Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

MM FFFWTTAr 13 IN A P L O PART ÉS PARI ÉPÍTÉS A vezeiősé^válasxt᧠hírei A kis;al<abfa'vai pártszerve­az eimúlít napokban válasz­totta újjá vezetőségét. Számvetés '"Olt ez a taggyűlés, ahol a párttag­ig megbeszélte, milyen eredménye­tet ért el a pártszervezet, milyen hibák vannak. A beszámoló és a hozzászólások is foglalkoztak azzal hógy a pártoíikivülieiket elhanyagol­tuk, — nem erpsítél.tük a pártot be­csületes, egyéni gazdákkal. Ezen a hibán igyekezünk javítani. Pécsi elvtársat is megválasztották ai vezetőségbe. Az egyéni gazdák, Párton kívüliek is megelégedéssel fo­gadták ezt, mert tudják, hogy ügyü­ket .szívén viseli. ígéretet tettek hogy jól felkészülnek a tavaszi mun­kára. A műtrágyát már legtöbben he is szerezték, most javítják gépei­ket, szerszámaikat, tisztítják a ta­vaszi vetőmagot. Fény ősi Pál, ifj- hukács Sándor és még sokan trá­gyát Hordanak a földekre." Már alig néhány kocsival lehet a házaknál találni. Az egész falu egy emberként fo­gúja meg, hogy időben felkészülve te majd a tavaszi munkákhoz, ez­zel is. elősegítve a kormányprogramra ®: mezőgazdaság fejlesztéséiből szóló határozat végrehajtását. Lovász József Kisjakabfalva ■k A siklósi járási alapszerveze­tagságának 85—90 százaléka n,egjelenik a vezetőséget újjáválasz­tó taggyűléseken. Ezekre a taggyű­lésekre a párttagság megnövekedett aktivitása jellemző. Nagy segítséget adnak ehhez az alapos gonddal, kol­lektiv munkával készített beszámo­lók. Tüzetesen tárgyalják az alap- tervezet kétcsztcndős munkáját, le8inkább a KV határozata utáni idő s*ak eredményeit, hibáit. Részletesen elemzik a párt és a minisztertanács jóezögazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározatát, az ebből adódó tennivaló­kat, mint például a slklósnagyfalusi J®* pártvezetőségének beszámolójá­ban. A taggyűléseken sokan szólnak bpzzá a beszámolóhoz. Keményen, harcosan bírálják a pártvezetőséget. A siklósnagyfalusi tsz taggyűlésén többen elmondották, hogy keveset törődnek a dolgozók jogos sérelmei­vel, nem mindig intézik el kérésii- . két. Többhelyütt a mezőgazdasági Párthatározat egyes pontjaival log- alkoznak a felszólalók, konkrét ja­vaslatokat tesznek a megvalósitá- kafa. A határozati javaslatokhoz is hozzászólnak, értékes kiegészítések kel élnek. A taggyü'és elnökétől na­ivon sok függ! rajta múlik a taggyűlés zökkenőmentes lebonyolí tása, a párúonbelüli demokrácia, a párttagság jogainak tiszteletbemtar- tása. Még sok helyen hiba csúszik az elnökök munkájába, nem tudják biztos kézzel vezetni a taggyűlést. A bolyi falusi alapszervezetben .például az elnök úett javaslatot a je- ’ölőbizottság és a szavazatszedo bi­zottság tagjaira. Utár[a mindenkor feltette a kérdést: ki fogadja el a javaslatot? A taggyűlés pedig ellen­vetés nélkül megszavazta, ahelyett, hogy a kommunisták tettek volna ja­vaslatot a bizottságok tagjaira. A felsőbb pártszervek küldöttei ezt a súlyos hibát szó nélkül elnézték. A beilvárdgyulai« tsz vezetőségválasztó taggyűlésén a párttagok több javas­latot tettek, mint amennyi veze.ő- ségi tagot kellett választani. Az el­nök ezért két jelöltét nem szavaz­tatott meg és a listára sem vette fel őket. Ez a tagság jogainak súlyos megsértése. A hibák okát az elnökök fel készí­tésében kell keresni. Legtöbb alap- szervezetben ezt jól oldják meg. Az aktivisták már jóval a taggyű­lés előtt beszélgetnek a párttagok­kal arról, kikét gondolnak elnök­nek. Elmondják azt is nekik, hogy mi az elnök kötelessége. A kommu­nisták pedig javaslatot tesznek. A pártvezetőség ezeket az elvtársakat figyelmezteti, hogy alaposan tanul­mányozzák át a KV határozatát, mert lehetséges, hogy őket választ­ják. Ezzel nem Sértik meg a párt- demokráciát, a tagság akaratából olyan elnök kerül a taggyűlés eie­rn, aki jól ellátja feladatát. V A taggyűlések fontos áilo­máSGI a további feladatok meg­oldásának is. Ezeket a beszámolók nyomán elkészített határozati javas­latok jelölik meg. Néhány helyen jó, alapos gonddal készített határo­zati javaslatok kerülnek megvitatás­ra. Két hiba fordul elő gyakrabban. Az egyik, hogy a határozati javas­latok túlnyomó részben szervezeti kérdésekkel foglalkoznak, a taggyű­lések, pártesoportcrtekezletek, nép­nevelőértekezletek megtartását ha­tározzák meg. Ugyanakkor kevés bennük az elvi, politikai rész. A másik hiba az, hogy a hatá­rozati javaslatok nem tartalmaznak elvi bevezetőt és hosszúak. A palota- bozsoki gépállomáson a határozati javaslat minden bevezető nélkül ké­szült, nincs benne, hogy a taggyű­lés egyetért-e a lelépő vezetőség mun kájával, vagy sem. Tótszentgyör- gyön a járási bizottság egyik tagjá­nak „segítségével" 20 pontból álló határozati javaslat készült, amely­ben konkrét intézkedésekről vajmi kevés szó akadt. A párttagság aktivitását mutatja, hogy ilyen esetben, de máskor is, sok kiegészítő javaslatot tesznek. A bercmendi tsz-ben többen javasolták hogy a tavaszi munkák — szakaszos trágyakezelés, gépek kijavítása, —■ előkészítéséről is tegyen említést a határozat, mert ez közvetlen feladat. ¥ A járási pártbizottságok tag­jai, aktivistái sok hasznos se­gítséget nyújtanak a taggyűlések elő készítésében. Az az elvtárs azonban, aid a pócsai pártszervezet taggyűlé­séért volt felelős, nem sokat segített azzal, hogy a beszámolót maga dik íálta le, a határozati javaslatot is ő készítette el. Az ilyen segítség töb­bet árt. mint basznál, elveszd a párt­vezetőség önállóságát. Az ilyen hibák okai az ellenőrzés gyengeségében lelhetők. Ila a mo­hácsi járási pártbizottság például jobban ellenőrizte volna a lánycsók' taggyűlés előkészítéséit, akkor nem fordulhatott vohia elő, hogy a be­számoló a „Pártépítés“ cikkeire „tá­maszkodott" és néhány úgynevezett konkrétummal támasztotta azt alá. A beszámolóhoz csak hárman szól­tak hozzá. # A Téglagyári Egyesülés veze­tőségváiasztó taggyűlésén tizenkettőn szólaltak fel, bírálták a pártvezető­séget. De a maguk mulasztásairól sem feledkeztek meg! Hetesi elvtárs elmondta, hogy sokkal alaposabban tanulhatna, ha komolyabban venné a pártoktatást. Megígérte, hogy vál­toztat magatartásán. Novotni elvtárs nő is elismerte hibáit, de a pártveze­tőség szemére vetette, hogy amikor kisfia beteg volt, senki sem törődött vele és a szemmáráumról való tá­volmaradásáért akkor felelősségre vonták. Rubmczki" elvtárs is Ígére­tet tett, hogy rendszeresen felkészül a szemináriumra, őszinte önbirála tukkal elősegítették a taggyűlés munkáját.. * Pártunk III. kongresszusának tiszteletére lelkes versenymozga lom bontakozik ki. A vezetőségvá­lasztó taggyűlések — néhány kivé­telével — jól felkészítik erre a párt­tagságot. A pécsi állami gazdaság­ban a dolgozók többen hiányolták azt, hogy a gazdaság vezetősége nem bontotta fel a tervet. Emiatt nem tudtak időben felajánlást tenni. A beremendi tsz taggyűlésén többen javasolták, hogy a határozati javas­lat egyik pontja a kongresszusi ver­seny szervezéséről, irányításáról szól jón, mert ez a legközvetlenebb fel­adat, amely előreviszi a párthatáro­zat megvalósítását. Készülj'n’< lel a búza tavaszi megerősítésére — ez a mezőgazdaság legfontosabb soroalévö feladata Sterba Frigyes elvtársnak, a sellyei járási tanács főagronómusának hozzászólása BÁNYÁSZOK A SASDI QEPALLOMASON! tp ktelen kopácsolás- . , V zörgés fogad ja, a. lá- toffatóf, a komlói Bánya- 'JQpjavító üvegtetős csar- iöan. Váltót,t műsza­'jókban állandóan 150— ''0 kovács, lakatos, észter H&yos, segédmunkás dől. ■főzik itt azokon a gépe. te«,1 amelyek lenn a föld '"atyében meg könny it ik, Eredményesebbé teszik a. bányászok harcát. , Néhány nap óla azon• különös gépalkatré- "Zek kerülnek ki a szorgal >n°s esztergályosok, ková- fjok, marósok, lakatosok Jfze alól, amint egy .egy 'élórára enged a munka, ^•készül egy szivattyú, rá- jácstíssda, vagy egyéb al- ‘útrész. Rajzok kerülnek m.­. ■» s nagy gonddal fog­ták a munkagépbe r.gy-egy lrakton eke. suótöUö, vagy Hppe.n cséplőgép darabját -1 Bányagépje ritó Válla, ót a mait héten elvállal. >a’ a sásdi gépállomás pat- yT,,alását. Bárom brigádot fűid öt.t ki Sására a szere- '' kovács és villamosság, "}"t>kák végzésére. De mit fff a szerető alkatrész nH- Márpedig a jólkép. ff’t szakemberek mellett fősorban ez hiányzott fájdon. Jönnek is a ltéré. 'te* a kiküldött brigádok­Küldjétek ilyen broilz- ftersetyekatl Legalább 20 ,'jfabra van szükségünk! .lennél előbb killdltek, an- Ui jobb!“ — kusza, seb. •hu B oduáHtott írás a min- áffbronzpersely csomagoló kopó jatt. Rét napja hoz- eÓ. be Csapó János igaz. goto a sásdi gépállomásról szélmos egyéb „megrende­lés“ mellett, a, bronzperse­lyek máris ott sorakoznak a minőségi ellenőrök asz­talán. — Hogyan csináltuk1 Ahogy a gyártástervezés megkapja a, mintát, vagy a sematikus rajzot a pon­tos méretekkel, elkészítik u munkadarab műszaki rajzát, rávezetik a, műve­iéit utasításokat, s máris megindul, a munka a sza­bad gépeken, — mondja Kriszt György főműveze­tő. — Tegnap délután öt esztergapadunk dolgozott a sásdi gépállomásnak, ma délelőtt kettő. — S már mutatja is a két eszterga­padot. Az egyik mellett, egy fiatal esz tcrgályos, Sajti Lajos dolgozik. Ékszíjtár­csákui esztergáihoz s a Mellette lévő pádon Fodor József,, egy idősebb kites, más munkás kormány per­selyeket formál. — Tegnapelőtt kérték hinti munkásaink, s ma. már viszik is a legszük­ségesebb alkatrészeket. — Nem akarjuk, hogy egy percre is megáll mn amim ka a sásdi gépállomáson alkatrészhiány miatt — mondja Csapó János igaz­gató. — Több mint két­száz traktor és munka. gépalkatrész készül itt műhelyünkben. JVIéhány perc múlva. t ’ már a mecsekjánosi újra kanyarodik velünk a flirgc kis Skoda. Csomag­tartójában ott 1,lak e* értékes alkatrészek, As-J autó szaporán falja a kilo­métereket. Egyszerre csak ott állunk a sásdi gépál­lomás hatalmas, udvarán. ónapot! — köszö­nünk rá egy ■idősebb búcsúra, aki egy pillanatra kiles szemvédő­je mögül az auló érkezé­sére. — Jószerencsét! — fele­li rá, s iebből máris kide­rül, hogy ő is a komlóiak közül való. Villamos he. gesztökészülckével egy há­lókocsi. rúdja végén tünte­ti el a traktor vontató horga által mart sebeket. — O. f. vannak a. többiek a kovácsműhelyben — mondja, s máris folytatja munkáját. S valóban ott találjuk őket ugyancsak nagy mun kában. Egy hármas eke alakul kezük alatt. Réh Jakab egy ekevasat füze­sit, maja. cseng oe-bongva szólal meg az üllő a ka­lapácsok alatt, s szikráz, va idomul az ekevas az ütések nyomán. — Egy hete hvzdtiik — mondja Réh Jakab — s ma már a hetedik traktor­eke javítását fejezzük be. Pedig az első napokban csak hárman voltunk. A szerelőműhelyben négy traktor áll. Alig lehet mozdulni tőlük a szűk he­lyen. Itt már alaposan összekevered ek a sásdiák a komlóiakkal. Igaz, nem bánják meg. Sokat tanul­nak a vendegektől Ke. mély József traktoros bri- gádvezetö egyáltalán nem restell bevallani■ mi min­dent tudott meg Ballá Ár­pádtól, az egyes géprészek m üködé s érő (, gya krabb an előforduló hibáiról, s azok kijavításáról. Mert javítás közben ezekről is szó ke. rül. Ballá nemrég még a Szentmar ton pusztai Állami Gazdaság körzeti szerelő­je volt, s minden mozdu­latán látszik: érti a, mun­káját. Künn az udvaron Földe, si János és Mészáros Jó­zsef villanyszerelők merles gélnek, számolnak. Nagy örömmel mondják. hogy újítással kezdték munká­jukat Sásdon. Megrövidí­tik a villanyveze éket a traktoron s ezzel egyúttal csökkentik is a meghibá­sodás lehetőségeit. S ahogy körülnézünk, látjuk., hogy bizony na­gyon elkel a. komlói se­gítség. A szakmai segít. ség mellett példát mu’ói­nak a komlóiak a gépek szerelete s a munkafegye­lem terén is. őszintén szól va van mit tanuluiok a sásdi gépállomás dolgozói­nak esen at téren is. Bíró Sándor, a gépállomás fut- tál politikai helyettese pa­naszok a, hogy kicsi híján széjjelvetette a jég az egyik kijavított vontató hűtőjét, mert bennfelejtet­ték a vizet. Egy másik vontatót olyan ütemben járattak be, hogy talán új­ra lehet kezdeni rajta a henger fúr ást. 7’ öbb szeretetet a. gépek 1 iránt. Több lelkiis- méretet a munkában. Ezt parancsolja a becsület <* komlói segítségért. RORVATU JÓZSEF őszi gabonavetéseink ezévben is igazolják azt a régi, de ma is ér­vényes közmondást: „ősszel porba, tavasszal sárba vess“. Azdk az őszi búzavetések, amelj7eket korán, ok­tóber első felében vetettünk el, a talajban lévő vízmennyiségtől csírá­zásnak indultak, ki is tudtak fej­lődni, megbokrosodtak, mint azt já­rásunkban a drávafoki, sósvertikei, drávaiványi határszemlék idején meg állapítottuk. Ezek a vetések jól fejlődött, bokrosodott stádiumban várták a telet, hótakarót, jobban megküzdöttek azzal a rendkívüli csa padékmentes időjárással, amely a vetések idején uralkodott, majd a kelési, csírázási és a további fejlő­dés idején a zsenge növényeket sa­nyargatta. A száraz ősz után még egy, a növények fejlődését gátló ter­mészeti körülmény is közbejött: a hótakaró nélküli erős fagy, majd az ezt követő januári hó elolvadása után beállott újabb fagy. Ez az időjárás fejlődésében gát­lója lett a még jól beállott korai vetéseknek is, de még rosszabb helyzetbe kerültek a későn földbe került vetőmagvák. Ezek a kései vetések még nehezebben tudják el­viselni a rendkívüli időt, a vető­mag egy része a csírázás után, csa­padék hiányában, rossz vízgazdál­kodás következtében nem fejlődött, mert fejlődéséhez nem voltak meg a szükséges feltételek. Ennek a ve­tőmagnak a helyzete igen súlyos, to­vábbi fejlődése a víztárolástól a nö­vény fejlődésének első, kezdeti sza­kaszában történő mégsegítésétől, te­hát az emberi kéz beavatkozásától függ. A „Szabad Nép“ egyik száma fog lalkozott a leesett hó megfogásával, ami — a vetések szempontjából — egyformán fontos a növény további fejlődéséhez és a kora tavaszi fej trágyázáshoz, vagy most a télen a hóra történő komposzt trágya ki­szórásához. Nem lenne helyes, de nem is tennénk meg mi mindent, ha csak azokkal a lehetőségekkel akarnánk helyrehozni részben a ter­mészet hibáit, részben az elkésett vetésekből származó hibákat, ame­lyek a „Dunántúli Napló" eddigi cikkeiből kitűnnek és amelyeket ez- ideig igen helyesen világítottak meg a hozzászóló agronómusok. Vannak más módszerek is. Kövessünk el mindent, hogy a száraz ősz után leesett igen szép mennyiségű havat a talaj részére biztosítsuk, felfogjuk, megakadályoz­zuk annak elfolyását. Ahol mód van rá, főleg állami gazdaságban, ter­melőszövetkezetben, szélfogó védő­pajzsokat állítsanak fel, amely meg­védi a hó elfúvását a vetésekről. — Ott, ahol erre nincs mód. vagy drá­ga az előállítása, ott szélestalpú meg­terhelt számlál hosszában és kereszt­ben járassuk meg a vetéseinket, & szántalpak nyomtáv közein kalit­kák keletkeznek, magával a szán- talpakkal össze tömj ük a hórétegei, az olvadás a tömörítésnél fogva ké­sőbb megy végbe, másrészt hófúvá­sok esetén a porhó ezekben a szán­talpak által keletkezett barázdák­ban telítődik be. A hó olvadása ide­jén a tömörített hó felfogja és nem engedi elfolyni a vizet. A vízmennyiség ilyenképp tör­ténő biztosítása mellett ugyanolyan fontos a már annyit javasolt kom- poszttrágyával való felültrágvázás, amelyet a hó tetejére szórunk a ve­tésekre. Hó olvadással, súlyánál fog­va a komposzttrágya megmarad a vetéseken és közvetlen segítséget nyújt az első tavaszi fejlődés idő­szakában. Minden egyénileg dolgo­zó parasztnál, vagy termelőszövetke­zetben, ha jól körülnézünk, meg­találjuk azt a szükséges mennyisé­gű komposztot, amely a vetések fe- lültrágyázásához elegendő, mint, ahogy Kákics község megtalálta s módját, a birka delelőn egész nyá­ron összegyülemlett birkatrágyát most a vetések megerősítésére hasz­nálják fel. Veszélyesnek tartom a mű­trágyafélék helytelen felhasználását, amely esetleg azt eredményezi, hogy nem kapjuk meg a kiszórt műtrá­gyától a kívánt hatást. A rossz fel- használás következtében kedvét ve­hetjük a műtrágyák használatának a termelőszövetkezetben és az egyéni dolgozó parasztság körében is. A tavaszi első teendő őszi kalá: szosainknál, hogy amint kártevés nélkül rámehetünk a talajra, vagy ezt megelőzve, akkor, amikor a talaj felülete fagyos, katasztrális holdan­ként 30—70 kilós nitrogén műtrágyá­val (pétisóval) fej trágyázzunk. A féj- trágyázást azonban nyomon köves­se a henger annál is inkább, mert felfagyással számolhatunk. A fejtrá gyázást tavasz folyamán még egy ízben megismételhetjük, még pedig az első fejtrágyázástól legalább 3-4 hét eltelte után. De ebben az eset­ben is, főleg gabonatábláinknak azt a részét fejtrágyázzuk, amelyik Szehi látomást lemaradt, a vetés kiegyen­súlyozottságát ezzel helyrehozzuk. Az így felültrágyázott vetések már kezdeti fejlődésükben is elütnek a növekedés gyorsaságát tekintve a 'elüitrágyázatlan vetésektől. Második mütrágyaféleségünk a szuperfoszfát, amely két alakban ke­rül forgalomba. Az egyik a szemcsés szuperfoszfát, amely most haszno­sabb, mint a másik, a sima szuper­foszfát. Az idei gyenge vetések ter­mészetesen nem bokrosodtak, ennek következtében ritkák lesznek. Éppen ritkaságuknál fogva elsőrendű fel­adat, hogy erőteljes, hosszú, telt ka­lászokat termeljünk. Ezt segíti elő a szuperfoszfát. Miután a pétisót a vetésekre kiszórtuk, és hengerez- tünk, ezz követően 7, 10 nap múl­va vetögéppel, vagy műtrágyaszóró­géppel a szemcsés szuperfoszfátot holdanként 40, 100, 150 kg-ig leg­alább 3 cm mélyen vessük el. — A szemcsés, vagy sima szuperfoszfátot a hó tetejére, vagy magára a talaj­ra ne szórjuk ki, mert a teljes si­mának tetsző talaj is bizonyos ol- lalra lejt, ebben az esetben a hóra kiszórt szuperfoszfát nem marad meg eredeti helyén, hanem a víz hordá­sával egy helyen nagy mennyiség gyűl össze, a másik helyen pedig egyáltalán semmi nem marad. — Amennyiben az elolvadt hó után a talaj felszínére szórnánk ki, ab­ban az esetben oldódásra kevés re­ményünk van és a kiszórt mennyi­ség esetleg nem a gabonaféléinket segítené meg, hanem csak a követ­kező kultúra számára lenne felve­hető. A járási mezőgazdasági osztá­lyok feladata az, hogy a termelőszö­vetkezeteink részére a tagság bele­egyezésével a szükséges mennyisé­gű műtrágyaféleségeket biztosítsa. A sellyei járásban a termelőszövet­kezetek tulajdonában lévő őszi ka- 'ászosokra, ideértve búza, rozs, őszi­árpa vetéseket katasztrális holdan­ként 72 kiló műtrágyát biztosítottunk tavaszi fejtrágyázásra. Dolgozó parasztságunk is ismeri nind a pétisó, mind a szuperfoszfát termésfokozó hatását. A múlt évben nem volt lehetőségük beszerzésére, az idén azonban már szabadon vásá­rolhatják. STERBA FRIGYES sellyei járás főagronómusa, Eredményei tokozásával készül a pártkongresszusra a szentegáli gazdaság lótenyésztő farmja A Szentegáli Kísérleti Gazdaság lótenyésztő farmján nagyjelentősé­gű kísérletek folynak. Itt tenyésztik és nevelik természetes körülmények között a dunántúli terepviszonyok­nak legjobban megfelelő, edzett, hi­degvérű lófajtát. A farm dolgozói gyakran tanács­koznak azon: eddigi eredményeiket, hogyan növelhetnék tovább. Amikor az újságokból hírülvették a harma­dik pártkongresszus összehívását, előbb brigádonként, majd az egész üzemegység dolgozóinak együttes meghallgatásával megszövegezték er­re szóló vállalásukat, aminek telje­sítésében dr. Zilahy Andrástól, a kí­sérleti gazdaságot vezető kutatótól kapnak sok segítséget. A felajánlás szerint többek között a mének természetszerű tartásával, többszöri fedeztetéssel és á vemhes- ség korai megállapítására szolgáló új módszerek bevezetésével az orszá­gos 50 százalékos átlaggal szemben kancaállományuk 80 százalékánál el­érik a vemhességet. A gazdaságban nevelődő csikókra is nagy gondot fordítanak. Edzett, egészséges szervezetük kialakítása végett nyitott karámokban fokozato­san hozzászoktatják a hideg időjá­ráshoz, tápdús anyagokkal takarmá- nyozzák és típuskialakító mozgásra ösztönző pályával ellátott nevelőte­lepen tartják a növendékállatokat, így a terv szerint a felnevelt állo­mány S0 százaléka lesz — az eddigi 65 százalékkal szemben, — alkalmas a választási korban törzstcnyészál- latnak. SZ, Hj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom