Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
1954 ÁPRILIS 4 NAPLÓ 3 Díszünnepség felszabadulásunk 9. évfordulója alkalmából az Operaházban Legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulása 9. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szombaton este díszünnepséget rendezett az Operaházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Hegedűs András, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Apró Antal, aMinisztertanács elnökhelyettese, Acs Lajos, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, valamint a. magyar politikai, tudományos és művészeti élet több más kiváló képviselője. Resztvettek az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői: élükön J. D. Kiszeljov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Apró Antal elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! • — Kedves Elvtársak! — A Nagy Honvédő Háborúban a dicső Szovjet Hadsereg katonái a megvert német fasiszta hadsereget üldözve, 1944 őszén hazánk földjére léptek, hogy Magyarországot, a magyar népet felszabadítsák a német fasiszták uralma -alól. A hosszú hónapokig tartó hősies felszabadító harc eredményeképpen 1945 ápr. 4-ér a Szovjet Hadsereg hős katonái végleg kiűzték hazánk területéről évszázados ellenségünket, a német elnyomókat. — A felszabadulás történelmi fordulatot jelentett a magyar nép életében. A magyar állam megalapítása óta nem volt ilyen nagy esemény nemzetünk történelmében. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme nyomán nőnünk a Szovjetuniótól kapta meg azt, amiért szabadságharcaiban a magyar nép legjobb fiai évszázadokon át életüket adták: a szabadságot! — Még folytak a harcok Budapestért, amikor 1944 december 21-én Debrecenben összeült az ideiglenes .nemzet,gyűlés és megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, amelyben vezető, kezdeményező erő kezdettől a Kommunista Párt volt. A kormány első nyilatkozatában megállapította, hogy Mohács óta nem zuhant Uyen mélyre az ország. A kormány legfontosabb feladatának tartotta afegy verszünet megkötését az ország gazdasági talpraállítását, a parasztság évszázados álmának, a földreformnak sürgős végrehajtását és az új magyar nemzett haderő megteremte- sét. mikor megkönnyebbült a gyomor, — folytatták a munkát. Nagyon nehéz volt. A kompresszor robbanómotorral dolgozik és gázzal szennyezi a sürített levegőt — ez tette beteggé őket. Nem tágítottak. És március Síén délelőtt 10 órakor jelentették: — „Teljesítettük a száz métert.'1 Este poharat emeltek a jólvégzett munkára és reggeli viszontlátással búcsúztak. Csörgött is a vekker, szólt is Molnáraié: — Pista! Kelj fel. Négy óra. Molnár nem válaszolt. Újabb ébresztés és végül mégis szól. De milyen furcsáin? öhön. Hatvan méter,.* nyolcvan méter... •Molnár tovább aludt. Még álmában is a 100 méter elérésével győzködött. Álmában még 80 méternél tartott — ez volt a kritikus pont. Április 2-án délelőtt szép szám mai érkeztek látogatók. Az altáró népesén két kocsit töltöttek meg, akik a Molnár-brigádhoz mentek. — Ormos Zoltán, a főmérnök fáradhatatlanul magyarázott és a Molnárbrigádhoz érve — legalább olyan találékonysággal élve, mint a kompresszornál — megtörte a csendet. — Pista fiam! Mondd el, hogy dolgoztok. Erre is kíváncsiak az elvtár.Molnár István szavaiból néhány mondatot jegyeztem csak fel: __Legfontosabb a munkaidő kihasználása, a munkaelosztás. — Aki ácsoLást készít elő, aki csilléz, az jól végezze munkáját.,. Harminckét csille készlet jön ki egy robbantásnál... A „fórat" (kirobbantott meddő vagy nem meddő anyag) egy része itt marad. Deszkát fektetünk rá, oda a vájvégire pedig egy bakot állítunk. Erre tesszük a fúrót. (Nem kell tartanidk). — Ácsodat? Ha Jól emlékszem, a robbantás nyomán ebben a hónapban egy sem dőlt ki. A tesztét odaszögezzük *— nem tiud elmozdulni a rohbanásnái. — Rakodógép? Hát >,. őszintén megvallva jobb volt az a szovjet, mint a német gyártmányú. Ezért ezt is kiismertük. Megoperáltuk kicsit és jó. De már csak menne. Segítség? — Ezt Ormos kérdezte. — Megvan a legmesszebbmenőkig. Sok sikert kívántak Molnár 1st— Ki ne emlékezne az 1944—45-ös háborús időkre, a németek és nyilasok által kirabolt országra, a feldúlt városokra. falvakra, ■ a kifosztott üzemekre, az éhező gyermekekre, arra a bizonytalanságra, amely eltöltötte az embereket a jövőért, a családért, a legszükségesebb munka- és kenyérgondok miatt. A Szovjetunió kormánya segítette az elesett, elszigetelt magyar népei s talpraállította. A felszabadító szovjet csapatok osztottak először élelmet az éhező lakosságnak, Budapesten a gyermekek és felnőttek ezreit a szovjet katonák mentették meg az éhhaláltól. A Szovjet Hadsereg adott gabonát, húst a lakosságnak, üzemanyagot a gépek elindításához, vetőmagot az első tavaszi mezőgazdaság) munkákhoz a felszabadult földeken A felszabadító Szovjetunió népeitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a független, demokratikus Magyarország megteremtéséhez és az ország újjáépítéséhez is. így lett április negyediké nemcsak felszabadulásunk, hanem egyben nem zeti újjászületésünk napja is, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság ünnepe. — Dicsőség azoknak a szovjet hősöknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért vérüket ontották! — Dicsőség a nagy Szovjetuniónak, a nemzetközi proletariátus nagy reménységének, amely születése pillanatától a nagy Lenin tanítását követve lelkiismeretesen teljesíti törté- -oi—i v,"irioiAcó+ v-őrjí oltalmazza a vannak és a népes küldöttség visszaindult. — Főmérnök munkatárs! — Ezt Molnár mondta. — Azt a két hordó sört megfizethetnék. Nevettek, megjegyzések hangzottak el: — Nézd meg ezt az ácsoiatot! — Nézem. — Mit szólsz hozzá? Szép a vágat, mi? — Szép. — Na látod. Ha Molnáréktól nem-' csak métert, de minőségileg is jó munkát kémek — megvan. — Hát igen. * Délután Pécsszabolcson. A kis Zsuzsi, meg a nagyobbik játszani kéretőzik. Az idősebbik Molnár ül a gyere kaszt al n ál és lassan, megfontoltan beszél: — Sokat kellett kiálLnunk. Mondtam neki. Cáfold meg, amit rólad terjesztenek, ha hibád van, ismerd el. Csak hallgatott. Nem és nem. Végén azt mondta: „Nézze édesapám, hadd éljék ezek most idejüket, lesz még másként is..— mármint a 100 méteres mozgalom. Lett másként és lesz még másképpen, mert szerveződik már a Molnár 2. brigád. Úgy tervezik Habonyi és Ormos elvtársak, hogy Sallós György lesz annak a vezetője, — már leérték is Béta-aknáról. Lesz két gyors vágat ha jtó brigád az Aknamélyítő Vállalatnál. — Lesz — mondja Ormos Zoltán. — Molnárral kapcsolatban pedig egyesek hibájának tartották azt, ami erénye, hogy vág is, ha nincs ürescsille, fa és a többi. Odaüt. Ez nem tetszett Hát csak üssön oda — és mosolyog. Nem mondja, látszik rajta: ’ Igyekezni fogunk, hogy ne kelljen neki odaütni. * Ma van április 4-e. ünnepei az egész ország. Kilenc év megtett útját nézzük és e kilenc évben benne van, hogy a felszabadult nép nagy tetteket képes véghez vinni, képes legyőzni minden nehézséget. E nagy tettekben, e nehézségek legyőzésében része van Molnár István elvtárs sztahanovista vájárnak, orsz.ággyüSésA képviselőnek is. Ugye kedves olvasó, nem is hitte volna, mennyi minden húzódik meg dióhéjban egy szűkszavú jelentés tnügött, K ászon József kis népek szabadságát, függetlenségét a békéi! A magyar nép kilenc esztendővel ezelőtt fogott hozzá a haza újjáépítéséhez. Joggal nevezzük tehát a megindult országépítő munkát az új honfoglalás kezdetének. Nekünk, a ma élő magyar nemzedéknek jutott ez a feladat, hogy a hős szovjet nép- 'ől kapott szabadság birtokában felszámoljuk hazánkban a kapitalisták, a parasztnyúzó földesurak hatalmát, a horthysta ellenforradalmi bandát, az úgynevezett „történelmi osztályt . amely a magyar nép történelmében annyi szenvedésének, megaláztatásának, a két világháborúban való részvételüknek, a német fasizmus megszégyenítő kiszolgálásának, a féktelen népelnyomásnak volt az elő- dézője. — A függetlenségi frontba tömörült hazafias erőknek, elsősorban nekünk, magyar kommunistáknak, a magyar munkásosztálynak jutott az a megtisztelő feladat, hogy kivezessük az országot elesettségéből és a régi Magyarországból, amelyet úgy emlegettek. mint Európa egyik legelmaradot- *.abb, egyik legreakciósabb országát, ahol nagy volt a jogfosztottság, állandó a 'munkanélküliség és a tömegnyomor, ahol féktelenül basáskodhattak a nép nyúzó földesurak és a kulákok a kenyérre, a földre, szabadságra éhező parasztmilliók felett. A ..hárommillió koldus országát'* kellett az elmúlt ’ esztendők alatt talpraállítanunk, virágzóvá tennünk. Mi ezt a feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erőinek támogatásával sikerrel teljesítettük. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! A magyar nép történelmében 1945 április negyedikével végleg bezárult a szolgaság korszaka és elindultunk az új úton, a népi demokrácia útján. A Magyar Kommunista Párt már 1937-től azt hirdette, és azért harcolt, hogy egy táborba tömörítse a hazafias erőket, az ország nemzeti függetlenségének biztosításáért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért. Még az ország egyes részeiben folytak a felszabadító harcok, ami- sor a Magyar Kommunista Párt a munkásosztály legjobb erőit küldte a falura, hogy segítségére legyenek a szegény parasztságnak, a földnélküli falusa dolgozóknak a nagybirtokok felosztásában, hogy a magyar parasztság minél előbb jogos tulajdonába vegye ezeréves jussát: a földet. A párt jól tudta és az 1919-ben elkövetett hibából megtanulta: hogy a dolgoeó nép hatalma a falvakban és a városokban megerősödjön, hogy a munkásosztály és a dolgozó perant ság szövetsége, egész államiságunk alapja szilárd legyen, annak elengedhetetlen feltétele, hogy megdöntsük a feudális nagybirtokrendszert, mely Horthy-M agy a rországon háromszáz nagybirtokos család kezében tartott több, mint hárommillió 600 ezer hold földet. • A földosztásban, népi demokráciánk megerősítésében, a földreform megvédéséért folyó harcban a falun elévülhetetlen érdemeket szerzett pártunk, munkásosztályunk, mert bátran és következetesen védte a nép érdekeit. A földért, a hatalomért folyó harcban erősödött meg a két (nagy dolgozó osztály: a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Erre a szövetségre támaszkodva vertük vissza népi demokráciánk ellenségeinek minden támadását. Ez a szövetség szilárd atopja lett egész to- váibtoi fejlődésünknek. Ma már dolgoeó népünk jóleső érzéssel, büszkén, örömmel állapíthatja meg, hogy a régi földesúri birtokokon a gazdagon termő magyar földek«! egyénileg, vagy terme löszévé tkeae lek ben dolgozó parasztok száz ezrei gazdálkodnak mind eredményesebben. Eltűnt a magyar falvakból a földesúr, a szolgaibíró. a csendőr, a bankuzsora, most a magyar falvakban is minden hat atom a dolgozó népé, a helyi tanácsokon keresztül magok a dolgozók vemnek résat az államhatalom gyakorlásában, vezetik, irányítják a falu munkáját, életét. A párt vezette és .szervezte a harcot a városokban is a szétesett gazdasági élet helyreállításáért, a hároméves újjáépítési tervért, az infláció leküzdéséért, a bányák, a nagyüzemek, a bankok, a nagykereskedelem államosításáért. A munkásosztály többsége eme széleskörű reformok megvalósításában szilárdan állít a párt mellett, mert jól tudta, hogy a tőkéseknek a kiszorítása a hatalomból azt jelenti, hogy' megszüntetjük a kizsákmányolást és a dolgozó nép kerül hatalomra. Pártunk nagy történelmi érdeme, hogy egy táborba tömörítetté a de- moikratdkus erőket és sikerrel vezette a dolgozó nép harcait a hatalomért, a földért, a kizsákmányolás megdöntéséért, a munkásosztály egységének helyreállításáért. A párt érdeme, hogy ma Magyarországon a parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon és ebben a szövetségben a munkásosztály _ elismeri; vezető efő, mert sikerrel oldotta meg történelmi hivatását, bebizonyította képességét a nép; demokratikus hatalom vezetésében. A munkásosztály, a dolgozó nép történelmi győzelmét juttatja kifejezésre a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amikor kimondja, hogy: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé", hogy „a Magyar Népköztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen*', hogy „szervezi a társadalom erőit a szocializmus építésére.'* Alkotmányunk népünk kivívott jogait, elért eredményeit, hazánk függetlenségét, a nép szabadságát juttatja kifejezésre. Az ország újjáépítése, a hároméves terv eredményeire támaszkodva, eredményesen halad tovább. — Elkezdtük első ötéves tervünket, amelyet ebben az évben befejezünk. Az első ötéves terv időszakában a magyar iparban, hála munkásosztályunk hősies erőfeszítéseinek, rövid évek alatt nemcsak a helyreállítás munkáját végeztük el. hanem iparunkat lényegesen kibővítettük, korszerűsítettük, továbbfejlesztettük. A magyar szocialista ipar ma már három és félszeresét termeli a háború előtti iparnak, lényegesen kiszélesedett nehéziparunk, gépgyártásunk. Azelőtt nálunk soha nem gyártott gépek, használati cikkek egész sorát állítja ejő a megnövekedett magyar ipar. 1 E sikereinkhez jelentősen hozzájárult a baráti országok, de különösen a Szovjetunió állandó, önzetlen segítsége. A lerombolt üzemeket, bányákat, új üzemek megépítését, * a régi üzemek felszerelésének, kapacitásának bővítését nem tudtuk volna ilyen rövid idő alatt, a kiváló szovjet szakemberek bánáti segítsége, a szovjet tudomány és iparszervezés széleskörű alkalmazása nélkül megvalósítani. Ez alkftlommat te hálánkat és kö- szonetüntoet fejezzük ki a szovjet népnek és a szovjet kormánynak azért a sokoldalú és önzetlen segítségéért. amellyel első ötéves tervünk megvalósításához, hazánk ipari országgá vaió íejleszvtéséhez. hozzájárultak. ' Az elmúlt években olyan nagyjelentőségű létesítményeket alkotott a magyar nép mint Sztálinváros, Inota, Komló, Tiszalök és más új létesítmények egész sora. a lakás- építkezés, az új iskolák, kulturális és szociális intézmények nagy száma bizonyítja, hazánk fejlődését, gazdagodását. Az elért eredmények világos bizonyságul szolgálnak arra is, hogy áldozatkészségben, öntudatban és a haza iránti kötelességérzetben hatalmasat fejlődött egész munkásosztályunk. Abban a harcban, amelyet ipari munkásságunk és műszaki értelmiségünk a gazdasági tervek teljesítéséért folytat, tömegmozgalommá fejlődött a szocialista verseny, amely új tartalékokat, további nagy lehetőségeket tárt fel népi demokráciánk építésének meggyorsításához. A magyar sztahánovisták közel százezres tábora mellett, akiket a párt nagy gonddal nevel, tanít, mind jobban kibontakozik a műszaki értelmiség, a régi és az új mérnökök, műszaki vezetők széleskörű aktivitása a népgazdasági tervek teljesítéséért, a termelvények minőségének javításáért, új gyártmányok bevezetéséért és azokért a célokért, amelyek különösen a szocializmus építésének új szakaszában társadalmi életünk minden területén kifejezésre jutnak és amelyeket ez a jelszó fejez ki: „Termelj többet, jobbat, olcsób- . ban, ezzel segíted elő sajátmagad és az egész dolgozó nép életszf»» vonalának emelését! Fejlődésünk nagyszerű eredményei, hazánk politikai, gazdasági* kulturális életének nagy változásai, a napnál is világosabban bízó* nyitják a mi társadalmi rendünk magasabbrendűségét, a szocializmus útján haladó népköztársaságunk fölényét a kapitalista renddel, a régi Magyarországgal szemben. Szabadságunk kilenc esztendeje alatt erőteljesen haladt előre a kulturális forradalom is. Az elmúlt esztendők során megszüntettük a kultúra terén a régi uralkodó osztályok kiváltságát, mindenekelőtt megterem tettük az új, népünk érdekeinek megfelelő közoktatásunkat Az elmúlt évek alatt pártunk és népi demokratikus államunk politikája nyomán a magyar irodalom, művészet és tudomány soha nem látott fellendülése következett be. Szabad hazánkban a népet szolgáló szocialista irodalom született. Amíg a múltban a nép igazáért harcoló írókra börtön, üldöztetés várt. ma népünk szeretete, elismerése veszi őket körül. A felszabadulás óta eltelt kilenc év alatt új, fiatal író- nemzedékünk is felnőtt. Ui irodalmunk egyes alkotásai külföldön is kiváltották barátaink elismerését. Sikeres utat tett meg ezekben az esztendőkben színművészetünk, nemzett színjátszásunk és á magyar fümmű- vészet is. Pártunk Központi Vezetősége jil* niusi határozatában rámutatott arra, hogy népgazdaságunk építésében elhanyagoltuk a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság anyagi és kulturális helyzetének állandó javítását. A Központi Vezetőség és az új kormányprogramon világosan megjelölte e hibák kijavításának módját, mindenekelőtt azt, hogy a népgazdaság anyagi erőit úgy kell átcsoportosítani, hogy minél több jus son a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására, hogy nálunk is fokozottabban érvényre jusson a szocializmus gazdasági alaptörvénye, Kormányunk június óta számos nagyjelentőségű intézkedéssel köny- nyített a falusi és városi dolgozók anyagi helyzetén. Az alacsony keresetű dolgozók bérének felemelése, a szükségleti cikkek árának leszállítása, az adókedvezmények és a me- ző^aataságriHk nyújtott sok másfajta kedvezmény már 1953 második felében több mint négy milliárd forintot juttatott a lakosságnak. 1954-ben számos iparágban történt újabb béremelés. Ez és a zsír és húsárak leszállítása, a nyugdíjak fel emelése és egy sor más könnyítés 1954-ben több mint nyolc milliárd forintot juttat a dolgozóknak. Gondoskodott a kormány arról Is, hogy a könnyűipar, az élelmiszeripar, egyéb szükségleti cikkeket gyártó iparágak minél több árut adjanak a kereskedelemnek a lakosság növekvő vásárlóerejének kielégítésére. Javult az áru ellátás, de sok még a lakosság panasza egyes áruk gyenge minősége miatt. A kereskedelem sem lép fel kellő eréllyel az iparnál a termékek minőségi előírásainak szigorú betartása érdekében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat döntő fontosságú egész fejlődésünk szem pontjából. A dolgozó nép életszínvonalának további emelé.se érdekében azt a világos feladatot állította a magyar mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok elé, hogy a közeli esztendőkben lényegesen növeljék a termelést, adjanatt több gabonát, húst, zsírt, cukrot, gyümölcsöt, bort és ipari nyersanyagot az országnak. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak egyszerűen gazdasági kérdés: ez döntő, mondhatnánk egyik alapvető politikai kérdése népi demokráciánknak. A határozat jó végrehajtása tovább erősíti a város és a falu kapcsolatát, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. E célok eléréséhez sokkal több gépet, műtrágyát, gazdasági felszerelést és egyéb eszközt ad az ipar a mezőgazdaságnak, mint amennyit az előző években adott. A parasztság termelési kedvének növekedését mutatja a tartaléktőidéit, a tenyészállat, a vetőmag, a műtrágya és a mezőgazdasági gépek utáni nagy kereslet. A párt és a kormány* bízik abban, hogy a mezőgazdaság és a mezőgazdaság fejlesztésében résztvevő iparágak vezetői erejüket meghatványozva, dolgoznak azoknak a nagyszerű céloknak a megvalósításáért, amelyeket olyan lelkesen támogat egész dolgozó népünk. Bízunk abban, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az egén (Folytatás « 4 otdolomf \
