Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

6 N Ä PCö * JCípx&műjxéáJzeiiik a oirágzé kidt/iráéM A nagymultú és termékeny pécsi képzőművészeti élet az elmúlt három-négy évben — a külső szem­lélő meglátása szerint — vesztett ak­tivitásából; megritkultak a kiállítá­sok és ezek sem elégítették ki min­den esetben a magasatobrendű eszté­tikai igényeket, Aki ismerte a pécsi és baranyai képzőművészeket, tud­ta, hogy nem visszaesésről, passzi­vitásról var. szó, hanem komoly vál­tozásokat jelentő érési időszakról; elmélyülésről, felkészülésről. A pé­csi-baranyai képzőművészek az el­múlt három-négy év alatt „rendez­ték soraikat."' Megbeszélés a képzőművészeti csoportban feladatoknak. Egy belső érési folyamat ment vég­be, mely során képzőművészeink alap vető kérdéseket tisztáztak magukban és egymás között, ennek eredménye­képpen közelebb kerültek minden­napi életünkhöz. Kapcsolatuk a dol­gozókkal elmélyültebb, bensőségesebb lett és ez segítette őket, hogy tisz­tázzák magukban feladataikat, hiva­tásukat. A mindennapi élet feladatai Val való szoros kapcsolatuk megmu­tatta, hogy egyetlen tévedhetetlen űt van számukra, egyetlen út alkal­mas arra, hogy a művész teljesítse feladatát és művészetével a haladást, ezen keresztül a dolgozókat szolgál­ja: a párt által megmutatott út. Meglátták azt is, hogy a szocia­lista realizmus kérdése nem csupán stílus kérdése és nem elsősorban stílus kérdése, a stílus maga másod­lagos, ennél sokkal mélyebb: világ­nézet, meggyőzött életszemlélet, min­dennapi életünk kis és nagy esemé­nyeihez való hozzáállás. Átélése an­nak, hogy kialakuló új társadalmunk ban nemcsak a stílus és nem első­sorban a stílus dönti el, hogy az al­kotó művész szocialista művész-e, hanem mindennapi életünk felada­taihoz való viszonya, átérzése és át­élése ezeknek a tartalom, vagy a forma, egymagá­ban. vagy akár együttesen is, még nem teszi a mű­vészt szocialista művészé. Ehhez elengedhetetlen az ész mellett a szív is; vagyis átélése annak, hogy min­den az emberért, az ember boldog­ságáért történik és a művész tol­lal, vagy ecsettel, művészi alakítás­sal, vagy vésővel, ezt a boldogságot SZAg^aképzómú-Sol‘ra Elemér- a vészeinket túlnyo­mórészt még a múlt nevelte. A fel- szabadulás meghozta számukra is a fejlődés lehetőségét, de a múlt em­lékeit nem törölte ki máról holnap­ra emlékezetükből, gondolkodásuk­ból. A múlt nevelésének, tapaszta­latainak hagyatéka még hosszú ideig kisért művésznél és nem művész­nél egyaránt. Ezt éppen a felszaba­dulás után közvet lenül — sőt még később is —- meg-, rendezett kiállítá­sok mutatták meg a legjobban. Há­rom-négy évre volt szükség ah­hoz, hogy meglás­sák; nem minden esetben érték az, amit értékesnek hittek és vallottak múltbeli nevelé­sük következtében és éppen ezért a közeljövőben megnyíló kiállításának n^és anyagán az utolsó simításokat végzi. követendő eredményeit. Azóta egyenként, vagy kisebb csoportokban újabb és újabb kiállításokon jelentkeznek. Az 1954- es kiállítási nap­tár soha nem ta­pasztalt gazdag ki állítási program­mal szolgálja a virágzó kultúráért beindított hatal­mas társadalmi harcot. A kiállítások bi­zonyítják, hogy képzőművészeink nagy lépésekkel haladtak előre s hogy harcuk ered­ményes volt, első­sorban annak kö­szönhetik, hogy mindvégig mellet­tük .állt a párt, kemény és ered ményes harcuk ban egy pillanatig sem voltak egye­dül. A párt szava irányította tekin­tetüket a legemberibb és éppen ez­ért legnagyszerűbb képzőművészet, a szovjet képzőművészet feléi, mely megkönnyítette számukra a fejlődés folyamatát. Ennek volt következmé­nye az a felismerés, hogy nincs tár­sadalom feletti, vagy kívüli képző­művészet, része, vetülete annak,'ép­pen ezért a társadalom egyik kiváló nevelöeszköze is. Ma pezsgő élet van a csoportban Komoly ellentétek a múltban sem voltak, de ilyen egység sem. A jú­niusi párthatározat és előtte az érés évei, azt is megmutatták számukra hogy feladataikat a tömegek felé csak akkor tudják maradéktalanul ‘e’iesíteni, ha összefognak. Lelkes ankétok. megbeszélések, forró szív­vel fogalmazott tervek születnek és valósulnak meg nap mint nap. Együtt találjuk a nagynevű idős mű­vészt és ae ismeretlen fiatalti, és elsősorban éppen abban egységesek, hogy művészetüket hazánk virágzó kultúrájáért folytatott harc eredmé­nyes eszközévé akarják tenni. Ha csak vitákban és nagy tervek ková­csolásában élnék ki magukat, ter­veik nem valósulnának meg, nem lenne sok értelme vitáiknak, megbe­széléseiknek. Fontos kérdések ezek, de az alkotó számára ugyanilyen, sőt fontosabb — a kérdések tisztázá­sa után — az alkotás. Ebben sincs lemaradás. Valamennyien komolyan dolgoznak, alkotnak, gyümölcsöizte- tik az elmúlt éveket. A közelmúltban nyílt meg a pé- esi írószövetség rendezésében Martyn Ferenc „Déldunántúli tá­jak" tájképkiállítása. Az utolsó évek terméséből mutat be 15 déldunán­túli tárgyú tájképet a művész. Je­lenleg a kuruckorú képsorozatából a „Kajtaütés“-t dolgozza fel nagy­méretű kompozícióban. Soltra Ele­mér, a pécsi alkotó csoport vezetője Putnoky Jenő, munkaérdemrendes, gyakorlóiskolai igazgató arcképét festi. B i z s e János tavaszi kiállí­tására készül, utolsó simításokat vé­gez kiállítandó festményein. Bez- z e.g h Zoltán az őszi karikatúra ki­állításra készül fel, emellett alakta­Bizse János A pécsi-baranyai képzőművészek ■r*- az elmúlt három-négy évben igen komoly munkát végeztek — ezt legutóbbi kiállításaik támasztják alá — sokszor igen kemény harcban, kiformálták, kialakították magukban a megvalósítandó szocialista művész körvonalait, sőt a kiállítások tapasz- 'tálatai azt mutatják, hogy ezek a körvonalak mindjobban kialakuló formákat határolnak. A látszólag eseménytelen, csendes időszakban, egy belső forradalmat éltek át, mely továbbtart — ez a helyes — és en­nek következtében új szívvel, új nyelvvel (legalábbis több képzőmű­vész számára újjal) jelentkeztek az elmúlt őszön, előhozva kiállításaikon nagyon gyakran az elmúlt évek va­júdásait is. Ez a folyamat még nem ért vé­get, a júniusi párthatározat lezárta első szakaszát, s azóta fejlődésük má­sodik szakaszába lépett, ez a dolgo­zók szemei előtt folytatódik. Az első szakasz tisztázta a művész helyzetét a szocializmust építő társadalomban, ennek következtében tisztázta hely­zetét embertársaihoz való viszonyá­ban, ez hozzásegítette képzőművé­szeinket, hogy tisztult távlatok se­gítségével lássák a legtávolabbi célt ■is. A második szakasz nyilvános, ennek a bensőséges átélésnek kive­títése a nyilvánosság felé alkotás formájában és ezen keresztül élő kapcsolat megteremtése a tömegek­kel. Alig hangzott el a júniusi pártha­tározat, mely harcba hívta képző­művészeinket is hazánk virágzó kul­túrájának megteremtéséért, megnyílt a csoport első kiállítása. Egyéni ki­állítás volt, melyet újabb egveni ki­állítás követett. A közös akvare'l kiállítás, majd a nagy őszi tárta* mutatta be ezután képzőművészeink csoport vezetője, Putnoky Jenő igaz­gató arcképét festi nulmányokat folytat, állandó rajzos munkatársa a Baranyai Borsnak. Buday Lajos, a csendélet-festés­ben mélyült el, P 1 a 11 h y György 15 év óta először, ismét mintáz. A közelmúltban fejezett be egy Mun­kácsy mellszobrot, jelenleg Bartók Béla mellszobrát mintázza fényké­pek és rajzok alapján. Gádor Emil egy csendélet-sorozaton dolgo­zik, állandó rajzos munkatársa a Baranyai Borsnak. K e 11 e Sándor a Nagy Lajos gimnázium diákotthoná­ban egy nagyméretű pedagógiai tár­gyú falképet fest. Erdős i András mezőgazdasági tárgyú képéhez váz­latokat készít. Cseh László mast fejezi be „Nagy magyar feltalálók" arckép-sorozatát. Balázs József csendéleteket fest. Lantos Ferenc igen termékeny, a közelmúltban fe­jezett be egy 22 képből álló téli táj­kép-sorozatot, emellett családtagjai­nak portréit festi. Simon Béla táj­képezik. Haraszty Pál pécsi vá­rosrészeket fest. Nikelsz ky Géza jelenleg festményeit rendezi. Még valamit, ami új és Ismét azt bizonyítja, hogy az elmúlt évek sok eredményt hoztak. A csoport tagjai nagy érdeklődéssel és szeretettel for dúlnak az idősebb festőnemzedék Bezzogh Zoltán alaktanulmányokat végez gyobb kompozíciójához. egy felé, kifejezve feléjük megbecsülé­süket és szeretetüket. Nikeiszky Géza műveiből a közel­múltban rendeztek gyűjteményes ki­állítást, most Gebauer Ernő mű­veinek, illetve kartonjainak gyűjte­ményes bemutatását vették tervbe, hogy érezzék ezek az idős művészek az új társadalom megbecsülését, p’ebruár közepén alakult meg a J pécsi és baranyai képzőmű­vészek alkotó szövetkezete, melynek az a célja, hogy Déldunántúlt művé­szi értékű képzőművészeti alkotások­kal lássa el. Ez Is új, ez is az elmúlt ivek fejlődése következtében jöhe- •ett létre. Elmondhatjuk, hegy képzőművé­szeink jó úton ha'adnak, az ország komoly, nélkülözhetetlen építői let­tek. Debiuky István TTIT LEVELEZŐINK ÍRJÁK ,Szakmai segítséget nyújtónk két tefmelőswWctkenetsíí* Mi, a mohácsi Községgazdálkodá sl Vállalat dolgaatfi a HL gresszus tiszteletére indított nwnkav ersenyben a vállalati foíajánl*** mellett ígérjük, hogy a mezőgazda* ág fejlesztésének megsegítése érdeke­ken egy mohácsi és egy járásban lé vő termeUtevtivetkeeet adminisatrfd» ját, ahol nem kielégítő a könyvelés, statisztika, egyszámla-nyilvántartás. raktár, stb., naprakész állapotba ren dbelioscwtk. Továbbá szakmai segít* séget nyújtunk aő ninisztrativ vona Ion a bét termelőszövetkezet továb* bi munkájához. GYARMATCZKY ADÄM PORTA® JÖKBEF igazgató v. r főkönyvelő A kongresszusi verseny már eddig m szép eredményeket hozott A Sátorhelyi Béke Őre Állami Gazdaságban a kongresszusi verseny már eddig is szép eredményeket ho­zott. Dolgozóink becsülettel állják pártunknak adott szavukat — sorra túlteljesítik felajánlásaikat. Kocka István „Kiváló állattenyész­tő“ jelvénnyel kitüntetett fejőgulyá­sunk már túlteljesítette versenyvál­lalását. Istállóátlagát egy, fejési át­lagát két literrel emelte. Paca Gás­pár fejőgulyás fejési átlaga a ver­seny indulása előtt a nyolc liter alatt mozgott, most 10.2 litert fej teheneitől, Kuciper Márk pedig 10.9 litert. Mesterséges borjúnévelőnkben a kongresszusi verseny előtt a bor­jak napi súlygyarapodása alig érte el a hatvan dekát. A gondozók verseny­ben végzett lelkiismeretes munkája nyomán most mar rendszeresen túl­szárnyalják a normákat. Kovács Györgyné huszonöt borjúnál hetven­öt helyett napi 92 dekás súlygyara­podást ért el Tiegelmatvn Jdnotxé huszonkilenc borjúnál hetvenkilenc, Baracsi Imréné huszonhatnál 78 de­kát. A kongresszusi verseny során lá­zasan készülünk a tavaszi munkák megindítására is. Négyszáz hely négyszázhatvan hold vetésünket tra' gyáztuk felül, megkezdtük a tava­szi vetőmagvak jarovizálását is. A tavaszi gépszemle megállapította: 0e' peink jók, üzemképesek, nyugodtat> nekivághatunk velük a tavaszi ős nyárt munkáknak. Gépműhelyi dol­gozóink tehát, ugyancsak teljesítet­ték adott szavukat. Pár napon belül ‘megindul a szán­tás-vetési munka, új szakasza kez­dődik kongresszusi versenyünknek. A Sátorhelyi Béke Ore Állami Gaz­daság dolgozói időben és jó minő­ségben végzik el tavaszi vetéseiket is. TIEGELMANN JÁNOS személyzeti felelős. A bolyi Kossuth termelőszövetkezet teljesíti vállalását A termelőszövetkezet 1 tagjai felkészültek a tavaszi munkára. K'r alakították a munkatervezeteiket, kitisztították a vetőmagot. A talaj' előkészítő gépeket és a vetőgépeket kijavították, hogy a tavaszi műnk* beimnilását a rossz gép ne gátolja. Amint az kló megengedi, tel jes ej0,' vei megkezdik a tavaszi munkát. Az arató és útkaszáló gépek javító*1 sát fokozatosan elvégzik, mire a gépékre szükség lesz. A melegágyi primőráruk március 25-re piacra kerülnek. A köny­velő a vállalását 100 százalékra tel jesítette, minden nyilvántartás nap' rakész ál1—-»tban van Szabó' István- Mn-e.lrrok. Március elsején Her- gyó János tízholdas magyar,teleki egyéni gazda a határból egye­nesen a községi tanács­ra sietett. Már nem fiatal, 66 éves. — Négyszál gyökeres bú­zát mutatott a tanács- titkárnak, ebből kettőt a termelőszövetkezet földjéről hozott. — „Nézze, milyen szép, lesz ám jó termés, ha valami csapás nem éri. Itt van egy szem mag is, ami még nem kelt ki, de rövid idő A nagy munka előtt múlva ez is kicsírázott volna." Mint öreg, ta­pasztalt gazda azzal búcsúzik a tanácstit­kártól, hogy nem kell búsulni, nincs semmi baj a határiban, ha to­vábbra is ilyen jó idő lesz 12-e után már vet­hetjük az árpát, meg a zabok Hazafelé menet min­den gazdát figyelmez­tetett, hogy nézze meg a vetését, de ne csak a magáéra, hanem a szomszédéra is gondol­jon. — „Én sem reí' teltem megnézni a ieS' melőszövetkeaetét, nie1/ a bő termés nemcsak a termelőszövetkezet á3 az egyéni gazdák ér­deke, hanem mind­annyiunknak kön® haszna." így gondolkodj«** minden egyéni gazdáé* idejében nézze me& hogy szükség van-e i®? vetésre, hogy telelt ** a növényállomány. Raffai János levelező, Magyartelek. mart hamamsati Sürgősen küldjék el a műtrágyát, szükségünk lesz rá ,4 nagypaffi dolgossá prrrasttok ismerik a minisztertanácsnak a mező gazdaság fejlesztéséről szóló határo­zatát és ennek a megvalósításáért dolgoznak a tavaszi munkákra való jó felkészüléssel is. Növelni akarják a termésátlagaikat, a kemény tél által meggyötört vetéseiken fejtrágyá­zással segítenek. A községi tanácsnál 45 dolgozó paraszt igényelt összesen 80 mázsa pétisót és három mázsa szuperfoszfátot. Az igénylést február 20 án küldte el a tanács a pécsvá­rnái földművesszövetkezethez, hogy minél előbb megkapják az igényelt mennyiséget. Március 2-án délül án értesítették a tanácsot, hogy megjött, a műtrágya és minél előbb szállítsák el. A község gazdái március i-ám szakadó ee&d* mentpk érte Pécxváradra, ahoi kő'1 sölték velük. már nincs műtrágti* ha lesz, majd értesítik a tanácsot. Azt kérdezzük a föl dm üvesszö t/d­bezetlől, hogy melyik termelőszövet­kezet és mikor vitte el a műtrágyád hogy már .7iá» délelőtt nem voltt Es miért nem értesítették a tart" csőt telefonon, hogy ne fáradjanak a gazdák, mert hiába? Kérjük az illet* kés szervei, hogy az újabb rended sürgősen küldjék el, mert hámorok^ szükség lesz <i pétisóra, szuper fost fáira, nem szeretnénk, hu vetés iA* jén kellene műtrágyáért menni. BEN Kő ANTAL vb. elnök. Kreylig Lajos KsssutMíjas akadémikus tanácsai a nitrogén lejtrágyázás végrehajtására őszi vetéseink a kedvezőtlen őszi és téli időjárási viszonyok miatt so­kat szenvedtek. Azonkívül őszi veté­seinknek egy része rossz elővete- mény után került a földbe. Mint­hogy talajaink nitrogénutánpóiló képessége általában csekély meg­felelő őszi galtonatermé-sre csak ab­bén az esetiben számíthatunk, ha minél kiterjedtebben és okszerűb­ben végezzük a nitrogénfejtrágvá- zásf. Ezért kívánom azokat az irányelveket közölni, amelyek a nitrogénadagolás érvénvesülését a legbiztosabban elősegítik. Antikor a föld már annyira szik­kadt, hogy a csizma nem lesz sá­ros. vagy amikor a föld fagyos, első teendőnk legyen azonnal megkezde­ni a fejtrágvn kiszórását. A rendel­kezésünkre álló nitrogén műtrágya hatását fokozhatjuk azzal, ha telje­sen érett istállótrágyával. v8r'„ komposztszei ű anyaggal keverve szórjuk ki. Érvényesülése rövidese11 láthatóvá Valiik, amint a nővén* életfolyamata megindul, de a I'1' Injdonképpeni nagv hatás akk«^ mutatkozik majd a legjobban, a®’ kor a szárbaindulás és virágzás ®a folyamatban van. _,v Különösen felhívom a termel'1^ figyelmét arra, hogv a rossz elő'*” tömények után majd erősen meíj nyilvánul a nitrogéntrágya kedvez^ hatása. Ezért főleg a kukorica «’ répa után vetett búzáknál a tiitr«1' génfej trágyázás feltétlenül sziikfé' ffes. Nitrogénműtrágya alkalmazás* nélkül megfelelő termésre a térin®' lök az ilyen területen nem ifr1’1* számíthatnak. kreybig Lajos Kossuth-díjas akadémikus, i-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom