Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

1954 ÁPRILIS 4 NAPLÓ 3 Díszünnepség felszabadulásunk 9. évfordulója alkalmából az Operaházban Legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszaba­dulása 9. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa szombaton este díszünnepséget rendezett az Operaházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára, Nagy Imre, a Miniszterta­nács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Gerő Ernő, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Hegedűs András, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Apró Antal, aMinisztertanács el­nökhelyettese, Acs Lajos, Hidas István, Zsofinyecz Mi­hály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Terv­hivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttag­jai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titká­ra, valamint a. magyar politikai, tudományos és mű­vészeti élet több más kiváló képviselője. Resztvettek az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői: élükön J. D. Kiszeljov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Apró Antal elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! • — Kedves Elvtársak! — A Nagy Honvédő Háborúban a dicső Szovjet Hadsereg katonái a megvert német fasiszta hadsereget üldözve, 1944 őszén hazánk földjére léptek, hogy Magyarországot, a ma­gyar népet felszabadítsák a német fasiszták uralma -alól. A hosszú hó­napokig tartó hősies felszabadító harc eredményeképpen 1945 ápr. 4-ér a Szovjet Hadsereg hős katonái vég­leg kiűzték hazánk területéről év­százados ellenségünket, a német el­nyomókat. — A felszabadulás történelmi for­dulatot jelentett a magyar nép éle­tében. A magyar állam megalapítása óta nem volt ilyen nagy esemény nemzetünk történelmében. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme nyomán nőnünk a Szovjetuniótól kapta meg azt, amiért szabadságharcaiban a magyar nép legjobb fiai évszázado­kon át életüket adták: a szabadsá­got! — Még folytak a harcok Budapes­tért, amikor 1944 december 21-én Debrecenben összeült az ideiglenes .nemzet,gyűlés és megalakult az ideig­lenes nemzeti kormány, amelyben vezető, kezdeményező erő kezdettől a Kommunista Párt volt. A kormány első nyilatkozatában megállapította, hogy Mohács óta nem zuhant Uyen mélyre az ország. A kormány leg­fontosabb feladatának tartotta afegy verszünet megkötését az ország gaz­dasági talpraállítását, a parasztság évszázados álmának, a földreform­nak sürgős végrehajtását és az új magyar nemzett haderő megteremte- sét. mikor megkönnyebbült a gyomor, — folytatták a munkát. Nagyon nehéz volt. A kompresszor robbanómotor­ral dolgozik és gázzal szennyezi a sürített levegőt — ez tette beteggé őket. Nem tágítottak. És március Sí­én délelőtt 10 órakor jelentették: — „Teljesítettük a száz métert.'1 Este poharat emeltek a jólvégzett munkára és reggeli viszontlátással búcsúztak. Csörgött is a vekker, szólt is Molnáraié: — Pista! Kelj fel. Négy óra. Molnár nem válaszolt. Újabb éb­resztés és végül mégis szól. De mi­lyen furcsáin? öhön. Hatvan méter,.* nyolc­van méter... •Molnár tovább aludt. Még álmá­ban is a 100 méter elérésével győz­ködött. Álmában még 80 méternél tartott — ez volt a kritikus pont. Április 2-án délelőtt szép szám mai érkeztek látogatók. Az altáró népesén két kocsit töltöttek meg, akik a Molnár-brigádhoz mentek. — Ormos Zoltán, a főmérnök fáradha­tatlanul magyarázott és a Molnár­brigádhoz érve — legalább olyan ta­lálékonysággal élve, mint a kom­presszornál — megtörte a csendet. — Pista fiam! Mondd el, hogy dol­goztok. Erre is kíváncsiak az elvtár­.Molnár István szavaiból néhány mondatot jegyeztem csak fel: __Legfontosabb a munkaidő ki­használása, a munkaelosztás. — Aki ácsoLást készít elő, aki csilléz, az jól végezze munkáját.,. Harminckét csille készlet jön ki egy robbantás­nál... A „fórat" (kirobbantott med­dő vagy nem meddő anyag) egy ré­sze itt marad. Deszkát fektetünk rá, oda a vájvégire pedig egy bakot ál­lítunk. Erre tesszük a fúrót. (Nem kell tartanidk). — Ácsodat? Ha Jól emlékszem, a robbantás nyomán ebben a hónap­ban egy sem dőlt ki. A tesztét oda­szögezzük *— nem tiud elmozdulni a rohbanásnái. — Rakodógép? Hát >,. őszintén megvallva jobb volt az a szovjet, mint a német gyártmányú. Ezért ezt is kiismertük. Megoperáltuk kicsit és jó. De már csak menne. Segítség? — Ezt Ormos kér­dezte. — Megvan a legmesszebbmenőkig. Sok sikert kívántak Molnár 1st­— Ki ne emlékezne az 1944—45-ös háborús időkre, a németek és nyila­sok által kirabolt országra, a feldúlt városokra. falvakra, ■ a kifosz­tott üzemekre, az éhező gyermekekre, arra a bizonytalanság­ra, amely eltöltötte az embereket a jövőért, a családért, a legszüksége­sebb munka- és kenyérgondok miatt. A Szovjetunió kormánya segítette az elesett, elszigetelt magyar népei s talpraállította. A felszabadító szov­jet csapatok osztottak először élel­met az éhező lakosságnak, Budapes­ten a gyermekek és felnőttek ezreit a szovjet katonák mentették meg az éhhaláltól. A Szovjet Hadsereg adott gabonát, húst a lakosságnak, üzem­anyagot a gépek elindításához, vető­magot az első tavaszi mezőgazdaság) munkákhoz a felszabadult földeken A felszabadító Szovjetunió népei­től kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a független, demo­kratikus Magyarország megteremté­séhez és az ország újjáépítéséhez is. így lett április negyediké nemcsak felszabadulásunk, hanem egyben nem zeti újjászületésünk napja is, a ma­gyar nép legnagyobb nemzeti ünne­pe, a megbonthatatlan szovjet-ma­gyar barátság ünnepe. — Dicsőség azoknak a szovjet hő­söknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk felszabadí­tásáért vérüket ontották! — Dicsőség a nagy Szovjetunió­nak, a nemzetközi proletariátus nagy reménységének, amely születése pil­lanatától a nagy Lenin tanítását kö­vetve lelkiismeretesen teljesíti törté- -oi—i v,"irioiAcó+ v-őrjí oltalmazza a vannak és a népes küldöttség vissza­indult. — Főmérnök munkatárs! — Ezt Molnár mondta. — Azt a két hordó sört megfizethetnék. Nevettek, megjegyzések hangzottak el: — Nézd meg ezt az ácsoiatot! — Nézem. — Mit szólsz hozzá? Szép a vágat, mi? — Szép. — Na látod. Ha Molnáréktól nem-' csak métert, de minőségileg is jó munkát kémek — megvan. — Hát igen. * Délután Pécsszabolcson. A kis Zsuzsi, meg a nagyobbik ját­szani kéretőzik. Az idősebbik Mol­nár ül a gyere kaszt al n ál és lassan, megfontoltan beszél: — Sokat kellett kiálLnunk. Mond­tam neki. Cáfold meg, amit rólad terjesztenek, ha hibád van, ismerd el. Csak hallgatott. Nem és nem. Vé­gén azt mondta: „Nézze édesapám, hadd éljék ezek most idejüket, lesz még másként is..— mármint a 100 méteres mozgalom. Lett másként és lesz még más­képpen, mert szerveződik már a Mol­nár 2. brigád. Úgy tervezik Habonyi és Ormos elvtársak, hogy Sallós György lesz annak a vezetője, — már leérték is Béta-aknáról. Lesz két gyors vágat ha jtó brigád az Aknamé­lyítő Vállalatnál. — Lesz — mondja Ormos Zoltán. — Molnárral kapcsolatban pedig egyesek hibájának tartották azt, ami erénye, hogy vág is, ha nincs üres­csille, fa és a többi. Odaüt. Ez nem tetszett Hát csak üssön oda — és mosolyog. Nem mondja, látszik raj­ta: ’ Igyekezni fogunk, hogy ne kell­jen neki odaütni. * Ma van április 4-e. ünnepei az egész ország. Kilenc év megtett útját nézzük és e kilenc évben ben­ne van, hogy a felszabadult nép nagy tetteket képes véghez vinni, képes legyőzni minden nehézséget. E nagy tettekben, e nehézségek legyőzésében része van Molnár István elvtárs szta­hanovista vájárnak, orsz.ággyüSésA képviselőnek is. Ugye kedves olvasó, nem is hitte volna, mennyi minden húzódik meg dióhéjban egy szűkszavú jelentés tnügött, K ászon József kis népek szabadságát, függetlenségét a békéi! A magyar nép kilenc esztendővel ezelőtt fogott hozzá a haza újjáépíté­séhez. Joggal nevezzük tehát a meg­indult országépítő munkát az új honfoglalás kezdetének. Nekünk, a ma élő magyar nemzedéknek jutott ez a feladat, hogy a hős szovjet nép- 'ől kapott szabadság birtokában fel­számoljuk hazánkban a kapitalisták, a parasztnyúzó földesurak hatalmát, a horthysta ellenforradalmi bandát, az úgynevezett „történelmi osztályt . amely a magyar nép történelmében annyi szenvedésének, megaláztatásá­nak, a két világháborúban való részvételüknek, a német fasizmus megszégyenítő kiszolgálásának, a fék­telen népelnyomásnak volt az elő- dézője. — A függetlenségi frontba tömörült hazafias erőknek, elsősorban nekünk, magyar kommunistáknak, a magyar munkásosztálynak jutott az a meg­tisztelő feladat, hogy kivezessük az országot elesettségéből és a régi Ma­gyarországból, amelyet úgy emleget­tek. mint Európa egyik legelmaradot- *.abb, egyik legreakciósabb országát, ahol nagy volt a jogfosztottság, állandó a 'munkanélküliség és a tömegnyomor, ahol féktelenül basáskodhattak a nép nyúzó földesurak és a kulákok a ke­nyérre, a földre, szabadságra éhező parasztmilliók felett. A ..hárommillió koldus országát'* kellett az elmúlt ’ esztendők alatt talpraállítanunk, virágzóvá tennünk. Mi ezt a feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erőinek támoga­tásával sikerrel teljesítettük. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! A magyar nép történelmében 1945 április negyedikével végleg bezárult a szolgaság korszaka és elindultunk az új úton, a népi demokrácia út­ján. A Magyar Kommunista Párt már 1937-től azt hirdette, és azért har­colt, hogy egy táborba tömörítse a hazafias erőket, az ország nemzeti függetlenségének biztosításáért, a de­mokratikus Magyarország megterem­téséért. Még az ország egyes részeiben folytak a felszabadító harcok, ami- sor a Magyar Kommunista Párt a munkásosztály legjobb erőit küldte a falura, hogy segítségére legyenek a szegény parasztságnak, a földnélküli falusa dolgozóknak a nagybirtokok felosztásában, hogy a magyar pa­rasztság minél előbb jogos tulajdo­nába vegye ezeréves jussát: a földet. A párt jól tudta és az 1919-ben el­követett hibából megtanulta: hogy a dolgoeó nép hatalma a falvakban és a városokban megerősödjön, hogy a munkásosztály és a dolgozó perant ság szövetsége, egész államiságunk alapja szilárd legyen, annak elenged­hetetlen feltétele, hogy megdöntsük a feudális nagybirtokrendszert, mely Horthy-M agy a rországon háromszáz nagybirtokos család kezében tartott több, mint hárommillió 600 ezer hold földet. • A földosztásban, népi demokrá­ciánk megerősítésében, a földreform megvédéséért folyó harcban a falun elévülhetetlen érdemeket szerzett pártunk, munkásosztályunk, mert bátran és következetesen védte a nép érdekeit. A földért, a hatalomért fo­lyó harcban erősödött meg a két (nagy dolgozó osztály: a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Er­re a szövetségre támaszkodva ver­tük vissza népi demokráciánk ellen­ségeinek minden támadását. Ez a szövetség szilárd atopja lett egész to- váibtoi fejlődésünknek. Ma már dolgoeó népünk jóleső érzéssel, büszkén, örömmel állapít­hatja meg, hogy a régi földesúri bir­tokokon a gazdagon termő magyar földek«! egyénileg, vagy terme löszé­vé tkeae lek ben dolgozó parasztok száz ezrei gazdálkodnak mind eredménye­sebben. Eltűnt a magyar falvakból a földesúr, a szolgaibíró. a csendőr, a bankuzsora, most a magyar falvak­ban is minden hat atom a dolgozó népé, a helyi tanácsokon keresztül magok a dolgozók vemnek résat az államhatalom gyakorlásában, veze­tik, irányítják a falu munkáját, éle­tét. A párt vezette és .szervezte a har­cot a városokban is a szétesett gazda­sági élet helyreállításáért, a három­éves újjáépítési tervért, az infláció leküzdéséért, a bányák, a nagyüze­mek, a bankok, a nagykereskedelem államosításáért. A munkásosztály többsége eme széleskörű reformok megvalósításában szilárdan állít a párt mellett, mert jól tudta, hogy a tőkéseknek a kiszorítása a hatalom­ból azt jelenti, hogy' megszüntetjük a kizsákmányolást és a dolgozó nép kerül hatalomra. Pártunk nagy történelmi érdeme, hogy egy táborba tömörítetté a de- moikratdkus erőket és siker­rel vezette a dolgozó nép harcait a hatalomért, a földért, a kizsákmá­nyolás megdöntéséért, a munkásosz­tály egységének helyreállításáért. A párt érdeme, hogy ma Magyarorszá­gon a parasztsággal szövetséges mun­kásosztály van hatalmon és ebben a szövetségben a munkásosztály _ elis­meri; vezető efő, mert sikerrel ol­dotta meg történelmi hivatását, be­bizonyította képességét a nép; demo­kratikus hatalom vezetésében. A munkásosztály, a dolgozó nép történelmi győzelmét juttatja kifeje­zésre a Magyar Népköztársaság al­kotmánya, amikor kimondja, hogy: „A Magyar Népköztársaságban min­den hatalom a dolgozó népé", hogy „a Magyar Népköztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen*', hogy „szer­vezi a társadalom erőit a szocializmus építésére.'* Alkotmányunk népünk kivívott jogait, elért eredményeit, ha­zánk függetlenségét, a nép szabadsá­gát juttatja kifejezésre. Az ország újjáépítése, a hároméves terv eredményeire támaszkodva, eredményesen halad tovább. — Elkezdtük első ötéves tervünket, amelyet ebben az évben befejezünk. Az első ötéves terv időszakában a magyar iparban, hála munkásosztá­lyunk hősies erőfeszítéseinek, rövid évek alatt nemcsak a helyreállítás munkáját végeztük el. hanem ipa­runkat lényegesen kibővítettük, kor­szerűsítettük, továbbfejlesztettük. A magyar szocialista ipar ma már há­rom és félszeresét termeli a hábo­rú előtti iparnak, lényegesen kiszé­lesedett nehéziparunk, gépgyártá­sunk. Azelőtt nálunk soha nem gyár­tott gépek, használati cikkek egész sorát állítja ejő a megnövekedett ma­gyar ipar. 1 E sikereinkhez jelentősen hozzájá­rult a baráti országok, de különösen a Szovjetunió állandó, önzetlen se­gítsége. A lerombolt üzemeket, bá­nyákat, új üzemek megépítését, * a régi üzemek felszerelésének, kapaci­tásának bővítését nem tudtuk vol­na ilyen rövid idő alatt, a kiváló szovjet szakemberek bánáti segítsé­ge, a szovjet tudomány és iparszer­vezés széleskörű alkalmazása nélkül megvalósítani. Ez alkftlommat te hálánkat és kö- szonetüntoet fejezzük ki a szovjet népnek és a szovjet kormánynak azért a sokoldalú és önzetlen segít­ségéért. amellyel első ötéves tervünk megvalósításához, hazánk ipari or­szággá vaió íejleszvtéséhez. hozzájárul­tak. ' Az elmúlt években olyan nagyje­lentőségű létesítményeket alkotott a magyar nép mint Sztálinváros, Inota, Komló, Tiszalök és más új létesít­mények egész sora. a lakás- építkezés, az új iskolák, kulturális és szociális intézmények nagy száma bizonyítja, hazánk fejlődését, gazda­godását. Az elért eredmények világos bizonyságul szolgálnak arra is, hogy áldozatkészségben, öntudatban és a haza iránti kötelességérzetben hatal­masat fejlődött egész munkásosztá­lyunk. Abban a harcban, amelyet ipari munkásságunk és műszaki értelmi­ségünk a gazdasági tervek teljesíté­séért folytat, tömegmozgalommá fejlődött a szocialista verseny, amely új tartalékokat, további nagy lehe­tőségeket tárt fel népi demokráciánk építésének meggyorsításához. A magyar sztahánovisták közel százezres tábora mellett, akiket a párt nagy gonddal nevel, tanít, mind jobban kibontakozik a műszaki ér­telmiség, a régi és az új mérnökök, műszaki vezetők széleskörű aktivi­tása a népgazdasági tervek teljesíté­séért, a termelvények minőségének javításáért, új gyártmányok beveze­téséért és azokért a célokért, ame­lyek különösen a szocializmus épí­tésének új szakaszában társadalmi életünk minden területén kifejezésre jutnak és amelyeket ez a jelszó fejez ki: „Termelj többet, jobbat, olcsób- . ban, ezzel segíted elő sajátma­gad és az egész dolgozó nép életszf»» vonalának emelését! Fejlődésünk nagyszerű eredmé­nyei, hazánk politikai, gazdasági* kulturális életének nagy változásai, a napnál is világosabban bízó* nyitják a mi társadalmi rendünk magasabbrendűségét, a szocializmus útján haladó népköztársaságunk fö­lényét a kapitalista renddel, a régi Magyarországgal szemben. Szabadságunk kilenc esztendeje alatt erőteljesen haladt előre a kul­turális forradalom is. Az elmúlt esz­tendők során megszüntettük a kul­túra terén a régi uralkodó osztályok kiváltságát, mindenekelőtt megterem tettük az új, népünk érdekeinek megfelelő közoktatásunkat Az elmúlt évek alatt pártunk és népi demokratikus államunk politi­kája nyomán a magyar irodalom, művészet és tudomány soha nem látott fellendülése következett be. Szabad hazánkban a népet szolgáló szocialista irodalom született. Amíg a múltban a nép igazáért harcoló írókra börtön, üldöztetés várt. ma népünk szeretete, elismerése veszi őket körül. A felszabadulás óta el­telt kilenc év alatt új, fiatal író- nemzedékünk is felnőtt. Ui irodal­munk egyes alkotásai külföldön is ki­váltották barátaink elismerését. Si­keres utat tett meg ezekben az esz­tendőkben színművészetünk, nemzett színjátszásunk és á magyar fümmű- vészet is. Pártunk Központi Vezetősége jil* niusi határozatában rámutatott ar­ra, hogy népgazdaságunk építésében elhanyagoltuk a mezőgazdaság gyor­sabb ütemű fejlesztését, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság anya­gi és kulturális helyzetének állandó javítását. A Központi Vezetőség és az új kormányprogramon világosan megjelölte e hibák kijavításának módját, mindenekelőtt azt, hogy a népgazdaság anyagi erőit úgy kell átcsoportosítani, hogy minél több jus son a dolgozók munka- és életkörül­ményeinek javítására, hogy nálunk is fokozottabban érvényre jusson a szocializmus gazdasági alaptörvénye, Kormányunk június óta számos nagyjelentőségű intézkedéssel köny- nyített a falusi és városi dolgozók anyagi helyzetén. Az alacsony ke­resetű dolgozók bérének felemelése, a szükségleti cikkek árának leszál­lítása, az adókedvezmények és a me- ző^aataságriHk nyújtott sok más­fajta kedvezmény már 1953 második felében több mint négy milliárd fo­rintot juttatott a lakosságnak. 1954-ben számos iparágban történt újabb béremelés. Ez és a zsír és húsárak leszállítása, a nyugdíjak fel emelése és egy sor más könnyítés 1954-ben több mint nyolc milliárd forintot juttat a dolgozóknak. Gondoskodott a kormány arról Is, hogy a könnyűipar, az élel­miszeripar, egyéb szükségleti cik­keket gyártó iparágak mi­nél több árut adjanak a kereskede­lemnek a lakosság növekvő vásárló­erejének kielégítésére. Javult az áru ellátás, de sok még a lakosság pa­nasza egyes áruk gyenge minősége miatt. A kereskedelem sem lép fel kellő eréllyel az iparnál a termékek minőségi előírásainak szigorú betar­tása érdekében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló párt- és kormányhatározat dön­tő fontosságú egész fejlődésünk szem pontjából. A dolgozó nép életszínvo­nalának további emelé.se érdekében azt a világos feladatot állította a magyar mezőgazdaság, a termelőszö­vetkezetek, az állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok elé, hogy a közeli esztendőkben lényege­sen növeljék a termelést, adjanatt több gabonát, húst, zsírt, cukrot, gyümölcsöt, bort és ipari nyersanya­got az országnak. A mezőgazdaság fejlesztése nem­csak egyszerűen gazdasági kérdés: ez döntő, mondhatnánk egyik alap­vető politikai kérdése népi demo­kráciánknak. A határozat jó végre­hajtása tovább erősíti a város és a falu kapcsolatát, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. E célok eléréséhez sokkal több gépet, műtrágyát, gazdasági felszerelést és egyéb eszközt ad az ipar a mezőgaz­daságnak, mint amennyit az előző években adott. A parasztság termelési kedvének növekedését mutatja a tartaléktői­déit, a tenyészállat, a vetőmag, a műtrágya és a mezőgazdasági gépek utáni nagy kereslet. A párt és a kor­mány* bízik abban, hogy a mezőgaz­daság és a mezőgazdaság fejleszté­sében résztvevő iparágak vezetői ere­jüket meghatványozva, dolgoznak azoknak a nagyszerű céloknak a megvalósításáért, amelyeket olyan lelkesen támogat egész dolgozó né­pünk. Bízunk abban, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az egén (Folytatás « 4 otdolomf \

Next

/
Oldalképek
Tartalom