Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-05 / 285. szám
ió munka meghozta gyümö'csőt Szép jövedelem, nj belépők a reménvpu*z;iai Uj Élet lermelőszövelkczelben Wnsan szárnyra kell a remény- Uj Riet termelőszövetkezet p jó zárszámadásának híre. Er- ,beszelnek a járási tanácson, a Rfei tanácson, de a környékbeli tsz-ek tagjai és az wiileg do-gozó parasztok, p volt könnyű munka megsze- *P' 3 Hírnevet. Sok nehézséget. ~ályt kellett leküzdeniük. de a p>y hairc. meghozta gyümölcsét jtözös vagyon és a tagok jöve- Inie egyik évről a másikra jelen én megnőtt. 1950-ben, 1951-ben 8 néhány százezer forintot tetí közös vagyonuk; a mostani zár- khadasuk 1.554.682 forint, érteket, ezen felül a vetőmagtartB- ^ és az állatok takarmányozasá- 158.658 forint értékű gabonát és ^stakarmárni tettek félre. ~~ Az eredmény „titka" az, — ^ja Körmendi Viktor, a tsz el- **> — hogy az utóbbi két évben 4r megismertük szövetkezetünkben a lehetőségeket, ^.Vék nagyobb jövedelmet hoztak, * közmondás a»1 tartja: „aki mer, •nyer." Az Uj Élet tsz tagjai mer- s valóban nyertek is. Ebben évben 200 ezer szénporos téglát r^k, ebből 150 ezer darabot ad- I ,®1 60 ezer forintért, a nagyárpá- , ut melleit elterülő 10 holdas kergetik 150 ezer forintot jövedelmeit. Az állatállomány 97 ezer fo- J*, Hasznot hozott. Ez tehát a „ÍJ- ?' és ezért jár szájról-szájra a i hogy a rem.l ypuszfcai termelő- I^etkezet tagjai 16.40 forintot kap- í* munkaegységenként. 13 mázsás J és a 17 mázsás árpa termésük gjánként pedig lehetővé tette, S®’ egv-egy munkaegységre 2.60 2® búzát és 1.50 kiló árpát ossza- ^ ■ki, jövedelem igazi jelentő- J“* legjobban az mutatja, ha ösz- cjHsotilitjuk a tavalyival. Szűcs j’°ésnak 1952-ben 618 munkaegyse- . VÓH és az összke reset® pénzbe gjfrtiffva 8.839 forint volt, a mos- Jy* gazdasági évben csak 396 mun- ínséget szerzett, mégis évi kere- u.® a természetbeni járandósa- 2. '* pénzben számítva — rnegha- Ja a 12 ezer forintot. Jj* idei év latin Jánoséknak is jövedelmezett. A Latin cseléd 1165 munkaegységet teljesített és így csak pénzből 18 698 forintot kapnak. — Bizony. móri van mit aprítani a tejbe. Huszonnégy mázsa búzát, 14 mázsa árpát és 16 má- ysa burgonyát ka.p.unk eddig. Ha megkapjuk a pénzt., József. István es Vikim*, fiamnak egy-egv nagykabátot és egy-egy öltöny ruhát vészünk, de jut bakancsra, cipőre és ateóruh ára is. Tegnap végiünk egy 160 kilós hízót, a másik — mire levágásra kerül — a két mázsát, is meghaladja. Latin .Jánősekhez hasonlóan dicsekedhetnek Sós Györgyök, Szűcs Já- nosék. Hamvas Istvánék, Horváth Jánosék és a tsz minden egyes tagja, hiszen mindannyiuknak bőven jutott termény a kamrába. A sertésólak sem üresek, mint tavaly, mert mindenkinek az óljában 2—3 hízó is röfög. A terme'SöszőveíkeBeti tagok ez érd jövedelme több egyénileg dolgozó parasztot győzött meg. hogy a nagyüzemi gazdálkodás a helyes út. Eddig négyen kérték felvételüket, — amit a tagság el Is fogadott Körmendi Győző, aki október 1 -én lépett a tsz-be. így beszél a kollektív gazdálkodásról: — Eddig ipari üzemben dolgoztam. nem panaszkodom, mert ott is jól kerestem. Havonta megvolt az 1300- 1400 forintom, de jobban szeretek a mezőgazdaságban dolgozni. Az Uj Élet tsz munkáját régóta figyelem. Meggyőződtem, hogy a szövetkezet évről-évre gazdagabb lesz. A tagok Jövedelme is óimől-évre több. A kertészetbe ^osztottak, de azt akarom, hogy a 10 hold kertészetünk a következő évben megkétszerezze a jövedelmet. Persze sok tennivaló van, hogy számításunk megvalósuljon. Bele kell fúratni a kútba, mert el van tömőd ve és gyengén adja a vizet. Rendbe kell hozni a melegágyakat .a csatornákat, hogy tavasszal karán elkezdhessük a növények klültetését A keresetről így beszél Körmendi Győző: — Októberben és novemberben kerestem 90 munkaegységet, a feleségem 60-at, ha annyit kapunk jövőre is, mint az idén kaptak, munkaegységenként, akkor • kettőnk kérésé e október es november hónapra a természeti járandóságot is pénzbe, átszámítva, meghaladja a 1.400 forintot. Természetes, hogs- a nagyobb jövedelmet.. amelyre Körmendi elvtárs mint új tag számít, csak ügy lehet megszerezni, ha az Űj Éle*, tagjai egyem bérként megfogják a munkát, kihasználnak minden olyan lehető seget. amely még jövedelmezőbbé teszi a közös gazdálkodást, a tagok jövedelmét.. Az állatállomány minőségét ugyan már megjavították, hiszen a aelejte ken túladtak és toválbbtenyésztésre alkalmas jó fejősteheneket vásároltak. Azonban a jövedelem érdeké ben be kell vezetni az egyedi takarmányozást, a háromszori fejőst Ebben az évlsen hiba volt a nő vény-termei és ben is. ment nem rmr- tottók fel a terüleéeket egyénekre. Ez okozta aztán, hogy kukoricájuk egynegyedét, egyszer sem kapálták meg. de a töbhtt te csak egyszer. Ebben hibás volt a kozármtslenyi gépállomás la, mart a leszerződött te rületből csak 18 holdat kapált meg gépi erővel. így aztán nem is csoda, hogy összes kukoricatermésüket tartalékolni kellett' a közös állatállomány részére. Sok még a vitatkozás, az összeférhetetlenség a tsz-ben amit. szántén meg kéü szüntetni. A tagok még mindig a volt nagybirtokos által visszahagyott leké sók ban élnek, amelyek egyetlen kis szobából állnak. Pártunk és kormányunk ezen a téren is segített. Az új lakásépítési hitel az Uj Élet tsz tagjainak is biztosítja, hogy minden család külön-külön építhet magának családi házat. Eddig tizenöten kértek lakásépítésre hitelt és előre láthatólag január, február, hónapban már el te kezdik a 15 lakás építését. Az Uj Élet termelőszövetkezet, ahogy- a tervek és a számítások mutatják, ebben az évben már gyor-. sabban haladnak az új élet, a boldogulás útján. Ezen az úton indullak aztán el Markó Istvánná. Molnár Teréz és Bandicz Rozália te, akik október 1-én határozták el, hogy az Uj Élet tag jaj lesznek. A Pécsi Bőrgyár dolgozói mint félmillió forint értékű ___í.—ezen a még ebben a hónapban készárut terme'nek terven felül ny Riska .. ■ Ég a napfényes, szőkét járta, egy- legelgctte az ősz jadó gyenge füvetítőst itt fekszik a Bőrgyár udvar jámbor állat volt. nesen állta a ter'szersem döntötte jtárt, és sok életit hozott a világmégte ... kiadta a bőre van már te besózva várja : beteljesedését. könnyen megy••• k a felgyűrt ing- imiköpenyes legé- i belódítják a víz- c egy napig, ket- án gyerünk a me- dóba. talmas vasalkot- r» odalesz az utol- :ülönböztető jel is, pirostarka szőr, és 'égkép megszűnik enni. Eltűnik, át- * munka forgata- íiogy végül is uj pompázva egye- ragonba zuhanjon, -mcsak ez a Riska így jár minden és minden koca, syszer idekerült- t aztán nincs kí- Civált most nincs! tendő végefelé já- ohamosan közeleg adás napja, és a dolgozói úgy hogy ne kelljen szégyenkemáők ezen számadáson. Bármerre megyünk mindenütt javában folyik a munka. A gyár legfiatalabb üzemrésze előtt találjuk magunkat Bemegyünk. Korszerű üzem. Már az ajtóból végiglátni az egész fermen. Hőség csap meg bennünket. Egy csigasoron hatalmas üvegtábláik bukkannak elő. Az egyik helyen lemossák, pár méterrel odább, majdnem embermagassá- gú bőröket ragasztanak rá. Egyszer-kétszer megtapogatja, le s fel húzogatja rajta kezét egy fiatal, könnyen öltözött lány, aztán megtaszítja. És a bőr bekerül a szárítóba. — Nagyszerű újítás az üveg lapos berendezés — magyarázza Makárt János, művezető, s végighúzza karját szüntelenül gyöngyöző homlokán. — Ezelőtt formákon, szöggel kifeszítve szárítottuk a bőrt. Vesződséges munka volt. Beletelt két nap amíg megszáradt és mégsem lett jó. Nem simult ki rendesen. Ráadásul a szegek helyét is ki kellett hasítani belőle. — De ez szívem szerint való munka. — mutat a szárítóra- — Evvel az üveg lapos eljárással 8 órára csökken a szárítás ideje, és ami a legfontosabb: a bőr tökéletes kisimulásával 10—lő százalékos felületnyereséget érünk eL — Mi lesz ebből a többletből? — Mi lenne? Terven felüli cipő lesz belőle! Méghozzá hamarosan. Csakugyan. Igaza van Makári elvtársnak, mert a vállalat még ebben a hó napban több. mint félmillió értékű készárut termel terven felül a megtakarított nyersbőrből. Nagyszerű meglepetések re készülnek a gyár dolgozói. Az áruk elkészítésénél elsősorban figyelembe veszik a cipővásárlók igényeit. Választék kibővítésére a krómosüzem, mely eddig csak fekete és barna disznóbőrt készített, a tavaszi divatigényekre te gondolva, most a legkülönfélébb színekben dolgozza fel a disznóbőrt. Mezőgazdaságunk dolgo zói számtalanszor panaszkodtak és panaszkodnak, hogy a cipőboltokban kevés a munkacsizma. A bőrgyár dolgozói most olyan felsőbőr készítésén kísérleteznek, amelyből a megfelelő próbagyártás után nagymennyiségű, tar tós vixoscsizmát készíthet cipőiparunk. A vásárlók körében nagy kereslet mutatkozik a könnyűcipők iránt. Cipőgyárainknak azonban nincs megfelelő tarta' V kuk. Ezért a talpkészítő üzem dolgozói elhatározták. hogy már december 15-re elkészítik a hónap végére előirányzott krup- pon mennyiséget Ha már a vállalásoknál tartunk, azt te említsük meg. hogy az apróbör és szen./.ómbőr kikészítő üzem, még ebben a hónapban dús színskálában 24 féle mintát készít, amelyből munkavédelmi eszközöket és sok más, apróbb-nagyobb bőrárut gyárt majd a Rákospalotai Bórkönfekció. De ne higyje senki, hogy a gyárban csak a Riskák bőrét hasznosítják. Nem vész kárba a szőrük sem. Igaz, eddig olymódon választották le a szőrt, hogy azt pusztán csak tömésre használhatták. Most azonban úgy választják le hogy azt a továbbiak során tpljes értékűen felhasználhatja, kefe és ecset gyártó iparunk. Ez egyben jelentős importanyag meg takarítást te eredményez. A gyár laboratóriumában is nagy a munka. A minőség további javítása érdekében gyakrabban ellenőrzik a felsőbőrök krómox id tartalmá t, -ment ezen múlik a bőr tartóssága, a vízzel szemben való ellenállóképessége és festhetősége. Az olyan fel sőbőrt, amelynek króm- oxid tartalma nem éri el a 3.5 százalékot, természetesen nem engedik elszállítani a gyárból. Csak jó és minőségi árut a cipőgyáraknak! Ez s gondolat lebeg a műszaki értelmiség. a gyár minden dolgozója előtt, és ennek jegyében valósul meg a nagyszerű terven felüli felajánlás. A Sátorhelyi Béke Orr Állami GarrtanAgbim dolgozik Mogyorósai János ««toros. Könnyű gépével a vetés kezdetétől a végéig részévet* a műnk 4- han. Vetés közben őrömmel tanított« lengyel Imre brigád vezetőhely eétent a Zetor vezetési és kapcsolási szabályairar- ~ ; y Az Állattenyésztő Állomás az állattenyésztés fellendítéséért Megyénkben ezóv november 1-én »Lakúit az Állami Állattenyésztő Állomás Megyei Igazgatósága. Az állattenyésztő állomás rendeltetése, 'hogy legfőbb irányítója és szervezője legyen a megye területén az állattenyésztés fejlesztésének, segítse olyan állatállomány kitenyésztését., amelynek hozama kielégíti a szükségleteket, sőt képes arra. hogy szükségéten felül te adjon húst és állati termékeket. A megyei igazgatóság szerdán -tartotta első gyűlését, amelyen értékelték a megalakulás óta eltelt egy hőnap munkáját, a -tapasztalatokat A gyűlésen résztvebtek a járási állomások vezetői és a körzeti állattenyésztők. Sas Kálmán elvtárs. a megyei állomás igazgatója, beszámolójában elmondta, hogy most a legfontosabb feladat az állatok téli takarmányszükségletének biztosítása, hogy az egyoldalú takarmányozást elkerüljük. — Sok helyen, mint például a pécs váradi és a siklósi járásban a termelőszövetkezetek kevés gondot fordítanak a takarmánytárolásra. A szálas takarmányt úgy rakták össze, hogy esős időjáráskor beázik és elrohad, — mondotta Sas elvtárs. A beszámoló foglalkozott az állatok elhelyezésével és a tsz állattenyésztők premizálási problémáival is A tapasztalat az. hogy számos helyen rossz az állatok elhelyezése, az istállók éis ólak egészségtelenek. nedvesek és több termelőszövetkezetben az állatok a falu különböző részén lévő istállókban vannak. Több termelőszövetkezeiben tapasztalták az állattenyésztő állomás dolgozói. hogy az állattenyésztőknek megszabják az alapmunkaegységet, de az eredményesség munkaegységgel már nem törődnek, aminek következménye. hogy az állattenyésztő nem törekszik a tenyésztést és a hozamot növelni. A beszámoló foglalkozott a politikai és szakmai oktatás fontosságává1 is. A most beinduló mester-képző tanfolyamok célja — amelyeken brigádvezetők és állattenyésztők vesznek részt — hogy a hallgatók elsajátítsák a fejlett zooteehnikát, az új módszerek alkalmazását. Sas elvtárs befejezésül a-rra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsanak az állatok törzskönyvezéséré mert ez állattenyésztésünk fejlesztésének egyik igen fontos feladata. Kozma József elvtérs. a sásdii járási állomás vezetője hozzászólásában a következőket mondta— Állatállományunk feljavításához feltétlen szükséges a téli takarmány- szükséglet biztosítása. Járásunk lemaradt a silózási terv teljesítésében, eddig csak két termelőszövetkezetben teljesítették százszázalékra a silózást. Négy termelőszövetkezetben 80 százalékot, a többinél még ar 50 százalékot sem érték el. A tervtel - i esi téri akadályozzák a gépállomásodon lévő szervezetlenségek te. Hetve- helycn például azért nem ha'iad a silózás. mert. a traktorosok szabadságra mentek és nem volt gépkezelő. Napokon keresztül kihasználatlanul állt a silótöltő és az erőgép. Csonka Géza elvtárs. a .«ligetvári járási állomás vezetője: — Járásunk területén egy-egy termelőszövetkezetbein igen rossz az ál- 1 átok elhelyezése .a tsz vezetői és ália-Menvészlői egyes he’yeken keveset törődnek a közös aliatáüomány- nyal. A nagypeterdi és a boldoganz- szonyfai termelőszövetkezetekben az állatokat éjszakára is kinn hagyják a szabadban és van eset, hogy meg sem fejik a teheneket. Pék János elvtárs hozzAsaő’ásá- ban arról beszélt.: a termelőszövetkezetekben meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy azokat, akik állattenyésztési szakiskolát végezitek, nővénvtermelősben fog-la’koz- tatják az állattenyésztést«' pedig olyan dolgozókat raknak, akik nem Értenek ehhez a munkához. Elmond- a. hogy a termelőszövetkezetekben is módot kell találni az előrehaladott vemhestohonok és a betegségre gva- nus ál'r-tnk c’kü'önftősőr® E^zn-jj] a fertőző betegségek terjedését nem lehet megakadályozni. Sárfi Ede elvtárs a baromfitenyésztés fontosságáról. Vastag Jó- '.sof elvtárs a megyei igazgatóság iuhtenyéftztöi előadó ia a juhtenyésztés jövedelmezőségéről beszélt. Elmondta.. hogy megyénkben a termelosTövctk*- zetek és egyénileg dolgozó parasztok még nem ismerték fel s juhtenyésztés jelentőségét, jövedelmezőségét és éppen emiatt kevés gondot te fordítanak ejrrc. Az értekezlet azzal ért véget. h'>ay a résztvevők megfogadták: mindent elkövetnek a hibák kijavításáért és mindent megtesznek azért, hogy termelőszövetkezeteink rövid időn belül olyan állatállománnyal rendelkez zenek, amely jelentősen növeli a közös vagyont, a tagok jövedelmét és dolgozó népünket ellátja bőségesen zsírral, hússal és tejtermékkel Változatosabb étrendet! A Kazinczy utcai étkezdébe járunk ebédelni. Az ebéd elég bőséges. ízletes, de nagyon egyforma. Ha csak a múlt hetet vizsgáljuk, megáMapíthatiuk. hogy mennyire felületesen állítják össze az étrendet (ha egyáltalán van étrend). — Például: Vr.sérnan: pörkölt tésztával Hétfőn: kelkáposztafőze'ék hússal Kedden: burgonyái öze'ék hússal Szerdán: babfőzelék hússal Csütörtökön: pörkölt tésztával Pénteken: pörkölt tésztával. Aki ezt az étrendet tervezi, bizonyára nem ezt az ebédet eszi, mert különben megúnná az egyformaságot. Arra kérjük a Kazin- czy-utcai étkezde vezetőjét és személyzetét. hogy a jövőben szüntessék meg ezt az egyhangúságot, te- -T, éV változatossá az étrendet. KALMÁR MATILD. RÉZMŰVES TIBORNÉ-, KERTÉSZ 1MRÉNÉ a Baranyai-negyei Sütóhfwi Vállalat dolgozót.
