Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-27 / 73. szám

2 N A P C ö 1954. MÁRCIUS 27 A szovjet kormány nyilatkozata a Szovjetunió és a Kémet Demokratikus Köztársaság viszon/árál Moszkva (TASZSZ): A szovjet saj­tó márc'iis 2G-án közölte a szovjet kormány nyilatkozatát a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság viszonyáról. A nyilatkozat a töb­bi között hangsúlyozza: ,Jh szovjet kormányt állandóan az a törekvés vezeti, hogy elősegítse a német kérdés rendezését, mégpedig a béke megerősítésének, valamint Né­metország demokratikus alapokon történő nemzeti újraegyesítése biz­tosításának érdekeivel összhangban. Ezeket a célokat kell szolgálnia Kelet- és Nyugat-Németország köze­ledésére irányuló gyakorlati intézke­dések végrehajtásának, a szabad ossz német választások megvalósításának, a német békeszerződés megkötésé­nek. A Szovjetunió erőfeszítései ellené­re a' négy hatalom külügyminiszte­reinek nemrégen tartott berlini ér­tekezletén nem . történt semilyen lé­pés Németország nemzeti egységé­nek helyreállítására és a békeszer­ződés megkötésére. A Szovjetunió kormánya szüksé­gesnek tartja, hogy már most, Né­metország egyesítése és a békeszer­ződés megkötése előtt a német nép érdekeit szolgáló további lépéseket tegyen, mégpedig: A Szovjetunió ugyanolyan kapcso­latokat létesít a Német Demokrati­kus Köztársasággal, mint más szuve­rén államokkal. Bukarest (Agerpres). A Román Népköztársaság kormánya nyilatko­zatot tett az európai kollektív biz­tonság védelméről. A kormánynyilatkozat bevezetőül leszögezi, hogy a berlini négyhatal­mi értekezlet az amerikai, angol és francia körök mesterkedései ellené­re kedvező hatást gyakorolt a nem­zetközi feszültség enyhítése szem­pontjából. A Berlinben megvitatott problémákkal kapcsolatban a Román Népköztársaság kormányának nyilat­kozata a továbbiakban külön foglal­kozik a szovjet kormánynak azzal a javaslatával, hogy összeurópai szer­ződés megkötésével oldják meg az európai kollektív biztonság megőr­zésének létfontosságú problémáját. A román kormány kijelenti, hogy a Román Népköztársaság hajlandó Róma (MTI). Az Olasz Kommunis­ta Párt vezetősége március 23-án és 24-én megvizsgálta a politikai hely­zetet. Az ülésen határozatot hoztak, „Az elímúlt hónapokban az volt a legjellemzőbb a politikai helyzetre — hangzik a határozat, — hogy gyors egymásutánban több botrány­ra derü’í fény. Olyan eseményekre’ van szó, amelyekben központi szerep jut a Keresztény-Demokrata Párt és a kormány egyes kiemelkedő szemé­lyiségeinek és amelyekkel kapcsolat­ban a korrupció és a bűn baljós ár­nyéka esik az államgépezet egyré- sze felelős vezetőire. A szennyes ká- bítószerüzelmektől a törvényellenes üzérkedésekhez, adócsalásokhoz, va­lamint politikusok és kalandorok kö­zötti bűnös együttműködéshez és bűnrészességhez vezet az út. Indo­kolt az a gyanú, hogy a végrehajtó hatalom állandóan beavatkozott ezekbe az ügyekbe; megsértette a bírói hatalom szabadságát és füg­getlenségét, sőt joggal feltételezhető az is, hogy börtönbe zárt rabokat azért mérgeztek meg, mert — úgy­látszik — attól tartottak, hogy azok kellemetlen leleplezésekre szánják rá magukat. Ilyen körülmények között — foly­tatódik a határozat — jellemző a hely­zetre az is, hogy egyre nő az állam­polgárok bizalmatlansága az ország jelenlegi vezetőivel szemben. A köz­vélemény és a vezető kormánykörök között még az eddiginél is nagyobb szakadék keletkezik. Az erkölcsi felháborodás és a jelenlegi politikai vonalvezetéssel való elégedetlenség együttesen érlel az egyre jobban fenyegető politikai válságot.“ A határozat rámutat arra, hogy a kormány mitsem váltott be szociá­lis vonatkozású ígéreteiből és a kor­mány egyetlen komoly elhatározása az európai védelmi közösségről szóló szerződés ratifikálása. A határozat ezután a kormány kommunistaelle­nes intézkedéseivel foglalkozik. „A jelenlegi kormánynak az a kí­sérlete, — mondia a határozat, — hogy ismét terrorhadjáratot indítson A Szovjetunió tovább gyakorolja a Német Demokratikv: Köztársaság­ban a biztonság szavatolásával kap­csolatos és a négy hatalom egyez­ményei alapján a Szovjetunióra há­ruló kötelezettségekből folyó funk­ciókat. Megszűnik a Német Demokratikus Köztársaság állami szerveinek tevé­kenysége feletti felügyelet, amelyet eddig a Szovjetunió németországi fő­biztosa gyakorolt. Ennek megfelelően a Szovjetunió németországi főbizto­sának hatásköre a biztonság fent- emlitetl szavatolásával kapcsolatos kérdésekre, továbbá arra korlátozó­dik, hogy megfelelő kapcsolatokat tartson fenn az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország megszálló hatóságainak képviselőivel a négy hatalom Németországra vonatkozó megegyezéses határozataiból a követ­kező össznémet jellegű kérdésekben. A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az a „megszállási statutvm", amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország álla­pított meg Nyugat-Németország szá­mára, nemcsak összeegyeztethetetlen a demokratikus alapelvekkel és a né­met nép nemzeti jogaival, de a je­lenlegi körülmények között, mivel nehezíti Nyugat- és Kelet-N'Vnetor- szág közeledését az egyik fő aka­dály Németország nemzeti újraegye­sítésének útján." együttműködni minden európai ál- ’ammal egy ilyen szerződés kereté­ben, amely biztosítja Európa legége­tőbb problémájának kielégítő meg­oldását: annak a problémának meg­oldását. hogy ez a földrész megme­neküljön a német milifarizmus vagy bármilyen más agresszor által kirob­bantott új háború veszélyétől. A Román Népköztársaság kor­mánya végül kijelenti, hogy haj­landó egyesíteni erőit mindazokkal az országokkal, amelyek nem ellen­zik a kollektív biztonság eszméjét, annak érdekében, hogy megvalósul­janak az európai kollektív biztonsá­gi szerződés alapelvei, abban a meg­győződésben, hogy ilyen szerződés megkötése csak előnyére szolgálhat minden európai államnak és népnek és a világbéke ügyének. a kommunisták és a haladó gondol- I kodású dolgozók éllen, szembenáll az állampolgárok nagy többségének a feszültség csökkentésére irányuló követéléseivel és ugyanakkor szá- na’mas kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a jelen súlyos problémái­ról. A kormánynak ez a kísérlete az amerikai imperializmus nyílt be­avatkozásának eredménye. Az ame­rikai imperialisták saját gyarmatuk­nak tekintik Olaszországot. A kommunistaellenes kísérletet a szociáldemokraták és a liberálisok is támogatják, hogy így segítsenek létrehozni egy olyan új politikai ösz- szefogást, amely kiterjed a szélső­jobboldal pártjaira is és amelynek az a feladata, hogy lerombolja az Olasz demokrácia épületét és min­den területen diadalra segítse a leg­arcátlanabb korrupciót." A határozat a kormánynak azzal a döntésével kapcsolatban, amely meg akarja fosztani a szakszerveze­teket a felosztott fasiszta párt volt székházaitól: a többi között megál­lapítja: „A fasizmus tűzze!-vas«al pusztí­totta az olasz dolgozók által emelt épületeket. A fasiszták azután tör­vényekkel azoknak az eszközöknek az előteremtésére kényszerítették a dolgozókat, amelyeknek segítségével felépítették a fasiszták székházát. A dolgozók szervezeteit eddig még sen­ki sem kárpótolta elpusztított épü­leteikért, eddig még senki sem adta vissza nekik azt, amitől erőszakkal és csalással, megfosztották őket. A legkevesebb, amit a fasisztael­lenes demokrácia a dolgozóknak ad­hat sz. hogy kárpótlásul rendelke­zésükre bocsátja a feloszlatott fa­siszta párt hajdani székházait. Ha a kormány nem hallandó erre, ez azt jelenti, hogy le akar mondani a fa- sisziaellenes szellemről és vissza akar térni a dolgozók szervezeteit üldöző fasiszta önkényhez. Az Olasz Kommunista Párt Veze­tősége április első felére összehívta a központi bizottságot ' politika' helyzet további megvitatás céljából. A legközelebbi huszonnégy érában nem várható taiajmenti fagy Csütörtök hajnalban már csak a Tiszántúl egy-két helyén volt gyen­gébb talajmenti fagy. A legközeleb­bi huszonnégy órában újabb éjsza­kai fagy nem várható. A vetésekben a szerda hajnali talajmenti fagy nem okozott nagyobb károkat. A begyűjtési misztérium sertéstenyésztő és bíztató igazgatósága húszmillió forintot fordít az idén szociális beruházásokra A begyűjtési minisztérium sertés- tenyésztő és hizlaló igazgatósága a tavalyi nyolcmillióval szemben az idén húszmillió forintot fordít szo­ciális beruházásokra. Kilencmillió forintból lakások és munkáisszálilrásoik épülnek, fürdőkre, öltözőkre négymilliót irányoztak elő. Konyhák, étkezők s egyéb szociális beruházásokra hétmillió forint jut. Pályázati felhívás A nehézipari minisztérium és a Magyar Kémikusok Egyesülete pá­lyázatot hirdet vegyipari termékek átfutási idejének csökkentésére. A legjobb pályázatokat összesen hét­ezer forinttal díjazzák. A jeligés pá­lyázatokat 1954. július 1-ig kell be­küldeni a Magyar Kémikusok Egye­sülete címére (Budapest, VI., Rudas László-u. 45.). Az eredmény kihirde­tésének időpontja 1954 augusztus 16. A francia nemretavOlés külügyi bizottaána csütörtökön megkezdte a bonni és a párisi háborús szerzódés megvitatását Páris (MTI). A francia nemzetgyű­lés külügyi bizottsága, amely szer­dán meghallgatta Jules Moch előadói jelentését, csütörtökön megkezdte a bonni és a párisi háborús szerződés vitáját. A vita során Félix Gouin és Le Bail szocialista képviselők szembefordultak az előadói jelentés­sel és igyekeztek érveket találni a háborús szerződések mellett. Kriegel-Valrimont kommunista képviselő pontról-pontra megcáfolta s csalárd érvelést. Emlékeztetett Ro­bert Sch urnán volt francia külügy­miniszter nyilatkozatára is, amely­ben megállapította, hogy „ezidősze- rint nincs olyan ok, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a szovjet kormánynak háborús szándékai van­nak,'* Düsseldorf városi tanácsa határozón tiltakozott az eHeo, hoov a meoszálló hafósáook robfnnfókamrákat építettek be a hidak pilléreibe Berlin (MTI): A düsseldorfi városi tanács legutóbbi ülésén elfogadta Németország Kommunista Pártja és a Szociáldemokrata Párt közös hatá­rozati javaslatát. A határozat a töb­bi között a következőket tartalmazza: A megszálló hatalmak robbantó­kamrákat építettek a Düsseldorf ha­tárában lévő hidak pilléreibe. Ez jog­gal nyugtalanítja a város lakosságát Á városi tanács mind a megszálló hatalmaknál, mind az illetékes né­met hatóságoknál tiltakozik az emlí­tett robbantókamxák beépítése ellen. Hyu«a! Berlin lakosai tüntetek az „Európai Védelmi Közösség“ és 8 kenyérárak emelése ellen Berlin (MTI): Szerdán Nyugat- Berlin több kerületében, Weddiing- ben, Spandauban és Neukölnben he­ves tüntetések zajlottak le az úgy­nevezett Európai Védelmi Közösség létrehozása és a kenyérárak tervbe- veflt felemelése ellen. A tüntetők a reakciós Schreiber szenátor távozá­sát és a német munkásosztály akció- sgységének megteremtését követel­ték. A nyugatberlini rendőrség hat tüntetőt letartóztatott. Párisban újabb tanácskozások kezdődnek az angol „garanciák“ ügyében Paris (MTI): Francia lapjelentések szerint pénteken Párisban a Palais Chaillot-ban újabb tárgyalások kez­dődnek az „Európai VédeVni Közös­ség“ hat országa és Nagy-Britannia képviselői között. A tárgyalások so­rán szóbakeriilnek azok az „újabb angol garanciák“, amelyekkel Nagy- Britannia elő akarja segíteni a há­borús szerződések mielőbbi ratifiká­lását a francia nemzetgyűlés részé­ről. A francia demokratikus sajtó, de sok burzsoá lap is rámutat arra. hogy a Churchill-kormány a maga részéről mindent megtesz, hogy Fran­ciaországot szuverenitása egyrészé- nek feladására bírja, ugyanakkor, amidőn hallani sem akar a ..vé^Vnl közösségi-ben való részvételéről. A Román Népköztársaság kormányának nyi atkozata Az Olasz Kan nuiuis'a Párt vezaioségéneV határozata az ország peli lkai helyzetéről A MOSZKVAI METRÓ ÚJ ÁLLOMÁSA A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak előestéjén a moszkvai Metro építői átadták rendeltetésének a Metro új, 5J kilométer hosszúságú vonalát, amely a Bjelorussz Pálya­udvar és a Krim-tér között húzódik. Ezzel bezárult a Metro nagy gyúrű}e. Az építők hatalmas munkát végez. tek, hogy elkészítsék ezt a,z óriási földalatti körirányú útvonalat. Két és félmillió köbméter talajt juttattak a felszínre, az aknában több, mint 450.000 torma öntöttvastiibbinget sze­reltek fel, mintegy 400.000 köbméter betont és vasbetont raktak le, A gyű­rűalakú útvonal építésénél először használtaik •előregyártóit elemeket, amelyeket a felszínen szereltek össze és ezután engedték le a föld mélyé­be. Hatalmas munkát végeztek az új állomások építészeti kiképzésénél a diszítőmunkások is. A Kaukázusban, az Altáj-hegységben, Üzbekisztdnban és Ukrajnában bányászott alaktalan márvány_ és gránittömböket a Metro diszítöanyag kombinátjának dolgozói tükörfényes, csiszolt, lapokká, gyö nyörű építészeti elemekké varázsol­ták, amelyek most a földalatti ál­lomások termeit díszítik. A „Nagy Gyűrű“ állomásainak építészeti ki­képzésénél mintegy 50.000 négyzet, méter márványt és gránitot használ■ lak fel. A nagy gyűrű két új állomása a ,,Kievszka,ja—Kolcevaja“ és a ,,Krasz- nopresznyenszkaja'*. A ,,Kievszkaja— Kolcevaja“ állomás díszítései aZ ukrán éje orosz nép sokévszázados megbonthatatlan barátságának témá­ját ábrázolják, A ,,Nagy Gyűrűt' má­sodik állomása, a ,,KransznOpresz. nyenszkaja“ , a fővárosnak abban a kerületében fekszik, amely dicső for­radalmi múltjáról vált híressé. Ez meghatározta az állomás építészeti kiképzésének témáját is. A vörös és fehér márványból, készült pilléreken boltívek mipsgszanak, amelyeket az 1005-ös és 7917-cs forradalmi esemé­nyeket ábrázoló faldomborművek dí­szítenek. A képen: a ,,Kievszkaja—Kólóévá, ja“ állomás. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK „Reform“-komédia Tuniszban Ha hinni lehet Voi- zard, tuniszi francia főkormányzónak, már­cius 4-e Tunisz törté­neténeik „nagy napja" volt. Franciaország ezen a napon „áldá­sos“ és „fontos refor­mokkal'1 ajándékozta meg a tuniszáakat. E „reformok1' igazi mi­volta azonban már el­ső pillantásra szemet szúr. A francia gyarmatosí­tó hatóságok igyekez­nek szakadást létre­hozni a nemzeti felsza­badító mozgalomban s ennek érdekében Tu­nisz „önállóságának" látszatát akarják kel­teni. Ezért megígérték, hogy nemzetgyűlést ad­nak Tunisznak, amely azonban nem dönthet el semmit, csak „ta­nácskozási joga'1 tesz. E jogfosztott nemzet- gyűlés mellé állítják „a tuniszi franciák kép­viselőtestületét“ En­nek a szervnek véle­ményét köielező figye­lembe venni minőén állami fontosságú kér­dés eldöntésénél. Ezek szerint ezután is a Tu­niszban élő 144 ezer francia képviselőé lesz a döntés joga, nem pe­dig a 2,(500.000 tunisssié, éppúgy, ahogy eddig volt. Ilyen értelemben lett csak „független" az új tuniszi kormány is. A miniszterelnök első. he* lyeltteséül egy franciát neveztek ki. Rajta kí­vül három francia mi­niszter van a kormány­ban. A francia főkor­mányzó továbbira is megmarad, s jogköre gyakorlatilag korlátlan. Érthető, hogy Tunisz lakossága Voizard vá­rakozása ellenére sem­miféle lelkesedést nem tanúsított március 4- én. Az új „reformok' ugyanis fenntartják és megszilárdítják a fran­cia gyarmati uralmat Teniszben. A „reform“-komédia nemcsak a tuniszi né­pet. hanem a francia '»diádé közvéleményt is fe. háborítja. A tuniszi váiosokbain az arab ne­gyedekben a tiltakozás leiéül bezárt minden brit és kávéház. — Or­szágszerte tiltakozó : z ti áj kok törtek ki. A tuniszi hazafias szer­vezetek felhívták a né­pet, hogy harcoljon az ország igazi szabadsá­gáért és függetlenségé­ért, a gyarmati elnyo­más régi és új reform­jai ellen. Szégyenletes alkudozás Március 4-ére hivata­los közleményt váriak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág nyolc legnagyobb olajtársaságának kép­viselői közötti tárgya­lások befejezéséről. A tárgyalások az iráni olaj értékesítésével kapcsolatos úgyneve­zett nemzetközi konzor cium létrehozásáról folytak. A közlemény azonban a jóslatok el­lenére még mindig nem iátott napvilágot. Váj­jon miért? A tárgyalások még a múlt év decemberében kezdődtek Londonban, kezdetben két angol (Royal Dutch Shell és Angol-Iráni Olajtársa­ság), s ölt amerikai olajtársaság képviselői között. Abban meglehe fősen gyorsan meg­egyeztek, hogy közös ellenőrzés alá veszik az iráni olajat, s az alkut a nemzetközi konzor­cium cégére alá rejtik. A jobb külszín kedvé­ért egy francia társa­ságot is bevettek az üzletbe. A megható egyetértés azonban nem soká tar­tott. Menten vége lett, amint a leendő kon­szern részvényeinek el­osztására került a sor. Az amerikai monopó­liumok és az Angol- Iráni Olajtársaság kö­zött elkeseredett alku fejlődött ki a részvény- többség körül. — Az óceánontúli üzletembe­rek először a részvé­nyek 75 százalékát kö­vetelték maguknak. — Később 60 százalékkal is megelégedtek volna. Az Angol-Iráni Olaj­társaság viszont ko­rábbi mónopólhelyzeté- re hivatkozva a rész­vények legalább 50 szá­zalékát magának köve­telte. Az amerikai nyo­másnak engedve ké­sőbb lement 44 száza­lékra, de azzal a kikö­téssel, hogy a konzor­cium többi tagjai a részvények 8—8 száza­lékát kapják. Az ame­rikai üzletemberek azonban keveselték ezt az engedményt. így nem jött létre megegye zés. Anglia szempontjából igen lényeges ez a 4 százalék, amely körül a vita folyik. Az Angol- Iráni OlajÜársaság 44 százaléka azzal a 8 szá­zalékkal együtt, amely a Royal Dutch Shell társaságira esne, bizto­sítaná az angol rész­vény többségét a ter­vezett konszernben. — Washington és Lonaon szégyenletes alkudozá­sa az iráni olaj körül ékesen példázza, mi­lyen az az „önzetlen gondoskodás az iráni nép jól éltéről'1, amiről oly sokat és olyan hangzatosán beszélnek az amerikai és’az an­gol kormány hivatalos képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom