Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

2

N A P C <5

1953 DECEMBER 2?

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről

A szovje' kormány nyllalta’a Ek!riiw?ri8>, a; Egyjsii Allamilc elnlsnti 1933 iatíuer a-i beszédével kapcsolatban

A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment Végbe. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegép elnyomás, a kapitalisták és földbirtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztályunk testvéri segítségével a- magyar dolgozó parasztság örök ré megszabadult a sokszázéves elnyomatástól, a jogfosztott Ságtól és a bankok uzsorájától, A munkásosztály vezetésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu új életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján.

Miközben azonban iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biztonságos, jövedelmező termelést.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a kormánypro- gramm nyomán végrehajtásra kerülő kormány rendeletek már eddig is lényegesen javították mind az egyé- ndpg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét, A különböző hátralékok elengedése. az adómérséklés, az m- gyenes állatorvosi kezelés, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételed, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóló begyűjtési rendszer kedvezményei, a beadási kötelezettségek leszállítása, — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti teimelés fokozására és jövedelmezőségére.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja fokozatosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását.

E programm végrehajtása emelj a növénytermelés és állattenyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a munkások, a dolgozó parasztok, az én:elmiségiek, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát.

A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével cl kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszi.tel, hússal és zsírral, rukprral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral.

A Központi Vezetőség és a Minisztertanács elhatározta, hogy e programm végrehajtása érdekében a következő 3 év alatt mintegy tizen- ke. tő-tizenhárom milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésere.

I.

ítulj»oxo népünk cie> szinrona.una /•* emelése erdekeben

á mezőgazdasági termelés minden fontos őrületén harcot kell indítani a több termelés, a nagyobb hozam árréséért, a mezőgazdasági ter- molés általános felemeléséért.’

1. A mezőgazdasági termelés féllendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot keli fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesztésére, s meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok között fennálltak és gatjai voltak a mezőgazdasagi termelés fejlődésének.

a) Meg kell szüntetni a növénytermelésen belül a kenyérgabonafélék háttérbe szorítását. A kenyérgabona területének növelése mellett a legfontosabb kenyérgabonafélék, a búza és a rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeket, megfelelő előveteményt, a műtrágya, jelentős részét, valamint egyéb eszközöket. ,

b) A növénytermelés és állattenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmánytermelést, figyelembevéve az állatállományt. Ezzel Lehetősége; kell teremteni az állati termékek gyors növelésére.

C) Nagyobb gondot kelü fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fejlesztésére, mint a szőlő, gyümölcs továbbá a mag'.ermelés, amelyek az elmúlt években háttérbe szorultak.

t d) Szakítani kell a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és irányító munkával. Az ország egyes körzeteiben, elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a termelését, illetve tenyésztését kel! elősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek.

e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére Budapest és a többi ipari városok körüli területeken, ahol a föfigyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a tejelő szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére kell fordítani.

f) Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése növeld a munkaerőszükségletet. A munkaigényes növények egyes területek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg kell oldani.

2. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében.

a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új, több évre megálla- oitott csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása felett s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát.

b) A termelési szerződésekét az önkéntesség elve alapján kell kötni és meg kell akadályozni minden erő- szakaskodést. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a termés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs, stb) a szerződéses kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen -a termények forgalma.

c) A termelőszövetkezetek cs egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a földművelés és az állat- tenyésztés fejlesztéséhez termelési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaállatot, napos csibét, silóépítési anyagot, műtrágyát, melegágyi keretet, rézgálicot és egyéb növényvédelmi szereket, továbbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközöket és alkatrészeket (eke, vetőgép. rosta, henger, fogas, hátiparmptező, metszőolló, stb); az építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, meszet és fát; ezenkívül 1954—58. között évente legalább húszezer darab szekeret és húszezer darab szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá tizennyolc- ezer oarab lószerszámot.

A bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a SzöVOSz elnöke ezeket az anyagokat és eszközöket az állami és szövetkezeti kereskedelem útján szabadon hozzák forgalomba.

d) Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezetek munkaegységelszámo lási és jövedelemelosztási rendszerét, hogy a termelőszövetkezeti tagokat jobban ösztönözze minőségi munkára. a termésátlagok és hozamok fokozására.

Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak a bérrendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy érdekeltek legyenek a termésátlagok és hozamok növelésében; ennek érdedében ki kell terjeszteni a természet beni prémiumokat is.

• e) A mezőgazdaságban dolgozókat termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit kiváló terméseredmények és hozamok elérése esetén kitüntetésben keli részesíteni. A kimagasló terméseredményeket elért dolgozóknak az eredmény nagyságától függően a Szocialista Munka Hőse címet, a Munka Vörös Zászló érdemrendjét, a Munka Érdem rendjét, a Szocialista Munkáért érdemérmet és a Munka Érdemérmet kell adományozni, továbbá a következő kitüntető jelvényeket: kiváló állattenyésztő, kiváló növénytermelő kiváló kertész, mezőgazdaság kiváló dolgozója, állami gazdaság kiváló dolgozója, gépállomás kiváló dolgozója.

Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik három éven keresztü' kimagasló eredménnyel veszik ki részüket a közös munkából és évente legalább háromszáz munkaegységet teljesítenek, a földművelésügyi miniszter kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt adományozzon.

Azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik példaszerű gazdálkodást folytatnak, a földművelésügyi miniszter „mintagazda“ jelvényt adományozzon.

3. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló e rendszabályok lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságok ás a terme’őszövetkezetek nagy tér mésátiaga’kkal, az állattenvész+óc

hozamának gyors növelésével, nagyobb jövedelmezőségükkel, a tudomány és agrotechnika legfejlettebb módszereinek alkalmazásával bebizonyítsák fölényüket a mezőgazdasági termelésben.

II.

A ta’ai tér möere jenek

fokozásáról és a tataj védelméről

A talay termelékenységének szakadatlan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele.

Hazánkban a felszabadulás előtt a földbirtokosok és kapitalista bérlők kizsákmányolták a talajt. Kapitalista viszonyok között világszerte ma is egyre inkább pusztul a talaj termőereje, mert ez elkerülhetetlen következménye a maximális nyereségért folytatott hajszának. Csak a szocializmusban lehet a talaj pusztulását meggátolni, termékenységét állandóan növelni. Országunkban is lehetővé vált — mindenekelőtt a gépesített, nagyüzemi termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban —, a tudományos földművelés segítségével a talaj termelékenységének tokozása, amely a termelés emelésének legfontosabb feladata. Ezért:

1, A mezőgazdaság dolgozói a terméshozamok növelése és állandó nagy termések elérése érdekében a trágyázás terén a következő néhány év során érjenek el gyökeres javulást.

a) A termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és ál huni gazdaságok évenként végezzék el szántóföldjükön egyöntetűen az istállótrágyázást. Az istállótirágya- zásnál a növények fontossági sorrendje a következő legyen: őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, bur- bonya, takarmányrépa, kender, kukorica, napraforgó. Sovány talajon az őszi gabonafélék alá is ajánlatos holdanként 70—100 mázsa istálló- trágyát adni.

b) A termelőszövetkezetek és az állatni gazdaságok haladéktalanul szervezzék meg a trágya helyes kezelését és idejében való felhasználását. A trágyakazlakat lehetőleg a trágyázásra kerülő tábla szélén kell elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Törekedjenek, az istállótrágya nyersfoszfátos erjesztésére, a tráava minőségének további javítására. Erre a célra a nehézipari miniszter biztosítson évente húszezer mázsa csontlisztet és nyersfoszfátot.

A termelőszövetkezetek gyűjtsék össze a háztáji gazdaságokban termelt tstállótrágyát is. A közgyűlés ezért a trágyáért állapítson meg pénzbeli vagy természetbeni térítést.

Az egyéni gazdaságokban is fordítsanak gondot a helyes kisüzemű trágyakezelésre: a trágya tiprására vagy fedőlapos takarására és öntözésére.

A megyei és a járási tanácsok szervezzenek széleskörű versenymozgalmat az istállótrágya helyes keze- ése és felhasználása érdekében.

c) A termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók és az állami gazdaságok a felgyülemlett, tápláló anyag-veszteségnek kitett szervestrágya készleteket, a tél folyamán ösz- szegyűlő istállótrágyával együtt, legkésőbb 1954 április végéig hordják ki a földekre és szántsák alá, vagy á nyári felhasználásig kazalban raktározzák. A jövőben az istáiliótrágyát mindenütt a nyári és őszi szántással használják fel.

d) A könnyűipari miniszter és á helyi tanácsok tőzeges fakáltrágya enne lését 1954. évben kétmillió ötszázezer mázsára, majd 1956-ban hárommillió mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékok (kamposzt) előállítását 1956-ban kétmilliószáz ezer mázsára kell emelni A begyűjtési miniszter gondoskodjék arról, hogy az Ipari sertéshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel komposztoz- zák, s így évi két millió mázsa tőzeges sertéstrá.gyát állítsanak elő. Az előállított sertéstrágyát 'egységes áron kell foagalomba hozni, elsősorban szőlők, gyümölcsösök, zöldségfélék, rétek és legelők trágyázására.

Két és félmillió forintos beruházás sál fokozni kell a tőzegtermelés gépesítését és évenként kétmillió mázsa jó minőségű tőzeget kell trágyatermelés céljára adni.

e) Elsősorban a homoktalajokon, de az ország egyéb termőföldjein is, 1954-ben ötvenezer kát. holdon zöldtrágyázást kell végezni, főleg somkóró, csillagfürt és szegletes- lednek vetésével. A zöldtrágyázást három év alatt ötszázezer kát. holdra kell kiterjeszteni. A kettőstermelést — az öntözéses terü’etek, valamint az ország nyugati részeinek kivételével — a zöldtrágya növények vetésével, a talajerő fokozásának szolgálatába kell állítani. A termelő

(Folytatás ,az 1. oldalról)

szültség enyhítésére irányuló törek- réstől vezettetve ünnepélyes és feltétlen kötelezettséget vállalnak, hogy nem alkalmaznak atom-, hidrogén- ós más tömegpusztító fegyvert.

Nemzetközi egyezmény elérése a kérdésben, szigorú nemzetközi ellenérzés létesítésével, amely biztosítja az atomenergia háborús célokra való felhasználásának megtiltásáról szóló

dalkodó dolgozó parasztok termeljenek saját, használatra — és eladásra is — somkóró csillagfürt és szegletes lednek vetőmagot. A szükséges vetőmagot a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hite’be kell adni azza' a feltétellel, hogy a somkóró vetőmagját három év alatt, a többi növény vetőmagját pedig két év alatt természetben adják vissza.

f) A nehézipari, a bel- és külke- reskede1mi miniszter 1954-ben hárommillió négyszáznyolcvanezer, —

1955- ben négymillió kilencszázezer és 1956-ban hatmillió mázsa műtrágya gyártását, illetve behozatalát biztosítsa, melyből kb. negyvenöt százalék nitrogén-műtrágya legyen.

A földművelésügyi minisztérium is merte s se széles körben a műtrágyázás hasznosságát az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok között.

g) A nitrogén műtrágyát elsősorban az őszi kalászosok koratavaszi fejtrágvázására, azután a cukorrépa burgonya, rizs, zöldség, dohány, kerti növénvek, szőlő, gyümölcs, takarmányfélék, valamint a rétek és leselők trágvázására kell felhasználni. A foszfor- és kálium-műtrá- gváikat tavasszal főként az ipari növények sortrágyázására, a kukorica és a burgonya fésizekírágyázására valamint a pillangós növények, rizs. zöldség, gyümölcs és szőlő alá. őszszel pedig elsősorban az őszi kalászosok alaptrágyázására kell felhasználni.

A könnyűipari miniszter a szovjet tapasztalatok alapián, Kreyblg Bajos Kossuth-díjas akadémikus módszere szerint, a többszörös hatású szerves anyaggal szemesézett szuDer- foszfátból és keverék-műtrágyákból 1954-ben háromszázezer mázsát. 1956- han pedig egymillió mázsát állíttasson elő. A szerves anyaggal szemesézett szuperfoszfátot mázsánként ötven forintos áron kell szabadforgalomba hozni. Emellett javasolni kell, hogy a leim elősző vetkezetek és az állami gazdaságok házilag is szemcsézzók a*poralakú szuperíosz- íátot.

h) A felhasználásra kerülő műtrágyaféleséget és mennyiséget a talaj és a termelt növény igényének figyelembevételével kell megállapítani. A mezőgazdasági tudományos és szakoktatási intézmények, valamint az agronómusok adjanak minden termelőnek részletes műtrágyázás! tanácsokat, létesítsenek az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben műtrágya-bemutató parcellákat, ahol a dolgozó parasztok a gyakorlatban győződhetnek meg a helyes műtrágyázás eredményes-' ségéről, s ■ alkalmazásának módjáról.

A gépállomásokon, az állami gazdaságokban és a nagyobb termelő- szövetkezetekben laboratóriumokat kell létesíteni és az agronómusok a talajvizsgálatot végezzék ingyenesen a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak.

2. A tudományos talajművelés alkalmazásával országszerte jelentősen meg kell növelni talajaink termékenységét. kihasználva a gépesített nagyüzemű termelés korlátlan lehetőségeit a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, valamint az egyéni parasztgazdaságok e téren még kihasználatlan lehetőségeit.

a) A gabonafélék tarlóját a szárazság és gypmok elleni védekezés céljából az aratással egyidőben vagy közvetlenül az aratás utáni napokban — laza homokos területek kivételével — mindenütt meg kell hántolni. A cséplés idején már 1954- ben legalább ötezer traktor kettős műszakban csak tarlóhántást végezzen. Ezért a földművelésügyi, valamint a kohó- és gépipari miniszter

1956- ig 1500 darabba! növelje a vil- ’amos cséplőberendezések számát. — Ki kell javítani és cséplésre keil beállítani az összes, csak álló munkára alkalmas traktorokat és a gőzgépes vagy robbanómotoros lökomo- bilokat.

b) Az őszi mélyszántást — v laza homokos, erősen szikes; vízjárásos és lápi talajok kivételével — a tavassá

egyezmény végrehajtását — foutn* lépés volna az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyvereknek ax államok fegyverzetéitől való teljes eltávolítása felé.

A Szovjetunió — amelyet őszinte gondoskodás tölt el az emberiségnek a hatálthozó atom- és hidrogén- fegyvertől való megmentése iránt —", mindéit erejét arra fordítja, hogy ezt a fegyvert sohase lehessen az emberek ellen fordítani.

szál bevetésre kerülő összes szántóföldeken az eddiginél korábban, lé- hé’.őleg szeptember és október ho-: na polcban kell elvégezni s legkésőbb november végéig be kell fejezni. A termőréteget a szántás fokozatos mélyítésével vastagítani kell.

c) A nedvességet megőrző, helyes mezőgazdasági eljárások mellett a szárazság elleni küzdelemben az eddiginél nagyobb mértékben kell kiterjeszteni az öntözést.

Az öntözött területeket 1954-ben ötvenezer kait. holddal, 1956-lg pedi? további 110 ezer kai holddal kell megnövelni, részben a nagy állami öntözőrendszerek továbbfejlesztésével, részben a helyi öntözési lehető-, ségek nagyobbméi-vű kihasználásával.

. Az öntözött területéken elsősorban rizst, zöldséget és kapásnövényeket, valamint szálas’.akarmányféléket kell termelni.

3. Rendszeresen védeni kell a talajt a víz és a szél pusztításától. Nagyobb gondot kell fordítani a’ patakok és vízforrások szabályozásba, 's* árvízicárok megelőzése érdekében. —- Lejtős területeken vízszintes talaj- műveléssel, fásítással, évelő- füvek vetésével, indokolt esetben sáncolással, tovább;! bőséges trágyázással kell megakadályozni a talaj lemosó- dását. A laza homok- és tőzegtalajokon mielőbb gondoskodni kell mezővédő erdősávok, facsoportok telepítéséről.

Ennek elősegítésére a facsemetéket ingyen kell a termelőknek juttatni. Addig, amíg a fa paszták védőhatása érezhetővé nem válik, a szél által veszélyeztetett .területeken, sávos vetést keld. alkalmazni.

A gyengetermőerejű homok területeket — főleg a buckákat — lehetőleg szőlővel vagy gyümölcsfákkal kell betelepíteni.

4. A többszázezer ka1*., hold savanyú és szikes talajon a talajjavítás ütemét jelentékenyen meg kell gyorsítani és a következő három év során 180 ezer kát. holdon talajjavítást keld végezni.

a) Elsősorban a dunántúli erőséi? savanyú talajokat, az alföldi réti agyagokat, a szántókban lévő szikes foltokat, az öntöző rendszei-ekbe eső savanyú és szikes talajokat kell meg javítani, továbbá meg kell kezdem a szikes legelők és rétek feljavítását.

Ezenkívül a tiszántúli mésztelep, szikes, továbbá a Duna-Tisza-közi szódástalajú legelőkön és réteken a helyi tanácsok, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a helyi erőforrások felhasználásával végezzenek meszezé.st, a leeelöket sán- colják körül (skatulyázzák), a téli csapadékvíz visszatartására. A meszes ul talajú szikes foltokat :dizzással javítsák, meg.

b) A kohó- és. gépipari miniszter, illetve a bel- és külkereskedelmi mi-, niszter 1936-ig gondoskodjék' 287 millió forint értékű talajjavítógén gyártásáról, illetőleg behozataláról A talajjavításhoz szükséges anyagok S azok vasúti szállításának 'költségeit az állam viseli.'

Meg kell kezdeni mintegy 170 ezé-t kát. holdnyi láptalaj hasznosítását- A keszthelyi, a magyaróvári mezőgazdasági kísérleti intézet és az országos vízügyi főigazgatóság. 1954 december 31-ig dolgozza ki a lápterületek hasznosításának tervét.

5. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben gyorsabban kell rátérni a korszerű évelő, pillangós és fűkeverékeket is alkalmazó vetésforgók bevezetésére. A mezőgazdasági tudományos intézetek és főiskolák dolgozzanak ki saját tájegységüknek legjobban megfelelő vetésforgókat s a helyi tanácsokkal, 8 gépállomásokkal együtt segítsék azok gyakorlatban való bevezetését. A szükséges fűmagvak termelését az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben kell megszervezni.

Az egyénileg gazdálkodó dolgozo parasztoknak javasolni kell az egyszerű vetésforgó, illetve helyes növényi sorrend betartását. A földmű; velésügyi minisztérium és a helV1 tanácsok adjanak a termelöszövetke- ceteknek segítséget, hogy a helyefi vetésforgó bevezetésével egyldöbe8 alakítsák ki az állandó jellegű tel"

(Folytatás a 3. oldalon■)

szövetkezetek és az egyénileg gaz-