Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-13 / 61. szám

1954 MÁRCIUS 13 !N A PCÖ H 1*4 R I ÉS PA RÍ KP 11 ÉS A mariakéin éndi Petőfi ts* párf^zerrezete felkészült a tapaszra / «Hikéméndi Petőfi tsz-ben se- JJn-> - . őszülnek a 'tavaszi munkára, lapjában többször is megnézik, meg- szdkkadt-e már a föld, rá lehet-e áienni. De addig sem tétlenkednek.. A falu közelében elterülő erdő öt- holdas pasztája fűrészek sivításától, fejszék csattogásától hangos. Száz­at- karó 'készül, a húsz hold újon­nan telepítendő szőlőhöz. Még a ko­csisok is itt dolgoznak. A gépek kijavítva, olajozva, ké­szen állnak a nagy munkára. A vetőmag kitisztítva, csávázva várja, hogy földbe kerüljön. — Csak pirulna meg már a föld ... Ta/ián két héttel ezelőtt, az egyik feli esten, amikor a pártszervezetben a tennivalókat beszélték meg, valaki **?* találta mondani: „Amennyit tö- cődik velünk majd a vezetőség, any­aira látja munkánk hasznát.“ Jo- volt ez a gyengéd formában ki­mondott bírálat. A régíi vezetőség nem sokat törődött a párttagokkal, Íp'ií „ki mit ér, azt fogja" módon nolgoztak. Nem csoda, hisz a veze­tőségnek arra sem volt ereje, hogy Rendszeresen összeüljön, megvitassa a feladatokat,, és a kommunistákat se- Sitségül hívja. Lassan kezdtek elma- a ta&gyülésekről, oktatásról, népnevelőértekezletről. Behúzódtak a fekguk „csigahéjába.“ A vezetóségváliasztó taggyűlés óta ,Jrdulat történt. Az új vezetőség misként látott munkához: aktívizál- f? a kommunistákat. Egy régebben feftént epizód is hozzásegítette oh- j!®* a pártvezetőséget. Még az ősszel Örtént. A tsz vezetőségének főtt a a kukorica betakarítása miatt, femérddk kukorica vetésük volt, — munkáskéz annál kevesebb. „Osszuk 1 egyénekre, gyorsabban végzünk" javasolta a tsz veze.ősége. A ba- nem vállalták. A pártvezetőség fendkívülii taggyűlést hívott össze, jmol a kommunisták azt mondták: mi vállaljuk és megértetjük eat a tsz minden tagjával. így is tettek és a tsz kevéssel több, mint egy hét jjfett letörte a kukoricái. Ez az eset l2 Új vezetőséget arról győzte meg, [fegy a párttagokra lehet támaszkod­ni szívesen dolgoznak, képesek nagy feladatokat sikerrel megoldani és ez tsz előrehaladását segíti. A tsz pártszervezete most nagy erőt összpontosít a tavaszi mun­kára. pZzal kezdték, hogy megbeszélték a Innivalókat. Vajda elvtárs azit tart- Ja> először mindig a kommunistákat jfetl mozgósítani. Amikor a tsz évi fecve elkészült, azt mondta az elnök- „Először a kommunistákkal is- “fertetjük meg.“ Jó gondoláé volt. A Párttagok részletesen megvitatták, jfelyeselték, de többen kiegészítést is ^tfek. Szerintük a tejbeadást rosz- ^ul osztották eL Az első negyedév- j csak ötszáz litert irányoztak elő, í® év végére pedig kétezret. Holott Ij^t meg 'tudják adni a kétezret és mpjd az utolsó negyedben az ötszá- ^t. így fogadták el a csoportgyülé- ?®n is. Röviddel ezután rendkívüli ^gyűlést hívtak össze, egyetlen na- mcendi ponttal: a tavaszi munkák ^fers és jó elvégzését beszélték meg. í* Pártszervezet a brigádvezetőkkel is ,aaácskozott. Megbeszélték, hogyan „ 1 dolgozni az elkövetkező hóna­iban. Álljunk csak meg egy pillanatra a brigádoknál. A Petőfiben négy nagy brigád dolgozik, mindegyik kö­zel ötven taggal. Az elmúlt eszten­dőkben sok baj volt, elmaradoztak a dolgozok, a munkafegyelemmel ha­dilábon álltak. A pártvezetőség nem tudta összekovácsolni, megerősíteni. Most a brigádokban megalakít­ják a pártcsoportot, ehhez min­denütt elég párttag van. A párt­csoport vezetője a legjobb, leg­képzettebb elvtárs lesz. A pártcsoportok a vezetőség irányí­tásával rendszeresen tartanak érte­kezletet, segítik a brigádvezető mun­káját. Az lesz a legfontosabb felada­tuk, hogy biztosítsák a kommunisták példamutatását, neveljék, tanítsák őket. Nagy Vendel elvtársinak sok seigítséget nyújt majd Deleróza Mi- hályné, Tana Vincéné, Ridli GyuLá- né és még mások. A pártesoport vezetők megválasztá­sával tehát már négy párttag kap állandó pár "munkát. De minden bri­gádban négy munkacsapat dolgozik. A pártvezetőség úgy határozott, hogy a munkacsapatokba egy-egy kom­munistát küldenek, aki a pártonkí- vüLiekkel foglalkozik. Pártcsoport- értakezleteken, vezetőségi ülésen be­számoltatják őket arról, hogy miit végeztek. Figyelemreméltó kezdemé­nyezés ez s annál is inkább helyes, mert összefonódik a tsz vezetőségé­nek okos tervével. Most először, a Petőfiben is egyénekre osztják fel a területet, mindenki megkapja a ma­ga részét, azon dolgozik. A munkacsapatokba beosztott kommunistáknak gondjuk lesz majd arra, hogy ne fordulhas­son elő hanyagság, selejtmunka és főképpen átsegítsenek min­denkit a kezdeti nehézségeken. Az elmúlt esztendőkben a tsz-nek nagy fékje volt a munkafegyelem la­zasága. A pártszervezet most mozgó­sítja a népnevelőket. Napközben, es­ténként beszélgetnek azokkal a cso- por.tiiagokkal, akik hanyagul dolgoz­tak. Arra figyelmeztetik őket, hogj ezután nem tűrik a fegyelmezetlen­séget. Mert hogyan is lehetne sze­met hányni fölötte, amikor húsz nőid szőlő: kell telepíteni, a kerté­szetnek minél korábban kell adni friss zöldségféleséget és jócskáin kell vetni is. Közben azt is megmagyaráz záik, hogy miért lesz előnyösebb a csoportnak és a tagoknak is, hogy egyénekre felosztják a földterületet. A népnevelők nem dolgoznak rosz- szul. De első, ami a vezetőségnek szembetűnt: a párttagok között ke­vés a népnevelő, a népnevelők java­részt pártonkívüliek. Itt is lehetne néhány párttagnak munkát találni. Nagy Vendelnét, Bőr Józsefet, Ta­más Rózát és másokat megbíz a ve­zetőség népnevelő munkával. És ami nagyon fontos: rendsze­resen összehívják a népnevelő­ket; Vajda elvtárs ad nekik ta­nácsokat, feladatokat. Ugyanakkor még két-három kiváló­an dolgozó pártonkívülivöl is meg­erősítik a népnevelűcsopofrtot. A párttagok az eltelt két hét alaibt nagy lépéssel kerültek közelebb a pártszervezethez, nagyon bíznak a vezetőségben. Nem csoda, hisz véle­ményük mindig sokat nyom, számí­tanak az ő munkájukra is. De van a nagy bizalom mögött más ás. — Nemrégen Pécsd elvtárs azzal fordult a vezetőségihez, intézzék már el vég­re, hogy lovának áriát kifizessék. Még a belépés óta tartozik neki a tsz ez- zel és annyi ígéretet kapott, hogy már maga is sokallja. A tsz intéző­bizottsága hamarosan pontot tesz erre, kifizetik Pécsi elvtánsait. — A pártvezetőség figyelmesen meghall­gatja a párttagok, a dolgozók kéré­sét, panaszét és igyekszik gyorsan, eredményesen intézkedni. Ahol ez megszokott, ott nem vált ki különö­sebb érzéseket, örömöt. De ahol in­kább az ellenkezője volt, nem sokat törődtek a panaszokkal, problémák­kal, ott legalább annyira örülnek, mint a tavaszi napsugárnak. Nos, a Petőfiben ezek bizony sokkal ben­sőségesebb kapcsolatot alakítanak ki a vezetőség és a tagság között A Petőfi termelőszövetkezet párt- szervezete szép eredményekkel dicsekedhet. Bátran mondhatják: felkészültek a tavaszi munkára. De a harcot most fokozni kell, mert bármennyire is akadályozza az idő, röviaesen mégis megkezdődik a szántás-vetés. Itt dől majd el, hogy a pártszervezet az új vezetőség irá­nyításával megállja-e a sarat. Ha a parte sopor tokon és a népnevelőkön keresztül a gyors, eredményes mun­kára mozgósítják az egész tsz-tag- ságát, akikor minden bizonnyal győ­zelemre vezetik a termelőszövetkeze­tet Bocz József Közel tizenhárom mié forintot fordítanak 1954-hen a pécsu.hegyi erőmű bővítésire A pécsújhegyi erőműben, amely a pécsi szénbányát, Pécs várost, továb­bá Baranya és Zala megye déli ré szét látja el árammal, nagyarányú bővítési munkálatokhoz kezdtek. A közel harminc éve működő hét korszerűtlen kazánt a kazámdobok kicserélésével útjítják fel. Korszerű kapcsolóberendezést is építenek. Az erőmű szén és salakszállító berendezését — amely a szenet a tá­rolási helyről a kazánok szémtartá- lyaiba viszi — szintén kicserélik. A közel 220 méter hosszú, elhasználó­dott gumiszalag helyett újat szerel­nek fel. A salakszállító csillék von­tatására március 1-én 1200 méter hosszú, új sodronykötél érkezett. Még ebben a hónapban hozzákez­denek a három hűtőtorony farácso­zatának megjavításához. Az új fará­csozat nagyobb felületen szórja szét a vizet és így gyorsabban, jobban hűl le. A nagyarányú bővítési munkálatok kai egyiidőben az erőmű dolgozói ré­szére több mint félmilliós költséggel áj étkezdét építenek, a fürdőt pedig szekrénnyel látják el. A pécsújhegyi erőmű korszerűsí­tésére ezévben közel tizenhárom­millió forintot fordítanak. Égi A dánt főépítésvezető a tavaszra készül Jfomlö—Kökönyös. — - Amerre szem ellát, Oindenütt sár, sár, el-ké- ta- új lakóházak — be­i fedéshez közeledő épü- Az építkezés kör­ökén tengelyig süllyed j.'úcsi a csúszós agyagos ^rtengerben. Az úton te- Jfeautók száguldanak. — «I fi zajong, dübörög az jjfe’; — épül a szebb, a l-.fet'ga.bb jövő: Az épü- Q.j körül puffajkás, gumi ‘fcnnás férfiak ée nők • ''Igeznak serényen, igye- pótolni mindazt, a téli zord idő nem rigedett megvalósítani. í fet az utolsókat rúgó ^ fe-vad végső erőlködése, íy hat az építkezés dol- „rfeira a Kökönyös felett hózápor. !jé már nincs és a ie­száguldó L^e már nine ‘ló havat a gépkocsik, j'^skocsik és a serényen .Q‘Sozó brigádok beleta- í£Ssák a sárba. Tudják, rttisokára itt a tavasz.... Ádám főépitésveze- ^ elvtársat az építkezé­si mindenki ismeri. Nem közé tartozik, akik ^szeretettel Irányítják a '“tr.kát az íróasztal, vagy „Rajzasztal mellől. Reg- s®*tőt estig, rója a sáros utat, ellenőriz, segít és ahol szükséges, határozott utasítással teremt rendet. Éppen az egyik műveze­tővel beszél: — Ez most rendkívül sürgős feladat. Ezt az aj­tót kibontják, a válaszfa­lat pedig ebben a magas­ságban kiváltják — mu­latja mindjárt a helyszí­nen. Aztán még meggyő­ződik. hogy megértették- e úgy,- ahogyan ő azt el­képzelte, és csak azután fordul felénk. Szerdán át akarom adni ezt az épületet mondja — és nagyon sür­get a munka. Ez a helyi­ség eredetileg italboltnak készült, de most át kell a'akítanunk étteremmé, így aztán sok felé kell még intézkedni. Elkísérjük Égi_ elvtársat miközben munkájáról be­szélgetünk. — A kongresszus tiszte­letére vállaltam, —mond­ja, «— hogy áz első ne­gyedévben 120 lakást adok át. A zord és hosz- szú tél azonban nagy fel­adatokat állított elém. — Nem tudtuk úgy végezni a munkánkat, ahogyan szerettük volna, De azért 10 épületet ennek ellenére is átadunk, összesen 118 lakással. A kongresszusig pedig — mondja, miköz­ben megáll egy pillanatra és elgondolgozik, —újabb 34 lakást és hat üzletet adunk át... Megérkezünk. Rövid megbeszélés, — majd elő­kerül a napló is. — Elrendelem, hogy.... — írja Égi elvtárs a nap­lóba, — ... számú épüle­teken azonnal kezdjék meg a szerelési és felsze­relési munkálatokat — aztán dátum, aláírás és kész. — Hát ez is megvan — mondja. S miközben a mai, holnapi és azutáni feladatok megoldására mozgósít, utasít, gondola­tai már messzebb, járnak. Egy-két, vagy esetleg há­rom hét és lehet kezdeni a külső vakolásokat. Eh­hez pedig sok mindent el kell intézni.. Hosszú lét­rák, kompresszorok és nem utolsó sorban a mun kaerő kérdése. Közben beszélgetünk a közelgő jó időről, tervei­ről. — Az épületek átadása mellett nagy feladatnak számít az elkészült épü­letek külső vakolása. Ép­pen a napokban számol­tuk ki, mennyi külső va­kolást kell elvégeznünk. 30 ezer négyzetmétert, ami hozzávetőleg öt ka- tasztrális hold. Ez nem kis feladat. A létrákat már megrendeltem, csak a segédmunkáshiány okoz egyelőre még nehézséget, de ezt majd a gépesítés­sel pótoljuk. Elhatároz­tam, hogy a habarcsot kompresszorral nyomat­juk fel az állványokra, — így gyorsabban megy és sok segédmunkás szaba­dul fel, akiket más terü­leten lehet foglalkoztatni. Persze ehhez még két kompresszorra lenne szűk ségem, amit már meg is Ígértek, hogy megkapom. Gondolatai ennél is to­vább járnak. Beszél az el készülő épületekről, az ablakokat körülvevő mű­kőkeretről, a kőporos va­kolatról és már-mgr el­tűnnek a földhányások, a sár és az épületek között betonútok vezetnek, a há­zak környékét gyönyörű parkok, pázsit és virág teszi széppé. így lesz? Egész biztosain így. Sx, L, n Ősszel elsők voltak, tavasszal is az élre törnek a sellyei járás dolgozó parasztjai 1953 őszén megyénk másik hét járását megelőzve, elsőnek fejezték be a vetést, a szántást, a sellyei járás termelőszövetkezetei, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai, gép állomásai. A sellyei virtus nem csap­pant meg a télen sem. Most, hogy a tavaszi munkák ideje virradt fel — újra az első helyre törnek. A járás dolgozó parasztjai az idején tör­ténő vetéssel járulnak hozzá a mezőgazdaság fejlesztési határozat végre­hajtásához — a bőséges, gazdag aratáshoz. Tavaszbúí ét vetnek az endrőci dolgozó parasztok Az endrőci egyéni gazdák a me­zőgazdaság fejlesztési határozatból megtanulták, hogy elsősorban kenye­ret kér tőlük dolgozó népünk. Mivel a nagy szárazság miatt nem vethet­tek elegendő őszi búzát, — most, hogy megpirkadtak a földek, sorra fordulnak ki a mezőkre a fogatok, a vetőgépek: tavaszbúzát vetnek End- rőc dolgozó parasztjai. Csütörtökön estig Lipták István középparaszt két hold vetésével végzett, Mihovics Antal és Kuszinger Ferenc pedig egy-egy hold tavaszbúzát tett a földbe. De nemcsak a tavaszbúza vetésé­vel szorgalmaskodnak. A hat hold ta vaszbúza mellett már húsz hold za­bot is elvetettek. Zúgnak a traktorok a drávafoki földeken Dráváitok a séllyei járás egy kis községe — de szorgalmas, igyekvő népek lakják, akik nem tűrik, hogy műveletlen maradjon a jól termő ha­tár. Mihelyt kártétel nélkül elkezd­hették — a kétiujfalusi gépállomás traktorai nekilátták a községi tanács kezelésében lévő OFA-földek felszám- tásálhoz. Mint jelentik, csütörtökön estiig húsz hold szárítását végezték eL A kétujfalusi gépállomás nemcsak a tavaszi szárítással igyekszik. Még mielőtt a földeken megindulhatott volna a munka — traktor vontatá- sú rétgyaiuval hozták helyre, egyen­gették ki a községi rétek és legelők talaját, hogy a bőséges fűtermés nyo­mán takarmányban se szenvedjenek hiányt a jószágok. Nemcsak-a traktorosok dolgoznak — nekibuzdultak az egyéni gazdák is. Papp Jenő kenyérgabona vetés­terve teljesítésére már elvetett egy hold tavaszbúzát. Ferenci István középpai’aszt két hold vetéssel vég­zett: egyik hokiba cukorborsót, a másikba zabo; vetett. Tollas János másfél hold zab magágyát készítette el és még e héten földbe teszi a magot. Munkában a magyarteleki Gerő Ernő termelő- szövetkezet A magyarteleki Gerő Ernő terme­lőszövetkezet tagjai mihelyt felszá­radt a föld, hozzáfogtak a papírra fektetett termelési terv valóraváltá- sához. Mert csak úgy válik a terv­ből magasabb részesedés, ha nem tanakodnak, várakoznak, hanem, ha eljött az ideje, — mint most, akkor megragadják a munka végét. Hát derekasan megragadták: tavaszi zab­vetésük alá negyvenkét holdra szem- csézctt szuperfoszfátot szórtak ki, 40 holdnyi őszi búzára pedig holdan­ként ötyen kiló szuperfoszfátot, fej- trágyának. Az őszi vetéseket nemcsak műtrá­gyázással erősítik, de növényápolás­sal, fógasolással is segítik. Csütör­tök estig 18 hold búzát fogatoltak meg. , Mint jelentették, a magyarteleki Gerő Ernő termelőszövetkezet .eddig 15 hold tavaszi szántással és nyolc hold zabvetéssel végzett. Kétujfaluban tizenkét gazda kezdte meg a tavaszi szántás-vetési munkákat Az őszi szántás-vetésben győztes sellyei járás községeiben sorra in­dítják meg a községeik a tavaszi munkát. Kétujfaiiun egyszerre tizen­két gazda határozta el maigát. Mi­után megállapították, hogy a földre kártétel nélkül rémehétitek, hozzá­fogtak a vetőágy elkészítéséhez. — Harmati Ádám és Polgár József kö- zépparasztok már egy-egy holdon a zabot is elvetették. A nehézségek ellenére is túlteljesíti vállalását a Jelenszki DISZ brigád Jelenszki János pécsbányai sztahá- novista vájár DISZ frontibrigádjának országos versenyfelhíváséihoz saját munkahelyén már hét frantbrigád csatlakozott. Az újra megélénkült versenyben naponta más és más csa­pat kerül az élre. A nemes vetélkedést híven tükrözi a kongresszusi verseny tiszteletére felállított, vörös posztóval bevont új nagy versenytábla, amelyen a nap legjobb eredményét elérő csapat ne­ve mellett kis lámpa gyulád ki. A kis lámpa március 8-án Bukov- szki Gyula frontbrigádja nevét vilá­gította meg, 9-én Pánczél Ferenc csapatához került, míg 10-én Beck András frontibrigádját jelezte, mint az aznap legjobban teljesítő csapatot. A versenyfelhívást tevő Jelenszki DISZ-toirigád az elmúlt napokban nagy nehézségekkel küzdött. Front­fejtésük mintegy húsz méteres sza­kaszon két paszta szélességben a munkát hátráltató, már művelt terü­letbe ért. Jelenszki János csapatve­zető a brigád átcsoportosításával a legjobb vájárokat bízta meg a nehéz teleprész művelésével. A műszakiak nem hagyták magára a váratlan akadállyal küzdő csapatot. Prégl János körletvezető a gyorsabb előrehaladásért a fejtést az eddigi kettő helyett három harmadban tele­pítette. A fiatalok jó munkája és a műszakiak segítsége nyomán a bri­gád a nehéz munkakörülmények el­lenére is megállja helyét és a fel­ajánlott hat csillés fejteljesítményt március 11-én reggelig 6.2 csillére növelte. A Jelenszki brigád azonban nem elégszik meg ezzel. Kű?d azért, hogy a kis lámpa mindig az ő nevűit mel­lett gyuladjon fel. Ezért tett egyéni vállalást Nikola István, a brigád fia­tal vájára. Megígérte, hogy februári 108 százalékos teljesítményét a kon­gresszusig 120 százalékra növeli. — Kemipf Miklós, tapasztalata átadásá­val segíti éhhez Nikola Istvánt. A pécsbányai frontbrigádok vetél­kedésének jelentős része van abban, hogy a kerület a III. pártkongresz- szusra az első negyedéves tervén fe­lül felajánlott 4480 tonna szénből március 11-én reggelig 3942 tonnát szállítottak külszínire. G. F. Államellenes és népellenes bűntevők elítélése A Magyar Népköztársaság állam- biztonsági szervei államéi lenes és népellenes bűncselekmények elkö­vetése miatt őrizetbeveiték Péter Gábort, az Államvédelmi Hatóság volt vezetőjét, Décsi Gyula volt igazságügyminisztert, Tímár István volt minisztériumi főosztályvezetőt és több társukat. A vizsgálat megállapította, hogy Péter Gábor és társai, akik közül többen múltbeli bűncselekményeik eltitkolásával kerültek magas be­osztásiba, hivatali beosztásukkal visz szaélve, súlyos államellenes és nép­ellenes bűncselekményeket követtek ei. A széles körijén lefolytatott bizo­nyító eljárás, nagyszámú tanú és tárgyi bizonyíték, valamint a vád­lottak beismerő vallomása alapján a katonai felsőbíróság, mely előtt a vádat a legfőbb ügyész képviselte, megállapította a vádlottak bűnössé­gét a terhűkre rótt bűncselekmé­nyekben. A katonai felsőbíróság Péter Gábort életfogytiglani börtön­re, a köziigyeklől 10 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra, Décsi Gyulát 9 évi börtönre, a közügvek- től 10 évi eltiltásra s vagyona fele- részének elkobzására, Tímár Istvánt ti évi börtönre, a köziigyektől 10 évi eltiltásra és teljes vagyoinelkob- zásra, a többi vádlottat többévi bör­tönre ítélte. A katonai felsőbíróság illetékessége az 1'9>50. évi 5. tvr. re*« delkezésein alapszik * Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom