Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-01 / 77. szám
ViLÄQ PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! (-------------------------------------------------------------------------^ A MAI SZAMBÁN: A termelőszövetkezetek dolgozói március 27-i országot tanácskozásának felhívása (2. o.) — A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban síkraszállt, hogy igazságosan rendezzék az Izrael és Egyiptom közötti viszályt (2. o.) — Hatalmas sikerrel vendégszerepelt Pécsett a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese (3. o.) — értelmiségi találkozó Szigetváron (3. o.) — Építkezzünk olcsóbban, jobban, gyorsabban (4. o.) \________________________________________________________________J AZ MDP BAR A N Y A MEGY El PÁRTB 1 2 OTT I ÁG Ä NAK LAPJ A í XI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1934 ÁPRILIS 1 Gépállomásainkon az ország szeme! Amikor végetszakadt a hosszan iii- eledkezett télnek és félsz áradtak a (aranyai földek — úgy indult a ta- ’uszi fala] mű ve lésnek minden gépii lom ási traktoros, szerelő és agro- rémus, párttitkór és igazgató, hogy host az egyszer megmutatják, mit udnak! Elbizakodott hirtelenkedés telt ez a nagy nokigyűrkőzós? Nem, ;gy ál talán nem! 'Népköztársaságunk kormánya ren- iezte és olyan jól rendezte a trak- ornsok fizetését, hngv kétszeresen írdomesebb gyorsabb és becsüietc- ebb mun/kát végezni, mint a? ősz- zel. Pártunk felhívására tucatjával öltek le Pestről a patronáló brigá- lok és az ipari munkásokkal meg- trősített szerelők úgy rendbeszedtélk l 1 foffhereket, amilyen gépjavításra né? a legöregebb traktorosok sem nnlékeznek. Felemelt fizetés, kijavított gépek! Jogosan elvárhatta Rinden termelőszövetkezet, az igá- ral nem rendelkező parasztok ez- ei, hogy a négyszáznegyven erőgép :gv hónap alatt ...megeszi“ az ősszel zéntatlanul maradt föbbtízezer holtat és március végére már el is fe- ejtilk a tavaszi gabonák vetését, a hvkorica, krumpli, a cukorrépa ve- őágyániak elkészítését Szégyen le- rnk de így van, a gépállomások avaszi tervüknek még a negyedét i alig teljesítették és most, április Jeő napjaiban is azon fő a fejünk- vájjon mikorra kerül földbe minén tavaszbúza takarmánykeverék s pillangós növény? Hogy fogjunk bozzá a traktoros eljesítménye növeléséhez? Először 5 biztosítsuk minden traktor éjt- zaka-i műszak ját. A péosváradi gép- illomás huszonhárom Hoffhere kö- iil a keddre virradó éjtszakán alig t-hat dolgozott, azok is javarészt ál kettőkor már abbahagyták a lankát. A többi tizenöt-tizenhat zért vesztegelt, mert a dunyha alatt íelegebb, mert legtöbbjüknek csak gy lámpát szereltek — nem látják z ekét. Valóban ez az igazi oka? Koránt- Bin! Pécs vára dón is és a többi hévén is. ha hibás is a világítás, az jtszakai tétlenség a vezetők kényc- hnszeretete'-'ől és rá*rős hanau’atá ól ered. „Tíz nap alatt végzünk, em tudjuk mit csinálunk azután“- adott_ hangot ennek a péosváradi iagronómus A kényelem, a keve- ebb munka felé mindig szívesebben úzódtak az embereik és nem is volt int az öt brigád tíz vezetője és terelője, tizenöt agronómusa közül ínki sem az éjtszakai mfiszakosok- 41 Erre Nagvpallon — miután sen- i sem mutatta meg előre — este il tízkor megállt bárom traktor — em tudták, ho] folytassák a szánts! Senki nem mutatta meg nékik $ az,t sem, hogy az eke fölé szereltnek viharlámpát, annak a fényéül is láthatja a traktoros az eketeket — előre világít az egy, megóvó fényszóró. Az éjtszaka kiesett vo’c óráját nem pótolhatjuk, még a hármas sebességben szalad is appal a traktor. Itt az ideje, hogy z ellenőrzés megszigorításával, éjt- taka szántó traktorosok különös tologatásával valamennyi gépnél még héten biztosítsuk az éjtszakai mű- sakotl A traktorok teljes kihasználásá- ak másik nagy akadálya: nem biz- »sítják a gépek részére a szüksé- ag területeket. Nagyon kevés gép- lomási ^ traktoros tudja — főleg, iáik egyénieknek szántanak — hogy alnap; vagy éppen holnapután me- 'ik dűlőben, hol folytassa a talajunk áka! Termelőszövetkezeteknél ég hagyjáu, de az egyéni parcelláim megengedhetetlen a menetány terv nélküli munka. A traktora sokszor órák hosszat várhat, míg ©ke™! egy brigádvezető vagy egy 'rónámus es újabb munkát kap De a munkához más is kell, némák terület. Sok, igen sok üzem- iyag Ha megkérdezzük a gépállo- asi funkcionáriusokat, fél óráig pakkodnak egyfoly ában, megszakí- s nélkül a gázolajra. A siránkozás a: gyengébb minőségű az úgyne- zett „P“-pá,rlat, mint amivel ré- bben dolgoztak. A traktorosok azon m nem az Jt“‘ párlat minőségére panaszkodnak, hanem azt kifogásolják felháborodva, hogy rendszeresen órákat, sokszor pedig napokat várnak télen ül, mert nem látják el őket üzemanyaggal. A reménypusztai Uj Élet termelőszövetkezetiben és a tésenyi határban napokig vesztegelt három traktor, mer: a koeér- mislényi és az ócsárdi gépállomás igazgatója, Homik és Csillag elvtársak nem szervezték meg jól az üzemanyaga tánpót’lást! Ha nincs területe, ha hiányzik az üzemanyag, — áll, vesztegel a trak- .or. Ugyanígy hosszú órákat rabol el a kisebb -na gy óbb hibák kijavítása is. Nem is annyira a hibák kijavításéval, mint a szerelőrészlegne való várakozással múlik el az idő. A babarai termelőszövetkezetben szántó bóiyi traktorok közül egy egész napon keresztül állt, mert a négy-öt kilométerre fekvő gépállomásról senki sem hozott ki — egy ventilátorszíjat. A mohácsszigeti gépállomás körzetében pedig ugyancsak napokat vesztegelnek a traktorok, vagy csak fél erővel szántanak, mert a körze.i szerelő két-három napig nem talál ki hozzájuk. A késedelmességnek csak egy az orvossága: a lakott hely közelében lévő traktorokkal távbeszélőn keresztül tartsanak rendszeres összeköttetést, míg a távoli dűlőkben szántókat sűrűn és rendszeresen keressék fel a körzeti szerelők. A harkányi gépállomás már megtalálta a gyors javítás megoldását: vontatóval huzatost vándor-szerelőműhelyt készítettek, amely sorra járja a traktorokat és egy-Írét órán belül a helyszínen terem. A harkányi kezdeményezés életrevaló, előremutató dolog. A meghibásodásból eredő időveszteség csökkentésére saját körzetében valósítsa meg minden gépállomás. Az éjszakai műszak, az üzem- anyagu.ánpótlás, a gyors javítás az embereken, a gépállomás traktorosain, szerelőin múlik. És megyénk tizenhat gépállomása közül tizenhatban nem törődnek eléggé a munkásokkal, kezdeményezéseikkel. Sem a gépállomási pártszervezetek, sem a megyei MEDOSZ nem tett jóformán semmit még, hogy a traktorosok gombamódján szaporodó versenykihívásait nyilvántartsa, értékelje. A szocialista munkaverseny meghal, elsikkad a nemtörődöm pártszervezetek és gazdasági funkcionáriusok kezén. & a Gépállomások Megyei Igazgatóságán sem jobb a helyzet! Immár hetek óia tart a tavaszi kampány, de még egyetlen versenyértékelést sem küldetett ki Józsa elívtárs a gépállomásoknak. A versenyzászlók az irodákban porosodnak a vertsenyvállaló jegyzőkönyveikkel, kongresszusi emléklapokkal együtt.' Szocialista munka verseny nélkül halott a vas, a gép, nyomorúságos csigatempó a tavaszi • munkák haladása. Ki a földekre kommunisták! Pártszervezetek és szakszervezetek hagyjanak fel tehetetlenkedésükkel; élesszék, szítsák magasra a traktorosok kongresszusi versenyét! A traktorosak szeretette pártunk iránt kötelességérzete a falu népe felé hegyetmozgiató erű: ha építenek rá, ha segítik kibontakozását, megsokszorozza a teljesítményekét a legelmaradottabb gépállomásokon, a égnehezebb miurukaviszonyök között is. Ma traktorosainkat figyeli az ország népe és amikor az üzemi munkás, a városok lakossága azt olvassa a „Szabad Nép"-ben, hogy a ba- ranyamegyai gépállomások a gyengéit között is utolsók, felteszik magukban a kérdést: ha most, az első erőfeszítés, a tavasai munkák idején így elmaradnak, bír jók-e erővel, léiekzettel a mezőgazdasági ter- melés fellendítésének hátralévő éveiben? Elvtáreak, traktorosok! Az idejében felszántott és bevetett holdak tíz ezreivel, a százszázalékos gépkihasz- t ál ássál mutassátok meg — végrehajtjátok páráink, kormányunk határozatát és a tavaszi munkák ide- ien történő befejezésével megvetitek a, ©aranyai mezőgazdaság feUendí- lesenek alapját, Április 3-ig as egéss megyében fejezzük be a tavaszbúza vetését Felhívás a megye dolgozó parasztságához Gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozói, egyénileg gazdálkodó parasztok! Falun most dőntő jelentőségű munka van soron: a tavaszi szántás-vetés mielőbbi jóminőségben való elvégzése. A tavaszi gabonavetés egész megyénk, de az ország életében is döntő jelentőségű. Nagyrészt ettől függ jövőévi kenyerünk és jelentős mértékben az is: milyen mértékben tudjuk valóraváltani pártunk új politikáját, a kormány Programm ját. A bányák és üzemek dolgozói teljesítik kötelességüket, a negyedévi tervet. Komlón, a fejtőkalapácsok üzemképtelensége miatt csákánnyal is túlteljesítik a bányászok terveiket. Ingyen ez példa a jó munkára megyénk dolgozó parasztsága előtt, mert elmaradtunk a tavaszbúza vetésével. Most van az ideje a vetésnek, most már nemcsak napok, de órák is számítanak, hogy bővebben vagy gyengébben fizet-e a föld. Az idő is megfelelő — lehet szántani, vetni. E nagyon fontos munka mielőbbi elvégzésében számít egész megyénk dolgozó népe a gépállomások dolgozóira, akik legtöbbet tehetnek, hogy a vetésben lévő elmaradást mielőbb pótoljuk. Az elmaradás főoka. hogy alacsony a szántótraktorok tel jesítménye. Ez azért van, mert rossz a munkaidő kihasználása, mert kevés gép dolgozik két műszakban. A gépállomások dolgozóitól azt várja az egész megye és az ország: ne késlekedjenek tovább, növeljék a naponta megszántott és elvetett holdak számát, használják ki jobban a munkaidőt, dolgozzanak minél több géppel két műszakban. Hasonló nagy feladatok várnak a termelőszövetkezetek tagjaira is. Igaz, számos helyen kevés a gépállomás segítsége, de mégis gyorsítani kell a szántást, vetést. A fogatok munkába állítása mind szántásra, mind vetésre, sokat jelenthet a tavaszi gabona mielőbbi elvetésében. Az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik a kormány programmja után nagyobb biztonsággal, nagyobb termelési kedvvel dolgoznak, ne késlekedjenek. Az ország javát, a saját hasznukat szolgálják, ha mielőbb elvetik földjeikbe a tavaszbúzát. Ősszel számos dolgozó paraszt nem teljesítette őszi vetéstervét. Ezt az elmaradást is most keli pótolni tavaszbúzával. Ma április elsejét mutat a naptár, — a tavaszbúza vetési ideje régen lejárt. Tovább nem várakozhatunk, nem halogathatjuk a «munkát. — legkésőbb április 3-ig el kell végezni a bűzavetést, mert a további késés a megye dolgozóinak és az egész ország kárát jelenti. Mint minden nagy munkában, ahol lelkes példamutatásra, buzdításra van szükség, a tavaszbúza mielőbbi elvetésénél is mutassanak példát a kommunisták és a tanácsok tagjai. Kérjük megyénk élenjáró középparasztjait, akik értékes termelési tapasztalatokkal rendelkeznek, mozgósítsák gazdatársaikat a tavaszbúza azonnali elvetésére. A termelési bizottságok — amelyek ugyan fiatal szervek falvainkban. de máris nagy tekintélynek örvendenek. — egyik legfontosabb feladata most e munka elvégzésére való mozgósítás, a tanácsadás. A tavaszbúza vetésének mielőbbi elvégzése erőpróbája a fiatal termelési bizottságoknak. Baranya dolgozó parasztsága, termelési bizottságok tagjai, agronó musok, traktorosok! Dolgozzatok • napokban úgy, hogy április 3-án, tudathassuk az egész megyével, az egész országgal: Baranya dolgozó parasztsága behozta lemaradását és befejezte a tavaszbúza vetését. AZ MDF A BARANYAMEGYEI TANÄCS BARANYAMEGYEI BIZOTTSÁGA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Tormás község dolgozó parasztsága az nlo’só négyszögölig teljesítette tavaszi gabeeavetés tervét Örömmel jelentem, hogy Tormás község dolgozó parasztsága az utolsó négyszögölig teljesítette tavaszi gabona vetéstervét. A termelési bizottság dűlöfelelősei már az olvadás után járták a határt, hol, melyik földbe vethetnek már a gazdák és szavukra egy dolgozó paraszt sem késlekedett. Szombat estig földbe került a tavaszbúza, a tavaszi árpa, a zab. A községi pártszervezet a vetési munkákban legigyekvőbb dolgozó parasztoknak már előzőleg kiosztotta o kongresszusi emléklapokat. Most, hogy Filótás József, Andók Mihály, Andok Ferenc, Torma Ferenc, Imrő József, ifj. Horváth István és Molnár József elsőknek végeztek a munkával, — ráírjuk emléklapjukra, hogy „vállalását száz százalékig teljesítette." Községünk lakossága most a kukorica, a krumpli és a cukorrépa elvetésére készül. A termelési bizottság segítségével ezzel is időben végzünk. STEFEK JÓZSEF tanácselnök. „Tartalékterületen 113 ho'd tavaszbüzá * vetettünk“ Két évvel ezelőtt még unottan dolgoztak a királyegyházai dolgozó parasztok. A 987 hold tartalékföldet senki sem akarta megszántani, most azonban lelkesedéssel láttak hozzá a föld megműveléséhez és a tartalékterületen 113 hold tavaszbúzát vetettek. A tavaszi árpa és a zab vetését is befejezték. Mdst a takarmányrépa és a cukorrépa kerül főid be. Vaas Jenő tanácselnök. „LEGYŐZZÜK JELENSZK1ÉKET...“ S’ Iső látásra senki sem gondolta róla, hogy már tizenkét évet töltött a bányában. Olyan nyúlánk, olyan gyereke- sen-legényesen vékony a termete, mintha az észtén dők sora nyomtalanul tűnt volna el mögötte. Még a haja is szinte gyermekesen kétoldalt kondorott elő.. Lámpája a nadrágszíján lógott s két öklét zsebbe lökve forgolódott a csapat többi tagjai között Valahogy odasodródott a verseny táblához. Nézte egy darabig, azután homlokát ráncba vonva félhangosan csak annyit mondott: — Meglesz! — Mi lesz meg te! — csattant fel mellette varlaki. Weber Antal, Széchenyi akna Fischer-csapatának vájárja félre kapta fejét s elnevette magát: — Te vagy az bátyus! — Hát ki más! — nevetett az is... — De mondd csak mit mosolyog tál az előbb. Wéber Antal eltöprengett. Elmondja-e a dolgot vagy sem? Jobb szeretett volna róla egy szót sem szólni, de elhallgatni most már még sem lehetett, mert tudta, hogy a bátyja 1 őhb-u'óbb úgv is kihúzza belőle,,, Egye fene, hát megmondja! — A kongresszusig meg ütöm a szintet... — Eriggy már! Sztahá- novistává lenni a 12-es telepen?! Hiszen ez az akna egyik legszeszélyesebb munkahelye! — Éppen ez benne a.... — Nem tudta tovább mon dani. Hirtelen a nevét kiáltották s elakadt a szava. Azt mondták: Wéber Antal „rapportra!'' Melege leit. — Mi a fenének hívnak engem „rapportra?“ — nyilait bele a gondolat Átvágta magát az emberek között és odaállított az aknász elé. Schwartz elvtársnak szeme se rebbent, olyan nyugodtan mondta: — A csapatvezető megbetegedett. A brigád gond ja a tiéd. | Kór lenne azt gondolni, hogy rettentően megörült a csapatvezetőségnek. — Nem örült már csak azért sem, mert eszébe jutott, hogy mi lesz most a maga dolgával, hogy éri el a szintet? Hiszen tizenkét év után neki is dukálna már a jelvény s a vele járó pénz is jól jönne. Pz a gondolat még ^ lent is nyugtalanította. De nem sokáig. Hogy, hogy nem, tréfából-e vagy komolyan, az egyik csillés bevágta, hogy: „Ma legyőzzük JeIenszkiéket“. A szó szinte lángot vetett Wéber Antalban. Jelenszki, a váltótársuk indította el a frontbrigádok országos versenyét. — Nagy a tét, nagy, de nem baj, — gondolta. S ettől kezdve olyan volt, mint a higany. \/| int a fronton a ka- tonákat, úgy osztót ta be embereit, a több helyen térdmagasságig e':- vékonyodó munkahelyekre. Kit ide, kit oda, az erejük, a tehetségük szerint. . Hodonyi László, aki még csak három hónapja volt vájár, Kiss Iván mellé került. Jóhelyre, mert az nem restellett magyarázni. Most is mondta neki: — Rakd följebb az ácso- lat lábát! Hodonyi feljebb is taszította a fa alját s úgy eresztette bele a lukba. Wéber Antal kicsit elnézte őket, közben nagy- ujjához dörzsölte mutatóujja hegyét. Egy kis vérhólyag volt rajta. Az előbb szerezte, mikor az alapvágaton felszakadt a sin s a szállítás miatt gyorsan kellett helyreállítani. Mikor Vörös Józsefet nézte a következő szelvényen, már el is felejtkezett a vér hólyagról. Ez a vájár kényes helyen, laza szénben dolgozott. Wéber odament, a fúrógépet félrerakta, — ilyen „folyós" szénben ez csak bajt csinálhat — és csákánnyal kezdte fejteni a szenet. Az egész frontot a kezében érezte és a saját munkahelyén, ahol maga szokott dolgozni, végre letelepedett egy szusszan- tásra. A váltás előtt egy órával itt érte a nagy hír: töltve a 110 csille! — Ennyi a kötelező! — gondolta bizsergő szívvel. — Ez megvan! De most jön az én adagom! Meglökte a szénfalból kiálló fejtőkalapácsát és dőlt a szén. Negyedóra múlva éktelen ordítást hallott alulról: „Mi van ott fönn?..» Mi az istent csinálnák?..» Az újdonsült csapat-í*- vezető megsurolta sapkájával a homlokát s ahogy a torkán kifért, lekiáltott: — Ne féljetek, nem a fejtés megy össze! Csak én szenetek! Megint megindította a fejtőkalapácsot, hogy a „szeszélyes“ fejtés csakúgy dübörgőtt belé. Horváth Gyula
