Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

Vnio proletárjai eev&üuercKi

EMLÉKÜNNEPSÉG ' AZ OPERAHÁZBAN V. I. LENIN HALÁLÁNAK i 30. ÉVFORDULÓJÁN

A3. MDP BAR ANVAM E&YE1 PÁRTBIIOTTIÁCA'NAK LAPJAI

XL ÉVFOLYAM, 18. SZÁM

tagokat válasszanak a vezetőségekbe.

Azt kell megértetni valamennyi párttaggal, hogy' a szervezeti szabályzat nemcsak jogokéit biz tóéit számára, hanem mérhetetlen felelősséget is ró rája. Az ö vállán nyugszik az alapszórvezet Jövendő munkája. Neon kétséges, minden kommunista érzi ezt a hatalmas felelősséget. Bükkösdön és még számos pártszervezetben azon gondolkodnak a párttagok: kik a legméltöb- bak vezetőségi tisztségre. Nincs és i nem is lehet erre sémát találni, ! vagy adni. Az élő embereket kell nézni, fejlődésükben, egész maga- 1 tartásukban. Olyan embereket kell választani a pórt vezetőségekbe, akik a legkiválóbbak, legjobbak, akik becsületességükkel kivívták a kommunisták és pártonklvttláek bizalmát. Azokat válassza meg a párttagság. akik bizonyságot adták arról, hogy tisztelőiben tartják a párttagok jogait, a pártdemokráciát, a kollektív vezetés elvét, kitűntek a párt júniusi és októberi határoza- .ának megvalósításában. Minden elvtársat személy szerint kell- megítélni, nemcsak pusztán szavaik és hallomás alapján. A bürokratizmus, a papírmunka nem a káderek kiválasztásának módszere.

A pártvezetőségek megválasztásánál éberein ügyeljen a párttagság a párt tisztaságára, ne engedje, hogy kétesmultú egyének kerüljenek a vezetőségbe. A szervezeti szabályzat kötelességévé teszi: „éberen őrködjék a párt ideológiai tisztasága és szervezeti egysége fölött, védje a pártot minden ellenséggel szwnben.“

Az osztály ha re nem szűnt meg, mi Bt ahogy az ellenség sem szűnt meg arra törekedni, hogy beépüljön a párt soraiba. Egy jottányit sem engedhetünk az éberségből! Különösen fontos ez a taggyűlésen, ami- or a jelöltek megválasztásáról folyik a vita. Minden párttag és tagjelölt felelős azért, — és a vita során harcolni kell érte —, hogy méltatlan, nem odavaló ne maradhasson a vezetőségben, vagy ne kerülhessen be oda. Élni kell azzal i joggal, amit a KV határozata biztosít: „A jelöltek a párttagok, Iliét- ve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat rö- tiden ismertetni; a feltett kérdések e válaszolni.“ Minden párttag har i feladata, hogy éberségével, birá atával segítsen megóvni a párt so ainak tisztaságát.

Az a tény, hogy az egyes alapszer- /ezeteket milyen emberek vezetik, iemcsak a kommunisták ügye, ha- íerti bizonyos mértékig a párton- tívüliéké is. A ml pártunkat el- éphetetlen kapcsolatok fűzik a dolgozó néphez, s e kapcsolat erősítése kötelessége minden párttagnak. „Állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel... tanácsadójuk, vezetőjük legyen" — mondja a szervezeti szabályzat. Minden párttagnak, de különösen a népnevelőknek meg kell haUgatnidk a pártonkívü- tiek véleményét. Csak azok lehetnek jó vezetők, akiket egységesen követ a pártonkívüliek tömege. A végzett munkáról kérjük véleményüket 6 ők biztosan azt Is megmondják, kit tartanék a párt politikája jó harcosának, kiben bíznak legjobban, ki dolgozott eddig legjobban a falu, a gyár ügyéért A szervezeti szabályzót, a párt- demokrácia kimeri ihe tét len lehetőséget nyújt arra, hogy a párttagok Jogaikat gyakorolják, mélységes felelősséggel és odaadással vegyenek részit a vezetőségek újjáválasztásá- bam. A pártbizottságok és pártszervezetek tudatosítsák ezt, tartsák tisz leletben a párttagok jogait s akkor biztos teljes aktivitásukkal küzdenek az ügy sikeréért,

Az országgyűlés csütörtökön délelőtt új ülésszakra összeült. Néhány perccel tizénegy óra előtt foglalták el hélyüket az ülésteremben a képviselők.

Résztvett az ülésen Rákosi Mátyás, « Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre, a minisztertanács elnökq. Dobi István, a Népköztársaság ülnöki Tanácsának elnöke. Gerö Ernő. a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zso- finyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Bot- doczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomare Iván, élelmiszer- ipari miniszter, Tisza József, begyűjtési miniszter. Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és pbstaügyl miniszter, Darvas József, népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, 'Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter.

A diplomata páholyokban foglaltak helyet: J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Henryk Mine, a Lengyel Népköztársaság

követe. Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, Marko Temnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, ,Jacob Farlandaschi, a Román Népköztársaság követe, George Peter Labouchere, Nagy-Britonnia es Eszak-Irország Egyesült Királyság követe. An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követe, Piro Kod, az Albán Népköztássaság követe, Datibor Sál- datio, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Pool Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője. Salait Saber, az Egyiptomi Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Osten Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője. Katriel Kctz, Izrael ideiglenes ügyvivője, Rernhard C. Peyra. a Holland Királyság ideiglenes Ügyvivője, Sidney K. hafoon, az Amerikai Egyesült Államok Követségének tanácsosa. Jan Kolosa, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének titkára, Luden Guillaume. Svájc követségének titkára. Jean-Louis Lalapié, a Francia Köztársaság követségének attaséja, Adalberto Stru zzicro, az Olasz Köztársaság követségének sajtóatta séja a diplomáciái képviseletek számos más tagja. Megje lent a megnyitáson Mihail Florescu, a Román Népköztársaság vegyipari minisztere, a Budapesten tartózkodó román kormány- küldöttség vezetője, Mauriciu Novae, a Román Nép- köztársaság külkereskedelmi miniszterének első helyettese és a kormányküldöttség több tagja.

Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke

nyitotta meg

Elnöki megnyitójában megemlékezett Lenin halálának harmincadik évfordulójáról:

— Ma harminc éve halt meg Vlagyimir Iljies Lenin — mondotta. — Marx és Engels ügyének lángeszű továbbfolytatója, a nemI zetközi forradalmi és munkásmoz- I galom nagy stratégája, akinek ve- i zetése alatt az orosz munkásosztály megteremtette nagy Kommunista , Pártját és a dolgozó parasztsággal sSovv-U^gbeft győaeJcou-t .vitte a sso- I cia'lista forradalom ügyét, rrsegterém tette a dolgozók első szocialista államát, a felszabadító Szovjetuniót.

— Lenin tanításai legyőzhetetlen fegyvert adtak a tőkés kizsákmányolás, a gyarmati elnyomás ellen,

a szocializmusért és a békéért harcoló dolgozók kezébe. Eszméi világítótoronyként mutatják az utat a kapitalista kizsákmányolás és az idegen elnyomás alól örökre felszabadult népi demokratikus országok népei számára a szocializmus felé.

— Mi, magyar dolgozók soha el nem múló hálával zártuk szivünkbe a nagy Lenint, az ö nyomdokain haladó szovjet népet, amelynek £el- v-abadulásunkat. nemzeti független- jácünltef és, békérütet kö*zönhetjilk. Javasolom, hogy halálának harmincadik évfordulóján felállással áldozzunk a nagy Lenin emlékének. (Az országgyűlés tagjai felállással emlékeztek meg a nagy Leninről.)

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója

Ezután Darabos Iván, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az alkotmány rendelkezésének megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1933 évi Július 4-én berekésztett és most megnyitott új ülésszaka közti időben fejtett ki.

— A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mondotta a többi között — a két ülésszak közötti időben kilenc ülést tartott és tizenkilenc törvényerejű rendeletet alkotott, melyeket a Magyar Közlönyben való közzététel útján kihirdetett. Szükségesnek tartom, hogy néhány törvényerejű rendelettel, azok jelentőségénél fogva külön foglalkozzam.

— A szocialista építés új szaka- I szának legfőbb célkitűzését, egész

dolgozó népünk életsztnvonalának szakadatlanul növekvő kielégítéséi jelenleg elsősorban azzal tudjuk el- , érni, hogy megvalósítjuk mezőgazda- | sági termelésünk általános fellendítését.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése fejlődésünk jelenlegi kulcskérdése, melynek sikeres megoldása terén igen nagy jelentősége van a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa több rendeletének, elsősorban az 1953. évi

10. számú, 18. számú és 27. számú törvényerejű rendeleteknek.

— Az 1953. évi 10. számú törvény erejű rendelet a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törlését, a beadási hátt*alékoik elengedését és a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének tiz százalékos csökkentését írja elő.

A 18. számú törvényerejű rendelet kimondja az egyénileg gazdálkodó parasztok őszi termésű kapásnövé- nyekből fennálló beadási kötelezettségének tíz százalékos csökkentését Mindkét törvényerejű rendelet gyors és hathatós segítség volt az egész parasztság anyagi jólétének emelése érdekében. Egyben komolyan fellen- i dítette a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok termelési kedvét is, ami a nyárvégi és az őszi mező

gazdasági munkákban. a munka gyorsabb és gondosabb elvégzésében kézzelfoghatóan kifejezésre is jutott.

— Nagyjelentőségű határozatot hozott & Népköztársaság Elnök! Taná csa az állami begyűjtés többévé-; rendszeréről, melye! az 1953. évi 27 s2ámú törvényerejű rendelet foglal magában. Az állami begyűjtés többéves rendszerének megalkotása a mezőgazda sági termelés fokozásának egyik legfontosabb feltételét biztosítja. elősegíti a termelés biztonságának megszilárdulását, mert három évre előre állapítja meg a beadási kÖtelezettségekei.

— A begyűjtés új rendszere egyik legdöntőbb feltétele a mező- gazdasági termelés növekedésének, ami egész dolgozó népünk életszínvonalának hatható« emelkedéséhez fog vezetni.

— Állami és társadalmi rendszerünk szilárdságának bizonyítéka a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapszik, amelyeket eddig állami és társadalmi rendszerünk megerősítésében és megszilárdításában elértünk. Pártunk es államunk nevelő és felvilágosító munkája következtében megnőtt dolgozóink öntudata, szorosabb lett a kormánnyal való kapcsolat. A május 17-én megtartott \ országgyűlési vájosziásúkoii c-géai népünk egységesen foglalt állást népi demokratikus államrendünk mellett, szilárdan követi pártunkat és kormányunkat.

— A közkegyelem gyakorlásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetőséget adott, hogy a közkegyelem ben részesültek az alkotmányban

biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek és munká- Jtikkal résztvegyenék hazánk építésében és erősítésében.

— Jelentős helyet foglal el a hozott törvényerejű rendeletek sorában a munka törvénykönyvének módosítása.

Ez a törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata és a kormányprogramon alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét.

— Jelenlegi formájában a munka törvénykönyve nagy lépésekkel visai előbbre fejlődésünket, a kotmány- programmban lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósításával — mondotta befejezésül Darabos Iván.

Az országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásul vette.

Törvény javallatok, bejelentések

Rónai Sándor elnök ezután közölte, hogy Apró Antalnak, a miniszter- tanács elnökhelyettesévé történt meg választása folytán az alkotmány 19- szakasza értelmében az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre új tagot keW választani. Bejelentette, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront Elnöksége az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre Szekíű Gyula képviselőt javasolja.

Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront elnökségének javas latára Szekfű Gyula képviselőt az Elnöki Tanács tagjává egyhangúlag megválasztotta.

Ezután Erdei Ferenc igazságügy- miniszter benyújtotta a Magyar Nép- köztársaság bírósági szervezetéről, továbbá a város és községgazdálkodási rúinlsztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat.

Az országgyűlés elrendelte a javaslatok kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentés céljából mindkét törvényjavaslatot az országgyűlés jogi bizottsága ilé utalta.

Házi Árpád, az AÉK elnöke benyújtotta a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elrendelte a Javaslat kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a javaslatot kiadta a iosi bizottságnak.

Rónai Sándor elnök ezután javasától tett a legközelebbi ülés idejére és napirendjére.

Javasolta, hogy az országgyűlés leg közelebbi ülését január 22-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki:

1. Az 1954. évi nópgaadasárt terv

ismertetését;

2. a lakosság bejelentéttetaek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását;

3. a Magyar Népköztársaság brrV sági szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalását.

Az országgyűlés a napirendi jav»#* latot elfogadta.

Az országgyűlés csütörtöki ülés# ezzel végeiért,

\Ax országgyűlés tanácskozásainak első napja

A párttagok felelőssége

JL '

A szervezeti szabályzat és a Központi Vezetőség határozata alapján valamennyi alapszervezet készül a vezetőségek újjává'asztására. Párt életünk e nagy eseménye a pártdemokrácia legfontosabb, legkiemelkedőbb megnyilvánulása. Fontos ezt hangsúlyozni, mert a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések jó előkészítésének alapvető része a pártonbe- lüli demokrácia megerősítése. Mi szükséges ehhez? Az egyik legfontosabb feladat: minden pártszervezetben tudatosítani a párttagság szervezeti szabályzatban biztosított jogait és kötelességeit, mérhetetlen felelősségét és e jogokat és kötelességeket a legmesszebbmenően tiszteletben tartani.

A Központi Vezetőség határozata kimondja: „Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre, az alapezer Vezet taggyűlésén történik.“ Ugyanakkor meghatározza, hogy a taggyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kéthar- mada jelen van. Intézkedik arról is h°gy a taggyűlést munkaidőn kívü’ kell megtartani. Mindezekkel bizto- s>tott a párttagságnak az a joga. bogy „részt vegyen a párt politikai

szervezeti kérdéseinek megvitatásában,*, a háláljátok meghoíáta- lában". Arról van tehát szó, hogy minden kommunistának megmagyarázzuk: éljen e jogával, vegyen részi a taggyűlésen. Erre egyébként az el- btűlt vezetőségválasztások tapasztalatai is figyelmeztetnek, mert sokhelyütt ed kellett halasztani a taggyű •eseket a meg nem jelenés miatt, f kommunisták nem maradhatnak tét J®n> nem lehetnek közömbösek ab ban a kérdésben, amely hosszú időn megalapozza a további munkát!

k Ez azonban még korántsem elegendő A taggyűlés az alaipszervezet legfel sőbb fóruma, amely hivatott elbírál hl a vezetőség, a kommunisták műn bho ’t. Joga és egyúttal kötelesség f pari tagnak, hogy a pártszervezet la8gyülésein pártszerü bírálatot mondjon a párt munkája, tagjainak ténykedése felett. Csak az alkotó, !®.ni iteny vita mutatja meg minden kUK.i. világosan a hibákat, a további feladatokat. Erre most különösen hagy szükség van. Sok, nagyon sok eredményt értünk el az elmúlt esztendőkben, különösen a párt júniusi es októberi határozata óta, de még sok helyen tapasztalható lazaság, Kényelmesség, meg nem értés. Ki más, ha nem a kommunisták hivatottak arra, hogy éppen a taggyűlésen feltárják a hiányosságokat, megmutassák az emberek magatartásának gyengéit, a pártéletiben elkövetett hibákat? És nekik kell utat mu- tatniok az újjáválasztott vezetőségek is. a sokszor hangoztatott igazságnak ^ell most beteljesednie eze- ken a taggyűléseken: a szabadon ért vényesülő bírálat és önbírá’at növeli a Pártszervezet erejét, fokozza a kommunisták aktivitását, kibontakoz tatja kezdeményező erejüket a feladatok megoldására.

A1 apszervezetelnk fontos feladataikat csak akkor oldhatják meg, ml, ha élükön kipróbált elvtársak- bőt, a nép, a párt ügyéért harcolni Képes pártvezetőségiek állnak. A Pártvezetöségek megválasztása a Párttagság joga. A párttagok dön- Pk el és 6k felelősek azért, hogy kut választanak meg vezetőjüknek asjját alapszervezetükben. A párttagságnak azt a jogát, hogy „részt ve- Kyem a párt vezető szerveinek meg- vála6ztásában, mint választó és választható“ — senki sem csorbíthatja meg. Felsőbb párt-szerveknek a pártszervezeteknek a választások előkészítését, lefolyását új mó- P**1 kell megoldandók. Az • feladat, bbgy az alapszervezedek minden tagjával me górt tessék a KV útmuta- '“ésait, megmagyarázzák, milyen párt