Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

1954 .TANTTÄR 27 NAPEÖ Ml ÚJSÁG KOMLÓN? üj „külszíni szénfejtés“ a zóki határban A KOMLÖI SZÉNBÁNYÁSZ A TI TRÖSZT SZTAHANOVISTÁI A Komlói Szénbányászati Tröszt munka verseny csoportjának dől gőzói sokféle módon, számtalan jó ötletté1 népszerűsítik a jól dolgozókat. ; 1 -esrutóbb egy kézzel festett, ez.faié*. ***Wiáf kéSHteíjtelk, amelyen taMscef. téffe a Komlói S^émbányásizaitii Tröse- okllevedeß és jelvénye*. eztoháinoviisitáJÍ. rusük nevét. A díszéé táblát — a,me Ivet képünkön bemutatunk — a. tröszt épület előcsarnokában helyezték el. t AfcSADALMI MINŐSÉGEI,LKNÖ RZÖ BRIGÁD A DÉRI '.ILDI VAROSÉPÍTKEZÉSEN KOMLÖ KEN­Hat éve ismerkedett nree a kőműves szak­mával Bukta Mihály, ti komlói 49 6-as vál­lalat III -as építésvezé tőségének dolgozója. Eleinte mint áttképzös, ’"lenleg pedig mint a vállalat egyik legjobb la, segíti megvalósíta­ni terveinket. Komlón öt hónapja r!őlgozik. A kenderföl­di városépítkezésen brigádját nemcsak mar '"is tol iesit menyéről, báuem minőségi mim* 1 "iáról is jól ismerik. k‘e;ve-.,’tíU.:ro som pa- nas/.kQőtak soh»1 A brigád mégis nem '■"lyszer elegedéi len. AntiiIIhuge ,iy 0)41­k’leV.en a megelőző mitnl. nk.Mt tócsáik nem végzik el kifogástala­nul. és ez őket is gá­tolja a még nagyobb mennyiségi és minősé­gi eredmények eléré­sében Bukta Mihály, Kátai Pál s több társuk in­dítványára az elmúlt héten elhatározták, a III. partkongresszus tiszteletére harcot in­dítanak munkahelyü­kön a hibák megszűrt- tetősére. Az építkezés dolgozóiból öttagú tár­sadalmi ellenőrző bi­zottságot alakítottak az es munkafolvama- tok minőségi ellenőrző sere. Az 510-es épületen például dohasz. István figyelmét, hívták • fel arra, hogy betonozó­brígádja egyenetlenül végezte az aljabetono­zást. Ha így adják át a területet a burkolok nak, azok nem tudják a mozaik lapokat lerak ni. vagy tovább foly­atják a selejtes mun­kát. A minőség ellen­őrző brigád a hiba felfedésén túlmenően azt is megmutatta, hogy ha kötés előtt pgy léccel végigsimít- ják a betont, kifogás- lalan lesz munkájuk. Hasonlóképpen ja­vult az 512-es lakóhá­zon a Dán Mihály ifi kőművesbrigád falazá­sának minősége is. A brigád. , ellenőrzése nyomán kijavítottak a hajlott falat. ITJ HATVAN MÉTERES FRONT­FEJTÉS KOMLÓN A Komlói Kossuth-akna l.es üze­mében az elővájó csapatok január 25. én hatvan tncfer hosszú frontfejtést adtak át a termelésnek. A 30 méter hosszá rázórsilsdéval felszerelt frontfejtésben a ginn*6 meL lestt-i pász faszerei és 1 Németh István vájár csapata kezdte meg. A csillések im/nkdját a fejtés keresztvéqatn és a tőszdUítóvágal talál- hozás ártól beépített keresztváltó könnyűi meg. A Németh csapat mér ae első na­pon túlteljesítette előirányzatát GARAY ANNA-AKNA DOLGOZÓI LE­MARADÁSUK pótlásáért A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói január 12-én termelési érte­kezletet tartottak, amelyen Aima- akna műszaki vezetői megígérték, hogy a bányászoknak fokozottabb se­gítséget nyújtva behozzák hoelejj le­maradásukat. Azóta az akna termelésének java­részét adó III. szinten közel 500 mé­ter hosszú kötélpályát építettek. Ez­zel tíz csillést telepíthetnek más mun kahelyre. Ugyancsak a harmadik szinten újabb telefon beszerelésével a diszpécser-szolgálatot javították. A sűrített levegő-ellátás javítására ezen a héten két 50 köbméteres kompresszort helyeztek özembe és ezzel az eddigi 3.5 atmoszféra-nyo­más 4.5-re nőtt. A csőhálózatot mint­egy száz méteren 15 centiméter át­mérőjűre cserélték ki. Az elővájások ütemének meggyor­sítása nyomán új frontot adtak át a termelésnek. amelyen Hucker Ad ám csapata már az első napokban túlteljesítette tervét. Mindez azonban nem elegendő a terv rendszeres túlteljesítéséhez, a le­maradás behozásához. Ezt mutatja az is, hogy az elözőnapi jó eredmé­nyek után 22-én a faellátás hibái miatt Anna-akna ismét száz százai '»kon alul termelt, 23-án pedig négy fejtés-előkészítő munkahelyet állítot­tak le a biztosításhoz szükséges fa hiánya miatt. Ahhoz, hogy Anna-akna valóban behozhassa lemaradását, a» eddigi helyes műszaki intézkedéseken túl | szükség van a mindennapi feladatok előkészítésére, többek között a fa- ellátás jó megszervezésére is. Ujsághf*: A pécsi szénmosőb« n^Hrfm ktfolyő lasspeui—« **«#• nek Zók, Swobadszenödrály és Péesbageta lak«. — Először is nem adunk ki pénzt tüzelőre, másodszor m*gRS«atlök az elfolyó szén egy részét. — Igenám, de mi lesz. a többi vei. amit elvisz a víz? — Azt csak a pécsújhegyi szén mosó vezetői tudnák mi’fiawsn» Termeljünk elocsir itatott burgonyát! "7"’ ermelőszővetkezeteinkben és * az egyénileg dolgozó parasz­toknál is nagyon jövedelmező a ja- rovizált (előcstráztatott) burgonya termelése. Mivel az előcsirástatási. éppen január végén és február ele­jén kezdjük meg — gyakorlati ta­pasztalataim alapján röviden ismer­tetem az elócsiráztatás módját. Jarovizálásra válasszunk ki egész­séges vetöburgonyát és gyümölcs- szárító ládákba egy, legfeljebb két sorban rakjuk le. As előcsiráztatast megfelelő világos és szellős helyi­ségben végezzük, a ládákat egymás fölé rakva.. A szükséges egyenletes hőmérsékletet fűrészporos kályha híján házilag épített kemencével, napraforgó és lerágott kukoricaszar elégetésével — naponta kétszeri be- fűtéssel biztosítjuk. Az előcsírázta- tás kezdetekor 5—6 Celsius fok hőmérséklettel indulunk, amelyet mindennap 1—2 Celsius fokkal eme­lünk, míg csak a 17—IS Celsius- fokot el nem érjük. Ezt a hőmérsék letet mindaddig tartjuk, amíg a burgonyagumón lévő lila csirák, majd később zölden bokrosodó ap­ró burgonya levélkék ki nem fej­lődnek. Ezután a hőmérsékletet fo­kozatosan 10 C fokig csökkentjük. A jaroiHzólás egész tartama alatt. a ládákban a burgonyát minden második nap vízzel gyengén perme­tezzük meg — ezzel is elősegítjük a csírázás sikerét. Az előcsírázta fáshoz öt-hat hét elegendő. Ha ezalatt kbit megfe­lelő talajmunkát biztosíthatunk, úgy február végén, március elején a leg­nagyobb gondossággal ládákból ül­tetve csirákkal felfelé helyezzük el a vetőgumót az előzetesen elkészí­tett 45r60-as gödrörskékbe. A fész­keket úgy takarjuk be, hogy a le­vélkéknek csak a hegye maradjon a. föld felett. Az előcsíráztatott, burgonya ter­mése már korán, június első felé­ben piacra kerülhet és négy-ötszö­rös áron ért ékesíthetik.. A nagyvyárádi Kossuth és Petőfi termelőszövetkezetekben a tagság cl határozta, hogy foglalkozik ezzel a jövedelmező termelési móddal es idén több holdon ültet előcsiráztu- tott burgonyát. EORTILY ANTAL a mohácsi járási tant főagronómusa. ész itiegá »s kommunisták pártmunkája Baranya megyében H a muH poros, sárguló aktáit a kezünkbe vesszük és-.bele- lei net közünk egv rövid időre a Hor- 'liv-korszak hivatalainak irateso- moiba. különös érzés fog el ben­nünket. A hivatalos iratokon olvas­gató „Bizalmas“. „Szigorúan bizai- rn&s“, „Csak saiótkerű felbontásra“ ■elzés mutat ia azt. hogy itt nem “gvszerű. közönséges ügyekről van y'ó. Fi/ek az úgvnevezott „Atlamol- si'rs■‘-ommunistá hűnüg'ek*’ való­ban 'nem (""szerű ♦ürvénvsz.ek' *1 ' ek. A/ iratok sorai közül érez* rH ,,lehet az r*"'Vsz elnyomott ma- e\-u nőn snt"os hol'-zt-tól, érezni lo'. 't dolgozóink .áldozatos harcai, y.ívós kitartását, törhetetlen remé- nV(t a ;óvőre vonatkozóan. Ezt a nagy küzdelmet az illegalitásba kényszerüli Kommunisták Magyar­•rszági Pártja vezette. Tagjai vállai ik a rendőri kínzásokat, hogy ki- cvessék népünket a magyar törté- .f.lem egyik legsötétebb korszaká­ból. E poros aktacsomókból kiesen- Kil az egész Horthy-korszak lé- 'tge. Az. élő tanuk mellett beszéljenek nőtt az Írásbeli bizonyítékok. Amikor a Tanácsköztársaság lé­ét ése után (Pécs szerb megszállás >latl volt), Horthy fehérkesztyűs ka­szinó tisztjei, maguk mögött érezve a, egész nyugati burzsoá világ ere­iét, több alkalommal írásban for­dultak városunk tanácsvezetőihez, hogy adják át a hatalmat, mert különben terror és halál vár rea- uk. Városunk kommunista vezetői okkor a következő felhívást tették icözzé: ..Tisztelt Urak, Sásdon és Kaposváron... Ne ize ng essenek. Ne ígérjenek terrort és halált. Nem fél itt önöktől senki. De gon­dolkodjanak. És vessék le azt a cifra ruhát, amely ma talán min­denük, Sok a szellemi proletár odaát. Keressenek becsületes fog­lalkozást, Munkát. Dolgozzanak. Magyarország romokban hever, önük rombolták szét. Most segítsenek felépíteni. De ne üzengeté­sekkel és tiszti kaszinókban való kártyázással. Dolgozzanak. Sok hasznukat ott. sent fogják venni.., üzengető tiszt urak, vagdalko- zó tiszt urak. Magyarország felépítésénél önöket is használni tud. nénik valamire talán..:' (Honvéd levéltári iratcsomó 113—116. 10 cs. 1920. Ul. 21. Magyar Munkásmozgalmi Intézet.) érmekéinek a Leventeegyesü- étbe való beiratásáról nem mdoskodtak. 1924. november 5.“ (A belügyminiszter távirata a baranyamegyei főszolgabíró­hoz. MMI. Bar. M. E. B. 19241 246.) Az illegális kommunisták levente­ellenes mozgalma a pécsvidéki bá­nyász fiataloknál szintén nagy ha­tást ért el. Az illegális kommunista párt tag- iai a leventeköteles fiatalokat az ú. n. szavalókórusokba, vagy külön­böző nevű legális kulturális egye­sületekbe szervezték és ezekben ne­velték őket. Ilyen kulturális egye­sületek Pécsett is voltak, amelyek mindig más-más helyen jöttek ösz- sze, néha a szabadban. Az uralko­dó osztály érdekeit szolgáló jól ki­épített besugószervek azonban na­gyon sokszor így is tudomást szerez­tek erről s az, ezekben folyó agitá- •iós munkáról. . ezek a szavalákórusok biso nyo mértékben kommunista jelle­gű tevékenységet fejtenek ki 'és he nem vallott tulajdonképeni tit. kos céljuk az ifjúmunkások és munkásnők. valamint s levente- köteles korban lévő iparost anon- c-ok és segédek lelket az interna­cionalista eszméknek megnyerni, őket a nemzeti és hazafias gondo­lattól és eszmétől távoltartani- illefve eltávolítaniY I'M M I Rar. M. Főszolg. bíró biz. 1929/03.) A kommunisták igyekeztek össze­kapcsolni a legális és illegális mun­kát. Ebben a tevékenységükben ala­pos tapasztalatot nyújtott számukra a Bolsevik Párt története, amely párt az 1905—7-es orosz forradalom leverése után a sztolipíni reakció sötét éveiben már megjárta ezt az utat. A baranyamegyei illegális kom munisták nemcsak kültúráiia körök­kel, nemcsak a legális szakszerveze­tekben végzett munkával tartottak szoros kapcsolatot ä tömeggel, ha­nem a lehetőség szerint minden al­kalmat megragadtak. így — többek között — a kommunisták, mint biz­tosítási ügynökök járták Baranya fal vait és terjesztették a szocializmus eszméit a dolgozó parasztság sorai között. „Vidéki kisemberek közötti föld­munkások között- agitáció! fejte nek ki ezek a biztosító ügynökök s ezeket igyekeznek, beszervezni‘‘ (M M I Bar, M. Főszolgabíró biz. .1927/80.) Az ilyen pártin-unka nagyon nehéz vont. Nemcsak a remdőrkiopék licte1- kodftek mindenütt, hanem a beépített nuuttkásárulók. a fizetteti ügynökök, a szooiáóderookraitta besúgók is otn la. pilóták a gyűliVrfcem,- muinkájukat A 'ónban hiába volt minden erö- f«szítás, az összefogott ellenséges túlerő városunkban is győzött és °gész megyénkben, mint mindenütt a/ országban. A kommunisták illegalitásba kény szerűitek és ügy folytatták küzdel­müket népünk jövőjéért. Az illegális kommunista párt szí­vós harcot vívott a levente-mozga- jotii ellen. A levente mozgalmat t’á- kényszerítették ifjúságunkra! Volt becsi uraink nem is átallották ezt a kényszert bevallani: „Amíg köznépünk önmagától nem látja be ezen élettörvény elsőrendű fontosságát (a leven­te-mozgalmat — F. 1.), addig öt — akár a legerősebb eszközök­kel is — erre rá kell kénysze­ríteni. Pécs, 1925. október 25. Aláírás nyug. áll. alez. lev. feliigy." (MMI Bárányom. Főszolgabírói bizalmas jelentés 1926/30.) 'Rjanez a jelentés kiemeli azt is» hogy kik ártanak legtöbbet a le­vente-mozgalom ügyének, annak a „nemzeti ügynek“, amely tízezer számra készítette elő életerős fia­taljainkat a Szovjetunió elleni há­borúra: .. belföldi árulókat (kommu­nista izgatókat, kémeket, stb. hasonlókat) nyíltan, a törvény legteljesebb szigorával kell súj­tani.“ (U. ott.) Az illegális kommunisták agitá- ciós tevékenysége nyomán különö­sen a báranyai falvakban és közsé­gekben volt nagyobb a levente-elle­nes mozgalom. A baranyamegyei főispán — mint legfelsőbb helyi hatósági szerv, — a legaljasabb móri szerektől sem riadt vissza: árverése két tűzött ki azokra, akik nem já­ratták gyermekeiket a leventemoz- galomba." „Értesülésem szerint Duna- szekcső községben több lakos­nál holnapra árverést tűztek ki, mart testnevelésre kötelezett persze a pécsi uraik jói me^fizeftiték. ’VÍ* Pér-évidtki szénbányákban két év óta folytatott munka árán siker ült mintegy 2ú inteligensebb e.s megbízhatóbb munkás*?) meg- fyerni arra, hogy a munkásság között a szélsőséges szorkOdemo. nrata felfogás ellen agitáljanak és azt nemzeti alapon való gondol­kodásra tereim igyekezzenek. Ennek az agüdldsnak az eredményei a már ketsegbevonkafattanok, mert a nemzetközi szociáldemokrácia er/J!' ■az bányáiéban lényegesen megcsőkkent. Bizalmi embeiteim eddigi munkájukat teljesen önzetlenül minden ellenszolgáltatás nélkül vegezJék. J ... Feltétlenül szükségesnek tartanám immár> hogy ezek az emberek eddigi munkájuknak az államhatalom, részéről való elismerése éléül, a további agitációra buzdításul a f. évi Karácsony—Újév táján némi pénzsegélyben résxesittessenék. A súlyos pénzügyi helyzetre való tekintettel a legszerényebb mér­tékei vélem alkalmazandónak és fejenként 20.000 korona jutalmat gondolok szétosztani Mély tisztelettel arra kérem Nagyméíióságod-ot, hogy az e célra szükséges 500.000 koronát sürgősen, retidelhiezésre bocsátani szíveskedjék. Pécs, 1923. december 16. Aláírás.­Főszolgabíró. (A pécsi főszolgabíró levele a miniszterelnökhöz. MMI Bar. M. Főszolgabíró biz. 1923/226.) 500.000 korona az árulásért, a be- sugásért. Ez volt a lényegük a ba- ranyamegyei jobboldali szociáldemo­kratáknak is. Az így kapott kará­csonyi ajándék a másik oldalon, a becsületes kommunista hősök részé­ről börtönnel egészült kL Amikor irm p^yp|npittkká8^< kát, nem árt visszagondolnunk a Horthy-korszak alatt végzett illegális pártmunkára. Az odaadás, a lelkesedés, az áldo­zatvállalás terén sokat tanulhatunk e kor hősiesen végzett pártmunká- jánói, .,I\pm mind arany, ami fénylik 1953 október 20-án szerződést kö­töttünk a Megy«' Gépjavító Válla - 'alttal egy G 35-ös traktor generál­javításának elvégzésére. A javítást december 1-től január 15-ig terjedő !dőre vállalták. A vállalat január 18-án levélbein értesített bennünket, hogy a gép el­készült és szeretnék, ha minél előbb átvennénk. A műszaki vezető szerint a gép saját lábán Is elszállítható Mo­hácsra. Átvételre Háy Adám főgépészt és Greiger József felelős vontatóveze­tőt küldtük el, akik a következő hi­bákat találták: a lámpafejek, a veze­ték. a kapcsoló és a dinamó nem voltak felszerelve. A lábgázpedál, a túlfolyócső, az olajleeresztő, a vizle- eresz.tő. a sebességváltő-fedél felerő­sítésére szolgáló csavarok hiányoz­tak, a sárhányómerevitő-vas elgör­bült. az erősítő csavar kiszakadt. A gép széjjclszedésekoe a leszedett al­katrészeket nem .jelölték meg, így a ventillátorszij-védölemezt, a vezető­ülést, a központi olajozót. a ventil­látor-védőrácsot gyengébb minősé­gűre cserélték ki. A hiányzó csava­rok helyére rongyot tömtek. A motor beindításakor kopogást 1 láttattunk, aminek eredetét a burkolatok miatt nem állapíthattuk meg. Saját lábán nem szállíthattuk haza, mert az első kerék gumi üres volt A hiányossá­gokra felhívtuk a figyelmet és a vállalat dolgozói kezdték a hiányt pótolni, de az idegen kopogást nem tudták megszüntetni, ezért nem vet­tük át a gépet Ennyi hiba mellett azonban szépen befestették a trak­tort, ami takarta a hiányos, rom*- minőségű munkát Nekünk jólműködő gépekre *a«i szükségünk, hogy eleget tudjunk tenni annak a feladatnak, melyet a mezőgasdaaág fejlesztéséről azóta határozat elénk állított. Azt várjuk a gépjavító vállalattól is, hogy gé­peinket olyan állapotban adja át, hogy munkánk aökkenónmÉss le­gye«». HÁY ÁDAM főgépész GKE1GER JÓZSEF felelős vontatóvezető SCHÖNBERL amnufrf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom