Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-31 / 76. szám

4

NAPCÖ

5934 MÄRCIUS 31

BÍZSE JÁNOS KÉPKIÁLLÍTÁSA

Bíise 3ánoS Jók közé a fiául

festőművészek kjfzé tartozik, akik néhány év tiat/ hosszú utat tettek meg, megjárVsKU posztimpresszióniz- mus szinte minden fellelhető útját, amíg megtalálták önmagukat, ráeszmélve a természet egyszerű, vagy sokrétű szépségére, megtalálva az ember és a természet kapcsolatát, a ‘ermészet emberre visszaható szépségét. Ennek következménye volt annak a meglátása, hogy az ábrázo- ás nemcsak és nem elsősorban stílus kérdése, mert a stílus csajt a megjelenítés eszköze, egymagában sem mit sem mond, csak akkor válik alkotóvá, ha az eszmei mondanivalóval és a témával alkot elválaszthatatlan egységet. Vagyis a forma é9 színproblémákat nem lehet különválasztani a tartalmi problémáktól, a magasabbrendű mondanivalótól mert a téma és megjelenítés egymással összefüggő, egymást feltételező egység.

Kemény, sokszor önmagát emésztő munkás évek eredményeként túljutott a sokszor öncélúnak tetsző formai- és színkérdéseken, melyek nem engedték szabadon kibontakozni tehetségét. Keresett, kutatott, formált, színt, színösszhatást, színértéket, fény-árnyék jelenségeket és témát, keresett mindent, amit egy fiatal festő kereshet, ha nem látja meg a szocialista-realista művészet alkotó módszerének egységét, mely az al kötés elvi eszmei egységében gyökerezik, viszont csak ennek felismerése és tiszteletben tartása viheti előre az alkotót a tökéletes felé. Ennek a bizonytalan, tudatos cél nélküli keresésnek volt az eredménye, hogy az egykori színes, ragyogó derűvel festett Bizse akvarelek szürke, meszes, sokszor erőtlen, formában és mondanivalóban meghatározatlan, nem egyszer a valóságot tagadó festői próbálkozásokká váltak az élmúlt évek folyamán. Aki ismerte egyéniségét és figyelemmel kísérte fejlődését, tudta, hogy elkövetkezik festészetének kibontakozása, amikor megszabadul a tehetségét béklyóba verő formalizmus terhétől, mert tehetsége kitartó akaraterővel, lankadatlan munkaszeretettel párosul.

hozzájárult művészetének további kibontakozásához.

A tavasszal festett képein még fellelhető, helyenként száraz, sokszor modoros vonalkázó technikája eltűnt, s a bravúros ecsettechnika helyet adott a széles ecsetkezelésnek az őszinte festői megoldásoknak. Zsenye tulajdonképpen csak elindítója volt annak a folyamatnak arftely még ma is tart, s lehetőséget nyújt tehetségének teljes kibontakozására.

A kiállítás szemléltetően mutatja a rövid időn — egy éven — belül megtett fejlődésének állandóan felfelé ívelő három szakaszát. Az első szakasz a Zsenye előtt festett képeket öleli fel („Málomi völgy“, „Kökény felé“, „István-akna'’. „Rókus dombról“, „Délutáni napfény" stb.) A második szakaszt zsenyei képei („Falu széle“, „Zsenyei hajnal", Zsenyei táj“ stb.), a harmadik szakaszt a Zsenye után festett képei alkotják („Kővágószöllős“, „Nyárfák“, „Kilátás iskolánkból", „Vihar után“, „Havas város" stb.)

Ha megvizsgáljuk fejlődésének három szakaszát, kora tavaszi képei azt mutatják, hogy alig egy éve még küzdött az elmúlt évek nem mindig szerencsés hatásaival és ebnek következtében, helyenként öncélúnak tetszőén, térnek vissza az egyes modoros formák, míg a második szakaszban ezek teljesen eltűnnek, mert megtalálta önmagát. Zsenyéről ez a Bizse János játt vissza, és egyre színesedő palettájával, egyre bátrabb »esetkezelésével, mélyebbről néző és mélyebben látó szemekkel festette meg a pécsi telet.

Az elmúlt esztendőben nagy utat tett meg, nagyobbat, mint bárki a pécsi, baranyai festők közül, s a gazdag kiállítási galériában méltán kiérdemelte a legelső helyet.

Tökéletesek képei? Nem, de biztosan mutatják, hogy jó úton jár;

festményei nem múló hangulati elemekből tevődnek össze, hanem minden esetben a tájegység, vagy a város egyéniségét tükrözi. Ha néAz elmúlt év kiállításai már jelezték, hogy az éveken át tartó vajúdás, keresés meghozta eredményeit. Egy új, megszínesedett, fes- tőibb, ‘árgyával mindjobban összeforró művész jelentkezett a közös kiállításokon. 1953 tavaszának termé séből mutatott be néhány alkotást. Ugyanennek az évnek őszén egy hónapig Vas megyében, Zsenyén dolgozott a festői Rába vidékén. A Mecsek vidékétől merőben eltérő, más karakterű tájak, színek és atmoszférikus jelenségek hatása Jelentősen

HOL MŰVELŐDJÜNK.

HOL SZÓRAKOZZUNK?

SZINtMZt

Szöíitifánéjí álom. Szelvénybórlet „F“. Este f órakor.

MOZI:

Kossuth: Rákóczi hadnagya (fél 5, fél 7, fél 9 ómkor),

Petőfi. Baráti bereitet (5, 7, 9 ófakor), Pork: Baráti Becsület (fél 5. fél 7, fél 9

órakor).

Jóftzercncéét. (Pécftázabolcs)! Újra fronton

(fél 6, fél 8 ófakor).

iSZéNáMBóL harminc illúziót elcserélnék .jószágért ló vagy süldőért. Tóth Ferine, Drávftszaboles. 270

zed őket, nem tudsz elszabadulni tőlük. Érzed a tavaszi föld kigőzölgésének életet ígérő illatát, a lassan erőre kapó napot, amint sugaraival átölel, (,,Má’.ami völgyi, „Kökény felé") vagy arra gondolsz, hogy jó ’enne a csendes szélben suttogó nyár fák alatt a puha fűben járni („Nyárfák“), ledőlni a zöld gyepre a kökö- nyösi gyertyánok alatt és elnézni a kéklő távolba („Komló előtt“), elüldögélni horgászbottal a kézben a Rába partján, nézve a folyó tevasuhanó habjait, hallgatva a víz andalító csobogását. („Rába partján"). Érzed a vihar lenyűgöző erejét, a vihar taposta vadrepce illatát, érzed azonban azt Is. hogy az ideget tépő feszültség feloldódott, valahol egy felhőfosz- ’ány rongyos gúnyája mögül kiszökött egy gyenge fénysugár és megsimogatja a meleg zöldek mögé bújt oirostetejü házikót. („Vihar után“). Kívánod, hogy elindulj a virágszőnyeggel hímzett mezőn az egyszerű, nyugodt, fehérfalu épület felé. s ha elérted a szalmakazlakat, ledőlj az egyik tövébe és onnan küld tovább tekintetedet a Zengő felé. Eszedbe jut a Zengő sok-sok szépsége is, idézi régi emlékeidet, vagy ha nem voltál még arra, hív, hogy megismerd. („Zengő előtt") Ha városképeit nézed, a régi Pécs jut eszedbe és úgy érzed, jó lenne a barokk kovácsolt vassal ellátott erkélyről a festőve’ együtt nézni a téli Pécset, („Kilátás iskolánkból") de a másik oldalon apró házacskák sárga falán csillan meg a napfény, s arra gondolsz, hogy milyen jó lenne arról a dombról a távolba nézni, nézni Pécset, a nyári verőfényben fürdő várost, nézni a távoli dombokat, a messzibe vesző utakat, az élő, a lüktető, a fejlődő Pécset. („Rókus dombról“)

Milyen emberi és milyen mély ez a festészet, ez a mind jobban kibontakozó humanista művészet, mely ember nélkül is az embert tükrözi.

Debitzky István

A Pécsi Rádió mai műsora

A Pécsi Rádió a 283.8 f méteres hullámhosszon sugározza műsorát.

18,40; Délszláv műsor.

19.00: Magyarnyelvű adás.

Élenjáró dolgozóink tízperce.

Hírek.

Legyőzzük Jelenszkiéket! — fogadja a Fischer-csapat Jelenszkiék váltó társa.

Hogyan elégíti ki a vevők kívánságait a mágocsi földművesszövetkezet?

A Pécsi Rádió ifjúsági műsora.

Operától a tánczenéig.

20.00: Műsorzárás.

ÖTVENÉVES A

r jf

904-ben, 50 évvel velőit határozta el Pécs városa, hogy városi múzeumot alapit. A múzeum alapjait lelkes gyűjtök, a múzeumügy hívei, vetették meg ajándékaikkal. Hozzájárult ehhez az a nagy régészeti és néprajzi gyűjtemény, melyei Juhász László, pécsi gyűjtőtől vásárolt 1902-ben a Kincstár s az új múzeumban helyezte letétbe. A fiatal múzeum gyarapításával, gyüjteményanyagának kiállításával s az egyéb feladatokkal járó tennivalókat középiskolai tanárok, a Múzeum barátai, mint tiszteletbeli múzeumi tisztviselők látták el. őket és a Múzeum többi barátját a Pécs-Baranyai Múzeumegyesület fogta össze. Ez az egyesület Értesítőt adott ki, melyben tudományos cikkeket közölt és rendszeresen beszámolt a Múzeum életéről. Az Egyesület kivette részét a fenntartással kapcsolatos anyagi terhek viseléséből is. A Városi Múzeum gyűjtő tevékenysége minden tudományágra kiterjedt, a régészetre, néprajzra, helytörténetre, művészettörténetre, iparművészeire, éremtanra, természettudományra, stb. Gyüjtőtevékenységének sok tekintetben éppen ez a sokrétűség volt az oka, hogy megfelelő szakemberek hiányában sokszor nem tudományos értékű anyaggal gyarapították a múzeumot vagy, hogy a megfelelő nyilvántartási munkák elmulasztása miatt váltak a tárgyak a tudomány számára használhatatlanokká. A régészeti kutatómunka kizárólag csak lelet-, mentésekre szorítkozott, rendszeres ásatások nem folytak. Ezek a megállapításaim különösen az első világháború végétől, az 1938-ig terjedő időre vonatkoznak. — Azt mondhatjuk, hogy ebben a két évtizedben a múzeum jobbára csak számszerűleg gyarapodott.

A bérelt Rákóczi-út 11 szám alatti helyiségekből 1933-ban saját otthonába költözött a Múzeum, a Rd- kóczi-út 15 alatti épületbe. Madarász Viktor nagy magyar festőművész családjának egykori házába. A házat a város vásárolta meg a Múzeum részére.

Városunk és megyénk múzeumügyében fordulatot jelentett, hogy 1933-ban a megye elhatározta egy népművészeti gyűjtemény létrehozását. Erre a célra megfelelő összegű pénzt bocsátott rendelkezésre s megbízta az egyik megyei tisztviselőt, Igaz Lajost, a gyűjtési munkával. Igaz Lajos évekig tartó, vasárnaponként végzett munkával nagy és tudományos értékű népművészeti-néprajzi gyűjteményt gyűjtött össze. Ezt előbb a Megyeházán, majd a megyei múzeum céljára vásárolt Széchenyi-téri épületben állították ki. Ez a gyűjtemény volt az 1938-ban alakult Baranyamegyei Múzeum egyik alapja, másik alapja pedig a Dombay János által a Pécsvárad környékén, főképpen Zengővárkony- ban rendszeres kutatómunkával feltárt régészeti anyag volt. Ettől az időtől immár két múzeuma volt Pécsnek.

A Megyei Múzeum megalapítása eredményezte a

PÉCSI MÜZEUM

Városi Múzeum átszervezését és egy tudományos tisztviselői állás szervezését. Az új állást régésszel töltötték be 1939-ben. A Város és a Megye között létrejött megállapodás értelmében a Városi Múzeum régészeti gyűjtőterülete Pécs és közvetlen környéke, a Megyei Múzeumé pedig a megye többi része lett. A Megyei Múzeum a felszabadulásig terjedő időben árpádkori, avarkori és rómaikori temetőket, valamint kőkori telepeket tárt fel. A Városi Múzeum kisebb ásatásai elsősorban a zóki bronzkori településhelyen és a Jakab- hegy vaskori halmai közt folytak. A háborús események egyik múzeum anyagában sem okoztak veszteségeket. így a felszabadulás után a munka könnyebben folytatódhatott, veszteségeket nem kellett pótolni.

Kulturális életünk felszabadulás utáni átszervezése dönö fordulatot jelentett a magyar múzeumok, köztük a pécsi múzeumok életében is. A tudományos munka fokozott megbecsülése és fokozott anyagi támogatása nagyarányú fejlődést indított el. A Megyei Múzeum élén Dombay János folytathatta zengővárkonyi telepásatásait, olyan arányú feltáró munkával, amilyen őskori telepen Magyarországon addig nem folyt; 1948- ban pedig külön épületben megnyílt a Városi Mn-p természettudományi gyűjteménye. 1949-ben megtörténtek az első lépések a két múzeum egyesítésére, a gyű)- teményanyag kölcsönös kicserélésével: a Városi Múzeum régészeti gyűjteményét átadta a Megyei Múzeumnak, az viszont néprajzi gyűjteményét adta át a Városi Múzeumnak. 1949 folyamán a közoktatási minisztérium egy néprajzi szakemberrel bővítette a Múzeum tudományos dolgozói létszámát. Ugyanabban az énben megindultak az új, korszerű kiállítások rendezésének munkálatai, A Megyei Múzeumban régészeti, a Városi Múzeumban néprajzi kiállítás készült. A múlt zsúfolt, poros múzeumi kiállításaival szemben az új kiállítások áttekinthetőek és tanítják, nevelik a látogatókat. A kiállítások 1950. évi megnyitása után megkezdődött a muzeális anyag korszerű raktári és leltári kezelésének megvalósítása. Fokozatosan elkészültek az új raktári berendezések s bennük megvalósult a rend.

J 951-ben, a múzeumok állami kezelésbe vétele után, létrejött a pécsi múzeumok egysége is, Janus Pannonius Múzeum néven. Ugyanabban az évben ítészült el és nyílt meg a korszerű természettudo mányi kiállítás és került megszervezésre a Múzeum új, művészettörténeti osztálya, amely magába foglalja a Zsolnay-múzeumi anyagot is. 1952-ben készült el a középkori Kőtár. Joggal mondhatjuk, hogy a Janus Pannonius Múzeum ma már egyik legnagyobb vidék) múzeumunk. Dolgozói azzal ünnepük az ötvenedik évfordulót, hogy teljes tudásukkal szolgálják a Múzeum továbbfejlesztése, ezáltal Baranya népe művelésének ügyét. Dr. K. J.

Néhány sző a pécsi (ornasportról

A magyar tomasport a felszabadulás óta nemcsak minőségileg, hanem mennyiségi léig is fejlődött. Ez a megállapítás teljes mértékben vonatkozik a pécsi tornasportra is.

1950-ben országos viszonylatban 7000 tornászról számoltak be a jelentések. Az utána következő három évben Ugrásszerű fejlődés következett és a rendelkezésre álló kimutatások szerint az elmúlt év végén 25.226 tornász volt hazánkban.

Baranya megye a tornasportban az elre küzdötte fel magát. Az elmúlt év eredményei alapján városunk tornászai Budapest után a legeredményesebben dolgoztak az országban. A csapatbajnokságon az összes többi megyét megelőzve, Budapest mögött Baranya a második hetven végzett. Várkői Fe- renc, Héder János, Horváth Leona és Dévai Edit személyében válogatottakat adott megyénk a magyar tornászcsapatnak. Biztosítva van az utánpótlás is: Mérő, Hőhegyi, Schill, Keszthelyi a fiúknál, míg a lányoknál már a válogatottban is szereplő Csics- kár vngv az elmúlt évben élsőosztályú magyar bajnokságot nyert Kelényi személyében egész tehetséges tornászunk van.

A minőség emelése mellett minél nagyobb tömegek bekapcsolására törekszik a társadalmi szövetség. Ezért már az elmúlt évben a serdülő és az ifjúsági versenyzők részére számos versenylehetőséget biztosított. Az utánpótlás fejlődését célozza a 10—12 tagból álló pécsi női és férfi ifjú«ági keret, így lehetőség nyílik arra, hogy az ifjúsági versenyzőkkel is jobban tudjanak foglalkozni szakvezetőink.

A minősítés terén teljesítette Pécs az előirányzott tervet. Az elmúlt évben^ 114 volt a minősített versenyzők száma Pécsett. Az < oktatás toréh az elmúlt évhe.z^ hasonlóan a I társadalmi szövetség ebben az évben is meg- I

rendezi a társadalmi edző és birőképző tan- folyamot. Nagy hiba volt, hogy a városi társadalmi szövetség az elmúlt évben csat az év második felében alakult meg, ami miatt a sportkörök irányítása hiányzott.

Annak ellenére, hogy a torna a kiemelt sportágak közé tartozik, több sportkör elhanyagolta a tornával való foglalkozást. így nincs tornaszakosztálya a Pécsi Építőknek. A Pécsi Postás SK az elmúlt évben közel 50.000 forint értékben megvásárolta a szükséges férfi tornaszereket, de a szakosztálya még ma sem m-iködik. A legtöbb sportoló megelégedett azzal, hogy tudo<ná$ul vettek* hogv a torna kiemelt sportág, de vajmi keveset tettek annak fejlesztése érdekeben.

Cél a tornRsport tömegesítése és a minőségi színvonal emelése. Ennek érdekében sportköreinknek többet kell foglalkozni * versenyrendezéssel. A tornasport népszerűsítése érdekében minél több vidéki tornabemutatót kell rendezni. Ezen a téren követendő, a Haladás példája, mely vidéken, tornabem utatókon való részvétellel segíti megalakuló sportkörök munkáját. Nem szabad megfeledkezniiuk a közeljövőben yiRg- induló alapfokú tornász csapatbajnokságokról sem. Ezek a vers.-jyek igen alkalmasak arra, hogv olyanok is bekapcsolódjanak a tornasportba, akik ezelőtt nem tornásztak. Sportköreink már most kezdjék me£ előkészületeiket, szervezzék meg az edzéseket. A társadalmi szövetség minden sportkörnek készségesen nyújt segítséget mint a szervezési, mint a szakmai munka tekintetében. A verseny azonban akkor éri el céliát, ha sporlköreínk betartják a verseny Szabályait és ténylegesen azokat indítják el, akik még nem vettek részt torhaversenyen.

Sárvári Jenő

a VTSB társadalmi szövetség titkára.

Az egerági községi sportkör várja a Halódás sportolókat

Sportkörünk értékelte és megtársnnlfn a Dunántúli Napló legutóbbi számában hozzánk intézett váJJji Hsaitokat és mi erre a következőket válaszoljuk: önkéntes, pártfogó lépésieket örömmel és köszönettel fogadjuk. Mi magunk is tudatában vagyunk annak, hogy létünk alapja a város és falu közötti távolság mielőbbi leküzdése és ezen keres7tiil a munkás-paraszt szövetség minél szilárdabbá tétele. A Ti elhatározástok is ennek a gondolatnak a kifejezése. Bízunk abban, hogy sportkörünk, amely eddig támogatás nélkül „a pécsi járás legjobb falusi sportköre'*^ címet nyerte el a Ti segítségetekkel és támogatástokkal még tovább fog fejlődni és cikketek által jelzett útvonalon haladva még nagyobb eredményeket tudunk felmutatni a szocialista sportembertípus kinevelése terén. Eddig saját erőnkből harcoltuk ki magunknak az elsőségét, nehéz küzdelemben nyertük el a JTSB MHK vándorsáskáját és most a kezdeti nehézségek leküzdése után kihívtuk a Járás és a megye összes sportköreit a TSB-hoz küldött versenyszempontok szerint.

benneteket és a Örömmel vessziik.

felajánlott támogatásaitokat

kutnyánszki géza

sportköri elnök. ,

NB IT. ÁLLASA

1. Kőbánvni Dózsa

2. Pécsi Lokomotiv

5. Pécsi Bányász

4. Tatabányai Építők

5. Szombaftielyi VL.

6. Nagykanizsa

7. Komló

8—9. Székeaf. Honvéd 8—9. Gvőri Lokomotiv 0—11. Pécsi VV ö— tí. Várpalota

2. Pápa

3. Csillaghegy

14. Székest. Építők

15. Pécsi Dózsa

3 2 —

2:0

1 — 12:2 — 1 6:2 2 — 3:4 1 6:5 1 5:5 1 1 6:5

1 1 5:6 1 1 5:6 1 i 3:6 1 1 3:6

3 1 —

3 1 - 3 —

6:3 2 1:6

1 2 5:8 !

1 2 3:6 1 1 2 1:4 I

II 1 KEK

Tutijuk azt, hogy segítség és fámoírafó» nélkiif minden igyekezetünk meddő morod- na és most soraitok nyomán újabb lendülettel, nagyobb erővel és tettrekész akarattal folytatjuk munkánkat a már 140 föl számláló tagságunk érdekében. Hét szakosztályunk — btletiká, Inbdarógó, asztalitenisz, röplabda, teke, sakk és síelő vár benneteket, hogv szaktanácsaitokkal, valamint közös edzéseinkkel acélozzuk sportolóink versenyszellemét.

Mi a magunk részéről szeretettel várunk

A PéCSJ Cipész Kisipari Termelő Szövetkezet cipész szakmunkásokat szövetkezeti tagnak felvesz. Jelentkezés: dr Keim Fal- utca 5. sz. alatt az üzemvezetőnél. 448

ONTÖFAM1NTAK átvételében, vas- és fém- önfés technikában Jáftns, gyakorlattal bíró dolgozót valamint öntödei időelemzőt felvételre keresünk. Mohácsi Gépgyár. 456

BTC9ÍRD község legeltetési bizottsága

sertés-pásztort keres azonnali belépésre. Jelentkezni lehet legeltetési bizottság elnökn-l. Vörös Lajosnál. 458

GUMICIPÖJFT 24 óra alatt javítom. Ui cfmerni IJitri, Bajcsy Zsilinszky-nt 5. 275

A PPCSJ Köztisztasági Vállalat felvesz szemétszállításhoz kocsisokat, tiicasepréshez női és férfi dolgozókat, fizetés az ój bérezés szerint. Jelentkezni leltet Rózsa Ferenc- utca I?. (Volt Alsómalom-u.).

ELVESZTETTEM Kossuth Lajos-utcán végig egy férfi bwrna bőrkesztyűt. Megtalálója Jutalom ellenében adja Erzsébet-u. 20. Jakab névre.

SZERDA, MÁRCIUS 31 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK-.

1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2, Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kossuth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. Telefon: 13-53. — NÉVNAP:

Árpád. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szerda estig: ma változó, holnap növekvő felhőzet. Néhány helyen eső. Mérsékelt légáramlás, hűvös éjszaka, enyhe nappal. Várható hőmérsékleti értékek szerdán reggel: 1—4, délben 14—17 fok között. A fűtés alapjául szolgálói várható középhőmérséklet szerdán négy fok felett lesz.

— Tanácstagok fogadóórái: április 1-én

pérsbányatelepi tanácsirodán délután 4—6-ig Albrecht Feren^né és Echter Antal, pécssza- bolcsi kirendelésen délután 6—7-ig Bozsér János, tanácsháza félemelet 26. délután 6— 7-ig Babits András és Szekeres Józsefné tanácstagok fogadóórát tartanak.

— Pécs-gyárvárosi József Attila kultúr* otthonban március 31-én filradőadásj Vadászd beszél ések.-— Halálozás. Book József építőmester temetése szerdán 3 órakor lesz.

— Április 1—2—a- és 5-én leltározás miatt zárva tartunk. RAFILM 5. sz. fiók, Pécs, Széchemyi-tér 6.

ELADÓ kemőnvfa szobabútor azonnal. Cím: Virág-utca Í3. 284

PERFEKT grpírónod felveszünk azonnalra. Gyorsírni tudók előnyben. Pécsi ügyvédi Munkakörösség, Bcm-u. 22. 274

A KOMLÓT Mélyfúró Vállalat felvételre

keres szakképzett esztergályosokat, autogén hegesztőket, univerzális Diesel flzefelőekt. elentkozcs * Komlói Mélyfúró Vállalat omlói telephelyén a személyzeti osztályon.

DTTNANTm.1 NAPfO

a Magyar Dolgozóit Pártja Barnnvamegyei Bizottságának lapja

Szerkeszti a ízerkp'Zfőbizoft-áír Felelős kiadó: GABR1 MIHÁLY Szerkesztősép és kiadóhivatal:

Pécí, Mrgye-u 16 Tel.: 15-32. 15-33. 15-34 Előfizetési díj havi 11.— forint

Baranvamcgvei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv-utca 10 sz. Telefon: 20-27

A nyomdáért felel: MELLES REZ9Ó

A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeihez nagy számban felveszünk dolgozókat

Jelentkezhet mindenki, aki 18. évét betöltötte, de 42. életévét nem haladta meg és egészséges. A szorgalmas dolgozókból egy éven belül szakmunkásokat, vájárokat képezünk ki.

Kereset a bányászati kollektív szerint. Ezenfelül minden dolgozó fizetése 10 %-át komlói pótlék címén megkapja, a nős és családfenntartók évi 40 q Uletményszénben részesülnek, egy év eltelte után saját tulajdonukat képező hűségruhát kapnak és minden évben a bányásznapon — alapkeresetük 3—5 %-ig terjedő összegben — hűségjutalmat. Ezek a kedvezmények azonban csak azokat illetik, akik igazolatlanul , nem mulasztanak.

Napi 8.70 Ft-ért háromszori bőséges kosztot biztosítunk. Legényszállás díjtalan. A családos dolgozók részére — amennyiben megfelelően dolgoznak — az év végéig lakást biztosítunk.

Mindazon dolgozók, akik nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak, orvosi vizsgálat és beosztásuk után szerződést köthetnek és a földalatti' munkára szerződött dolgozóknak 600.— Ft toborzási jutalmat fizetünk ki. A bevált dolgozók a rendelkezéseknek megfelelően utóbb vájártanfolyamia jelentkezhetnek és vájárok lehetnek. Az M. T. határozata szerint a Komlóra jelentkezőket a vállalatok és üzemek — kivéve a bányavállalatokat — kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón (Szénbányászati Tröszt, Munkaügyi oszt.), Budapesten (Bp. V. Tanács krt. 10.), Baján (Kossuth L?sjos-u, 21.), Zalaegerszegen (Sütő-u. 4.), Szolnokon (Főtér, városi tanács, földszint 2.). Akik ezen helyeken jelentkeznek, a vállalat költségén utazhatnak

Komlóra.

KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT