Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-12 / 9. szám
1954 JANUAR 12 NAPLÖ 3 Jövccleliiu'xobbc tcsxi a munkát a szerződéses növénytermesztés Ipari növényeink termesztése 1930—38-as évekhez viszonyítva közel'négyszeresére emelkedett. A fel- szabadulás előtt a szerződéses termelés csaknem kizárólag a nagybirtok kiváltságos joga volt. A szerződéi es termelés terén a fel- szabadulás után nagy eredményeket értünk el. A dolgozó nép kivette a szerződéses termelés jogát a spekuláló tőkések kezéből és így a — termelőkre kétségtelen előnyös — termelési szerződések, ma már nem a nagybirtok és tőkés vállalkozó cégek jövedelmét fokozzák, hanem a .termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodását könnyítik meg. A kormány új programmja életszínvonalunk emelkedésének hatalmas perspektíváját mutatja. Dolgozó népünk igényei, így élelmiszer fogyasztása is állandóan emelkedik, fejlődő iparunknak évről-cvrc mind nagyobb és nagyobb mennyiségű nyersanyagra van szüksége. A hazánkban termesztett takarmány-, kerti-, és egyéb magvak mindig biz- fos piacra találnak a külföldön is, hogy értük iparunknak nélkülözhetetlen egyéb nyersanyagokat megszerezhessük. Nem kétséges, hogy az elmúlt években a termelési szerződések meg kötésénél, mind a termeltető vállalatok szerződéskötői, mind pedig a járási és helyi tanácsszervek helytelen módon jártak el. Több esetben termelőszövetkezeteinkre olyan nővé nyék szerződéses termesztését erő- számolták rá. amelyekhez sem elegendő munkaerejük, sem megfelelő szak tudásuk,, sem. egyéb termelési feltételek nem voltak biztosíthatók. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink ezévben belátták, hogy a szerződéses termelés. rájuk nézve igen kedvező, tudatában vannak, hogy ezzel népgazdaságunkat erősítik és dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését gyorsítják meg. Egyre nagyobb kedvvel kapcsolódnak be a szerződéses termelésbe. különösen az új kormány- Programm megismerése, tudatosítása óla. Felmérhetetlen az a kedvezmény, amelyet dolgozó parasztságunk kap a szerződéses növény után. Töbtaek között a hitelbe adott minőségi vetőmag, a művelési előlegek, a hitelezett műtrágya, az előző évekhez képest lényegesen felemelt termény- alapárak, az átlagtermést meghaladó termés után járó alapáron felüli prémiumok, a különböző, ingyenesen, illetve kedvezményes áron juttatott készáruk, zsák és kötéláruk, textil- anyagok, cigaretta stb, a biztosított átvétel, a traktorállomások útján nyújtott olcsó és előnyös gépi munka és nem utolsó sorban a temnényibeadá si, állat-, tojás- és baromfibeadási kodvezménv, amelyek mind jövedelmezőbbé és kedveltebbé teszik, a szer ződéses termelést a termelők előtt. Emellett a termeltető vállalatok ag- ronóniusai, szakemberei támogatják és szaktanácsokkal segítik azokat, akik esetleg még nem ismerik a szerződött növény termesztésénél alkalmazandó művelési eljárásokat. A villányi járásban, az országos szerződéses növénytermesztési tervnek a megyére, illetve a járásra eső részét maradéktalanul teljesíteni tud iuk. a helyi adottságok, és körülmények, valamint az elmúlt évek tér meszfési tapasztalatainak figyelembe vételével. Ezért a többéves tapasztalatokon ajapuló végrehajtási tervet dolgoztuk ki. A fentiek figyelembevételével a járási tanácson nagy aktívaértekezletet tartottunk, ahol resztvettek: a járási tanács összes dolgozói, a községi tanácsok elnökei, titkárai és a mezőgazdasági állandóbizottságok elnökei. a tsz-ek elnökei, párttitkárai és brigádvezelői, a gépállomások agronómusai, a termeltető vállalatok szakemberei, akik a járásban a szerződéskötéseket végzik. Az értekezleten ismertettük az új alapokra fektetett, az önkéntesség szigorú betartásán alapuló szerződéses növénytermesztési feltételeket, — a tsz-ek és községek javas- latalnak f igyeiembevéte'ével. A termelőszövetkezetek taggyűlésein a járási tanács és a gépállomások agronómusai ismertették a szer ződéses feltételeket és elmondták a tagságnak, hegy olyan növényeidet termeljenek, amelyek jövedelmezőbbek és alkalmas a talaj minősége. A járási tanács állandóan ellenőrzi, hogy a termeltető vállalatok a szerződések önkéntességét mindenhol megtartsák és hogy a helyi tanácsok és szervek a keretszámokat a termelők felé kötelezően ne alkalmazzák.-Termelőszövetkezeteink tagjai és egyénileg dolgozó parasztjaink belátták. hogy' az ő ráunkájukat is köny- nyobbé és jövedel mezöbbé teszi a szerződéses növénytermesztés. így a villányi járásban 1953. december 15- ig a megadott szerződéses növény- termelési tervterület 90 százalékára már megkötötték a szerződéseket. Vastag Miklós a villányi járás főagronómusa. Ki» berendeli az állattenyésztésnek nagy múltja van. Lakói különösen a bika és a csikónevelésben ttűntek ki. A felszabadulás után a bikanevelés került előtérbe. A, parasztok nem idegenkedtek a tehenek törzskönyvezésétől. A törzskönyvi ellenőrzés azonban 1949 óta mind ritkább lett és az ellenőrzés a legfontosabb Cer- melési adatok összegyűjtése helyett csak a borjak egyedi megjelölésére- a tetoválásra szorítkozott. A párt és a minisztertanács határozni, a a mezőgazdaság fejlesztéséről különösén annak a szarvasmarh a tenyésztésre vonatkozó része jelentős mértékben felfokozta a kísherenaie.k tenyésztési, bikanevelési kedvét. — Míg 1953-ba.n a községben 17 bikanevelési szerződést kötöttek, addig ez a szám a mezőgazdaságii fejlesztési ha.ározat megjelenése óta 21-re Tnelkedett. A szerződéskötések után igen nagy az érdeklődés: minden második-harmadik házban egy-két szerződéses bikát tartanak. A mezőgazdaság fejlesztési határozat a törzskönyvi ellenőrzés alatt illő tehenek után — tejhozamuk arányában — hatósági áron abraktakar- mányt biztosít. így a teheneket jobban előkészíthetik a következő te- jelési időszakra, nagyobb lesz a tejből a bevételük és ami igen fontos, a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehén után származó bika az anyja tejhozama szerint — amit a tenyésztő származási lapon igazol — a háromezer kilogramm évi ttejhozam ás a küllemű pontszám alapján meghatározott alapáron felül még kü- ön tejprémiumban is részesüL A község dolgozó parasztsága közül többet megkárosított a törzskönyvi ellenőrzés hiánya, rendszertelensége, így a község legjobb bikanevelőit, Nyúl Isi.vánt, Kisbóli Istvánt, Bóli Ferencet is. A rendszeres törzskönyvi ellenőrzést a pécsi állami törzsállattenyésztő állomás izak'embcrei 1953 decemberében is- nét megkezdték. Nyúl István, 11 holdas dolgozó paraszt 1945 óta foglalkozik bikaneve léssel. 1949-ben a budapeaá mezőgazdasági kiállításon két bikájával a II. és III. díjat szerezte meg. Büszkén mutatja a pesti kiállításon eladott bikák származási lapját. Mind két bika anyjának az évi átlagos tej- hozama a 3000 kilón felül van. A határozat megjelenése után 10 mázsa abraktakarmány jár részére hatósá- 'i áron. A bikanevelést feltétlenül kifizetődőnek tartja. A fejlett állat- tenyésztési módszereket, tehén szá- razonállással igyekszik eddigi eredményeit túlszárnyalni. Most egy 10 hónapos magyar-tarka bika áll istállójában, melyet a legnagyobb gonddal nevel. Bóli elvtárs öt holdas dolgozó paraszt nem régóta foglalkozik bikane- veléssei. Az első bikájával 1953 ok- óberében részt vet. t a pécsi mezőgazdasági kiállításon. A 84 küllemi pontszámú bikáját — figyelembe vé- ve"a tejprémiumot, — 8500 forintért adta el. Most neveli a másodikat, amely jelenleg hathónapos. ..A bika-' nevelés egyszerre sok pénzt hoz a házhoz*' — állapítja meg — Igaz. hogy 18,’ hónapig sok a kiadás, uo különösen most a határozat meg je; tené.se u.án még nekem, ötholdas parasztnak is érdemes bikaneveléssel f og! ri’koznom.“ Kisbóli István hétholdas gazdának iókötdsű, erőscsonfú, jó küllemű bikája van. Naponta rendszeresen jártait, szakszerűen takarmányoz, gondoskodik a takarmánymész és takarmánysó adagolásáról. Az ingyenes állatorvosi szolgálatot igénybe- véve a bikáját Pekk-vitaminoltásban részesítette. A bika pofafoltos, de ez nem keseríti el. Tudja, hogy a szín- formalizmus megszűnt és egy bika értékét nem az egyes színfoltok elhelyezkedése szabja meg, hanem elsősorban az anya tejhozama. A tehenét törzskönyvi ellenőrzésbe vetette fel. A k‘*h reudi egyénileg dolgozó parasztok tehát felhasználják a bárt és a kormány nyújtotta lehetőségeket — kiváló tenyészbikák nevelésével járulnak hozzá az állattenyésztés fellendítéséhez. Karsai Lajos „ISasyobb gondot fordítunk a talajerő pótlására Községünk dolgozó parasztjai örömmel fogadták e pert és a kormány határozatát az új begyűjtési törvényről Az örömet tetézte a december 23-án megjelent határozat a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Néhány évvel ezelőtt, mi. lippói dolgozó parasztok kimagasló eredményeket értünk el a termelésben, hiszen a földjeink elsörendűek. De az utóbbi években Igen leromlott termésátlagunk, aminek okát abban látják, hogy a földjeink nem voltak állandósítva, évente cserélték, hol az egyik dolgozó parasztnak adták, hol 0 másiknak. Így aztán nem is csoda, hogy senki sem törődött a szakszerű műveléssel, a trágyázással, csak vetéttiink-vetetlünk, soha nem gondoltunk a talajerő Pótlására. Panaszainkkal hiába mentünk a járási, a megyei tanácshoz, sehol nem talált orvoslásra. Azonban a most megjelent párt- és kormányliatá- rozat kedvet adott nekünk lippóiakutak is. Reméljük, hogy most már a földjeinket is állandósítják, aminek következménye lesz, hogy minden erőnkkel harcolunk 0 talajé tő pótlásáért, igy ugrásszerűen növekedik majd 0 termésátlagunk is. LANDEK PETERNE Lippó Hová tűnik az abrak ? 4 baksat kosok abrakjáról van szó. A községi ta‘ * nács szerint a három állami kosnak rendszeresen kiutalják havonta a 90 kiló árpát és kukoricát, amit pontosan bevezetnek a kiadási naplóba. Azonban arról f.nár nem tudnak, hogy az abrak eljut-e a rendeltetési helyére. A kosok is csak annyit tudnak az abrakról, hogy van de mostanában egy késhegyül sem került jászlaikba. Az apaállat istálló előtt ott áll egy nagy kazal jóminösegü luccmaszéna, a kosok azonban gurdajt kapnak reggel, este egyaránt, amelyben tápérték alig-alig van. A mezőgazdasági termelés növeléséről, nemrég meg jelent párt és kormányhatározat arra kötelezi a községi tanácsot, személyesen az elnököt, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítson az állami apaállatok gon dózására. A mostani hanyagság tavasszal odavezet, hogy rosszul telelt kosoktól nem lesz utód és ez a dolgozó parasztok tnegkárcsodását jelenti, mert üresen maradnak az anyajuhok. Sürgős intézkedésre, nagyobb ellenőrzésre van szükség! Tíz holdra emeli öntözéses kertészetét a heremendi Dózsa tsz A bcrcmendi Dó- zsa lermeíőszg- vetkezet, kertészetéről nagy elismeréssel beszélnek Beremenden és a környező falvakban. A pécsi mezőgazdasági ■kiállításon is sokan megismerték munkájukat. Első díjat kaptak a kiállított zöldségekért — Erre büszke is Kocsis elvtárs, a tsz elnöke, de még büszkébb Reich Gyula kertészeti brigádvezető, aki 13 ember munkáját irányította a múlt esztendőben, ő maga minden tudását felhasználta arra, hogy minél több paprika, káposzta, paradicsom, kalará- bé uborka terem ien. Szorgalmas munkájuknak a nyomán 170 ezer forintot tettek a tsz pénztárába. Ezt az ösz- szeget 15 hold kertészet biztosította. Hogyan érték el ezt az eredményt? 'Erre a kérdésre Kocsis elvtárs. a tsz-elnök és a brigádvezető elmosolyodik és így válaszolnak: Három hold volt az öntözött terület ebből 1.25 hold paprika, ami nem sokat, csak 144 mázsát adott. Az öntözetlen 40—50 mázsát. Az öntözést korszerű felszereléssel, szivattyúval és csövekkel végeztük. — Elmondjam azt is, hogyan kezdtük az öntözést? — kérdezi Reich elvtárs. —- Nem, A bodorfái növénykisérleti telepen A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után igen sok paraszt családnál megindult a ter- '’ezgetés. Igén sokan papíron, ceruzával számolgatták, miből mennyit kellene termelni, s a több termés mit jelentene Pénzben, legtöbben azonban megakadtak a tervez- Ketésben is, a számolgatásban is. —. Milyen növényfajta- ' kát. termeljünk, hogyan termeljünk, milyen agrotechnikával? Erre a kérdésre bizony s tanácsok sem tudnak legtöbbször választ adni. Néhányan csak találgatnak: ez lenne jő, az lenne jó? A'Síentegáti Kísérleti Gazdaság bodorfái növénykísérleti telepén Bikali Mihály, növénynemesítő nemcsak választ ad, hanem megmutatja azt is, hogy egy-egy fajta mennyi és milyen termést hoz. — Kísérleti telepünkön *“7 magyarázza — 116 növényfajta vizsgáztatása fo lyik. A növénynemesítők iskolázott fajtáit kísérleti Parcellákon, század és félszázad holdakon több éven keresztül termeljük. Három-négy év termésered- jfnénye alapján meghatározzuk, hogy a baranyai talajon melyik növényfajtát érdemes elszaporítani, termelni. Itt van például az őszi búza. Igen sok fajta érkezett az elmúlt években telepünkre. Ez*’K közül a legjobb terméseredményt az „Udvaros Nia-KUtán*' nemesített búzafajta érte el. Az el-- múlt évben például hol- dankénti átlagban 26-—28 mázsát adott. Igen szépen fizetett a „Bánkúti" is. Holdanként i átlagban 24— 25 mázsát. Valóban komoly eredmények. S milyen termelési technikával dolgoznak a bodorfái kísérleti telepeken? — Kísérleti telepeinken mindig figyelembe vesz- szük a környék „szokásait, felhasználjuk a dolgozó parasztok évtizedes tapasz talatait. Az elmúlt évi magas búzatermés-eredményünk titka a következő volt, már szeptemberben középmélyen, ke- resztsorosan elvetettük a magot. Tavasszal gyonrta- lanítottunk, tehát acatol- tunk. A sok esőzés következtében igen sok búzafajta megdőlt. Az „Udvaros Nuricsán“ és a ,.Bánkúd'1 azonban állva maradt* a szárazságot és az esőzést is jól bírta. Ö römmel beszél Bikali Mihály, növényne- mesítő minden növényfajtáról, elmondja azok termelési technikáját, majd sorra egymásután bemutatja a terméseket. Az ember el sem hiszi, csak akkor, ha látja, hogy negyvenöt dekás, magról-ter- melt vöröshagyma is meg terem a baranyai talajon. Vagy itt van a sárgarépa. Egy-egy bizony közel jár a kilóhoz, vagy talán, még annál is több. A z átlagos súly kilencven deka, de ez itt egy és íél kiló, — mutat egy karvastagságú hatalmas sárgarépára. — Kísérleti telepeinken ez,'a ..Kantian*'-! fajta. 450 mázsát adott hoidankénti átlagban. A termelés titka itt. is egyszerű. A magot 30 centi sortávolságra vetettük és 6 centire egyeltük. 5 négyszögölnyi területen 196 kiló sárgarépa termett. Háztáji földön és kertekben nagyon kifizető a Santiani fajta termesztése. , , Megyénkben /kevesen foglalkoznak hagymatermeléssel, talán nem jó erre a baranyai föld, vagy talán kedvezőtlen az éghajlat? — tesszük fel a következő kérdést. — Nem, a talaj és az éghajlat is nagyon kedvező, a „Székkutasi-sárga** vöröshagyma fajta termelésére, — mondja határozottan Bikali Mihály. — Kísérleti parcelláinkon-a- hagymamagot 30 centi sor távolságra vetettük, majd 10 centi tőtávolságra egyel tűk. Ezzel a termelési technikával holdanként! átlagban 247 mázsás termést értünk el. Ezen az eredményen mi is meglepődtünk, hisz a legjobb hagymatermő vidéken átlagban 140—150 mázsa hagyma terem holdanként. A tény azonban tény. Itt Baranyában, amint azt a kísérleti termelések bizonyítják, jól fizet a vöröshagyma. Ritkán láttam még ököl és kétököl nagyságú hagymákat. Azt azonban tüdőm, hisz elég sűrűn járok piacra, hogy Baranyában 7 4 forintot adnak egy kiló hagymagsC Leültem, számolgattam. 247 mázsás hagyma termésnél 1 hold föld, 98 ezer 800 forint jövedelmet hoz. — Ne vegyük ezt a termésátlagot — szakít félbe Bikali Mihály. — Vegyünk csak 150 mázsát, így is meghaladja az 50 ezer forintot 1 hold jövedelme. Mennyi ú jat hall az ember It.t Bodorfán, a növénykísérleti telepen?! — Búcsúzáskor megkérdezzük, amit minden látogató megtesz: — Mikor kerülnek ezek a fajták a dolgozó parasztokhoz? _ jV eip sokára, — ad’ ja meg a választ Bikali Mihály növénynemesítő, a kísérleti telep vezetője. —* Azok a fajták, amelyek kiállják a próbát, tehát megkapják az állami minősítést, azonnal állami gazdaságokhoz és tér melőcsoportokhoz kerülnek továbbszaporitás céljából. Az elmúlt évben itt a baranyai talajon kiváló minősítést kapott a Lédeci Béta ősziárpa fajta, amely hoidankénti átlagban 30— 32 mázsát adott. Ennek a fajtának a nagybani termesztése már ebben az esztendőben megkezdődik. Nagy feladatot állított elénk a minisztertanács. Mi örömmel vállaljuk ezt a megbízatást. Bő termést hozó fajták nevelésével e'ősegítjük mezőgazdaság* termelésünk fejlesztését. F. Sz. nem mondom, _ csak annyit, hogy az első módszerünk az volt, hagy vödörben horatuk a vizet a paprikatöld- re. Később leleményesebben oldottuk meg az öntözést. A vödörrel tön énő vízhordást csak kísérletképpen tettük, hogy mennyivel lehet így többet termelni. A kezdeti eredmények késztettek bennünket arra, hogy növeljük az öntözött területet, korszerűsítsük a berendezést. A többletmunka bőségesen visszatérült. A tavalyi 170 ezer forintot. ebben az évben megkétszerezi a tsz. Az öntözött területet 10 holdra emelik. — A tagság eddig 200 köbméter földet, mozgatott meg — mondja Kocsis elvtárs, — olyan főcsatornát építünk, amelyik 24 óránként 50—60 ezer liter vizet aa az öntözéshez. 100 milliméteres csöveken hömpölyög majd a víz az öntözőcsatornákba. — A kertészet érdekes termelési ág. — itt mindig van munka, télen kevesebb, nyáron több. A téli hónapokban készülünk fel a tavaszi és nyári munkákra. most biztosítjuk a magas jövedelmet — mondja Reich elvtárs. Most csak hárman dolgozunk a kertészetben, én K-'V-'-s S-knd éc Müller József. Nádtakarókat kötünk * m* legágyakra, hogy * gyenge palántákat meg védjük a tavaszi fagyoktól. Már a meleg- agyi trágya kihordását is megkezdtük, hogy mikorra itt az ideje, minden meglegyen. — Száz melegágyüveget is renoeltünk. Sok. palántát kell nevelni. —« a múlt évben csak pap rikéból félmilliót vagy ennél is többet neveltünk. Ezenkívül még paradicsom, káposzta, kalarábépalármákat. . Még a melegágyakat nem készítették el, leint a földön, a főcsatorna sincs készen, mert. a fagy és a hó kiszórt«' tóttá a tagokat a munkából, de Reich Gyula brigádvezető már pontosan ltudja. miből mennyit és hová ül« tetnek, még azt is,:; hogv mi kerül utánuk' a földbe. A terület felé röl kétszer aratnak a. kertészetben. Alig várják, hogy megenyhüljön az idő. annyira,, hogv megáshassák a csatornákat. Míg hó borítja a be« remendi határt, addig a munka csak kint a földeken szünetel, de bent a tsz irodában és a kertészeti hrigádla- gok meleg lakásaiban, tervek készülnek, hogy ha a nap melege megolvasztja a havat, új erővel tervszerűen kezd. hessék meg a munkát. Szombaton átadták a meg/e 23 iap'ib traktorosának a sztahanovista oklevalet A tavaszi, nyári és őszi munkák ban a megyében legjobbnak bizo-. nyult Fernbach Antal és váltótársa. Takács György, a szentlőrincl gépállomásról. Mindketten megkapták a sztahanovista oklevelet Műk Pállal és Vasvári Józseffel együtt. Élenjártak a munkában a vájsz lói gépállomáson Csikós Mihály és Bazsó József traktorosok. Boltion Láng Vilmos brigádvezetö és Gergely Janos traktoros, Mágocson Schuller János brigádvezető, SzentTászlón Kispörös János és Máza János trak torosok, akik szinten szombaton kapták meg a sztahánevista oklevelet.. A pécsváradi t(fpállomúson Illa József brigádvezetőnek és Bakó János traktorosnak, Öcsárdon Kőszegi József és Gyulai Károly traktorosoknak, Mohácsszigeten Dénárt Sándor brigád vezetőnek ünnepélyesen átadták a sztahánovista oklevelet. Huszonegy bikát nevelnek Kishereuden
