Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

DUNÁNTÚLI VILÁo PROLETÁRJA! EGYESÜL]ETEKl A MAI SZAMBÁN: Külföldi hírek (2. oj — Oa torna- és öntőzőtnnvek Len gyelorsTágbMi (2. o.) — A cáfolatok értéke (2. o.) — Afctivaértekezletet tartottak a pécsbányatelepi kommá- wtatik (3. o.) — Gazdaságos, kifizetődő a eakorrépa- tennelés (3. o.) — Postások (4. o.) s,______________________________________________________> AZ MDP BAR ANYAM EGYE! PÁ RTB 11 OTT 5 ÁGÁN A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ________________________ARA gQ FILLER SZOMBAT. 1954. JANUAR 16 Jw l kés*«süli el« a vezetőség; IljjíivülaszlíSsfit! (B. J.) Az elmúlt napoikban látott napvilágot a Központi Vezetőség ha­tározat® „az ailapszervezeti pártve- zetőségek és a pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről, a páni vezetőségek, a pártszerveik újjáválaazfcásáról és a III. pártkon­gresszus küldötteinek megválasztá- aaról.-‘ a határozatbői most leg­közvetlenebb feladatként éti min­den pár .szervezet és pártszerv előtt: gz alapszervezeti vezetőségek újjá- v akasztása, amely február első nap­jaiban megkezdődik. . Az, alapszervi vezetőségek újjává- tasetása során elsősorban a párt szervezeti szabályzatának teszünk eleget. A szervezeti szabályzat, a demokratikus centralizmus elve alap Jan a pán.vezetőségeket, az alapszer- veaettöl egészen a Központi Veze “-régig választani keli s ezek a f^Vdk rendszeresen, bizonyos idő­közönként számoljanak be válasz­tóiknak a végzett munkáról. Ez azonban a dolog egyik része. A párt vezetőségek újjáválasztása szüksé­ges azért is, mert 1951 ősze ója szá­mos alapszervezet vezetősége más összetételű. A hindi falus.! alapszer­vezetnél már három titkár volt az- öta, de sok olyan alapszervezet van, ahol az egész vezetőség kicserélő- döti., másutt igen hiányosak a veze­tőségiek. Sok esetben a vezetősége­ket, vagy vezetőségi tagokat felsőbb •feeivak véMották le s helyükre nem Riasztott veza.dk kerültek, hanem kijelöltek. Hiányos és nem válasz­tott vezetőségeik nem tudnak rende­sen dolgozni — újjá kaU tehát vá- •asztaniok őket a kommuntsták- nak> hogy nagyobb felelűssé&geJ. dol- Sozzanak. Az aiapszarvezeti vezetőségeik új- Jávaiasztásanak legfőbb elve éppen a Pártdemokrácia fokozottabb ér­vényesítése, elmélyítése. Ezen a té­vőn tettünk már lépéseket előbbre, n párt júniusi határozata ója. A Pécsi Bőrgyárban, a palotabozsoki gépállomáson, Ekinaszokcsőn és má­sutt kollektívabb iiett a vezetés. A Párttagok élnek a bírálat és önbírá- “t fegyverével, megsokasodoijt az alulról jövő bírálat. A kommunistán aktívabbak lettek, javasolnak, kez­deményeznek és a pártszervezetek ezeket többnyire meg is hallgat­ják. iw Ez a fejlődés nem minden párt- szervezetben egyenletes. Számos — Jgy a Lánycsóki pártvezetőség is — fnég sokszor dönt fontos kérdések­ig1 a párttagság megkérdezése nél­kül. Sőt legtöbbször csak a vezető­ség két-három tagja beszéld meg a feladatokat. S ilyen vezetőség nem sóikat ad a párttagok véleményére, javaslatára. Akadályozza a szabad véleménynyilvánítást, a bírálatot. Az alapszervi vezetőségeit újjává- •asztásávad éppen azt kell elérni, hogy a pártmunkából száműzzék özeket a megengedhetetlen módsze- övősítsék és mélyítsék a pár­ton belüli demokráciát. Ez az alap Ja annak, hogy nőjön a párttag­ság munkakedve, szilárdabb, erő­sebb legyen a kommunisták és a Pártonkívülie'k kapcsolata s ezt kell megoldani a vezetőségek újjáválaez­tasávak Ezért az együk legfontosabb kér- most, hogy a pártveza.őségekbe ® legjobb párttagok kerüljenek. Et- i°L függ alapszervezeteink további >íi unkája. . A paxtszervezetetenck meg kell öntetniük az egész párttagsággal, ucgy moa: rajtuk múlik a jövendő l^unka sikere. Kötelességük a leg­jobb kommunistákat választani. — Olyanokat, akik megértik és köve- tuk pártunk politikáját, akik mara­déktalanul végrehajtják azt. Olyan Parö.agokat, akik kitűntek a KV Júniusi és októberi határozatának Végrehajtásában. Akik azt az egész •éppel együtt hajtják végre. Olyan Vezetőségi tagakra van szükség, ^■Klk betartják a pártonbelüld demo­kráciái, nem csorbítják meg apárt- “igok jogait, a kollektivitás szelle­mben vezetik a pártszervezetet, akik élvezik az egész párttagság és a Pártonkívüli dolgozók bizalmát, pondolkodinnak azon már most a Kommunisták, hogy ki' imnántak •évesen a pártvezetőségben! Pántunk Központi Vezetőségének határozata kimondja: nem az egész négi vezetőség kicseréléséről van sző, hanem a vezetőségek újjáválasz tásáról. Miért hangsúlyozza ezt a párt? Azért, mert helyesnek tartja, ha a régi kipróbált, pártmunkában tapasztalt vezetőket újból megvá­lasztják. Számos vezetőségi tag ta­lálható, aki fáradságot nem kímélve harcol, a párt politikájának meg­valósításáért, élete, munkája eggyé- forrt a párttal. Munkájukat vetnék el, érdeműiket hagynák figyelmen kívül, ha ezeket a párttagság nem választaná meg. Vannak olyan párt­vezetéséig! tagak is, akik hibákat kö vettek el, nem dolgoztak kielégítően. Mégis számítani kell rájuk akkor, ha ezek az elvtársak felismerték hi­bájukat és igyekeztek kijavítaná, ha megváltozott magatartásuk, ha a párt határozatainak szellemében dől goznak. Az elmúlt hat hónap alatt friss, új erők nőttek fel a pártszervezetek soraiban, olyanok, akikről előtte ke­veset lehetett hallani. Különösen vonatkozik ez falura. A termelőszö­vetkezetek megvéd* sóért, az ellen­ég ellen vívotrtTiósi harcban sok >lyan párttagot ismertünk meg, akik érdemesek arra, hagy a pártvezeiő- ségek tagjaivá válasszák. Fálusi pártszervezeteink tartsák fontos kö­telességüknek, hogy a vezetőségek­be egyénileg tk-lgioeő parasztokat is válasszanak, mert enéikül nem tud­nak megerősödni, növelni befolyá­sukat*, a középparasztság felé. ­Helyes, ha a párttagság törődik az­zal, hogy több értelmiségi, különö­sen műszaki értelmiségi dolgozó kerüljön a pártvezetőségbe. Kevés >lyan páni vezetőség van most, mely­ben elfoglalja megillető helyét az értelmiség. Válasszuk meg az arra érdemes műszakiakat, pedagóguso­kat, orvosokat, agronómusokat párt­vezetőségi tagnak, mert ezzel nagy segítséget adunk a pártszervezetek munkájához. A pártveaetőségeket újjáválasztó munkának az a tapasztalata, hogy — különösen bányán és egyes ipari üzemekben — csak a párttagság mintegy hatvan százaléka tud ar­ról, hogy vezetőségválasztás lesz. — Petőfi-aknán az a párt vezetőség né hány tagjának a véleménye: van még idő arra. Nem! Az előkészítő munkának már most meg kell in­dulnia. Már most kell azon gondol- todrni, miképpen állítjuk össze a beszámolót, amely sokrétű, bonyo­lult munka A beszámolónak szá­mot kell adnia a legutóbbi válasz­tás óta megtett útról, elemeznie kell, hogy a pártszervezet milyen mun­kát végzés, a konmányprogramm végrehajtásában, a mezőgazdasági határozat megvalósításában. És ha jól akarjuk elkészíteni a beszámo­lót, őszintén feltárná a munka fo­gyatékosságait is, akkor erre hoez- ^zabb időt kell szentelni. Tanács­kozni kell ezzel kapcsolatban a párt­tagsággal, az aktivistákkal, mert a beszámoló nemcsak a titkár ügye, hanem a kollektíváé, tehát az egész vezetőségé, az egész párttagságé. És egy pillanatig sem lehet tét­lenkedni a párttagság előkészítésé­ben sem. Sokhelyütt a vezetőségek beszélnek ugyan az előkészületről, de vajmi keveset a politikai mun­ka megjavításáról. Nem igyekeznek hasznosítani az elmúlt vezetőségvá- lasztás tapasz/talatait, pedig ez sok hasznos módszer alkalmazását segí­tené elő és sok hibától mentené meg a pártszervezeteket. Igen nagy gondot keli fordítani arra, hogy a Központi Vezetőség mostani hatá- rozatát taggyűléseken, nép nevelőé r- tekez leteken., pártcsoportértekeZle- *eken megtárgyalják. Art magya­rázzák meg a párttagságnak, hogy a vezetőségek újjáválasztása milyen hatalmas feladatot ró rájuk. Külön is meg kell értetni azt, hogy az aláp szervezetek most elsőízben választ­ják titkoson a vezetőségeket. Eleve­nebb, aktívabb politikai munkát kell végezni, amely tüzetesen meg­magyarázza ’ mit keli! elérni a ve­zetőségek újjáválasztásával! MIKÉI TÖBB SZEMET TERVEM FELÜL A HAZÁMAK Atma-akna is teljesíti tervét! Január 12-én a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt műszaki vezetőinek termelési értekezletén Eklics József elvtárs, a komlói Ann&akna üzem­vezetője felszólalásában az üzem dolgozóinak nevében vállalta, hogy üzeme a tervlemaradását 23-áig be­hozza. Két nap múlva, 14-én, Anna­akna dolgozói 35.3 tonna szenet küld­tek terven felül a napszintre, ezzel 109 százalékra teljesítették napi ter­vüket. Ennek az eredménynek el­éréséhez hozzájárult Vízi László, a tröszt főmérnökének irányítása Is, aki a Szovjetunióból hozott gazdag tapasztalatait az eddig lemaradó Anna-aknai üzemnél hasznosítja VIost az üzem műszaki vezetőinek az legyen a fó feladatuk, hogy a műsza­ki feltételek még fokozottabb biz­tosításával erdményüket tartóssá te- ryék. Anna-akna január 14-én, 1954-ben először teljesítette tervét. A brlgá* Jok egymást elhagyva, harcoltak, A Pécsi Szénbánya Vállalat pécs- báj»y»i fariUeténeV, dolgozói, január 14-én is túlteljesítették tervüket — január eddigi szakaszában már 455 tonna szenet termeltek tervein felül népgazdaságunknak. A jó eredmény eléréséhez igen nagy segítséget nyújtottak a pécsbányate­lepi Wolf-, Tóth- és Veszeli-csapa- tok kiemelkedő munkateljesítmé­nyeikkel. A három élenjáró csapat •szerdán is a legjobbak közt volt. A Veszeli-csapat tagjai 160.1 szá­zalékra teljesítették eddig esedékes januári tervüket, és a párt, a kor­mány hívó szavára egyre több csille szenet termelnek terven felül. Január tervük túlteljesítéséért. Sz. Kovács János brigádja elővájóson dolgozik. 14 csille előirányzata helyett 30 csil­lét szállított. 214.2 százalékra telje­sítették napi tervüket. Feli János brigádja szintén elővájásban dolgo­zik, Terven felül 14 csillét szállítot­tak, napi tervüket 207.6 százalékra teljesítették. Jól harcoltak a fejtési brigádok is. Lovas Sándor fejtési brigádja 61 csille szenet küldött ter­ven felül napszintre. Falcz Adim fejtési brigádja 22 csillével teljesí­tette túl tervét. A brigádok terv teljesítése előre- vltte a körletek eredményét is, A 2-es körlet új körletvezetője Mnrber József, 14-én 118.3 százalékra telje­sítette tervét, Anna-akna dolgozói 14-1 eredmé­nyükkel bizonyították, amit üzemve­zetőjük a műszaki termelési értekez­leten nevükben megígért, azt telje­13-án 25, január elsejétől 13-ig 541 csille szenet juttattak el az üzemek­hez, vá$*í<itokhoz, iskoáákhoz — terv előirányzatuk teljesítésével Wo'jf Gyula elvtárs csapatának dolgozói 150 százalékra teljesítették napi tervüket, 15 csille szenet ter­meltek tervükön felül. A Wolf-csa­pat terven felüli csilléinek száma ezzel 762-re emelkedett. Tóth Ferenc elvtárs csapata 136.7 százalékra teljesíti januári tervét. A csapat még ennél is jobb eredmé­nyeket igyekszik elérni. Január ed­digi szakaszában 422 csille szenet termeltek terven felül. A 422 csillé­ből 58-at január 13-án termeltek ki. Ezen a napon ugyanis 150.4 százalék­ra teljesítették napi tervüket. Hét és íél méter helyett 12 métert haladt elére a komiéi Sziebert-hrigád A komlói Kossuth-akna lll-as üzemében az V. szinti kitünően kokszolható szenü „B’‘ mező keleti telepét vető szelte át. Szlebert Pál sztahánovista vájár elővájási csapata a napokban azt a /eladótól kapta, hon egy kutató haránt kihajtásával a széntelep fekvését mielőbb állapítsák meg. A brigád munkáját egy rakodó­gép és egy szovjet fúrógép köny- nyíti meg. A rakodógépet Vincze István II. csillés kezeli, aki a gép rendes karbantartásával %: olajo­zásával biztosítja a fennakadásmen­tes munkát. / A brigád másik tagja Bodó György új bányász, aki mindössze három hónapja dolgozik a csapatban. Szie- bert Pál szívesen tanítja fíodó Györgyöt, aki a csillézés lelkiis­meretes elvégzése mellett már a fú­rógép kezelését és a fúrólyukak he­lyes telepítését is megtanulta. A Szicbert brigád tudja, tőlük is függ, hogy a frontbrigádok mi­kor kezdhetik meg munkájukat a kitünően kokszolható szenet adó B- mezőnek ebben a részében. Derekas helytállásukat mutatja, hogy január 15-én reggelig az elő­irányzott 7.5 méter heyett 12 mé­tert haladtak előre. Petőfi-aknán is eredménye van a ,tTérmét; terven felül szenei a házánál?'-mozgalomnak. A körletek közül Gr ad wohl István, körlete január 14-ig 435 tonna szenei termelt terven felül. A csapatok sem adósak már valamennyien, mert Weibl Ferenc (2) 99, Raub Bálint (1) csa­pata 155 tonna szenet adóit január 14-ig terven felül. E példák Petőfi- aknán is azt bizonyítják, hogy ■ jó munkaszervezéssel le leket küzdeni a nehézségeket, pótolni lehet az elma­radást. Szükség is van erre, mert Petőfi-akna adósa az országnak, 91.7 százalékra teljesítette január 14 tg esedékes tervét. sitik is. A Veszeti-, a Wolf- és a Tóth-csapatok a pécsbányai fronibrigádok versenyének élén Á Széchenyi-akna Veszeli-esapata az újesztendőben is tartja az elsőséget IJ atos szint. Hetes te- lep. Alulról felfelé kapaszko dunk. Meredeken felfelé. Jóska bácsit keressük. Vészeli Józsefet, aki az újesztendö első két heté­ben sem hagyta magét el­ütni az elsőségtől. Szép, hosszú a szénte­lep. Hetven méteres. Még jócskán kell kapaszkod­nunk. Nemrég volt a vál­tás és a csapat tagjai a munkahely felső végében vannak. Fát adogatnak, hogy ácsolni, biztosítani tudjanak. A levegő zúg, hordja a szénport. Ahol szélesebb a vágat, észre sem venni, de ahol elszűkül, keske- nyedik, ott szemközt vág­nak a finom szénszem­csék. — Megy a darab! — hallatszik egy kiálltás hirtelen. Gyorsan félre­állunk és a következő pil­lanatban sebesen, szinte ugrálva elvágtat mellet­tünk egy csillékének nagy­ságú széndarab. — Itt vannak már a közelben — mondja Bo- horc elvtárs, az aknász. Figyel még. aztán újból megindulunk. A hangok erősödnek és tisztán hallani az egy­másnak ütődő fák fojtott zuhogéeát. Itt-ott fénv is villan, Innen alulról úgy látszik, mintha szentjános bogarak másznának felfe­lé a vágaton, — Magyar fenyő... — Add tovább.,. — Kőris ... — Lökd félre ... A Vészeli csapat vájár­jai beszélnek Ilyenformán miközben karjukra emel­nek, majd óvatosan to­vábbcsúsztatnak egy-egy ácsolatot. Továbbme - gyünk. Váratlanul nagy vita közepébe csöppe­nünk. — Miért küld engem csillézni, Jóska bácsi?! — A csapatvezető felüti a fejét és rávágja: — Ha én olyan kraksz- nit csináltam volfia a ki­járó gurítóba, mint ma­ga, én ezt meg sem mer­ném kérdezni! A z alacsonytermetü ember, aki nem rég került a csapathoz, egy megbetegedett vájár he­lyett, eddig nem sokat mutatott, egyáltalán nem erőltette meg magát és ezen Jóska bácsi sürgősen változtatni akar. Ő azt tartja: aki nála dolgozik, az a szívét tegye a mun­kába. El sem tudta kép­zelni, amit ez a vájár tegnap tett. Fölment az alapfolyosóra, mert egy vacak deszkát a munka­helyén nem tudott elvág­ni — Mi lenne a százcsil­lés előirányzattal, ha min den vájár ezt csinálná a csapatban? — tüzeskedik most is a csapatvezető, pedig már nem Márkó van előtte, hanem egy má sík vájár. \ fronton mindenütt -**■ beácsoltak, csak ép­pen ezen az alsó munka­helyen késlekednek a biz­tosítással. De már n^n sokáig. Jóska .bácsi itt van. Segít. Amíg a vájár a fát fa­ragja, ő elkészíti az ácso- lat helyét. Méghozzá pil­lanatok alatt. Letérdel. Innen Is, onnan is bele- beleereszti a fúrógépet a talpba majd félkézzel ki­kotorja a lukban levő tör­meléket. így aztán hamarosan kész ez az ácsolat is és a fúrógépek felelgetni kez.de nek egymásnak. Megindul a szenelés. Jóska bácsi láthatóan megkönnyebbül. Amint azonban a korábbi vitára terelődik a szó, megint el­fogja az indulat Félrelöki bőrsapkáját és villogó sze­mekkel magyaráz: — Én csak a javát aka­rom. Azt .hogy többet ke­ressen. Nálunk eddig min denki megtalálta a számí­tását. Igaz, hogy dolgozni kell az elstő*‘'»Art — de megéri. Megadja az a ka­matját. Én például három ezer forint körül keresek, de a vájárjaim sem visz­nek haza sokkal keveseb­bet. — Vájjon meg tudják-e tartani az elsőséget? —' kérdezzük. — Azon vagyunk, hogy nálunk maradjon a ván­dorzászló — feleli Jóska bácsi, majd lámpájához nyúl és ráveti a fényt a melettünk csörgő szénpa- takra. Jódarabig szótlanul nézi az egyre duzzadó, szélese­dő szénfolyamot, aztán váratlanul csak azt mond­ja: — No!... A Márkó ta­lán mégis megembereli magát! * Megütődünk. — Hát még sem csilléz- ni küldte Márkét? — Még csak ez kellett volna! Mikor minden vá- iárra olyap szükség van, mint egy falat kenyérre, — mosolyogta el magát ravaszul, .aztán többet se szólt. Csak figyelt. Hall­gatta a szén zuhogását. U iába... Neki már ebben telik öröme.- Mert ha a hegyi pásztor­nak a patakcsörgés az igazi muzsika, — a bá­nyász lelkét a rohanó, áradó szénfolyam zúgása vidámítja. Horváth Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom