Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-18 / 296. szám
IMS OKCFMBFR t* Szervezik a tagság téli fogla’koztatását a Az elmúlt évek ta- asztaiatai azt mutatok, hogy csalt kevés femelőszö vetkezető niken — a legjobbak ban jr használták ki megfelelően a téli hóna- feikat, bár itt sem volt lelég if ó a tagság fog- alkoztatása. — Most, felikor a párt és a forrnány is jóval na- lyobb segítséget biztolt a közös gazdaság fejlesztéséhez, jövedel- nének növeléséhez, az ddiiglnél nagyobb szűk ég és lehetőség van I téli munkák megszel' '«zésére. Mivel foglalkozhat télen egy mr- íógazdasági szövetkezet V Gyümölcsöst és ssőlőt telepíthetnek, halastavat, réten és legelőn vízlevezető árkokat áshatnak. Irályát hordhatnak, trá- fetetelepet építhetnek, lavíthatjók a gazdasági téliszereléseket, kocsikat, lószerszámokat; — kosarat fonhatnak, sep Kit köthetnek. A tagság téli foglalkoztatását a kölkedi Uj- Élet termelőszövet- kezerben is megvalósítják. Munka van bőven. 182 tagjuk közül S3 á férfi, nem tétlenkedik közülük egy sem.-vak, kukorica szárat hordanak., \Sf ember. pedig a lovaikkal foglalatoskodik. A siló- zást, szárhordást néhány nap alatt befejezik, utána kihordják —arvasba a földek szélére a trágyát. Ez két hetet vesz Igénybe, mire befejezik, az építő brigád is elkészíti a fűnészműhelyt.. Éveky óta heverő rönköket vágnak fel szérszámfá- nak és januárban megkezdik a javítási munkát Igen nagy szükség van erre, különösei! a kocsiknál! Újakkal v v-jük a törött tecs, 1 az. elvásott fenékdeszkákat, 3 küllőket és a keréktalpa- kát — ne hagyja őket cserben a hordáskor és kölkedi tsz-b< a nagy munkák idején. A kocsi alkatrészeket maga készíti a tagság, jelen; ős pénzösszeget iakarítanak meg. Azok nak is akad munka, akik nem javíthatnak kocsit. Rendbeteszik a fogatos ekéket, a boronákat, megvarrják a lószerszámokat. De a legnagyobb férfirupn- '•"ét az a hat hold föld adja, ahová gj'ümöl- csöst telepítenek. Több mint fél ezer gödröt ásnak kj, helyet csinált a Jonathán-al- másnak. Ez a hat hold öt-hat év múlva tízszeresen fizeti vissza a befektetett munkát, önti a pénzt a tsz-ta- gok zsebébe. A háziipari munkáról sem feledkeznek meg, ha kis mértékben is, de folytatják. Jó vesszeje termett a tsz-nek — Palásti Sándor kosarat fon belőle, — nem vesznek egyetlen darabot sem a piacról. Ez is megtakarítás, mégha nem is nagy összegről van szó — sok kicsi, sokra megy. Mit csinálnak az asz- szonyok? A tsz női tagjai közül csak négyei foglalkoztatnak állandóan az álJattenyész lésben. A többiek otthon dolgozgatnak, fonnak ... — gyűjtik az erőt a jövőévi munkához — felelik szinte kórusban az irodában. Pedig ha széjjekiéz- nénk, az asszonyoknak is akadna munka — ‘rsztftani a .tavaszi vetőmagot. Ezt nagyszerűen el tudnák végezni. Februárban megkezdhetik a kertészetben a melegágyak készítését, ahoJ majd az. egy hold szerződött paprikának nevelik 3 palántákat. Ez az aprólékos és pontos munka asszony kezet kíván. — Ez lesz a téli foglalkozásunk — mondja Csömör elvtárs, a tsz elnöke. Nincs is hiba az eddig tervbevett munkákkal, de bővít- hetnék olyan tonnában hogy a kosárfonásra Palásti elvtárs több tsz-tagot is megtaníthatna, mindjárt gyorsabban készülnének el a vessző feldolgozásával és jövőre több szak emberük lenne. A tagok alig várják a szántóföldi munkák elvégzését. favágásra készülnek a kölkedi erdőben. A tsz. vezetősége hamarosan beszélje meg a tagokkal a téli foglalkozást és készítse ej a tervet úgy, hogy mindenki tudja, mit kell elvégezni a téli hónapokban. Ne marad ion javítatlan egyetlen kocsi sem az erdei munkák miatt Olyan munkatervet készítsenek, hogy fokozatosan minden munkát elvégezzenek a kitavaszodásig és senki se maradjon tétlenül a tsz- ben. Nagy segítséget adna a tsz-nek a jövő évi munkájában, ha a munka mellett megszerveznék a szakmai oktatást a tagok részére, hogy a termést fokozó fontosabb termelési eljárásokat, új módszereket megismerjék és munkájuk- > felhasználják. Ne feledkezzenek meg a tsz fiatal tagjairól sem, akik egész nap lelkesen dolgoznak, esténként pedig összejönnek az irodában színdarabot próbálni, bőgj' időközönként a tagságot szórakoztassák és az előadás után táncoljanak egyet. A közös szórakozás ösz- szekovácsolja a szövetkezet tagságát, erősíti a szövetkezetét. Ha a termelőszövetkezetek a télen jól felkészülnek a következő esz‘erdőre, akkor munkájuk gyümölcsözőbb lesz és még nagyabb bőség köszönt minden szövetkezeti tag házába. NAPCÖ A ^*onyok a mes'erképző aní tlvam tanulópadjaiban Köd borítja már a szelídhajlásu baranyai dombokat, zúzmara fedi a fák ágait a decemberi reggeleken. A megye 282 termelöcsoportjában mégis teremtő, eleven élet pezseg. Megteltek a magtárak, a kamrák a gazdag aratás eredményéből és most már — a zárszámadás után — a jövőre készítik a terveket. Számítják hogyan lehel az ezévi hibákat kijavítani, az eredményeket tovább fokozni. a közös utat még jobbá tenni. A legkiválóbb baranyai termelőszövetkezeti csoportok — szám szerint negyvenen — téli mesterképzö tanfolyamokon növelik tagjaik elméleti és gyakorlati tudását. Szakképzett előadók irányításával itt ismerkednek meg a tanulnivágyó dolgozó parasztok, parasztasszonyok a növénytermelés és állattenyésztés legújabb, legkorszerűbb módszereivel. Ezek alkalmazásával erősitik termelőszövetkezetüket, nagyobb Jövedelmet, gazdag életet biztosítanak saját maguknak. A bári Uj Elet termelőszövetkezetben már harmadik éve folyik mester képző tanfolyam. Legszorgalmasabb hallgatói közé tartozik Cseresznyés Szabó Károlyné negyvenéves paraszt asszony. Az első nők között volt, akik leküzdötték az idegenkedést az állat- tenyésztés Iránt és az elsőik között jelentkezett szakoktatásra is. A szorgalmas, tanulékony asszony a termelőszövetkezet angol hússertéstenyészetében előthasi kocáknál nyolcas fialási átlagot ért el. a gondjaira bízott malacok választási súlya pedig ezév őszén már öt kilóval volt magasabb a tervezettnél. Nem marad cl a jólvégzett munka jutalma sem. Férjével együtt ezév- ben 706 munkaegységet szerzett, amiért többek között huszonhat mázsa búzát, 127 liter bort, három és fél mázsa borsót és sok más egyéb terményt osztottak ki számukra a többezerforintos készpénzjövedelem mellett az őszi zárszámadáskor. A jólét, a nyugodt élet még szor- gosabb tanulásra, még jobb munkára buzdítja Szabó Károlynét. Állat- tenyésztési Ismeretei gyarapítása mellett nagy igyekezettel foglalkozik a növénytermelés kérdéseivel is a tanfolyamon. Példaképe az a hét baranyai asszonytársa, akik derék helytállásukkal, termelőszövetkezeti elnökké választásukat érdemelték ki, SZINNVEY A baranyamegyei színjátszás története ff etenként felmegy a függöny és & megkezdődik az előadás. A színpadon, a nézőtéren kellemes meleg árad, a díszletek, kosztümök ál tatában szépek; kot hűek. Egy-egy kedveltebb művészt tapssai fogadnak. Érezni lehet, hogy a közönség szereti, megbecsült a színházi dolgozókat. De a művészet nem tuj minden körülmények között igazán virágzani; a magyar színművészei sem tudott mindig. Kialakulásához is nagy és áldozatos küzdelmek kellettek. Színészeink, de közönségünk is. mindig büszke lehet arra, hogy a mi szinművészetünk rövid, átmeneti időszakoktól eltekintve a népet szolgálta. Amikor a magyar színjátszás a XVIII. század utolsó évtizedeiben megindult: nagyon pontosan megfogalmazott cél érdekében kezdte el harcát: a magyar nyelv ápolásáért, virágzóvá fejlesztéséért. Ez egyet jelentett a magyar függetlenségért való harccal. Ausztria gyarmatosító törekvése a kultúrában is éreztette hatását: a németnyelvű színjátszás hamarabb felt otthonra Magyarországon, mint a magyar. Pécs és Baranya megye színjátszásunk legősibb korszakában nem foglalt el jelentős helyet. A szomszédos Somogybán Csokonai játszatta da. rabjait diákjaival, de ott sem sikerült állandó jellegű színházat létesíteni. Az első magyar színtársulat Pesten >.s elsorvad a német hivatalok és a német polgárok közönyében. Vidékre kényszerülnek, de ott a főldbirto kos kergeti el birtoka határaitól a magyar nyelv apostolait. Sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülésben nem részesülnek, pedig aligha volt ebben a korban áldozatosabb és forróbhszi- vű harcosa a magyar nyelvnek, mint „ színészek. Német társulatok tátogatna-k el Pécsre is, Baranya megy-e több helységébe is, s Pécs fiókintézete lesz a pesti német színháznak. Egy-egy ma. gyár nyelvű előadás ugyan akad, de azt is magánházakban tartják. 1818- ban az eddigiekhez viszonyítva sok kai hoszább ideig, négy hónapig-játszik a városba„ magyar társulat. A megszűnt első magyar színtársulat he .’yébe lépő kolozsvári színészek az Alföldet, a nagy mezővárosokat látogatják. Azok polgársága szívesen fogadja őket, anyagilag is, erkölcsileg is megerősödnek. Fáradhatatlanul jár ják az országot híres ekhós szekerekkel, hidegben, sárban. Csalt a nép és hivatásuk szeretete fűti őket. Pécséül 1855-ig nem volt államdó magyar színjátszás. Ez időtől kezdve télen négy hónapon keresztül játszót. >ali a pécsi nézőknek. A Városi Tandes 1876.ban határozatot hoz: a színházban csak magyar nyelven tarthat, nak előadásokat, Az ősi kultúrájú Pécs pgyre jobban Igényelt- a művészetnek ezt az ágát is és rövidesen a színházi évad hathónapos lett, sőt 1887-ben nyári színkört is épít tetet Somogyi Károly színigazgató. Megin dúl a kőszínház építése is és 1895 október ötödikén megtartják az első előadást a mai épületben. Érdekes megemlí'éni, hogy az első előadás műsorán a Harag című „dramofetb' és a Szultán című opera első felvo. nása szerepelt. Azóta sok idő telt el. Két világháború viharzott el a színház is a város felett, közte a sivár Hor'hy-korszak. kai. Ez idők egy-egy jobb előadása szinte teljesen eltűnik a kor hivatalos arcát tükröző silány fércművék áradatában. A színészek helyzete sem sokat változóét a felszabadulásig. Akadt színigazgató, aki fizetett, de még több, aki nem fizetett, Pedig a színészek zöme méltó utóda volt a „hőskoru nagyjainak: művészetében is, nép iránti szeretőiében is. De ez mellékes szempont volt. A felszabadulás, majd az ezt követő államosítás hozta meg a pécsi színészeknek is a rendszeres havi fizetést és az erkölcsi megbecsülést. De az összehasonlítási alap nem csak a régi idő lehet — lehet a tegnap is. A fejlődés azóta is nagy. Ma már a Vidéki színházakban is tudományos alapon készülnek a művészi alkotások: a színpad hatalmas egyéniségéneit Szlaniszlavszkijnak az útmutatásai alapján. És ha valaki megáll a Színház-léten a félévszázados épület 1 előtt, s fej. csóválva megállapítja rajta as idő múlását, gondoljon arra, hogy az idő nemcsak rombolni tud, de építeni is. PÉCSI TAMÁS T. T. I. T. művészeti szakosztály. S * Munkavédelmi brigádellenőrzés a Mohácsi Selyem szövőgyárban Csütörtökön egy — orvosokból és munkavédelmi felügyelőkből álló — brigád kereste fel a Mohácsi Selyem- szövőgyárat és a Mohácsi Gépgyár Vasöntödét. A brigád feladata volt: ellenőrizni, beruháziták-e a gyárakban azt az összeget, amelyet a kormány munkavédelmi és szociális célokra utalt ki, megfelelőek-e azok a rnunkakörülménj’ek, amelyek között a két üzem munkásai dolgoznak. A brigád a Mohácsi Selyemszövőgyárban kezdte meg munkáját.. Tagjaj, — Temesiványi Lajos, megyei munkavédelmi felügyelő, dr. Czim- geíly Imre orv$s, dr. Nagy Dezső mohácsi, városi tisztiorvos, dr. Fa- ludi Sándor mohácsi, városi higiénikus megbízott — megállapították, hogy a Mohácsi Selyemszövőgyár 1953-bam 23.000 forintot kapott egészségügyi és munka védelmi beruházásokra, ezenkívül 57 ezer forintot neonvtlógftás beszerelésére. Az előbbi összeget maradéktalanul felhasználták — 35 öltözőszekrényt vásároltak rajta. Az utóbbi pénzösszeg felhasználása megkezdődött Már szerelik a földszinti szövőteremben az új villanyvezetéket Az év végéig mind az 57 ezer forintot beruházzák. Az ellenőrzés során a brigád első útja az üzemi konyhába vezetett A konyha, — amelyben 140—150 dolgozó számára főznek, itt naponta egy szer — kicsinyek bizonyul. Nincs mosogatója és előkészítője. A gyár új vezetősége nemrég gondoskodott arról, hogy a kicsiny, zsúfolt élelem- raktár helyett nagyobb, tágasabb helyiséget kapjon a konyha. Zöldi Pál elvtárs, a gj’ár igazgatója kijelentette; „A gyár vezetősége mindent meg tesz a hibák kijavítása érdekéiben, a brigád tagjai fedjék fel azokat.“ Az utóbbiban nem is volt hiba. Sorra hangzottak el a javaslatok. Fney Lajos elvtárs, a gyár főmérnöke állandóan jegyzett... — A konyha falát másfél méter magasan olajjal kell befesteni. Korlátot kell készíteni az új élelmiszer raktár feljárójához. Ki kell bővíteni az ebédlőhelyiséget. 1954-ben pedig egy új üzemi konyhát kell a gyáron belül építeni. A fürdőszemle következik ^ezután. A Mohácsi Selyemszövőgyár fürdője is kicsiny, szűk helyiségben van. Négy zuhanyozót szereltek annakidején a fürdőbe — fűtés, fogasok és padok nélkül. A lábrácsok némely heyen töröttek. Az ajtó résein át szabadon áramlik a fürdőzőkre a szabadból a hideg levegő. Az új vezetőség fogasokkal, padokkal látta el a fürdőt, de még mindig hiányzik a kályha! A fürdő benyílójára vastag posztófüggönyt kell elhelyezni. Zöldi elvtárs azonnal intézkedett, hogy a raktárban lévő kályhát beállítsák a fürdő fűtésére. A fürdőt pedig nemsokára kibővítik, hogy valóban alkalmas legyen arra, hogy műszakonként. 65—70 nő tisztálkod- hassák. Az ire'S a következő állomás Spitz Ferenc és Mészáros András, a délelőttös műszak dolgozói elégedetten beszélnek arról, hogy rendszeresen megkapják a. védőé telt. vagy sóskekszet, vagy tejet, vagy pedig ásvánj’vizet. A bizottság néhány észrevételt tesz — védőrácsot, kell készíteni az irelőgép egyes részeire, hogy a dolgozók még bizton- ' magosabbal) dolgozhassanak. Takarítással .pedig meg kel! szüntetni a műhelyben lévő viztócsókat, amelyek könnyén baleset forrásaivá válhatnak. A földszinti szövődében is sokat lavult a munkavédelem az utóbbi .dohén, A gépeket, ellátták védőié 1- szerelésekkel, a dolgozók kendőket kaptak hajuk leszorítására. A műhelyben —- éppúgy, mint az emeleti szövődében — porelszivökészülékek tisztítják állandóan a levegőt. A helyiségek jölfűtöttek — mégis ajkad hiányosság, amit a bizottság tagjai szóvátettek. A gyáir vezetői elmulasztották a tavaszi szemle alkalmával .kiadott utasítás végrehajtását, még mindig nem szereltek fel a szövőgépekre olyan védőket, amelyek megakadályozhatják 8 vetélók kiugrásakor' a balesetet. Burkolatlanul vannak a gépeken oldalt összefutó fogaskerekek, hiányzik a kerekekről a küllóvédó. Az emeleti szövődében a 24—28—32—80-as számú gépeknél hiányzik a vif.anymotorokról a. járófedő. Nem felel meg a köszörű melle« elhelyezett védőszemüveg aenv Nem kielégítő a műhelyek takarítása: az ablakok és falak pókhálósaik, s gépek mellett gyűjtik halomra a szemetet- Az öltözők rendetlenek Szerteszét hevernek az ócska cipők, papucsok, rongyok. A szemét tart óból csak ritkán viszik ki a szemetet. — száraz almahéj is található benne Az illemhelyeik tisztasága ts kétes. Kétségtelen, hogy a hibákért első sorban a vezetők felelősek, de felelősek üzemük rendjéért, tisztaságáért, biztonságáért az ott dolgozó fizikai munkások is! Hiába igyekszik az új vezetőség minden erejével a dolgozók egészségét, testi épségét biztosítani, ha a dolgozóik közül sokan ellenszegülnek és nem tartják be a biztonságos munka legelemibb szabályait sem. Ritka az olyan nő az üzemben, aki szabályosan viseli munkaközben a gyártól kapott kendőt. S ha viseli is — hajának csak kis részét köti le vele. Seregi János szerelő. Mecseki István szövő, Kálié Gvörgyné szövő. Heim Gyula, Czieg- ler Júlia, Mészáros Éva, Szűcs Katalin — mind-mind kendő, illetve sapka nélkül dolgoznak. De miért tennének kendőit, vagy sapkát, amikoir a művezető, Koltai Lajos elvtárs is anélküi forgolódik a gépek között?!? A bizottság 3 lakatosműhelyben fejezi be a szemlét, majd az igazgató elvtSrs irodájában összegezik a tapasztalatokat, jegyzőkönyvben te rolják fel az észlelt hibákat, javasolják a kijavítás módját és a gyár vezetőivel együtt határidőket is szabnak erre. A kisebb hibákat, mint a motorfedők elhelyezése,,a védőkészö lékek felszerelése — egy hónapon belül kötelesek kijavítani a gyárban Ezért elsősorban az igazgató és a főmérnök elvtársak felelősek. — Meglesz minden, — ígéri Frey e’vtárs, a főmérnök. — Ha legköze Lebb ellenőrzést tart nálunk a bi- zettság — meggyőződhet erről. A bizottság tagjai átadják az üzem \'ezetőrnek á jegyzőkönyv egy példányát, majd a Gépgyárba indulnak Az első brlgádellenőrzés vált ez Baranyában. Célszerű tenne, hogy mindenütt átvegyék az ellenőrzésnek ezt a módszerét, amely igen hasznosnak bizonyult. H. M. Bírn’nfunk nyomában: Uj szociális bornházá ok a Pécsi Telierautófuvarozási Vállalatul! A Pécsi Teherautófuvarozási Vállalat vezetőit nemrég bírálta a „Dunántúli Napló“ mivel nem megfelelően gondoskodtak a dolgozókról. A cikk megjelenése óta komoly változások örténtek. A munkások részére fürdő- és öltözőhelyiség épül pihenőszobával. Az építkezés rohamléptekkel halad előre. A már tető alatt lévő épületet ezév végére teljesen befejezik. A dobozó)* nagv megelégedéssel látják, hogy a hosszú idő óta hiányolt és a felsőbb vezetők mulasztása következtében elmaradt építkezés jóformán hetek alatt ismét megindulhatott. Az építkezésre fordított összeg, közel százezer forint. A mohácsi főnökségen új fürdő létesült zuhanyozóval, mosdó- és öltözőfülkével. A gépkocsik részére pedig egy fedett mosó- helyiség épül. A komlói főnökségen több, mint félmillió forint költséggel az udvart betonozzák. A paksi főnökség területén új kultúrterem, mosó-, fürdő-, öltözőhelyiség létesült. Ezenkívül az irodahelyiséget is átalakítottiák, hogy a dolgozók részére még jobb munkokörü’mé- nyeket teremtsenek. A gépkocsivezetőket ÚJ kesztyűkkel s bundákkal Látta el a vállalat. Vállalatunknak mind a négy főnöksége hangoshíradót és új hanglemezeket kapott. A dolgozók látva a fo kozott gondoskodást, sokkal nagyobb kedvvel dolgoztak, mint azelőtt. Ennek köszönhető nagyrészt, hogy a vállalat bevételi és szállítási tervét már november 30-án, a fuvaróra tervét pedig már december 10-én teljesítette. Nagy Lajos ÜB-elnök. Pécsi Teheraulofuvarovási Vállalat.
