Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-09 / 7. szám
19*4 JANUAR 9 NAPCÖ li Még ma fog junk hassá a határosai megvalósít ásáhos ! Hossásxélásote nogrétlt »»cS;uiasi;l seakew'ie'-eÍHsik, üog'iri drUksi'cli« VASTAG MIKLÓS, a villányi járás t’őagrouőmusa Az a megtiszteltetés ért., hogy nagy »évű tudósokkal, gyakorlati szakemberekkel, kiváló dolgozókkal együtt, résztveh ettem a minisztertanács határozata előkészítésében. Itt, a. megyei értekezleten sok felszólaló megvilágította teendőinket, de még többen voltak azok. akik csak sorolták. a hibákat, amelyeket négy-öt éve sorolgatunk, de nem mondták meg, hogyan rántsuk ki még ezév- ben mezőgazdaságunkat a jelenlegi helyzetéből. Meg keil mondanom — a határozat megjelenése óta is sok a lehetetleösóget követelő, bürokratikus intézkedés. Most. amikor egész járásunkat vastag hó borítja, a földművelésügyi minisztérium megbízottai azt követelték tőlem, mondjam meg, hány százalék búzavetést kell márciusban kiszántani, hány holdon fagyott ki teljesen, hány holdon 30 százalékosan és még ezt a megjegyzést is hozzáfűzték, hogy erről hetente jelentsünk. Megmondtam, — amíg a hó el nem olvad, én nem jelenthetek.. Erre azt válaszolták, hogy egy kétszer kétméteres oaraboo koterga.ssuk le a havat és ennek alap ján tegyük meg jelentésünket. Elv- társak, őszintén szólva ez képtelenség. A megválasztott szakbizottságokkal kapcsolatban .úgy néz ki, hogy a szakbizottságok külön elmondják, mit tegyünk az állattenyésztés, a növénytermelés, a kertészet és a gépesítés területén, csak arra nem alakult bizottság, egy üzemszervezési bizottság, amely megmondaná, hogy; a termelőszövetkezeti csoportok hogyan szervezzék a munkát. Nagyon félék attól, hogy szép terveket dolgoznak ki é.s amikor kijönnek az én járásomba, az állattenyésztési igazgatósás megállapítja, hogy a legjobb terület az ivándárdai. a növény termesz t est ól megáll ap il, ak. hogy a legjobb terület az ivándár- dai, a zöldségtermesztéstől jövők szintén az ivándáardait keresik. Lehet-e így üzemet szervezni? Elénk-e hogy így komoly eredmények legyenek? Van egy szerény javaslatom, amelyet már négy éve kérek: van állattenyésztési csoport:, tervcsoport, építkezési csoport-, növénytermesztési csoport a mezőgazdasági osztályon — lesznek mérnökök, lesznek gazdú- sspk, akiknek már elég helytelenül minden szakra les? iskolájuk, de csak egyetlen egy nincs, mezőgazdász, aki ért a mezőgazdaság minden ágához. A mezőgazdaságnak adjunk most már olyan embereket, akik a mezőgazdaság minőén ágához értenek. Javasolom, hogy ne történhessék meg a jövőben, hogy például Pócsán az állatorvos megkérdezése nélkül építettek istállót. Az építész mindönki megkérdezése nélkül intézkedett. Mi történt? Megépült az istálló: az állatorvos állategészségügyi szempontból kifogásolta, én megállapítottam, hogy öt: méterrel odább kellett volna építeni,' hogy majort alakíthassunk ki. Hozzon létre a megye is és a járás is egy bizottságot, amely minden egyes esetben dönt, ha egyes termelőszövetkezetek üzemágáról, profiljának kialakításáról van szó. Közösen határozzon benne az állatorvos, az építész, az állattenyésztő, a növénytermelő, az üzemgazdász. Helytelenítem, hogy van egy-két favorit 'termelőszövetkezet a járásban cs mindig azt publikálják, azt népszerűsítik; írnak terméseredményeiről, ugyanakkor senki nem kérői, milyen a járás terméseredménye. Indítványozom, hogy ne csodákat, javasoljunk egymásnak, hanem gyakorlati fogásokat, művelési eljárásokat. Javasolom, hogy mindenki idejében gondolkodjon az őszi vetések fejfcrágyázásáróL, mihelyt lekerül a hó. Ehhez szükséges, hogy mármost megrendeljék a műtrágyát, hogy idejében megérkezzem. A magyarbó- tyi termelőszövetkezet már két, a virágos: egy vagonnal megrendelt. Elkeserítő dolog elv-íársák, hogy a megyében a 76 tervezett mezőgazda- sági tanfolyam helyett csak harminc indult be nagy nehezen, de nincs tíz, ahol rendesen folyna az oktatás. — Kérdezem az elvtásaktól, akik itt vannak: tudósok, kutatók, agro-nómu- sok. élenjáró dolgozók, hogy hányán tartanak szaktanfolyamokat? Ne egymásnak mondjuk el az agrotechnikát, hanem kint a 'termelőcsoportokban, községekben. Kint mutassák meg, hogyan tehet magasabb terméshozamot elérni. házat építtette (az utcát ma is változatlanul így hívják), s itt élt és halt is meg . 1854 január 9-én. Egy leánya született: Anna. A két jeles magyar zeneművésznek emelték barátaik és tisztelőik 1866 Az oszlop másik oldalán: Weidinger Imre fagot művész Született Pécsett 1792 Meghalt Pécsett 1859 A harmad’k oldalán: Amtmann Prosper fuvola művész Született Sellyén JROÖ Meghalt Pécsett 1854 A várptebánía és kanonoki házak között lévő tereeskén, hol az emlékmű áll, az úgynevezett felső Sétatér északkeleti csücskén, melyet száz évvel ezelőtt még Fazekas-piacnak hívtak, a helyzet csak annyiban vál t.ozott, hogy az edényeket árulók helyett ma tabdát-rugó. lármás gyerekeket. találunk. — 1891 december 12- én kelt beadványban Troli Ferenc címzetes püspök már kérte a várost: ,e tér rendezését egyéb okokon kívül a kilátásba helyezett két császárnak eljövetele Pécsre is foganatba vétetni parancsolja." (Ferenc Józsefről és II. Vilmosról van szó. — Utóbbinak látogatása elmaradt.) — A városnak 1866-ban hozott határozatának végrehajtása — a tér rendezése, — még mino'g várat, magára. * A „Pécs szab. kir. város Maiorossy Imre Múzeumának 1942. évi Értesítő jé“-ben Martyn Ferenc kisebb tanulmányt irt ,.A festő Zsolnay Vilmos'1 címmel. E tanulmánnyal két képet is közöl. Az egyik egy téli táj, a másik aló pedig ezt a címet írta: ,Vak koldus'1. E kép egy idős,' lehunyt szemű férfit ábrázol, amint átszeltemülten egy fuvolát fuj. — 1942-ben már feledésbe merült, hogy e fuvolás a kb 40—42 éves Amtmann Prosper, akit barátja festett te. A mlmann olajképének esete jel- ■í*’ képes sors. Emlékoszlopa valóban ölj szánalmas környezetben áll, mintha koldus volna. — Halálának századik évfordulója jó alkalom arra, hogy hajdani házát táblává! jelöljék meg emlékművét nagyobb becsben tartsák. — A jövőben is mee fogiák ezt érdemelni azok. akik az étetet széppé és vidámmá teszik dr. tlarczos Ottó Szénáravatal az éhendöglött tenyészkosnak Nem fordítanak kelló gondot az apaállatokra — a községek állattenyésztésének fontos tényezőire. Bikaion elpusztult az állami tenyészkos, és egy hét is elmúlt, mire észrevették. A tanács illetékesei, hogy a felelősségre vonást elkerüljék, szénára fektették a döglött jószágot cs így mutattak az állatorvosnak, hogy milyen jó sora volt életében a kosnak. Gábor Gergely elvtárs, a mohácsi állami állattenyésztő állomás vezetője írja.: „Nem erős kifejezés, ha azt mondom. hogy gyalázatosán néznek ki a Bolyha kihelyezett, nagyértékű állami apaállatok. A községi tanács azzal takargatja felelőtlenségét, nemtörődömségét, hogy kiadják az előirt mennyiségű takarmányt — nem tehetnek róla, ha nem elég a bikáknak.'* Az állami apaállatok jelentős nemzetgazdasági vagyont képviselnek cs megkönnyítik a dolgozó parasztság állattenyésztő munkáját. A mező- gazdasági termelés fellendítését, a tenyésztő munka meg,javulóiét akadályozza az a felelőtlen tanácselnök, aki nem gondoskodik megfelelő ellátásukról. Tiümann Józseí DiSZc’óvajó brigádjának munkája Komlón A komlói Kossuth-akna l es üze. tuC'brn ejt»/ 90 méter hosszú frontfejtés előkészítésén dolgozik Tülmaam József DISZ elő ró jó brigádja. A lelkes fiatalok, akik jelenleg a gurító melletti pásztói szedik, vállal. 'dk. hogy az új frontot a január JO-i határidő helyett már január tő-én átadják </. bányászoknak. Az adott, szó valóraváltisóért a bri- ■<id tagjai rendszeresebbé tették munkájúba1. Az egymást váltó harmadak vezetői megbeszélik, hogy a biztosításhoz milyen és mennyi faanyag kell. rgy a ráltóharrnad a kiróni méretű és mennyiségű faanyagot már a műszak elején magárai viszi és nem szakítják meg munkájukat foanyag<>k beszerzése irdalt. A csapatot nemcsak a hiányos üres ■sülé ellátás, hmv>m a száüí órágert- ban sokszor térdig érő víz is hóiról- ‘útja munkájában. DISZ fiatalok azon ban a nehéz munkakörülmények et- -nére is derekasan megállják helyüket. GARAY CSÖMÖR JÁNOS, a kölkrdi termelőszövetkezet elnöke A mi termelőszövetkezetünk már régebben akarta alkalmazni a vetésforgókat, de a járástól, a megye fő' szüntelenül futosgáltaJk hozzánk, hogy vessünk ezt, vessünk azt. — végül is felbontották terveinket. Ne engedjék meg, hogy ezek a kikü'döt- tek felborítsák a szövetkezet tervét, mert még arra is képesek, hogy tarlóba vettessék velünk a gabonát. Mi az idén nagy gonddal állítjuk össze termelési terveinket. A tervek elkészítésében feszt vesz minden brigád, a tsz egész tagsága. Ha közösen tervezünk, akkor a tervek teljesítését inkább magáénak érzi valameny- nyi tagunk. Segítené munkánkat, ha a megyei tanács gyorsabban válaszolna kérelmeinkre, nagyobb szorgalommal intézné ügyes-bajos dolgainkat.. Már rég beadtuk kérelmünket a vil'any bevezetésére és meg mindig sötétben fejnek tehenészeink, nem kaptunk választ. Ugyanígy ismeretlen annak a kérvényünknek a sorsa amelyben kértük, adjanak segítséget a holt dunaágban halastó létesítéséhez. Mi már három éve mesterségesen, fölözött tejjel neveljük a borjukat, és igy harminc pozitív tehenünktől Is egészséges utódokat nevelhetünk. A ' megyéről — alighanem a PF.L- SAJT-tól állandóan a nyakunkra 'árnak, hogy szüntessük be a fölö- zést. és adjuk: te a szeparátort. Legutóbb azzal fenyegetett a kiküldött, hogy elkobozza a gépet, engem meg ■'eljelent. Kórért), szüntessék meg eze kef. a zaklatásokat. Beavatkoznak a tsz legbelsőbb ügyeibe is egyesek. A háztáji tehén fölösleges tejét mi szabad áron megvettük a tagoktól — senkinek semmi köze hozzá, hol értékesítik, — mégis már vagy hat feljelentés futott be ellenem. Van egy nagy panaszunk, járjanak végére az illetékesek. 80 mázsa gyapotunkat bevitették velünk a mohácsi állomásra, ott meg nem volt senki, aki átvegye. A gyapot egy kicsit nedves, most már penészedni kezdett, hiába telefonáltunk, senki még a fülét sem mozdította meg. Kérem a megyei tanácsot, és a tanácskozást, segítsenek nekünk e nehézségek elhárításában. adjanak szaksegítséget és mi mindent elkövetünk a kormány határozatának végrehajtásáért. Vétessük törzskönyvi mesrflr^fa ali tenyészállatain ült — érdenie>! 15y 11^ ♦H A8/ZAUJUTTATÁS * A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott KV és minisztertanácsi határozat előírja: „Törzskönyvi ellenőrzés alatt áll > tehenek után — tejhozamuk aranyában, — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hatósági áron abrak takarmányt kell juttatni, ha a termelt tejnek legalább hatvan százalékét átadják a begyiijtószervnek. Az abrak juttatás mértéke a következő legyen: legalább 6000 kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa., 5 ezer kg után 11 mázsa, 4 ezer kg után R mázsa és 3 ezer kg után öt mázsa.” „Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tenyésztési kedvének elősegítésére a törzskönyvezett kancák teljes lóadóját, ha legalább kétévenként egy csikót ellettek, egyéb kancák lóadóját pedig arra az évre, amelyben ellettek, el kell engedni.'1 * Huszonöt termelőszövetkezet 400 tehenét vette eddig törzskönyvi megfigyelés alá a Pécsi Törzsállattenyész tő Állomás. Törzskönyvezés nélkül lehetetlen kiváló bikákat, nagy tejhozamú, 4—5 ezer literes teheneket nevelni — és a, vásáron is többet adnak a jószágért, ha hiteles, törzskönyvi adatok bizonyítják, kiváló származását. Tudják ezt az egyénileg dolgozó parasztok is és tömegesen kérik — vegyék nyilvántartásba az ó te heveiket is. Az Állattenyésztő Állomás mun katársai Szőkéden 20, Bódán 37, Szabadszent királyon 29 egyénileg dolgozó állattenyésztő tehenére sütötték rá a jelölő számokat, megkezdték a napi tejhozam ellenőrző megfigyelését és a tejzsir- százalék megállapítását is. Nagyárpádról 16 egyénileg dolgozó paraszt levélben kérte 29 tehene törzskönyvi megfigyelés alá vonását. A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat megnövelte az állattenyésztők m.unkaAM7MAMV PROSPER Halálának századik évfordulójára 1>4m a* erdők, hegye** vidám .A lakója, a hétágú síp mondái, feltalálója. A síp, a fuvola — vagy ahogy még száz évvel ezelőtt gyakran mondták: fuvolya — hangsorát a hangnyíiások igazgatásával, illetve a levegő befutásának erősségével képezik. — A tudósok szerint Pannónia onnan kapta nevét, hogy e vidéken Pán uralkodott, a mitológia istenének nagyon keavére volt e táj, vagy ahogy a rómaiak mondták: „vb rágós kert." S nem természetes-e, hogy táj és zene Pannóniában oly egymást kiegészítő dolgok? És nem csodálatos és természetes, hogy Pannónia fővárosában, Pécsett volt valaki, aki Pán beszélő szerszámát, ezt az ősi, egyszerű és igénytelen hangszert oly művészien kezelte, hogy a kortársakat megbűvölte az a borzongató gyönyörűség, ami a táj és lélek szerelmes eggyéíorrottságáról oly tisztán és igézőén szólt hozzájuk? Annyira tisztelték e fuvolaművészt, hogy a város lakossága, mint személynek, a város történetében először neki emelt emlékművet. E művészt Amtmann Prospernek hívták. Bóly község, mely a török hódoltság végén Uwejsz pasa birtoka volt te kinek pécsi birtokát az 1730-ban betelepülni kezdő németek Früh- weis-re (korán-fehér re) németesítet- te.k — mai Székely Bertalan-út, hói valóban korán kifehérednek a mandulafák) — a gróf Bat‘.hány család tulajdonába került. Batthyány Bafo- tist számtartója volt Amtmann János, ki feleségül Thessy Teréziát. Veszprémből hozta. Prosper János Pál nevű gyermekük Sellyén, 1809 június 25-én született. Iskoláit Pécsett, a bölcsészeti tanfolyamot pedig Pesten végezte. A zene iránt különös hajlamot érzett, s fuvolajátékával korán kitűnt. Már húsz éves korában a bécsi Opera szerződtette mint első fuvolistát. Nagy tehetségét bizonyítja, hogy i'ly fiatalon ^ e magas zenei kultúrájú városba hívták, s hat évig itt működött. 1835 ben azért vált meg az operától, hogy európai hangversemykörútra menjen. Négy éven át járta Európa országait, városait mindenütt diadalt^ diadalra halmozva. E körút utolsó állomása Pécs lett. — Bécs a kezdet Pécs a vég. Beteg apját ápolgatta ettől kezdve. Körútjáról, Zágrábbo' Mayer Károly színigazgató lányát Karolint hozta magával feleségül. — '849-ben Amtmann Prosper Pécsett áz Anoa-utca 1 számú egyemeletes A nfma^o Pros->erről feljegyez**• tók, hogy igen szerette a magyar népdalokat. Egyik kedvence volt, „Az Alföldön halász legény vagyok én”, amit százféle variációban játszogatott Zsolnay Miklós házában, mely a Nádor szálló alatt az első ház volt, vasárnaponként jóformán vendég volt Amtmann, s itt Weidinger Imre vak fagot-művéswel és másokkal szép koncerteket tartottak. De feljegyezték róla azt is, hogy igen szerette a Mecseket, s leányával, valamint a kvártélyban nála lakó szigetvári polgármester leányával, Weber Karoii.nn.al gyakran felsétáltak a hegybe, s míg a lányok virágot szedtek, 5 elővette tokjából fuvoláját, összerakta s a madarakkal fújta a leggyönyörűbb operákat... Az Oertzen-féle (özv, Oertzen Gusz távné tulajdona volt) színházban-- ma a Széchenyi-tér és Molotov pica sarkán, a Megyei Bíróság épülete — aratta a legtöbb sikerét. Halála után Itt is tartották először emlékművének javára az első emlék-hangversenyt. A szobor ára azonban lassan gyűlt. Közben, öt év múlva meghalt nagy társa, Weioinger is. Tgy az mi lékszobor terve már őrá is kitérted t. Az Amtmann—Weidinger szoborbizottság elnöke Majláth György főkorlátnok volt. — E bizottság kérésére a város 1866 június 5-én tartott törvényhatósági ülésen elhatározták, hogy a sétatér fölött lévő, országos vásárok alkalmával a fehér edényesek által vásárlási helyül szolgáló térből tíz négyszögölet a szobor céljára átadnak, s ezt egyengetni fogják, s a szobor köré díszfákat fognak ültetni. 1866-ban leleplezték az emlékoszlopot. Bartalics Mihály pécsi szobrász két^ oldalon a két művész domborművű képét faragta ki, a harmadikra pedig a művészek jelképét, a 'antot. Ez az oszlop csakhamar tönkrement, s Amtmann Prosper öccse: Károly, a régi mintájára újat állíttatott 1900-ban. de erről már — oénz híjján — a domborművek elmaradtak Az oszlop egyik oldalán ez olvasható: kedvét, hiszen a jó, törzskönyvezett jószágok után hatósági áron takarmány kiutalásban — lovaknál adóelengedésben részesülnek. Az Állattenyésztő Állomás beosztottjai, ha tíz felé szakadnának —, akkor sem tehetnének, eleget időre a sok törzskönyvezési kérelemnek. 1954 évi tervüket már január első napjaira túlteljesítették, — hatszáz helyett közel ezer tehenet vettek megfigyelés alá. Derekas — eredményes munka!
