Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-19 / 15. szám

1954 JANUAR 19 NAPLÓ I« Vegyenek részi megyénk dolgozó parasztjai az egyéni begyűjtési tervek elkészítésében! A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának -rendelete az állami be­nyújtási rendszerről komoly felada­tokat állít a megyei, járási és köz­ségi tanácsok elé. A rendelet a de­mokratizmusra épül. Éppen ezért végrehajtása elképzelhetetlen a dol­gozó parasztság segítsége nélkül. Megyénk dolgozó parasztságának zöme eddig is szívesen teljesítette beadási kötelezettségét. Példát mu­tattak Kéty János, magyarszéki hat holdas, Havadi József, dunaszekcsői 11 holdas, Bencze Lajos gilvánfaí 13 holdas dolgozó parasztok. Kormányunk új begyűjtési ren­deletét megyénk dolgozó paraszt­sága lelkesen fogadta. Sokan közü­lük, mint például Váradi András egerági középparaszt, számításokat végezték, hogy az új begyűjtési ren­delet milyen kedvezményeket ad. A dolgozó parasztság komolyan érdek­lődik aziránt, hogy a beadási köte­lezettséget minek alapján és ho­gyan állapítják meg, milyen lesz a község terve és ebből a tervből mennyi esik őreájuk. Kormányunk az új begyűjtési ren­deletből kiindulva továbbra is szi­lárdan támaszkodik a dolgozó pa­rasztság segítségére és véleményére, egyéni tervék elkészítésében és megtárgyalásában is. Az eddigi ta- Pasztalatök azt mutatták, annak el­lenére, hogy az utóbbi esztendőben a tervfelbontásban volt javulás, — még mindig sok volt az olyan eset, amikor a terveket mereven, büro­kratikusán; 'a dolgozó parasztok megkérdezése nélkül bontották fel. A több évre szóló begyűjtési terv elkészítésének alapfeltétele a dolgo­zó parasztok, az állandóbizottságok a. tanácsok közös munkája. Ah­hoz, hogy a dolgozó parasztok meg­ismerjék saját tervüket és a község tervét, hogy azt teljesíthessék, szűk-, séges, hogy részt vegyenek a taná­csok által megszervezett egyéni tervtárgyalásokon. Miért szükséges ez? — A dol­gozó parasztság a rendeletet jónak Is igazságosnak tartja. De a rende­letét még nem magyarázták meg alaposan' mindenütt,- ezért egyesek­nél némi bizonytalanság uralkodik. Ennek megszüntetése, érdekében me­gyénk dolgozó parasztsága vegyen részt az egyéni tervek tárgyalásá­nál. Az új begyüjfesi terv egysze­rűbb, világosabb, könnyebben át tekinthető, mint az eddigiek voltak. Ebben az évben csak a szántó és rétterület Után kell hús- és tejbe­adást teljesíteni- s az egy kataszteri holdra eső beadás jóval kisebb az 1953. évinél. Ezenkívül egy sor ked­vezmény teszi könnyebbé a beadási kötelezettség teljesítését. A húsbe­adási kötelezettséget például mér­sékelni, egyes esetekben törölni kell a következő jogcímeken: a) A ter­melési szerződés; b) Rizsvetés^ c) Mezővédő erdősávok és mezőgaz­dasági művelésre nem alkalmas te­rületek; d) Gyermek utáni kedvez­mény;" e) 'Szociális helyzet (öreg, munkaképtelen, tényleges katonai szolgálati, f) Újonnan alakult tsz kedvezménye. 'I\jbeadási feötd’ezeM®ó<rnél a köve: kioző esie'icikibein mérsékelnek: á) gyermek kedvezmény, b) előhasi üsző, c) újonnan alakult tsz kedvez­ménye, dj rizevoiíé?.,'e) juhgorafeHyim! julv'ipjjvl iidjof-'ik'ts.. Parae.-tftóág’u.nik vessen számot ezék. kel és ha a szántó és rétrwüfet roag- váé-ózól't,, éz;t, a Wiáosnál ig»azoí jia •' 'Ugvainigy igazolja ."amt is; ha a fent- kedvez,mén vek közül egye:-,ékre jí>sro- sutit. Mindezeket az igazolá&o&ait a tor meäök gyűjtsék össze « «miikor a tn rácshoz m unnék az igazoitásokat vi­gyek magiftikai, hogy így a beadási kötóiezertcségüket a törvényiben elő­írnak szerint helyesen áflt’i&piMhajeáík meg. ós mogkan jáik mmda/zoktait a mér. eéikÚ0Sie>ks*|. kedv ezimién veket, arosPveik re jogosultaik. Helyes, ha már cWíádi körben megbáirgya,1.:j á!k aat. miltv-em ciikkbft! hogvan fogják tei^jesiitenfi be­adásukat.. Tisztázatlan kérdéseikkel keressék fel az ál landóbízottsngok tag jak és a községi tanácsot. Sókat se-. g.V.ího'jnek ezzdl is av. o^oti’esres tövedé, sak ellkerülésioben. A beadási kötefe- zok'ség egyénen,kén#ii me^árgyitóám. ■negszerxezóse és irányítása a heíyi tanácsúk végrebaj'tóbiwásága cfmö kenek fe'ndaőa. A helyes m'egsziorveziéstnek m az alapja, hogy a dolgozó paraueitság kö. rébon ai’apos fa’.vüégoeéfd -munkAi vé- gmzendk tanácsaink.. Ehhez Trtiodc- nakeliött aiz szükséges, hogy maguk a községi tiaináosok, áfiandóbfeodtlsiágofc e’inökieá alaposan, minden rósz1’.tóiéi ­ben ismerjék az új bnzyii jibési rende- leiei. Helyes az is, hogy ha a végre­hajtó biz,otitság és az áltandó'bfcoiiteág tagjai bevonva a begyüljtéeben él«n- járó dolgozó parasztokat, vjtcairésizefk- l>on házcsoportokban vioa-estek el ta.r- barniak. Ezokan a vitM'stekrn dolgozó parasztjaink minél nagyobb számban felnijének meg és a beadásról mond jdk el véleményüket. .Tams/twiajink a vita«A<e& miogsziervozégiéHciz kérjék a DISZ. MNDSZ és á&taMtwm a közsé- r ekben lévő lömegfszervezctek sepil- '-'égéjt, mozgósitsáik «Eerve&ottilk tag- '-•ágát a vitaesteken vatió meg'jeíianés- rc. A községi tanácsok a7. egyéni áigyolásról a d o.'gozó purasztóikíU •»’ftzetiOfien ér,o?iH»éfc és január 31-ág i község mindéin egyes dolgozó pa- -amtjavai egyéinii.eg tárgya?jáik meg hús- és tejbcadáei WVte’ezcíísógük«*. ^4 féli tanfolyam Szajkón in jelentékenyen hozzájárul a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez A párt és a kormány lehetővé . tette a termelőszövetkezetek fdysúyu .és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére, hogy a leli estéken tanfolyamokon gyarapil- bassák tudásukat. Mi, szakemberek oröniest nyújtunk segítséget a ta­nuláshoz, 'jómagam a múlt évben a viajsi Táncsicsban, idén a szajki Úttörő termelőszövetkezetnél véze- ter>i a tanfolyamot. Munkám nehezen indult. A ter­melőszövetkezet elnöke — Gágó Gyula — lemondott és otthagyott esapot-papot. A tagság elkedvetle­nedett, húzódozott a munkától és 'SV az is előfordult, hogy- a serte- sek három napig csak vizet ittak, mert senki nem akadt, aki a kuko- ricát lemorzsolta és a krumplit a disznóólhoz szállította volna. Lát­tam — furcsán kell kezdeni a tan­folyamot. Lapos elvlárssal, a párt- titkárral és az állattenyésztési bri- dádvezetővel sorrajártuk a tagokat, mondván, hp karácsony hetében is ^ügyünk, a disznók enni kérnek. — Nehezen ugyan, de újra helyreállt 0 rend. Azért mondom, hogy nehe- Zen> _ mert a mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztálya, bár felhív* mm a figyelmét — nem segített a jemnelöszö vetkezet talpraáüításá- 7<zn- Ezután nekiláttunk a haliga- összetoborzásának — sikeresen. Minden előadásra, szépszámmal el­jönnek —- amikor a legkevesebben is voltak, — akkor is 23-an szorong tak a padokban. Egyizben mezőgaz­dasági tárgyú filmet vittem ki — akkor nyolcvanon hallgattak meg. A mezőgazdasági termelés fellen­dítéséről, hozott határozat óta meg­nőtt az érdeklődés a tanfolyam iránt. Az előadás során példákkal bizonyítottam a szajkiaknak, hogy milyen előnyös helyzetet teremt a párt és a kormány a dolgozód parasz­tok részére, csak éljenek vele. Az előadás végén vita indult. Stniii/ Gáspár egyénileg dolgozó paraszt felhozta, hogy cseréljék ki a biká­kat, mert már kivénültek, nem al­kalmasak tenyésztésre. Többen el­mondták, hogy szívesen telepítené­nek szőlőt, de nincs gyökeres vesz- sző. Most már örömmel járok ki Szajkra, mert meggyőződtem róla, hogy a hallgatók otthon meg is csinálják, amit tőlem hallanak. Így Hendlinger János tehenész hetek óta szakaszosan kezeli az istállótrágyát — ami — legalább is -tudomá­som szerint — eddig még egy mo­hácsi járásbeli termelőszövetkezet­nél sem fordult elő. Ferencz Pál, a termelőszövetkezet kovácsa a gé­peket, fogasokat, hengereket, ka­páló ekéket tető alá hordotta és megkezdi kijavításukat. Javaslatom­ra a sertésólakba szénarácsot ké­szítenek, (olyant, mint a birkáknak, csak láb nélkül), mert eddig az alomszalmára dobott lucernaszénát a malacok a trágyába taposták. — Megindult a trágya kihordása is, egyelőre azonban vontatottan, mert három szánkójukat takarmány szál látására használják. Fontos lenne, ha a tagok a szántalpaikat — ter­mészetesen a megszabott feltételek mellett — beadnák a közös vagyon­ba, hogy a hó hátán kihordhassák a földekre az istállótrágyát. Örömmel vették tudomásul a tan­folyam hallgatói, hogy valamennyi táblájukról talajmintát veszek és tanácsot adok a trágyázásra. Nem­csak a termelőszövetkezetét, de az egyénileg gazdálkodókét is meg­vizsgálom, amit. — mini mondották — szívesen látnak. Más terveink is vannak: ha időben megkapjuk a szükséges pénzt, a tanfolyam hall­gatói tanulmányi kirándulásra jön­nek Pécsre, megtekintik a keltető- üzemet, a Dohánygyárat, és a Me­zőgazdasági Szerárúgyárat. Sok ér­tékes dolgot láthatnak, tapasztalhat­nak a kirándulás során. ügy érzem, hogy a téli tanfolyam Szajkón komolyan hozzájárul és már eddig is hozzájárult a mező- gazdasági termelés fellendítéséről hozott határozat megvalósulásához a mohácsi járás e kis községében. TARCSAJ IMRE agronámus 4 DISZ hírei: „Dic'iőságiít szerzünk az ifi1sÍ£ városinak, • Komlónak46 Vasárnap délelőtt, KomJó. A be­havazott utcákon sűrű ember renge leg. A férfiak, asszonyok gondosan felöltözve járnak a friss Im^gön. Ap­ró gyerkőcök vidám karaja hangzik amint, szánkóznak a lejtős utcákon és egy-egy erősebb kanyar után a friss hóban hempergőznek. Megszokott, mindennapos táj ez a hatalmas fürdő felé haladó fiatalok számára is. Amint a különböző utcákból egyszerre ér. nck o kapuhoz, meglepve pillantanak egymásra. »Hit, le itt“ — mondja, a (ekin'ctük. >,Nézd, őt se láttam még köztünk■? — így egy másik. S bent a teremben mintegy nyolc- vanan ülnek. Igen, nyolcvanon. Még azok is eljöttek a ll.es üzem DISZ szervezetének vezetőségválasztó tag­gyűlésére, akiket hosszú idő óta nem láttak a fia1 átok között. Érdekelte őket, amit Dőrnyei elvtársi a DISZ- titkár mondóit, hisz róluk, Komló hős építőiről szólt. Beck József csapat, vezető vájárról, aki decemberben 141 százalékra teljest ette. tervét, Soltész Lászlóról, aki 208 százalékkal az el­sők között van. Arról beszélt, hogy a munkaversenyt sokan félvállról ké­mük. Példáival bizonyította, be. Ja­nuárban. csak 86 fiatal vesz részi a unt n-kaver »enyhe n a h&romszAzötvcn közül. A beszámoló után végé-hossza nem volt a felszólalásoknak. Minden- In el akarta mondani véleményét,. Berte János is szót kért. A sportniun. ’tárói beszélt, hogy az ökölvívás mos- ohagyerek Komlón. ígéretet tett• ha nnek a sportágnak megszervezését ábíznák, örömmel vállalná. A szállá' son is rend lesz ezután, nem mint ■ddig. Kottái elvtárs nagyon fontos­nak tartotta az oktatási munka meg- iavífdsát. A pártszervezet segítségét, kérte, emellett vállalta^ hogy egy pro­pagandistának segítséget ad a konfe­renciára való felkészülésben. Szol­nok Mihály, a munkafegyelemről, a versenyről beszéli. „Bizonyí'suk be, hogy tudunk dolgozni, több, jobb sze­net adunk terven felül Sztálinváros. n-ak" — mondta. Az Aj vezetőség megválasztása mellett, a taggyűlés halározalot ho- zo '1 a munka megjavítására. Ebben többek között arról határoztak, hogy a ,-Dicsőséget szerzünk as ifftiság városának, Komlónok‘'-mozanlomban minden fiatal résztvesz. A képzettebh vájárok a fiatal munkásokból szak- mtmkást netz-lnek, másokat miftirórm folyamra küldenek. A DlfTZ-osoporf' vezetők foglalkozzanak három-négy fiatMal, neveljék őket. A IJ-e-s Ihrem új DISZ vezetőségit is más úton kezdett dolgozni. Együtt a fiatalokkal: er, szervezet tagjaival. F-s a fiataloh problémáival, életévet foglalkozó taggyűlés után legfonto­sabb kötelessége lesz, hogy a fiatalok alkotó erejét a komlói faiadat ok mag oldására mozgósítsa. U,j vczctös'get választottak a Hangszer- és Asztalosáni^fár Altaljai A Hangszer- és Asz- tailosárugyár fiahalja' sokáig emlékezetükben tartják a vezetőségvá- lasztás napját. H,a va­lakit ma megkérde­zünk, mióta dolgozik a DISZ szervezet, azt feléli: a vezetőségvá­lasztás óta. Elölte? Le­gyintenek. Az nem volt munka, jóformán DISZ szervezet sem létezett. A munkaidő után szaladtak haza a fiatalok, senki nem nézett a DISZ felé. — Legtöbben még a ‘ag- sági díjat sem fizették rendesen. Ma ez már másként van, pedig még csak alig egy-két hét óta dolgoznak az új veze­tőséggel. Megnőtt a fiatalok munkakedve, lendülete. A vezető­ség javasolta: tegyék rendbe a nekik adott kultúrtermet. A fiata­loknak nem kellett mégegyszer szólni, — mindannyian csinosít­ják, szépítik új ottho­nukat. A könyvszek­rényt, amely 'telis-tele van könyvekkel, a te­rem legszebb oldalára állítják. A fiatalok szeretnek olvasni, ta­nulni, csak codig hely hiányában vajmi ke­vés lehetőségük volt erre. Ping-pong asz­talt is szereznek, a rá­diót is beáililítják. Az,t akarják, ahogy a fiatalok a munkában együtt vannak, kol­lektíván szórakozza­nak is. Családi este­ket rendeznek, hétvé­gi kirándulásokat. — Minden hónapban ter­mészettudományos elő­adást tártainak. mert az a tapasztalatuk, hogy a fiatalok ezt kedvelik. Egyrészt ez­zel pótolják a DlSZ- cktatás hiányát. Ez is az előbbi vezetőség hibája, nem szervez­ték meg a fiatalok po­litikai oktriiását. Ezen kívül minden fiatal résztvesz a szakszerve­zeti oktatásban. De a fiatalok nem­csak szórakoznak: a munkában is az elsők között akarnak, lenni. Két DISZ brigádot al a kitoltak. Az egyikben Maver Antal, Magyar Jenő, Hoblár József, Czumpf István és Ju­hász József dolgozik. A vetélytárs. a másik brigád tagjai: Varga József. Guth István, Weich Péter, Úri Lász­ló és Takács László. A verseny feltételeit ugyan még nem dol­gozták ki, de tervük már készen van. A mennyiségi munka melilot elsősorban a minőséget veszik fi­gyelembe. Takács elv- társ, DISZ-titkár sze­rint ez fontos, mert az elmúlt esztendőben ezzel nagyon keveset törődlek, inkább a mennyiségre töreked­tek. Mint az üzemben mondják, nagy harc­ra van kilátás a két brigád között, hisz majdnem egyformán jólképzett fiatalokból tevődnek össze a bri­gádok. Mindegyikük eddig is példamutató­an dolgozott, a száz százalékon jóval felül termeltek.. , A vezet őségváta sz t ás megmozgatta a fiata­lokat. Ezt bizonyítja aiz is, hogy a DISZ- szervezet tagtetszáma emelkedett. Juhász Jó­zsef, Czumpf István és még mások is nem rég óta tartoznak a szer­vezethez. Ha a DISZ- szervezet továbbra is ilyen lendületesen dol­gozik, tagjai megáll­ják helyüket a mun­kapad mellett, akkor meg sok szép ered­ményt, dicsőséget; sze­rezne!? az ifjúsági szö­vetségnek. ('’««ovi«* a téli é'S -ak». A széi sikongat csak az eresz alján és néha-néha hivat­vendég módján bezörög az. ablakokon. Ne- SVedóra múlva négy. Milyen öreg még mindig f? éjszaka. Nyáron ilyen tájt. már füttytől, dal­tól, vidám kacagó:*.öl hangos a határ. Most még ogy fény sevm csillan a végtelennek tűnő tájon, *;fehér havon, Miért, is kelnének korán. A föjtí- del együtt télen pihen a paraszt ember is. Gs: szokás ez már, apáról fiúra száll. Az állat azonban nem ad az ősi szokásra. N°gy óra után már korog a gyomra, s szarvával veri. a jászol oldalát. Enni kér. — Az pedig nem jószágszerelő ember, aki nyertkor a tailpraugrás helyeik a másik oldalára fordul. Ezt Scheffer József, a babarci Béke tsz ®gyik állatgondozója mondja. Csak mondja? -- Nam. Ma, tegnap és talán azelőtt is, Scheffer Józsefek kis lakásán gyulladt ki elsőnek a fény, aK ő lámpájuk jelzi elsőnek, hogy kezdődik a nap. & Gyönyörű a téli hajnali. Schcfférek utón Kocsis Pál, és Denk József lámpájának fénye F**ll°6 a fehér havon. Ébred a falu. Itt is, ott 's utat söpörnek az istállókhoz, kezdődik az ete- tós, a fejes. A nagy tanya felől szánkó csilingel. Tóth János hozza már a tejet a faluba. Bachmann János elnökkel és Schramm bácsiyal a könyve­lővel útközben találkozik. _ — Menne ilyen cudar időben? — kérdezi János. — Mohácsra! ~ Ennyi csupán a válasz, s. * két szán máris gyorsan távolodik. Tóth János •bonban nem olyan ember, aki beéld a rövid Téli nap a termelőszövetkezetben válasszal. A helyettes elnöktől, Pónya Jánostól magyarázatot kér. Elvégre illik tudni minden tagnak, hova megy az elnök és a könyvelő cgyüt tesen.-— Schramm bácsi négynapos tanfolyamra megy a járáshoz. Az. elnök pedig értekezletre. _ Mos t beszélik meg a minisztertanács határoza­tát,— mondja Pónya János, a helyettes elnök s a megbeszéltek alapján máris intézkedik, — Te mog János rr- ezt a nagy tanyáról jött Tó h- nak mondja — ne siess ám annyira. Várd meg Hofíner Pétert... Tóth János most nem kérdezi, miért megy Koffer a nagy tanyáira. Nagyon jól tuaja, hogy a brigádvezető él-hal a tenyészállatokért. Az pedig szép számmal van itt Babarcon. A 13 bi­kából néhány hélt* ezelőtt szántottak el né­gyet a kaposvári tenyészállsil 'forgalmihoz, Első- osztályúak voltak, jó pénzt fizettek értük. A TI’ nemcsak az áCatlenV^sztőkné! fo­17 lyik szorgos munka. A növénytermesztő brigád sem tétlenkedik 12 fogat trágyád hord. És amott? . Motoros morzsológéppel, tengerit morzsdl- nok az. a,szunyok. Ez azonban a sertéseknek megy. Ennek, nem lesz annyi köze a földhöz, mint az árpának, és a zabnak, amit már most szelciktoro/.nak. Jő előre elkészítik a vetőmagot. Nem is csoda, hisz, úgy tervezték, ha felenged a föld, azonnal megkezdik a vetést. Babarc ' 314, Itt - fekik Szabó István, - akit = ■ ■ ------------------1.......*---------= még ma aenki nem látott a csoportnál. Micsoda sürgés-forgás van az udvaron. Még a kutyák is elifelejtiik megugahni az érkezőket, annyira fog­lallak. Az együk körmöt rég, a másik pedig csilfiogó szemekkel lesi a gázoát, mikor ejt már le a csont helyett, egy kis húsdarabot is. Nem panaszkodhatnak a kutyák, ma jóllaknak. Sza­bó Istvénék egy 3 mázsás hízót, no meg még egy kisebbet, vágtak. De kell is ennyi a héttagú es a Iádnak. Elvégre egy szövetkezeti tagnak bősége­sen kell szalonna is a fehér kenyérhez. — így van ez rendjén — dicsekszik Szabó István — aki dolgozik, annak jut is! * Este 6 óra. Már csak a brigádvezetők van­nak a csoport irodájában. A holnapi munkát beszélik meg. A tagok már elmentek haza pi­henni, szórakozni. Igen sok helyen asztalnál ül­nek. A családfő hangosan olvas az újságból, a család pedig még dolgozik. Fonnak és kötnek. Az utca sem kihalt. A szállingózó hó a mozi felé igyekvők kucsmájára és kendőjére hull. Ha előadás van, megtelik mindig a mozi. Most mégis kevesen igyekeznek arrafelé. Ma pedig szerencsés nap van, van villany, s jók a lám­pák is. Igaz, hogy hang az nincs, de várjunk csak egy kicsit. Épp a nagy mérkőzést, a C:3-at vetítik. Mi az, mi történt? Elszakadt a film? Nem.. Megint a lámpa! És már Szajkón sincs kölcsönlámpa... * I assan elle'ík egy nap. A lámpák kia.l- SZanak, sötétség borul a téli tájra. Csen­des, nyűgödé minden. Csak a szél süvölt. Ker­geti a havat, amely aüiati erősödik az élet, nő a F, Sz. Fnpyvfirnek! Laics, mérnök megkezcflc munkáját a pécsváratli gépállomáson U.j ember érkezett a pécsváraill gépállomásra. Valami mérnökféle — mondogatták az első napon a trak­torosok és csak a sztahanovista ok- ’evél kiosztó ünnepségen ért véget i bizonytalanság. Az igazgató bemu­tatta a szerelőknek, javítóin? Igád tagoknak, traktorosoknak Fegyver­nek! lat jóst — az új műhelyvezető nérnököt. Fcgyvcrneki elvtárs az első napo kát ismerkedéssel töltötte. Ismerke­dett a gépállomás viszonyaival, a ler vekkel, de leginkább a dolgozókkal. Az első napok kezdeti bizonytalan­sága csakhamar elmúlt és munká­jával egyre jobban, kiváltotta elis­merésüket. megbecsülésüket. Még az első napokban eltömődött az egyik erőgép olajvisszanyomó csöve, llosz- szú tanakodás után Tompok József brigádvezető megtalálta elkerülésére a megoldást, de mielőtt alkalmazta volna — bemutatta a mérnöliUek. Nemcsak egyszerű technikai tanács- Klás volt ez: a gyakorlati munkák­ban jártas brigádvezető kikérte a ná- ’ánál képzettebb Fcgyvcrneki eJvtárs véleményét. Azóta már az új mérnök tevéke­nyen bekapcsolódott a pécSvárad! gépállomás életébe. Alapos felké­szültsége nagy segítség a gépjavítás határidő előtti teljesítéséért dolgozó traktorosoknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom