Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

7 A pécsi NB ILes csapatok készülődésein a Markolók szemével 1954 JANUAR 31 NAPLÓ TUROMJKy Fényénél A növények természetének megváltoztassa (Jarovizáció) T. D. Liszenkó, a Mváló szöv­et tudós egyszerű kolhozparasztok gyermeke, számtalan nagyfán tossá- <ű felfedezésével gazdagította a uovjet hazát, s az egész emberisé­tet. Még 1925-ben, mint a gandzsai löVénynemesítő állomás munkatársa 'égezte nagyjelentőségű kísérleteit, »melyek segítségével később felis­merte, hogy a növények' szakaszo­san, ugrásszerűen fejlődnek és fej­ődésük más- más szakaszéiban egész Tiás életkörülményeket (tápanyag, Hőmérséklet, fénymennyiség stb.) genyelnek. Ezek a ldsérletek segítették hozzá iához is, hogy felfedezze a vetőma­tok átalakításának módját, — a ja- ’ovizáeiós eljárást, a vetőmag meg­javítása, .termelésre alkalmasabbá tétele érdekében. Kidolgozta a nö­vények szakaszos fejlődésé­nek elméletét, A kísérletek bebizonyították, hogy a növények fejlődési idejének hosz- sza, — magvetéstől az új magvak megéléséig, — szarosán összefügg a külső környezeti viszonyokkal. Meg­változtatva a külső körülményeket, meg lehet változtatni egyugyanazon fajta növényeinek viselkedését. Ké- sőnérő fajták koránórőkké, ősziek tavasziakká, tavasziak ősziekké vál- , hatnak. A növények szakaszos fejlődéséről szóló tanítás tette először érthetővé, hogy sok őszi mezőgazdasági növény nem kalászol, ha magvait tavasszal vetjük. Már ekkor kidolgozta Li- szenko azt a módszert, amellyel az őszi gabonaféléket kényszeríteni le­ket, hogy tavaszi vetés esetén is, a •magvak megfelelő kezelése után, — termést hozzanak. A fejlődés első szakasza akkor kezdődik, •amikor a mag csirája növekedésnek indul. Ez az úgynevezett „jarovizációs szakasz“. (Ebben á korszakban első­sorban levegőt, nedvességet kíván a növény). Ha az életfeltételek bár­melyike is hiányzik, megakad a nö­vény fejlődése, bár előfordulhat, • hogy ilyen esetben is növekszik egy ideig. ; ‘ Például, ha tavasszal vetjük el az őszi gabonát, a szem kicsirázik, le­veleket is nevel, szárat és kalászt azonban nem fejleszt, mert nem kapta meg a jarovizációs szakaszá­ban szükséges alacsonyabb hőmér­sékletet; nagyobb meleget kapott, mint kellett volna. A tartósabb ta­vaszi hideg kérész tü 1 -s egíthe ti az őszi gabonát ezen a nehézségen, s •mivel ez esetben megkapja a kívánt alacsonyabb hőmérsékletet és nincs akadálya további fejlődésének, szár- baszökkemhet, kikalászolhat, teljes értékű szemeket termelhet. Amidőn a növény a talaj felszínén napvilágra bukkan, új fejlődést sza­kaszba lép: a fényszakaszba. (Ilyen­kor elsősorban a fénynek van óriási jelentősége a növény fejlődésében.) Liszenko bebizonyította, hogy a ja­rovizációs szakaszban megkívánt életfeltételeket — elsősorban a hi­deghatást — nem csupán a szántó­földeken kaphatják meg növényeink hanem mesterségesen is. Ezt a mód­szert — amely az őszi gabonaféléket arra kényszeríti, hogy tavasszal is kalászba szökkenjenek, — és terem­jenek, — a Szovjetunióban jarovizá- lásnak nevezték el. Felmerülhet a jogos kérdés, hogy mi célból jarovizáljunk? Lényegében két cél érdekében jaro- vizálunk: egyik esetben közvetlen növénytermesztési célok érdekében jarovizálunk, (pl. őszi gabonát ta­vasszal akarjuk elvetni) s a másik — talán ennél fontosabb, — amikor a növény tulajdonságait örökletesen megváltoztatjuk, új fajtát állítunk elő. Az őszi gabonát tavaszivá ala­kítjuk át, vagy fordítva. (Tavaszia- sítás, illetve ősziesítés.) Megismerve a jarovizálás célját és jelentőségét, most lássuk, hogyan kell jaro- vizálni? Először is a megrostált, kitisztított vetőmagnál megállapít­juk a vetőmag csirázóképességét, mert ha ez nem megfelelő, akkor kár jarovizálni. Két munkafolyamatot különböztetünk meg: az egyik a benedvesítés, a másik pedig a mag lehűtése. Mivel a jarovizált magot azonnal el kell vetni, tavaszi búzá­nál 3, tavaszi árpánál pedig 2 héttel a vetés előtt fogjunk a munkához. Száraz, nem napsütötte jól szellőz­tethető és zárható helyiségben, ahol a csökkentett hőmérséklet állandóan biztosítható egyenletesen, kb. 20— 25 cm vastagságban terítsük szét a jarovizálandó vetőmagot (1 négyzet- méterre kb. 50 kg gabona jut) a tava szí búzáinál (csak az U 130 fajtánál) első esetben 11 liternyi, a tavaszi árpánál 12 liternyi vizet permetez­zünk locsolókannával, vagy perme­tezőgéppel. öntözés közben a magot átforgatjuk, s ezt 2—3 óra múlva az egyenletes átnedvesedés kedvéért megismételjük. Majd a megnedvesí­tett gabonát 20—30 cm vastag réteg­be halmozzuk, s ponyvákkal, zsá­kokkal takarjuk le. A második ned­vesítésre 10—12 óra múlva kerül sor amikor a szükséges víz (tavaszi búza mázsánként 11 liter, tavaszi árpa 12 liter) minden 10 literjéhez 33 cm’ (33 deka) formalint keverünk s ez­zel végezzük el a mag belocsolását. Ezután 2—3 órára pokróccal, fertőt­lenített ponyvával takaj-juk le a mag vakat, hogy megóvjuk a napfénytől, s a képződő formalingőz az üszög­spórákat megölje. Ezekután újból átlapátoljuk, szellőztetjük és 10—12 ára múlva harmadszor is benedve­sítjük, de most mór utcájára. (Ez esetben a tavaszi búzához 11 liter, s a tavaszi árpához 11 liter vizet hasz­nálunk.) Az utolsó nedvesítés után már egyes magvak csírázni kezde­nek, de ügyelni kell, hogy a csira át ne törje a maghéját, mert az erő­sen kicsirázott vetőmag megromlik. Amennyiben 3—4 napon belül né­hány magon nem tört volna át a csira, újabb 1—2 liter vizet locsol­junk rá mázsánként. (3—4 százalék­nál több magnak viszont nem sza­bad kies »rázni. A jarovizációs munka második szakasza, a helyiség hőmérsékle­tének fokozatos csökkentése a har­madik benedvesítés után kezdődik. A tavaszi búzánál 20 napon keresz­tül állandóan plusz 6—8, a tavaszi árpánál pedig 10—14 napon át állan­dóan plusz 2—5 C fok hőmérsékletet biztosítsunk. A garmadába dugott hőmérővel naponta négy-ötször is ellenőrizzük, hogy nem melegedett-e be a mag. Ha a hőmérséklet emelke­dik, akkor a réteget vékonyítani kell — ha viszont süllyed, vastagabb garmadába kell összehúzni a magot. Az első két nap 2—3 óránként, a harmadik naptól a hetedikig napon­ként egyszer, a nyolcadik naptól kezd­ve pedig minden második nap lapá­toljuk át a magvakat; ezzel elér­jük, hogy jól szellőződnek, s nem penészesednek meg. T. T. L X. agronómiái szakosztály. iák magát? — kérdezte a néger. — fykkor odábbmegyek. Van még ilyen tragacs máshol is. Csak nem kép­zeli, hogy állati előítéletek miatt szenvedni hagyok egy embert az úton, amikor segíthetek?!... — Mondja, már többször akar­tam kérdezni, __ de ne haragudjon rn eg érte, — maga kommunista? Bob oldalt ránevetett, s kérdéssel felelt. — És ha az lennék?.., Visz- szakapcsolt második sebességre, az­tán odafordult Ábrahámhoz, s a szemébe nézve, tagoltan mondta: Az vagyok... De aztán tudja!... — tette figyelmeztetően szája elé uj- iát. Harrison megértette. S amíg a sofőr ismét a vezetésre fordította fi­gyelmét, elgondolkozott azon: miért kell titokban tartani, hogy valaki eViber, igazi ember?!... Hiszen azt hirdetik, hogy Amerikában demo­krácia van. Csikorgás ébresztette fel elmél­kedéséből. Bob hirtelen fékezett és Izgatottan odaszólt Harrisonnak: — ..Hajtsa fel gyorsan a kabátja gallér­iát, húzza le erősen a kalapját, hogy he ismerjék föl! Már nincs idő kiszállni. Talán megússzuk.” Két kilométernyire jártak a vá­rostól, amilcor egy társaság lépett u kocsi elé. Bobnak már nem volt ideje megállni, hogy Harrison ész­revétlenül kiszállhasson, a férfiak hirtelen bukkantak ki oldalról a sötétből, s közvetlen előttük álltak tóton. Valamelyik környékbeli villából jöhettek valami muriból, iriert néhányon imbolyogtak közü­lük. — Hé, öregfiú, vigyél be a város­ba bennünket!.,. Nagy zajjal, beszéddel szálltak be 0 hátsó ajtón, hangoskodtak, nó- iáztak, és szorgalmasan hajtogatták R magukkal hozott whyskisüveget. Utár közeljártak a szélső házakhoz, ámilcor az egyik fiatalembernek — Bob felismerte: a helybeli bőrqyá- ros egyetemista fia volt, — részeg hdakozókedvében az az ötlete lá­badt, hogy megkínálja azt az utast w, aki ott elől gubbaszt a vezető mellett. . — Hé, maga ott elöl, jöjjön csak 'de hátra, igyék velünk egyet. Harrison meg sem mozdult, nem válaszolt. "» Micsoda? Nem iszik? Nézzétek fiúk, nem akar velünk inni! Na, majd mindjárt idehozom. A „fiúk“ tombolva helyeseltek: „Helyes, ide kell hozni, hadd igyon velünk, hiszen mindnyájan ameri­kaiak vagyunk!...“ A bőrgyáros fia odatántorgott Harrisonhoz, lekapta kalapját és odafordult hozzá, hogy újra invi­tálja, de a meglepetés elakasztotta szavát egy pillanatra. Aztán fölri­koltott: „Egy nigger! Fiúk, egy nigger! Ugyanakkor Ábráhám ar­cába vágta a vizes kalapot. Éktelen lármába tört lei a becsipett társaság Fölugrállak s egyszerre hárman is rángatták, cibálták föl helyéről Harrisont. — Néger, mit keresel a fehérek autóbuszán? Hogy merészeltél?! — Megállj, a piszkos nigger anyádat!... ordítozták össze-tHssza. A néger nem félt, amikor a fron ton német vadászok zümmögtek gé­pe körül, de most remegett; Ame­rikában vannak! Eszébe sem jutott védekezni — egy néger fehérekkel szemben!... Különben is mit te­hetne tíz ember ellen? Megkísérelte szóval belátásra bírni őket: — Misterek, nagyon elfáradtam, azért kéretőztem fel. Háborúban megrokkantam... pilóta^ voltam... — hebegte bocsánatkérően, elszür­kült szájszéllel. — Pilóta voltál? Talán kitünteté­sed is van? — Van, szolgálatjára. — No, ha pilóta voltál, akkor gya­korolod egy kicsit a leszállást!' A kényszerleszállást! Mi majd kicsit segítünk! — ordította az egyik gent­leman, s azzal már nyitotta is a hát­só ajtót. — Hahaha, kényszerleszál­lás, bravó Tom, kényszerleszállás! — röhögtek, kiabáltak a többiek. — Kényszerleszállás!... Micsoda öt­let! Remek hecc lesz elmesélni a klubban, hogy menet közben kidob­tak egy pisz!:os niggert a robogó kocsiból! Kényszerleszállás, hahah- haha!... Valamennyien belekapaszkodtak Harrisonba és vonszolták az ajtó felé. Bob összeharapott szájjal fi­gyelte a tülcörből a jelenetet. Most hirtelen lefékezett, meoóWtotta a ko­csit. — Mi az, miért álltái meg? — rivalltak rá, — Mert nem engedem, hogy meg­öljék ezt az embert. — Ez nem ember, te marha — röfögte az egyik részeg pasas. Ez nigger! — A néger Is ember! Éppen olyan, mint a fehér. — Hát így vagyunk? — ugrott eléje a gyáros fia. — Kis kommu­nista propaganda? Vigyázz, úgyis utoljára ülsz volán mellett, amiért felszedted ezt a niggert! Érjünk csak a városba, megkapod te is a magadét, ne félj! — Eh, mit teketóriáztok annyit? — ordította egy whiyskiízű, rekedt hang durva türelmetlenséggel. Elin­tézni a niggert!... Ahány kéz, láb hozzáfért, mind ütötte, rúgta a sze­rencsétlen embert. Bob segítségére akart sietni, de az egyik bandita re­volvert fogott rá, nem mozdulhatott. A szegény néger nem ütött visz- sza, csak karját tartotta védekezőén arca elé. Valami bottal akkorát ütöt­tek rá, hogy egyszerre lejittyent tö­rötten. Ekkor valamelyik támadó homlokoncsapta a whyskisüveggel. Az áldozat lecsúszott a padlóra, fe­jéből, arcából patakzott a vér. Fek­tében megrugdosták még, aztán lá­bánál fogva az ajtóhoz vonszolták és lelökték a kocsiról. — Nesze nigger, kényszerleszállás! Nesze! Utazol-e még a fehéremberek, az úriemberek kocsiján?! — kiabálták utána, mint­ha még hallotta volna. Aztán be­csapták. az ajtót és kény szeritették a sofőrt, hogy vigye be őket a főtér­re. Remekül érezték magukat, nótá- "a gyújtottak, s nagyokat röhögtek Tom ötletén: kényszerleszállás!... Szenzáció!... Hogyne, hiszen ök fentiemének voltak, akik méltányol­ni tudják a szellemességet. Ahrahnm Harrison mozdulatlanul fekvemaradt az országúton. Amikor órák múltán föleszmélt, ép keze el­ső mozdulatával az arcához nyúlt. Azonnal megértette, hogy nincs töb­bé szeme, kiütötték. Második kény­szerleszállásánál elvesztette az első­ből megmaradt félszemét és ez az éjszaka körülötte most már örök marad. Nem emberi fájdalmat ér­zett, s megeredtek szeme üregéből véres könnyei. De azok sem mos­hatták el a ráboruló örök sötétsé­get, amely ■feketébb volt, mint a bő­re, amiért szenvednie kellett. VASVÁRI LÁSZLÓ Kint a hőm ótő még szélárnyékos helyen Ü£ mimii'iz tíz fokot mutat. A labdarúgók és a szurkolók azonban már kószü’ődmik » március közepén meginduló új bajnoki, óv küzdelmeire. Á játékosok mitsem törődve a csípős hideggel, melegítőruhákba bújnak és a jeges, göröngyös pályákon vígan kergetik a m»rlabdát. A szurkolók ugyancsak dacol­nak az időjárással és sokszor félórákat áll­dogálnak az utcasarkokon csapataik idei esélyeit latolgatva. Mivel pedig a labdarúgás rajongói hajlamosak arra. hogy a hírek szárnyára eresszék képzeletüket, mi a se­gítségükre sietünk és elvissziik őket az NB ll-es pécsi csapatok edzéseire, hogy meg­ismerjék az előkészületek részleteit. Elős/ör a tavalyi bajnok, a PÉCSI LOKOMOTÍV kétkapus edzésére sietünk. Népes ez az ed­zés Huszonkét fiú nyargal az edzőpályán és vagy huszszorannjian húzódnak a nagypálya déli felépítményének védelme alá. A szur­kolók az új játékosokat, figyelik. Mert ilyenek is vannak. Milosovic« és n „szolno­ki" Szentesi már pécsi tükék", de a Szom­bathelyi Lokomotiv NB I-es csapatának kért jóképességű csatára: a hórihorgas Czigony éa a partvonal mellett lábát fájlaló Bella is a Lokomotiv legújabb vendégei. Szándéko­san használtuk ezt a kifejezést, mert egye­lőre valóban mint vendégek szerepelnek itt. De Messenyci Nándor, a szakosztály elnöke megnyugtatja a körülállókat: —» Ha nine» is még kezünkben az igazo­lás, Bellát már a mi játékosunknak tekint­hetjük, kiadását és igazolását már feiküld- tfik az OTSB nek. Úgy volt, hogy Czigony igazolása is zökkenőmentesen megtörténik, de a szombathelyiek most mégis ragasz­kodnak Czigonyhoz és helyette három n«á- hiK idtékosi i- telkinált k, hogy közülük válasszunk. Czigony azonban itt akar ma' födni, mi is ragaszkodunk hozzá és remél­jük, hogy a szombathelyi sporttársak még nem mondták ki a végső szót. A következő napokban tárgyalunk erről Budapesten a Lokomotív SE országos központjában. A szurkolók örülnek a felvilágosításnak és közben figyelik az edzést. Különösen a Milosovics—Horváth H. balszárny játéka tet­szik nekik és tőlük a bajnoki mérkőzése­ken is sokat várnak majd. Vájjon, hogy alakul majd a Pécsi Lokomotiv tavaszi csa­pata? Ezt találgatják a szurkolók. Érezzük, hogy túl korai még ez a kérdés, de azért feltesszük azt Bodoía Gyulának a volt több­szörös válogatottnak ^ a vasutasok új edző­jének. ^ — Bizony erre a kérdésre még nem leltet és nem is célszerű válaszolni. Egy azonban bizonyos. A meglévő játékoskereitel becsű letesen felkészülünk és mindent elkövetünk a jó szereplés érdekében. A sorsolás nem kedvezőtlen, de a jó rajt attól függ hogyan sikerül az új jáfí’dcosokat beilleszteni a csa­patba. Több előkészületi mérkőzést játszunk, amint az időjárás engedi, elsősorban idegen csoportokba tartozó NB Il-es csapatokkal. Tárgyalásokat kezdtünk a Légierőkkel. Pesterzsébeti Vasassal, ózdi Va-assal. S^e-* gödi Petőfivel, a Szikra Gázmüvekkel. Az NB l esekkel valószínűleg azért nem megy majd, mert ők korán kezdik a bajnoki évet. A Verseny-utca másik közeli pályáján a vasutasok első tavaszi ellenfele, a PÉCSI VÖRÖS LOBOGÓ edzése tart. A játékosok nem mehetnek a pályára, mert talaját javítják, így kényte­lenek az öltözőhöz közeli részen két apró kis kapu között játszani. Tavaly csak haj­szálon mutatt, hogy a bőrgyáriak nem estek ki, ezért ők is komolyan veszik az edzése­ket. Egyedül Vida távozott el, de néhány helyen ők is erősítik csapatukat Úgy mond­ják, hopy két játékosuk már van: Albert, a Bajai Vörös Lobogó gyors jobbszélsője és Ripszám, a véméndiek keménykötésű hát­védje. Hogy kívülük lesz-e. új játékos, nz is eldől majd a közeli edzésen A neveket egyelőre nem mondják meg. de Solymár István, aki játékos és sportköri szervező egys-zeraélyben, valami közelebbit mégis el­árul: —» Minden bizonnyal leigazoljuk Héjast, a Szigetvári Vörös Lobogó kapusát K’vii'e már elvileg megállapodtnnk a volt Szombat­helyi Honvéd egy fedezetének és egv csatá­rával, valamint a Szombathelyi Lokomotív egvik játékosával is. Szó vau a Kaposvári Kinizsi tehetséges, fiatal védőjátékosáról és b Szombathely! Vörös Lobogó középcsatárá­ról is. bár kettőjük igazolása egyelőre ne­hézségekbe ütközik Nem csüggedtük azon ban. jól felkészülünk, hiszen u tavaszi sor solásunk elég nehéz és a gyárban mindenki narynu szeretné, ha nz NB Il-ben n bent- maradást — ha hajszállal is — de kivere­kednénk. Miután megtudjuk még, hogy az egvik közeli vasárnap a Komlói Bányásszal ját­szik a Vörös Lobogó barátságos mérkőzést, tovább folytatjuk az utat a pécsújhegyi pálya felé. Hamarosan kiderül, bogy itt a HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? Vasárnap; SZÍNHÁZ: Kártyavár. Bérletszünet. Délután 3, és este 7 órakor. MOZI. Kossuth: Hurrá tavasz (délelőtt tö óra­kor). Hétköznapi komédia (Bunbury) (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Petőfi: Boldogság felé (délelőtt 11 órakor). Muszkij korsáukov (tél 5, léi 7, fél 9 óra kor). Park: Kafka (délelőtt 10 órakor). Elefánt é* at ugrókötél (fél 5, fél 7, fél 9 óra­kor). PÉCSI BÁNYÁSZ tartja edzéseit. A nemrég megalakult bá­nyász városi választmánynak elnökei Pin­tér József .érdekes újságokat mond: — Végre hosszú e> alapos táig> (dósok után összeültek a bányász clvtársak és el határozták, hogy minőségi szakosztály okai állítanak fel. Ennek az eredménye a '.Pécsi Bányász labdarúgócsapata is. «mely majd a Pécsújhegyi Bányász NB TT-es bolyon mint a pécsi és pécsköi nyéki bányászok csapata szerepel. A Pécsújhegyi Bányász- is megmarad és a pé<“ bánva telepiekkel cg Ti-tt a megyei bajnokságban játszik. X cápátok edzései már javában folynak. A Bányász új edzője Buzássy Sándor, u Dó/<ia vMt oktatója lett. Egyelőre még. nem döntött a választmány nz N}> ILe* mérkőzések he lyét illetően. A vélemények pillanatnyilag elosztanak Pécsújhegv, Pé.csbányate’cp és n Verpeny-utca között, de hamarosan megái podunk ebben is. A bányász csapat jáiékosanyaga a Pécf** újhegyi Bányász NB Il-es csapatának lég- jobbjaiból áll. Erősítésként Péesbanyatetei>- rol ko'ács. Kocsis Bé.ljjn és Gyuxkó k«.nH eg vei őre a Bányé^zhc-azonkívül a vó’M Pcc&i Honvéd három íiataJ, tehetséges játé­kosa. Csupák, Molnár és Horváth. Jó t\-o- pat lesz a Pécsi Bányász! Lősz Károly, te­rületi elnök elárulja, hogv tárgyalások a t folytatnak NB T es csapatokkal egy-ecry ba­rátságos mérkőzésre. E'!ső<surban a Dorogi, vagy a Salgótarjáni Bányászról lennie,yző >s ezt a mérkőzést bent Pécsett játszanakIá­immá r a Tüzér-utcai pályám indulunk. A PÉCSI DÓZSA edzését is megnézzük. Hamarosan kidertfl, hogy a Dózsának és a pálya kerítésének ae híre, se hamva. A kerítést lebontották,^ a pálva talaját feltúrták és az „félkész" álla­potban van, a Dózsa játékosai pedig a Ki­nizsi pályán találhatók. Bizony elég*'köve­sen vannak, de — meg kell hagyni — Czibulka Mihály edző vezényszavaira le!ké­sén végzik egyelőre még labdanélküli gya­korlataikat. Négy játékosuk, ^Moravesik. Egervári, Szabó és Fridrícli cUávpzoH helyüket fiatal játékosokkal akarják betoL tení. Hogy ezek kik lesznek, még az edző volt csatárát igazoltuk le. Az országos el nökség segítségével azonban kapunk t»«£ játékosokat. Mindössze az a baj, hogy ezek a játékosok előreláthatólag csak március elrjén érkeznek ide, ágy hogy » csapat összeszoktaíása elég nehéz lesz. Sajnos, a tavaszi sorsolásunk i«^ nehéz, hiszen hat hét alatt négyszer kell idegenbe mennünk es itthon is olyan csapatokat fogadunk, mih.t a Kőbánya és a Pápa. Bízom azonban, a fiúk lelkesedésében — mondotta a Dózsa edzője. • . y A másik akadály a pálya, amely nPúJ valószínű, hogy kész lesz az évad elejére Ebben az esetben valószínűleg a Verseny­utóéban a Vörös Lobogóval rendezi a Dózsa első mérkőzé-seii. A lila-fehérek kárának ebben az esetben a szurkolók örülnek, akik egyszerre két mérkőzést nézhetnének ig>' végig Amikor elbúcsúzunk a Dózsa játékosoktól, lassan beesteledik. Láttuk az előkészülete­ket és kissé megnyugodtunk, bár igazat adunk a mellettünk álló egyik # névtelen szurkolónak, aki fázósan ezzel búcsúzik tő­lünk: — Ilyen nagy harc még nem volt az NB Il-ben, mint ami hat hét múlva indul! Leg alább hatan bajnokok akarnak majd lenni, a többi nyolc pedig az első hót között a kát végezni. És miután a tizennégyből csak hét marad bent, tehát minden második „sors jegy" nyer. mindegyik a nyerőszámot akarja majd húzni. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR: Röplabda: Dózsa—Pécsbányatelepi Bányász női 8, Dózsa—Petőfi női 8.50, Meteor—-Ja­nus Pannonius női 9.50. Janus Pannonius— Egyetemi Haladás női 10.30, Lokomotív-— Villány férfi 11.30, Petőfi—Eáklya férfi 12 30. Egyetemi tornacsarnok megyei terem- bajnoki mérkőzések. v, Kézilabda.- Petőfi—-Szigetvári Lokomotiv női 10, Pécsújhegyi Bányász, Szigetvári Vö­rös Lobogó 10.40, Pécsbányatetapi Bányász. Lövész Tiszti Iskola férfi 11.30, Szigetvárt Vörös Lobogó—Szigetvári Lokomotív női 12.20, Lokomotiv tornacsarnok megyei'téren.» bajnoki mérkőzések. Asztalitenisz: A VTSB tehetségkntató kö­zépiskolás versenye: Nagy Lajos Gimná­zium 9. . ' Motor: Baranya megye motoros terepbaj- noksága. Rajt és cél: üdülő-szálló, indí­tás 9. Torna; Munkaeroiortalékok területi baj­noksága. Komló általános iskola 4 óra. - ökölvívás: Komló város ifjúsági ökölvívó, bajnoksága. Komló, kökönyösi kuUúrház, fél 10. Jószerencsét. (Pécsszabolcs). Vitorlás titka (fél fél 6. fél 8 órakör). Rákóczi. (Mecsekalja): Eső után uafprfü- tés (5, 5, 7 órakor) Hétfő; SZÍNHÁZ:­Nincs előadás. MOZI Kossuth: Hétköznapi komédia (Bunburvj. (fél 5. fél 7. fél 9 órakor). Petőfi: Kínai cirkusz (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Park: Elefánt és az ugrókötél (fél 5, fér 7, fél 9 órakor). Jószerencsét (Pócsszabolca); Tanom ee te* (fél 6, féd 8 órakor). Párthírck Értesítjük a város pártaktíváit hogy részükre 1954 február 4-én, délután 6 órakor a Megyei Pártok­tatás Háza előadótermében „A párt- demokrácia a pártélet törvénye" rímmel előadást tartunk. Előadó: •íz MDP Központi Vezetőség előadó Todájának tagja. Az elvtársak ré­szére minden pártszervezethez kü- 'ön meghívóikat küldtünk. Megyei »••'r tok tatás Háza * Irodalom a párttörténet III. év­folyam halgatói részére az SZKP 12. ‘eiezetéhez. Kötelező irodalom: 1. szKP történet rövid tanfolyam 12. fejezete. 2. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja 50 esztendeje (1903— ’953). 15. pontja. 3. Sztálin: Beszéd a sztahánovistók első összszövetségi tanácskozásán (Leninizmus kérdéseit 4. Sztálin: A szovjet szocialista köz­társaságok szövetsége alkotmányter­vezetéről. (Leninizmus kéi’dései). 5. Rákosi Mátyás: A dolgozó nép alkot mánya. (Rákosi: válogatott beszé­dek és cikkek). Javasolt irodalom: 1. Sztálin: Beszéd a Kreml palotájában a Vörös Hadsereg katonai akadémia iának évzáró ünnepélyén, 1935. má ius 4-én. (Leninizmus kérdései). 2. Sztálin: A pártmunka fogyatékossá­gairól és a trockista és egyéb két- kulacsosok felszámolását célzó rend­szabályokról. (Lenin-Sztálin: Párt és pártépítés vagy a marxizmus-lenini/ mus kis könyvtára 52-es számában.) 3. Sztálin: Moszkva Sztálin kerüle­tének választói gyűlésén mondott be­széd 1937. XII. 1. (Lenin válogatott művei I. kötete). 4. A szovjet szocia­lista köztársaságok szövetségének alkotmánya (alaptörvénye). Javasolt szépirodalom: Spanov: Gyujtogatók. Iszapovszkij: Ének Sztálinról. Megyei Pártoktatás Háza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom