Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-14 / 88. szám
P P DIIM&MTIII.I Ytláo proletárjai — A MAI SZAMBÁN: A mtn Untertan ács ha&rooat« a termeOŐR&vetfceBetek pénzgazdálkodteának megszilárdításáról (2. o.) — A ■sent kút (2. o.) — Miért kell segítenünk a klsárutermeié parasztgazdaságokat? (S. o.) — Szovhozunk a fejlődés útján (3. o.) — Levelezőink Írják (4. o.) — Dolgozóink Javaié üzemi étkeztetéséről (4, oj AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBI ZOTTIÁCÁN AK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM ARA 50 FILLER _______ SZERDA, 1954 ÁPRILIS 14 A fa lu jó áruellátásáért A Szövetkezetek Országos Szövetsége III. országos küldöttgyűlése másfélmillió földművesszövetkezeti tag megbízásából kétnapos tanácskozáson számvetést készített a föld- tnűvesszövetkezeti mozgalom helyzetéről. Megtárgyalta a dolgozó nép jóléte emelését szolgáló párt- és kormányhatározatok végrehajtásának eddigi eredményeit és a soronkövet- kező feladatokat. A küldöttgyűlés 60 resztvevője — köztük kilenc baranya megyei küldött — visszatekintett arra az eredményekben gazdag útra, amelyet a megalakulásuk óta eltelt ■közel tíz esztendő alatt megtettek. A földművesszövetkezetek 1951- ben megtartott legutóbbi küldöttgyűlése óta a falusi áruforgalom legfőbb szerveivé váltak. Kereskedelmi munkájukban a szövetkezeti vagyon gyarapításában a tagsággal való kapcsolatok megerősítésében jelentős eredményeket értek el. Baranya megyében 1952-ben a szövetkezeti forgalomban kilenc millió forint veszteség volt. De 1953-ban már három és fél millió forint nyereséget számolhatott a szó Vetkezet. Ahhoz, hogy a földműves- szövetkezetek a falu áruellátásává! kapcsolatos feladataikat jól megoldhassák, jelentős mértékben tovább kell fejleszteniük a kereskedelmi éí- tömegszervezeti munkát. vetkezet és a felhasználó szervek, illetve fogyasztók között. Gyakran előfordult, hogy a szövetkezet megvásárolta a termelőtől az árut. J£l- idta a területi vállalatnak, onnan elosztás céljából az OFFÉRT-hez ke- ■ült, majd körforgásszerűen vissza a 'elvásárló szövetkezetnek, majd on- lan a fogyasztókhoz. Az áru a sok szállítás alatt vesztett minőségéből és ugyanakkor drágább lett. Ezt jkadályozza meg az, hogy az áru a elvásárló szervtől közvetlenül a fogyasztóhoz jut. Ahhoz, hogy a szövetkezetek gaz- ialkodásában az eddig elért eredmé- xyeket megszilárdíthassák és továbbfejleszthessék, rendszeresen növelniük kell a belső forrásokat, saját eszközeit, jövedelmezőségét. Nem tévesztjük szem elől, hogy a főcél a lakosság ellátásáról való gondoskodás, r jövedelmezőség pedig csak eszköz i cél megvalósítására. A kereskedel- ni és felvásárlási munka tervsze- ■űbbé tételével az ügyvitel észszerű- ítésével. a szállítási költségek csökkentésével, az áruforgalomból származó veszteségek csökkentésével, a nénzügyi fegyelem megszilárdításával, a tervezés és a statisztikai adat- •■/.nlgáltatás rendszerének egyszerűsi- esével, a takarékos és tervszerű gazdálkodással tovább fokozzuk a szövetkezeti vagyon védelmét és gya- apítását. Az országos küldöttgyűlés feladatul zabta a szövetkezeti demokrácia ^mélyítését. A központi irányelvek ;s jogszabályok keretében valameny- iyi alapvető kérdésben a választott •zervek határozzanak és a határoA földművesszövetkezeti bolthálózat továbbfejlesztésén és szükségszerű kiszélesítésén túl feladatunk, hog> a falusi dolgozók a közszükségleti cikkeket, a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat és eszközö- lakó-, illetve munkahelyükhöz kozeleső földművesszövetkezeti boltban hiánytalanul beszerezhessék. A szövetkezeti boltok dolgozóinak feladata, hogy a lakosság ellátását tekintsék legfőbb hivatásuknak és kö- etkezetesen képviseljék a falusi fo §yasztok érdekeit a nagykereskede- .em: illetve az ipar felé. Szélesítsél i es javítsák meg közétkeztetési éí ZQjgaiati tevékenységüket is. Fej- sszek a földművesszövetkezeti ven- eglatóipar kulturáltságát, mint Vil ny, Sellye és Mágocs községek szó vetkezetek a megyeszékhelytő °*ső földművesszövetkezeti bol , i áruszükségletük túlnyomó részé _ ePbelyükhöz közel. és egyhelyer iCf?leztlossék be, a járási székhelyet t .?ont’ elosztó raktárakat kell lé fai - n-' 121 kel1 érnii hogy mindéi ari^UVesszövetkézet elsőrendű fel I •‘,anak tekintse a szabadfelvásár j . a termelőkkel való árukapcso r - . kiépítését és a falusi lakossál kr. •*-e e*űnyös és kényelmes érté érh eS* tehetőségek biztosítását. E, .en 0 földművesszövetkezetekneI , súrolt termékek mennyiségé jelentős csökkentés tlett az elmúlt évhez képest hd romszorosára kell növelniök, külö °?en “ gyümölcs- és zöldségfélesé burgonya, a hízottsertés, ba mfl> tojás és bor felvásárlásánál. /íflvasárolt áru iát jót is meg kel I ölteni. Ennek érdekében a feles VrfLesieu közbeiktatott közvetítő szer . ",et kikapcsoljuk és közvetlen kap vsoiatot teremtünk a felvásárló szc iátok végrehajtásáért az ügyvezető elnök egyszemélyi felelőssége érvényesüljön. Lényeges változásnak kell bekövetkeznie a szövetkezeti irányí- ó szervek munkájában is. Az eddigi bürokratikus körleveleken és utasi- ásokon felépülő irányítás után eljött a közvetlen kapcsolatokon alapuló /ezetés ideje. Nagyobb gondot forrtunk ezentúl a szövetkezeti káder- bépzésre, az eddigi szakoktatási és eehnikal oktatási rendszer továbbfejlesztésére és kereskedelmi tanuló- képzésre. A földmflvesszővetkezeti mozgalomra háruló nagy feladatok mara- léktalan megvalósítása — mint ahogy azt a küldöttgyűlésen felszólaló mi- üszter elvtársak is megállapították, — csak úgy érhetők el, ha ehhez a járt- és tanácsszervek a földművesszövetkezetekkel közvetlen kapcso- atban álló gazdasági és tömegszer- vezetek fokozottabb segítséget nyíljanak. Mi, a baranyamegyei földművasszö- vetkezetek dolgozói, megszívleljük a III. országos küldöttgyűlésen elmon- lottakat és a tagságra támaszkodva 'elvirágoztatjuk megyénk földműves- szövetkezeteit. Az eddiginél jobb munkát végzünk a küldöttgyűlés fő jelszavának megvalósításáért: a falu jó áruellátásával, a felvásárlás megjavításával, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a kormányprogramul megvalósításáért! FODOR IMRE MESZÖV-titkór. Több, mint 800.000 kilowattóra villsmisenergiát takarított msg mircíasöan a Pécsi Szénbánya Vailalat „,4 pecsi Szénbánya Vállalatnál a lamosenergia gazdaságosabb fel- dsználását márciusban számos ezkedés biztosította. tn, A bányák központosított sűrített vegő ellátását március 1-től megbüntették és a nagy áramfogyasztást *Vrbókompresszorok helyett az ak- nék kevesebb áramfogyasztással mű ködő tartalék dugattyús kompresz Korait helyezték üzembe, A Széchenyi-aknai 240 kilowattóra nllamosenergiával működő szivattyú helyett — amely Pécsbányatelepet és Meszest látja el ivóvízzel -—, 140 kilowatt villamosencrgiával műkőid, de a régivel azonos teljesít- nényt nyújtó új szivattyút szereltek fel. A Pécsi Szénbánya Vállalat terének túlteljesítése mellett március 'an több, mini *00 ezer kilowattórc jUlamosenergiát takarított meg. 9 VERSED!¥ A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT, A TÖBB SZÉNÉRT A pécsi bányászok a verseny élén Pecs-Komló közötti párosverseny eredménye A Pécsi Szénbánya Vállalat áprilisban megelőzte a Komlói Szén- bányászati Trösztöt. A pécsi üzemek közül csak István-akna nem teljesíti tervét, a komlóiak közül három üzem maradt le a tervteljesítésben, az J-es, Il-es és a IH-as üzem. Mindhárom üzem műszaki vezetőinek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniok a műszaki feltételek biztosítására. A felszabadulási műszakon szép teljesítményt értek el, azóta mintha megálltak volna. Az előirány zatot továbbra is teljesíteni kell. Vegyenek példát Béta-aknáról, ahol a dolgozók minden nap teljesítik előirányzatukat. Április 12-ig havi esedékes tervé nek teljesítésében a Pécsi Szénbánya VáMaöat 103.6 százalékot, Komlói Szénbányászati Tröszt 99.5 százalékot ért eL Béke-akna 105.4 százalék. — I-es üzem 93.4 százalék. Széchenyi-akna 100.7 százalék, — II-es (izem 90.5 százalék, András-akna 114.6 százalék — III-as üzem 96.6 százalék. Béta-akna 114.5 százalék — István- akna 96.5 százalék, Nagymányok 108.6 százalék — Petőfi-akna 104.1 százalék. A Kom 'ói Szénbányászati Tröszt és a Pécsi Szénbányák Val.aiata dolgozói teljesítenék április első dekádjának előirányzatát tették. A Kamiéi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak g II. negyedévben 29 szá ■alékkal több szenet kell termelniük mint az első negyedévben. Megnü- vokedett feladatuknak április első iekádjóban — legyőzve a 25 ezer köbméteres turbókompi-esszor eltrom- ása miatti nehézségeket — hősies munkával eleget tettek. Ezenkívül új munkahelyek előkészítésére is futotta erej ükből. Április első tíz napjában három új nagy frontfejtésen és tíz kama-a- "ej lésen kezdték meg a szeneiéit. — Kossuth-aknán megindult a VII. szinti aknászát!ítás, továbbá a VI is VII. szint között új ereszke is segíti a folyamatos termelést. A Béta-aknai majdnem hét kilométeres új drótkötélpálya április első harmadában kezdte meg a két- műszakos szállításit. Az üzemek közötti verseny élére április első dekádja eredményeinek alapján a Béta-aknai bányászok kerültek, akik előirányzatuk esedékes részét 115 7 százalékra teljesí♦ --- i- - i -A komlói frontbrigádok versenyében továbbra is Kossuth-akna I-es üzemében dolgozó Jíoffmann Pál •sapata vezet, amely ugyanebben az Időszakban 148.9 százalékos eredményt ért el. A komlói tröszt április havi első dekád tervét teljesítette. A Pécsi Szénbányák Vállalatánál a terv szerintinél 200 méterrel nagyobbra növelték a frontfoomlok- hosszat április első dekádjában. A műszaki feltételek (■ biztosítása nyomán a fejtési fejteljesítmények a vállalat mindhárom kerületében meghaladták az előirányzatot. Legjobb eredményt a Pécs VI. kémleli bányászok érték el, akik az első dekád tervét 108.77 százalékra teljesítették. De túlszárnyalta előirányzatát a másik két kerület — Szabolcs és Vasas — is. A Pécsi Szénbányák Vállalata dolgozói április első dekádjálban terven felül ezerhatszáz tonna szenet adtaik a népgazdaságnak. Kövessük példájukat Nádal Gusztáv cftrtán, elffváJM cm put vezető Béke-aknán. Jól Irányítja csapatát, amely a kongresszusi verseny ideje alatt átlagosan 12621 százalékra teljesíti tervét. Lantos József (2) dvtára, vájár a* An tal -csapatban Béke-aknán. Munkája közben nagy gondot fordít a biztonságra, emellett tervét állandóan 116—115 százalékra teljesíti. MÉG JAVÍTANI IS AKARJUK... __ ő^sendes, szűkszavú ember, — mondják róla, s hogy a jellemzés teljes legyen, azt is hozzáteszik: az egyik legjobb körletvezető. A szén, a bánya szépsége, nehézsége, a munka gyúr t& ilyenné. Neve: Tóth József (22). Apja is itt dolgozott Béke-aknán. — Még gyerek volt, de már akkor előfordult, hogy ott várta apját „slht“' végén a szá'.iítókasnál. Együtt mentek haza. 17 éves korában, 1936- ban István-aknán ő is elkezdte a bányászságot, min' 4G százalékos takarító. Ez azt jelentette, hogy fizetéskor a vájár keresetének csak 40 százalékát kapta. Mégsem jptcti, eszébe, hogy megváljon a széntől. Véglegesen ki lehetett mondani: „Az aima nem esett mész sze a fájától." De csillésnél nem tudta többre vinni. 1945 után már gyorsabban peregtek az események íz ő életében Is. — Vájár lett és 1952-ben ap- a regi munkahelyéré, Boke-aknéra került. Az öreg, ekkor mór nyugdíjas volt. Még ez év novemberében műszaki-ve- zerőképző iskolára küldték F estre. Amikor visz- szajött, rábízták az 5-ös főkörlet laposaknától a nyugatra lévő tárószinti banyamezőt. Itt köszön- 'Ött ró a kongresszusi ver seny is. 105 százalékot Ígért április 18-ra, ahogy eredeti'eg ki volt tűzve a pártkongresszus. Kezdetben ment is simán a munka, de az időt nem lehetett megállítani, s a külszíni fejtés veszélyeztetve volt. A megolvadt hó feláztatta az utakat, az autók csúszkáltak a sárban, mint a jégen a liba. Ekkor lent a fejtésben kellett jobban rákapcsolni. De sajnos, a baj nem szokott egyedül jönni, — Február végén a fejtésben is megcsappant a szén, s később már az igyekezet sem segített. — Hol van itt a kiút? Mit kellene tenni? p1 rre azonban — akár hányszor ismételte — nem talált választ. Hiába idézte szeme elé százszor is a bányamezőt, gazdagabb rétegről nem tudott. Csodálkozni ezen nem lehetett, mert csupán négy hónapja vette kezébe a munka irányítását, Fát, szeget, csillét, amit kértek, még mindig biztosította. Jobb munkahelyet azonban még nem kértek, — Nem lehet, hogy éppen miattuk vessenek rossz szemet váz aknára. Ez most ínnál is csúfosabb lenne, mert adóssága rég nincs a bányának. Munkatársai jutottak eszébe: Földvári András, Erdős! József aknászok, kik itt öregedtek meg, akik talán még azt is tudják, hol van a legnagyobb patkánylyuk a bányában. Talán azok __ Alig várta, hogy közeledjen a műszak ideje, amikor találkozhat az idős aknászokkal. Talán köszönni is elfelejtett, csak kérdezett. — Nincs a 12-es mező közelében valami kihajtásra való szén, vagy újabb mező? Földvári nem csodálkozott, kíváncsiságán, hiszen maga is jól tudta, már rövid a derékszíj és megeshet az is, hogy holnap 100 százalékon aluli eredményt írnak majd a táblára. Mégis tanácstalanul válaszolt. — Ami azt illeti, van. — Na és? — A 12-es mező felső része öreg művelet, s ott puha a szén, — mondta Földvári András. — Nincs lejtése a csusz dának ugye? — Ez az! — Majd mi megpróbáljuk. Ami nem ment régen, nem biztos, hogy most sem megy. N yomban elkezdett készülődni a leszálláshoz. Antal Györgynek, Ragoncsa Istvánnak, Papp József (15)-nek, Papp Istvánnak meg néhány régi jó vájárnak szólt először, akikről már tudta, hogy nem a szavak, hanem a tettek emberei. így kezdődött el az átcsoportosítás az új munkahelyre. Később beigazolódott az is, hogy kér volt félni a csúszdától, mert a puha szén is lecsúszik, ha azt egyenesre és lehetőséghez mérten lejtősen építik be. Ráadásul megjavult a külszinthez vezető út is. A nehezen teljesített 105 százalékról 114 fölé ugrott a tervteljesítés. A legutóbbi értékelésnél már a második helyen végzett a Tóth körlet a körletek versenyében. — Hogy akarják ezt a jó eredményt megtartani? — Nemosak megtartani, de még javítani is akarjuk — válaszol Tóth elvtárs. — Jól megy most a munka a fejtésben, a többi mór csak rám vár. Nekem kell biztositanom csillétől kezdve az utolsó szegig mindent a fejtéshez. Csak így lehet egyenletes jó munkát végezni. Nem hiába emlegetik azt, hogy a feltételek biztosításán áll, vagy bukik a termelés. Csak ennyit mond magáról. A többit azok mond jók, akik keze alatt dolgoznak, akik a segítsége nyemán szerették meg a bányászéletet. — Türelmesen megmagyaráz mindent, s ha kell megmutatja ő maga, hogyan kell a fejtőkalapács- ci&; bánói, — mondják a fiatalok. A számok is arról be- szélnek, hogy aki Tóih József körleténél kezdte a munkát, az még nem fordított hátat a bányász szakmának. Ha ez továbbra is így megy, minden esély meglesz arra, hogy a körlethez ke- rü.lön a legjobb körletnek járó zászló, hogy maradéktalanul te'jesü'.jön a pártkongresszus tiszteletűié tett felajánlás,
