Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

' V/lio PROL ETARJAI ECYESÜLJFTEK! DUNÁNTÚLI At MDP B ARANYAM EGYEI PÁRTBI ZOTTIÄCÄNAK LAPJA it. bVfOLVAM, 19. SZAM *11* 50 FILLER SZOMBAT, 1954 JANUAR 23 (--------------------------------------------------------------------------- \ A MAI SZAMBAN: A párt vezetőség újjá választásának előkészítése Belvárd- gyúláo (3. o.) — Érdemes termelési szerződést kötni (3. o.) — Közel kétezer tonna szenet adott eddig terven felül a Komlói Szénbányászati Tröszt (3. o.) — „Pár­tunk életében nagy esemény a kongresszus és erre ml is méltóan készülünk (3. o.) — „Két hónap alatt fejez­zük be első negyedévi tervünket“ (3. o.) — Kultúrház, vagy lucaszék? (4. o.) — Kevesebb lett az akta a siklósi tanácson (4. o.) V.___________________________________________________y Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken délelőtt tíz órakor foly­tatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen Rákosi Má­tyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács el­nöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnök- helyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyet­tese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Ru­dolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bi­zottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Veze­tőségének titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazság­ügyminiszter, Ktss Árpád könnyűipari miniszter, Al- totnare Iván élelmiszeripari miniszter, Tisza József begyűjtési miniszter, Szijjártó Lajos építésügyi minisz­ter, Bebrits Lajop közlekedés- és postaügyi miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. Jelen volt az ülésen a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos tagja. Az ülést Mekis József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a közelmúltban elhunyt Buchinger Manó és Józsa András képviselőkről, kik­nek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítet­te meg. Mekis József ezután bejelentette, hogy a halálo­zások, illetve lemondás következtében megüresedett képviselői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bozsóki Ferenc, Matusek Tivadar és Horváth Nán­dor soronkövetkező pótképviselőket hívta be. A bejelentések után Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja ismertette az 1954. évi népgazdasági tervet. Szalai Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke ismerteti az 1954. évi tervet Az 1954. évi népgazdasági terv a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain, valamint a kormányprogramon célkitűzésein ala- Pul — mondotta Szalai Béla. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének határozatai és ® kormányprogramra megvalósítása érdekében a minisztertanács már az 1953. évi terveket számos területen /módosította. 1953 második félévé­ben emelte a lakosság fogyasztásá­nak előirányzatát. Ezzel összefüg­gésben közel kettő milliárd forint­tal csökkentette az 1953. évi beru­házási tervet és a felszabaduló anya gi eszközöket részben közszükségleti cikkek gyártására fordította. Csök­kentette a nehézipar és ugyanakkor emelte a mezőgazdaság, a könnyű­ipar és az élelmiszeripar beruházá­sit, fokozta a lakásépítést és növel­te a kulturális, munkavédelmi, szo­ciális- és egészségvédelmi beruhá­zásokat. Ezen átcsoportosítás ered­ményeként megváltozott a beruhá­zások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar része­sedése a teljes beruházási keretből ’3.3 százalékról 41.3 százalékra csök­kent, ugyanakkor a szociális, kul­turális és egészségvédelmi beruhá- zasok részesedése 6.1 százalékról 9.6 százalékra emelkedett. Még nagyobbak lettek volna az eredmények, ha a gazdasági vezetők Valamennyien azonnal megértették vplna a beruházások átcsoportosítá­snak jelentőségét. V4K mu^ ^ július és augusztus ha­vában a minisztertanács az ipari . jtfmelés tervéi is felülvizsgálta és óbb túlfeszített előirányzatot csök­kentett. Ennek megfelelően a szo- 1 a lista ipar termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette. Az ipari ter­melés 1953-ban 11.8 százalékkal ha- , ta meg az 1952. évit. Szalai Béla elmondotta, hogy a párt Köz­ponti Vezetősége és a kormány ha­tározatainak eredményeként 1953. Ti második felében jelentősen meg- vT^kfdett a dolgozók jövedelme. A Különböző rendelkezések a doigo- OK jövedelmét 1953-ban mintegy j® milliárd forinttal növelték. Az ‘határozott Intézkedésekkel és a jó mezőgazdasági terméssel összefüg­gőben a belkereskedelem áruforgal- Jy? 1953. első félévéről a második vekedett^nte®r 27 százaiéul nö­-4. népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozza elő: A nemzeti jövedelemből a fo- Wtesztási alap részesedése 75 száza- 82 százalékra emelkedik. (Ezen . llJl a lakosság közvetlen, egyéni i.^y^ztása 58 százalékról 70 száza­kra növekszik). A felhalmozás részesedése 25 százalékról 18 száza­ikra csökken. A lakosság növekvő fogyasztásá­vá megfelelően a kiskereskedelmi "^forgalom mintegy 20 százalékkal emelkedik 1954-ben. . 3. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének meg­felelően 1954-ben 1953-hoz képest mintegy 4.5 százalékkal emelkedik. Ezen beiül a termelési eszközök ter­melést 1933-hoz viszonyítva kettő ízúzalékkal csökken, a fogyasztási -.ikkek termelése pedig 16 százalék­kal növekszik. A helyi ipar termelése 1954-ben 21 izázalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az elmúlt öt év átlagához képest nyolc százalékkal emelkedik ebben az esz- endőben. A mezőgazdasági beruhá- ■ások részesedése az összes beruhá­zásokból 24 százalékra emelkedik,— mintegy a duplájára az előző évi iránynak. 4. A beruházások összegét a terv >4 milliárd forintban állapítja meg. vagyis, mintegy három milliárddal Alacsonyabban az 1953 évinél. Az •pari beruházások összege 1953-hoz viszonyítva jelentősén csökken, ugyanakkor a mezőgazdasági, — valamint az egészségügyi — és munkavédelmi beruházások összege ’övekszik. Nagymértékben emelke­dik a lakásépítés. Közoktatási, tu­dományos és kulturális célú beru­házásokra a terv Jelentős összegeket mányoz elő. — Az 1954. évi terv az ipari fej- 'ődés ütemének lassítását Irányozza elő. Emellett a fogyasztása cikkek termelése lényegesen növekszik, a termel ésd eszközök termelése vala­melyest csökken. Az ipar főfeladatai 1954-ben a következők: A terv előirányzata szerint nagy­mértékben növekszik a fogyasztási cikkek termelése a lakosság Jobb el­látása érdekében. Ezért az egész gyáripar fejlődésénél gyorsabb ütemben fejlődik a könnyűipar és az élelmiszeripar. Például: gyapjúszö­vetből 27 százalékkal, cipőből 22 szá­zalékkal, kötött áruból 16 százalék­kal emelkedik a termelés. Ma még sok olyan hiánycikk van, melyből az ipar jó szervezés mellett könnyen ki tudná elégíteni a szük­ségleteket és ezzel sok bosszúságtól kímélné meg a dolgozókat, különö­sen a háziasszonyokat. A kormány elhatározott szándéka, hogy rövid idő alatt alapjában megszünteti az ilyen jellegű áruhiányt. A terv elő­írja, hogy számos olyan tömegfo gyasztási cikkből, melyből jelenleg még hiány van, az év közepéig ele­gendő mennyiséget kell gyártani, a lakosság szükségleteitek kielégítésé­A terv több olyan fogyasztási cikk gyártását irányozza elő, melyeket eddig nálunk nem termeltek. 1954 folyamán meg kell kezdeni a külön­féle konyhai munkákat végző ház­tartási „Robot'‘-gép és a háztartási hűtőszekrény sorozatgyártását, a por­szívógép próbagyártását, stb. Biztosítani kell, hogy a nehézipari üzemek is széles körben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Az 1954. évi terv előirányozza a mezőgazdasági termelés növekedését elősegítő iparágak fejlődésének meg­gyorsítását. Főleg a gépiparra és vegyiparra várnak nagy feladatok. Négyezer traktor, 3500 traktoreke, ezer cséplőgép és az előirányzott sok más egyéb gép- és felszerelés gyár­tása nagy erőpróba az ipar számára. Feltétlenül biztosítani kell, hogy már a tavaszi munkákig elkészüljön a mezőgazdasági gépek- és szerszá­mokból erre az időszakra előirány­zott mennyiség. Rendet kell terem­teni a mezőgazdasági gépalkatrész­gyártás területén. Műtrágyából és növényvédőszerekből mintegy 1.5- szeresét kapja a mezőgazdaság a ta­valyinak. A terv előirányozza a nehézipari termelés megszilárdítását és további lépéseket tesz az alapanyagipar el­maradottságának felszámolása terén A terv előírja, hogy a szénbányák­ban fokozni kell * karbantai tási és az üzembiztonságot. A bányászok la­kásviszonyainak megjavítása érdeké­ben nagyarányú lakásépítkezéseket «11 a bányavidékeken megvalósíta­ni. A szénbányászatnak ez évben mintegy 1.5 millió tonnával kell több szenet termelnie, mint 1953-ban. Az elmúlt hónapokban a villamos- áram-szolgáltatás zavarai sok kárt okoztak és még most sem szűntek meg teljesen. Ezért a kormány külö­nös gondot fordít a lakosság és a népgazdaság villamosenergiával való ellátásának megjavítására. A vaskohászati termelés emelését és az ország acéllal való jobb ellá­tását mindenekelőtt az teszi lehető­vé, hogy 1954-ben üzembe lépnek az ország legnagyobb beruházásának, a Sztálin Vasműnek első termelő tize mei. 1954-ben üzembe kqll helyezni a sztálinvárosi I. számú nagykohót, az I. és II. számú Martin-kemencét és az I. számú kokszolót. Az épftőanyagiipamak 1954-ben el kell látnia az állami építőipart és e növekvő magánépítkezéseket téglá­val, cementtel, cseréppel és egyéb anyagokkal. Az 1954. évi terv "előírja, hogy meg kell javítani minden területen az ipari termékek minőségét. Az élelmiszeriparnak növelnie kell 1954-ben termékei Választékát és ja­vítani kell a minőséget. A könnyűipar dolgozóinak 1954. évi munkája élé nagy várakozással néz országunk egész lakossága. Nagy feladatok várnak a kisipari szövetkezetekre és a magánkisipar­ra. Ezért a terv növeli a számukra kiutalt anyagok mennyiségét. Szalai Béla ezután a mezőgazdasági feladatokat ismertette: A mezőgazdaság fejlesztésének fontos kérdése — folytatta — a nö­vénytermelés szerkezetének megvál­toztatása. 1954-ben ezzel kapcsolat­ban főbb feladatok a következők: A terv előirányozza, hogy a kenyér gabona vetésterületét a szántóterü­let 35 százalékára kell növelni. | A terv előirányozza a takarmány- bázis kiszélesítését. A szálastakar­mány vetésterülete 30 százalékkal nő 1954 ben. Fejleszteni kell az eddig elhanya­golt. de éghaj’ati és talajviszonyaink hiiatt számunkra kedvező mezőgaz­dasági ágakat, így pl. szőlő, gyü­mölcs, aprómagvak termelését 1934- ben. A növénytermelési terv jó köze­pes termésátlagokat irányoz e!ő, melyek öt-tíz százalékkal meghalad­ják az elmúlt öt év termésátlagait. A mezőgazdasági terv 1954-ben elő irányozza az állattenyésztés jelentős fejlesztését. A száz tehénre jutó bor­júszaporulatot 13 százalékkal, a száz kocára jutó maiacszaporulatot 11 százalékkal, a lehenenkénti átlagos tejhozamot tíz százalékkal kell emelni 1954-ben. Az állattenyésztés fellendítése ér­dekében a terv növekvő feladatokat irányoz elő az anyaállatok tenyész­tésénél. így a tehénállományt hét százalékkal, a kocaállományt 19 szá­zalékkal kell növelni. Az 1954. évi terv biztosítja a me­zőgazdaság fejlődésének anyagi fel­tételeit. .A terv szerint a közvetlen mezőgazdasági beruházásokra több mint háromegész egynegyed milliárd forintot irányoztunk elő, az összbe- ruházások 24 százalékát. 1954-ben a mezőgazdaság hazai termelésből és Importból 5077 traktort kap. Hétszáz húsz darab motoros permetezőgép szerepel a mezőgazdaság beruházásai között, az 1953. évi mennyiség nyolc­szorosa. A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséhez hatalmas segítséget kapnak az államtól nemcsak az állami gaz­daságok és szövetkezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyéni parasztgazdaságok fej­lesztése mindenekelőtt sokoldalú ter­melési segítséggel történik. A terv előirányozza az egyénileg dolgozó pa­rasztság mezőgazdasági szerszámok­kal, kisebb mezőgazdasági gépekkel a termeléshez szükséges műtrágyá­val és növényvédőszerekkel való el­látását. A belkereskedelem 12.700 ekét, 12.000 darab boronát, több mint 14.000 darab permetezőgépel hoz forgalomba az év folyamán. Mű­trágyához a parasztság az elmúlt években igen nehezen juthatott 1954-ben a belkereskedelmi szervek az egyénileg dolgozó parasztság köz­vetlen használatára mintegy 85.000 tonna műtrágyát hoznak forgalomba. 1954ben biztosítjuk rézgálicból a szükségletek kielégítését, az állam' és szövetkezeti boltokban mindenki szabadon vásárolhatja a számára szükséges mennyiséget. A gépállomások, amelyek az utolsó években igen kevés munkát végez­tek az egyénileg dolgozó parasztság­nak, már leszállított díjtétellel dol­goznak és a múlt év őszén már négy- szerannyi talajmunkát végeztek az egyéni parasztok számára, mint 1952- ben egész év folyamán. A kisárutermelő parasztgazdasá­gok fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a termelők érdekeltsé­gének fokozása. A párt és kormány számos ilyenirányú határozatot ho­zott- _ A legfontosabb ezek közül a többéves begyűjtési rendelet, amely 1.4 milliárd forinttal növeli az egyé­nileg do’gozó parasztság 1954. év; bevételét. A szerződéses termelés feltételei lényegesen kedvezőbbek 1954-ben. mint a múlt évben voltak. Ennek következtében ugyancsak nagymér­tékben — mintegy 330 millió forint­tal —- nő az egyénileg dolgozó pa­rasztság jövedelme. Növeli a termelésben való érde­keltséget a falu áruellátásának meg javítása is. Az egyéni parasztgazdaságok fej­lesztése mellett a kormány fokozott segítséget nyújt a termelőszövetke­zeteknek. Állami gazdaságainkat néhány év alatt a mezőgazdasági termelésben élenjáró szocialista nagyüzemekké kell fejleszteni. A traktorállomány jelentős növelése igen nagy felada­tokat ró a gépállomásokra a trakto­rok jó felhasználása terén. 1954-re előirányzott célkitűzések fTTzg'telósíteeában fontos szerep vár a helyi tanácsokra. Szalai Béla a továbbiakban hang­súlyozta, hogy a terv az alapvető élelmiszerekből a lakosság zavartalan ellátását irányozza elő. Jelentősen növekszik a hús- és zsírellátás. A városok élel­miszerekkel való ellátásában az ed­digieknél sokkal nagyobb szerepet szán a kormány a parasztság köz­vetlen piaci értékesítésének. A ruházati cikkek forgalma az elő­ző évhez képest 25.1 százalékkal emel ke-dlk. Gumicsizmából idén 2.5-szer annyit, Nylon harisnyából háromszor annyit hozunk forgalomba, mint az elmúlt esztendőben. f A belkereskedelem 1954-ben jóval több bútort, edényt és egyéb háztar­tási és kultúrcikket ad el a lakos­ságnak, mint az elmúlt évben. A tervezett forgalom kerékpárból 45 ^százalékkal, varrógépből 97 száza­lékkal, szegből 66 százalékkal nő. Nagymértékben növekszik az épí­tőanyagok forgalma 1954-ben. Le­hetőség lesz rá, hogy mind a pa­rasztság, mind pedig a városi dol­gozók minden megkötöttség nélkül vásárolhassanak építőanyagot csa­ládi házak ,é6 lakások építéséhez. Erre a célra a terv kedvezményes feltételek mellett hitelt is biztosít. Az 1954. évi népgazdasági terv a Szovjetunióval és a népi demokra­tikus országokkal való gazdasági kapcsolataink további kiszélesítését irányozza elő. A nemzetközi gazda­sági kapcsolatok terén különös je­lentőségű a demokratikus orszá­gok között kialakult műszaki és tu­dományos együttműködés. Különö­sen értékes az a segítség amit en­nek keretében a Szovjetunió nyújt számunkra. A terv 1954-re a kapi­talista országok felé is a külkeres­kedelmi kapcsolatok kiszélesítését irányozaa elő. A külkereskedelmi ten' teljesíté­se elengedhetetlen feltétele az élet- színvonal emelésének. A közlekedés területén a teher­szállítás áru-tonna-kilométer telje­sítménye 1954-ben 1953-hoz képest 2.1 százalékkal emelkedik. Az 1954. évi beruházási terv egyik főjellemzője, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenti a hosszú építési időtartamú, vagy nagyméretű beruházásokra előirány­zott összegeket és elsősorban a meg­kezdett beruházások befejezését irá­nyozza elő. 1954-ben több nagy be­ruházásunk kezdj meghozni első gyümölcseit. A sajómentí vegyimű­vek megkezdik a mezőgazdaság szá­mára a műtrágya termelését. A ti- szalöki vízlépcső már 1954-ben mint­egy húszezer hold öntözését bizto­sítja. A beruházási terv másik fő jel­lemzője. hogy 1954-ben nagyarányú lakásépítéseket hajtunk végre. A terv csupán állami költségen és ál­lami támogatással megépítendő la­kásokra 1.5 milliárd forintot irányoz elő. Emellett a meglévő házak tata­rozására, javítására, amelyeket az utóbbi években elhanyagoltunk, több mint háromszázhúsz millió forintot 'rányoz elő a terv. Gondoskodik a kormány a lakos- -ág szociális, kulturális és egészség- ügyi ellátásán alt megjavításéról is. 10 százalékkal nő a kórházi, klinikai igyák száma, kilenc százalékkal több ’■esz a területi óvódaá férőhely. A bölcsődei férőhelyek száma 48 szá­zalékkal növekszik 1954-ben. Az iskolahálózat bővítése terén az általános iskolai oktatás fejlesztése s terv fő célkitűzése. Ezért 78C ál­talános iskolai tanterem épül eb­ben az esztendőben. Az 1954. évi tervben a kormány nagy figyelmet fordít munkásosztá- ’yunk anyagi és kulturális szükség­étéinek fokozott kielégítésére. Biz­tosítja a munkásosztály jövedelmé­nek jelentős növekedését A bányá­szatban 1933. december havában végrehajtott bérrendezés bányásza­(Fotylaiús a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom