap alatt... A kitavaszodott csekszabolcsi me- dom­bon Molnár István az előbb jött haza s jófor­mán le sem ülhetett, mert a gyerekek már a nyakán csimpaszkodtak és húzták, hogy javítsa meg a hintát, mert játszani akarnak. Hát most itt van a vi- rágöaborult cseresznyefa mellett és teszi, amit ilyen esetben egy apának lennie kell, együtt ját­szik a gyerrrtekeivel. Bent a lakásban előke­rül a fényképalbum. Molnár elvtárs lapoz és egykettőre előkerül Mol­nár brigádnak, az elő- vájócsapatnak a képe. — Ez itt Tóbiás Ferenc — mutatja be embereit a csapatvezető. — Tóbiás?... — Hisz az egy eleven ördög — szól közbe a fiatalasszony — Olyan ügyes, talpra­esett bányász, hogy még! — öt éve dolgozik már a csapatban — veszi át a szót Molnár elvtárs és újabb alakra mutat. — Itt van egy idősebb vá­járom, Kálóczi János, rendkívül megfontolt em bér... Ez meg itt Rostás Antal, akinek azelőtt üve gezés volt a foglalkozása, és a legjobb ácsolóvájár lett belőle. — Ez hát a százméte­res brigád? N em egészen, mert van két fiatal gyakarlóvájárunk is. Szór galmas, igyekvő gyerekek, csak a hónap elején egy kicsit elkenődtek. Negye­dikén, hogy megindult a turbókompresszor, felléle­geztünk, hogy most már könnyebb lesz, de más­nap váratlanul vízbetö­rést kaptunk. Hamarjá­ban védekezni sem tud­tunk ellene, Inert nem vittük le magunkkal a kaucsukruhát. Igaz úgy számoltunk, hogy nem tart sokáig. De bizony a víz nem akart elmarad­ni. / — És hogy tudtak elő­rehaladni? TVehezen. A laza agyagban a vas- utistn féloldalra dőlt és az a veszély fenyegetett, hogy a sínen mozgó 22 mázsás rakodógép lefor­dul. Mivel pedig a zobáki aknához hajtjuk az altá- vót, gyors megoldást kel­lett találni. Kerítettünk is egy kétkarú emelőt, amellyel pillanatok alatt helyreállíthattuk a vá­gányt. Szóval akárhogy is alakult, változott a a munkahely, akár eltűnt akár felbukkant a víz, azon voltunk, hogy min­den műszakon meglegyen a 140 centiméter, mert a műszakonként! pontos elő rehaladás az alapja a havi száz méternek. Itt azonban váratlanul megszólal az album fölül Zsuzsika: •— Apu ki ez? — mutat egy csöppségre. — A Kati pólyáskorá- ban. — És ez? — Hát nem ismered meg? — Ez te vagy! — nevef huncutul Zsuzsika és ve­le együtt lassan mi is újból toelefelejtkezünk • képek nézegetésébe. Csak később a kis ka­puban jut eszünkbe meg­kérdezni, hogy a vízbetö­rés miatt ebben a hónap­ban vájjon meglesz-e a 100 méter. Af olnár elvtárs kis- ideig csak lengeti a lécajtót, aztán szól. — Április 5—15-ig 45 métert haladtunk, de az­ért én csak azt tudom, amit Sinkovics Gábor is mondott a napokban: — hogy fönt is, ha süt, ha esik az utasnak mennie kell,,, így van nálunk is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom