Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-20 / 298. szám
DUNÁNTÚLI NAPI. A L X. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM VILÁG PPOL ETA RJA ! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Sztálin neve örökké él (2. o.) — Bányajáráson Petőfi- aknán (2. o.) — Mi történik a „Déli-Tömbön?“ (3. o.) — „Vak-e“ Djuzsikov? Vagy talán a kritikus felületes? (4. o.) — Kis pajtások (4. o.) — Ahol a rostélyos készül (5. o.) — A magyar népdal művészi jelentősége (6. o.) — Asszonyoknak, leányoknak (6. o.) — A tudomány fényénél (7. o.) — Anyakönyvi hírek (7. o.) n AZ MDP B ARANYAM ECYEI PÄ RTBI ZOTTI ÁGÁN A kf LAPJA AIU 5Q t-ILLEIi VASARNAP, 1953 DECEMBER 20 8 tervei teljesítése és a (fo gazó emberekről va’c gondoskodás elválaszítóllan Rohamosan közeleg az év vége toukor majd számot adunk erről, Wt tettünk egy egész esztendő alatt tlépünk szebb, gazdagabb életéért Sbben a munkában már eddig is 'agyszerű eredmények születtek- Petőfi-akna, Kokszművek, Pécsi Bőr- lyár, Hirdi Kenderfonó és még sok izem do.gozói büszkén jelentették, iiogy határidő előtt befejezték évi tervüket. Uj harcra keltek most ezek te üzemek: terven felül adjunk miiéi több szenet, gépet, közszükség- teti cikket a kormány programmjá- ék megvalósításához. Példájuk az Üzemek tizeit vonja maga után, a lo’.gozók még nagyobb lendülettel küzdenek ott, ahol az évi terv telítéséből alig pár százalék hiányok. Pártszervezeteinknek, de főkén* népnevelőiknek nincs nagyobb és hegtisztelőbb feladata, mint ennek 1 küzdelemnek az élére állni, új nagy 'terű munkagyőze'mekre lelkesítem ► dolgozókat. Milyen" módszerek 'annak erre népnevelőink kimerít- étetlen fegyvertárában? Az elmúlt esztendőikben a mi nép évelőink egysfkuan. szinte csakis a termelési kérdésekkel érve’tek, szabik sok zor puszta felszólítás volt- .Termelj többet!" „Add be. ami az •Hámé!“ Arra azonban kevésszer londoltak, hogy a tervek teljesítése te emberen múlik. Van-e neki va- taiilyen panasza, gondja, baja knely visszaveti munkáját, elveszi édvét — ezt sokszor figyelmen kí- 'ül hagvták. Népnevelőink munka- módszerében ma már egyre inkább Irt hódit az az elv: a tervek tel jelzése és a dolgozó emberről való tendoskodás — elválaszthatatlan ■égtöbb népnevelő munkájának kö- jtenontjában az ember áll a maga hetével, fejődésével, gondjával, hamvai. Igyekeznek mindent megtenni égy minden akadályt elhárítsanak ^Unkája elől: hadd nőiőn kedve munkalendülete, érezze, hogy az or- teflo ügve az ő vállára van helyezve. Kovács Antalmé elvtársnő a Kokszművek népneve’őie, fáradhatatlan * ószólója elsősorban az üzem nő ®lgozóinak. Az asszonyok, lányok 'Szőtt szervezetlenséget váltott ki te, hogy nem oda lettek besorolva 'hova kellett vo'na. Kovácsné elv- srsnő a pártszervezet segítségével ki- tercolta jogukat. A nődo'gozók megvédettek és serényebben megy a munka is. Ilyen nénnevelő Menyhért r^ván és Lencsés József is a komló* Vmas üzemben. Amellett, hogy Mindenkor orvosolják a do'gozók Iotas panaszait, a műszakiakkal együt* Mködve elhárítják a termelést gát* akadályokat. A népnevelőknek szüntelenül harcim kell, hogy az üzemek vezptő- JíV Dil'anatra se feledkezzenek meg te emberekről való gondoskodás elvről. jogos kérésük figyelmes elinté- Nérőí. A Pécsi Szénbánya Vállait több. mint kétmillió forintot ka- jtatt munkavéde'mi beruházásra. Ar te, hogv tegye biztonságosabbá, egész íresebbé a munkahelyeket, arra Vv ezzel is növelje a termelést } mégis körülbelül négvszázezer íntot használtak fel eddig. A Pe- [üfi-aknán nemrégiben egy dolgozó ét nap szabadságot kért esküvőié- te az üzem vezetői egvet akartak telni. Ez idő alatt még haza sem menten volna, oly messze lakott. A Itrosi pártbizottságnak kellett ebben te ügvben he'ves intézkedést java- *°!ni Van tenniva'ó tehát a nép Velőknek: úiból és úiből mindenének figyelmébe vésni, hogy az em ten nagv becsben tartsák, szerestek. tiszte"iék. hisz ő a jövő építője népnevelőknek elsősorban ne- íiök kell a dolgozókat, fejleszte- t kell Öntudatukat. Amikor arró 'élnek nekik, hogy az évi terve* esitent kell. akkor azt értessék ;: mién kell ígv cselekedniük magyarázzák meg a do'gozók- hogvan függ össze munkájuk salát lólétük ügve hazánk to bi' boldosu’ásának üevével. A7 ém érdeket kell összeegyeztető* cözösséa. a szocializmus építés* ügvével Gvőrfi András, a Szia -csapatban dolgozik. Mindenk ia. hogv igen lói és ennek aránvf keresete egyre emelkedik. Havonta átlagosan 1800—2000 forintot visz haza, de nem ritka a háromezer forintos fizetés sem. Mindez önmagáért beszél, de Győrfi elvtárs mégsem felejti el elmondani dolgozó társainak, hogy ebben a hónapban új cipőt, méterenként 300 forintos ruha anyagot vásárolt. Több szenet adott a hazának, önmagának is több ju- ott, szebben él, mindjobban ruháznod ik. Erről annál is inkább fo-ntos be- -izélni, mert sokan nem értik ezt. nem látják az összefüggést. A na- ook-ban a Komló felé menő autóbuszon két fiatal bányász beszélgetett. Tervezgettek, arról tárgyaltak, mit veszfiek majd. Az egyik kissé bánatosan sóhajtott: „Nem tudom most megvenni azt a szép fekete ruhát mert kevesebbet kerestem, mint gondoltam.“ A mi jövőnk biztos, lehet tervezni, van alapja. De a népnevelőknek meg kell mutatótok nogy vágyaikat, terveiket ma is megvalósíthatják. Ha csak mindennap két csille szénnel ad többet is a fejtés, az egy hónapban komoly pénzösszeget jelent és egyúttal Sztálin- város, Inota, az egész ország nagyobb mennyiségű szénhez jut, gaz- iagodik népünk. Okosan, céltudatosan sorakoztassák fel érveiket, beszélgessenek a dolgozókkal, hallgassák meg nagy figyelemmel az ő szavukat is. Vannak persze most is, akik tologatják, — halogatják a munkát, hanyagok, fegyelmezetlenek, a munka fegyelem ellen ágálnak. De a nép nevelők szavának erősebbnek kell lenni. A hanyagokkal, a fegyelmezetlenekkel erkölcsi fölényben van. mert egész népünk ügyét képviseli, hiszen a dologkerülő társait is megkárosítja. Igazuk tudatában bátran lépjenek fel a népnevelők az ilyenekkel szemben, meglátják a dolgozók zöme szavukra elítéli a munkakerülőket. Sokoldalú, színes, a helyi eredményeket, hazánk fejlődését, az egves “mberek életének, munkájának szén ségét, a nehézségeket nem eltakaró agitációra van szükség. Szerte a megyében, Komlón, Mohácson, Pécsett és másutt gombamódra nőnek az ú1 házak, üzemek, gyárak. Ez ma már hozzátartozik új, mindennapi életünk hoz s a kormányprogramul óta meglett intézkedések pedig csak tovább gyorsítják ezt a lendületet. Vétek { 'enne mindezeket suba alatt takargatni, nem elmondani. Lelkesítsék népnevelőink ezekkel az eredmények ke! is dolgozóinkat a jobb munkára H’ba lenne azonban azt gondolni hogy ez elégséges. Nem. A komlói népnevelők egy része inkább csak arról beszél, mit kap a város, hogyan fejlődik az elkövetkező években a kormányprogramul intézkedése- következtében. Arról már sokkal ke vesebbet, hogy milyen kötelességeket -ó ez a város dolgozóira. Pedig Komló nagy feladatokra hivatott* neki kell ellátni SztáUnvárost kokszolható szénnel, munkájuk nagyban elősegíti az ötéves terv sikerét. A népnevelőknek ezt is meg kell magvarázni. kü’önben érvelésük egyoldalúvá válik. Az éves tervek maradéktalan téi- -esítése, a terven felül vállaltak tel- 'esítése érdekében sokkal jobbár kell irányítani a népnevelőket. Párt- szervezeteink egy része még mindir űhanyago'ja a népnevelőértekezleteket, csak alkalomszerűen híviák ősz -ze. Többnyire ez az oka. hogy a népneve’őmunka sem elég színvona as. Pedig a pártszervezeteknek it* kellene megtanítaniok a népnevelőket. hogv sokféle módszerrel dolgozzanak. Cseréljék ki a népnevelők ta nasztalatait, adjanak kezükbe könv veket, mutassák meg. hogyan ke'" 'elhasználni a film nagy nevelőere- 'ét. a sajtó cikkeit, a nemzetköz eseményeket. Tehát: érveket, mód ■z.ereket adjanak. A kormányprogramm megva’ósítá ■óban ma a legfontosabb feladat a vt tervek hiány’a'an teljesítése. *' etve túlteMesítése N*nneve’őmk ad anak ehhez fokozottabb segítsége* hogv mindpn üzpm bánva adóss-f oáikül, gondosan fe’készü’ve indu' lásson az új esztendő nagy feladata elé. Pécsi bányászok! Kövessük a Pető fi-akna lak példáját, határidő elölt teljesítsük a tervet! Pénteken új győzelem szüle tett a Pécsi Szénbánya Válla'atnál! A vasasi Petőfi-akna. ame’v- nek dolgozói ezév minden hónapjában derekasan mega lták a helyüket a termelésben, befejezték 1953 évi fervüket! Szombaton reggel a versenyirodán már új eredményekről adhattak számot: Petőfi-akna 100.18szá zalékot ért el és 558 tonna szenet ♦ermp't már terven felül. Előre hát bányászok, csilléspk, vájárok, 'őines/erek, aknászok, üzemvezetők! Kövessétek Pefőfi- aknai bányászok példáját, fejezzétek be minél előbb 1953 évi terveteket. Adjatok sok-sok szenet terven felül is népgazdaságunknak! András-akna A Petőfi-aknai bányászok, győz tek, most az András aknaiakon van a sor. A dolgozók mcgíogadták, hogy évi tervüket december 22-ig befejezik és az emlékműszak tiszteletére •últeljesítik havi tervüket Is. Andrásakna bányászai 1144 tonna szenet ter meltek a „200 éves n magyar szén bányászat“ emlékműszakokon, december 12-től 19-!g terven felül, s jelenleg 110 százalékos havi tervtel- jesítéssej vezetnek az aknák közötti versenyben. Szombaton. december 19 én reggel már csak 1425 tonna szén hiányzott abból a mennyiségből, amellyel ez az akna is eleget tesz évi leiadatának, már csak hat tized százalék választotta el őket a céltól. Az ígéret szerint hétlőre virradóra — de lehet, hogy már előbb is, — az András aknai bányászok jelentért' küldenek majd vezetőiknek ilyesféle üzenettel: ,,Teljesítettük Itékc-akna bányászai eddig rohamlép'.ekkel haladtak az András-aknaiak mellett, de pénteken megtorpantak. Teljesítették ugyan 100 százalékra a napi előirányzatot, de egyetlen tonna szenet sem termeltek terven felül, azért havi eredményük Is 108.1 százalékra csökkent. Béke-aknát ugyancsak 3 tized százalék választja el az év x terv teljesítésétől, ds olyan tempóval, mint a pénteki is volt — nem kerülhetnek ka András-akna előtt győztesen a versenyből! Béke-akna bányászainak 22-ig 1320 tonna szenet kell termelniök, hogy valóraválthas- sák szavukat, befejezhessék" az évi tervet. A feladat nagy. Annál is inkább, mert a Béke-aknai bányászoknak kell segítséget nyujtaniok testvérúze- mük, az István-akna dolgozóinak az elmaradás pótlásában. Mégis megvalósítható, ha ezekben a napokban valamennyien összefognak és egy- emberként küzdenek céljus eléréséért. István-akna dolgozói decemberben óriási-eróleszi- téseket tettek lemaradásuk pótlásáért, tervük túlteljesítéséért. A „200 éves a magyar szénbányászat“ em- lékmüszakók különösen nagy lendületet adtak a bányászok munkájának. Bozsér János elvtárs csapata, amely nemrég még lemaradással Jcüzciötl- 136 százalékra teljesítette december IO íq havi tervét és 511 csille szenet szállított napszintre tervén leiül. A csapatok jó munkája, a műszakin«, segítsége István-iknán is szép gyümölcsöket érlelt: az üzem dolgozói az emlékműszakok megindulása o*-u 644 tonna szenet termettem az elő irányzaton kívül december 19 lg tehát ennyit törlesztettek már évi adósságukból. Most még nagyobb lendülete♦ vett a munka lstván-aknán is, kimagasló eredményekkel akarják zárni a „200 éves a magyar szénbányászat" ént- lékmüszak-sorozatot. Téli gépjavítás a bolyt gépállomáson Käszdorf János szerelő a fia/al ti zenhatéves traktorosokkal Schreiber Antal és Rumszuuer Jánossal. A képen lévő traktor már az őszi mélyszántást végzi a dolgozó parasztok földjein. Mesaz’re eMátszanak még a ködös decemberi napokban is a bólyi gépállomás hosszú, fehérre meszelt épületei. A gépállomás udvarán példás a rend. Van egy mondás, amely áIli.ja: a tisztaság fél egészség. Ha ez így van, mert így van, akkor elmondható, hogy a rend pedig fél eredményt jelent a munkában. Fél eredmény? Több van itt annál, sőt több az egész eredménynél is, mert a munkáról szóló számok a kötele- ’.ettségen felüli eredményekről is beszélnek. Mégpedig így: őszi tervtei- lesí.és 100 helyett 107 százalék. Mivel most nem csak őszi mélyszántást, hanem gépjavítást is végeznek a gépállomáson, ha jó a munka, itt is eredménynek kell lennie. Van 'S. Erről így beszélnek: egy erőgép lavításra a tavalyi 110 óra helyet! 180 órát fordítanak, hogy a nagy- munkák idején — de a kisebben •em — ne hagyják őket cserben a ’épek. Vegyük sorba az eseményeket és ■árjuk körül a gépállomás illetékeseivel: az igazgatóval, a főgépészszel a hosszú, fehérre meszelt épületeket. Nézzük meg a javítást végző brigádokat, munkájukat. Az első állomás a cséplőgépjavító. Az itt munkában lévő gépekre egy évben csak egyszer van szükség, de akkor nagy. Javítják is őket, hogy amikor szükség lesz rájuk, ne legyen fennakadás. Ebben a műhelyben a földön és fent a magasban egyszerre kétféle javítómunkát végeznek. Egyik a cséplőgépjavítás, a másik a tatarozás. A kettő okkal-móddal meg féT egymás mellett, bár hullik, — mint ilyenkor lenni szokott — a habarcs, a nádtörmelék. A négy kályha fűtötte műhelyben három brigád ápolja a nyári munkában megkopott gépeket. Gajdos Ferenc csavarhúzóval a kezében, mint az orvos a be- *eget — tapogatja a gép oldalált. — VIeghúzza a laza csavarokat, a hiány ’.ókat újakkal pótolja. K1 az, aki amott félméteres resze- ővel élesíti a dobkosarakat? Buzási Miklós elvtárs, aki alig másfél hónapja van if. — de jó mun Icájáért, szakértelméért máris becsülik munkatársai. A harmadik gépből már kiszedték a szalmarázo- kat, fűrészelőgéppel vagdalnak új darabokat az elavultak helyébe. A bó yl gépállomáson elsősorban a minőségi javítómunkára adnak — de ezzel együtt csinosítják is a kopott gépeket. Az az elvtársnő ott a létrán már a harmadik gépet festi. Ecsetje nyomán új, szürke ruhába bújnak a gépek. Käszdorf János elvtársat az átellenes erőgépjavító műhelyben, útunk második állomásán találjuk meg. — Szűkszavú ember, jobban forog a keze, mint a nyelve. Beszélgetés közben is egy dugaf.yúgyűrűt méreget^ ezzel adja tudtunkra — igyekezzünk, mert az idő drága. Käszdorf elvtárs ió szakember — a szerelést tanításra 's felhasználja. Schreiber Antal és Rumszauer János alig tizenhat éves fiúk az 6 keze alatt a szétszedett gép mellett tanulták meg, mire vigyázzanak, nehogy elvássanak, elkopjanak az egyes alkatrészek. Az erőgépszerelő műhely a legjobb iskolája a fiatal traktorosoknak és Käszdorf elvtárs kiváló tanár. Nem akadályozza a javításit az alkatrészhiány? Nem akadályozza: amit lehetett, azt beszerezték és ha nem kaptak meg valamit, házilag készítették eL Van bőven a raktáron kormánydio, “kotengely, de dugattyúfúrásért sem kell Pécsre futniok, a megyei gépjavítóhoz. Hej, de sok panasz van rá — térdig nőhetne a traktorosok szakálla, ha csak a gépjavítóra vár» nának. Nem várnak ők rá: elhatározták, hogy a generáljavítást is házilag végzik el 14 ezer forintos költség helyett 3—3.500 forintért. A bólyi gépállomás nemcsak a saját gépeit javítja — segíti a megy« többi gépállomását is. A szigetváriak vontatója épp most dübörgőit el és helyére a raktár elé a mágocsiak teherautója állt. Viszik a bólyi gépál» 'omás segítségét: a csavarokat, gyéb, itt fölösleges alkatrészeket, hogy náluk se találjon tavasszal egy hibát sem a szemlebízottság. H. U 1
