Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-06 / 55. szám
DUNÁNTÚLI mÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!-----------------------------------------------------------------------------V A MAI SZAMBÁN: T. M. IMotor eFvtúrg nyilatkozat* a bérltei értékértét eredményeiről (2. o.) — J. Ty. Lessjak rtvtórs Komlón és Villányban (S. o.) — in, Fonyó Miklós váRalom. .. (3. o.) — „Biztosítják * gazda# termés előfeltételeit, a jó vetőmagot“ (3. o.) — Ünnepélyesen megnyitották a Szór jot Film Ünnepét (4. o.) — Védekearfnk ar árvizek és belvizek ellen (4. o.) \_________________________________________________' AI MDP B ARANYAM EGYE! PÁRTB I 2 O TTJ ÁGÁN A K LAPJA X*. ttn. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ARA 50 FHXER SZOMBAT. 19*4 MÁRCIUS « Állattenyésztési szakembereink nagyszerű feladata Négyhónapos munkára tekintenek Eza áUitateny ész tésün k új irányí- ^ szerved — a járási ádlattenyéseté- 11 állomások és megyei igazgatósá- *>|A- A negyedévnél is alig több idő rövid ahhoz, hogy munkájuk ered- n'énye már a termelt tej tízezer liléiben visszatükröződhetne —bár 6 villányi járásban, ahol jórészt az ® közreműködésük nyomán 5.2 liter- r® 5.7 Literre emelkedett a termelő- ^ Vetkezeti tehenészetek fejési átlaga " erre is volt példa. A négy hó- E rövid idő — de mégis elegendő Eaik rnegáltapíi-ására, hogy dere- 888 munkájukkal megoldották földiáik első részét. Kormányunk a szovjet példa nyomán azért hozta létre a járási állat- tetlyésztési áMomások hálózatát, hogy álla (tenyésztő szakemberek köz- Veténül segíthessenek a dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeti Ebtenyésztőknek jófajbájú, bőtejelő Epora állatok kii tenyésztésé ben. A dgalakulásukkar szakkáderhiány- El küzdő állattenyésztési állomé- í?k hármas feladat megoldásával ta- Eák szemben magukat: biztosítani ? jó takarmánytermés alapos felhasználását — jól átteleltetni a jó- ^ágokat, megindítani a tenyésztői Erikát és harmadszor — segíteni a Enelöszövetikezetek állattenyésztési E^ei elkészíléfiében. Az átteleltetés előkészítésében is- ÍJttték meg először termelőszövet- , ■'-eteink a járási álla ttenyésztő áldások körzeti ellenőrei1.. Megállapították a jószágok létszámát, kongóját, felmérték a takarmánykész- 6tét és elkészítették a öakarmány- ^'rleget. Ez volt az első alkalom, Eikor jóformán minden termelő- bövetkezetben tudományos megala- JEottsággal kezdődőit, a jószágok ta- Emányozása. Sok tormelőszövetke- *®ti elnök és állattenyésztő tanulta dg tőlük az egyéni parasztgazda- fokban még dívó okszerűtlen, pa- Eló Oaikarmányozás helyett a me- f szdasági nagyüzem állattenyésztések számító, pontos irányításéit. — Est, a tava.sz, a legelőrehajtás kü- Ebén megállapítható: áLLatállomá- hyunk jól á(Ivelelt, nemcsak létszámuk, de termelésük is növekedett. Az áttelóltetés megszervezésével hfyidőben teremtették meg a tenyész j í munka megindulásának feltéte- E is. Az új kormányprogramm meg- ■kle.nóse előtti esztendőkben lanyhult 8 tenyésztőmunka, alábbhagyott a ;enyésztői kedv. A mezőgazdasági Enelés fellendítéséről hozott hatá- P°zat után gyökeres fordulat történt: 8 Parasztság új kedvvel, rég nem lá- E Lgykezettel kezdett a tenyésztő- Enká-nak. A járási állattenyésztési a}lomások feladata volt, hogy a régi Ez&könyvi adatok rendbehoeásával, 82 új törzskönyvi megfigyelés alá v°at jószágok ezreivel, jóminőeégű hpaállsj.ok irányításával, siessen sejkségükre. A téli időjárás viszontag- Eaival megküzdve — alapos munkát végeztek. 1953 november elején mindössze 1839 törzskönyvezett Szarvasmarhát tartottak nyilván, ez 8 szám a mai napig 6268-ra — több, minit háromszorosára emelkedett és Edbeszedték a régi nyilvántartáso- E is. . Mutatkoznak már eredmények állattenyésztésünk legelhanyagoltabb épületén — a községi apaállatok Eidozásében is. Az ősszel még olyan 18 előfordulhatott — például Kővágó- Ellősön, — hogy az értékes tenyész- ^Katok elkallódtak és gondozó hiányában — igy Vasason — „társadalmi munkában“ etették őket. Az ál- mttenyésztő állomások dolgozói jaguárban felülvizsgálták a községek 88 termelőszövetkezetek apaállatait, 02 alkalmatlanokat, több, mint negy- yenet kiselejteztek, a több éve egy helyen tartott bikákat a tenyésztés megjavítására más községeikbe irányították és gondoskodtak a nagy Eéket képviselő apaállatok megölelő itakarmányozásáról is. A törzskönyvezés kiterjesztésével ftz apaállatok ügyének rendezésével kedvező helyzet alakult M a községek és a termelőszövetkezetek állattenyésztésében. Az állattenyésztési állomások ezután bekapcsolódhattak a termelőszövetkezetek éves tervei elkészítésébe, ahol nagy szükség volt rájuk. Legtöbb tsz elnök kiváló egyéni gazda volt, de — mint Kardos Lajos, a zóki Villám tsz elnöke mondotta, — a hatszáz hold nem tizenkettő. A termelőszövetkezet, a mezőgazdasági nagyüzem egyik legfontosabb feladatát — az állattenyésztés és növénytermelés összehangolását, a takarmánytermő területek arányát meghatározni nem könnyű. Itt segítettek a járási állomások ellenőrei — mint Dálnöki Gyula, a bólyi Kossuth tsz-ben, — és közreműködésükkel legtöbb helyen reális, megvalósítható terveket készítettek, melyben jelentőségének megfelelő súllyal szerepel az állattenyésztés is. A kitavaszodás új helyzet, új feladatok elé állítja állattenyésztés' állomásainkat. Néhány nap múlva megindul a vetés, beköszönt a lege- 'őrehajtás ideje. A téli időszak lejárta után új fejezet nyílik állattenyésztőink munkájában: segítem' a takarmányalap megteremtésében, sokkal határozottabban közreműködni az állattenyésztési hozamok eme 'ésétoen, az állatorvosokra támaszkodva széles állategészségügyi mozgalmat kell megteremteniük. Az első és legfontosabb — az ál- 'attenyésztés alapjának — a takarmányok bőségének megteremtése. Megyénk nagy takarmánytermő területekkel, rendelkezik, földjéből 104.000 hold rét és legelő — többségében elhanyagolt, gondozatlan gaztenger. Ha csak azt érjük el az 'dei tavaszon, hogy megfogasolják va’amennyit és kiirtják róla a tüskéket, kökénybokrokat, levezetik a mélyebb részekben összegyülemlett fűgyilkoló vizet — sokezer szarvas- marha egész téli szénáját biztosítjuk. A járási állattenyésztő állomások — mint ahogy a szigetvári járásban már meg is kezdték — a községi termelési bizottságokkal együttműködve hassanak oda, hogy mint a becafai és nemeskei dolgozó parasztok — trágyázzák meg és hozzák rendbe a legelőket. De nemcsak rétiből és legelőből áll a takarmánytermő terület — nem nélkülözhetjük a szántóföldön termett takarmány-féleségeket, különösen a pillan- gósviráguakat, lucernát, lóherét sem. Lucerna és lóheremag kevés áll rendelkezésünkre, az állattenyésztő állomások necsak a meglévő helyes felhasználására, hanem arra is ügyel jenek, hogy elősegítsék a termelő- szövetkezetek egymás közti cseréjét az egyéni gazdák egymás közötti cseréjét is. Sok termelőszövetkezet*- bein akad még fölösen lóhere és lucernamag, amelyet kisegítésképpen átadhat más, megszorult termelő- szövetkezetnek. Az állattenyésztő állomások körzeti ellenőrei segítsék slő ennek a cserének 'kialakulását. A zöldtakarmany lehetővé teszi majd, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsanak állattenyésztőink a hozamok emelésére. Ahol elegendő takarmány áll rendelkezésre, segítsenek a háromszori fejés és más. a termelést fokozó módszerek 'bevezetésében és az abraktakarmányokíná' valamennyi termelőszövetkezetben vezessék be a hozamokhoz mért egyedi takarmányozást., Az állattenyésztő állomások már eddig is foglalkoztak szakmai oktatással, hiszen a tél folyamán 27 községben tartottak esti tanfolyamot, — de a tavasztól kezdve a gyakorlatban 'kel megtanítani állattenyésztőinket az állattartás és tenyésztés csinjára-binjára. hogy a szakértelem növekedésével emelkedhessen az álatok termelékenysége is. A tavasz új föladatait állattenyésztő állomásaink, ha bátran támaszkodnak a pártszervezetekre, a községi termelési bizottságokra — a dolgozó parasztokra, — éppen olyan jó’ meg tudják oldani, mint az áttelel- tetést, parasztságunk hasznára, egész népgazdaságunk javára. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Versenyben az adott szó teljesítéséért Nagy figyelemmel kíséri most az országban mindenki a szénbányászok hősies munkáját. A pécsi szénbányák munkásai átérzik ezt a felelősséget, a komlóiakkal való versenyük napról-napra új gyümölcsöt hoz. A pécsi aknák versenyében a Széche- nyi-akna vezet idáig, március 4-ig 100,1 százalékos teljesítményével. Körletek és csapatok dolgozói eredményéből tevődik össze ez a siker. Fenyvesi Károly körlete havi esedékes tervét 4-ig 107.9 százalékra valósította meg. Napi teljesítménye ezt jóval meghaladja. Gulyás István kör let* Fenyvesléket is elhagyja, havi esedékes tervét már eddig is 13.5 százalékkal haladta túl. Béke-akna a pécsi bányák versenyének második helyezettje. Most azonban elmaradnak előirányzatuktól, esedékes havi tervük teljesítésében 2.6 százalékra állnak. Tóth József (22) körlete már 1-e óta őrzi a pécsi szénbányák körletei versenyében az elsőséget. Napi 120 százalékos teljesítményük is igazolja lelkes munkájukat. A csapatok közötti vetélkedésben is nagyszerű eredmények születtek 4-én. Pernecfeer Jakab István-aknai csapata ezen a napon kétszeres előirányzatot teljesített. 200 százalékot. Az András-aknán dolgozó Bu- kovszki Gyula csapata havi esedékes tervét 125 százalékra valósította meg. István-akna dolgozói tudják, úgy emelkedik aknájuk teljesítménye is, ha ők maguk helytállnak a termelésben. Mészáros Sándor vájár 275 százalékos teljesítménye híven tükrözi ezt a felismerést, Horváth Lajos (3), Kordé Pál (5) és Kreutzer Ijajos váll-váll mellett halad, mindhármuk teljesítménye egyenként 209 százalék. István-akna márciusban nem akar adós maradni A pécsszabolcsi István-akna dolgozói februárban nem teljesítették fogadalmukat, sőt adósai maradtak az országnak, — havi tervüket 98 százalékra teljesítették. A fizikai és műszaki dolgozók e csorbát márciusban ki akarják köszörülni, terven felül akarnak szenet adni a hazának és fogadalmukat is valóra akarják váltani. A -műszaki vezetők máris jelentős intézkedéseket tettek, hogy a terv teljesítését biztosítsák. A nyugati bányamező fejtései februárban el- meddültek, — nagyrészt ez az oka a februári lemaradásnak. E hónapban két nagyteljesítményű fejtést indítanak be. amelyek műszakonként 260- 280 csille szenet szállítanak. Ezenkívül új fejtést készítenek elő a keleti bányamezőben is. A termelő csapatok sokszor panaszkodnak azért, hogy akadályozza munkájukat egyes éjszakai műszakban dolgozó előkészítő csapatok hanyagsága. E téren, is van javítanivaló István-aknán. de javítani kell az e’.ővájási és termelési csapatok rendszeretetét is. Ugyanis előfordul, hogy az elövájási és a termelő csapatok a légvágatokat rendetlenül hagyják és emiatt az előkészítő csapatoknak hosszú órákat kell eltölte- niök, míg rendbe hozzák aj vágatot és megkezdhetik a faadást. A műszaki vezetők, hogy emeljék a fej teljesítményt, az eddiginél jobb beosztással szervezik meg a csapatokat. E Jobb beosztás biztosítása érdekében meghallgatják a dolgozók véleményét, tanácsait, mérlegelik az egyes dolgozók munkateljesítményét. Ezek az intézkedések kétségtelenül sokat jelentenek ahhoz, hogy István-akna mielőbb teljesítse tervét ’és fogadalmát. Komoly harc folyik minden csille szén kitermeléséért. Március hónapban a tervüket túlteljesítek sorát Rózsa Ferenc elvtárs 17 tagú csapata nyitotta meg, amely az első műszakon 100 csille szén helyett 108 csillét termelt. Jól segítik a fejtési csapatokat Bányákban — így István-aknán is, — fontos fetodata: kell edvégevaniök a mozoonyyezelóknek. Apró, sűrített levegővel mozgó mozdonyaikkal járják a vágatokat és összegyűjtve a csapatok által megtöltött, csalié kel, az aknához vontatják, hogy onnan aztán a napszintre kerüljenek. István-aknán Bugyiik Géza, Bö- röcz Mihály és Falóért Károly elv- társak feladatuk tudatában végzik munkájukat. Otr.. ahol ők dolgoznak, a csapatok nein panaszkodnak üres- csillehiiányra. A három mozdonyvezető azt tekinti: hogyan tud legtöbbet tenni a szén termelés fokozásáért. Például nem várják meg, hogy a rendezőn összegyűljön 60 lirescaille. hanem, ha kell, elindulnak a fejtésekhez 40—60 darabbal is, Fáradságot nem ismerő munkájukkal jól segítik a fejtési csapatokat Felhívás i tsz-ek nőtagjaiiioz A tavasz közeledtére a mágnest Ruikosi termelőszövetkezet asszonyai elhatározták, hogy a peírtkongresszus tiszteletére ők is műn loaf elajánl as t tesznek is versenyre hívják megyénk vtdamrnnyi termelőszövetkezete asz., szonnyait, lányait. Versenykihívásuk igy hangzik: Vállaljuk a III. pártkongresszus tiszteletére, hogy valamennyi asszony társunkkal a növénytermesztésben az év folyamán 200 munkaegységet szerziink. Vállaljuk, hogy a háztáji után járó egész esztendei baromfi- is tojásbe- adáSunkal már az első negyedévben teljesíi jük. « Vállaljuk■ hogy résztvesziink • Kelless több baromfit‘‘ mozgalomban és ezzel is hozzájárulunk népünk jobb ellátásához. Párosversenyre hívjuk a közelünji- ben lévő kaposszekcsői Táncsics tsz asszonyait is. Mi, a mágocsi Rákosi tsz MXDSZ tagjai győztesként akurunk kikerül_ ni ebből a léersenybfi1. FODOR 1STVANNÉ, CSONGRÁDI JANOSNS, DUDÁS ZOLTANNÉ. Lelriiismeretleiispg a pécsi ÁFORT kirendeltségen, — amelynek felelősei Kaposváron vanna k Panasz kíséretében került szerkesztőségünkbe az V-ös Ásványolaj Értékesítő Vállalat kaposvári közA levél nyomában idultunk el, hogy megnézzük, kinek is szól az ilyen ultimátumszerű felszólítás. Sok vizsgálódás nem kellett hozzá. Ezek az emberek becsületes dolgozók és azért fáradoznak, hogy ideiben eljusson a gépkocsivezetőknek, motorosoknak a szükséges benzin és olaj, hogy pillanatnyi fennakadás se legyen a gépjárműkön.lekedésben. Tehát az alkotmány biztosította jogok és kötelességek éppen úgy megilletik őket is, mint a többi dolgozót. Ezzel sajnos, úgylétszik, vajmi keveset törődnek a kaposvári központban. Beszéljenek a tények. Kelemen Tibor, a Rákóczi-úti benzinkút kezelője map a negyedik éve dolgozik az ÁFORT-nál. Arról azonban még sohasem kérdezték meg, mikor szeretne szabadságra menni. Nem is csoda, mint ez kiderül szavából: — Mi csak bejövünk ide dolsKni, aztán hazamegyürík, felvesszük a fizetésünket s így zajlik az élet. — A szakszervezet? Megbízottai még egyetlen egyszer sem kerestek fel bennünket munkahelyen. Pedig lenne mit elmondani nekik. Nem kapunk mosdószereket. Ruhát meg olyat adnak, ami egy nagyobb növésű gyereknek sem felel meg. De őszintén szólva nem is tudom, ki az pontjának körlevele. A pécsi kirendeltség dolgozói küldték. így szól néhányi sora: ÜB-elnök. A Kórház-téri benzinkút kezelőjének, Berta Imrének is régi vágya, nogy eljusson egyszer gyógyvizű fürdőre. 1927 óta dolgozik ebben a szakmában, s mikor kérte, hogy ezt (egyék iehetővé, neki és felesége számára, kereken kijelentették, erről szó sem lehet. Régóta gyö.ri már tüdő- és szívtágulás, ráadásul gyomorsav- hiá.ny is, de panaszával hiába fordult akár a kirendeltséghez, akár a központhoz. — Még szerencse, hogy hallgatólagosan beleegyeztek, hogy agy kis benzilnmeleigedőt készítsek télire. A kirendeltség telepén sem különb a helyzet. — Korábban kellett volna jönni az elvtársnak — mondják csaknem egyszerre az olajkiadók. Mikor a szabadságra terelődik a szó, lemondóan intenek. — Nem kérdezik meg azt tőlünk sosem, mikor szeretnénk kivenni azt a 13—14 napot. Egyszer csak jön az ukáz, s ha tetszik, nem tetszik, menni keli. így mondja Font Ádám. Megértjük — folytatja tovább, — hogy a nyári szezon idején naigy szükség van a munkánkra, de egyszer már jó volna, ha elmehetoénk nyáron is szabadságra. — A fizetéssel is baj van, —avatkozik a beszélgetésbe Krisztién István. — Kétszázféle olajat és benzint kezelünk, ennek ellenére mégis csak segédmunkási állományban vagyunk. A fizetésünk pedig az éjjeliőrét sem éri eL Hogyan lehetne változtatni? Régóta feszegetjük mi már ezt. Voltam a központban Ls Kaposváron, de ott újabban már szóba sem állnak velem, vagy pedig letorkolnak. Már egy éve lehet annak, hogy javasoltuk, vezessék be nálunk a teljesítménybért. Számolga.tak is akkoriban, de változás csak nem történt. — Régi óhaja már a telep dolgozóinak, hogy kapjanak egy egészséges mosdót, öltözőt és ebédlőt. Jelenleg csak 2-5x3.5 méterre« füstös helyiség szolgálja mindezt. A kézmosót egyszerűen a drága benzin helyettesíti. Mindezek a problémák régóta ismertek a kaposvári központban. Értesültek erről táviratban, levélben, február elején pedig eljutott hozzájuk a dolgozók kollektív szerződésének tervezete is, melyben fürdőt, mosdót, ebédlőt s a többi problémák rendezését kérik. Időszerű lenne ezen elgondolkozni a kaposvári központ vezetőinek, s főleg cselekedni. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne íróasztal mellet: gyártsaaiak rosszul megfogalmazott önkényeshangú végrehajtási uta sításokat, hanem jöjjenek a dolgozók közé. A szabadságolás ügye is megoldódnék, ha látnák a központ vezetői — és ezért a helyi kirendeltség vezetője, Kővári Ede is (ehe:ne lépéseket —, hogy most minden intézkedés mögött a dolgozó ember áliL így elejét lehet venni azoknak az állapotoknak, melyek jelenleg uralkodnak a pécsi AFORT ki rendeltségen. „Valamennyi kirendeltségnek és kútnak! Közöljük, hogy a inai napon kiküldöttünk (így!) az 1954. évi szabadságolási engedélyeket. A szabadságolási engedélyek betartásához a legszigorúbban ragaszkodunk és indok nélküli eltérésekért a kirendelt- ségvezető elvtársakat fegyelmileg fogjuk felelősségre vonni.. Kaposvár, 1954. február 22. Léhmann Antalné igazgató."
