Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-06 / 55. szám

fS.M MARCTTJS 6 NÄPCÖ 5 J. Ty. Leszjuk elvtárs Komlón és Villányban Szerdán délután amikor j. Ty. Leszjuk elvtárs, az OSzSzSzK bllfcunális ügyek minisztériumának nuujkatársa megtekintette a Dokbcsr Sándor Kultúrotthont, Bal ló István 42 otthon igazgatója emlékkönyvet tótt eíábe, amelybe orosz nyelvein a teivétkesüket írta'. „A Doktor Sán- *ter kultúrotthon a népművelés té­tén hasznos munkát végez. Az ott­hon vezetőjének és vafamerwiyi ön­tevékeny csoportja tagjának őszinte szívből jövő sikeres alkotó munkát kívánok. Ugyancsak sikereket kívá- tök a demokratikus Magyamarszág- ”ak a sesocielózmus alapjainak lera- Kásához.1' Leszjuk elvtárs ezután megtdtogat- te a November 7 Kul túrotthont, ahol Lőcs Jánoené a kultúrotthon igazga­tónője fogadta. Leszjuk elvtárs egy Pillanatra megáiHt a „Zalka Máté“ teremben, ahol megnézte, miként Sorakoznak az ifjú munkások, majd tóegtekintetáe a kultúrotthon kép­tómű veszeti szakkörét. Itt Gádor ™nil festőművész fogadta, aki el­mondta, hogy a szakkörben a fizikai ctólgoz.ók gyermekei rajzolnak. Ez- irtám belépett az Ady Endre olvasó­terembe, ahol éppen országos saikk- '"epseny folyt. Amikor bement a 42-es számú te- fttnbf!, eloltották a villanyt és kes- tesnyfüimet; vetítettek az új épitő- tó00"! technikáról, az építőipari újí- te^krót, a gépekről, amelyek segí­tek az, építőipari dolgozók munka- )at- Ezután megtekintette a hata.1- mas kultúrtermeit, amelyben leg­utóbb az első körzeti kulitúnberou ta­tó zajlott le és az iránt érdeklődött, V°gy a kuitúrotuhomban tartanak-e teffitenes filmelőadásokat. Megitekin- tette a kultúrotthon játékkészítő ^kkörónek munkáit, a nylon babá- K®|t és állatokat, majd átment a Pé- Nemzeti Színházba, ahol meg­telte a „Boci-boci tarka“ című ope- tettelöadást. Csütörtökön reggel Leszjuk elv- tó*^ ellátogatott első szocialista bá­nyavárosunkba: Komlóra. A „Május ^Kultúrotthon műszaki klubjában tótörők orosz nyelven üdvözölték, v®0d szekfücsokrot. nyújtottak Lesz­ek elv társnak. , A kultúrotthon igazgatója, Kunszt' ^J>tal, meleg, baráti szavaikkal üd- ozölte és arra kérte Leszjuk elv- ■frsai., hogy Komló kulttirmunkásai- adja át gazdag tapasztalatait. Alaszbeszédétoen Leszjuk elvtárs Pangsülyozta, hogy a szovjet nép tó widen segítséget megad a baráti tófgyar népnek. Örömének adott ki- tejezési , hogy Magyarországnak ab- ^ az ipari körzetében tehet láto- ®atóst, ahol a mukásosztály új vá- tóst épít. Uszjuk e'vlárs helyet foglalt jte asztalnál, amelynél ott vai. Szi- S8 Adolf kétszeres sztahanovista vá- jte» érdemes bányász, Kusz János Páronnszoo'os sztaltónovista, érdem- ^>des vájár, egyenruhájukon ott j®Q®tak az összes kitüntetések. — jakjuk eht.árs baráti beszélgetést tólytatott a fogadására megjelentek­kel akik egymásután tették fel a kérdéseket és kéritek segítséget kul- túrmunkájukhoz. Kunszí Antal kul- túrot than igazgató az iránt érdeklő­dött, hogy a Szovjetunióban hogyan dolgozik egy kultúrotthon. — Hart Magda, a Tröszt szakszervezeti kul- túmevelési felelőse Leszjuk elvtárs elé tette a „Május 1" Kultúrotthon március havi programmját és felvi­lágosítást kért Leszjuk elvtársiéi, hogy a Szovjetunióban a kultúrott­hon vezetőségének miként, sikerült a kultúrotthon»: a műszakiak otthoná­vá is tenni. Farkas Ádám elvtárs, a komlói bányászstúdió vezetője beszámolt a stúdió munkájáról, eddig elért ered­ményedről. Tatai elvtárs, a tröszt szakszervezeti bizottságénak elnöke azt kérdezte, hogy a Szovjetunióban a bányavidékeken a szállásoknak milyen kapcsolata van az üzemek­kel. Simek Ádám Komló város ta­nácselnöke az iránt érdeklődött, hogy a Szovjetunióban milyen a kapcso­lat a szakszervezet és a kulturális szervek között, a szakszervezet mi­lyen segítséget nyújt. Schneider Jór zsefné, a komlói városi pártbizottság titkára azt kérdezte, hogy a párt milyen gyakorlati segítséget nyújt a kultúrmunkiásoknaik. Egymásután hangzottak el a kérdések, hogy a Szovjetunióban mü ködnek-e rigmus-brigádok, az élen­járó dolgozókat felkeresik-e lakásu­kon és zenével köszöntik-e otthonuk­ban, van-e a Szovjetunióban üzemi írói kör, a fculitúrotthonokban mi­lyen tárgyú S ö m egein adások at tarta­nak, a kultúrotthonokban miként ol­dották meg a kultúrmunkások 8 órai munkaidejét, a tömegszervezetek mi­lyen segítséget nyújtanak a kulí'.úr- munkáiban. Leszjuk elvtárs mintegy három órán keresztül válaszolt a fel­tett, kérdésekre és átadta kulturális tapasztalatait. Részletesen beszámolt a szovjet kultúrotthon ok szakkörei­nek munkájáról és hangsúlyozta, hogy a szakköröknél a legfontosabb az, hogy azokat minél vonzóbbá, ér­dekesebbé tegyék a dolgozók részé­re, a szakkör eredményeit kiállítá­sok keretében népszerűsítsék. Beszélt a rádióstúdiók feladatairól és rámu­tatott arra, hogy azok célja a dol­gozók politikai nevelése, a termelés emelése érdekében kifejtett propa­ganda, az évfordulókról való meg­emlékezés és a dolgozók szórakozta­tása, kulturális színvonaluk emelé­se. A feltett kérdések megválaszo­lása után Leszjuk elvtárs megtekin­tette Komlót, az új tanócsházat, párt­házat, majd a Mecsek étteremben ünnepi ebéden vett részt, ahol Si­mek Ádám elvtárs, tanácselnök az épülő Komlóról készült fényképfel­vételekből összeállított albumot és porcelánszobrot nyújtott át neki. — Ebéd után újból visszatért a komlói bányász-stúdióba, ahol nyilatkoza­tot adott a rádió hallgatói számára: — Komló város bányászai, építői, dolgozói, üdvözöllek benneteket a szovjet nép nevében, — mondotta. — Az a meleg baráti fogadtatás, amelyben engem részesítettetek, bi­zonyítéka annak, hogy & magyar nép ben mélyen él a szovjet nép Iránti tisztelet és barátság. Az a gyors- ütemű városépítés, ami itt folyik, eszembe juttatja a szovjet ipari vá­rosok építését. — A Magyar-Szovjet Ba­rátsági Hónap alkalmával a szovjet és magyar nép kölcsönösen kicseréli kulturális tapasztalatait. Különösen nagy öröm számomra az, hogy ez alkalommal Komlón lehetek, abban a városban, amely a magyar bányá­szat szíve. Komló város kulturális intézményeivel való megismerkedé­sem után meggyőződtem arról, itt nemcsak termelésű hanem kulturális eredményeket is érnek el a dolgo­zók. Befejezésül magyar nyelven mon­dotta a mikrofonta, hogy: „Éljen a magyar-szovjet barátság, köszönöm elvtáreak!" Leszjuk elvtárs ezután megtekin­tette a komlói vájáriskolát, majd Villányba utazott, ahol a Szőlőolt- ványtenmelő Gazdaságtan elbeszél­getett. Az iránt érdeklődött, hogy miről híres a villányi állami gazda­ság, a mezőgazdaság milyen mérték­ben gépesített, hány iskola van a községben, az állami gazdaságban dolgozók szakszervezeti tagok-e, mi­re használják fel az igazgatói alapot, juttatnak-e abból a jól dolgozóknak, hány állandó és hány idénymunkás­sal dolgozik a gazdaság, Micsurin, vagy más szovjet tudós munkája el- jut-e az agronámusokig, milyen a viszony a gépállomások és a termelő szövetkezetek között. Minden olyan kérdés érdekli, amely a mezőgazda­ság fejlesztésével és a mezőgazda­sági dolgozók életével kapcsolatos. Megtekintette a villányi kultúr- otthont, ahol a német nemzetiségű énekkar és tánccsoport ez alkalom­ból műsoros előadást rendezett. Az énekkar tagjai Pusztai János általá­nos iskolai igazgató vezénylete mel­lett színes német népviseletben né­met és magyar mozgalmi, valamint népdalokat énekeltek, A tánccsoport tagjai lila, piros, zöld, rózsaszínű, villányi német népviseletben eredeti német népi táncokat: ugrós polkát és a szalagtáncot adtak elő harmoni­ka-kísérettel. A kultúrcsoport tagjainak munká ját lelkes tapssal viszonozta Lesz­juk elvtárs, majd a műsor után rö­vid beszédet intézett hozzájuk: — Megköszönöm a villányi német nemzetiségű kultúrcsoport tagjainak és vezetőjének azt a művészi él­ményt, amelyet előadásukkal szerez­tek nekem. Grülök annak, hogy ez a kis csoport megőrizte a német nem zetiség eredeti hagyományait. Annak is örülök, hogy az énekkar nemcsak régi, hanem új dalokat is tanul és magyar, valamint német nyelven is énekéi. Ezt a kis énekkart tech­nikailag a dallam tisztasága jellem­zi. További alkotó munkásságukhoz sok sikert kívánok, — fejezte be be­szédét Leszjuk elvtárs. Leszjuk elvtárs csütörtökön este visszatért Pécsre. Pénteken át­adta tapasztalatait a megyei függet­lenített kiu 1 túró t th on vezetők nekv — majd megtekintette a város neveze­tességeit. „Biitosítjulc a gazdag termés előfeltételét, a jó vetőmagot11 A „Dunántúli Napló'“-ban már hírt adtunk arról, hogy a pécsi já­rásban halad legjobban a tavaszbúz a-vetőmaocsere, holott a pécsi járás ksedte meg legutoljára a vetőmag kiszállítását a helyszínre. Hogy miként szervezték meg a vetőmagcserét, arról számol be levelében a Termény- forgalmi Vállalat pécsi telepének vezetője, Mezey Béla elvtárs, aki egy­ben a vetőmagcsere pécsi járási felelőse is. Megnehezítette rmin­Február 18-én értekez lelt volt a Tartnényfor- gatend Vállalatnál. — Ezen az értekezleten beszéltük meg a vető- nsagcsere lebonyolításé maik pontos módszerét. Itt kapták meg a töb­bé járások a vetőmag- sEáUítás pontos ter­vét; községemikémti lebontását. Az én járá­som, a pécsi járás, ter­ve azonban még nem vélt lebontva, csak ké­sőbb, 22-én kaptam meg ezt. 23-án indult meg a vetőmag szállí­tása a szentlőrinci, gör- csönyi és vajszlói ter- ményíorgalmi telepek­től. A számítások gyors és jó lebonyolítása azért volt lehetséges, ment a járási pártbi­zottság minden segít­séget megadott ahhoz, hogy elegendő jáirmű rendelkezésünkre áll­jon. A Begyűjtési Szál­lítási Vállalat kocsijai mellett a szentlőrinci gépállomás teherautó­ja és vontatói is segí­tettek. A vetőmag szállítását a járási pártbizottság műnk »‘ársavai és Bog­nár elvtárs, a járási tanács dolgozójával együtt ellenőriztük és elértük azt, hogy 23- ém estére mór mind a 17 helyein, ahol járá­sunkban vetőmagot cserélünk, ott volt a tisztított és előzetesen csíráztatott tavaszbúza vetőmag. Pedig ko­moly nehézségként, aka délyoeták munkánkat a rossz útviszonyok, a je­ges, csúszós, majd pe­dig a sáros út. Á . vetőmag kiszállitá- sa lilán új feladatként jelentkezett a csere le- bomyohíása. Ezt csak a községi tanácsokkal va­ló szoros kapcsolat né­vén tudjuk biztosítani. Ott, ahol a cserét le­bonyolító termény for­galmi raktáraik és föld­mű vesszövetkezeti be- gyüjtöhelyek és a ta­nácsok között jó a kapcsolat, már rég vég rehajtották a cserét. — így például Egerágon, Vasas-Hirden, Nagy- k oz árban. MecsekaJ­ján és Görcsönyben, a legutóbbinál a kölcsön­ként kiszállítóit ta­vas zbúzát is becserél­ték a gazdák. Közel sem ment olyan iól a csere azokban a községekben, ahol a ta­nácsok nem fordítanak megfelelő gondot arra, hogy a dolgozó parasz­tok el legyenek látva a szükséges tavaszbúzá- val. Gerdán még a cse­re lehetőségéről sem luotak a tanácson. Ve- lényben. Pogányban is sokkal jobban menne a csere ha a tanács ko­moly an venné felada­tát. ' kainkat az, hogy 23-tól kwadve hiába kértünk a Taxi ES-tői kocsit, nem kaptunk. Csak március 1-én, akkor is Csicsvári elvi társnak, a járási pártbizottság tit­kárának közbelépésére volt hajlandó a Taxi ES gépkocsit adni. Je­lenleg ezzel a gépko­csival az összes cse­rehelyeket ellenőrizzük és a helyszínein hárí­tunk el minden nehéz­séget a csere előL Nekünk, terményfor- galmi dolgozóknak az s feladatunk, hogy már most a vetések előtt gondoskodjunk arról, hogy dolgozó paraszt- ragunk megfelelő vető­mag birtokában jó ter­meit érhessen el, amely termésből könnyen tel­jesítheti majd beadási kötelezettségéit és bő­ségesen marad belőle szabadpiaci értékesítés re is. A Terményfar» galmi Vállalat dolgozói nemcsak a begyűjtés idején, hanem a veté­sek idején is minden segítséget igyekeznek. megadni a dolgozó pa­rasztoknak. Fordulja­nak tehát bátran csere­telepei nkhez és bizto­sítsák a gazdag termés előfeltételét, a jó vető­magot. Mezey Béla A begyűjtés hírei A siklósi járásban egyre nagyobb mértékben bontakozik ki a dolgozó parasztok kongresszusi versenye. Fel ajánlásaik pártunk iránti szeretetü- ket, ragaszkodásukat tükrözik. A drávaszabolcsi Győzelem tsz tagsága kötelezettséget vállalt, hogy egészévi sertésbeadását az első negyedévben teljesíti. A felajánlás teljesítésével nemcsak az üzemi mun kásák és a városok ellátását könnyí­tik meg, hanem a termelőszövetke­zet részére is huszonnégy mázsa morzsolt kukorica kedvezményben is részesülnek. Ugyanígy a g o r d i s a i Déli őrszem termelőszövetkezet is március végéig teljesíti évi sertés, vágómarha, tojás és baromfibeadási kötelezettségét is. A hízottsertések határidő előtti beszolgáltatásáért 33 mázsa morzsolt kukorica kedvez­mény Hleti meg. Nem maradnak el vállalásaikkal az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok sem. Szösz Lajos, ipacsfai dolgozó paraszt egészévi baromfibe- aclását teljesíti március végére. — Kardos János a negyedik negyed­évre ütemezett sertését az első fél­évben beadja. Jelasics István eg> házasharaszti dolgozó paraszt előbb szabadon akarta eladni hízott sertéseit, de a kedvezményről érte­sülve beadta és így hatszáz kiló mor­zsolt kukorica beadásától mentesült. A k á s á d i délszláv termelőszö­vetkezet tagsága a beadási kötelezett ségen felül húsz sertés hizlalására kötött szerződést és így kedvezmé­nyes áron mezőgazdasági kisgéphez és bakancshoz jutnak. Ugyanígy szerződött Márjánovics Márián egyé­ni gazda is. aki kedvezményes áron kukoricamorasolót igényelt. MECSEKI FERENCNÉ hfiprő perceiben az ember szívesen ’’•űzik el látszólagos apróságokkal, yenkor véletlenül is kezünkbe ke- a szekrény aljáról a rég rife. 'Jtett rajzirka. Lapjairól szögletes ital« házacskák, kis.lovak- régi ked- *• emléket, idéznek. Ha pedig a fri bácsi.'' valami jó osztályzat lel f tle, kis büszkeség is szivárog bé­bik. Fonyó Miklóssal is megesett már Vesmi. Immár negyedszer veszttel, * el ei fák lombjukat, mióta ö bú- 'te* mondott a középiskolának. Az “Ója utolsó évének kezdetén ahogy tefekszi.k, olyan fura volt ráírni a ?Vef az első füzetre. A napokban ^hatott, ez eszébe, mikor egy fehér ty2®« kartonivet adtak át neki. Láng tó’ös betűkkel, nyomtatott sor tűnt f elsőnek: •>Kongresszusi emléklap''. p kellett ráírni, amit a többi vas. tó® előtt Ígért a pártnak. Kicsit, té- ván fogta meg most is a tollat, az- Qn mégis szép rajzolt betűvel min- ráirt sorjában, Átlagos kocsi- b" heiés 104, mentrend szerinti vonat. Válás 10H, átlagos kocsitartózkodás százalék. Egy forgalmi szolgátat- työ fogadalma voll ez a kongresszus leletére. , Azóta nap mint nap felötlik gon­dolában ez, ha vonalot indít, vagy te elhallgatnak egy kicsit az egy­est túlcaörömpöiő telefonok. Olyan ezekben a napokban a pécsi ák yruí.s forgalmi irodája, mint egy ki- .bbfajta főhadiszállás. Morzétáviró Há-zik, keménytekinldü rfonatveze. r,k érdeklődnek az indulás meg a jelvények iránt, közben állandóan *Öng a telefon. Az egyik mintha a ®°bit is túlharsogná. Fonyó elvtárs lód a hallgató után. — Halló, forgalmi szolgálattevő — Én, Fonyó Miklós vállalom. . . ,.. igen, az 1903-as gyórsmolor ren­desen indul. 11 óra 53-kor. Elég han_ gosan mondja ezt, úgy mintha önma­gát is biztatni akarná. _ Bizony ez egykét héttel ezelőtt ne m ment ilyen simán, — emlékszik vissza. Húsz telefonvonal fut ide a forgalmi irodára, különböző dttorná- sokról, szinte akkoriban mindenki egyszerre hívott, sürgetett, érdeklő, dött. 300 kilométernyi terjedelemben kellett a kisebb állomásoknak felvi- lágosltás‘ adni. — Nem fejezte be t gondolatol. de tudjuk, hogy mire célzott. A csikorgó hidegekre, mikor a fagyos sínen tehetetlenül megcsúsz­tak a több tonnás mozdonyok kere­kei, mikor embermagaoságú hóbuc­kák hasaltak a pályákra. Ezekben a napokban a vasutasokat méltón nevez lék az ország katonáinak. Elindultak a vonattal, s ki tudja hol kellett mer/, áüniok, mert .Jcifult a masina s « gyenge szén minit leesett a gőz nyo­mása a kazánban. — Négy órás késések csaknem min dennaposak voltak, — fűzi tovább a gondolatokat, ilyenkor aztán a csal- latkozásoknál is sok sok utas- száJlil mány rosiokolt. Most pedig egyszerre megváltozóit minden a jó idővel. Azt hiszem most már nem kell izgulnom, azért, amit az emléklapra írtam,. Jó az átlagos kocsiterMés. A menetrend szerinti vonatindulás is kielégítő az állomáson, csak a kocsitartózkodás terén kell még egy kicsit felzárkóz­ni. Ez idáig a vállalás kevéssé tel. jesített portija. — A beszélgetést újabb telefonhívás szakítja Meg. Az egyik kisebb állomáson érdeklődnek: mikor érkezik meg « gyors. Fonyó elvtárs tekintete az emlék­lapon pihen egy darabig, majd nteg- szótal. — Már el is terveztük, hova kerül a kis emléklap. Ami nekem igazán újszerű ajándék, még ilyet nem kaptam sohasem. Itt a forgalmi irodában Akarjuk kifüggeszteni kis képkeretben a falra. Természetesen addig sok vonatot kell még indítani s az üresen hagyott sorba egy szó. nak kell kerülni. — Biztos megvaló­sul az Ígéret, mert Fonyó elvtárs is altar ja s a vállalás harmadik pontja is úgy valósul meg. mint az előző kettő. Ekkor valóban nem marad üres az emléklapon tévő utolsó sor, hanem odaírja majd a pártíitkár: ,,Teljesi- tette." * ft szovicl zootechnika alkalmazásával újra állattenyésztő járás lesz a siklósi A siklósi Táncsics Mihály tsz egyi­ke annak a tizenöt termelőszövetke­zetinek, amelyet — kongresszusi fel­ajánlásként — a siklósi állattenyész­tő állomás szakemberei patronálnak. A tenyésztői munka megjavításá­nak első feltetelekenü az állattenyész tő áfllrwnás törzskönyvi ellenőrzésbe vette azt a 25 kocát, amely a 8fi anyát magában foglaló állományból továbbteuyésztésre alkalmas. faj­tiszta mangalica. Eztekmek utódai­ból az év végéire még annyit tarta­nak meg, hogy a kocaállomány negy­venre szaporodjon fel. Az egy ivairaá* alatti kétszeri fe­deztetés szovjet módszerével a mos- ‘ ami éltetéseknél jóval felülmúlták a korábbi eredményit. A multévi 6.6— 7-tel szemben most 8.1 a fialási átlag. A továbbiakban az évenként kétszeri maJacoztatás következetes al kaim ázásával ezt még négy tized­del, 8.ö-re akarják emelni. A siklósi péJda nem egyedülálló a járásban. Kialakította tenyészáHo- mányát a dráva.szerdah el yi és az ipacsfai termelőszövetkecaet is. A többiekben pedig folyama than van a válogatás, a törzskönyvi ellenőr­zés, hegy az év végére elérjék a járásban a terv seeriintí ötszázkettő­vel szemben a váiüailt 650 darabos mangalica tenyés2koca állományt. — Ezzel nemcsak meghonosítják ismét az országszerte ismert baranyai man­galica zsírsertés tenyészetét, de je- 'entös részt vállalnak abban is, hogy 1954 végiére a törzskönyvezett '.enyészkoca állomány a baranyai ter­melőszövetkezetekben és egyéni gaz­dáknál 1500-ra növekedjék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom