Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-09 / 7. szám

19*4 JANUAR 9 NAPCÖ li Még ma fog junk hassá a határosai megvalósít ásáhos ! Hossásxélásote nogrétlt »»cS;uiasi;l seakew'ie'-eÍHsik, üog'iri drUksi'cli« VASTAG MIKLÓS, a villányi járás t’őagrouőmusa Az a megtiszteltetés ért., hogy nagy »évű tudósokkal, gyakorlati szak­emberekkel, kiváló dolgozókkal együtt, résztveh ettem a miniszterta­nács határozata előkészítésében. Itt, a. megyei értekezleten sok felszólaló megvilágította teendőinket, de még többen voltak azok. akik csak sorol­ták. a hibákat, amelyeket négy-öt éve sorolgatunk, de nem mondták meg, hogyan rántsuk ki még ezév- ben mezőgazdaságunkat a jelenlegi helyzetéből. Meg keil mondanom — a határozat megjelenése óta is sok a lehetetleösóget követelő, bürokra­tikus intézkedés. Most. amikor egész járásunkat vastag hó borítja, a föld­művelésügyi minisztérium megbízot­tai azt követelték tőlem, mondjam meg, hány százalék búzavetést kell márciusban kiszántani, hány holdon fagyott ki teljesen, hány holdon 30 százalékosan és még ezt a megjegy­zést is hozzáfűzték, hogy erről he­tente jelentsünk. Megmondtam, — amíg a hó el nem olvad, én nem jelenthetek.. Erre azt válaszolták, hogy egy kétszer kétméteres oaraboo koterga.ssuk le a havat és ennek alap ján tegyük meg jelentésünket. Elv- társak, őszintén szólva ez képtelen­ség. A megválasztott szakbizottságok­kal kapcsolatban .úgy néz ki, hogy a szakbizottságok külön elmondják, mit tegyünk az állattenyésztés, a növénytermelés, a kertészet és a gé­pesítés területén, csak arra nem ala­kult bizottság, egy üzemszervezési bizottság, amely megmondaná, hogy; a termelőszövetkezeti csoportok ho­gyan szervezzék a munkát. Nagyon félék attól, hogy szép terveket dol­goznak ki é.s amikor kijönnek az én járásomba, az állattenyésztési igaz­gatósás megállapítja, hogy a leg­jobb terület az ivándárdai. a nö­vény termesz t est ól megáll ap il, ak. hogy a legjobb terület az ivándár- dai, a zöldségtermesztéstől jövők szintén az ivándáardait keresik. Le­het-e így üzemet szervezni? Elénk-e hogy így komoly eredmények legye­nek? Van egy szerény javaslatom, amelyet már négy éve kérek: van állattenyésztési csoport:, tervcsoport, építkezési csoport-, növénytermeszté­si csoport a mezőgazdasági osztályon — lesznek mérnökök, lesznek gazdú- sspk, akiknek már elég helytelenül minden szakra les? iskolájuk, de csak egyetlen egy nincs, mezőgaz­dász, aki ért a mezőgazdaság minden ágához. A mezőgazdaságnak adjunk most már olyan embereket, akik a mezőgazdaság minőén ágához érte­nek. Javasolom, hogy ne történhessék meg a jövőben, hogy például Pócsán az állatorvos megkérdezése nélkül építettek istállót. Az építész min­dönki megkérdezése nélkül intézke­dett. Mi történt? Megépült az is­tálló: az állatorvos állategészségügyi szempontból kifogásolta, én megálla­pítottam, hogy öt: méterrel odább kellett volna építeni,' hogy majort alakíthassunk ki. Hozzon létre a me­gye is és a járás is egy bizottságot, amely minden egyes esetben dönt, ha egyes termelőszövetkezetek üzem­ágáról, profiljának kialakításáról van szó. Közösen határozzon benne az állatorvos, az építész, az állatte­nyésztő, a növénytermelő, az üzem­gazdász. Helytelenítem, hogy van egy-két favorit 'termelőszövetkezet a járás­ban cs mindig azt publikálják, azt népszerűsítik; írnak terméseredmé­nyeiről, ugyanakkor senki nem kérői, milyen a járás terméseredmé­nye. Indítványozom, hogy ne csodákat, javasoljunk egymásnak, hanem gya­korlati fogásokat, művelési eljáráso­kat. Javasolom, hogy mindenki ide­jében gondolkodjon az őszi vetések fejfcrágyázásáróL, mihelyt lekerül a hó. Ehhez szükséges, hogy mármost megrendeljék a műtrágyát, hogy idejében megérkezzem. A magyarbó- tyi termelőszövetkezet már két, a virágos: egy vagonnal megrendelt. Elkeserítő dolog elv-íársák, hogy a megyében a 76 tervezett mezőgazda- sági tanfolyam helyett csak harminc indult be nagy nehezen, de nincs tíz, ahol rendesen folyna az oktatás. — Kérdezem az elvtásaktól, akik itt vannak: tudósok, kutatók, agro-nómu- sok. élenjáró dolgozók, hogy hányán tartanak szaktanfolyamokat? Ne egymásnak mondjuk el az agrotech­nikát, hanem kint a 'termelőcsopor­tokban, községekben. Kint mutassák meg, hogyan tehet magasabb ter­méshozamot elérni. házat építtette (az utcát ma is vál­tozatlanul így hívják), s itt élt és halt is meg . 1854 január 9-én. Egy leánya született: Anna. A két jeles magyar zeneművésznek emelték barátaik és tisztelőik 1866 Az oszlop másik oldalán: Weidinger Imre fagot művész Született Pécsett 1792 Meghalt Pécsett 1859 A harmad’k oldalán: Amtmann Prosper fuvola művész Született Sellyén JROÖ Meghalt Pécsett 1854 A várptebánía és kanonoki házak között lévő tereeskén, hol az emlék­mű áll, az úgynevezett felső Séta­tér északkeleti csücskén, melyet száz évvel ezelőtt még Fazekas-piacnak hívtak, a helyzet csak annyiban vál t.ozott, hogy az edényeket árulók he­lyett ma tabdát-rugó. lármás gyere­keket. találunk. — 1891 december 12- én kelt beadványban Troli Ferenc címzetes püspök már kérte a várost: ,e tér rendezését egyéb okokon kí­vül a kilátásba helyezett két csá­szárnak eljövetele Pécsre is foganat­ba vétetni parancsolja." (Ferenc Jó­zsefről és II. Vilmosról van szó. — Utóbbinak látogatása elmaradt.) — A városnak 1866-ban hozott határo­zatának végrehajtása — a tér rende­zése, — még mino'g várat, magára. * A „Pécs szab. kir. város Maiorossy Imre Múzeumának 1942. évi Értesítő jé“-ben Martyn Ferenc kisebb tanul­mányt irt ,.A festő Zsolnay Vilmos'1 címmel. E tanulmánnyal két képet is közöl. Az egyik egy téli táj, a másik aló pedig ezt a címet írta: ,Vak koldus'1. E kép egy idős,' le­hunyt szemű férfit ábrázol, amint átszeltemülten egy fuvolát fuj. — 1942-ben már feledésbe merült, hogy e fuvolás a kb 40—42 éves Amt­mann Prosper, akit barátja festett te. A mlmann olajképének esete jel- ■í*’ képes sors. Emlékoszlopa va­lóban ölj szánalmas környezetben áll, mintha koldus volna. — Halálá­nak századik évfordulója jó alkalom arra, hogy hajdani házát táblává! jelöljék meg emlékművét nagyobb becsben tartsák. — A jövőben is mee fogiák ezt érdemelni azok. akik az étetet széppé és vidámmá teszik dr. tlarczos Ottó Szénáravatal az éhendöglött tenyészkosnak Nem fordítanak kelló gondot az apaállatokra — a községek állatte­nyésztésének fontos tényezőire. Bi­kaion elpusztult az állami tenyész­kos, és egy hét is elmúlt, mire észre­vették. A tanács illetékesei, hogy a felelősségre vonást elkerüljék, széná­ra fektették a döglött jószágot cs így mutattak az állatorvosnak, hogy milyen jó sora volt életében a kos­nak. Gábor Gergely elvtárs, a mohácsi állami állattenyésztő állomás vezető­je írja.: „Nem erős kifejezés, ha azt mon­dom. hogy gyalázatosán néznek ki a Bolyha kihelyezett, nagyértékű álla­mi apaállatok. A községi tanács az­zal takargatja felelőtlenségét, nem­törődömségét, hogy kiadják az előirt mennyiségű takarmányt — nem te­hetnek róla, ha nem elég a bikák­nak.'* Az állami apaállatok jelentős nem­zetgazdasági vagyont képviselnek cs megkönnyítik a dolgozó parasztság állattenyésztő munkáját. A mező- gazdasági termelés fellendítését, a tenyésztő munka meg,javulóiét aka­dályozza az a felelőtlen tanácselnök, aki nem gondoskodik megfelelő el­látásukról. Tiümann Józseí DiSZc’óvajó brigádjának munkája Komlón A komlói Kossuth-akna l es üze. tuC'brn ejt»/ 90 méter hosszú frontfejtés előkészítésén dolgozik Tülmaam Jó­zsef DISZ elő ró jó brigádja. A lelkes fiatalok, akik jelenleg a gurító melletti pásztói szedik, vállal. 'dk. hogy az új frontot a január JO-i határidő helyett már január tő-én át­adják </. bányászoknak. Az adott, szó valóraváltisóért a bri- ■<id tagjai rendszeresebbé tették mun­kájúba1. Az egymást váltó harmadak vezetői megbeszélik, hogy a biztosítás­hoz milyen és mennyi faanyag kell. rgy a ráltóharrnad a kiróni méretű és mennyiségű faanyagot már a mű­szak elején magárai viszi és nem sza­kítják meg munkájukat foanyag<>k beszerzése irdalt. A csapatot nemcsak a hiányos üres ■sülé ellátás, hmv>m a száüí órágert- ban sokszor térdig érő víz is hóiról- ‘útja munkájában. DISZ fiatalok azon ban a nehéz munkakörülmények et- -nére is derekasan megállják helyü­ket. GARAY CSÖMÖR JÁNOS, a kölkrdi termelőszövetkezet elnöke A mi termelőszövetkezetünk már régebben akarta alkalmazni a vetés­forgókat, de a járástól, a megye fő' szüntelenül futosgáltaJk hozzánk, hogy vessünk ezt, vessünk azt. — vé­gül is felbontották terveinket. Ne engedjék meg, hogy ezek a kikü'döt- tek felborítsák a szövetkezet tervét, mert még arra is képesek, hogy tar­lóba vettessék velünk a gabonát. Mi az idén nagy gonddal állítjuk össze termelési terveinket. A tervek elkészítésében feszt vesz minden bri­gád, a tsz egész tagsága. Ha közösen tervezünk, akkor a tervek teljesíté­sét inkább magáénak érzi valameny- nyi tagunk. Segítené munkánkat, ha a megyei tanács gyorsabban válaszolna kérel­meinkre, nagyobb szorgalommal in­tézné ügyes-bajos dolgainkat.. Már rég beadtuk kérelmünket a vil'any bevezetésére és meg mindig sötét­ben fejnek tehenészeink, nem kap­tunk választ. Ugyanígy ismeretlen annak a kérvényünknek a sorsa amelyben kértük, adjanak segítséget a holt dunaágban halastó létesítésé­hez. Mi már három éve mesterségesen, fölözött tejjel neveljük a borjukat, és igy harminc pozitív tehenünktől Is egészséges utódokat nevelhetünk. A ' megyéről — alighanem a PF.L- SAJT-tól állandóan a nyakunkra 'árnak, hogy szüntessük be a fölö- zést. és adjuk: te a szeparátort. Leg­utóbb azzal fenyegetett a kiküldött, hogy elkobozza a gépet, engem meg ■'eljelent. Kórért), szüntessék meg eze kef. a zaklatásokat. Beavatkoznak a tsz legbelsőbb ügyeibe is egyesek. A háztáji tehén fölösleges tejét mi sza­bad áron megvettük a tagoktól — senkinek semmi köze hozzá, hol érté­kesítik, — mégis már vagy hat fel­jelentés futott be ellenem. Van egy nagy panaszunk, járjanak végére az illetékesek. 80 mázsa gya­potunkat bevitették velünk a mohá­csi állomásra, ott meg nem volt sen­ki, aki átvegye. A gyapot egy kicsit nedves, most már penészedni kez­dett, hiába telefonáltunk, senki még a fülét sem mozdította meg. Kérem a megyei tanácsot, és a tanácskozást, segítsenek nekünk e nehézségek elhárításában. adjanak szaksegítséget és mi mindent elköve­tünk a kormány határozatának vég­rehajtásáért. Vétessük törzskönyvi mesrflr^fa ali tenyészállatain ült — érdenie>! 15y 11^ ♦H A8/ZAUJUTTATÁS * A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott KV és minisztertanácsi hatá­rozat előírja: „Törzskönyvi ellenőrzés alatt áll > tehenek után — tejhozamuk ara­nyában, — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztoknak hatósági áron abrak takarmányt kell juttatni, ha a ter­melt tejnek legalább hatvan százalékét átadják a begyiijtószervnek. Az abrak juttatás mértéke a következő legyen: legalább 6000 kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa., 5 ezer kg után 11 mázsa, 4 ezer kg után R mázsa és 3 ezer kg után öt mázsa.” „Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tenyésztési kedvének elősegítésére a törzskönyvezett kancák teljes lóadóját, ha legalább két­évenként egy csikót ellettek, egyéb kancák lóadóját pedig arra az évre, amelyben ellettek, el kell engedni.'1 * Huszonöt termelőszö­vetkezet 400 tehenét vette eddig törzsköny­vi megfigyelés alá a Pécsi Törzsállattenyész tő Állomás. Törzs­könyvezés nélkül lehe­tetlen kiváló bikákat, nagy tejhozamú, 4—5 ezer literes teheneket nevelni — és a, vásá­ron is többet adnak a jószágért, ha hiteles, törzskönyvi adatok bi­zonyítják, kiváló szár­mazását. Tudják ezt az egyénileg dolgozó pa­rasztok is és tömege­sen kérik — vegyék nyilvántartásba az ó te heveiket is. Az Állat­tenyésztő Állomás mun katársai Szőkéden 20, Bódán 37, Szabadszent királyon 29 egyénileg dolgozó állattenyésztő tehenére sütötték rá a jelölő számokat, meg­kezdték a napi tejho­zam ellenőrző megfi­gyelését és a tejzsir- százalék megállapítását is. Nagyárpádról 16 egyénileg dolgozó pa­raszt levélben kérte 29 tehene törzskönyvi megfigyelés alá voná­sát. A mezőgazdaság fej­lesztéséről hozott hatá­rozat megnövelte az állattenyésztők m.unka­AM7MAMV PROSPER Halálának századik évfordulójára 1>4m a* erdők, hegye** vidám .A lakója, a hétágú síp mondái, fel­találója. A síp, a fuvola — vagy ahogy még száz évvel ezelőtt gyak­ran mondták: fuvolya — hangsorát a hangnyíiások igazgatásával, illetve a levegő befutásának erősségével ké­pezik. — A tudósok szerint Pannó­nia onnan kapta nevét, hogy e vidé­ken Pán uralkodott, a mitológia is­tenének nagyon keavére volt e táj, vagy ahogy a rómaiak mondták: „vb rágós kert." S nem természetes-e, hogy táj és zene Pannóniában oly egymást kiegészítő dolgok? És nem csodálatos és természetes, hogy Pan­nónia fővárosában, Pécsett volt va­laki, aki Pán beszélő szerszámát, ezt az ősi, egyszerű és igénytelen hang­szert oly művészien kezelte, hogy a kortársakat megbűvölte az a bor­zongató gyönyörűség, ami a táj és lélek szerelmes eggyéíorrottságáról oly tisztán és igézőén szólt hozzá­juk? Annyira tisztelték e fuvolamű­vészt, hogy a város lakossága, mint személynek, a város történetében elő­ször neki emelt emlékművet. E mű­vészt Amtmann Prospernek hívták. Bóly község, mely a török hódolt­ság végén Uwejsz pasa birtoka volt te kinek pécsi birtokát az 1730-ban betelepülni kezdő németek Früh- weis-re (korán-fehér re) németesítet- te.k — mai Székely Bertalan-út, hói valóban korán kifehérednek a man­dulafák) — a gróf Bat‘.hány család tulajdonába került. Batthyány Bafo- tist számtartója volt Amtmann Já­nos, ki feleségül Thessy Teréziát. Veszprémből hozta. Prosper János Pál nevű gyermekük Sellyén, 1809 június 25-én született. Iskoláit Pé­csett, a bölcsészeti tanfolyamot pe­dig Pesten végezte. A zene iránt különös hajlamot érzett, s fuvolajá­tékával korán kitűnt. Már húsz éves korában a bécsi Opera szerződtette mint első fuvolistát. Nagy tehetsé­gét bizonyítja, hogy i'ly fiatalon ^ e magas zenei kultúrájú városba hív­ták, s hat évig itt működött. 1835 ben azért vált meg az operától, hogy európai hangversemykörútra menjen. Négy éven át járta Európa orszá­gait, városait mindenütt diadalt^ dia­dalra halmozva. E körút utolsó ál­lomása Pécs lett. — Bécs a kezdet Pécs a vég. Beteg apját ápolgatta et­től kezdve. Körútjáról, Zágrábbo' Mayer Károly színigazgató lányát Karolint hozta magával feleségül. — '849-ben Amtmann Prosper Pécsett áz Anoa-utca 1 számú egyemeletes A nfma^o Pros->erről feljegyez­**• tók, hogy igen szerette a ma­gyar népdalokat. Egyik kedvence volt, „Az Alföldön halász legény va­gyok én”, amit százféle variációban játszogatott Zsolnay Miklós házában, mely a Nádor szálló alatt az első ház volt, vasárnaponként jóformán vendég volt Amtmann, s itt Weidinger Im­re vak fagot-művéswel és másokkal szép koncerteket tartottak. De felje­gyezték róla azt is, hogy igen sze­rette a Mecseket, s leányával, vala­mint a kvártélyban nála lakó sziget­vári polgármester leányával, Weber Karoii.nn.al gyakran felsétáltak a hegybe, s míg a lányok virágot szed­tek, 5 elővette tokjából fuvoláját, összerakta s a madarakkal fújta a leggyönyörűbb operákat... Az Oertzen-féle (özv, Oertzen Gusz távné tulajdona volt) színházban-- ma a Széchenyi-tér és Molotov pica sarkán, a Megyei Bíróság épülete — aratta a legtöbb sikerét. Halála után Itt is tartották először emlékművé­nek javára az első emlék-hangver­senyt. A szobor ára azonban lassan gyűlt. Közben, öt év múlva meghalt nagy társa, Weioinger is. Tgy az mi lékszobor terve már őrá is kitér­ted t. Az Amtmann—Weidinger szo­borbizottság elnöke Majláth György főkorlátnok volt. — E bi­zottság kérésére a város 1866 június 5-én tartott törvényhatósági ülésen elhatározták, hogy a sétatér fölött lévő, országos vásárok alkalmával a fehér edényesek által vásárlási he­lyül szolgáló térből tíz négyszögölet a szobor céljára átadnak, s ezt egyen­getni fogják, s a szobor köré dísz­fákat fognak ültetni. 1866-ban leleplezték az emlékosz­lopot. Bartalics Mihály pécsi szob­rász két^ oldalon a két művész dom­borművű képét faragta ki, a harma­dikra pedig a művészek jelképét, a 'antot. Ez az oszlop csakhamar tönk­rement, s Amtmann Prosper öccse: Károly, a régi mintájára újat állít­tatott 1900-ban. de erről már — oénz híjján — a domborművek el­maradtak Az oszlop egyik oldalán ez olvasható: kedvét, hiszen a jó, törzskönyvezett jószá­gok után hatósági áron takarmány kiutalásban — lovaknál adóelenge­désben részesülnek. Az Állattenyésztő Állomás beosztottjai, ha tíz felé szakadnának —, ak­kor sem tehetnének, eleget időre a sok törzskönyvezési kére­lemnek. 1954 évi ter­vüket már január el­ső napjaira túlteljesí­tették, — hatszáz he­lyett közel ezer tehe­net vettek megfigye­lés alá. Derekas — eredmé­nyes munka!

Next

/
Oldalképek
Tartalom