Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
4 NAP C ö 1953 DECEMBER 13 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendele!e az állami begyűjtés többéves rendszeréről (Folytatás a 3. oldalról) (6) A napraforgómagbeadást napra forgóm aggal, ennek hiányában hí- zotitsertésse! vagy sertészsírral kell teljesíteni. A teljesítés szempontjából száz kg napraforgómagnak 13 kg hízottsertés vagy 7.90 kg sertészsír felel meg. (7) A burgonyabeadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát köteles beadni. Ha burgonyatermése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen más terménnyel teljesítheti. (8) Sörárpából a termelő köteles a vetőmagszükséglet kivételével egész termését — a sörárpára megállapított magasabb áron — beadni. Ha a beadott sörárpa a termény beadási kötelezettség egyes csoportjainak teljesítésére előírt összes árpamennyiségnél több, a kötelezettségen felül beadott sörárpa helyett térítés ellenében szokványminőségű árpa* kell a termelőiknek kiutalni tíz százalékkal felemelt mennyiségben. 13. §. '11 A városellátó zöldövezetekben zöldség- és gyümölcstermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek a begyűjtési miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adott engedélye alapján tér ményb*>3dási kötelezettségüket a megyei zöldség és gyümölcsértékesítő vállalatnak vagy valamelyik konzerv ipari vállalatnak termelési szerződéssel lekötött és beadási áron átadott zöldségfélékkel is teljesíthetik. Az így lekötött szerződéses terület ezért a terménybeadási kötelezett ség alól termelési szerződés címén nem mentesíthető. (2) A különleges irányú termelésre berendezkedett mezőgazdasági termelőszövetkezetek terménybeadási kötelezettségét a begyűjtési miniszter a. földművelésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül — aiz általános szabályoktól eltérően is megállapíthatja. III. rész Húnheadási kiite.lexeltség 14. §. (1) Az 1954 évtől kezdve a termelők az eddigi külön álLatbeadási és külön baromfi- és tejbeadási kötelezettség Jieiyett egységes húsbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. (2) Húsbeadásra az a termelő köteles. akinek szántó és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja. (31 Azok a termelőik, akiknek szántó és rétterülete együttesen a nyolcszáz négyszögölet eléri vagy meghaladja, de egy kát. holdnál kisebb továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó' terület után húsbeadásra nem kötelesek, hanem z helyett évenként összesen három kg baromfit és tojást vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kö- ‘elesek szabad választásuk szerint beadni. Azok az öregek vagy más "“kbó' munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabálya szerint a szociális-kulturális alapból természet ben i és pénzbel i juttatásban, illetőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek. 15. §. A húsbeadási kötelezettséget húskilogrammban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél egy hús- kilogrammnak az egyes élőállatokbó1 ás állati termékekből az alábbi mennyiség felel meg: kével, tyúkkal, gyöngytyúkkal, vagy pulykával kell teljesíteni. (3) A tojásbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető. (4) A szabadválasztású húsbeadást a termelő vágómarhával, vágójuhhal, hízoítsertéssel, sertészsírral, baromfival, és tojással szabad választása szerint teljesítheti. (5) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg élősúlyú hízottsertést, legalább 30 kg élősúlyú süldőt, minőségileg megfelelő baromfit, friss, éohéjú tyúktojást, legalább 280 kg élősúlyú és III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá legalább 35 kg élősúlyú vágójuhot kell -beadni. A termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állítani és úgy hizlalni, hogy az a beadási határidőre az előírt súly- hal árt elérje. 19. §. (1) Hízottsertés beadásánál a kötelezettségéin felül beadott élősúlyút a termelő kívánsága szerint Vagy szabad fel vásárlási áron kell kifizetni. vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi húsbe- adási kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani. (2) Vágómarha, vágójuh és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabad felvásárlási áron kell kifizetni. (3) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére a termelők egy-egy hízott- sertést, vagy vágómarhát önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. A beadásra földterületük nagyságától függetlenül társulhatnak é.s a társulok szama nincs korlátozva. A beadásra társult termelők a hízott sertés vagy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek. egy húskilogramm — egy kg hízott sertés egy n — egy kg süldő «így M — egy kg baromfi ogy M — egy kg tojás egy n — másfél kg vágómarha ©gy — másfél kg vágójuh egy »» — nulla egész hat tized kg sertészsír. 16. §. (1) A húsbeadási kötelezettség Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Évi húsbe adási kötelezettsége kát. a) sertésbeadás 5.— b) baromfibeadás 0.70 c) tojásbeadás 0.50 d) szabadválasztású húsbeadás 2.80 I szántó és rét együttes területe után kát. holdanként húritilogrammban a következő: alapszabály dolgozó nagygazdáik szerint mű- parasztok és egyéb ködő I. és falusi kill. típusú zsáikimányotszcs-k lók tagjai holdamként húskilogramtnbam 8.— 8.60 8.80 1.50 1.50 1.50 1.50 1.50 1.50 4.50 4.90 5.70 (2) A aertésbeadás és a szabad választású húsbeadás egymásközötti arányét azok együttes mennyiségé- issk. megváltóé tatása nélkül a begyüj téri miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint — a megyei tanácsok végnekaitóbizottságának ja vaslata alapján — az egyes járások területére az országos aránytól eltérően is megállapíthatja. A baromfi- és tojásbeadáa mértéke az ország egész területén azonos. (3) Az a termelő, akiinek szántó- és rétterülete együttesen három kát. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét baromfi, tojás, süldő. hfaoMsertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti. 17. $. ft) A húsbeadási kötelezettségből három kát. hokira eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a hatvan- ötödik életévet, illetőleg a beadásra kötelezett nő a hatvanadik életévet betöltötte vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásban munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg. (2) Az olyan termelők húsbeadási kötelezettségét, akiknek szántó- és rétterülete együttesen öt kát. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik 14 éven aluli gyermek után ötven százalékkal csökkenteni kell. négy, vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében pedig a húsbeadási kötelezettséget teljes egészében el keli engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalékföldekből haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni. (3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső húsbeadási 'kötelezettséget mérsékelni kell. Az egyes szerződéses növények után járó mérséklést mindenkor a termelési szerződések általán« feltételei határozzák meg. Ha a termelő szerződésben foglalt kötelezettségeit nem vagy csak részben teljesíti, a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső teljes húsbeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles (4) A rizsvetésterületek a húsbeadási kötelezettség alól mentesek (5) Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és TI. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egv Avig a húsbeadási kötelezettségből húsz százalék kedvezményt kapnak. 18. 5. (1) A sertésbeadást a termelő hízottsertéssel köteles teljesíteni. Az egész sertés beadása után fennmaradó harminc kg-nál kisebb töredéksúly sertészsír beadásával is teljesíthető. (2) A barom ti boádé sna k legalább negyven százalékát hízott libával és kacsával, többi részét pedig a termelő szabadon választása szerint csir20. 5. (1) Az tóat'hízlalási és állatnevelési szerződések alapján a begyűjtő válla 'átoknak átadott állatokat a húsbeadási kötelezettség teljesítéséibe nem lehet beszámítani. Az 1952 és 1953. évben megkötött üszőnevelési, tinónevelési és bikanevelési szerződések alapján az 1954. évben határidőre átadott állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. (2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvasmarha, juh) az eladó húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek az állatoknak a beadására társulni nem lehet. (3) A sertésvágás után kötelező zsírbeadás továbbra is fennmarad, ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be. IV. rés* Tejbeadáni köielezetinég 81. 8. (1) Tejbeadásra kötelesek: a) azok a termelők, akiknek szántó és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja, b) azok a tehéntairtók, akiknek szántó és rétterületük nincsen vagy egy kát. holdnál kisebb (2) 1954 január Mól kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik. (3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén mentes a tejbeadási kötelezettség alól. 22. §. A tejbeadási kötelezettség mértéké nek megállapítása szempontjából az ország területe a termelési adottságok és a szarvasmarhafajtáik alapján négy tájegységre oszlik. Az 1954. éri tej be adási kötelezettség. 83. 8. (1) Az 1954 évbein a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a nyolc. kát. hoild vagy ennél nagyobb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők tejbeadási kötelezettsége — teheneik számára tekintet nélkül — kát. holdanként a következő: Az évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. mezőgazdasági termelőtájegység területén kát. holdanként liter szövetkezet alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti 22 19 18 15 csoportok tagjai 68 61 54 49 dolgozó parasztok nagygazdák és egyéb 72 64 57 52 falusi kizsákmányolok 76 67 69 55 (2) A nyolc kát. holdnál kisebb szántó és rétterületen gazdálkodó tér melók, valamint a földnélküli és az egy kát. holdnál kisebb szántó és rétterülettel rendelkező tehéntartók tejbeadási kötelezettsége az 1954 évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül — a következő: Az évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. tájegység területén összesen liter alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai 470 410 370 330 dolgozó parasztok és földnélküli vagy egy kát. holdnál kisebb szántó és rétterülettel rendelkező tehéntartók 500 430 390 350 nagygazdáik és egyéb falusi kizsákmányolók 530 450 410 370 24. §. (1) Az 1954 évben az olyan tehén- tartónál, akinek háztartásában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvánv szerint állandó tejtáplálásra szoruló beteg van, a tejbeadási kötelezettséget százhúsz literrel és minden további ilyen személy után még harminc—harminc literrel kell mérsékelni. (2) Az 1953 szeptember 1. után alakult mezőgazdasági terme'őszövetke- zetek. továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II. típusú termelő szövetkezeti csoportok tagjai egv évig a tejibeadáai kötelezettségből húsz százalék kedvezményt kapnak. (3) Az olyan termelő tejbeadás’ kötelezettségét, akinek tehene ntecs, ha előhasi üszőt állít be, az ellés- től számított egy évig el kell engedni. t (4) A rizsvetésterületek a tejbe- ndási kötelezettség alól mentesek. (51 A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra kerülő tejmennyiséget — a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kell elengedni. 25. 8(1) Az a termelő, aki tehenet tart. tejbeadási kötelezettségét tejjel köteles teljesíteni. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juhtejet és iuhgomolyát is lehet beadni. A lei- beadási kötelezettség szempontjából tíz liter tejnek öt liter juhtej vagy egy kg juh gomolya felel meg. (2) A tejbeadási kötelezettség tel-i ■ esetésére beadott tehéntejből leg-1 a'ább 3.4 százalék, a juhtejnél legalább hat százalék, a juhgomolyámál legalább 47 százalék zsírtartalom kötelező. (3) A teibeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esej.ben egy szerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható. (41 A tejbeadás: kötelezettsége* a folyamatos naponkénti tej beadásnak megfelelően ■— a beadásra kötélé* termelő meghallgatásával — havi részletekre kell felbontani. A terme- ’ő az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni 26. 8. fi) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét —- amennyiben azt nem tehéntejjel, iuhtejjel, vagy juhgomolyával teljesíti — a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teliesítenii. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdaságához tartozó szántó és rét együttes terü- 'ete után kát. holdanként három hús-kilogramm húsbeadást köteles teljesíteni. (2) A tejbeadási kötelezettség helyett előírt húsbeadást a termelő * húsbeadási kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel szabad választása szerint teljesítheti. Az 1955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség 27. §. I tejbeadási kötelezettség tájegységek (1) Az 1955. évtől kezdve érvényes I szerint a következő: Szántó és rét együttes területe az évi tej-beadási kötelezettség I. II. III. IV. tájegység területén liter kait. holdanként mezőgazdasági termelő22 19 18 15 szövetkezetek alapszabáilyszerint működő az egész terület után összesen I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai 1—3 kát. hold 106 95 84 7« 3—5 kát, hold 213 190 168 132 5—8 kát. hold 319 283 253 230 8—10 kát. hold 426 378 336 307 10—15 kát. hold 638 566 504 460 15—20 kát. hold 851 755 672 614 20—25 kát. hold Egyénileg gazdálkodó termelők: 1.064 944 841 767 1—3 kát. hold 112 IOO 88 80 3—5 kát. hold 224 200 177 160 5—8 kát. hold 336 298 266 242 8—10 kát. hold 448 398 354 323 10—15 kát. hold 672 596 531 484 15—20 kát. hold 896 795 708 646 20—25 kát. hold 1.120 994 885 807 25 kát. hold vagy nagyobb Teheneik számára való tekintet 1.170 1038 nélkül összesen 925 844 földnélküli és egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók 112 100 88 80 (2) A nagygazdák és egyéb falusi ve is változatlanul érvényben m«' kizsákmányolok tejbeadási kötele zettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterületére egyébként megállapított tejbeadási kötelezettségénél öt százalékkal magasabb. (3) A tejbeadási kötelezettségből az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak járó kedvezmény, továbbá az előhasi üszők beállítása után adott egyévi mentesség és a rizsvetésterületek mentessége az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tejtáplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény az 1955. évtől kezdve érvényes alacsonyabb tejbeadási kötelezettségre '-aló tekintettel megszűnik. (4) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére és helyettesítésére vonat- *ozó szabályok az 1955. évtől kezdradnak. V, rész Rorbeadáni Itöte!e*eH*é(Z 28. 5. (1) Borbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete * négyszáz négyszögölet eléri, vagf meghaladja. (2) A bonbeadási kötelezettség rnei állapításánál a szőlőterület tényleg«* nagyságát troli alaputvennl. (3) Az új telepítésű szőlőterülete két a termelő többi szőlőterületét»«* hozzászámítani nem szabad. A* ilyen szőlőterületek után a telepiéitől számított négy évig bérbeadó«* kötelezettséget nem szabad megállapítani, az ötödik évben pedig csak a bérbeadási kötelezettség I«* lét kell előírni. (Folytatás at 5. oldalon)
