Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12.szám

a

NIPCS

1354 JANTTAR IS

I Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti pártvezetőségeft ás a pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetések, a pártszervek újjáválasztásáről és a III. pártkongresszus kiildötteinex

megválasztásáról

(Fótytatás az J. oldalról)

Tgm * párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva sajátkezű leg dobják be a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok, és a felsőbb párt- szervek megbízottai lehetnek jelen.

ip. A szavazatok összeszámlálásá rtak idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti s szünetet rendel. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok öeszeszámlálásáboz. Ha ugyanaz a hév egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén résztvevő teljes, illetve sza.vaza.tl Joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban -a pártszervezetekben amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a 10-et nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző a jegyzőkönyvbe foglalja úgy hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok szá mát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja.

A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt, az alapszervezet vezetősége megőrzi, másodpéldányát pedig a felsőbb pártszervnek küldi meg.

II.

A beszámoló és a választás a párt értekezleten

A. *

A partbrtekezlet es a beszámoló

1. A pártválasztmány beszámolója ■ újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre, s a pártkongresszus ra javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban valamint azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja az 500-at, s azokban a községekben ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 300-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt Szavazati. jo guk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleten szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldött-igazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal meg választottak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az aiapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével 100— 300-nál ne legyen több; a községi pártértékezletek résztvevőinek száma 100-nál ne legyen több (a pártbizott Ságok biztosítsák, hogy lehetőleg minden alapszervezet legalább egy küldöttel képviseltesse magát); a megyei, s a budapesti pártértékezleten részvevő küldöttek száma 200—400- nál ne legyen több.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg;

b) A budapesti és a megyei párt- értekezleteken a pártkongresszusra minden ezer párttag után egy szavazati joggal rendelkező küldöttet kell választani. Az 500 tagon felüli töredéket egynek kell számítani, az 500 ta gón alulit nem kell figyelembe venni. Minden ezer tagjelölt után egy tanácskozási joggal rendelkező küldöttet kell választani.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártválasztmány beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása. A beszámolót a pártválasztmány megbízásából általában az első titkár tartja:

b) a pártválasztmány, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre, illetve a budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldöttek megválasztása a pártkon gresszusra.

' 5. A pártválasztmány beszámolóját a pártválasztmány ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártválasztmányi tagnak a pártválasztmányi ülésen kifejtett álláspontját a pártválasztmány elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti.

B.

A JELÖLÉS fiS A SZAVAZÁS A • PARTPRTFKFZI.FTFN

X. A pártértekezletcn nyílt szavalással választják:

a) az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—1.3 tagú elnökséget,

valamint a jegyzőt;

b) az 5—9 tagú jelölőbizottságot

a választmányba választandó tagok, póttagok és a felsőbb pártértekezletre küldöttek jelölésére;

c) az 5—9 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására;

d) az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok összeszámlá- lására.

2., Titkos szavazással választják:

a) a pártválasztmány tagjait és

póttagjait;

b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket. A budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldötteket a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusára.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártválasztmányba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezletre — a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kongresszusra — hány küldöttet kell választani.

4. A lelépő pártválasztmány je- töltnévsort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke egyénenként megindokolva ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölő- bizottság jelölése mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolnia. E jogára az ünök köteles figyelmeztetni a pártértekezletet. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles — a javaslatok sorrendjében , — névsorba venni.

5. A jelölések feletti vita a jelölőbizottság által benyújtott névsoron szereplő — valamint a küldöttek által javasolt — nevek sorrendiében. egyénenként külön külön történik.

A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni, A jelöltek — felkérésre — tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a je- ’ölt életrajzát.

6. A szavazólapom több név is szerepelhet, mint ahány tagból és póttagból álló nártválasztmányt. illetve ahány küldöttet kell a pártér- tokezletnek megválasztani; a meghatározott számon felül a névsorból a titkos szavazás során azok esnek ki. akik a legkevesebb szavazatot kapták.

7. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosít- tatja és lezárható borítékkal együtt szétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány választmányi tagot, i! 'etve hány küldöttet választhat.

8. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiséeében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

9. A, szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke Is- •Tiovtot; q «zavarás médiát A szavazás úgy történik, hogy minden

Sajtószemle aktuális bérlésekről

szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány választmányi tagot, illetve küldöttet választhat a pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek ioga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A borítékba zárt szavazólapot a küldöttek ssajátkezűleg dobják a zárt urnába.

10. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok összeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártválasztmány megválasztott tagjainak, póttagjainak és a felsőbb pártszerv pártériefcezletére — a megyei és a budapesti párt- értekezleten a pártkongresszusra — megválasztott küldötteknek azok tekintendők. akik a legtöbb szavazatét kapták.

11. A szavazatok megszámlálása

után a szavazatszedő bizottság jegy- ’lőkönybve foglalj« a szavazás eredményét, úgy, hogy minden Jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másodpéldányát pedig megküldi a felsőbb pártszervnek.

12. A megválasztott pártválaszt- mány a pártértekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését. Nyílt szavazással meg választja a pártbizottságot és annak titkárait s külön az első titkárt.

A megválasztott pártváJasztmányt és pártbizottságot a féltőbb pártszerv erősíti meg.

A MAGYAR DOLGOZOK PARTJÁNAK

KÖZPONTI VEZETÖSBGE

Január 21-re összehívták az országgyűlést

A Magyar Távirati Iroda Jelenti:

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést 1954. január 21. nap jának 11 órájára összehívta.

Egyiptomban kihirdették a rendkívüli állapotot

Egyiptomban betiltották a Muzulmán Testvériség nevű szervezetet. Kairóban, Alexandriában, a Szuezi- csa'orna övezetében és Egyiptom többi részén szerdán reggel letartóztatták a Muzulmán Testvériség több, mint száz vezetőjét. Nyugati sajtójelentések szerint a letartóztatottak száma azóta legalább háromszázra emelkedett. A szervezet kairói központját a rendőrség lepecsételte és körülzárta.

Az AFP közlése szerint a kairói Dar el Ulum nevű muzulmán kollégiumban és a muzulmán egyetemen szerdán tüntetések voltak a Muzulmán Testvériség feloszlatása és a szervezet vezetőinek letartóztatása eliten.

Nagib egyiptomi elnök csütörtökön az egész országban elrendelte a rendikívüli állapotot.

PARIS (MTI) A „Le Monde“ egyik amerikai olvasója, Stanley Cobb levelet intézett a lap szerkesztőségéhez, amelyben a többi között a következőket írja:

— Alelnökünk, Richard Nixon a közelmúltban azt mondotta, hogy az erőpolitika és a dollárdiplomácia ideje egyszersmindenkorra lejárt." Ezt nem hiszem. Szemünk előtt látjuk az európai védelmi közösséget és azt a dollárözönt, amelyet az Egyesült Államok a többi országoknak ad „kölcsönös védelmünkért".

Az önök minisztere, Bidault azt hiszi, hogy Németország újraíelfegy- verzése elkerülhetetlen. ®s így ellenőrizni akarja azt. Ez mindig a militaristák mythosza, akik nem akarják elveszteni kenyérkeresetüket. De a történelem azt bizonyítja, hogy tévednek. Mindig abban a pillanatban tör ki a háború egy váratlan incidens folytán, amikor már ellenörzöttnek hiszik a militarizmust.

A Nyugat országai miért akarják becsapni a világot? — teszi fel a kérdést az amerikai levélíró.

— Azért, mert néhány militarista arra hivatkozik, hogy a Nyugatnak meg kell szereznie egy felfegyverzett Németország együttműködését Nyu- gat-Euróna védelmére.

A levélíró befejezésül ezeket mondja:

— Ha majd önök az európai védelmi közösséggel kapcsolatban sza vaznak, vessék el azt. Válasszák a béke igazi útját, semlegességet Németországnak és egy nemzetközileg támogatott, pozitív programmot.

PARIS (MTI) A „Le Mondénban

J. J. Servan-Schreiber hosszabb cikkben foglalkozik az 1954-es év francia külpolitikai problémájával.

— Veszélyesen ingatag egyensúlyi helyzetben vagyunk — mondja a cikk, — mivel diplomáciánk sem természeténél, sem felépítésénél fogva nem fe’el meg a valóságos követel menyeknek. Diplomáciánk nem képviseli közvetlenül a nemzeti érdekeket. nagyrészben idegen jóakarattól függ, egyetlen lényeges pontban sem Irányoz elő új, független megoldást.

Servan-Schreiber ezután fgy ír:

— Indokínában politikánk máris az amerikai támogatáson nyugszik és a közeljövőben még inkább AmeKalro (TASZSZ): Egyiptomi lap- jelentések: szerint az Arab Liga Politikai Bizottsága január 12-én hozzálátott a Jemen kormánya által előterjesztett kérdés megvitatásához, amely Angliának az Arab-félsziget déli része .elleni agressziójával foglalkozik.

A jemeni kormány nyilatkozata hangsúlyozza, hogy Anglia birtokába akarja keríteni Jemen területének déli részét, kilenc protektorátusból álló szövetség létrehozásáRóma (TASZSZ): Január 13-án Fanfani — mint ismeretes — fogadta Togliattit és Scoccimarrot. a Kommunista Párt parlamenti csoportjainak elnökeit.

A „Campino Press" hírügynökség jelentése szerint Togliatti a Fanfanival lefolyt beszélgetés után kijelentette: „Részletesen kifejtettük és _ megmagyaráztuk Fanfani- nak: pártunknak az a véleménye.

rika pénzeli majd ezt a háborút. H*

minden oldalról megvizsgáljuk azt » kérdést, azt látjuk, két választás van: vagy a közvetlen tárgyalások útja. vagy Amerika egy vagy más módon örténő beavatkozása.

Németországgal kapcsolatban még egyszerűbb választás elé állítottak bennünket: vagy ratifikáljuk as európai hadseregről szóló szerződést és ez esetben támogatást kapunk Amerikától, vagy pedig ha ezt nem tesszük, úgy semmit sem kapunk. Világos, hogy bekötött szemmel állítottak bennünket a szakadék szé- ’érc.

Végül gazdasági egyensúlyunkat tekintve külkereskedelmi deficittel uiszködünk.

Az 1954 es esztendő problémája az, hogy Franciaország célkitűzéseinek Ss külső terveinek felülvizsgálása és a szükséges áldozatok elfogadása útján saját sorsának ura legyen — fejezi be cikkét Servan-Schreiber.

ROMA (TASZSZ) Az „II Paese Sera" című olasz 'ap közli Teheránból, hogy Zahedi tábornok beleegyezését adta a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank szakértői, tanácsadói és tisztviselői nagy csoportjának Iránba érkezéséhez. A legalább nyolcvan főből álló csoport érkezését január végére várják. E szak értők és tanácsadók főfeladata az, hogy részletesen kidolgozzák az olaj mezők kiaknázásának feltételeit és az iráni olaj értékesítésének kérdéseit. Az amerikai szakértők előzetes számításai és tervei Herbert Hoover Ir-nak, az amerikai külügyminisztérium olajsza,körtéjének javaslatain alapulnak. Ezeket a javaslatokat, ahogy itt ismeretessé vált, már eljuttatták a Zahcdi-kormányhoz, amely helyesléssel fogadta azokat. A javaslatok, az előzetes jelentéseknek megfelelően többek között egy nemzetközi társaság megalakítását irányozzák elő a déliráni olajmezők kiaknázására. Ez a társaság természetesen az amerikaiak kezében lenne.

Irán legközelebbi jövőjét — abban az esetben, ha az iráni olaj kitermelése és értékesítése külföldi, vagyis amerikai kezekbe kerül — íria a ’ao — igen siralmasnak mlnősíthet- iiik ahhoz hasonlónak, amilyen Irán helyzete az Angol-Iráni Olajtársaság uralmának idején volt.

val, amelyeket „angol stratégiai támaszpontokká“ akar változtatni. ■— Az angol hatóságok terrorhadjáratot folytatnak a szultánok és a sejkek ellen, akik visszautasítják az 'Ígynevezett szövetségbe való belépést. Az angolok fegyveres erőszakkal akarják kényszeríteni őket az angol uralom elismerésére.

A Politikai Bizottság elhatározta, delegációt küld Jemenbe, hogy a helyszínen ismerkedjék meg a helyzettel.

hogy a jelenlegi viszonyok közepette az ország érdeke, hogy a kormány ne álljon kizárólag kereszténydemokratákból , hogy mindazok a pártok, amelyek felelősséget vállalnak a politikai irányvonalért és. a programra meghatározásáért, szintén vegyenek részt á kormányban, amely azért alakul, hogy megvalósítsa ezt a politikai Irányvonalat és ezt a programmot."

Az Arab Liga Po^itUc^i Bizottságának január 12-i ü fsáról

Az olasz kormányválságról

„Szomorú eredmények, őröm télén kilátásokéí

— A „Trud“ cikke a jugoszláv sajtó közleményei alap ún

Moszkva: A Trud J. Klokov cikkét közli „Szomorú eredmények, örömtelen kilátások — A jugoszláv sajtó közleményei alapján" címmel. A cikk többi között a következőket mondja:

A jugoszláv sajtóban az utóbbi hetekben sok cikk jelent meg a múlt év eredményeiről és a jövő kilátásairól. Annak ellenére, hogy a cikkek az új év alkalmából erőszakolt optimizmust sugároznak, — mégis igen figyelemreméltó tények és beismerések bújnak ki e cikkekből. E beismeréseket és tényeket négy szóban foglalhatjuk össze: szomorú eredmények, örömtelen kilátások.

Ha például szemügyre vesszük a jugoszláv ipar 1953. évi teljesítményéről a sajtóban megjelent adatokat, akkor mindjárt feltűnik, milyen jelentősen hanyatlott a békés célokra termelő iparágak termelése. A „Nin" című lap azt írja, hogy a textil-, a gumi,-, a bőr-, a cipőéi a dohányipar nem teljesítette 1953. évi tervét A „Tarjug“. hivatalos belgrádi Távirati Iroda szintén kénytelen beismerni, hogy „a

textil-, a bőr-, a gumiipar, az élelmiszer- és a dohányipar termelése csökkent." A békés iparágak sorvadásának egyik jelentős oka a lakosság vásárlóerejének csökkenése.

Jugoszláviában az elmúlt évet az összes iparágak további hanyatlása jellemezte# így a „Nin" című lap közlése szerint egymillió tonnával kevesebb szenet bányásztak, mint 1952-ben.

Még sivárabb képet mulat a jugoszláv mezőgazdaság helyzete. A „Privredni Pregled“ című lap ezzel kapcsolatos szerkesztőségi cikkében ezt írta: „A mezőgazdaság jelenlegi helyzetét válságosán elmaradottnak mondhatjuk." A lap kénytelen beismerni: „A mezőgazdaság termelése alig elég a lakosság táplálkozására és amennyiben elég, annak is csak az az oka, hogy Jugoszláviában igen alacsony az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás." A mezőgazdaság válságának következménye, hogy a parasztság elszegényedik és tönkremegy.

Nem kevésbbé siralmasak a múlt "v eredményei, pénzügyi és külkereskedelmi téren,

Az országban feltartóztathatatlanul növekszik az infláció.

Nem meglepő, hogy az ipar sorvadása, a mezőgazdaság válsága, a pénzügyek ziláltsága és a külkereskedelem deficitje következtében Jugoszlávia nemzeti jövedelme az

1952—53. gazdasági évben az előző évihez viszonyítva 144 milliárd dinárral, vagyis 14.8 százalékkal volt alacsonyabb. A válság következményei a jugoszláv dolgozók széles tömegeit sújtják.

_ A lap a továbbiakban arról ír, hogy ugyanakkor, amikor katonai célokra hatalmas pénzösszegeket használnak fel, szociális szükségletekre az állami költségvetésből mind össze olyan apró morzsákat utalnak ki, hogy az olyan területeket, mint az egészségvédelmet vagy az oktatást, csak válságosnak lehet jellemezni. íme néhány tény. A „Pobe- dau című lap jelenti, hogy Plevlje városában az egészségügyi káderek hiánya következtében az elmúlt évben minden hatodik újszülött meghalt. Szerbiában 1953 májusától megszüntették az ingyenes uvóqii- kezelést,