Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió németországi főbiztosának levele Fran­ciaország, Anglia és az Egyesült Államok főbiztosához (2. o.) — A szovjet dolgozók helyeslik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülésé­nek határozatát (2. o.) — J. Ty. Leszjuk elvtárs rádió­beszéde Baranya megye dolgozóihoz (3. o.) — A minisz­tertanács határozata a tudományos dolgozók hozzátar­tozóinak nyugellátásáról (3. o.) — Levelezői értekezlet a „Dunántúli Napló“ szerkesztőségében (3. o.) — „Boci- boci-tarka" (4. o.) #A Z M D P B ARANYAM ECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A Xl. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1854 MÁRCIUS 9 Nagyobb fele'ősségérzettel készítsük elő a kollektív szerződések megkötését! , Abbéin az éVben az ipar és közle- *^2s csakneaji valamennyi vállaiatá- a helyiipari vállalatok és keres- ‘«öeltnl szervek mintegy 50 százaié­nál kötnek üzemi kollektív szer­zéseket. Ezenkívül állami gazda­goknál, gépállomásoknál és erdő­gazdaságoknál is sor kerül az üzem akc,.rriánya, a kollektív szerződés "le§kötésére. , E munka elvégzésére az üzemek- ”®n létrehozták a szövegezési bízott­akat, amelyeknek feladata volt a Kollektiv szerződések fogalmazása. E “‘tottságokkal jól ismertették a fel- ínakat a szakszervezetek szakmai ^Pontjai, a minisztériumok illeté- ás osztályai. A segítség nyomán az r t&Pasztalat, hogy a szervezeti elő­készület a legtöbb helyen jó volt. ^ területi bizo.tságok gyakorlati se­régét nyújtottak a munka elvég­éhez és számos helyen — mint í*“4ul a 73/8 Építőipari Vállalatnál JT Wl előkészített üzemi bizot.sági Résein beszélték meg a feladatokat, bol jói felkészültek a munkára, ott j eglátsz:ik az eredmény is. Az építő­ig1’ területén megkö.endő 20 kol- s, lv szerződés közül a 73/8-as vál- ^®té a legjobb. Hasonló tapasztala- vannak a vasipari üzemeknél is. , Nem megy mindenütt ilyen jól e munka elvégzése. Legtöbb he- a megszövegezés határidejét j~*ri nem tartották be, mert már . kezdetnél olyan álláspont uralko- ,°lt el, hegy „ráérünk, van idő bő- •en Ilyen alapon indult a Sopiana . .-Pgyór kollektív szerződésének elő- , eszftö munkája is, amelynek követ- g^ménye az elmaradás lett. A má- k nagy hiba az előkészületnél és szövegezésnél ott található, hogy tűnik ki a kollektív szerződé­iből: a szerződés a kormány pro- *®fiun jártak e'hangzása után készül, jóikor fokozottan előtérbe került a ^'©őzökről való gondoskodás mind Jkyagi, mind kulturális téren. Ehi- kijavítására sok üzemi bizottság igeimé*, munka közben kellett fel­ffihi, ami aet is mutatja, hogy „ ,art új politikája, a kormány pro- f^mmja még mindig nem vált egyes j-em.i bizottságok cselekvési vezér­likává. Igaz, a munkát nehezítet­ni hogy az illetékes minisztériumok em küldték meg határidőre a válla- Í/Jjők tervszámait és emiatt pontos palásokat nem is tudtak tenni. De 1 hibát csak erre ráfogni nem lehet, “ükinben is, a hiányosságot igyeke­zett kijavítani a minisztertanács, btikor a Szakszervezetek Országos tanácsával egyetértésben a kollektív jbrződések tervezőjének ismerteté­st kél héttel meghosszabbította és ugyanakkor a minisztériumok uta­sítást kaptak a tervek megküldésére. A jó szervezésen, előrelátó gondos szövegezésen túl nagy jelentősége van a kollektív szerződés nyenstervezete ismertetésének. Számos helyen — így a Pécsi Bőrgyárban — a terve- ietet kifüggesztették, hogy azt a dol­gozók tanulmányozhassák, hogy ja­vaslataikat, észrevételeiket már a sző vegezésnél felhasználhassák. Igaz az, bogy csak akkor válik a kollektív ;zerződés az üzem alkotmányává, ha xat minden dolgozó magáénak érzi, ha annak pontjait jól megismeri. E célt szolgálják a tervezetet temerte- ő értekezletek. Ahol ezt nem tévesz ették szem elöl, ott jól sikerültek az értekezleteik- A 73/1 Építőipari Vál- ' a latnál arról beszéltek a felszólalók, hogy a norma teljesítését akadályozó >kokat az építésügyi minisztérium­mal közösen vizsgálják felül, mert az akadályok gátolják a sikeres mun- 'cát. Szászváron javasolták, hogy a vállalat biztosítsa időre a szükséges anyagot, kössenek kooperációs vál- ’alást az őket kiszolgáló vállalattal. Komlón az I-es üzemnél mintegy 120 javaslatot tettek a dolgozók, amely­ből nyolcvanat bele is foglaltak a kollektív szerződés tervezetébe. E javaslatok jelentős része a termelés fokozásához, a fejteijesítmény emelé­séhez adott segítséget. A Pécsi Szénbánya Vállalatnál nem ment ilyen jól a szerződéseket ismertető értekezlet. István aknán például Madenspach üzemvezető fő­mérnök az üres felolvasó teremnek ártotta meg az ismertetést, mert sem a párt-, sem a szakszervezet, de az üzemvezetőség sem mozgósította az azon való részvételre a dolgozó­kat. Ez sajnos, nemcsak a pécsi «ércbányáknál fordult elő. Most a kollektív szerződések nyers tervezetének felülvizsgálása folyik. Most teszik meg észrevételeiket a minisztériumok, a szakszervezet szák­nál központjai és megfelelő értéke- 'éssel, javaslatokkal küldik vissza a kollektív szerződések tervezeteit. A felsorolt eredményekből és hibák­ból tanulva kell megkezdeni az üze­ni kollektív szerződések megköté­sét, amelyre a napokban kerül sor. Az ipari és keres kedeimi szerveknél a kollektív szerződések ismertetését ne tekintsék kizárólagosan a szak- •zervezetek feladatának, fogjon ösz- ’>ze e munka sikeréért a pórt és szak- szervezet, a DISZ és az üzem veze­tősége. May József SZMT bér és term, felelős. Megyeszerie megkezdődött a tavaszi szántás-vetés ^ Ryöngyösmellékl dolgozó parasztok megkezdték a tavaszi munkát ..Gyöngyösmellék magasabb fekvé- .h és homokosabb részein már szén- Hak Nock János és Kaszki József ragozó parasztok, hogy jó magágyat ^zítsenek a tavaszi vetésű növé­seiknek. Mauer Károly és Csokona j/'hály dolgozó parasztok egy-egy K?'d lucerna felülvetését végezték ei rifön. * marad vetetlen terület Tekla- falu határában som . A tanácselnök hétfőn kiment az VA földekre megnézni, hogy szűk­ig van-e •.árcsózásra a vetés -előtt ^aBy elég, ha megboronálják a föl- F®t? A mai napon a teklafalusi tar­ádé kfö Ideken megkezdték a tavasz- ötíza vetését. V * íe£nap Somogyapátiban négy hold földet szántottak fel Ilit Gyula 11 holdas dolgozó pa­ssziói mindig az élenjárók közé Hét sorolni Somogyapátiban. most *érn akar lemaradni. Eddig két holo JÖ'.det szántott fel. 10 ho’dja van Gáspár Józsefnek is. ,Az ősszel szá­razság miatt földjének egy része ®*án,tatlan maradt, amiből héttőn kél •lóidat felszántott. Már a vetést is megkezdte a garéi Felszabadulás tsz Négy hold földe* szántottak fel ed­dig az ócsárol gépállomás traktoro­sai Garé határéban. A frissen szán­tott földön megkezdték a vetést a termelőszövetkezet fogatai. Az egyé­ni gazdák sem maradnak el a tsz- ■ól, Kálmán József már felszántot­ta a 2 hold szántaijain földjét. ^ . * Garat István málomi dolgozó paraszt is előkészítette földjét a vetésre Garai István málomi dolgozó pa­raszt elvégezte az őszi szán..ás boro- nálását, elkészítette földjét a vetés­re. A község többi gazdája sem tót- ’enkedik. Egy-kettő szánt és a töb­biek a melegágyat készítik, mert Má- omban 44 holdon termeinek szerző­lés es kenészehi növényeket. * A szentlörincl Mezőgazdasági Tech­nikum Tangazdaságában is meg­indult a tavaszi munka A tárcsái határ A/VII-es tábláján Molnár Sándor traktoros zabosbük­könynek simitózza a főidet, egyenes­sé teszi, hogy minél kevesebb víz Párologjon el. Majllnger Lajos Szüc' bajos, András Sándor és Horvá. h lózsef fogatosok a vetés alá fogiasol- iak, mert idejében akarnak vetni a angazdaaágban, hogy bő termés' arassanak, A fokozott takarékosság egész népünk érdeke Szénnel A Pécsi Fűtőház dolgozói mindig fontos feladatuknak tekintették a széntakarékosságot Csorba István fűtőnek a felhívása — mely a taka­rékos fűtésre szólít — még inkább elmélyítette ezt a versenyt. E téren elismerésre méltó eredmé­nyeket ért el a 328—635-ös rendszá­mú mozdony személyzete, Pálfí Ede mozdonyvezető, Farkas József és Vemer János fűtő. Személy és teher- vonatokat továbbítottak februárban. Munkájuk közben állandóan figye- emmel voltak a menetközben! lejt viszonyokra. Tervük teljesítése is tanúskodik fáradozásuk eredményé­ről, mely 122 százalék volt. A túlsúlyos vonatok továbbítását természetesen nem lehet elválasztani a széntakarékosságtól, kölcsönhatás­ban van a kettő. A két fűtő állan­dóan ügyelt arra, hogy a tűztérbe a legkevesebb levegő jusson be az ajtón keresztül. így a hideg levegő­nek nem volt alkalma lerontani a hőfokot s kevesebb szén volt szüksé­ges a vonat továbbításához. 115 szá­zalékra teljesítették széntervüket. Továbbra is azért küzdenek, hogy az egylapátos módszer alkalmazásával segítsék a szénbányák és az erőmű­vek dolgozóinak harcát. Kertész Áron versenyfelelős. Forgóeszközzel Hosszú listán szerepel a Cement- árulpari Vállalatnál a különböző áruk neve. A főkönyvelő és az áru­osztályvezető esett emiatt a legin­kább gondolkodóba néhány héttel ezelőtt. Igen megterhelte ez a válla­latot. — Nem nézhetjük tétlenül, hogy a raktárban egy csomó alap és segéd­anyag álljon hiába, holott másutt talán nagy szükség volna rá. — Jó, de mit csináljunk? Küldjük el a lis­tát a tröszthöz, majd ők elosztják a lobbi vállalatoknak! így is lett. A napokban újabb al­kalom kínálkozott. Kiállítást rendez­tek az elfekvő árukból a pécsi üze­mek. Ma már máshol is tudják, mi­lyen áru van a vállalat raktárában, így került 140.000 forintnyi értékben mozaiklaphoz való oxidfesték a hód­mezővásárhelyi üzemibe. A 210 méter hajtószíj is “kereket oldott már“ a raktárból. Ezt követte 8 mázsa gipsz, 140 kilogramm géprongy és 40 kilo­gramm ípairi faggyú. 35.000 forint­nyi érték szabadult így fed a nép­gazdaság számára. Jelentős mennyiségű hengerhuzal is kimaradt a múlt évből, mert el­maradt egy áruféleség gyártása. Az új esztendőben elkezdődött az üzem­ben a kerítéseiéinek és a kislakások hoz való födélrészek készítése. A vál­lalat most már netn rendelt újabb huzalmennyiséget, hanem felhasznál­ta a múlt évről megmaradottat. Újabb 161.000 forint szabadult így fel. Biztos siker koronázza a vállalat vezetőinek azt a felajánlását is, hogy még az első negyedévben 387.000 fo­rintnyi értéket szabadítanak fel for­góeszközcsökkentés útján, ha még több üzemmel tudatják; milyen fe­lesleges áruk, „lapulnak“ a raktár­ban. Energiával Miután számos energetikusnak hal lottam az energiáért való harcáról, bennem is felvetődött a gondolat: miként tehetnénk mi is lépéseket ezért a pécsi MÁVAUT Kirendelt­ségnél? Alkalmat nem kellett sokáig ke­resni. Az egyik nap arjiint lementem a raktárba, feltűnt, hogy egy kattin­tásra egy egész sor villanyégő fel­gyűlt. Ugyanakkor mikor egy is ele­gendő lett volna. Most átszereltük egyedi kapcsolásra a raktár világí­tását. Az irodákban is körülnéztünk. Vakító 200 és 300 wattos égők vilá­gítottak. Kiderült, ez nem szükséges és felcseréltük az égőket 100 watton aluliakra. Ahol tehettük, bevezettük az asztalilámpa világítást. Az ak- kurmnulátor tölfőhelyen a kétszeri töl­tést egyre redukáltuk s így a világí­tással együttvéve 50 kilowattórányi áramot takarítunk meg egy hónap­ban. A hegesztés terén is több lehető­ség van. Egy nap négy órahosszat végzünk ilyen munkát. Ez azonban nem folyamatos, közben a motor állandóan megy. Ennek is végetve- tünk. Ezután csak altkor kezdjük el a hegesztést, ha összegyűlik minden megmunkálandó alkatrész. Előzetes számítások szerint így egy órára csökkentjük le a hegesztés időtarta­mát. s a fennmaradó 3 óra fogyasz­tását átengedjük más gyáraknak. Gyújtó Elemér energetikus Anyaggal A Sopiana Gépgyárban az anyag- takarékosságra csakúgy, mint a gyár tásra kerülő gépfajtákhoz tervet ké­szítenek. Külön brigád állandó rend­szeres feladatának tartja megkeresni azokat a lehetőségeket, ami által hengerelt áru, öntvény vagy egyéb félkészárut lehet megtakarítani. Januárban és februárban anyag- takarékpsság terén 14 725 forintot ír elő a terv. Ezzel szemben 25 073 60 forint értékben takarítottak meg anyagot. Számos újítás segíti az anyagtakarékossógért folyó küzdel­met. A brigád állandó kapcsolatit tart Kovács Lajos raktárossal. Ha valahol meglátják, hogy felesleges idomvasak és hengerelt áruk feksze­nek, szólnak neki. Ezek az anya­gok aztán a raktárba kerülnek, ahol méret szerint válogatják. így lehető­ség nyílik a lakatosoknak és a sze­relőknek, hogy maradék anyagból különböző alkatrészt készíthessenek eL * ..Anyagtakarékosság terén vállal­juk, hogy az első negyedévben újí­tások bevezetésével és az anyagtáro­lási módok fokozott betartásával, va­lamint a Gazda-mozgalom keretében 25 ezer forint megtakarítást érünk el" — olvashatjuk a pécsi 73/1 szá­mú Építőipari Vállalat dolgozóinak kongresszusi felajánlásában. Megindult a harc a vállalás telje­sítéséért. A téli hidegek ellenére is komoly eredmények születtek ezen a téren. A meszest lakóházépítkezés dolgozói február második dekádjá- ban 3245 forint, a harmadik dekád­ban 3720 forint megtakarítást értek el az anyagfelhasználásban. Az újítások bevezetése szintén szép eredményeket hozott. Három teld építkezésen bevezették a szén- tüzelésű, falazott csőrendszerű kály­hákat, amelyek alkalmazásával már­cius 1-ig 10 038 forint értékű tüzelő­anyag megtakarítást értek el. Eredményesen harcolnak a 73/1 sz. vállalat dolgozói a takarékosság te­rületén a kongresszusi vállalás telje- ütéséért. Ahhoz, hogy még eredmé­nyesebb legyen a munka, a szakszer­vezet egyik legdöntőbb feladata; is­mertesse a dolgozókkal ezeket az eredményeket. Jobb minőségi! szenei A Pécsi Szénbánya Vál­lalat üzemelnek dolgozói­tól nemcsak több, de jobbminőségű szenet is vár az ország. Nem mind­egy, hogy a Pécsbányate- lep, Pécsszabolcs és Va­sas bányáinak szenéből gázszén avagy kazánfű- tésra alkalmas szén lesz-e. A gázszénre nagy szük­sége van az országnak. Ezt használják a gázgyá­rak, ebből nyerik a gáz­gyártás Igen fontos mel­léktermékeit, a kátrányt, naftalint, ként és a többi fontos anyagot. Ezen kí­vül, — ami döntő fontos­ságú — gázszén kell a ko­hóknak, az öntödéknek. A pécsi szénből akkor lehet sok és jóminőségű gázszin, ha a bányában dolgozók vigyáznak a szén minőségére, ha nemcsak mennyiségileg sok, de mi­nőségileg is jó szenet kül­denek az országnak. Na­gyon fontos kérdése a pé­csi szénbányáknak a t!sz- iántermelés, de döntő kér dése az országnak is. Azért fontos e kérdés­ről szólni, mert vannak e téren tenntva’ók. A Pécsi Szénhánya Vállalatnál 1953-ban a megengedett palatartalmat „túlteljesí­tették“ — minőségileg gyengébb szenet szállítot­tak a követelményeknél. A vállalat kerületei között így alakult az eredmény. Pécsbápyatelep 2.97, Va­sas 3.27, Szabolcs 4.36 százaiéit. (A százalék a szén palatartalmát jelzi.) 1954-ben mutatkozik né­mi javulás. Februárban egyes üzemek szépnek mondható eredményt ér­tek el a szén minőségének javításánál. Az eredmé­nyek: Széchenyi-akna 1.83, András-akna 2.11 Béke-akna 2.68, István- akna 3.56, Petőfi-akna 3.84 százalékos palatarta­lom. Kétségtelen, hogy ennél szebb eredményt is lehet elérni. Ebből a meggon­dolásból és a probléma fontosságából kiindulva a vállalat február 25-én ki­adott Intézkedése szigo­rúbb elbírálás alá veszi a szén minőségét. A minő­ség vizsgálók — vagy más ként .repülő bizottságok“ minden nap más, más ak­nán vizsgálják a szén minőségét. Természetesen nem mondják meg előre hogy az ötödik, vagy tize­dik csilié szenet vizsgál­ják, hanem azt, amelyik­ben úgy látszik, hogy leg­több a pala. Ezen kivül válogatják a csilléket és így mérik a palatartal­mat. A vizsgálat nyomán kiderül, hogy melyik fej­tési csapatnál tartják fon­tosnak a mennyiség mel­lett a minőséget is, de ki­derül az is. hogy nemcsak látszatra termelnek-e tisz­tán. Március 2-án a „repülő bizottság" Széchenyi-, András- és Béke-aknán vizsgálta a szén minősé­gét. A következőket ta­pasztalták: A Kotoues- csapat 0.7, a Kiskovács csapat 1.07 százalékos pa- latartalrnu szenet termelt. Ez szép eredmény. Viszont a Brindza csapatnál nem fordítanak kellő gondot a tisztántermclésre, mert 11.25 százalék palatartal- mu szenet szállítottak. — Széchenyi-aknán a Jelen- szki és Irwikovszki csa­patoknál nem találtak pa­lát a szénben, a Fischer csapatnál pedig 1 százalék alatt van. Mégis e szép eredmények mellett az a tapasztalat, hogy helyen­ként indokolatlanul sok pala található a szénben, ami gyakorlatban azt je­lenti, hogy annyival ke­vesebb szenet adnak az országnak, mint amennyi pala van a szénben. A szén minőségének egy százalékos javítása 650 kilő szénnél 13 kiló emel­kedést jelent, amellett, hogy jelentős összeget le­het megtakarítani. Ászén mosóban tudvalévő, mos­sák a szenet, hogy meg­tisztítsák a palatartalom­tól. Ha a bányászok egy százalékkal csökkentik a szén palatartalmát, az üzemköltségnél több mint 100 ezer forintos megta­karítás lesz. Személyes érdeke is minden bányásznak, hogy minél kisebb mennyiség­ben forduljon elő a ki­termelt szénben pala. Ha egy százalék alatt van a palatartalom, ott négy százalékos prémium eme­lés jár a szén kltcrmelői- nek. Elegendő mennyiségű szenet kér az ország, de ugyanakkor azt is elvárja hogy bányászaink több gondot fordítsanak a tisz­tántermclésre, minőségi­leg Is jobb szenet -dja- nak az országnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom