Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-06 / 55. szám

DUNÁNTÚLI mÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!-----------------------------------------------------------------------------V A MAI SZAMBÁN: T. M. IMotor eFvtúrg nyilatkozat* a bérltei értékértét eredményeiről (2. o.) — J. Ty. Lessjak rtvtórs Komlón és Villányban (S. o.) — in, Fonyó Miklós váRalom. .. (3. o.) — „Biztosítják * gazda# termés előfeltételeit, a jó vetőmagot“ (3. o.) — Ünnepélyesen megnyitották a Szór jot Film Ünnepét (4. o.) — Védekearfnk ar ár­vizek és belvizek ellen (4. o.) \_________________________________________________' AI MDP B ARANYAM EGYE! PÁRTB I 2 O TTJ ÁGÁN A K LAPJA X*. ttn. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ARA 50 FHXER SZOMBAT. 19*4 MÁRCIUS « Állattenyésztési szakembereink nagyszerű feladata Négyhónapos munkára tekintenek Eza áUitateny ész tésün k új irányí- ^ szerved — a járási ádlattenyéseté- 11 állomások és megyei igazgatósá- *>|A- A negyedévnél is alig több idő rövid ahhoz, hogy munkájuk ered- n'énye már a termelt tej tízezer li­léiben visszatükröződhetne —bár 6 villányi járásban, ahol jórészt az ® közreműködésük nyomán 5.2 liter- r® 5.7 Literre emelkedett a termelő- ^ Vetkezeti tehenészetek fejési átlaga " erre is volt példa. A négy hó- E rövid idő — de mégis elegendő Eaik rnegáltapíi-ására, hogy dere- 888 munkájukkal megoldották föl­diáik első részét. Kormányunk a szovjet példa nyo­mán azért hozta létre a járási állat- tetlyésztési áMomások hálózatát, hogy álla (tenyésztő szakemberek köz- Veténül segíthessenek a dolgozó pa­rasztoknak és a termelőszövetkezeti Ebtenyésztőknek jófajbájú, bőtejelő Epora állatok kii tenyésztésé ben. A dgalakulásukkar szakkáderhiány- El küzdő állattenyésztési állomé- í?k hármas feladat megoldásával ta- Eák szemben magukat: biztosítani ? jó takarmánytermés alapos fel­használását — jól átteleltetni a jó- ^ágokat, megindítani a tenyésztői Erikát és harmadszor — segíteni a Enelöszövetikezetek állattenyésztési E^ei elkészíléfiében. Az átteleltetés előkészítésében is- ÍJttték meg először termelőszövet- , ■'-eteink a járási álla ttenyésztő ál­dások körzeti ellenőrei1.. Megálla­pították a jószágok létszámát, kon­góját, felmérték a takarmánykész- 6tét és elkészítették a öakarmány- ^'rleget. Ez volt az első alkalom, Eikor jóformán minden termelő- bövetkezetben tudományos megala- JEottsággal kezdődőit, a jószágok ta- Emányozása. Sok tormelőszövetke- *®ti elnök és állattenyésztő tanulta dg tőlük az egyéni parasztgazda- fokban még dívó okszerűtlen, pa- Eló Oaikarmányozás helyett a me- f szdasági nagyüzem állattenyészté­sek számító, pontos irányításéit. — Est, a tava.sz, a legelőrehajtás kü- Ebén megállapítható: áLLatállomá- hyunk jól á(Ivelelt, nemcsak létszá­muk, de termelésük is növekedett. Az áttelóltetés megszervezésével hfyidőben teremtették meg a tenyész j í munka megindulásának feltéte- E is. Az új kormányprogramm meg- ■kle.nóse előtti esztendőkben lanyhult 8 tenyésztőmunka, alábbhagyott a ;enyésztői kedv. A mezőgazdasági Enelés fellendítéséről hozott hatá- P°zat után gyökeres fordulat történt: 8 Parasztság új kedvvel, rég nem lá- E Lgykezettel kezdett a tenyésztő- Enká-nak. A járási állattenyésztési a}lomások feladata volt, hogy a régi Ez&könyvi adatok rendbehoeásával, 82 új törzskönyvi megfigyelés alá v°at jószágok ezreivel, jóminőeégű hpaállsj.ok irányításával, siessen se­jkségükre. A téli időjárás viszontag- Eaival megküzdve — alapos mun­kát végeztek. 1953 november elején mindössze 1839 törzskönyvezett Szarvasmarhát tartottak nyilván, ez 8 szám a mai napig 6268-ra — több, minit háromszorosára emelkedett és Edbeszedték a régi nyilvántartáso- E is. . Mutatkoznak már eredmények ál­lattenyésztésünk legelhanyagoltabb épületén — a községi apaállatok Eidozásében is. Az ősszel még olyan 18 előfordulhatott — például Kővágó- Ellősön, — hogy az értékes tenyész- ^Katok elkallódtak és gondozó hiá­nyában — igy Vasason — „társadal­mi munkában“ etették őket. Az ál- mttenyésztő állomások dolgozói ja­guárban felülvizsgálták a községek 88 termelőszövetkezetek apaállatait, 02 alkalmatlanokat, több, mint negy- yenet kiselejteztek, a több éve egy helyen tartott bikákat a tenyésztés megjavítására más községeikbe irá­nyították és gondoskodtak a nagy Eéket képviselő apaállatok meg­ölelő itakarmányozásáról is. A törzskönyvezés kiterjesztésével ftz apaállatok ügyének rendezésével kedvező helyzet alakult M a közsé­gek és a termelőszövetkezetek állat­tenyésztésében. Az állattenyésztési állomások ezután bekapcsolódhattak a termelőszövetkezetek éves tervei elkészítésébe, ahol nagy szükség volt rájuk. Legtöbb tsz elnök kiváló egyéni gazda volt, de — mint Kar­dos Lajos, a zóki Villám tsz elnöke mondotta, — a hatszáz hold nem ti­zenkettő. A termelőszövetkezet, a mezőgazdasági nagyüzem egyik leg­fontosabb feladatát — az állatte­nyésztés és növénytermelés össze­hangolását, a takarmánytermő terü­letek arányát meghatározni nem könnyű. Itt segítettek a járási állo­mások ellenőrei — mint Dálnöki Gyula, a bólyi Kossuth tsz-ben, — és közreműködésükkel legtöbb he­lyen reális, megvalósítható terveket készítettek, melyben jelentőségének megfelelő súllyal szerepel az állatte­nyésztés is. A kitavaszodás új helyzet, új fel­adatok elé állítja állattenyésztés' állomásainkat. Néhány nap múlva megindul a vetés, beköszönt a lege- 'őrehajtás ideje. A téli időszak le­járta után új fejezet nyílik állatte­nyésztőink munkájában: segítem' a takarmányalap megteremtésében, sokkal határozottabban közreműköd­ni az állattenyésztési hozamok eme 'ésétoen, az állatorvosokra támasz­kodva széles állategészségügyi moz­galmat kell megteremteniük. Az első és legfontosabb — az ál- 'attenyésztés alapjának — a takar­mányok bőségének megteremtése. Megyénk nagy takarmánytermő te­rületekkel, rendelkezik, földjéből 104.000 hold rét és legelő — több­ségében elhanyagolt, gondozatlan gaztenger. Ha csak azt érjük el az 'dei tavaszon, hogy megfogasolják va’amennyit és kiirtják róla a tüs­kéket, kökénybokrokat, levezetik a mélyebb részekben összegyülemlett fűgyilkoló vizet — sokezer szarvas- marha egész téli szénáját biztosít­juk. A járási állattenyésztő állomá­sok — mint ahogy a szigetvári járás­ban már meg is kezdték — a köz­ségi termelési bizottságokkal együtt­működve hassanak oda, hogy mint a becafai és nemeskei dolgozó pa­rasztok — trágyázzák meg és hoz­zák rendbe a legelőket. De nemcsak rétiből és legelőből áll a takarmány­termő terület — nem nélkülözhet­jük a szántóföldön termett takar­mány-féleségeket, különösen a pillan- gósviráguakat, lucernát, lóherét sem. Lucerna és lóheremag kevés áll ren­delkezésünkre, az állattenyésztő ál­lomások necsak a meglévő helyes felhasználására, hanem arra is ügyel jenek, hogy elősegítsék a termelő- szövetkezetek egymás közti cseréjét az egyéni gazdák egymás közötti cseréjét is. Sok termelőszövetkezet*- bein akad még fölösen lóhere és lu­cernamag, amelyet kisegítésképpen átadhat más, megszorult termelő- szövetkezetnek. Az állattenyésztő ál­lomások körzeti ellenőrei segítsék slő ennek a cserének 'kialakulását. A zöldtakarmany lehetővé teszi majd, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsanak állattenyésztőink a hoza­mok emelésére. Ahol elegendő ta­karmány áll rendelkezésre, segítse­nek a háromszori fejés és más. a termelést fokozó módszerek 'beveze­tésében és az abraktakarmányokíná' valamennyi termelőszövetkezetben vezessék be a hozamokhoz mért egyedi takarmányozást., Az állatte­nyésztő állomások már eddig is fog­lalkoztak szakmai oktatással, hiszen a tél folyamán 27 községben tartot­tak esti tanfolyamot, — de a tavasz­tól kezdve a gyakorlatban 'kel meg­tanítani állattenyésztőinket az állat­tartás és tenyésztés csinjára-binjára. hogy a szakértelem növekedésével emelkedhessen az álatok termelé­kenysége is. A tavasz új föladatait állattenyész­tő állomásaink, ha bátran támasz­kodnak a pártszervezetekre, a közsé­gi termelési bizottságokra — a dol­gozó parasztokra, — éppen olyan jó’ meg tudják oldani, mint az áttelel- tetést, parasztságunk hasznára, egész népgazdaságunk javára. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Versenyben az adott szó teljesítéséért Nagy figyelemmel kíséri most az országban mindenki a szénbányászok hősies munkáját. A pécsi szénbá­nyák munkásai átérzik ezt a felelős­séget, a komlóiakkal való versenyük napról-napra új gyümölcsöt hoz. A pécsi aknák versenyében a Széche- nyi-akna vezet idáig, március 4-ig 100,1 százalékos teljesítményével. Körletek és csapatok dolgozói ered­ményéből tevődik össze ez a siker. Fenyvesi Károly körlete havi esedé­kes tervét 4-ig 107.9 százalékra való­sította meg. Napi teljesítménye ezt jóval meghaladja. Gulyás István kör let* Fenyvesléket is elhagyja, havi esedékes tervét már eddig is 13.5 százalékkal haladta túl. Béke-akna a pécsi bányák verse­nyének második helyezettje. Most azonban elmaradnak előirányzatuk­tól, esedékes havi tervük teljesítésé­ben 2.6 százalékra állnak. Tóth Jó­zsef (22) körlete már 1-e óta őrzi a pécsi szénbányák körletei versenyé­ben az elsőséget. Napi 120 százalé­kos teljesítményük is igazolja lelkes munkájukat. A csapatok közötti vetélkedésben is nagyszerű eredmények születtek 4-én. Pernecfeer Jakab István-aknai csapata ezen a napon kétszeres előirányzatot teljesített. 200 százalé­kot. Az András-aknán dolgozó Bu- kovszki Gyula csapata havi esedé­kes tervét 125 százalékra valósítot­ta meg. István-akna dolgozói tudják, úgy emelkedik aknájuk teljesítménye is, ha ők maguk helytállnak a terme­lésben. Mészáros Sándor vájár 275 százalékos teljesítménye híven tük­rözi ezt a felismerést, Horváth La­jos (3), Kordé Pál (5) és Kreutzer Ijajos váll-váll mellett halad, mind­hármuk teljesítménye egyenként 209 százalék. István-akna márciusban nem akar adós maradni A pécsszabolcsi István-akna dolgo­zói februárban nem teljesítették fo­gadalmukat, sőt adósai maradtak az országnak, — havi tervüket 98 száza­lékra teljesítették. A fizikai és mű­szaki dolgozók e csorbát márciusban ki akarják köszörülni, terven felül akarnak szenet adni a hazának és fogadalmukat is valóra akarják vál­tani. A -műszaki vezetők máris jelentős intézkedéseket tettek, hogy a terv teljesítését biztosítsák. A nyugati bányamező fejtései februárban el- meddültek, — nagyrészt ez az oka a februári lemaradásnak. E hónapban két nagyteljesítményű fejtést indíta­nak be. amelyek műszakonként 260- 280 csille szenet szállítanak. Ezen­kívül új fejtést készítenek elő a ke­leti bányamezőben is. A termelő csapatok sokszor pa­naszkodnak azért, hogy akadályozza munkájukat egyes éjszakai műszak­ban dolgozó előkészítő csapatok ha­nyagsága. E téren, is van javítani­való István-aknán. de javítani kell az e’.ővájási és termelési csapatok rendszeretetét is. Ugyanis előfordul, hogy az elövájási és a termelő csa­patok a légvágatokat rendetlenül hagyják és emiatt az előkészítő csa­patoknak hosszú órákat kell eltölte- niök, míg rendbe hozzák aj vágatot és megkezdhetik a faadást. A műszaki vezetők, hogy emeljék a fej teljesítményt, az eddiginél jobb beosztással szervezik meg a csapato­kat. E Jobb beosztás biztosítása ér­dekében meghallgatják a dolgozók véleményét, tanácsait, mérlegelik az egyes dolgozók munkateljesítményét. Ezek az intézkedések kétségtele­nül sokat jelentenek ahhoz, hogy István-akna mielőbb teljesítse tervét ’és fogadalmát. Komoly harc folyik minden csille szén kitermeléséért. Március hónapban a tervüket túl­teljesítek sorát Rózsa Ferenc elvtárs 17 tagú csapata nyitotta meg, amely az első műszakon 100 csille szén he­lyett 108 csillét termelt. Jól segítik a fejtési csapatokat Bányákban — így István-aknán is, — fontos fetodata: kell edvégevaniök a mozoonyyezelóknek. Apró, sűrített levegővel mozgó mozdonyaikkal jár­ják a vágatokat és összegyűjtve a csapatok által megtöltött, csalié kel, az aknához vontatják, hogy onnan aztán a napszintre kerüljenek. István-aknán Bugyiik Géza, Bö- röcz Mihály és Falóért Károly elv- társak feladatuk tudatában végzik munkájukat. Otr.. ahol ők dolgoznak, a csapatok nein panaszkodnak üres- csillehiiányra. A három mozdonyve­zető azt tekinti: hogyan tud leg­többet tenni a szén termelés fokozá­sáért. Például nem várják meg, hogy a rendezőn összegyűljön 60 lirescaille. hanem, ha kell, elindul­nak a fejtésekhez 40—60 darabbal is, Fáradságot nem ismerő munkájuk­kal jól segítik a fejtési csapatokat Felhívás i tsz-ek nőtagjaiiioz A tavasz közeledtére a mágnest Ruikosi termelőszövetkezet asszonyai elhatározták, hogy a peírtkongresszus tiszteletére ők is műn loaf elajánl as t tesznek is versenyre hívják megyénk vtdamrnnyi termelőszövetkezete asz., szonnyait, lányait. Versenykihívásuk igy hangzik: Vállaljuk a III. pártkongresszus tiszteletére, hogy valamennyi asszony társunkkal a növénytermesztésben az év folyamán 200 munkaegységet szer­ziink. Vállaljuk, hogy a háztáji után járó egész esztendei baromfi- is tojásbe- adáSunkal már az első negyedévben teljesíi jük. « Vállaljuk■ hogy résztvesziink • Kelless több baromfit‘‘ mozgalomban és ezzel is hozzájárulunk népünk jobb ellátásához. Párosversenyre hívjuk a közelünji- ben lévő kaposszekcsői Táncsics tsz asszonyait is. Mi, a mágocsi Rákosi tsz MXDSZ tagjai győztesként akurunk kikerül_ ni ebből a léersenybfi1. FODOR 1STVANNÉ, CSONGRÁDI JANOSNS, DUDÁS ZOLTANNÉ. Lelriiismeretleiispg a pécsi ÁFORT kirendeltségen, — amelynek felelősei Kaposváron vanna k Panasz kíséretében került szer­kesztőségünkbe az V-ös Ásványolaj Értékesítő Vállalat kaposvári köz­A levél nyomában idultunk el, hogy megnézzük, kinek is szól az ilyen ultimátumszerű felszólítás. Sok vizsgálódás nem kellett hozzá. Ezek az emberek becsületes dolgo­zók és azért fáradoznak, hogy idei­ben eljusson a gépkocsivezetőknek, motorosoknak a szükséges benzin és olaj, hogy pillanatnyi fennakadás se legyen a gépjárműkön.lekedésben. Tehát az alkotmány biztosította jo­gok és kötelességek éppen úgy meg­illetik őket is, mint a többi dolgo­zót. Ezzel sajnos, úgylétszik, vajmi keveset törődnek a kaposvári köz­pontban. Beszéljenek a tények. Kelemen Tibor, a Rákóczi-úti benzinkút kezelője map a negyedik éve dolgozik az ÁFORT-nál. Arról azonban még sohasem kérdezték meg, mikor szeretne szabadságra menni. Nem is csoda, mint ez kide­rül szavából: — Mi csak bejövünk ide dolsKni, aztán hazamegyürík, felvesszük a fi­zetésünket s így zajlik az élet. — A szakszervezet? Megbízottai még egyetlen egyszer sem kerestek fel bennünket munkahelyen. Pedig len­ne mit elmondani nekik. Nem ka­punk mosdószereket. Ruhát meg olyat adnak, ami egy nagyobb nö­vésű gyereknek sem felel meg. De őszintén szólva nem is tudom, ki az pontjának körlevele. A pécsi kiren­deltség dolgozói küldték. így szól néhányi sora: ÜB-elnök. A Kórház-téri benzinkút kezelőjé­nek, Berta Imrének is régi vágya, nogy eljusson egyszer gyógyvizű für­dőre. 1927 óta dolgozik ebben a szakmá­ban, s mikor kérte, hogy ezt (egyék iehetővé, neki és felesége számára, kereken kijelentették, erről szó sem lehet. Régóta gyö.ri már tüdő- és szívtágulás, ráadásul gyomorsav- hiá.ny is, de panaszával hiába for­dult akár a kirendeltséghez, akár a központhoz. — Még szerencse, hogy hallgatólagosan beleegyeztek, hogy agy kis benzilnmeleigedőt készítsek télire. A kirendeltség telepén sem kü­lönb a helyzet. — Korábban kellett volna jönni az elvtársnak — mond­ják csaknem egyszerre az olajkiadók. Mikor a szabadságra terelődik a szó, lemondóan intenek. — Nem kér­dezik meg azt tőlünk sosem, mikor szeretnénk kivenni azt a 13—14 na­pot. Egyszer csak jön az ukáz, s ha tetszik, nem tetszik, menni keli. így mondja Font Ádám. Megértjük — folytatja tovább, — hogy a nyá­ri szezon idején naigy szükség van a munkánkra, de egyszer már jó volna, ha elmehetoénk nyáron is szabadságra. — A fizetéssel is baj van, —avat­kozik a beszélgetésbe Krisztién Ist­ván. — Kétszázféle olajat és ben­zint kezelünk, ennek ellenére mégis csak segédmunkási állományban va­gyunk. A fizetésünk pedig az éjjeli­őrét sem éri eL Hogyan lehetne változtatni? Régóta feszegetjük mi már ezt. Voltam a központban Ls Kaposvá­ron, de ott újabban már szóba sem állnak velem, vagy pedig letorkol­nak. Már egy éve lehet annak, hogy javasoltuk, vezessék be nálunk a teljesítménybért. Számolga.tak is akkoriban, de változás csak nem történt. — Régi óhaja már a telep dolgozóinak, hogy kapjanak egy egészséges mosdót, öltözőt és ebéd­lőt. Jelenleg csak 2-5x3.5 méterre« füstös helyiség szolgálja mindezt. A kézmosót egyszerűen a drága ben­zin helyettesíti. Mindezek a problémák régóta is­mertek a kaposvári központban. Ér­tesültek erről táviratban, levélben, február elején pedig eljutott hozzá­juk a dolgozók kollektív szerződésé­nek tervezete is, melyben fürdőt, mosdót, ebédlőt s a többi problémák rendezését kérik. Időszerű lenne ezen elgondolkoz­ni a kaposvári központ vezetőinek, s főleg cselekedni. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne íróasztal mel­let: gyártsaaiak rosszul megfogalma­zott önkényeshangú végrehajtási uta sításokat, hanem jöjjenek a dolgo­zók közé. A szabadságolás ügye is megoldódnék, ha látnák a központ vezetői — és ezért a helyi kirendelt­ség vezetője, Kővári Ede is (ehe:ne lépéseket —, hogy most minden in­tézkedés mögött a dolgozó ember áliL így elejét lehet venni azoknak az állapotoknak, melyek jelenleg ural­kodnak a pécsi AFORT ki rendeltsé­gen. „Valamennyi kirendeltségnek és kútnak! Közöljük, hogy a inai napon kiküldöttünk (így!) az 1954. évi sza­badságolási engedélyeket. A szabadságolási engedélyek betartásához a legszigorúbban ragaszkodunk és indok nélküli eltérésekért a kirendelt- ségvezető elvtársakat fegyelmileg fogjuk felelősségre vonni.. Kaposvár, 1954. február 22. Léhmann Antalné igazgató."

Next

/
Oldalképek
Tartalom