Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

■ VnJo PfíotrrÁRMi ccyaDurmct DUNÁNTÚLI , NAPLÓ AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÁRTBIlOTTJÁCÁNAk LAPJ A XI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM AKa SO KILLEH VA8ARNAP, 1054 JANUAR 10 (------------------------------------------------------------------------------N A MAI SZAMBÁN? A Magyar Dolgozók Pártja in. Kongrasaisúnak H»w» hívása (2. o.) — A „Német Egység Bizottsága" tiltako­zik a bonni parlamentben tervezett „véderő-vita" ellen (3. o.) — Jelentősen bővül a Magyar Rádió műsora (3. o.) — Nemzetközi szemle (A o.) — Latin-Amerika válaszúton (4. o.) — Rajtok aa ország szeme (S. o.) — Mi újság Baranyában? (6. o.) — A győző diadala (6. o.) — Következtethetünk-« az emberi agy alaki és súly­viszonyaiból a szellemi képességekre? (?. o.) Az elméleti tudás fokozásáért Pártunk júniusi és októberi hatá­rozata esztendőkre megszabja a pártszervezetek tennivalóit. E mun­ka sikere elsősorban azon múlik, mennyire érti meg a párttagságba pártaktíva a határozatok lényegét, elméleti alapjait A szocializmus építésének új szakaszában dolgo­zunk Gyökeres, alapvető fordulatra van szükség a pártpropagandában, a párttagság eszmei-politikai neve­lésében is. mert mostani feladataink parancsaiban megkövetelik, hogy gyorsabban emelkedjen a kommu­nisták politikai öntudata. A Köz­ponti Vezetőség ebből kiindulva ele­mezte a pártpropaganda helyzetét és szabta meg legfőbb feladatait. Megyénkben a propagandamunka kétségkívül számottevő eredménye­ket mutat fel. Az elmúlt esztendők­ben sok, viszonylag kevés tudással rendelkező elvtársiról képzett marx­ista-leninista lett. WÜŰ-ben mintegy ötszázan végezték el a három hóna­pos pártisko'át. Üzemekben, bá­nyákban és falun sokszázan sajá­tították ej a marxizmus-leninizmus alapvető tanításait, pártunk politi­káját Az esztendők során egy fej­jel megnőtt, öntudatosahb képzet­tebb lett párttagságunk. Éppen ezért tudtak pártszervezeteink sok eredményt elérni pártunk politiká­jának, kormányunk Programm já- nak megvalósításában. A Központi Vezetőség hatúrozatá- Jiak fényénél azonban kitűnik, hogy számos helyen — különösen a banyákban, termelőszövetkezetek­ben és gépállomásokon — komoly hibák lelhetők a pártoktatásban. A szemináriumok. konferenciák szín­vonala alacsony. elsősorban a pro­pagandisták felkészületlensége miatt. A tanfolyamok terméketlenek, unal­masak. A bányákon a párttagság uuntegv ötvenöt százalékát vonták be az oktatásba, mégis csak a hall­gatók fele jelenik meg a szeminá­riumokon Egyik legfontosabb fel— adat a falusi párfcmunka megjaví­tása^ Ennek ellenére gyengén folyik * pártoktatás, kevés a termelőszö­vetkezeti tagok és egyénileg dol­gozó parasztok száma a szeminá- numakon. .A- pártoktatás eredményessége. a .* Propagandistákon múlik. " hibák okai is elsősorban az ő munka jókban kereshető A propa­gandisták zöme. nagv odaadással, lelkesen végzi munkáját. De sok­szor küzdenek komoly akadályok­kal, mert hiányos még a tudásuk, gyakran nincs elég tapasztalatuk, nem állnak biztosan a lábukon. Elő­fordul — és nem ritkán —, hogy k?m MSzí* nek fRl a foglalkozásra. Magatol értetődő következmény: a hallgatok nem szívesen járnak el ilyen felelőtlen propagandisták- „ a szemináriumokra, mert azok Unalmasak, nem.alakul ki alkotó, Só tel». csak ^piesi ma­tehát, hogy a propa­gandamunka megjavításában az első lépés, gyökeresen meg kell javítani a propagandisták munká- ,A Partszervezeteknek arra kell K>?-v ,a propagandista­Kouterencián mindenki résztvegyen. A pécsváradi járásban a hallgatók elmaradása miatt kétizben nem tar- tottaK meg a konferenciát. A fel- Iía i időszakában a képzettebb elv társak segítsenek az anyag fel— dolgc zásé ban, a propagandista már te.készülve jelenjen meg a konfe­rencián. Gyakran túlterhelik mun­kával a propagandistákat. A párt- szervezeteknek szakítaniok kell ez­zel a káros gyakorlattal. A propa­gandista egv munkát végezzen: mi­nél jobban értesse meg hallgatóival a marxi/.mus-leninizmus tanításait A pártszervezetek vezetői tanítsák nieg őket a folvóiratok, Társadalmi Szemle Propagandista használatára, A .Szabad Nép‘‘ anyagainak feldol­gozására. A járási pártbizottságok még nem eléggé törődnek a propagandisták tanításával, segítésével. A propa­gandista munkája közben gyakran találkozik elvi kérdésekkel, ame­lyek nem világosak előtte, vngv éppen nem ért Legtöbbször a járási bizottsághoz fordulnak, tőlük kér­nek felvilágosítást A sellyei járási bizottsághoz nemrégiben egy kér- xéa érkezett: mit jelent a „nép" A járási bizottság egyetlen mon­dattal felelt: új gazdaságpolitika. Ettől senki sem lett okosabb, nem tudott többet és lehet, hogy a falu­kon téves nézetek terjednek, mert időben, pontosan nem válaszoljuk meg a konzultációs kérdéseket. Te­hát nem csodaszerekre van szükség, hogy a hallgatókkal megszerettes­sük a tanulást, segítsük a propa­gandisták munkáját, hanem az ed­dig ismert lehetőségeket kell fel­használni. Számtalan példa igazolja, hogy a kommunisták akarnak és szeretnek tanulni. Nincs igazuk azoknak a vezetőknek, akik a pártoktatás ön­kéntességéből olyan következte­tésre jutnak: nem tehetünk sem­mit. ha akarnak tanulnak, ha nincs kedvük nem. Ez csak a tehetetlen­ség igazolása A tanulás minden párttag kötelessége és ezt nem bíz­hatjuk a véletlenre, A pártszerve­zeteknek kell megértetni velük, hogy máért kell elsa játílaniok a marxizmus-leninizmus alapjait. Ezt természetesen nem lehet olvan mód­szerekkel mint Nagynyárádon te­szik. ahol a tanács hivatalsegédje minden hétfőn körülhordozza a kö­rözvén yt, a hallgatókkal aláíratja. S csodálkoznak, hogy este alág né- hányan jelennek meg. Minden kommunista megérti hogy pártunk határozatainak végre­hajtása nagyobb tudást kíván. A marxizmus-leninizmus ismerete ad­ja meg a szélesebb látókört, hogy eligazod junk napjaink ezernyi kér­déseiben. A kommunistáknak a maguk helyén az emberek veze­tőivé. nevelőivé kell válniok. akik beszélgetnek velük a párt politiká­járól. akikhez mindenki bizalom­mal fordul. A pártomkívüliek ezer­nyi kérdéssel fordulnak a kommu­nistákhoz — nekik kell ezekre vá­laszolni ^ Geresdi János sztahano­vista vájár szüntelen képezi magát, egyetlen foglalkozásról sem hiá­nyozott. Tudja, miért kell szeretet- tel foglalkozni a>z új munkásokkal, üibb. jobb szenet termelnie terven felül Sztálin városnak, látja a maga munkája és a haza ügyének össze­függését. Mások is megértik: a marxizmus-leninizmus ismerete nél­kül képtelenek lesznek a növekvő feladatok megértésére, végrehajtá­sára — csak meg kell magyarázni nekik. Szerettessék meg velük a tanulást, ne sajnáljanak időt fá­radságot. A pécsi bányák néhánv alanszervezeténél egv-egy vezető öt-hat párttaggal foglalkozik, segít a felkészülésben, megmagyarázzák, miért kell tanulniok Akikkel ezt sikerül megértetni azok nem érzik ..tehernek*' a tanulást. Sok helyen a példamutatás he­lyett maguk az alepszervi vezetők sem vesznek részt az oktatásban. Ez súlvos hiba. amelyet rövid időn belül helvre keli hozni. Tstván- aknán a hetes alapszervezetnél min­denki tanul, vezető és egyszerű nárttag egyformán Mindig 100 szá­zalékos a megjelenés, eleven aktív a foglalkozás. A vezetők néldamu- tatása itt sem üres szócséplés. ha­nem a munka megjavításának egyik alaofa. Az oktatási munka gyenge szín­vonala abban is kifejezésre jut. hogy a marxizmus-leninizmus taní­tásait nem alkalmazzák gyakorlati munkánkra A tanfolyamok olvan iskolásak: ki-ki népiesen elmondta a könyv egv-egv fejezetét szinte ki­vonatosan. A konferenciákon gyak­ran hallani a párfépítés fontossá­gáról. És mi a valóság? A megyé­ben, néhány pártszervezet kivételé­vel. kevés tagjelöltet vettek fel a Pártszervezetek. Ehelyett inkább ■ni kérdésekről beszélnek: üres- csil.ehiány van, begyűjtés roszul halad Ez az elvi kérdések gyakor­lati alkalmazásának megkerülése A propagandistáknak kell elsősorban 8rr® nevelni a hallgatókat, hogy az elméletet a mi sajátos viszonyaink­ul «szorosain egyiii.it tamuimuiuyoz zák. Feladataink nagyok Ahhoz, hogy ezeket sikeresen megoldjuk, maga­sabb színvonalon. nagyobb szerve­zettséggel keli tanulni minden kom­munistának. Ez az alapja, hogy megnőijön a politikai öntudata, edzettebb le.gven népünk jólétéért vívott harcban. TERMELJÜNK TERVEN FELÜL SZENET A HAZÁNAK! A ssénbánrássati trő»s1ök versenyében a komlói as első Az újév kezdetén párosversenyt Indítottak egymásközt, a Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei. A komlói bányászok, már az újév első napjától kezdve derekasan helytáll­nak a munkában. Ennek eredménye­ként, a Komlói Szénbányászati Tröszt 101.6 százalékos havi tervteljesítésé­vel, első helyre kerül; a trösztök közötti versenyben. A trösztök és vállalatok versenyállása jelenleg a következő: 1. Komló 101 6 százalék, 2. Nagymányokl Szénbánya Válla­lat 101.3 százalék, 3. Petőfi-bánya 99.8 százalék, 4. Pécsi Szénbánya Vállalat, 98.3 százalék. A tröszt üzemei közötti verseny­ben 1-től 9-ig az I. üzem aolgozói •■ön'ete az élre. Az üzem vezetője dr. Ormos Károly elvtárs, jól irányítja a munkát. Üzeme 111.6 százalékra •teljesítette január 1-től 9-én reggel hat óráig a tervét és közel 300 ton­na szenet termelt terven felül. A má -*odik helyre a Béta-aknai üzem dol­gozói kerültek, akik 107.6 százalék­ba teljesítették a tervüket és terven felül mintegy 200 tonna szénnel gaz­dagították népgazdaságunkat. Har­madik a versenyben a II. üzem, 103.3 százalékos eredménnyel. ne­gyedik Schnetzer Tamás üzeme. 99.6, ötödik Anna-akna, amelynek Eklics József a vezetője, 83.2 százalékos tervteljesítéssel. A Komlói Szénbányászati Tröszt 9-ig legjobb három körlete: 1. Boneze József körlete Béta akna. 134.6 százalék, 2. Kincses József körlete I. üzem, 130 9 százalékos, 3. Gerber György körlete n. üzem 109.1 százalékos eredménnyel. Üzemeink dolgozói moot még na­gyobb lendülettel folytatják a mun­kát. Örömmel tölti el őket a jó ered­mény jutalma: az első helyezés. Hét­főn újult erővel látnak majd mun­kához, hogy tervünké; továbbra is túlteljesíthessük és megtarthassuk a trösztök és vállalatok közötti első helyezésűinket. Elmondta: Szilágyi György előadó, Komlód Szénbányászati Tröszt munkaverseny csoport 6szd£*8i ‘terelést IBM i íyfr i laiutk Üzemünk dolgáról megértették, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az 5 feladatuk is. Tudják, hogy ennek érdekében változott meg részben a tervünk. Az újévben az egyéni kis- parasztSágnak 3000 ekelakatot készü­lünk lánccal. A termelőcsoportotenak és az állami gazdaságoknak traktor- vontató láncokat gyártunk, mégpedig 50 százalékkal többet, mint az el­múlt év utolsó hónapjában. A mező­gazdasági láncokhoz 4000 forgókari- kát készítünk, ezenkívül 10 ezer négy karikás polgári zablát juttatunk a mezőgazdaság dolgozóinak. Dolgozóink nagy lelkesedéssel lát« tak munkához az újév kezdetén. —< Januári munkánkhoz már december­ben megszereztük a szükséges anya­gokat és ezért bátran tettek felaján­lásokat. Golváth István, a gyár agyik legidősebb sztahanovistája el­határozta, hogy a jelenlegi 124 szá­zalék helyett 128 százalékra teljesíti tervét. Bognár Margit DISZ-tag, lánchegesztő, akt már február 27-i tervét teljesíti, 136 százalék elérését vállalta, a jelenlegi 134 helyett Az üzem vezetői a dolgozók fel­ajánlásait összesítetnék és abból az alábbi felajánlást fogalmazták: 1. Első negyedévi áru és teljes ter­melési tervünket két százalékkal 1 últeljesítjük, 52 ezer forint érték­ben. 2. Tervszerűségünket az 1952. IV. negyedévihez viszonyítva, 97.4 szá­zalékról, 100-ra emeljük. 3. A Gazda brigád 0.5 tonna acélt és haazomvasat takarít meg az első negyedévben, 1500 forint értékben. 4. Az egy munkanapra eső terme­lési én.éket 254 forintról, 295 forint­ra emeljük. 5. A selejtet 1.5-ről 1.4 százalék­ra csökkentjük. Alpár Ferenc tudósító. Mezőgazdasági Szerárugyár. A Sopiana Gépgyár e> vállalta a rtxigetvári gépailomá* patronáld iát A szigetvári gépállomás munkáját több esetben megnehezítette az, hogy séhol 3erv tudtak beeegrezv.i egyes alltatrészeket, mint például golyós­csapágy, Jarkerékagy és különböző csavarok. Most, hogy elkövetkezett a téli gépjavítások ideje, a szigetvári gép­állomás két dolgozója: Biró Sándor politikai helyettes és Megyeri Tiva- iar vezető mechanikus december 9- in felkereste a Sopiana Gépgyár ve­zetőségét és arra kérték őket, hogy z gyár vállalja el a szigetvári gépál­lomás patronálását, biztosítsa azokat a gépi alkatrészeket, amelyeknek beszerzése már eddig is nehézsé­gekbe ütközött. A Sopiana Gépgyár vezetősége örömmel fogadta a szigetvári gép­állomás kérését és a párt, valamint minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata szelle­mében elvállalta a szigetvári gépál­lomás patronálását. A gyár és a gép­állomás patranálási szerződést kötött egymással, amelynek értelmében a Sopiana vállalta, hogy a szigetvári gépállomás hiányzó gépalkatrészeit soronkívül legyártja, szürke vasönt­vényekkel, huzaláruval, valamint szerszámokkal segíti a gépállomást, hogy téli gépjavítási tervét határ­időre teljesíthesse. az Állatorvos eqy napja Szokatlan, „kemény" ^ a hideg. Oly élesen fúj a szél, hogy az állatot is szaladásra készteti. Az utcán csak emitt amott látni egy-két embert, azo­kat, akiknek valamilyen halaszthatatlan ügyben dől guk akadt a tanácson, vagy bevásárolni sietnek a szövetkezeti boltba. Tényi Géza, a görcsö- nyi körzeti állatorvos ko­ra reggel óta talpon van és jegyzetelt nézi, melyre a bejelentett állatvizsgá- latöket írta. Mozgalmas lesz a mai nap! Nem szá­mít a hideg, a rossz idő — sok helyre h’vják, menni kell ha törik, ha szakad «— állategészség­ügytől van szó. Első útja az állomás­hoz vezet, ahol Angyal Béla baksai dolgozó pa­raszt éppen egy 19 hóna­pos tenyészbikát szállít vagonba. 8760 forint ütötte érte markát az egvik álla­im ga/daságtó' Ténvi elv­társ gondosan megvtzsgá'- 1a az állatot, egészséges-e ügyel a vagon tisztaságára és útmutatást ad a kísérő­nek az elővigyázatosság­ról, etetésről, itatásról. A számítás el’emőrzése után Baksára és Táseny- be szólítja az általános « len őrző körút. titksa község ezetőtt u néhány évvel híres vo;t jó é’'attenyésztésérő’ Egész Baranyában alia akadt párjuk. Volt idő amikor a baksai renyész- állf.tok még Olaszország­ba is eljutottak Az utóbbi időben, különösen két év ó‘.a igen leromlott az ál­latállomány, kevesebb *s, hitványabb is a szokott­nál Most, hogy megjelent az új begyűjtési törvény és a mezőgazdaság fejlesz téséről hozott határozat, fellendülőben van a te­nyésztő-munka. Egyetlen gazdát sem találni, ahol 3-nál kevesebb szarvas- marha állna az istállóban. Ebből kettő, de legalább egy biztosan szerződött üsző, vagy bika, tovább- tenyésztésre. A tanácsházán hárman várják, de rajtuk kivül még tizenegy gazda jelen­tett be á’.latvizsgálatot. Temesl Elemér dolgozó paraszt 17 hönnnoc »«- nvAszbikáját öt-hat héten belül elszállítják. Úgy számítanak, hogy 8—9000 forintot kannak érte. Az állatorvos Pekk injekciót ad a bikának, hogy szer­vezete pótolhassa a vita­minokat, melyeket most télen nem talál meg a ta­karmányban. Tanácsot is ad a szakszerű takarmá­nyozásra és a rendszeres jártaiásta. A régóta üre­sen ál ló tehenet hormon­termelő Glanduantig in­fekcióval kezeli, mert nagv kár volna, ha liven masas tejhnrsmu tehén nem hozna több utódot. Ifjú Pataki Jánosnál három szerződött üsző és bika részesü' Pekk injek­cióban, Pataki Antalnál egy. Cslke János tenyész- üszőiének légcsöve mellett igen veszedelmes sugár­gomba keletkezett, ha nem kezelnék időben, — meg­fojtaná az állatot. Idős Czeglédi Béla portáján ugyancsak két szerződött bikaborjú vár Pekk injek­cióra. Többen panaszol­ják, hogy átmeneti ét­vágytalanság mutatkozik az állatoknál, — lehet, hogy nincs baj, de biztos, ami biztos: jöjjön doktor kartárs. vizsgálja meg a jószágot! Az Előre tsz-nél nin- csen komolyabb baj, de Tényi elvtárs ide is rendszeresen ellátogat. — Sok a javítanivaló a te­nyésztéssel, tisztasággal és a takarmányozással, — elkel a jótanács. Figyel­mezteti az állatgondozó­kat az istálló tisztántartá­sára, a sertésápolóknak javasolja, hogy az etetés­re melegítsék meg a vizet és a kukoricadarát árpa­darával, vagy lucerna- liszttel keverjék, melynek igen dús a fehérjetartal­ma. Nem hagy megszólat- lanul egy hibát sem. An­nak ellenére, hob1, a Is** nek bőven termett szal­mája és ilyen kemény hi­degben fontos a bő almo- zás, rendszertelenül és ke­vés almot hordanak az ólakba. Mire az állatorvos befe­jezi a tszmél és a tizen­egy gazdánál a vizsgála­tokat. a kezelést a tanács adást, — jól elszaladt az ■dő Az erősbödő délke­leti szél a késő délutáni érákban éles dal’amot fü­tyül a telefon és villany- drótokon. „Sietm kell — mcnd’a Ténvi e'vtárs — mert Tésenybe is hívtak m dolgozó parasztok, ahol kiadós munka vár rám. Eltart este hat-hét óráig!" Van munka bőven, kü­lönösen az új kormány- programm és a mezőgaz­daság fejlesztésétől hozott határozat megjelenése óta. Ma Baksa, Téseny, szerdán Regenye, Szőke község, csütörtökön Szilvás, Ara- nyosgadány, pénteken Kis dér, Tengeri kerülnek sor­ra. De ez csak a szoká­sos körút! Hányszor cseng éjjel a telefon, amikor gyors állatorvosi beavat­kozáson múlik a jószág é’etbenmaradása. Kiss De- zsőné tengeri dolgozó pa­rasztasszony és a pellérdl tanácselnök teheneit is as utolsó pillanatban mentet­te meg Tényi elvtárs. 'T’ényl elvtárs, mint 1 járási állatorvos jól dolgozik, jól érti a mun­káját, szívesen ad felvi­lágosítást a dolgozó pa­rasztoknak, állategészség­ügyben, helyes állatte­nyésztésben. Szeretik ia becsületes munkáiéért ét bizalommal fogadják taná­csait. Ez a titka annak, hc.gv körzetében komo­lyabb fertőző betegség ed­dig nem ütötte fel a feiét, pedig több. mint tizenkét­ezer állat egészségvédelme rém könnyű feladat. Tényi elvtárs, élenjárd harcos a mezőgazdaság, az állattenyésztés fellen­dítésének Tésenv—Gflr* csönv—aranyosgadányi frontján. Kuril la Vince

Next

/
Oldalképek
Tartalom