Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

2 IN A P C Ö 1JW4 TANTTAR 30 >1 Központi Statisztikai Hivatal Barnnynmegyei Igazgatóságának je entése: Aw 1953. év tervének teljesítése és eredményei Baranya megyében A megye gazdasági életének fej­lődését, a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának alakulását 1953-ban a következő adatok jellem­zik: Ipar A megye ipara 1953 évi teljes tei> meiési tervét 104.9 százalékra telje­sítette és termelése 18.1 százalékkal haladta meg az 1952. év termelését. A megye iparán belül a gyáripar tervteljesítése 104.4 százalék. A ne­hézipar kivételével a fontosabb ipar­ágak teljesítették éves tervüket: Építőanyagipar 100.7% Nehézipar 99.8% Könnyűipar 103.0% Élelmiszeripar 113.4% A gyáripar 1953-bam 16.7 száza­lékkal termek többet, mint 1952-ben A nehézipar termelése 17.9 száza­lékkal, az építőanyagipar termelése 11.3 százalékkal, a könnyűipar ter­melése 7.8 százalékkal, az élelmiszer tpar termelése 17.1 százalékkal ha­ladta meg az előző évit A gyáriparban a munkások szá­ma egy év alatt 22.6 százalékka’ emelkedett. Az egy főre eső terme­lés a vállalatok nagy részénél emel­kedett. A munkások átlagos kerese­te 7.2 százalékkal nőtt az előző évi­hez viszonyítva. A helyiiparhoz tartozó állami vál­lalatok termelési tervüket 107.4 szá­zalékra teljesítették és termelésük 28.5 százalékkal több, mint az előző évben. Az állami helyi- iparban a húsipar kivételével valamennyi vál­lalat túlteljesítette éves termelési tervét. A munkások száma egy év alatt 29.5 százalékkal emelkedett, az egv munkásra eső termelés lényegesen nem változott. A munkások átlaga' keresete 11.2 százalékkal több. min* az előző évben. Az ipari termelőszövetkezetek év; termelési tervüket 111.1 százalékra teljesítették, termelésük az előző év hez képest 28.0 százalékkal növeke­dett. A szövetkezeti iparban a terme­lékenység az előző évhez viszonyít­va 6.2 százalékkal, a termelők átla­gos keresete 5.6 százalékkal emel­kedett. A szövetkezeti tagok száma 1952 decemberéhez viszonyítva 4.9 százalékkal, 1953 júniusához viszo­nyítva 4.5 százalékkal nőtt. A fontosabb iparcikkek termelése az 1952 évhez képest a következő­képpen alakult: Szén Vasöntvény Villám osenergia Kőszénkoksz Tégla Cement Mész Kenderfonal Keménybőr Zsíros felsőbőr Bőrcipő Bőrkesztyű Liszt Kenyér Tej Vaj Sör Cigaretta Gyümölcskonze • Napraforgóolaj 115.6% 123.9% 97.4% 105.5% 116.3% 107.1% 95.5% 132.8% 110.4% 110.7% 96.1% 128.8% 106.0% 178.9%, 94.1% 78.0% I25.2%r 111.9%(i 109.6% 43.7%: A gyáripar 1953-ban terven félti’ jelentős mennyiségű vasöntvényt téglát, égetett meszet, kőszénkok­szot, nyerspamutszövetet, kenderfo- naiat, bőrcipőt, lisztet, sört, kenyeret és péksüteményt termelt. A tervve' szemben lemaradás volt a szén, vil- iaimosenergia, cement, porcelánszige­telő, napraforgóolaj, gyümölcskon- zerv, tej és a vaj termelésében. meg a közszükség- I _eti cikkek gyártását. A Pécsi Mező- Szerfrugyár szegek, mező gazdasági szeráruk gyártását fokoz­za, a Pécsi Porcelángyár megkezdte az edenyek, kályhák tömeges gyár- GéPgyár áttért a Tiezogazdasági gepek gyártására. A helyiiparban emelkedett a la- ,0faf, készére nyújtott javítások ^toigaltatások értéke. Közszükség- eti cikkekből azonban helyi iparúi* meg mindig keveset termel, a ter- -több kifo­ne^el°' & javitasok íassan készül­A lakosság ellátásának biztosítása erdekeben intézkedés történt a ma- gankisipar termelésének fokozására. „ JSL ^yedév végén fokozottabb ütemben megkezdődött az iparenee­'észlr k|ÍQvf'Sf' a ma8ánkisiparosok ■ eszére. 1953 júniusától 810 iparen- ki a járási válási Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági termelé- 32 1®?2: évl aszályos esztendő után a bőséges termés jellemzi. A növénytermelés eredményei a felsza- badulas utáni évek átlagánál jobbak A kalászosok termésátlaga a tízéves átlagot is meghaladja. A holdankén- ti termésátlag búzából l.i mázsával rozsból 1.8 mázsával, ősziárpából 21 mázsává], tavaszi árpából 1.7 mázsá­val, zabból 1.8 mázsával magasabb mint az elmúlt három év együttes átlaga. Az állami és szövetkezeti gazdasá­gok lényegesen felülmúlják az egyé­niek terméseredményeit Kenyérga­bonából az állami szektor 20.9, a szö­vetkezeti szektor 7.7 százalékkal, ta­karmánygabonából 11, illetve 4 szá­zalékkal jobb eredményt ért eL Állami gazdaságok közül a mohá­csi tangazdaság 15.5 mázsa búza, 16 mazsa rozs és 23 mázsa ősziárpa a termelőszövetkezetek közül a bólyi Kossuth tsz 25.3 mázsa ősziárpa az erzsébeti Béke tez 20.9 mázsa holdan kenti ősziárpa termésével emelkedik ki. A kapásnövények átlaga is meg­haladja az elmúlt évit. Az öntözéssel művelt terület az el­múlt év területének tízszeresére emelkedett. Az őszi vetési munkák lényeges lemaradás nélkül befejeződtek, a ve­tési idő betartásában azonban elto­lódások voltak. A dolgozó parasztság őszi vetése 57.8 százalékkal több, mint a múlt év őszén. Af 1952. év gyenge takarmányter- mese és az áttelelésre való előkészü- 1 et az állatállomány kisebb csökke­nését idézte elő. 1953 második felé­re az állatállomány erőnléte teljes mértékben feljavult, a számbeli nö­vekedés azonban a kívánt szintet nem éri el. Az állami gazdaságok területén je­lentős változás nem történt. Fejlő­désüket a kimagasló terméseredmé­nyek mellett jellemzi, hogy 1953-ban 4.6 százalékkal több hizottmarhát 75.1 százalékkal több sertést adtak át közfogyasztásra és 49.6 százalék­kal több tejet szolgáltattak be, mint >952 évben. Az állami gazdaságok működésé­nek egyik legnagyobb hiányossága, hogy a termelési költségek még mindig magasak. Az 1953 év a termelőszövetkezetek — de az egyéni gazdálkodók életé­ben is je len .ős változást hozott. Az új kormányprogramm lehetőséget biztosított a zárszámadások után a -szövetkezetekből való kilépésre. Ez a megye szövetkezeteinek területé­ben és a tagok számában csökke­nést okozott. nős égében és a munkaszervezésben még vannak hiányosságok. Az erdőgazdaságok termelése az elmúlt évihez viszonyítva 12.6 szá­zalékkal emelkedett. Ipari fából 22.4 tűzifából 7 százalékkal több a ter­melés, mint az előző évben. A kivágott fa tőmellöli elszállítá­sában nehézségek mutatkoztak. Er­dőtelepítés történt mintegy 1900 hektár területen. Áruforgalom A megye 1953. évi kiskereskedel­mi eladási tervét 102.7 százalékra teljesítette. A lakosság 1953. II. félévi vásár­lása 33.6 százalékkal haladta túl az első félévét. Ebben nagy szere­pet játszott az iparcikkek és élelmi­szercikkek árának leszállítása. A megye lakossága — az állami ás szövetkezeti kereskedelemben tör tént vásárlásoknál — az év II. fe­lében az árleszállítások következté­ben mintegy 27-3 millió forintot ta­karított meg. A bolti kiskereskedelem 1953. év­ben 36.1 százalékkal több élelmi­szert, 19.5 százalékkal több textil és ruházati cikket, 41.6 százalékkal több egyéb iparcikket adott el a lakosság­nak, mint 1952. év folyamán. A szövetkezeti kiskereskedelem szervezettebb munkája következté­ben jelentősen javult a falu áruel- ’átása is. Azonban a szövetkezeti boltok áruválasztéka — főleg ipar­cikkekből — részben a helytelen elosztás miatt, még mindig nem meg felelő. A fontosabb élelmiszercikkek el­adása a múlt évhez képest követ­kező mértékben emelkedett: kenyér 59.1, zsír 44.6, étolaj-margarin 63-8. rizs 28.3, finomliszt 7.6, cukor 41.2 százalék. A főbb iparcikkek közül 1953 II felében kartonból 15.3, flaneUbői >3.2, fehérnemű anyagokból 41.8 ruhaszövetekből 12.8, férfiöltönyök­ből 53.8, féríikabátból 91.2. női ka­bátból 50-8, gyermek-kábáiból 51.6. cipőből 65.6, mosószappanból 490. pipereszappanból 86.5, eűényáruból 55.5, tűzhelyből 24.2, villamoshőké- *zülékekből 89 9, motorkerékpárból 100.0, rádióból 38.2 százalékkal töb­bet adtak éL, mint 1952 II. félévé­ben. A megnövekedett választék ellené­re a kereskedelem a lakosság igé­nyelt egyes fontosabb cikkekből nem tudta teljes mértékben kielégíteni. 1953. évben tovább bővült a kis­kereskedelem bolthálózata. Az év folyamán növekedett a köz étkeztetési üzemek hálózata is, kü- ’önösen bányavidéken. 1953. évben emelkedett, az üzem­élelmezésben résztvevők száma. Hiá­nyosság, hogy az ételek még mindig nem elég változatosak, az éttermeik egy része korszerűtlen, kiesd és a kiszolgálás sem minden esetben megfelelő. A kereskedelemben és a közétkez- ' elésben alkalmazottak száma az elő ző év decemberéhez viszonyítva 25.1 izázalékkal emelkedett. A kedvező termés eredményeként a piacokon nagymértékben növeke­dett a mezőgazdasági termékek fel­hozatala, melynek hatására a piaci i-rak a múlt-évhez viszonyítva je- 'entósen csökkentek. A jó termés következtében a me­zőgazdasági termények begyűjtése emelkedett. (A jelentés folytatását a lap holnapi számában közöljük.) A „Neues Deutsch and" a ku’ügyminiszterek értekez étéről Berlin (TASZSZ) A berlini demo­kratikus sajtó továbbra is széles körben kommentálja a négy hata­lom külügyminiszterei értekezleté­nek munkáját. A lapok egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a V. M. Molo­tov által előterjesztett javaslatok teljes mértékben megfelelnek a né­met nép érdekeinek, mert a nemzet­közi feszültség tényleges csökkené­sére, a német kérdés békés megoldá­sára és Németországnak demokrati­kus a’apon történő újraegyesítésér“ irányulnak. A lapok szembeállítják a szovjet küldöttség világos és kö­vetkezetes álláspontját a nyugati ha­talmaknak, különösen Dullesnek. az Egyesült Államok külügyminiszteré­nek nyilatkozatával s megjegyzik hogy az Egyesült Államok a német kérdésben továbbra is régi politiká­ját folytatja, amelynek célja a né­met militarizmus újjáélesztése. A „Neues Deutschland'1 rámutat hogy a győztes hatalmak által Né­metországra erőszakolt versaillesi szerződés rablójellegű volt, amely­nek keretén belül az amerikai és a német monopóliőkések együttműköd tek a német militarizmus hadiipari potenciáljának újjáélesztése érdeké­ben. A. „Neues Deutschland" ezután rá­mutat, hogy a Szovjetunió sohasem ismerte el a rablójellegű versaillesi szerződést, hanem — ahogy ezt a Szovjetunió és Németország közölt kötött rapalloi szerződés is bizonyít­ja — Németországot, mint egyenjogú és szuverén államot ismerte el. A potsdami egyezményre áttérve a Neues Deutschland hangsúlyozza, hogy ez az egyezmény nem Német­ország kirablását, nem szuverenitá­sának megMrnimisítését helyezi kilá­tásba, hanem ellenkezőleg, a szu­verén. egységes, demokratikus né­met állam megteremtését. Ez az egyezmény — írja a lap. — nem a német mil’i.arizmus újjáélesztése elő feltételeinek megteremtését tűzi k; céljául, ami a versaillesi rendszerre volt jellemző, hanem ellenkezőleg: annak megsemmisítését. Ez az egyez mény kilátásba helyezi a békeszere- ő Németország újjáteremt.ését. olyan Németországét, amely nem veszé- ’veztetné szomszédait. Dullesnek Né­metország szuverén: tásával kapcso- ’atos állításairól szólva a lap em­lékeztet. hogy a bonni hatóságok éppen az Egyesült Államok utasítá­sára 1952 májusában aláírták az úgynevezett .általános szerződést'’, amelynek értelmében a nyugati ha­talmak megszálló csapatai ötven évig tartózkodhatnak Nyugat-Német ország területén, ami egyenesen Né­metország szuverenitásának lábbal ' iprását jelenti Befejezésül a lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniónak a német kér­déssel kapcsolatban tett építő javas­latai a potsdami egyezményein ala­pulnak, megmutatják az egységes, "üggetlen, demokratikus és békesze­rető Németországhoz vezető utat. A berlini értekezlet hírei MOLOTOV ELVTARS FOGADÁST ADOTT Berlin (MTI) Molotov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnök helyettese, a Szovjetunió külügymi­nisztere, csütörtökön este Berlinben fogadást adott a Német Demokrati­kus Köztársaság politikai és kultu­rális életének vezető személyiségei tiszteletére. A szívélyes baráti légkörben vég­bement fogadáson német részről megjelent Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, Lobedanz. a tar tományi kamara elnöke. Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht mi- niszterelnökhelycttes, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, dr. Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, a kormány több más tagja, Ebert. Nagy-Berlin fő­polgármestere, Correns tanár, a de­mokratikus Németország Nemzeti Frontia Országos Tanácsának elnö­ke, Friedrich tanár, a Német Tudo­mányos Akadémia és a Német Bé­ketanács elnöke, Wamke, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségé­nek elnöke és mások. A NÉMET KÖZVÉLEMÉNY Berlin (TASZSZ) A „Der Morgen“ című lap január 28-án közölte Hans Loch-nak. a Liberális Demokrs'a Párt elnökének a párt titkárságában . a politikai helyzetről és a párt fel­adatairól mondott beszámolóját. Hans Loch kijelentette, hogy * négy nagyhatalom külügyminiszte­rei berlini értekezletének határozott 'epéseket kell tennie a nemzetközi feszültség megszüntetése felé, a né­met' kérdéssel kapcsolatban pedig olyam lépéseket, amelyek lehetővé teszik Németország békés újraegye­sítését. V. M. Molotovnak a berlini érte­kezleten elhangzott kijelentéseit — mondotta Loch — annak a szelleme hatja át, hogy kész hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez- Ez a nyilatkozat ugyanúgy, mint a* a napirend, amelyet V. M. Molotov a külügyminiszterek értekezletén be­terjesztett, teljes mértékben megfe­lel a német nép nemzeti érdekeinek­AZ ÖTHAT AI,MI ÉRTEKEZLET LEHETSÉGES A „PRAVDA" A BERLINI TANÁCSKOZÁS FRANCIA 8AJTÖ- VISSZIIANGJARÖL Moszkva (TASZSZ) A „Pravda“ Rasszagyin párisi tudósítását közli „Az öthatalmi értekezlet lehetséges'’' címmel. A tudósító ebben a cikkében idézi a berlini tanácskozás meneté­nek francia sej óvisszhangját. Egyetlen francia lap — még az at­lanti politika iránt odaadó magatar. Hsukról ismert lapok sem — szánja rá magát, hogy ellenezze az ölhatal­mi tanácskozás összehívását, — írja a Pravda. — A szemleírók kiemelik, luigy a Kínai Népköztársaság kor. mánya a nagy kínai nép jogos kép­viselője. Poli lkai beállítottságától függetle­nül — folytatja Rasszagyin — csak nem valamennyi francia lap azt w véleményét fejezi ki, hogy megvan a megállapodás reális lehetősége az öt­I hatalmi tanácskozás összehívásában­A francia újságírók hangsúlyozzák Franciaország közvetlen érdekeltsé­gét az öthatalnri értekezlet összehí. Fásában, mert az ilyen értekezlet elő segíthetni az indokínai kérdés békeS rendezését. A lapok azt a kívánsága' kát fejezik ki, hogy a következő ülé­seken tegyenek kísérteket a Pekinff részvételével (májusban Vagy június' ban) tartandó öthatalmi értekezlet najzi rendjére vonatkozó megállapodó* érdekében. Egyes francia szemleírók sajndlká. 'zással emelik ki- hogy Franciaország külügyminisztere beszédében nem fo(l lall közvetlen és fenntartás nélkül’ állást, az öthatalmi tanácskozás ős*' sze.hivása mellett. Nagy fejlődés mutatkozik egyik legfontosabb alapanyagunk, a szén termelésében. A komlói bányák 41.2 százalékkal több szenet termeltek mint az előző évben, annak ellenére hogy az erős ütemű fejlődés okozta nehézségek következtében tervüket teljesíteni nem tudták. A megye ipara az 1952. évhez képest jelentő­sen fejlődött. A tervek teljesítése mellett azonban nem mindenütt for­dítottak elegendő gondot a termékek minőségére. Egy-két vállalatnál nem hajtották végre az önköltség csök­kentésének tervét. A megye iparát még 1953-ban Is a termelés egyenet­lensége, a hóvégi és negyedév vég: rohammmunka jellemezte. 1953 évben javult a munkafegye­lem. csökkentek az igazolatlan mu­lasztások. A munkaerőforgalom azon ban — különösem a szénbányáknál — még igen magas. A bányaválla tatoknál munkaerőhiány mutatko­zott, különösen szakmunkásokban. A kormányprogrammot követőer csak vontatottan indult meg a la kosság és a mezőgazdaság szükség létéit szolgáló termékek gyártása Az év végére azonban mind több A szövetkezetek erősödését bizo­nyítja, hogy az 1953. évi zárszám­adások után 618 egyéni gazdálkodó is 50 iparból visszatért dolgozó lé­pett be a szövetkezetbe. Az egyéni gazdálkodók eddig kö­zel 6000 kát. holdat kaptak vissza sajált tulajdonukba a tartalékterüle- .ékből és nagyobb mértékben igé­nyeltek haszonbérleti területeket is. Az egyénileg gazdálkodó parasz­tok és termelőszövetkezetek a párt és kormányhatározatok által jelen- ;ős juttatásokban részesültek, a hi­telek és hátralékok elengedése ré­vén többmiUió forint értékű támo­gatást kaptak. A gépállomások 1953-ban 51.4 szá­zalékkal több munkát végeztek, mint 1952-ben, amit elsősorban a gépek jobb kihasználásával értek eL A kormányprogramm hatása már megmutatkozott a • gépállomások 1953. IV. negyedévi munkájában is. 13 ezer normálho’.ddal több munká' végeztek az egyénileg dolgozó pa­rasztok részére, mint 1952. év ha­sonló időszakában. A gépállomások munkájának mi­Berlin a külügyminiszteri Berlin (MTI) A berli­niek az utóbbi években megszokták, hogy váro­sukban kétféle kormány­zat, kétféle pénz és nem utolsó sorban kétféle szellem uralkodik, egyfe- .ől a demokrácia és a szocialista építés, a mun­ka és a béke, másfelől a háborús uszítás, a kizsák mányolás és az állandó válság politikája. Ezek­ben a napokban, a kül­ügyminiszterek tanácsko­zásának napjaiban azon­ban bizonyos változás ta­pasztalható Berlin ké­pén. Az ülések első mozza­natairól tudósító esti la­pok kelendősége messze felülmúlja a várakozáso­kat. Éppen emiatt Nyu- gat-Berlin szenzációhaj- háízo bulvár sajtója a másedik oldalra száműz­te á különben főhelyen közölt mindennapi szen­zációkat és a külügymi­niszter: értekezlet ese­ményeinek tartja fenn az első oldalt. A berlini utcán alig be­szelnek egyébről, mint a négyhatalmi értekezletről és várható eredményei­ről. A berliniek érdek­lődése annál nagyobb, minél közelebb jut a négy külügyminiszter a német kérdés megtárgya­lásához. De a berliniek józan, reális emberek és mint a legtöbb beszélge­tésből kivehető, tisztában vannak vele, hogy a né­met kérdést nem lehet lég üres térbe helyezni és nem lehet függetlenül megoldani a világpolitika többi égető prob'érnAiától. A németek eaért követik értekezlet ötödik napján nagy figyelemmel az ülé­sekről szóló tudósításokat, amelyek beszámolnak Mo lotovnak, a szovjet kül­döttség vezetőjének beszé délről, sziklaszilárd állás­pontjáról és ugyanakkor mégis oly rugalmas és fordulatos vitáiról, harcá­ról a világ békéjéért és biztonságáért. nevezte V. Tv Az udvarias gött azt a s látni kell: fr; térni a kot* lalás elől. Bi ban, hogy m saj tókörökber réssel adózni elvtárs minden hevesség­től mentes, megegyezési készségtől áthatott tár­, gyalási módszerének, amely megakadályozza­hogy a béke ellenségeinek a berlini értekezlet ered­ménytelenségéhez fűzött reménysége valóra váljon- A berlini sajtóközpontok' ban és megfigyelők köré­ben csütörtökön este meg erősödött a meggyőződés, Hogy a békés tárgyalások politikája a most folyó négyhatalmi értekezleten is győzni fog. A külügyminiszterek a pénteki ülésen megkezd ték a vitát a szovjet kül­döttségnek az általános leszerelési világértekezlet összehívásáról szóló hatá­rozati javaslatáról. A pénteki ülésen — amely sorrendben már az ötödik — Dulles amerikai kül­ügyminiszter elnökölt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom