Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK! /----------------------------------------------­------------------------------"\ Ke llemes karácsonyi ünnepeket kívánunk megyénk valamennyi ozójának AZ MDP BARANYAM EGYEI PA’ RTBI Z OTT JÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ARA 50 FILLER FENTEK, 1953 DECEMBER 25 Virágzó mezőgazdaságot! I Nagyszerű! Lelkesítő! Tettekre Ösztönöz! Ilyen szavakkal fogadták a mezőgazdasági szakemberek a Diezőgazdaság termelésének fejlesz­téséről hozott párt- és kormányhatá­rozatot. A falvak népe örömmel, megelégedéssel vette tudomásul a jövőt formáló, történelmi jelentősé­gű határozatot, de nagy érdeklődés­sel olvasta ezer és ezer ember és következtetett a határozat somiból, hogy milyen lesz a falu, a magyar mezőgazdaság néhánv éven beiül e nagyszerű, valólxtn lelkesítő, tettek­re ösztönző terv végrehajtása nyo­mán. Már már „megszokotté** vált, hogy megjelenik egy-egy. a mezőgazda- tág ügyét — ezzel az egész magyar nép iigvét — előrevivő határozat. A kormánvprogramm megjelenése óta sok határozat jelent meg, amelyek kivétel nélkül nagy visszhangot kel­tettek városon és falun egyaránt, »melyek újabb, és újabb segítséget íö-nk a falvak dolgozóinak, növel­ték termelési kedvüket. Most e ha­tározat a lobbi határozat jelentőse­iét messze felülmúlva évekre meg­szabja a teendőket a mezőgazdaság felvirágoztatására. •A határozat, a közős eró nyomán az egész magvar mezőgazdaság soha nem látott fejlődést fog elérni. A föl deken az eddiginél több gabonaféle- ség. több kapásnövénv, konyhakerti növény, szőlő, gyümölcs és ipari nö­vény terem. A határozat sokoldalú­an gondoskodik arról, hogy meg­oldódjon minden olyan kérdés, amely eddig probléma, hiányosság Volt mezőgazdaságunk munkáiában, amely nehézséget okozott népgaz­daságunkban. Miért volt szükség e határozatra? Ipari ország lettünk. A felszabadu­lás előtti elmaradt agráripari or­szágból fejlett iparral rendelkező »rszágot építettünk Hősi harc folyt ezért. A felszabadult nép legjobb­jai álltak csatasorba és mutatták az ntat. A munka során ezer és ezer ember adta tudásának legjavát, jhogy megteremthessük iparunkat a ^rombolt, a háború előtti elmaradt Vsak nem semmiből. Háromszor ak­kora az iparunk mint a felszabadu­lás előtti — ezt mutatja a termelés Emelkedése. E hatalmas iramú és tyózelmes munka mellett mezőgaz­daságunk fejlődése elmaradt. Az el­maradottságból fakadóan nem hídja kielégíteni az élelmiszer és a nyersanyag szükségleteket és e ki- Hégítetlensóg immár komoly gát­jává vált fejlődésünknek. Az utób­bi években hatalmas méretekben ;megnövekedett azoknak a száma, íkile bérből fizetésből élnek, sokan > városba költöztek a falvakról és iparban helyezkedtek eh Me^- Wtt az élelmiszer fogyasztás va­lósban, de megnőtt falun is. _ Rég tolt mór az az idő, amikor két ok­tól evett a szegényparuszt csirkét: m ő vagy a csirke volt beteg. Rég tóM, amikor a falvak nincstelenjei Is szegényei még a legszükségesebb­nél is kevesebbel beérték, mert nem á>lt mást mit tenniük. Ma már a ^lun is igényesek az emberek, ko­moly szükségleteik vannak nem fsak ruhákból, hanem élelmi cik- ekből is. Ezeket az igényeket ki tói| elégíteni — ez célkitűzésünk ágfontosabbja. A dolgozó nép, elsősorlwn a mun- ásosztály életkörülményeinek meg­üt vitása elképzelhetetlen, lehetetlen | mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása nélkül. Hiába akarunk «i több kenyeret, több húst és zsírt, pbb textilt, több tejterméket és ál- Klí terméket, ha nem termelünk tó|,bei Hiába akcn-iid.uk mi eddig t>ha nem Látott jólétet elérni, ha ágynánk mezőgazdaságunkat a ie- tóli-gi elmaradottságában. A jólét légterem lésének legdöntőbb esz- <>ze a mezőgazdaság elmaradottsá­gnak felszámolása, a virágzó me- Ugazdaság megteremtése. Ez a feladat a párt és a kormány »tározata nyomán, ehhez mutat lat népi demokratikus államunk Irténeténok egyik legjelentősebb »iárovata Emelni kell a gabona htnéshoznmát. a kapásokét, iavíte- i kell a Inlajt fokozni kel’ 'ermő- t'*jét. sok és mii őségilep - -őrori- 6 konyhakerti növényt, gyümöl­csöt, bort, ijvari növényt kell ter­melnünk, — olyanná kel1! tenni me­zőgazdaságunkat, amely bőségesen kielégíti a szükségleteket, amely képes arra, hogy megfelelő mennyi­ségű felesleggel ellássa az országot. Ezt segítik elő az ezután gyártásra kerülő úitípusú. hazánkban még so­ha nem használt gépek, az öntözött földterület holdjainak megnövelése, az a Í2—13 milliárd forint, amelyet a következő három éviven a mező- gazdaság fejlesztésére fordítunk. Nem véletlenül keltett nagy vissz­hangot megyénkben is a párt és a kormány határozata. Baranya külö­nös adottságokkal rendelkezik. Földje jól termő, ha jól megmun­kál iák és erejét növelik, éghajlata melegebb, mint akár a szomszédos Tolna megyéé, hegyeinek déli lej­tőin messze földön híres gyümölcs terem, bora elsőrendű minőségű, bő lehetőségekkel rendelkezik a kony­hakerti növények termelésében, amelyből olyan hírességed vannak, mint a mattvi paprika és a szalán- tai káposzta. Nagy tehát a lehető­ség, hogy a párt és kormány hatá­rozatának útmutatását hazánk e déli megyéjében bőségesen kama­toztassuk. Sok, nagyon sok a teen­dő az egész országban, az egész me­gyében. Megyénk szakemberei, termelő- szövetkezeteinkben dolgozó jvaraszt- jaink. az egvéni gazdák számos ta­ntijeiét adták már annak, hogy jól értenek mesterségükhöz, tudnak ki­váló eredményeket elérni. Országos és megveti kiállítások jvéldái mutat­ták be. hogv milyen nagyszerű ered ménvek elérésére képesek megvénk mezőgazdasági szakemberei, dolgo­zód Most az a feladat, hogy a ha­tározat nyomán az eddig helyen­ként elért kiváló eredményeket ál­talánossá tegyük, olyanná, hogv az eddig elért legjobb eredmények is elmaradjanak amögött a teremtő munka mögött, amely e határozat nyomán megindul., Nagyok a feladatok Azonban nem kébégos egy pillanatra sem, hogy népünk — amely már eddig is sok nehézséget Leküzdött és sok-sok győ zelmet ért el — ezt is megvalósítja. Az egész nép tetteire van szükség, hogy célkitűzésünk, a mezőgazdaság fellendítése megvalósuljon. Nem ki­zárólagos paraszti érdek ez, hanem az egész szocializmust építő népünk ügye. Érdeke az Tstván-aknai, kom­lóig nagymányoki bányásznak, a Sopiana, Porcelán gyár munkásár nak, az orvosnak, tudósnak, közal­kalmazottnak — mindenkinek. Mit tehetnek a nem mezőgazdaságban dolgozók a mezőgazdaság felvirá­goztatásáért? Legjobb és legszebb teendőjük lehet, ha becsülettel el­végzik munkájukat, teljesítik köte­lezettségeiket. amelyet az élet bár­mely területén vállaltak. Nem két­séges, hogy a falvak dolgozói nagy segítséget kapnak elvben a hatalmas munkában az ország vezető erejé­től, a munkásosztálytól és nem lehet kétsége« egy pillanatra sem, hogy a segítség meglesz minden területen, hisz közös érdekről, országos ügy­ről és ezzel együtt egyéni érdekről van szó. Egész pártunknak, az összes párt­tagnak^ figyelmét a mezőgazdasági termelés fejlesztésének munkatervé­re irányítja a határozat amellett, hogy a határozat külön is megjelöli a falusi pártmunka feladatait Ed­dig is minden harcunklvan. minden győzelem kivívásában a kommunis­ták voltak az élen Most új harcról, új győzelem nagy győzelem eléré­séről van s/.í ezért folyik a harc. Ezért az a feladat, hogy minden községben minden termelőszövetke­zetben, gépállomáson és állami gaz­daságban a kommunisták álljanak e harc élére, vezessék, lelkesítsék a dolgozókat az új győzelem kivívá­sára. , Munkásosztályunk, parasztsá­gunk. értelmiségünk, egész népünk nagy tettek előtt áll. Minden erőre szükség van e nagy munka végre­hajtására, de a fáradozás, a küzde­lem, az odaadás — nem vitás — meghozza gyümölcsét; a fejlett, vi­rágzó. szükségleteket bőven kielé­gítő mezőgazdaságot. A MEGVALÓSULÓ KORMÁNYPROGRAWM AZ IVANBATTYÄNI SAGVARI TSZ-BEN TANULMÁNYOZZAK AZ UJ BEGYŰJTÉSI RENDELETET Az ivánbattyánt Ságvárt Endre tsz tagjai örömmel fogadták az új begyűjtési rendeletét A rendelet megjelenése után a tsz irodában papírt, ceruzát fogtak és kiszámították, hogy az új begyűjtési törvény szerint^ jövőre 253.50 mázsa kenyér- és takarmánygabonával 19.50 má­zsa élőállattal és 540 liter tejjel kevesebbet kell beadniuk. HARMINCÖTEZER ÜVEG CSEMEGEBORT PALACKOZTAK A KA­RÁCSONYI ÜNNEPEKRE A 200 ÉVES MÁRIÁI PINCÉBEN A mecseki szőlőkultúra felújítását, új alapokra helyezését célul tűző pé­csi szőlészeti kísérleti telep két üzemegysége ünnepelte ez évben 2Q0 éves fennállását: a szentmiklósi kí­sérleti gazdaság és a máriai pince. A nemrégen üzembehelyezett pa lackozó különösen jó munkát vég zetj a karácsonyi ünnepe% előtt. Az elmúlt hét szombatjától kedd regge­lig az ország közel ötven csemege­boltját látták e; az itt csomagolt, le hér címkés, jóminőségü, zamatos pa­lackborral. Kedden már a harmincöt ezredik palackot csomagolták a köz ellátás céljaira. Közben serényen folyik a kétszáz­éves évforduló alkalmából létesített ,,bormúzeum“ feltöltése is. Nemcsak a mecsekvidéki, hanem a badacsonyi, tarcali, móri és egri borktilönlcgesse- gejc különböző évjárataiból és lajtai ból száz-száz palackot helyeznek el a két évszázados pince múzeumában. ELKÉSZÜLT PÉCS 1054. ÉVI ÜZLETHALÓZATFEJLESZTÉSI TERVE A pécsi Kereskedelmi Iroda most dolgozta ki Pécs 1954. évi üzletháló­zatfejlesztési tervét. Eszerint a jövő esztendőben a Kossuth Lajos utca’ végén a második negyedév elején megnyílik majd az 5. számú Cse­megebolt, a Bem-utca 6 szám alatt pedig korszerű, nagy Húsboltot léte­sítenek. Tervbevette a Kereskedelmi Iroda, hogy a Kossuth Lajos utcában Mi­nőségi Cipőboltot, a Dolores Ibárru­ri utca és a Kossuth La*o$ utca sar­kán Minőségi Tejboltot létesít. A jövő év második negyedében a Kórház-tér környékén Háztartási és Vegyíboltot nyitnak meg, míg a Doktor Sándor utca elején lévő bol­tot kizárólag Vasbolttá alakítják át és vegyes jellegét megszüntetik. Ugyancsak a jövő évi tervben sze­repel egy kisebb Háztartási és Vc- gyiboltnak a Steinmetz kapitány­téren való megnyitása is. Ezenkívül a jövő év folyamán a Jókai-téren még egy Fűszerboltot és egy Cipő- boltot is létesítenek. KEDDEN 200 „VÍRUS" SÜLDŐT KÜLDTEK TERVEN FELÜL BUDA­PESTRE A GYULAPUSZTAI ÁL­LAMI GAZDASÁGBÓL A gyulapusztai sertéstenyésztő gaz daság dolgozói közel 4000 úgyneve­zett „virus" süldőt neveltek. Az ol­tóanyagellátás céljaira tenyésztett, különleges körülménveik között fel­nevelt állatokból többtízezer sertés pestis elleni beoltására szükséges szérum készült csupán az idén. A gyulapusztai gazdaság már tel­jesítette ezévi virus-süldő nevelési tervét és december végéig még négy­száz süldőt szállít terven felül az oltóanyagtermelő vállalatnak. A terven felül vállalt mennyiség­ből kétszáz darabot kedden reggel ;ndítottak útnak Gyulapusztáról Bu­dapestre. LESZ ként lobbant a fényképé­szek magnéziuma. Orría- csaró bűz szállongott már, de még mindig megörö­kítették, hogyan vakar- gatják a kesztyűs nagy­ságák az állunkat. Fene „jótékony“ lelkek voltak. Most a nagymama ma­gához szorítja a borítékot. „Jézusom, ennyi pénz!“ Arról beszél, hogy megve­szi a gyerekeknek a tár­sasjátékot. A kis Gyurka elkéri a borítékot és szakértelem­mel számolni kezdi a pa­pírpénzt. Nyáron 900 fo­rintot keresett a vasúton gazirtással. Sári a nyári napköziben havonta több, mint 500-at. Gyurka meg Györgyi két hétig a Ba­latonon is voltak ... Ra­kosgatja egymásra a pénzt, ezt teszi a nagy­mama havi SZTK segé­lyével is.* — Megvan! — böki ki végül ragyogó arccal. Akkor mi már mehe­tünk is. Szép ünnepük lesz, pedig csakugyan szegények. Két tragikus haláleset elvitte a család­ból azokat, akik gondos­kodhatnának róluk. Segí­ti őket a tanács, segít má­sokat is, de még hatható­sabb lenne mindez, ha nagyobb költségvetéssel dolgozhatnának. De hol van mindez at­tól, amikor a fagytól iz­zadó falu szobában, a puszta földön emberek haltak éhen? Hol van mindez a múlt nyomorá­tól? Szerencsére nagyon messze, s még messzebb kerülünk tőle, ahogy lé- pésről-lépésre megvalósít­juk kormányunk pro«- rammját, 8a. i. BOLDOG ÜNNEPÜK Ahogy valamikor a gye­rek az iskolában „úr, ir"- ral kezdte, úgy az újság íróinas, a „slapaj“ a nyo­morriporttal próbálkozott. Lehetett még oly antiszo­ciális beállítottságú ő ma­ga, vagy a lapja, de az írás megszületett. Ez volt a legprimitívebb, legegy­szerűbb riport. Nem kel­lett hozzá utánjárás, vá­rakozás, előszobázás. Be­ment egy kopottas városi vagy falust házba, olyan­ba, amelyiknek nem volt zárva a kapuja. Száz- és százezer riport alany között választhatott. A munkásosztálynak, a parasztságnak a felle mun­ka nélkül volt. Es aki dolgozott? Pécsett csak kétezer embert vettek fel a Líttke kaszárnyában inségmun- kára. Többnek már nem akadt helye. A 29 filléres órabért babban, lencsé­ben kapták meg. Szőnye­get készítettek, kosarat fonták, utat javítottak, havat lapátoltak, mindezt csak tíz napon át, mert kellett a munka, a bab, a lencse a másik két cso­portnak is. A nyomorriportot a mai újságírásban felvál­totta az életszínvonal ri­port. Egyes olvasók bírál­ják az újságírót, mert sok szépet összehord. Az újság munkatársa dolgozó emberek között jár, üzemekben, szövetke­zetekben. Még az elége­detlenkedőktől is jót hall. A gilvánfai Kovács La- josék ki akartak lépni a szövetkezetből. A férfi az imént megjavított bakan­csában toporogva, az asz- szonv a lábos mniwt még is így beszélt: „Meg va­gyunk elégedve". „Az is­ten is megverne, ha bármi rosszat szólnánk a cso­portról“. „Ennyi jövedel­münk még nem volt so­ha“. „Nyáron disznót, bir­kát vágtunk. Nyáron!“ ,.A terményt már nem is tud­juk hová tenni... Csak­hogy rettenesen sok volt a munka". Erről aztán nem írhat­tam nyomorriportot. De most útban vagyunk Pécs leginkább segé'vre szorult családjához. Több szőri telefonálás után, majd beszélgetve a szo­ciális ügyeket intéző ked­ves, melegszavu elvtárs­nőkkel, úgy találtuk; eh­hez a családhoz me­gyünk. A három árva gyerek­hez. Előbb az édesapjuk, majd az édesanyjuk halt meg fiatalon. Ittmarad­tak az idős, beteges nagy­mamájukkal még jófor­mán az iskoláztatás kü­szöbén. Megyünk az olvadó ha­von. Mánfai Józsefné kis­sé köhög, de azért mo­solygós az arca. Jókora körzet szociális* fele'őse, sokat kell járnia. 1932 óta végzi ezt a munkát. Most könnyebb, mert ahogy mondja: „Minden épkézláb ember dolgozik. Még a csökkent munka­képességűek is szövetke­zetét alakítottak. Azoknak a nehéz, akik munkakép­telenek és az „OTI“-nak sem voltak tagjai". Szép ház előtt állunk meg. Felbaktatunk a má­sodik emeletre. Csenge­tünk. Először arra gon­dolok, hogy úgysem szól majd, hiszen a rendezet­len számlák miatt bizo­nyára kikapcsolták a vil­lanyt. Élesen berreg a csengő. Fiatal leány nyit ajtót, 6 a legnagyobb. Sári, az óvónőképzős. Zsúfolt elő­szobán, gáztúzhelyes kony hón és fürdőszobán át ju­tunk a szobába, ahol a cserépkályha mellett a két kisebb gyerek meleg­szik. Azért ez a bonyo­lult út, mert a másik szobát havi száz forintért kiadták. A nagymama mosoly­gós, fáradhatatlan kis öregasszony. Csak a te­kintélye csorbult meg. az eleven gyerekek vígan ci­vakodnak előtte, sőt még őt is leckéztetik, de mind­ezt pajtáskodó jókedvvel. A nagymama mond egy szót, Gyurka kettőt. Györ­gyi hármat és így lesz belőle mondat. A 12 éves Györgyi zon­gorázni tanul. Gyurkának még várnia kell, mert amint mutatja, nem éri még át kis mancsával az oktávot. Egyszerű ruhában, me­legen öltözöttek. A tanács adia ezt évenként, ha­vonta száz forint segé’yt és napi négy ebédet. Di­csérik a kosztot. Heten­ként háromszor hús van. Különösen sok szó esik a túrósesuszáról. Mánfai elvtársnő fehér borítékot nvújt át. Vala­melyik kulturális szövet­ségünk küldi a benne lé­vő 400 forintot. Még ar­ról sem esik szó, hogy melvik szervezet adja. Nem reklám-adakozás ez. Valamikor magam is kanalazgabam, vagy két­száz gyerekkel a látvá­nyos karácsonvl vacsorát. A knr’C'l^-on^ct-.loVirfSrop tészta közben pillanaton-

Next

/
Oldalképek
Tartalom