Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ Világ proletárjai egyesüljetek! /•—1————---------------------------------------------------------------------------------------—— A MAI SZAMBÁN: Az ENSZ különleges politikai bizottságának december 4-i és 5-i ülése (2. o.) — Berlioz (2. o.) — A Mongol Népköztársaság (2. o.) — „Mi békét akarunk, de nem­csak akarjuk, harcolunk is crte" (3. o.) — Nem ilyen választ várnak Hosszú Sándor főmérnöktől a Cement - áruipari Vállalat dolgozói (3. o.) — Csak egészséges és szemétmentes burgonyát hozhatnak forgalomba a Zöld­ség- és Gyttmölcsboltok (4. o.) — Tartsuk be a közle­kedési szabályokat! (4. o.) ÄX^MDP B ARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AHA 50 FILLER KEDD, 1953. DECEMBER 8 A BÉKÉÉRT Három évvel ezeflőtt, 1950 decem- sr 8-án, elsőnek a világ összes or- :ágai közül, a Magyar Népköztár- tság törvénybeiktatta a béke védel- iét. Békevédebni törvényünk újabb gyvent adott dolgozd népünk kezé- 5 a békéért folyó hatalmas harca­in. Amikor békevédelmi törvé- yürnket törvény be iktattuk, e(pugy ilnt ma is — élénken éüit még eim- kezetünkben a pincékben eltöltött út álmatlan éjszaka, a lerombolt ídaik, házak, a háború minden bor­ulnia. Ezt a törvényt annak a dol- yió népnek a képviselői hozták, naly nép nem is olyan rég embei slefcti áldozatokat hozott egy ©sz­ilen háború minden borzalmában .z országgyűlés tagjai között ^ o adtak az anyák és az anyák kepvi- áői. azok, akik fiaikat adták, ott sltak a feleségek és ott az apak. tik szeretteiket vesztették e hahó­iban. És ezek a képviselők a far nép nevében kiáltották Hágnak: békét akarunk, a békéért üzdünk, harcolunk! Dobozó né- önk e törvónybeiktatással még m »abban csatlakozott _ i’mas, az emberiség to ^ e„v ábanfoglaló táborhoz, amely ,,e=y özös nyelven, a béke nyelvi be sél: azon a nyelven, fmdyre agy Sztálin tanította meg az: égés ilág békére sóvárgó dolgozóit. Békevédelmi törvényünk m kifejezte dolgozo jepünk karatát Egész «'épünk szívva ilekkel részt vett és ékemozgalom minden m g ttól teán. Népünk _ az első . P ezdve részt kér és részt ernber mozgalomban, amely «3 akar­ÜBLiók hasztalan elpusztítását ^^ » megakadályozni, ame y nemz^e_ ek munkájának gyümölcsét, a™ ad alom hatalmas anyagi áüfe értékeit alkarja megóvnia tisztulástól. Népűnk a , . Főinek tudatában fran­öliot Curie-nek. a vúághiru fran la tudósnak, a bdofBftvei aagasló harcosának a . k0­. Világkongresszusának ta"^cnerT1 ásain mondott szavait. •> . ér_ Kért gyűltünk itt ossm, h<*£ Kér ÄrrÄs ngedjük meg. hogy kltöi*vú«tove‘ K>rú. Mi elfoMitjuk az^ucsov. « emberek mellétől. liberá­:ommunisták és katolikus , isok és szocialisták, ®sW egyek fkaiak, angolok és 'agyunk." Egyek vagyunk, nw hagyar dolgozók is: ”^^an. ak; «n észben, hiszünk a tud ^ y niinden erejét annak szem neg lehessen menten, « ‘ legsúlyosabb be^fégSnének aünk a költőben, tía ényével megvilágítja a , Jünl5 a * kőművesek éjszakáját. Hisz . kertészben, aki magot vet es ^ izünk az anyai szívben, aß életei a. mit jelent életet adm és az «ei 950 november 18-an h -■; . e|_ a még egy hónap s*™‘ ™ tet,ték a «agyar do’gozók magukévá Varsói Békekcneresszus lmét. örvénybe iktatták a b.- igében ezeknek a gomdotatokna érvény «ondotta ki * i 'béke védelméről: tu­töztársaság Országgyúte ern,beri­3atóban. hogy a hatK^d^se;rl.pk for- *ég mérhetetlen széni _ mesJ[1öve- '•ása, felismerve, hofiv a árítás3 fedett háborús W ® ^ te. ^légnézeii meggvőjo'1 _ iffé2 kö­nntet nélkül az egész ember biztosf. !ÖS érdeke és hogy a népeinek ásához szükséges B°­^Özös összefogása, meg k* Hívei II. VLlágk<mSres«zus^ ? felhívását és magáévá ,bo(n<I, húsgádnapítást. hogy « -yyeztetí a Paganda súdyosan veszeiye nemzetek békés együttműködését. Ezért a Magyar Népköztársaság Or­szággyűlése elhatározta, hogy a be- ke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda ter­jesztőire és mindazokra, akik a ne- oek békéjét veszélyeztetik..." Ezek abéke védelméről szótő törvény sza­vai Ezek a szavak világosan bizo­nyítják, hogy a magyar nép helye­sen ismerte fel a Beke Ü ViMigkongresszusánaík felhívását es e fölhívásnak eleget iß tett Mindez azonban még nem minden, sőt egymagában kevés. Ma nem a szavak idejét éljük. És a magyar nép megmutatta azt is, hogy csele­kedeteiben is a béke népe. a beke harcosa. A Magyar Népköztársaság­ban minden talpalatnyi hely a be- keharc színterévé változott. A ma­gyar föld arányló kalászt ringató mezőit traktorok búgása töltötte be és a traktorok kezelői: egy-egy be- keharcos, aki a dúsabb kalászért, a nagyobb termésért szállt csatába a béke érdekében. A békeharc csatá­jának színtere lett a magyar fold kincseket rejtő méhe: bányászaink hősökké, a békeharc harcosaivá vol­taik. De ugyanígy a békeharc kato­nája lett minden dolgozó: a gigászi gépek mellett őrködő munkás, a fe­hér papír fölé hajló költő, aki feke­te be'úivel szíveket gyújt lángra a béke szent ügye érdekében A beke- harc aktív harcosa lett a tudomány munkása éppúgy, ^mt az iskolait végző gyermek. A békéért küzd ha­zánk minden jószándéku embere. És e békeharcnak hatalmas sikerei van­nak: alkotó népünk dicsőségét hir­detik a rombadöntőit hidak helyén felépült karcsú hídóriások, a vil­lanyfény. amely kigyúl a csendes, álmos falusi éjszakában, a gigászi öápóriások, új gyáraink, iskoláink, kultúrotthcnaink, kórházaink es sz új magyar élet minden szívdobba­nása. Három év távlatában ismételten megállapíthatjuk, hogy a béke vé­delmének törvénye „olyan termé­szetesen hajtott ki a mi u.l es igaz törvényeinknek nagy termőföldjén, mint a szabadság jogai, mint a mun ka kötelessége, mint a művelődés jó­dénak biztosítósa. Természetesen il­leszkedik 'többi törvényünk köze. Mert a béke védelmének törvényét S£5nIz a szellem hatja át, mint a SbM törvényünket: az élet védelme. ember védelme, a munka, az »redmény. a kultúra, az egészség a gyermekek védelme - jovonk, fej- 'ődésünk biztosítása." Azon a földön, ahová évszázados elnyomás után a szabadság első ne- oe hozta meg a felszabadulást. a magyar nép új életet teremtett es ,ztaz új életet meg akarja tartani. m az új életet napról-napra még zebbé. még boldogabbá akarja ten­ni, ez4rt nem sajnál semmi áldoza­tot ezért képes minden harcra, min­den küzdelemre. A magyar nép tud­ja hogy ebb«« a küzdelemben nem áji egyedül. Tudja, hogy szerte a vi­lágon békeharcosok ezrei és milliói küzdenek napról-napra vállvetve a békéért, az emberiség szebb és bol­dogabb jövőjéért. És a magyar nép érzi és tudja a RAke Világtanács budapesti ülése felhívásának mély igazságát: „A bé­ke elérhető távolságra van, Rajtunk áll hogy el la érjük." A magyar nép el te akarja érni ezt. Ezért du- börögnek a traktorok a magyar föl­deken, ezért csattog a csákány a Sd mélyében, ezért izzik az acél a kohók tüzében, ezért zúgnak tompa bugásukkal gyáraink gépéi, ezert d<ú üak tudósaink, művészeink, ezett írják kicsiny gyermekeink reszkető kezeikkel első betűiket: Beke. Mi udtok, a békét nem elég kívánni, a Üt ki kell harcolni! Kivesszük részünket a békeharcban es hisszük hogy harcunk győzelmeképpen meg JLa még boldogabbá tesszük az Sto?’az egész emberiség életét! Begyűjtési versenyt indítottak a villányi járás dolgozói Néhány hét választ el az év végétől és a baranyai dolgozó parasztok beadási kötelezet teégüket tojásból nem sokkal több, mint 40 százalékra, baromfiból pedig alig egyharmadóban teljesítették. Messze jár még a tervteljesitéstől a tojás- és baromfibegyüjtésben leg­jobb járás, a villányi is. amely december harmadikén baromfiból 43.6, tojásból pedig 62.2 százalékos ered­ménynél tart. Pedig a járás egyik legjobb községe, Villánykövesd, példát mutatott arra, hogyan lehet a begyűjtés ügyét sikerre vinni. Néhány sertés és pór kiló baromfi ki­vételével már mindenből eleget tettek beadási kötele­zettségüknek. Nem volt itt nehézség a tojással, barom­fival sem, mint más községekben, mert a begyűjtési állandóbizottság tagjai mindjárt az év kezdetén sorra látogatták a község gazdáit. Akinek volt baromfiállo­mánya, azt meggyőzték: keltessen idejében és mór a tavasszal kezdje meg a beadást. Akinek nem volt, azt az Alkotmány tsz segítette ki jól gondozott állományából kotlóssal, tojással. így a baromfi- és tojásbeadás nagy részén már tavasszal túljutottak és ezév őszién nem kel­lett bajlódniok ezzel, jutott idő és erő a többi köteles­ség teljesítésére. Nemcsak ez a példa, más is a begyűjtés meggyor­sítására ösztönzi a villányi járás községeit, termelőcso­portjait. Az itt dolgozóik jól tudják: államunk megtet­te a magáét, most rajtuk a sor. Hiszen nagy szó hogy ennek a határmenti kis járásnak minden falu­jában szól már a telefon, két újabb helyen — Pócsán, és Virágoson is, — bekötőút könnyíti meg a közle­kedést, csaknem minden községben működik idényböl­csőde, a tíz új kuitúrház melletjí hat állandó és tizen­hat körzeti mozi biztosítja a szórakozást, a villányi tanulóifjúság számára pedig új, emeletes, általános is­kola épül. Sokat jelent a villányi járás lakóinak a begyűjtési kötelezettség csökkentése is. Terményből mintegy négyezer mázsa, hízottsertésből 59 mázsa, vágómarhá­ból pedig 39 mázsa marad meg számukra saját fogyasz tásra, vagy szabadpiaci értékesítésre a kedvezmény nyomán. Mindez új tettekre, nagyobb helytállásra sarkalja őket. Elhatározták: az év hátralévő időszakára tojás- és baromfi begyűjtési versenyt indítanak. Vállalták, hogy december 21-re tojásból és baromfiból elérik a száz százalékot. Ennek biztosítéka az a sok kacsa és liba. amelyet az­óta hízóba állítottak a . villányi járás . gs.ben hogy az ígéretnek megfelelően hízott baromfival telje­sítsék hátralékos kötelezettségüket. Sz. ü. Eredményes zárszámadás a termelőszövetkezetekben Bármerre járunk a megyében, mindenütt a zár­számadásról hallunk. Mennyi termett, mennyi jut? Ez a kérdés foglalkoztatja a falvak dolgozóit. Nemcsak a termelőszövetkezetek tagjai, hanem az egész köz­ség várja, hogy megtörténjen egy-egy zárszámadás. — Kiváncsiak az eredményekre, s arra, hogy egy-egy tag mennyit kapott egészévi munkájáért Az előlegosztás­ról sokat hallottak már, de ez csak olyan félhivatalos eredmény volt. A zárszámadás a valóság, a zárszám­adás az több olyan tagot gondolkodóba ejt, áld elha­tározta, hogy kilép. így volt ez Magyarmecskén is. — Itt négy család kérte visszavételét. A csőért ebből a zárszámadási taggyűlésen kettőt vissza is vett. Az egyik Vas Sándomé volt, aki elmondta, hogy nem hitt az eredményekben. A másik Bohár Ernő, őszintén megmondta, hogy félrevezették, ö eddig is becsületesen dolgozott, — számíthatnak rá. A csoport Vas Sándor- nét és Bohár Ernőt visszavette.. Két tagot azonban nem vettek vissza, mert az elmúlt év folyamán hanya­gul dolgoztak. Gyöngyösmelléken ts megtörtént a zárszámadás. Eddig munkaegységen­ként 7 forint huszonnégy fillért osztottak. Most a zár­számadás azt mutatja, hogy még egy forint jut mun­kaegységenként. A gyöngyösmellékiek egy munkaegy­ségre 3.40 kilogramm búzát, 1.57 kiló árpát, 1.50 kiló burgonyát. 12 dkg cukrot és 8 forint 14 fillért oszta­nak. Ezek a felsorolt számok azt jelentik, hogy Balogh Endréné, aki 350 munkaegységet teljesített ebben az évben 12 mázsa búzát, 5 mázsa árpát, 10 mázsa szé­nát, 5 mázsa kukoricát, 44 kiló cukrot és 2849 forint készpénzt kapott. Ha beleszámoljuk azt is, hogy Ba­logh Endréné háztáji földje 4 ezer forintot jövedelme­zett, akkor a Balogh család jövedelme ebben az év­ben 13 ezer forint körül mozog. Bakonyi Dánielek sem panaszkodnak, ök 580 munkaegységre 20 mázsa búzát. 9 mázsa árpát. 16 mázsa szénát, több mázsa burgonyát. 73 kiló cukrot és 4711 forint készpénzt kaptak. A kisharsányi Béke termelőszövetkezetiben búzából 2.5 kilogramm, kuko­ricából egy kilogramm, répából egy kilogramm, pálin­káiból 0.5 deci. kölesből 40 deka jutott s ezen felül még 8 forintot kapott minden tag munkaegységenként. Ipacsfán az Uj Élet termelőszövetkezet tagjai közül ifj. Osváth János családjával együtt 841 munkaegysé­get teljesített és 41 mázsa búzát, 4 mázsa rozsot. 8 és fél mázsa árpát, nyolc és fél mázsa kukoricát, 13 má­zsa burgonyát és 6560 forint készpénzt kapott. A megemlített néhány adat azt bizonyítja, hogy azokban a termelőcsoportokban, ahol becsülettel dol­goztak, bőségesen jut osztalék a tagoknak. Nem hiába dolgoztak. A jó termés, a becsületes munka eredmé­nye. Uj kapcsolőátlomás létesül Pécsett A villamos hirtelen las. síluHi kezdett és megállt. A vés ‘tu dühösen leyyin- leA, amikor egy szemüve. ges fiatalasszony megkér­dezte: „Üzemzavar?“ — Az — adta meg a fe­leletei egy vöröshajú fia­talember a vezető helyett is, rögtön mesélni kezdett. — A napokban éppen mű­szakon voltam. Egy szer- vsak leállt, az esztergapad. Sürgős munkadarabon dói goztam és nem készült el időre, mert két órán ke­resztül nem volt áram. — Este is sokszor elal­szik a villany — vágott közbe a jobboldalon ülő zöldkabátos nő és a met. létté ülőnek magyarázta tovább az esetet. — Képzelje, bekapcsol­tam a rádiót. A uszív kül. dit'* akartam meghallgatni. — No és? ... — Nem volt áram — vetette oda dühösen a eöld kabáos. * Ez a kis történd jutott eszembe, amikor beléptem az Srkel.utCa végén lévő épületbe. Ünnepélyes csend fogadott. Első benyo másra úgy tűnt, hogy itt nem dolgozik senki. Egy­két lépési előre, azlan ugyanennyit balra tettem és máris megérkeztem a kapcsolók, kábelek és szi. getelők birodalmába. Mint óriáskígyók teker­gőznek u hál centiméter átmérőjű kábelek. Az egyik kis fiukéból kopácsolds hallatszik. Itt dolgozik Kerslty Antal szerető. Szí­vesen beszél munkájáról, de keze beszéd közben is ügyesen dolgozik. — Ennek az új kapcsoló állomásnak nagy jelentő­sége win a város nyugati részének zavartalan áram­ellátásában, többek közölt a tortyoyói vízátemelő hi­bamentes működtetésében is, — Ide 15 ezer volt sza­lad be — mutat a terein hátsó részében egy kis fül­kére. — Onnét diába a vas­ajtós cellába kerül és ami­kor az áram a 12 cellából álló 10 kilovoltos részbe jut, már csak három ezer voltos. Szőkehajú, középtermetű 25—30 év körüli férfi Ko­vács Géza, a szerelőbrigád vezető}*. Szeme kutatva siklik végig a termeken, ahol hibát talál, tanácsok, kai látja el a szerelőket. Nehezen ered meg a nyel­ve, egész lényéből kitűnik, hogy nem a szó. hanem a telt embere. — Hát dolgozunk, — hited) meg <j beszéli,* tést. sislünk, hogy minél előbb tehermentest leni tudjuk a L ég szeszgyár .utcai Kap­csolóállomást. — Ez azt jelenti, — szól közbe ifj. Megyeri János művezető, — hogy Pécs nyugati részének áramellá­tása nem a Légszeszgyár- utcai állomásra hárul, ha­nem erre, — Természeteim csak. akkor, ha teljesen kész lesz — resti hozzá Ko­vács elv társ. A tehermentesítés már december 15-én nagymér­tékben megtörténik. Akkor két cellát is helyeznek áram alá. Eredetileg de­cember 31 volt. a határ, idő. <Sa Kersity elrtárs vállalta, hogy 31-e helyett 15.re elvégzi a szerelvé­nyezési munkákat. — December 2.án én is tettem felajánlást — foly­tatja Kovács elvtárs, — vállaltam, hogy december 15-re elvégzem 8 kábele. \ / zési munkálatokatymert így rövidebb időn belii oldódik meg az ára-n.sltó tás problémája. Vállalták — teljesítik is Erre döntő bizonyíték az hogy a muH hónapban « « nyolc tagból álló brigáa 152 százalékot teljesíteti. Savanya Sándor kezébe* felszísszen a hegesztőpisz­toly és a liláskék fény élésen megvilágítja a sze. reléket. Török Verona transzformátor-szerelő ke. zében még fürgébben mo­zog a reszelő. Az egykor cselédlány büszke orra hogy mint szakmunkás ve. hét részt abban a harcban amely dolgozóinknak egyik szinte, mindennapot bosszúsága, az áramsziinc, ellem irányul. * • Hazafelé sietek a nap­sütötte utcán. Villamos ro­bog el mellettem és eszem, be juttatja a vesefő bősz• szus arcát. Elmosolyodon — Már nem sokáig keit bosszankodnia, ismét meg­szüntetünk iegy gondot, egy kellemetlenséget az i és sokezer dolgozó életé bői. Sár .J,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom