Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

_________________________________NAPLÓ__________________________________________ ________________± Pá rtja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről 1953 DECEMBER 24 U-!.'■ ■■ ........................... I — A Magyar Dolgozók í < . (Folytatás a 2. oldalról) iában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatáskörét az Utasítások továbbítására és végre­hajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsbakötötte a terme­lőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezését is. A központosítás túlhajtása következ­tében a megyei, járási és a községi tanácsok a mezőgazdaság helyi prob­lémáit képtelenek helyesen megol­dani és a dolgozók tömegeit bevon­ni a mezőgazdaság fejlesztése érde­kében végzett munkába. Mindez a mezőgazdasági szervek — a földművelésügyi minisztérium, a megyei,1 és a járási tanácsok mező- gazdasági osztályainak — mértékte­len felduzzasztására és az operatív vezetés helyett bürokratikus utasí­tások tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság ál­lami irányításának egyik legfonto­sabb része: a szakmai propaganda­munka. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok legjobb ered­ményeit a propaganda nem népsze­rűsíti, nem ismerheti azokat a mód­szereket, amelyek segítségével az eredményeket elérték. Mindezeknek a hibáknak a gyökere elsősorban magában a földművelésügyi minisz­tériumban van, másodsorban a me­gyei és a járási mezőgazdasági szer­veknél. A mezőgazdasági tudományos mun­ka is elmarad még a gyakorlat kö­vetélményeitől és elért eredményei- sem terjedtek el a gyakorlatban. 1. A mezőgazdasági termelést irá­nyító szervezetnek megjavítása ér­dekében az alábbi intézkedéseket kell tenni; a) A .mezőgazdaság állami irányí­tásában a túlzót/, központosítást meg kell szüntetni. A földművelésügyi miniszter a termelés közvetlen irá­nyításával kapcsolatos feladatok zö­mét adja át a helyi tanácsi és me­zőgazdasági szerveknek, ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek mun­kájának megjavítására. A mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére irányu­ló ffeladatok végrehajtását a helyi Viszonyok figyelembevételével, a me­gyéi, a járási és a községi tanácsok szervezzék meg, elsősorban a mező- gazdaság dolgozói körében végzet! felvilágosító, mozgósító tevékenysé­gük gyökeres megjavításával. Ehhez a tanácsok népművelési szervei és intézményei adjanak messzemenő se­gítséget. b) Á gépállomások körzeti agircjpó- musi rendszerét meg kell szüntet­ni, .helyette létre kell hozni a ter­melőszövetkezetekbe, illetve a köz­ségekbe kihelyezett, agronómusi há­lózatot úgy. hogy egy agronómusra általában 2500—3000 kát. hold szán­tóterület jusson. Az agronómusnak, áléi továbbra is a gépállomás állo­mányában marad — elsősorban a tér mélószövetkezetek munkáját kell elő­segíteni, de ugyanakkor minden se­gítséget meg kell adni az egyénileg •gazdálkodó dolgozó parasztok szá­mára is. Lehetőleg a fiOO—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezet­be’ külön agronómust kell helyezni. •Az'-ország főbb zöldség-, gyümölcs­ös szőlőtermelő vidékein a gépállo­másokat specializálni kell a kerté­szeti és szőlészeti munkálatok elvég­zésére és ezekre a gépállomásokra kertész és szőlész szakembereket kell beós'ztani.' c) Minden járásban létre kell hoz­ni egy állattenyésztöállomást, amely­nek fő feladata a törzskönyvezés és az apaállatgondozás. Az országos növényvédelmi szol­gálatot decentralizálni kell és létre kell hozni 17 növényvédőállomást, amelyek ellátják az állami feladatot képező védekezést (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke, stb.) és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők elle­ni védekezésben. .Megyénként, öntözési és talajjavi- ftási állomásokat kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső ön­tözőtelepek megépítését, a talajjaví­tás elvégzését. d) A földművelésügyi minisztéri­um az eddiginél nagyobb gondot for­dítson a szakmai propagandára. Meg kell javítaná az írásos propaganda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése során figyelembe kell ven­ni az egyes tájak adottságait. A nép­művelési miniszter a földművelés- ügyi .miniszterrel együtt növelje a me­zőgazdasági oktató- és dokumentum- filmek, fi lm híradóbet étek és hang- felvételek számát. A hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell .illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe é> • tanfolyamat vég­zettek kapják meg az „Arany-, illet­ve Ezüstkalászos földműves"-jel- vényt. A mezőgazdasági szakkörök segít­ségével tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezés; és a kor­szerű termelési eljárások alkalma­zását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Mi­csurin . Agrártudományi Egyesület te­vékenységét ki kell terjeszteni és feladatává kell tenni a mezőgazda­sági ismeretek társadalmi úton való elterjesztését. A földművelésügyi miniszter az 1954. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos me­zőgazdasági kiállítást és tenyészállat­vásárt Budapesten s emellett az el­múlt évek jó tapasztalatai alapján évente rendezzen megyénként is vá­sárral egybekötött mezőgazdasági ki­állításokat. Rá kell térni árrá a rend­szerre, hogy a kiállításokon azok a termelőszövetkezetek, állami gazda­ság -k és egyénileg gazdálkodó dol­goz parasztok vehessenek részt, akik az előző gazdasági évben jó ter­melési eredményt értek el. e) A dolgozó parasztok körében népszerű „Szabad Föld" nyújtson még több szakmai segítséget a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséhez. 2. Mezőgazdasági oktatásunk hi­báinak kiküszöbölésére az alábbi in­tézkedéseket kell tenni: a) 1954 őszén újból meg keld nyit­ni — az 1953, év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiá- ■oz hasonló szervezettel ■— a Rét­helyi és a Magyaróvár! Mezőgazda- sági Akadémiát. b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosításá­ra és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agráregyetem gépesí­tési karát önálló Mezőgazdasági Gé­pészmérnöki Főiskolává kell szer­vezni. * 3. A mezőgazdasági és műszaki szakembereket nagy számban kell a mezőgazdaság közvetlen szervezésé­re és vezetésére küldeni. Számukra fokozott megbecsülést, szociális es anyagi helyzetük megjavítását kell biztosítani. a) A földművelésügyi minisztérium irányító apparátusából és vállalatai­ból — az egyetemről mosl kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000, a népgazdaság egyéb ágazataiból, el­sősorban a begyűjtési és a kereske­delmi vállalatoktól 1000 mezőgazda- sági szakembert kell 1954 első felé­ben a termelést közvetlen irányító munkahelyekre: a helyi tanácsoknoz. a gépállomásokra, valamint állatte­nyésztési és talajjavítási állopnasok- •a irányítani. b) A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján keil megszervezni. A földművelésügyi mi­niszter írjon ki pályázatot mindazok­ra az állásokra, amelyek az átcso­portosítás során betöltésre kerülnek. A városokból falura kiköltöző szak- •mberek számára háromhavi fizeté­süknek megfelelő összeget kell folyó­sítani és átköltöztetési költségeiké* meg kelj téríteni., A földművelés- agyi miniszter biztosítson a kiköltö­zött szakemberek részére megfelelő lakásokat, Lakások vásárlása, hely­reállítása ás építése útján. A há­romhavi fizetésnek megfelelő összeg fedezésére mintegy 5 millió forin­tot, a lakások biztosítására pedig a? 1954. évtől kezdődően évente 20 mil­lió forintot kell a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátani. c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munkahelyváltozta­tásának megszüntetése végett azt a célt kell kitűzni,, hogy a mezőgazda­sági szakemberek hosszú éveken ke­resztül végezzék ugyanabban a gaz­daságban vagy községben munká­jukat, mert ez aj előfeltétele an­nak, hogy a helyi viszonyoknak meg­felelően a legmagasabb termést ér­lék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket elért me­zőgazdasági szakemberek fizetését — a szolgálati idő figyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emel­ni és az elért jó eredmények alapján prémiumban kell részesíteni. d) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbKeh- zésben részesüljenek. A Gödöllői Ag­ráregyetem mellett a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig taraó to­vábbképző tanfolyamok szervezését A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat vég­zetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gaz­daságok, állattenyésztő állomások a<t • ronómusai, illetve állattenyésztői mellé. 1954 március J-ig 1500 gyakorno­kot kell beállítani, .emellett ki kell mondani, hogy a főiskolát, illetve technikumot végzett mezőgazdasági szakemberek az Iskola elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni. 4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése ér­dekében a Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztérium és a tudományos intézmények a követ­kező elveket kövessék: a) A mezőgazdasági termelés szín­vonala gyorsütemű emelése érdeké­ben az alábbi feladatok megoldását kell a tudományos kutatóintézmé­nyek feladatává tenni: Talajaink termékenységének gyorsütemű helyreállítása érdekében ki kell dolgozni a legfontosabb ter­melési tájak vetésforgó, trágyázás! és talajművelési rendszerét, amely a száraz években is biztosit állandó és bő termést. A legfontosabb gabonatermelési tá­lakon való termelésre az eddigiek­nél lényegesen termőképesebb, biz­tosabban termő, kiváló minőségű új gabonafajtákat, elsősorban búzafaj­tákat kell előállítani és ki kell dol­gozni ezek nagy termést biztosító termelési eljárását. Állítsanak elő továbbá rövidebb tenyészidejű, bő­ven termő kukoricafajtáikat, hogy ezáltal kukorica után is korábban lehessen vetni az őszibúzát. ; ' % Az állattenyésztés takármányalap- jának megteremtése érdekében a jel­legzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembe­vételével ki kell dolgozni a folyama­tos takarmányellátás rendszerét és a takarmánynövények termelési eljá­rását. Az állattenyésztési kutatás első feladatává keli tenni a takarmányo­zási módszerek fejlesztését, a hoza­mok növelését, a meglévő állatfajták .ökéletesítését, valamint a törzste­nyészetek szükséges mértékű tovább­fejlesztését. Burgonyatermelésünk színvonalá­nak jelentős megjavítása érdekében ki kell^ dolgozni a termelés komplex termelési eljárásit és az egyes bur­gonyatermelő tájak ve.őgumó ter­melési módszerét, továbbá a nagy­üzemű öntözéses zöldségtermelés és vetőmagtermelés termelési eLjárását. A legfontosabb termelési tájakra ki kell dolgozni a szőlő- és gyümölcs- termelés komplex termelési eljárá­sát. b) A termelési feladatok eredmé­nyes teljesítése érdekében a mező- gazdasági tudományos kutatás és agropropaganda hálózatát tovább kell fejleszteni, különös tekintettel a tájtermelés jellegzetes követelményei re. A nagyobb termelési tájak kuta­tási intézményeit fokozatosan kom­plex táj intézetekké kell kiépíteni. — Feladatukká kell tenni a táj legfon­tosabb termelési kérdéseinek meg­oldását. Emellett a mezőgazdaság előtt álló központi feladatok megol­dása megköveteli az országos ter­melésszervezési, üzemszervezési, mun katudományi problémák vizsgálatára Mezőgazdasági Szervezési Intézet ’étesítését és a meglévő Mezőgazda­ági Gépkísérleit Intézet Mezőgazda- sági Gépesítési Intézetté fejlesztését. A földművelésügyi minisztérium, a megyeá és a járási tanácsok a jövőben a mezőgazdaság irányításá­ba fokozott, mértékben vonják be — tanácsadói minőségben — a me­zőgazdaság legkiválóbb szakértőit és kutatóit. XI. 4 falusi pártpolitikái munka feladatairól A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése érdekében döntő jelentőségű, hogy a falusi pártszervezetek a fa­lusi lakosság körében céltudatos szervező és politikai felvilágosító munkát végezzenek. A falusi pártszervezetek a felsza­badulás óta sok nagy feladatot si­kerrel oldottak meg. Munkájuk azon ban az utóbbi egy-két évben vissza­esett. A mezőgazdaság fellendítése érdekében az elkövetkező években az egyik legdöntőbb feladat a falusi pártmunkában tapasztalható elmara­dás, sőt visszaesés kiküszöbölése. Eb­ben a falusi pártszervezeteket az egész pártnak segítenie kell. A faluéi pártszervezetek mufiká- jának fő fogyatékossága: a falun élő dolgozók közötti politikai munka el­hanyagolása. Különösen súlyos hiba. hogy nem folyik: rendszeres állandó politikai tömegrrjunka a dolgozó pa­rasztok, köztük a középparasztok kö- •ében. A falusi pártfunkcionáriusok *öbbsége nem rendelkezik az alap­vető mezőgazdasági szakismeretek­kel; ezért nem képetek megfelelő be­folyást gyakorolni a termelésre, a termelőszövetkezetek, állami gazda­ságok, gépállomások; s a paraszt- gazdaságok magasabb terméshoza­mának növelésére. Ennek következ­tében a falusi pártpolitikai munka nem irányul eléggé a mezőgazdasági termelés fokozására, a terméshoza­mok növelésére. A pártszervezetek nem tanulmányozzák és nem tuda­tosítják eléggé a legjobb agro- és zootechnikai eljárásokat; nem karol­ják fel és nem általánosítják meg­felelően a dolgozó parasztok jó! be­vált termelési tapasztalatait. A Magyar Dolgozók Pártjának Köz ponti Vezetősége utasítja a megyei és járási pártbizottságokat, a falusi pártszervezeteket, hogy mozgósítsák a falusi kommunistákat, a falu min­den dolgozóját a mezőgazdaság fej­lesztésére hozott határozatok végre­hajtására; karolják fel és fejlesszék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javaslatait. A Központi Vezetőség a falusi pártszervezetek külön felada­tává teszi, hogy segítsék a dolgozó parasztságot, a tanácsot, a földmű­vesszövetkezeteket stb. abban, hogy a párt és a kormány intézkedései a’apján messzemenően felhasznál­ják az összes helyi lehetőségeket, erőforrásokat. Fordítsanak különös figyelmet a termelőszövetkezetek jö­vedelmezőségének emelésére. Fej­lesszék falun a munkaversenyt. A falusi pártszervezetek nyújtsanak az eddiginél sokkal fokozottabb segítsé­get a kis- és középparasztoknak ter- rrtelésük fejlesztésében. Mindezek ér­iekében: 1. Meg kell javítaná a falusi la­kosság körében a politika 1 felvilágo­sító munkát. A falusi felvilágosító munkába fo­kozottabban kell bevonni a dolgozó parasztokat és a falusi értelmiségie­ket. Széles körben fel kell használ­ni az. egyéni agitációt. a kisgyűlések, csoportos beszélgetések, lan.vázóes tek, parasztgyűlések stb. .változatos formáit. Jobban fel kell használni a politikai felvilágosító munkában a sajtót., a rádiót, a filmet, a könyv­tárakat, a kultúrotthonokat. A DISZ központi vezetősége tegyen megfelelő intézkedéseket a falusi DISZ-szervezeiek megerősítésére. A falusi DISZ-szervezetek járjanak élen a mezőgazdasági termelés leg­jobb módszereinek elterjesztésében. A pártszervezetek segítsék a falun tévő ifjúsági szervezeteket abban, hogy lényegesen megjavítsák a fa­lusi ifjúság politika^ nevelését. Ezen keresztül érjék el, hogy a dolgozó parasztifjúság saját ügyének tekintse e határozat végrehajtását. Az MNDSZ országos vezetősége fegyen hatékony intézkedéseket az MNDSZ falusi szervezetei politikai munkájának megjavítására. 2. A falusi pártszervezetek töreked jenek arra. hogy a dolgozó parasztság körében végzett politikai felvilágo­sító munka döntően a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a helyes ter­melési módszerek általánosítására stb. irányuljon. Hassanak oda, hogy a falu politikai £s társadalmi életé­ben a dolgozó parasztság — benne az egyénileg dolgozó parasztság — tevékenyein résztvegyen; ehhez tö­mörítse a falusi pártszervezetek és tanácsok köré a pártonkívülti dolgo­zó parasztok széles tömegeit. A párt- szervezetek támogassák a tanácsok mellett működő mezőgazdasági ter­melési bizottságok létrehozását és kifejlesztését. A termelés fokozásáért folytatott harcba be kell vonni a földmüvesszövekezetek tagságát és a falu egyéb társadalmi szervezetni Is. Mind e szervezetek e határozatot széleskörűen vitassák meg. 3. A megyei, járási cs falusi párt­szervek és pártszervezetek ne sajá­títsák ki a tanácsok hatáskörét, ne ők végezzék a tanácsok munkáját. A megyei, a járási, a helyi pártszer­vezeteknek az a feladatuk, hogy irá­nyítsák, segítsék és ellenőrizzék a 'alusi tanács, a falunlévő más álla­mi és gazdasági szervek munkáját A mezőgazdaság helyzetéért a járá­si tanácsok végrehajtó bizottságai a felelősek a járásban. A járási taná­csok végrehajtó bizottságainak a fel­adata, bogy megszervezzék a termeT őszövetkezetek, a gépállomások terv szerű munkáját anélkül, hogy meg­sértenék e szervek önállóságát, a szö­vetkezeti demokráciát, a gépállomá­sok, állami gazdaságok igazgatóinak egyszemélyi felelősségét. Döntő fel­adatuk az egyénileg gazdálkodó pa­rasztság termelésének elősegítése, tá­mogatása. A pártszervezetek szigorúan őrköd­jenek a párt helyes parasztpöliiti- kájának végrehajtása felett; ellen­őrizzék, hogy az állami, gazdasági szervek betartsák a törvényességet Éberen őrködjenek afelett, hogy a dolgozó parasztság termelési ked­vének, biztonságának fokozására ho­zott intézkedéseket az illetékes szer­vek végrehajtsák és betartsák. A megyei, a járási és a helyi falusi pártszervezetek a mainál sokkal fo­kozottabb mértékben — a párt. álta­lános politikájának megfelelően — törődjenek a falusi lakosság anyagi, szociális helyzetével. Fordítsanak nagy figyelmet a termelőszövetkeze­ti tagok jólétének fokozására, a gép állomásokon és állami gazdaságok­ban a munkásvédelem megjavítására. Keményen lépjenek fel az e téren megmutatkozó hanyagsággal és nem törődömséggel szemben, a dolgozók jogainak biztosítása érdekében. A falusi pártszervezetek fokozot­tabban törődjenek a falun élő értel­miség anyagj és szociális helyzeté­vel, életviszonyaival, segítsék, támo­gassák munkájukat s jogos igényeik kielégítését. Nagy gonddal segítsék elő a váro­sokból a falura helyezett kommu­nisták és pártonkívüli szakemberek, dolgozók megfelelő munka- és élet- körülményeinek biztosítását. 4. A járási pártbizottságok legfon­tosabb soronlévő feladata, hogy gyö­keresen megjavítsák az alapszerveze­tek pártirányítását, ellenőrzését, meg ismerjék az alapszervezetek életét. Mindenekelőtt meg* .kell javíta­ndók a termelőszövetkezetek lőárt- szervezeteinek irányítását. A gépállomások párt szervezet e i-. nek irányítását közvetlenül a járási pártbizottság hatáskörébe kell utal­ni- e munkáért a járási pártbizott­ság erre kijelölt atkára legyen sze- mélyszerint. felelős. Meg kell szün­tetni a gépállomások politikai osz­tályait és a politikai helyettesi tiszt­séget a gépállomásokon. A gépállo­másokon a párítitkárt függetlenítem kell. A gépállomás traktoristái a jövőben tartozzanak a gépállomás Dártszervezetéhez. A falusi pártszervezetek megerő­sítésére. a helyi körülmények figye- 'embevételével meg kell szüntetni a falusi alapszervezetek túlzott szét­forgácsol tságát; a termelőszövetkeze­tekben, gépállomásokon, állami gaz­daságokban lévő alapszervezetek ki­vételével lehetőleg egy falusi párt- szervezetbe kell tömöríteni a falun élő kommunistákat.. A járási párt- bizottságok fokozott segítséget nyújt­sanak e falusi alapszervezetnek. A falus' kommunisták eredménye­sebb munkája érdekében rendszere­síteni kell a falusi kommunisták ré­szére a falusi pártaktivát. 5. A Központi Vezetőség kötelezi a megyei pártbizottságokat, hogy alapvetően javítsák meg a járási pártbizottságok politikai irányítását, következetesen segítsék elő a járási pártbizottságok önállóságának meg­szilárdítását, nyújtsanak a járási pártbizottságoknak fokozott támoga­tást abban, hogy mielőbb megfelel­jenek új feladataiknak. A megyei pártbizottságok elsőren­dű feladata, hogy a járási pártbizott­ságokat politikailag fejlett, kulturált káderekkel megerősítsek. A megyei pártbizottságoknak meg kell való- sítsniok azt, hogy a járási pártbi­zottságokban agronótxms is dolgoz­zék, felelős tisztségekben; a járási pártbizottság egyik titkára lehetőleg mezőgazdasági szakember legyen. A mezőgazdasági területen dolgozó pártbizottságok megerősítésére 1934 e’ső felében mintegy 1000 megfelelő hrzzáértő pártkádert kell mozgósí­tani. A mezőgazdaság nagyarányú fej­lesztése megköveteli, hogy a falun dolgozó pártfunkcionáriusok gyorsab­ban és jobban elsajátítsák a mező- gazdaság alapvető ismereteit. Ezért a megyei pártbizottságok szervezzék meg, hogy a falun dol­gozó pártfunkcionáríusok egy, ület ve két év alatt a szükséges mezőgaz­dasági szakismereteket elsajátítsák és ebből szakvizsgát tegyenek. * A mezőgazdaság fejlesztése egesz népünk közös ügye. A jólét további emelése a dolgozó nép: a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az ér­telmiség kezében van letéve, mun­kájától, szorgalmától függ sikeres megvalósítása. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az ország minden dolgozóját, hogy segítse dia­dalra vinni a magyar mezőgazdáság fejlesztésének nagy nemzeti ügyét. E terv íjiegvalósRása szorosabbá kovácsolja a munkás-paraszt szö­vetséget, népi demokráciánk szilárd alapját. Központi Vezetőségünk és kormányunk biztos abban, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság ás az értelmiség egységes erőfeszítés- tel a kitűzött feladatokat sikerrel megoldja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom