Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-12 / 36. szám
NAPLÓ 1954 FFRRT7AR t* z A berlini külügyminiszteri értekezlet szerdai ülése Berlin (TASZSZ): A négy hatalom külügyminiszsgrelnek szerdai ülésén V. M. Molotov elnökölt. Az ülés elején V. M. Molotov nyilatkozatot tett az európai biztonság megőrzésének kérdéséről. Nyilatkozatának befejezése után V. M. Molotov átnyújtotta Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek a szovjet küldöttség javaslatát „Európa biztonságának biztosításáról", valamint az „összeurópai kollektív biztonsági szerződésalapelveinek tervezetét. „Európa biztonságának biztosításáról46 L Franciaország. Nagy-Britannia az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya kötelezettséget vállal, hogy folytatja erőfeszítéseit a német kérdés kielégítő, a béke fenntartásának és a nemzetek szabadságának elveivel összhangban lévő megoldására, tiszteletben tartva valamennyi más európai állam jogait, amely államoknak érdekük, hogy egyetlen ország se sérthesse meg nemzeti érdekeiket és biztonságukat. 2. A német békeszerződés megkötéséig és Németország demokratikus és békeszerető alapokon történő újraegyesítéséig a következő rendszabályokat foganatosítják: a) Kclet-Németország és Nyugat- Németország területéről hat hónap leforgása alatt egyidejűleg kivonják a megszálló csapatokat, kivéve korlátozott létszámú alakulatokat amelyek visszamaradnak, hogy ellássák a négy hatalom ellenőrzési feladataiból eredő felügyeleti tevékenységet E feladatok ellátása Kelet-Németor- szágban a Szovjetunió, Nyugat-Né- metországban az Egyesült Államok az Egyesült Királyság és Franciaország kötelessége. A visszamaradó alakulatok létszámát a négy hatalom kormányai közötti megállapodás határozza meg. b) Ha Németország egyik vagy má sik részének biztonságát veszély fenyegeti. a jelenleg Németországban megszállási funkciókat gyakorló hatalmaknak joguk van csapataikat visszaküldeni Németországba: aSzov jetuniónak Kclet-Ncmctországot, az „Összeurópai kőitek ti Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak Nyugat-Németor- ízágot illetően. c) A belső rend fenntartására és a határok őrzésére a Német D #no- kratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak rendőrségi alakulatai lesznek, amelyeknek létszámát és fegyverzetét a négy hatalomnak egyezményben kell megállapítania. A szóbanforgó egyezmény betartásának ellenőrzésére Kelet- és Nyu- gat-Németországban felügyelő csoportokat kell elhelyezni, a négy ha- ‘alom képviselőiből. 3. A fent vázolt tételeknek megfelelően — amelyeknek megvalósítása biztosítja Németország semlegességét és kedvező előfeltételeket teremt a német kérdés megoldására az európai béke megszilárdítása érdekében — a négy hatalom haladéktalan intézkedéseket tesz, hogy elősegítse az európai államok közötti kollektív biztonsági szerződés megkötését, amely megfelelő biztosítékokat ír elő az agresszióval és az európai béke megsértésével szemben. E célból a négy hatalom meg- Hlapod’k abban hogy kezd ményezi az európai áll »nők megfelelő értekezletének összehívását. Annak megfelelően, amié az álta- !am most felolvasott okmány tartalmaz, — mondotta V. M. Molotov,— a szovjet küldöttség a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti az „összeurópai kollektív biztonsági szerző- , dés“ tervezetét. A tervezet a következőképpen hangzik:-biztonsági szerződés“ (AEAPELVEK) Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának célkitűzései és elvei által vezérelt európai államok á béke és a biztonság biztosítása valamint a bármely európai állam ellen irányuló agresszió megakadályozása és a nemzetközi együttműködés megerősítése céljából, az államok függetlensége és SzuverénUása tlszteletbcntartásának elvével összhangban és az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének megfelelően, arra törekedve, hogy megakadályozzák egyes európai államok csoportosulását más európai államok ellen, ami feszültséget és ellentéteket támasztana az országok közötti kapcsolatokban, továbbá, hogy létrejöjjön valamennyi európai állam erőfeszítéseinek összhangja az európai kollektív biztonság biztosítására összeurópai kollektív-biztonsági szerződést kötnek a következő alapokon: 1. A szerződésnek társadalmi rendjétől függetlenül, tagja lehet minden európai állam, amely elismeri a szerződésben lefektetett célkitűzéseket és vállalja az ott előírt kötelezettségeket. Az egységes, békeszerető demokratikus német állam megalakulásáig a szerződés egyenlőjogú tagja lehet a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezzel kapcsolatban azt tartják szem előtt, hogy Németország újraegyesítése után általánosan érvényes alapokon az egységes német állam a szerződés tagja lehet. Az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés megkötése nem érinti a négy hatalom (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) illetékességét a német kérdésben, amelyet a négy hatalom által korábban megállapított módon kell rendezni, , Z. A szerződő tagállamok kötelezik magukat, hogy tartózkodnak egymás elleni minden támadástól, hasonlóképpen nemzetközi kapcsolataik bah tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, vagy annak alkalmazásától és — az ENSZ alapokmányának megfelelően — minden köztük esetleg felmerülő vitát békés eszközökkel oldanak meg olymódon, a nemzetközi béke és Európa nsága ne kerüljön veszélybe. 3. A szerződés tagállamai minden olyan esetben tanácskoznak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint fegyveres támadás veszélye fenyeget Európában egy vagy több tagállam ellen, tanácskoznak abból a célból, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak a veszély elhárítása és Európa biztonságának fenntartására. 4. Bármely állam vagy allamcso- port részéről a szerződés egy vagy több tagállama ellen Európában intézett fegyveres támadás a szerződés valamennyi tagja ellen intézett támadásnak tekintendő. Ilyen támadás esetén a szerződés minden tagja az egyéni vagy kollektív önvédelem jogának gyakorlásaként segítséget nyújt minden rendelkezésére álló eszközzel — beleértve fegyveres erő alka'mazását — a megtámadott államnak vagy államcsoportnak, a nemzetközi béke és Európa biztonságának helyreállítása és fenntartása céljából. 5. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy.a legrövidebb időn belül közösen megtárgyalják és meg állapítják azt az eljárást, amely meg határozza a szerződés tagállamai részéről a segélynyújtást — beleértve a katonai segítséget is, — abban az esetben, ha Európában olyan helyzet támad, amely kollektív erőfeszítéseket követel az európai béke helyreállítására és fenntartására, 6. A szerződés tagállamai haladék talanul tájékoztatják az ENSZ Biztonsági Tanácsát az Egyesült Nc.n- zctek Szervezete alapokmánya hatá rozmányainak megfelelően az önvédelmi jog gyakorlásában vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tett, vagy tervezet* cselekmén yekről. 7. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semilyen koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semilyen szerződést, amelynek céljai ellentétben állnak az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés céljaival. 8. A tagállamok között a szerződésben előírt tanácskozások megvaló- •ítása és az európai biztonság biztosításának feladatával kapcsolatban f '\ '.érült kérdések megvizsgálása érdekében elő kell írni: a) Időszaki és szükséges esetekben rendkívül tanácskozásokat amelyeken minden államot kormányának egy tagja vagy más külön kinevezett képviselője képvisel, b) állandó politikai tanácskozó bizottság létesítését amelynek kötelessége, hogy megfelelő javaslatokat készítsen elő a szerződésben résztvevő államok kormányai számára. c) katonai tanácskozó szerv létesítését, amelynek hatáskörét később kell pontosan körülírni. 9. A szerződés tagállamai — elismerve az ENSZ Biztonsági Tanácsának álfandó tagjaira háruló különleges felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért — meghívják az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormányait, hogy megfigyelőként küld- iék el képviselőiket a szerződés értelmében létesítendő szervekbe. 10. Jelen szerződés semilyen mértékben sem csökkenti az európai országok közötti olyan nemzetközi szer z(Kiesekben és egyezményekben szereplő kötelezettségek érvényét, amelyeknek elvei és cé'lai összhangban vannak jelen szerződés elveivel és céljaival. 11. Jelen szerződés ötven évre szól. A szovjet küldöttség reméli, hogy az általa benyújtott javaslatokat a jelen tanácskozáson kellő figyelemmel megvizsgálják. V. M. Mololo-tov nyilatkozatának befejezése után Dulles szünetet kért, hogy tanulmányozhassa a szovjet küldöttség nyilatkozatát és javaslatát. A szünet befejezésével Dulles kijelentette, hogy néhány rövid megjegyzést akar tenni a szovjet küldött ség javaslatának lényegét iIlletően. Dulles egyetértését nyilvánította az „Európa biztonságának biztosításáról'' szóló szovjet javaslatnak azzal a részével, amely kimondja hogy Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányai kötelezik magukat a német kérdés kielégítő megoldását célzó erőfeszítések folytatására. Azután rá tért az említett szovjet javaslat második pontjára, amely előirányozza hogy a megszálló csapatokat még a német békeszerződés megkötése és Németország újraegyesítése előtt, egyidejűleg, hat hónap leforgása alatt kivonják mind Kelet-, mind Nyugat-Németország területéről, kivéve az őrtevékenység ellátására visszatartott korlátozott számú csa- pafckontingenseket. Dulles kijelentette, hogy e javaslattal szemben elfoglalt álláspontja változatlan. Rá mutatott arra, hogy az EgyesüU Államok küldöttsége nem fogadhatja el ezt a javaslatot, mert annak meg valósítása „védtelenül“ hagyná Nyu- gat-Németországot és Nyugat-Euró- pa nagy részét „az agresszió veszé- 'yével szemben.*' Dulles elutasítóan nyilatkozott a szovjet javaslat 3. pontjáról is amely előirányozza az európai államok értekezletének összehívását kollektív-biztonsági szerződés megkötése céljából. Dulles ezután ismertette állásfog- alását az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés" alapelveinek szovjet tervezetével kapcsolatban. Dulles kijelentette, hogy amennyire az említett tervezet 7. és 10. pontjára, valamint Molotovnak az északatlanti szerződéssel kapcsolatban tett megjegyzéseire em’ékszik, az „összeurópai kollektív biztonsági szerző dés“ rendeltetése az, hogy felváltsa az északatlanti szerződést. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „semmiképpen sem sértődik meg a Szovjetunió képviselőjének olyan értelmű javas’ata miatt, hogy az euró- oai országok az Egyesült Államok részvétele nélkül gyűljenek össze.'* Dulles után Bidault szólalt fel. Kijelentette: a szovjet javaslatoknak a német problémát érintő része azt mutatja, hogy a szovjet küldöttség kitart korábbi álláspontja mel- ett. Ezután fog’átkozott az európai kollektív biztonság megszervezésére vonatkozó szovjet javaslatokkal. Bidault, akárcsak korábban, úgy igyekezett beállítani az északatlanti tömböt, valamint a hat nyugateurópa állam „európai védelmi közösség'* név a’att ismeretes katonai csoportosulását, mint tisztán „védelmi“ szervezeteket. Bidault azt bizonygatta, hogy híve a kollektív biztonság gondolatának, de ugyanakkor ellenezte azokat a konkrét intézkedéseket, ame- ’yeket a szovjet kü’döttség javasolt az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Minden bi '.onyíték né’kül tagadta az europa1 államok kollektiv biztonsága megvalósításának szükségességét Kikerülte azt a kérdést, miért lehetséges Amerika-közti kölcsönös segélynyújtási szerződés európai országok,. részvétele nélkül és miért nem lehetséges összeurópai kollektív-biztonsági szerződés az Eavesült Államok részvétele nélkül. B’dault kijelentette, hogy a kollektív biztonság rendszerének megteremtését meg kell előzni a német kérdés rendezésének és a békeszerződés megkötésének. A francia külügyminiszter a továbbiakban megismételte régi. tarthatatlan óiveit annak a politikának védelmében, amely Európa széfcta- golásúra, a nyugateurópai államok olyan tömörülésének > létrehozására rányul, amelyben résztvesz Nyugat- Németország, e csoportosulásban a ’egfőbb ütőere szerepét betöltő re- vansvágyó fegyveres erőivel együtt Fnnek kapcsán Bidault megjegyezte hogy a francia kormány a francia (szovjet szerződést mindig Francia- ország „biztonsága egyik nélkülözhetetlen elemének" tekintette. Megismételte azokat a régi és régen megcáfolt állításokat, hogy az Újrafeltfegy vérzett Nyugat-Németor- szágot magánbanfoglaló „európai védelmi közösség*' létrehozásának terve nem irányul a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Ugyanakkor kijelentette, hogy kész megvizsgálni a Szovjetuniónak nyújtandó „további garancia“ lehetőségét, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az európai biztonságnak semmiféle garanciája nem lehet reális, ha nem tartalmaz garanciákat a német militarizmus újJésaQletése Mién. Bidault után Eden emelkedett izólásra. Szembehelyezkedett & szovjet küldöttségnek azzal a javaslatával, hogy akadályozzák meg Európában államok egymással szemben ál' ló katonai csoportosulásainak létrehozását és kijelentette, hogy az Északatlanti Szövetség Anglia politikájának az alapja. Eden Dullesihez és Bidaulthoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy az Északatlanti Szövetség „védelmi jellegű'*. Ezután V. M. Molotov elvtárs szólalt fel Felszólalásában válaszolt a három nyugati hatalomnak a szovjet küldöttség javaslataival szemben emelt ellenvetéseire. V. M. Molotov rámutatott: a szovjet küldöttség azért javasolja a német kérdés megvitatásának és megoldása előkészítésének folytatását, hogy meggyorsítsa Németország újra egyesítését demokratikus és békés alapon, meggyorsítsa a német béke- szerződés megkötését. Bidaultnak a francia-szovjet szerződésre vonatkozó megjegyzéseit érintve Molotov megkérdezte: de mi maradt ebből a szerződésből? Egyfelől, Franciaország és a Szovjetunió szövetségesek az 1944-ben megkötött francia-szovjet szerződés érte’mé ben, másfelől viszont Franciaország segítségével, az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország részvételével létrehozták azt az „európai védelmi közösséget", amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen !xányul. V. M. Molotov kimutatta azoknak az állításoknak tarthatatlanságát, amelyek szerint létezik úgynevezett keleti tömb“. Elmondta, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között baráti, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok vannak. Viszont a Szovjetunió és egyetlen népi demokratikus ország között sincs olyan szerződés, amely a berlini külügyminiszteri értekez- ’eten képviselt bármely ország ellen irányulna. V. M. Molotov megjegyezte továbbá. hogy a szovjet javaslatokkal foglalkozó felszólalások különös figyelmet fordítottak az Egyesült Államok szerepének kérdésére. Rámutatott arra, hogy az európai kollektív-biztonsági rendszer kérdésének megvizs gálásakor abból kell kiindulni, hogy az Egyesült Államok nem európai, hanem amerikai ország. Molotov rámutatott arra, hogv az európai kollektív biztonság kérdéséről szóló szovjet javaslatot csupán Eden utasította el egyenesen. A szovjet küldöttség tudni szeretné, elutasítja-e a többi miniszter az öszszes európai országok kollektív biztonságának gondolatát. A következő felszólaló Dulles volt, kijelentette, hogy az ,.Európa biztonságának biztosításáról" szóló szovjet javaslat elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára. Ami pedig az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés" szovjet tervezetét illeti, Dulles kijelentette, hogy az Esésűit Államok küldöttségének véleménye szerint a küldöttség nem illetékes választ adni erre a tervezetre, minthogy az nem irányozza elő az Egyesült Államok részvételét az összeurópai szerződésben. A Dulles után felszólaló Bidault elmondotta, hogy az összeurópai biztonsági rendszer eszméje teljesen elfogadható. de a francia küldöttség véleménye szerint ezt a rendszert csak a német kérdés végleges megoldása után és olyan feltétellel, lehet felépíteni, ha az nem zár ki más, — ahogyan ő mondta — „védelmi szerződéseket és egyezményeket“. Jelenlegi formájában viszont — tette hozzá Bidault — a szovjet tervezet szövege elfogadhatatlan a francia küldöttség számára. Az ülés végén megtárgyalták a? értekezlet további munkájának kérdését. V. M. Molotov javasolta, hogy az egyik következő ülésen folytassák a szovjet küldöttség szerdán előterjesztett javaslatainak megvitatását. Pontosabban, a február 13-í, szombati ülésre utalt, minthogy február 11-én zárt ülést tartanak a* első napirendi pontról, pénteken, február 12-én pedig, miként ebben megegyeztek, meg kell kezdeniök aí osztrák államszerződés kérdésének tárgyalását. Dulles javasolta, hogy halasi- szák el e kérdés eldöntését a február 12-i ülésig. V. M. Molotov azt javasolta, hogy tekintsék a szerdai ülésen felvetett kérdések megvitatását be nem fejezettnek és a február 12-i ülésen döntsék el, mikor folytatják e kérdések tárgyalását. Molotov javaslata nem talált ellen vetésre. Ezzel az ülés végetérl. A külpolitika liíroi KANDY Az ENSZ ázsiai és távolkcleti gazdasági bizottságának ülésszakán felszólalt M. A. Menysikov, a Szovjetunió küldötte. Közölte azokat az alapvető intézkedéseket, amelyek előmozdítják az azsiai cs távolkeleti országok gazdasági helyzetének meg javulását, majd mcgh'íta India. Burma. Indonézia, Ceylon, Afganisztán, Pakisztán Thaiföld, Japán, Eülöp-szigetek. Nepal, Malájföld és Brit-Borneo küldötteit — látogassanak el 1954 szeptember- októberében egy hónapra a Szovjel- «nióba, hogy megismerkedjenek a Szovjetunió iparának és mezőgaz- dasaganak fejlettségével. NEWYORK A T rábírna Popular című guate- niauiaa Lap legutóbbi számai beszámolnak arról, hogy széleskörű tiltakozó mozgaiom bontakozott ki az ellen a? rssieesküvés ellen, amelynek az a vei.,a, hogy az Egyesült Államok külföld: intervenció útján megdöntse Guatemala jelenlegi kormányát. MTI A Reuter hírügynökség jelentése szerint tájékozott kormányzati tisztviselők Washingtonban közölték hogy S7aud-Arábia elutasította azt az auicuka ajánlatot, amely szerint az Egyesült Állt «nők fegyvereket szállítana a szaudarábiai katonai egységes növelésére és korszerűsítésére. MTI A New York Herald Tribune .santiagói tudósítója aggodalomleli cikket ír arról, hogy „Chilében egyre erősödik a kommunistáik befolyása.*' A tudósító elmondja, hogy „1947- ben betiltották Chile Kommunista Pártját, a párt tagjai azonban továbbra is tfc'ékeryen dolgoznak. A kommunistáknak elsősorban a szén- s jalé'romoány ászok között van nagy lefolyásuk.' A lap végül be smeri, hogy a mezőgazdösági mi rikások és részesbér >k között is terieo a kommunisták be'olyasa RÓMA Olaszországban kedden tovább folytatódtak a tiltakozó tüntetések Sóéiba miniszterelnöki jelölése ellett- > inaudi köztársasági elnökhöz és * púitok parlamenti csoportjainak .ve- zetőih- z a gyárak dolgozóitól több- száz tiltakozás érkezett. Rövidebb sztrájkok voltak Napol?' ban Rómában, Piombinohan. Livor- noban. A kikötő élete déli tizeneg? és l'zenkettö ma között egy órár* megbénult. Sztrájkok voltak még Bariban- Rietiben, Vicenzában. Velencébe»’ Modenában és Torinóban. RÓMA Az olasz bíróság elrendelné Piscio*1' i szicíliai bandita holttestének fet- Vmcofásál. Pisciotta. Giuliamo hí?' 'odt szicíliai bandavezér aj vezér* börtönében kedden reggel holta» "Ogyott össze, miután megivatt sésze kávét, amelyben g3,ógyszerí oldottak fel Egyre erősödik az. a vélemény- hogy Pisciottát megmergezték, nehogy a már kitűzött újabb iárgyal^' sán- további leleplezéseket tegyen 8 szicíliai bandifavilág politikai hátteréről. Pisciotta már első pere alkalmával ie feltűnő leleplezéseké* ,e*t azokról a kapcsolatokról, are vek a rendőrség és a Keresztény' demokrata Párt vezető emberei a sziciliai bandavezérek között fett»' állottak. A Magyar Rádió he'yszíni közvetítési ^ az Egyiptom—Maoyarország válogatott labdarúgó mérkőzésről A Magyar Rádió helyszíni közvetítést ad Kairóból az Egyiptom^ Magyarország nemzetek közö.ti 'ogatott labdarúgó mérkőzésről p®11' teken este 19 órakor a Kossuth-adó»1 Beszél: Szepesi György,
