Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

1954 JANUAR 7 {NAPLÓ 3 PARI ÉS PA KIÉPÍT fiS * Virá^oztassu’i fel ms^yóik iné*#'az 1 isiéit; A párfdemokrácia megnövelte a bSrgySr kommunisíá’ncik aktivitását, kezdeményezőkészs ág át A Pécsi Bőrgyár termékeit ország- szer.e ismerik. Büszkék erre az üzem dolgozót. Az elmúlt esztendőben is ..megrövidítették" naptárukat: de­cember 15-re befejezték évi tervüket. Az ü.i esztendő első napjaiban sem szégyenkez­nek. A kollektíva jó munkájá­nak köszönhető, hogy minden nap száz százalékon felül- telje­sítik a tervet. A boxosmühedy 11 2 százalékkal a leg jobb üzemrész. Ahol a termelésben ilyen jó ered­mények vannak, ott nyilván nem rossz a pártmunka sem, hisz a párt­szervezet ' munkájának ez a legfon­tosabb mércéje. A taggyűlésekről, vezetőségi ülé­sekről. egyéb kommunista rendezvé­nyekről szóló jegyzőkönyvek lapoz­gatása sok mindent elárul. Mennyi­en vesznek részt egy-egy taggyűlé­sen, milyen a beszámoló, — és még sok más kérdésre adnak feleletet, ne az egységes vezetőség páncélszek rényébén példásan összerakott Jegy- sőkönwek figyelmes olvasójának mindjárt szembetűnik: sokan szólal­nak fel a taggyűléseken. És ném is akármilyen hozzászólások ezek: mind egyik keményen bírál, vagy kezde­ményez, javasol. A decemberi tag­gyűléseken minden felszólaló mon­danivalójában hangot adott az épí­tő szándékú bírálatnak. Pár hónap­pal ezelőtt a bírálat., javaslat még fehérholló-számba ment Mi az, ami megnövelte a kommunisták aktivi­tását? A válasz kínálkozik: a pár- toobeiüli demokrácia friss levegője. Az egységes vezetőség és az alapszervezetek vezetőségének munkájában már kezd meghono­sodni a kollektív vezetés. Ez a páridemokrácia elemi követel­ménye. Az, egységes vezetőség ülésén már nem csak Gungl elvtárs viszi a szót: bírálnak, javasolnak a veze­tőség tagjai is. Mindegyiknek meg­van a saját munkaköre, azért fele­lősséggel tartozik a párttagságnak. Erdőd! elvtárs, a nehézbőr alapszer­vezet titkára sem maga dolgozik. Jól ós tevékenyen segítik a vezetőség tagjai. Most már más vélemény is elhangozhat, mint a titkároké, a ve­zetőségi tagoknak módjuk van bírál­ói, ''javasolni. Néha azonban még előfordul a *bártdemokrácia megsértése. És ép­pen, a vezetőségi tagok követik el. Nem egy hangoztatta még az utób­bi hetekben is:' van független tit­kár, végezze ő el a munkát.. Szabó elvtárs, az egységes vezetőség egyik I tagja csak hébe-hóba jár vezetőségi • ülésre,' nem számol be a kapott műn ka végrehajtásáról. Pedig fontos dol­got bíztak rá: segítse a boxbór alap- szervezetnél a párLcsoportak meg­szervezését, a nápnevelómutika meg­javítását. Fekecs elvtársnő, az alap- rzervezet titkára elpanaszolta már hogy Szabó elvtárs semmi segítséget nem adott, maguk küszködnek. — Gungl elvtárs nem követeli meg hogy a vezetőség tagjai rendesen non fosán megjelenjenek az ülésen, gyakori, hogy hiányosan tartják meg. Ez is a pártdemokrácia meg­sértése. A pártszervezet életében a Jól előkészített taggyűlések és más Uommnnista tanácskozások na­gyon fontosak, mert elősegítik a párttagok bevonását a kérdések megvitatásába, a vezetésbe, elő­segítik a pártdemokrácia érvé­nyesülését. A bőrgyár pártszervezetében megte­remtették a pártdemokrácia e szer­vezeti kereteit. Sok nehézség árán. de havonként megtartják a taggyű­léseket, kéthetenként a vezetőségi üléseket, népnevei őért eke zlet eket. oártcsoportüléseket. Sőt, ha arra szükség van, összehívják a kommu­nisták aktíva értekezletét is. A ve­zetőségek rendszeresen tájékoztat­ták a kommunistákat a termelési feladatokról, párthatározatokról. fis a tartalommal sincs baj: ezt '"'dalia a taggyűlések előkészítése, lefolyása. Keserű szájjal emlékez­nek vissza arra az időre, amikor még taggyűlések előtt a vezetőség -gyik. vagy másik tagja odaáll‘t a kapu elé és „toborozta" a párttago­kat. Ez már a múlté. Gulyás elv- társ alapszervezeténél a taggyűlés nőtt összegyűlnek a pártcsoportok tagjai. Arról beszélnek, mi lesz a taggyűlésen, miről kell majd be­szélni, milyen problémák vannak az ő üzemrészükben. A nehézbőr alap- szervezet taggyűlésére legutóbb a munkából jöttek el a dolgozók és utána az ott töltött időt rádolgoz­ták. A taggyűléseken sok javaslat, bí­rálat hangzik el. Nem vesznek el ezek nyomtalanul, számontartják, tö­rődnek a tagság véleményével. Kü­lönösen azóta, amikor Balázs elv­társnő elmondta, hogy többszöri .sé­fé5 eLlenére sem javítják meg a lakkos-műhely asztalait. Kulcsár La­jos elvtárs jelentős megtakarítást .je­lentő módszert kezdeményezett. A nehézbőr alapszervezef vezetősége Kibli elvtársat kérte fel. hogy vizs­gálja meg. A legközelebbi taggyű- 'és< y már beszámoltak arról, hogy az Újítást meg tárgy altéit és jóváha­gyás végett felsőbb szervekhez küld­ték. A dolgozók több alkalommal ja­vasolták: az udvaron foglalatoskodok kapjanak meleg ruhát. Ez a javas­lat is, mint a többi, belekerült a jegyzőkönyvbe, nyilvántartották, fog­lalkoztaív vele. A napokban meg is oldódott: a kollektív szerződésen fe­lül 50 meleg bekecset kaptak azok, akik kint dolgoznak. Az, hogy a vezetők méltányol­ják a dolgozók véleményét, fel­figyelnek a tagság hangjára, ki­bontakoztatja alkotó, kezdemé­nyező erejüket „Érdemes bírálni, javasolni, hiszen megfogadják" — mondják. A nehéz­bőr alapszervezet vezetősége — mint a többi — támaszkodik a kommunis­ta kollektíva erejére, előharcosa a jó kezdeményezéseknek. Havonta 70- 80 újítást adnak be a dolgozók s a pártszervezet harcol azok megvaló­sításáért. Horváth József és Varga József elvtársak is számos hasznos dolgot kezdeményeztek, ami megnö­velte az üzemrész termelését, maga­sabbra emelkedett a százalék. Az alapszervezetek vezetőségei egyetlen javaslatot sem hagynak szó nélkül: a következő taggyűlésen beszámol­nak arról, mit tettek valóraváitásá- ért, milyen akadályok, nehézségek vannak. Az alapszervezetek mostanában sok problémával küzdenek. A három műszak szétforgácsolta az alapszer­vezeteket. Aki emiatt nem tud részt- venni valamilyen értekezleten, ah­hoz már másnap elmennek a nép­nevelők, akitvisták: elmondják, mi­ről hallottak. Tudják, hogy a tagság úgy járulhat hozzá javaslataival, kezdeményezéseivel a feladatok meg­oldásához, ha ismeri azokat. A bőrgyár kommunistáinak nem szabad megállniuk az ti ton. to­vább kell lépni előre. Mélyítsék tovább a pártdemokráciát, találjanak megoldást, hogy a három műszak ellenére minden párttag résztvehessen a kommunisták tanács­kozásain. PártmegbizatásokkaJ, az oktatási munka megjavításával is neveljék, edzzék a párttagokat, bá­torítsák továbbra is a bírálatot, tá­maszkodjanak aktivitásukra, kezde­ményező erejükre. Ez fontos feltétele annak, hogy az üzem még jobb ered­ményeket érjen el. Boez József TÖBB SZEMET A HAZÁMAli! ö nehézségek ellenére is tejesíti tervét a Szécheny{-aknai Korvátli-Köriet Horváth Lajos elvtárs körlete Szé- chenyi-aknán az, elmúlt Ívben U be. csille tel teljesítette tervét. November ben 210. deoember.ben 45 tonna sze­net adtaik terven fejül. A körlet vese. tővel együtt azonban cl határost dk, hogy 1054-ben míg jobban dolgosnak már decemberben megtel ék vállald- sóikat januárra is. A két. fejtési csa. jml, Mombek Ferenc cs Cservenka Fererur éh-társak csapatai vállalták, hogy tnin/Jltn nap. 5—J csille szenet termelnek előirányzatukon felij.1. Muss 'ács Ferenc előváj&si csapata ígére­tei lett arkz, hogy egy méter gúritó- val és egy méter' keresztvágattal, tel. jesít többet, mint ami terve. Vercsa Ferenc elvtárs bővítőcsapatával vál.~ ledtá, hogy egy méterrel bővít töb­bet, mint az előirányzat. Nagy lelkesedéssel kezdtek műn. kához január hérmadfkán, az újév első munkanapján. A nagy hófúvá­sok azonban már dső nap megnehe- zíte fék a táró üres csille .ellátását és veszélyeztették a terv teljesítését. Egy fió nyáron kényelmesen clhúz tíz Unas' csillét is, de ilyen időben nem bír el ötnél többet, itt nem tu­dott segíteni Horváth elvtárs, a kör­let,vezető sem, mert nem volt még egy ember, akit beáfli hatott volna fékezőnek. Ezért a, körlet nem tel­jesítette <rä első napi tervét, csak 93.5 százalékot értek el. Több mint 17 csille szén a fejtésekben maradt. Január 4-én is hiányzott egy félte­né. Ezen a napon sem tudta volna teljesíteni tervéi a körlet, ha Ilor. véth elvtárs nem áll be fékcsőnek, így már két lóval szálli ottdk az üres csülökéi és a szenet. A körlet napi előirányzata 130 csille szén. A regge­lt» harmadnak -S0 csillével kiéli szál­lítania. 4-én a reggelcs harmad több mint 87 csille szenet termelt, flor- vath elv’árs egy óráig fékező volt és csak utána bál körlet vezető, akkor járta végig a munkahelyeket. Inlez- kedefí, hogy 5-éré mar kapjon feke- r&t hogy minden fel elei meg legyen ahhoz,'hogy a terv teljesítésében az <5 körlete nyerje meg a versenyt Krímnek Lajos elvtárs körletével tetemben. „Öröm velük ifolgozni, munká nkon látszik, hogy kedvvel végzik" Kiskovács István elvtárs csapata András-akna hetedik szint, első déli keresztvágattól északra a hetes tc- .epen dolgozik. Tizenkilencen van­nak: tíz csillés, és kilenc vájár. A csillések új munkások, ennek eilenére rendszeresen teljesítik havi tervüket. Decemberben több mint 100 százalékot értek el. Évi tervüké! már no'vember elején befejezték. Ja­nuári tervük eddig esedékes részét 112.7 százalékra teljesítették, 23 csil­le szenet termeltek terven felül. A jó munka „titka'*, hogy a régi dolgozók, mint Blazsek József, Finta János és Bittner Róbert szívesen foglalkoznak az .új munkásokkal. Alig két hónapja kerültek a csapat­ba Szendrői János. Ábrahám László és Györkő Lajos elvtársak. A csa­pat régi tagjai szeretettel. fogadták őkét, szépen beszélnek velük. Érdek- 'ődnek családi problémáik iránt is és ahol lehet, mindenütt segítenek. Kiskovács elvtársnak mindenre k: terjed a figyelme. Figyelmeztet' őket, hogy a jelzett helyekre ne men jenek, mert ott veszélyes. Megmagya­rázza, hogy hogyan kell a csillét he­lyesen megtölteni, mert észrevette ha nem hívja fel erre külön a dol­gozók figyelmét, bizony sokszor nem töltötték meg egészen. A szén minő­ségének a jelentőségét is megmagyá rázta. Nem kell sajnálni a fáradsá­got és ki kell válogatni a palát, hogy tiszta szenet küldjenek a napszintre. Sokszor mondta Kiskovács elvtárs: nem baj, ha kevesebb is lesz a szá­zalékuk, de a minőségük jó legyen. A megengedett palatartalom 2.5 szá­zalék, de decemberben ezt 1.7 száza­lékra csökkentették. Kiskovács clv- *árs elmondta, hogy volt olyan idő amikor a csillések egyszerre szeret­lek volna enni, de itt megmagya­rázta, hogy az kiesést jelent. Megér­tették, azóta külön-külön esznek. Kiskovács elvtárs büszkén jelen­tette ki. hogy nála nem bumliznak az új dolgozók. Becsülettel járnak munkára és öröm velük dolgozni nunkájukan látszik, hogy kedvve’ végzik,** v'r Tizennégy új dolgazóbö' nevel jó bányászt Knsz János sztahanovista vájár csapata Kevés olyan komlói bányász van. akj ne ismerné Kusz János sztaha­novista csapatvezetőt. Kusz János harminchárom éve dolgozik a kom 'ói bányákban. Már eddig is számos kitüntetést, kopott. Január 6-án pe­dig jó munkája elismeréséül a „szo­cialista munkáért“ érdemérmet is ■vég kapta. Frontbrigádjf, az elsők között esat- 'a kozott a „nevelj új bányászt“ moz­galomhoz és lé dolgozót fogadott csn oatóba. Kusz János szeretettél foglalkozik az új dolgozókkal, még az idegen szakkifejezések értelmének megma­gyarázására, is gondol, sőt amint mondja, már a brigád mindegyik ré­gebbi dolgozója ügyel arra, hogy ma gyárul nevezzenek még szerszámo­kat, bányaberendezési tárgyakat, hogy ezzel is Kamatosabban otthon érezzék magukat az új dolgozók. Tandari Jánosnak és Pálli István gyakorlóvájároknak szeretettel mu- teífa meg, hogy könnyebb a jövesz- íés_ akkor, ha először meglazítják a széniül at. ha először ott jövesztik a szenei, ahol könnyebben megy így omtaszlhatják utána a többit. " Olajos István csillés is megszeret­te a bányát és szavai szerint már el sem lehetne kergetni innen. A fele új dolgozókból álló Iront- brigád január 3 án 124 százalékos eredménnyel köszöntötte az újesz­tendőt. Miután eddigi munkahelyükön a telep lefejtését befejoztékt egy új front elkészüléséig Kusz János■ elő vájáson dolgozik. Csapatával itt is megállja helyét. Már az első napon egy méter hetven centis előirányza­tuk helyeit 2.4 métert haladtak előre. Kusz János úgy tervezi, hogy mi­helyt a jelenleg csapatában dolgozó íj bányászokból jó szakmunkást ne- 'el, ismét újabb 14 dolgozót fogad '.sáp ,/ ihn, akikből még ez évben ■inlén becsületes jó bányászokat ke pez. Értekezletet tartottak élenjáró (Folytatás az 1. oldalról) terveket készített, ahelyett, hogy a helyszínen nyújtott volna segítséget. Ezt meg kell szüntetni és arra kell törekedni, hogy a szakemberek mi­nél többet legyenek kint a helyszí­nen. Fokozott megbecsülést a gépállomást dolgozóknak Hogy a párt és a kormány határo­zatban elénk tűzött feladatot meg­oldhassuk, mint igen fontossal, a gépállomások kérdésével is foglal­koznunk kell. Gépállomásaink a rá­juk háruló feladatoknak nem minden esetben tudtak eleget tenni. Ennek oka az, hogy a gépállomásokon lévő szakemberek, a gépállomási 'dolgo­zók nem részesültek olyan megbe­csülésben, ami megillette volna őke». Ennék következménye, hogy a szak­káderek 30 százaléka, az egyéb dol­gozóknak pedig 40 százaléka cseré- 'ődött ki. Egyszer és mindenkorra el kell érni, hogy a munkaerőhullámzás megszűnjön. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha az emberről való fokozott gondoskodást a gépállomásokon is előtérbe helyezzük. meffvénk szakemberei, fi olgozói A gépállomások feladata az is, hogy a termelőszövetkezetekben vég­zett munka mellett az eddiginél na­gyobb segítséget adjanak az egyé­nileg dolgozó parasztoknak. Hiba volna azonban gépállomásaink fej­lődéséről nem beszélni. Megállapít­hatjuk, hogy 1948 óta a gépállomások tekintélye, segítségadása mind a ter­melőszövetkezeteknél, mind az egyé­nileg gazdálkodó parasztoknál_ nagy­mértékben megnőtt. Nyilvánvaló, hogy gépállomásaink 1954. évi, de to­vábbi munkáinak is döntő része, hogy elérjék a termelőszövetkeze* "k és egyénileg dolgozó parasztok le­hető legnagyobbmértékű megsegíté­sét és biztosítsák a fö’d minél johh megmunkálását. A kormányprogramm a parasztság körében komoly megnyugvást ered­ményezett. Ez kifejezésre jut abban is, hogy az államnak felajánlott fö’- det egyre többen kérik vissza. 1953 december 25-ig 1781 személy 5661 k. holdat vett vissza. Ezenkívül 18.533 személv 34.631 k. hold Ingatlant vett ki kishaszonbérbe ötévi időtartam­ra. Ez annak tudható be. hogy pár­tunk és kormányunk minden támo­gatást megadott ezen a téren a dol­gozó parasztságnak. Baranya dolgo­zó parasztjai éltek is ezzel a segít­séggel. Megyénkben kiváló lehetőségek vannak a szőlő- és gyümölcstermelésre Fontos kérdésre szeretném még az itt lévő szakemberek figyelmét fel­hívni. Ez Baranya megye szőlő és gyümölcstermelésének kérdése. Me­gyénk kiváló lehetőségekkel rendel­kezik a gyümölcs és szőlőtermelés fejlesztésében. Lehetőségünk van ar­ra. hogy fejlesszük a gyümölcsfate- lepitést, a mohácsszigeti részen az alma és kajszi termelést, a megye déli részein a szilvatermesztést. Pécs környékén őszibarack és mandula, a pécsváradi járás területén pedig a cseresznye, meggy és' kajszi terme­lésére van kiváló adottság. A megye területén főleg a villányi, nagyhar- sányi. siklósi, terehegyi hegyvonula- ton, Pécs és Mohács környékén, va- 'amint a szigetvári járás északi ré­szén van igen jó adottság szőlőtele­pítésre ós továbbfejlesztésre. Azt kell megállapítanunk mind a gyümölcs, mind a szőlőtermesztés te­rületén, hogy a helyzet leromlott. Nagyrészt okozója ennek az is. hogy a felszabadulás óta egyes területek állandóan váltották gazdájukat, de oka volt ennek az is. hogy a keres­kedelem szervezetlensége, a helytelen árintézkedések a szőlő és gyümölcs- területek felszorzása elkedvetlenítet­te a termelőket. Példa erre a pccs- váradi Dózsa tsz esete, amely á cse­resznyét Mohácsra szállította, és on­nan vagonbarakva hozták Pécsre, így a dolgozók törődött, állott, rom­lott áruhoz jutottak. Ha Baranya megye termelési viszo nyait vizsgáljuk, akkor a szőlő és gyümölcstermelést súlyponti kérdés­nek kell tekinteni. Számos példa bi­zonyítja, hogj* megyénkben érdemes szőlő és gyümölcstermeléssel foglal­kozni. A mohácsszigeti Vörös Fény tsz holdanként 100 mázsa átlagter­mést ért el almából. Egy-egy hold­ról 30.000 forintot jövedelmezett, a gyümölcsös. A monyoródi Uj Elet tsz holdanként 45 hektóiiter bortermést ért el. Kormányzatunk minden se­gítséget megad ahhoz, hogy mind a gyümö’csös, mind a sző'őteleoités felújítását minél nagyobb területen elvégezhessék. Biztosítani kell Pécs és Komló zöldségellátását Igen nagy jelentősége van me­gyénkben a zöldségtermesztés fej­lesztésének is. Az erre alkalmas te? miieteken, főleg öntözéses területek bevonásával biztosítani kell Pécs és Komló dolgozóinak friss zöldség­gel Való ellátását. Megyénkben a szalántai káposzta, a mohácsi saláta ,n dravamelléki paprika, a keszüi. málomkömyéki paradicsom és ubor­katermelésnek régi hagyományai vannak. Az eddig elért eredmények is bizonyítják, hogy megfelelő terü- teten, gondos ápolással. az öntözéses 'ehetőségek kihasználásával érde­mes zöldségtermeléssel foglalkozni. Ezzel kapcsolatosan példának emlí­tem a beremendi Dózsa Isz-t. amely 15 hold öntözéses kertészetéből 150 ezer forintot jövedelmezett. Vagy Lakatos Imre mohácsszigeti dolgozó paraszt, aki 1400 négyszögöl korai kelkáposztájáért 13.730 forintot ka­pott. Ezután Varga elvtárs arról beszélt hogy milyen feladatok vannak me­gyénkben a párt és a kormány ha­tározata nyomán. Első feladatként u ról beszélt, hogy a párt és a kor­mányhatározat végrehajtásának alap­vető feltétele a megfelelő szakembe- ■ ek ki választása, azok megbecsülése 's feladatokkal való ellátása. Lehe- őséset kell adni szakembereinknek — mondotta, hogy szakszempomtbói megfelelően kialakítsák a tájterme-' lést. a megye adottságainak meg­felelően. Javasolta az értekezletnek, hogy alakítsanak, szakbizottságokat., amelyek felmérik a megye lehetősé­geit. mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén és segít­séget adnak a falusi bizottságoknak, amelyek majd a tanács mellett, mű- ködnek Alapvető feladat a kenvérgabonatermelés növelése — Külön szeretném fel hívni a fi­gyelmet,, hogy mind a határozat., mind Hegedűs András elvtárs beszé­de egyik alapvető feladatként tűzte elénk a kenyérgabona termelés r I velősét. Ennek érdekében két fe1- ■'i da tot kell megoldanunk: növelni kell a kenyérgabona vetésterületét 'S emelni kell a terméshozamot. A szakbizottság egyik alapvető felada­ta. hogy kidolgozza a kenyérgabona- termelés alapvető agrotechnikáját, hogy milyen módszerekkel, milyen vetésforgók beállításával, milyen műtrágyázással lehet legeredménye­sebben növelni a termésátlagot­A szakbizottságok előtt álló igen fontos feladat a gépállomások kér­dése. Meg kell állapítani a szakbi­zottságoknak. hogy megyénk egyes területein miiven talatmunkát mi­lyen időben kell végezni. Ez legyen a kihelyezett agronómusok egyik tegfontosabb feladata. A kertész, szőlő és gyümölcs-ter­mesztéssel foglalkozó szakbizottsá­goknak feladata az legyen, hogy a megye tájadottságait figyelembe vé­ve kidolgozza melyik területen mi- 'yen fajta szőlő, gyümölcs és zö'd- s-cg termelése a loeiöved-dmezőbb, figyelembe véve a már említett ter­melési hagyományokat. Az állattenvésztési szakbizottság feladata elsősorban az, hogy javas­latokat tegyen a megye állattenyész 'ősének megjavítására. Dolgozza kj a szakbizottság, hogyan Ifihét s me­gyében biztos takarmánybárist te­remteni, milyen módszerekkel lehet a meglevő 120 ezer kát. hold rétet, 'egelőt megjaví-teni. Dolgozza ki’mi- ’yen zöldfutós,zalagot kell beállítani a vetéstervekbe, mit kell elvégezni a törzskönyvezés, a minőségi állat­tenyésztés terén, milyen állatfajták­kal. milyen keresztezésekkel tudtuk minőségileg, mennyiségileg az állat- tenyésztést fejleszteni. E feladatok végrehajtásához kér- iük. hogy a DISZ. MNDSZ. ME- DOSZ. a Micsurin-kör. a Társadalom ás Természet-tudományi Ismeretter­jesztő Társulat és a megyei népmű­velési osztály a maga területén adja meg a legmesszebbmenő támoga­tást. Bízzunk abban, hogy a mezőgaz­daság tudósai, gyakorlati szakembe­rei mindent elkövetnek, hogy tudá­suk legjavát adva előrevigyük ügvün kel., meg vagyunk győződve arról, hogy a megye mezőgazdasági szak­emberei még lelkesebb, még oda- adóbb munkájukkal tesznek tanúbi­zonyságot; minden erőt mozgósíta­nak a határozat megvalósítása érde­kében. E őre a decemberi 23-i határozat uaradéktalan megva'ósitásáért! Varga .Jenő elvtárs beszéde után megkezdődtek a hozzászólások A hozzászólásokat és az érte­kezlet ebédszünet utáni esemé- 'veit a lap holnapi számában közöl* lük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom