Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-12 / 291. szám

DUNÁNTÚLI ViLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r A MAI SZAMBÁN: > A bermudai értekezlet és Franciaország (2. o.) — Mo­zaik az épülő kommunizmus országából (2. o.) — Francoista pokol (2. o.) — A volt szegény és közép- parasztok csak közös erővel tudják virágzóvá tenni termelőszövetkezetüket Kistapolcán is (3. o.) — Csök­ken a selejt, javul a minőség a Pécsi Porcelángyárban (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4. o.) — Beüvegeztet­ném az ablakomat, de... (4. o.) V_________________________________________________ AZ M DP BARANYAMECYEI PÁRTBI ZOTTIÁCÁN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 291. SZÁM AHA 50 PILLÉK SZOMBAT, 1953 DECEMBER 12 Az amerikai monopolisták úiabb merénylete a demokratikus szabadságjogok ellen Az Egyesült Államok monopóliu- Ir'ai számos különböző fegyvert hasz tóinak a munkásosztály elleni harc- tón, Ebben a fegyvertárban fontos helyet foglalnak el a Smith, a Mc- Carran, a Taft—Hartley-féle és más feakciós tőr-vények. Céljuk: megsem­misíteni a szakszervezeteket, meg­bénítani a dolgozók ellenállását. — Barret O'Hara, az amerikai képvise- töház tagja nem ok nélkül nevezte a Taft—Hartley-törvényt „a mun­kásmozgalom ellen használt nagy és hi* gumibotok kötegének." Ugylátszik azonban a reakció még hindig nincs megelégedve. A mono- tóliumok vezérkara — az amerikai tyárosszovétség — újabb „gumibo­tot“ eszkábál össze. Az Egyesült Ál­lmok munkásainak figyelme az Wóbhi hónapok során Butler szená­tor munkásellenes törvény tervezeté- to összpontosult. Ez a törvényterve- tot egyesíti magában az összes ed­digi ilyesfajta törvények legrosszabb óriásait, a legelvetemültebb reak- hó elképzeléseit testesíti meg. A Butler törvénytervezet javasol- k, hogy egészítsék ki a belső biz­tonságról szóló hírhedt McCarran- torvényt és helyezzék a szakszerve- toteket az 1950-ben megalakult Mc- tórran-féle kártevéseket ellenőrző Wial felügyelete alá. Mint isrnere- tos, ez a törvény az ország vala- toánnyi haladó szervezetének nyil- 'tótartásba vételét követelj. Ezenkívül a főügyésznek joga van * hivatalnál panaszt termi bárme- szakszervezet ellen, ' amelyet ’'toleménye szerint" olyan szemé- fek irányítanak, vezetnek, vagy el- tóőriznek, akik a kommunis.a párt, ,48y bármely más kommunista övezet tagjai, vagy valamikor took voltak." vár a szakszervezetekre, ha a Butler törvényjavaslatot jóváhagyják. A szakszervezet' lapok azt írják, hogy a hivatal bármelyik nagy sztrájkot valamelyik „gyanús“ szer­vezetnek nyújtott segítségként fog­hatja fel. A szakszervezettel kötött kollektív szerződés ebben az eset- ban is semmisnek tekinthető és ma­gát a szakszervezetet és funkcioná­riusait törvényen kívül helyezhetik. Itt kell megemlíteni, hogy az Egye­sült Államokban nem volt egyetlen olyan nagy sztrájk sem, amelynek során a kormányhivatalnokok ne próbálták volna meg kijelenteni: ez a sztrájk a kommunista mozgalmat segíti. így tehát a törvényjavaslat a kár­tevéseket ellenőrző hivatal feladatá­vá teszi, hogy ellenőrizze nem kom­munisták vezetik-e a szakszerveze­teket. Ha a törvényt elfogadják, az nagyban fokozza a szakszervezetek elleni kémkedést. Nemcsak az FBI (az amerikai titkosszolgálat), hanem a magán-kémügynökségek és szak- szervezeti ügynökök is bővítik majd a szakszervezetek elleni aknamun­kájukat. Világos tehát, hogy a tör­vényjavaslatot elfogadása esetén a szakszervezetek megsemmisítésére akarják felhasználni. Az újabb munkásellenes tevékeny­ségre jellemző, hogy nem elégszik meg a haladó szakszervezetek ellen alkalmazott megtorló intézkedések­kel, hanem az egész amerikai szer­vezett munkásmozgalom ellen irá­nyul. Hála a nagyarányú támogatásnak Butler egész biztosra veszi javaslata győzelmét. Mikor a szenátus albi­zottsága megkezdte munkáját, But­ler nyíltam eldicsekedett azzal, hogy biztosam számít Herbert Brownell, az igazságügyminiszter segítségére, akit rendkívül aggaszt a .kommu­nista veszély", vagyis ezzel az ürügy gyei akarja kiirtani a szakszerveze­teket. Brownell nyilatkozatot adott a United States News and World Re­, A „Szakszervezeti kutató- és in- rtnációs szolgálat“ szemléje fog- JjWik a kérdéssel, hogy mi tör- tóne akkor, ha a törvényjavaslat Rímében a McCarram törvény ífPján létesített hivatal vizsgálná “ül a szakszervezetek ügyeit és a Vetkezőket írja: .-Az ilyesfajta inkvizíció célja toádenki előtt világos. így köny­ven félre lehet állítani a szak- ^tvezeti mozgalomból azokat a ^szervezeti funkcionáriusokat, “k valamilyen oknál fogva nem üzenek a gyárosoknak... majd a Butler-törvény szerint Vik a nyomozás, aligha lesz olyan ÍJtfcszerveze.i vezető, akit ne íenye- veszély. Vájjon, hol találnak /sn szakszervezeti funkcionáriust, S »valamilyen módom ne segítette annak a több, mint 250 szer­etnek a tevékenységét, amelyet az íj-tógügyrn.lnisa.érium felvett a gya szervezetek jegyzékére, vagy u v®tt volna részt ezeknek a szer­eteknek a munkájában?" e amerikai monopólisták réges- ijjton álmodoznak arról, hogy meg- jtóítsák a kollektív szerződések ^kötését iparági méretekben. A jtotler törvénytervezet az eddig) lakáséi lenes törvényeknél sokkal l^obb mértékben figyelembe vesz; városoknak ezt a törekvését. elgondolás a következő: ha a ^szervezetnek akárcsak egyetlen ^ftője tagja a „gyanúsai jegy- szereplő bármelyik szervezet­be'. vagy ha az erre a jegyzékre bármelyik szakszervezeti ak- Y te >>a legkisebb mértékben elő- (ö'tótte ennek a szervezetnek mun- L*t", úgy ez már elegendő ahhoz, tv megsemmisítsék a kollektiv ^tófldést. ^'Vel pedig az Egyesült Államok- I még a békeharcosok csoportjai ..gyanús" szervezetek közé tar­jak, nem nehéz elképzelni, mi port című folyóiratnak és ebben ki­jelentette: „Úgy vélem, hogy a munkásszak­szervezetekben több a kommunista, mint bárhol egyebütt" A monopóliumok újabb hadjárata a munkásosztály fokozódó ellenállá­sába ütközik. Fitzgerald, a villany- szerelők haladó szakszervezetének vezetője nemrégiben tette közzé 153 amerikai szakszervezethez intézett felhívását az erők egyesítésére, a munkásellenes törvények meghiusí­sí tásáért vívott harcban. Nemrégi­ben tartották kongresszusukat a füg­getlen kohász szakszervezet mun­kásai, s ez a kongresszus bebizonyí­totta, milyen elszántan készek har­colni a Butler-féle törvényjavaslat ellen. John Clark, a szakszervezet el­nöke felhívást intézett a kongresz- szushoz, hogy bélyegezzék meg a tör­vényjavaslatot, mint „náci típusút", amely sérti a demokrácia legelemibb alvett. A bányászok egyesült szak- szervezete és a munkásosztály más szervezetei is a reakciós törvény­javaslat ellen léptek fel. A CIO nemrégiben megtartót» kon­gresszusa határozatában élesen el­ítélte az Eisenhower kormány mun­kásellenes politikáját és a szerve­zett munkásmozgalom megsemmisí­tésére Irányuló új törvényeket. A felháborodás hulláma ragadja magával a , dolgozókat a legutóbbi munkásellenes törvényjavaslatok hí­rére, s ez a felháborodás az osztály- harcok további kiéleződését jelzi. Az 'gyszerű amerikaiak egyre jobban ‘ömörülnek a demokratikus jogai kórt, a békéért vívo.t harcban. Szabolcs-keriüet bányászai csatlakoztak a „200 éves a magyar bányászat“-emléhmnszakboz A szabolcsi bányakerület dolgo zói is csatlakoznak legidősebb test- vérüzemüknek, a pécsbánya telepi András-akna dolgozóinak ver­senyfelhívásához. Erőnk és tudásunk Megfeszítésével kívánjuk támogatni a verseny nemes célkitűzésein. December 12-től 21-ig, az emlékmüsza- kon olyan eredményeket akarunk elérni, hogy decemberben 4160 tonna szén terven felüli termeléssel segíthessük népgazdaságunkat és a kor­mány Programm mielőbbi megvalósulását. István-akna bányászai elhatározták, hogy decemberben túlteljesítik tei vüket és terven felül 1740 tonna szenet termelnek. Béke-akna dol­gozói arra tettek Ígéretet, hogy terven felül 2420 tonna szenet szállíta­nak decemberben az üzemeknek. A szabolcsi kerületben is nagy szükség van a szén minőségének megjavítására. Ezért a szén palatartalmát az eddigihez viszonyítva tíz, a hamutartalmat egy százalékkal csökkentjük. A szabolcsi dolgozók nevében: LANTOS JANOS SZILAS LÁSZLÓ pártbiz. titkára üzemvezető GYANO VINCE t’B-elnök „1953 évi széntermelési tervünket december 19-re befejezzük" — fogadták Petőfi-akna dolgozói M ir± i, Petőfi-akna fizikai és műszaki dolgozói a 200 éves magyar bányászat jubileuma tiszteletére, a száz éves fennáll ásói ünneplő András, akna dolgozóinak versenyfelhívását örömmel tesszük magunlcévá. Közel két emberöltőn keftisztitt kizsákmányoltak minket, pécsvidéki bányászokat. Ezért olthatatlnn gyűlölettel gondolunk azokra, alHk 92 éven keresztül éhbérért dolgoztatták apáinkat és minket. Kétszáz éltes a magyar szénbányászai, de mi ebből csak nyolc évet voltunk a magunk gazdái, — azóta, hogy felszabadított bennünket a Szovjet Hadsereg. Tudjuk, hogy pártunk és kormányunk vezetésével ma magunknak építjük szén hazánkat. Megszépült életünkért és még boldogabb jövőnk­ért indulunk most harcba. Vállaljuk az alábbiakat: t. 1953 évi széttíermelési tervünket december 19.re befejezzüli. Ezen- kívül 9.000 tun Hu szenet xsdu&k terven felül népyazdunúyunknak. 2. Tudjuk, itten frmtos, hogy gyáraink jóminöségii szenet kapjanalt. Ezért megígérjük, hogy szenünk p<dr tartalmát nem engedjük 3 százalék tőié emelkedni, a hamutartalmat áUandóán a megtűri 34 százalék alatt tartjuk. 3. Feltárási tervünket november 27-én befejeztük. Az eiővájási mun­kák további tokozásával biztosítjuk a lejtésre kerülő szénlelepek nö­velését és ezzel együtt az 1954-es tér vév zökkenőmentes beindítását. 4. Becsületes, régi bányászainkat megbízzuk azzal, hogy állandóan neveljenek új dolgozókat, ismertessék meg velük a bányamunka szép■ ségeit, szerettessék meg velük n bányát hogy ezen keresztül biztosíthas­suk c terv állandó túlteljesítéséhez szükséges létszámot. Petőfi akna fizikai és műszaki dolgozói. Komlói munhahöstett A komiói 44 3-as Építőipari Válla­lat eílőgyártó üzemét néhány nappal ezelőtt felkérte a Betonútépítő Vál­lalat, hogy gyártsanak részükre 600 köbméter betont. Az eiőgyártó üzem dolgozói vállalták, hogy tervükön felül a kért betont elkészítik. Vál­lalásuk valóraváltására üzembe kel­lett helyezirvök egy állódobos. 500 literes betonkeverőgépet. melynek dobjában még a nyári üzeméltetés óta nagymennyiségű cementhabarcs maradt lekötve. A gép üzembeállítá­sához feltétlenül szükséges volt az igen magas szilárdságú anyag eltá­volítása. Egy éjjel és egy nappá! megszakítás nélkül két dolgozó vés­te, tisztította a dobot. Komoly ered­ményt azonban nem értek el, ez összmennyiségnek mindössze egy­ötödét távolították el. 9-én, szerdán este Hódik József gépkezelő vállalta, hogy cső törtek reggelre, a műszakkezdés idejére "gyedül üzemképes állapotba hozza a betonkeverőgépet. A vállalás hihe­tetlennek látszott, mivel lógkal-apács csal végzett munka a dobban egy ember számára több órán át váltás nélkül majdnem emberfeletti munkát jelent. Csütörtök reggel hét órára Hódik József gépkezelő teljesítette vállalá­sát. Egész éjjel megszakítás nélkül, vasszorgalomma! dolgozott légkala­pácsával. Két ember helyett végzett mun- -tájavai lehetővé tette, hogy az' éő- .gyártó üzem egyszerre két betonkeve­rőgéppel a beton üzem teljes kihasz­nálásával fennakadás nélkül Lássa e! a Betonútépítő Vállalatot és saját munkahelyüket betonnal Hódiik József áldozatos munkájá­val csütörtöktől kétszeresére növe­kedett az előgyártóüzem termelése. Ezzel tizenkilenc helyett már tizen­harmadikéra teljesítik a Betonútépítő Vállalatnak tett Ígéretüket. Hajnal Lajosáé PÉTERFA MELLET!' OLAJ UTÁN KUTATNAK 17 úrótorony áli a péter fai határban. Ha az ember felfelé néz rajta, kicsit szédül, s úgy érzi, hogy emelkedik, megy egyre csak megy, s egy­szeresek fúrótorony vége lyukat üt az égbe ... És mindez nem a csa­lóka képzelet műve. Egy ilyen hatalmas fú­rótorony, az impozáns gé­pek és fúróberendezések izgalomba hozzák a szem­lélőt. Hiszen ezen a tájon ez az első eset, hogy olaj után kutatnak. — Miért éppen Itt kezd ték meg a próbafúrást? — kérdezzük Farkas Ká­roly fúrómestertől s köz­ben megindulunk körül­nézni. — Erre leg jobban a geo­lógusok tudnának válo- szólni — mondja a zömök keménykötésű fúrómester — de mivel most éppen egy sincs kéznél, én is el­mondhatom. Kutatófúrást csak olyan helyen kez­dünk, ahol az előzetes vizs gálát már mutatott vala­mit. Nemrégen itt is jár­tak geológusok és a vizs­gálatok olyan földszerke- zetet mutattak, hogy itt érdemes próbálkozni. — Mégis legtöbbször mi lyen szerkezetű földben található olaj? — érdek­lődünk tovább. — Amilyen értékes és fontos, természeti kincs az olaj, olyan nehéz meg­szerezni. Általában a lu­kacsig szerk™7“»ű kőzetek ben szoktunk rábukkani, kétezer — kétezerkétszáz méter mélységben, de ez természetesen változó. Már lent állunk a tró­pusi sátraikhoz hasonló ízerszámraktárak előtt, és éppen egy háromievelú fúrófejet vizsgálhatunk. Nehéz is, furcsa is. Ugv néz ki, mintha egy mutató ujjból három, különböző irányba tartó köröm nőtt volna ki. — Vájjon mikor fog ez a földbe vájni? — Ehhez még kell egy kis idő, hiszen most még a szerelés nagyjáná! tar­tunk — magyarázza egy vattauj.iasba bújt hegesz­tő. aztán a védőpajzs mögé bújva újból munká­hoz lát. Szikrázás, sister­gés és vakító kék fény villan. Nem lehet a közel­ben maradni, hát tovább megyünk és nézzük, ho­gyan folyik a szerelés. Micsoda munka ez! Hideg van. Csípős, kö­dös az idő. Mi itt lent is fázunk, elképzelhető, mi­lyen érzés lehet dolgozná, tönt a 46 méteres torony­ban. Az idő bizony ke­mény, de a szerelők erre nem sokat adnak. Teszik amit kell. Dolgoznak be­csülettel, A torony két erkélye már kész. Az egyik a csúcsnál van, a másik a derék táján. A felsőhöz szere’iik be az ember- magasságú koronacsigát, az alsóhoz pedig a kap- cso’ó-V'ácrt ís azt a nagy vasjfésüt, amelynek fogai közé beállítják a fúróru- daikat. A fúró rudak egyébként olyan hatommal hevernek itt, hogy egészen beborít­ják a toronyhoz vezető falúdat. — Hát ez mi? — mu­tatunk egy furcsa alakú szerkezetre. — Ez a kitörésgátló — világosít fel bennünket a fúrómester. Ha fúrás so­rán hirtelen gáz tör elő. ezt a gépet a luk szájá­ra helyezzük és el tud­juk kerülni a szerencsét­lenséget. De menjünk csak to­vább. A fúrótorony alatt van az egész berendezés szive — az emelőmű. Nagysze­rű gépcsoda. Ha -az em­bernek kétségei támadná­nak, hogy vájjon hogy fog a magasba emelkedni ez a rengeteg cső, ezek a rop­pant súlyú csigák — és ennek a kétezer tonna teherbírású gépnek a bel­sejébe néz, mindjárt más lesz a véleménye. Lélegzetelállító gyönyö­rűség arra gondolni, ahogy ez a gép dolgozni fog. Mert fog. Hogy is lesz ez? Farkas Károly Jaicsit felhős homlokkal ott áll a torony alatt az emelő­gép fékezökarja mellett. Szívén gyenge remegések futnak át — az izgalom hullámai. De erőt vesz magán, meglöki homlokán a sip­kája szélét és rálép** pe­dálra. Haj, micsoda muzsika! Feiibúg a gép és a csiga­sor megindul felfelé. Vi­szi magával a ,.rókalyuk"- ban lévő forgatórudat A forgatórúd kapaszko­dik felfelé és a fúrómes­ter szemét le nem veszi róla. — Megélünk! — kiált, aztán odaszól egy jóvágá- su legénynek: — Jóska, jöhet a fúró­fej! Kustán Jóskának nem kell kétszer mondani sem­mit. Ügy esik ezű gyerek és már csavarja is a fúró­fejet. — Jól meghúzza ám! — szól neki a mérnök. Jóska nyakán kifeszül­nek az erek az erőlködés­től, de ezt most nem ve­szi észre senki. Fontos, hogy a fúrófej fent Je­gyen. Na de már ez is meg­van és újból a fúrómester veszi át a szerepet. Egy mozdulat, egy kapcsolás, a gép új lélegzetet vesz ás a fúrófej megindul le­felé. A kemény karmok far­kasszemet néznek a föld­del, de mindig kisebb lesz a távolság, és ... na most! — beleváj a földbe. A felszín alig hallha­tóan megroppan, az em­berek összenéznek és sze­mükben mintha szivük hangja csendülne össze: — Végre elindult 1.,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom