Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-06 / 286. szám
6 1953. nECFMBKR 6 JN A P L ,Q GÁDOR EMIL ÉS KELLE SÁNDOR KÉPKIÁLLÍTÁSA jyi a nyílik meg két pedagogue iri . festőművészünknek, Gádor Vműnek és- Kelle Sándornak agyüjte.. t’.ényvs kiállítása a Néprajzi Múzeum Rdkpcsi.u'i kiállítóhely iségében Mindketten választékos, jó anyagot hoztak,- az utolsó év termését. Váló. gatott együttes nl&.j,\?s'ményrkbő’ akvarellckÖöl. grafikai müvekből, c! s-’m fért a szűk kis teremben mindaz, amit alkotókedvük egy esztendő alatt létrehozott. Tárgy választás szempont iából sole_ oldalú és érdekes a kiállítás. Bár a tájképek dominálnak, eleven, karakteres arcképek, hangulatos csendéltek és kisebb kompozíciók szintén szóhoz jutnak n színes együttesben. Megnyl. lalkozik a pedagógus-frs ő élményei, lága: iskolába induló kisleányok, elmélyült foglalkozó ’■ah elmerült fit. vv’órzobások, majd nyári emlékek, aratásban serénykedő dolgozók, ha. iiloni és soproni tájélmények... Szóval mindaz, ami élménnyé vált. a mű- r*»s szemében. Mindkét tes'ö reális, józan tgrmészetlútása, miamin1 a he. csili épg r>?eslpvsé'/beli készség, amely. l<rel i r •ondast ir alájuk a i kifejezésre juttatják, a mi számunkra is szívesen látott -vizuális élményt jelen*. ■ ■Az új színekben megnyilatkozás igénye, -a hangsúlyozóit kolorizmus az' a formai elem, ami as: egyébként különböző kót niüvészegyéniséget kő- z&thozév Ogymáx'ioz. Töved áll tőlünk minden formai átköllés, s'ilizdló, dekoratív szándék. Viszont a leg. igénytelenebb téma is megkapd .líjg. serőséggel jelen ők meg a. paletta juha róV áradó színgazdagságban*. Véld ózza ezt Kelle Sándornak .az n képe. aófe. Igen egy talar ozás. elült- áldó belvárosi u casarkot mutat az .állvány váz. rideg kátözalávgl. 'Esztétikailag" 'iáktól lázatían szem számúra maga d jelen-, ség semmilmoiidó, nincs benne fant (íz »irt. A kolorisla festő azonban mintha csak színes fénybe mártotta,, voltig. pesetjf, derengő ragyogást csillant, fel a sivár feliig len és mindjárt ér. Hekessé, hangulalossä. válik, a képe. A hangulati elemnek ez a kiváltása a szürke valósághoz adelt többlét révén, ez a festő .igazi hivatása. Több ízben jártam Sopronban és mindig szívesen gondolok vissza a. zegzugos kis utcáké romiértog kűpvaf- iafi sajátos ódon bájára. Most, étidkor Gádor Emil akv.ar ellj ein g, szürke, kopottas építmények mesevilág szí. pejben felfrissültén jelennek meg, az élmény gazdagabbá . italt, .'az enVékek megszépültek. — Amikor V,eile Sándor a Bajnok-utra-új -avruh'tk.-fiut. tatja meg,' akkor at egifra xzéanplfy fof-y, on változó ' városképünk élíy'Aj nyáré hívja fel a figyelmet. Finom vídörkultúrn nyilvánul meg Gádor Emil konyhai csendéletén, -a tény- és árnyhatások gondosan mér legelt rgységbcfoglidásáml, . Másik, csendélete haladó történelmi hagyományainkat . jdézi, szabadságharcos endéls 'két csoportosított hangulatos' képpé, összehangolt színeivel, nyugodt képhatásával kellemes látvány, — Jó emlékezetünkben marad Szántó Ká. rolunnk, a Pedagógiai Főiskola igaz. gutáiénak őszinte és komoly portréja, amvly arról tanúskodik, honfi Gádornak ezen a téren is van érdemleges mondaná'alója. KaraJ‘'-erkítása, -for-, makezelése egyaránt nívós. 'fialta Kámfor líraibb jennéntség kr*. Apjuk közül,' olyan a piklúrúja, mint a cselló zengése, mélnrehangőli, férfin-, Tónusai tömör foltokban rendi— ző'dimk egységben, majd lágyan <>m- árnak egymásba, de formabontó szán. dákok nélkül: A részleteké‘ általábul a. tőp'zghtPásnal; rdndeli óid. Ko'óriy-_ n-usában vem egyszer drámai fesZiV'- ség vuilvúnnl rmg, pzzH sajátos atmoszférát ad képeinek. Vedins részletezés,tőf mentesen, ke, vés de hatásgs eszközzel jeleni!} meg lájkémV. Bravúrosan megfestett ha. bi'on' efité'-e.jellemző példa erre. Aratás! kt-y in ejtupa mozgás, csupa fénye ér«ir/\- ynil.atkorik meg, — y- fény. kajásed: fósgirják a vonalraizo-t. files megfigyelés,, ügyes technikával p&ro. <j sytlan. ' ffént nagytó érető kiállítás, d- *zn- ‘rffíitf km-ptei köz/St1 is sok becsületes niüvészi törekvés fia kifejezésre. /)■’- -snObcr hó végén- ZáriF. addig réfná1 lük, hogy sok. Játttgatónak siórezihek <i l;'ijflk'ófl''ké.pgl; igaz 'öröméi. ■ Acn.-i.rz ímve ' > Tilt■ művészeti szakps-zlály ■ Levelezőink írják: Ami hátráltatja r|'1 »rácsaink egyik feladata, hogy gondoskodk»- * nak a dolgozók kulturális fejlődéséről, neveléséről. Azokon a helyeken, ahol a tanácselnökök szívügyüknek tartják a község kulturális é’etét mBeadnak minden támogatást a kulturális rendezvényekhez, ott szép eredményekről számolhatunk be. Kékesden, Mecseknádasdon és Erdősmerskén állandóan csinosítják a kuHúrottliont. olyan berendezésekről gondoskodtak, hogy dolgozó parasztjaink jól érzik, ott magukat, otthonossá varázsolták a helyiségeket. Pereked község az elmúlt héten kapott egy ötvenezer forintos költséggel épített új kultúrotthont. Az avatási ünnepségen jókedv, öröm fejezte ki a dolgozók megelégedését, hogy egy új művelődési, szórakozási lehetőséghez jutottak. , Több helyen azonban a tanácsok nem lesznek elegét kötelességüknek és a kultúrtermek üresen táton- ganak. Ez a helyzet Nagypallon, Zengővárkonyban és Eilenden. Nem kapnak itt segítséget a népművelési Ügyvezetők, magukra vannak teljesen hagyatva. Nem érez senki felelősséget a kultúrházak rendbentartásáért. de még a károkozókat sem- vonják felelősségre. Sürgősen változtatni kell ezen, fel kell számolni a népművelési munka eredményességét gátló nehézségeket, a falu kuUúrigcnye cs tudásszomja is ezt követeli. KA LM AN IMRE járási népm. előadó, Pécsvárad. a kuSturmunkát özségünkpen megvan a -lehetőség arra, hogy - —“ dolgozóink művelődjenek, szórakozzanak. Kibővítet);, könyvtárunk vari, amelyhez igen nagy segítséget adott a siki.ósi körzeti könyvtár. Azonban hiba van az iskolánál községünkben, mert annak ellenére, hogy' pártunk és. kormányunk biztosította a tüzelőellátásra kiutalt összeget, mégis fű-tetten tantermekben kénytelenek tanulni a gyerekek, mivel az illetékesek, nem gondoskodnak, a iüze'őel’ótásról. Hiba még az is, hogy' az iskolának- nincs kútja, de kerítés is kellene, mert a naponta arra járó állatok szennyezik az iskola környéket. Kovács elvtársi, az iskola orvosa ezt az állapotot egészségügy! szempontból többször kifogásolta,-de még a mai napig sem- történt intézkedés. Kovács elvtárs azt is javasolta, hogy a.-régi. iskolában taní-.sanak, amely kihasználatlanul' 'áll; 'tXgyánis az a helyzet, ahol a gyerekek most 'tanulnak, sötét a tanterem és ezenkívül nedves, is. Helyes volna, ha az illetékesek intézkednének végre a páprádi ‘ iskola ügyében. A hibák kijavítására megvan a lehetőség, pár.unk és kormányunk ezt is biztosította, csak többet kell törődni Páprádon a dolgozók panaszaival.-'Nem az asztalfiókban kell tartam a tüzelőanyagra kiutalt pénzösszege;. Sors Konrádné nevelő A PÉCSI EGYETEMI KÖNYVTÁR tfA bea----A n vniszicrlanács 1952 májusában határozatot hozort a könyvtárak fejlesztéséről. A: határozat kimondja,. hogy „az egyetemi könyvtárak az egyetemi szükséglelek ellátása mellett nyilvános könyvtári tevékenységet iS végezzenek, nyújtsanak rerujszeros bibliiográtiai és módszeres segítséget a tömegkönyvtárak ré- sz*«?’ Pécsnek igen régi kapcsolatai vannak a könyvvel. Klsö püspöke, Boni- perlus Hilduin nevű papját (1009— 1042) elküldi Char.resbe, Fulbertus- hoz és Prise Uwrus Grammatikáját kéri tőle. Nagyjelentőségű történeti cény, hogy Pccsét-t íródott az első magyar, látinnye-vü könyv, -• Mór, Pécs magyar származású püspöke 1000 körűt it''. írta Szent András- és Zoerard legendáját. A magyar krónikák.- ősét, a j;,Gesta veterát" I. László idejében (1077—-1095) ugyancsak Pécsett írták. Cala-nus Juven- eus Coelips Dalmata 1200 táján írta' „H.'s.&rla de At-hi!a Hunorum rege" című Attiláról szóló könyvét, Alsáni. Bálint .olasz egyetemeken nevelkedett európai nevű humrnista Pécsett írta „Translatio" című munkáját. :— 1367-ben nlapít’áh az első ,egyetema>t Pécsett. — Az Anjouk és Hunyadiak idejében virágzásnak ipául a- szellemi é’et Pécs városá- -bari és. fejlődik a könyvkuitusz is. Hantó Györgv prépost 300-nál több könyvet gyűjtött össze cs könyvtárát egyes érdeklődők elő.t megnyitotta. Jgnus Pannonius híres köryvbarát volt, aki számos könyvet hozott olasz útjairól haza Pécsre. Pécs városához sok könyvlörléneti és könyvtári emlék fűződik. A török uralom alatt számos török könyvel írtak Pécsett Gházi Girat kán a „Kávé és a bor vetélkedése“ c. híres tanköiíe- .•mnyét Péefctt írta. A Pécsi Egyetemi Könyvtárat Klimó ’ György püspök alapítót a 1774-ben. Tulajdonképpen ez az első, magyar nyilvános könyvtár. ,\ könyvtárat a püspöki palotában állította fel. A könyvállomány törzsét a jeles egykorú könyv-gyűjtőtől. Dohai Székely Sámueltől ve-.t könyvanyag alkotta, amelyet elődjének. Herényi Zsigmondnak hagyatékávar Cg-észítétt ki. Igen sok könyvet szerzett külföldi-'f. Bécsbeh és Kómában Voltak megbízottjai. Gyűjteménye mintegy kötetre rúgott. A püsp tk' pa' .iában lévő könvv- iérhe'yiség már Klimó életében szűknek bizonyult és ezért egy toronyi- "zsKi s-zárnyépüle.et építtetett és abban helyezte el a könyveket, A könyvtár innen került jelenlegi he1953 december 7-éíj van Pietro Mascagni, a világhíres olasz zene- ; szerzőnek kilencvenéves születési évfordulója. Kevés zeneszerző van, akinek neve, sikere egyetlen műhöz kapcsolódik. Mascagni a Parasztbecsület c. operájával megírta élete egyetlen világsikerét. Pietro Mascagni Livor- nóban született. Édesapja itt szerény pékmester volt és minden módon arra törekedett, hogy, fia folytassa az ő mesterségét. De az ifjú, aki 16 éves korában már-szimfóniát írt, egy jótevője támogatásával bekeridhetett a milánói konzervatóriumba. Úgy látszik azonban, hogy a rendszeres, kemény tanulás nem volt túlságosan kedvére, ezért egy év múlva már egy vándor színtársulatnál találjuk. mint karmestert. Huszonötéves korában végre Cerign-olA- ban telepedett le és itt zeneitanításból élt; emellett a szerény kis városi zenekar karmesteri tisztét is ellátta. — Egész természetes, hogy nem lehetett meg elégedve sorsával; leveleiben állandóan panaszkodik sanyarú hely zate fölött. Sonzogno, a híres milánói' kiadó 1889-ben pályadíjat tűzött ki olyan eevfelvonásos ooerára. mely szerzőjének első színpadi műve. A pályázat célja az volt, hogy az egyre inkább Wagner nvomdokain haladó olasz zenét ismét visz- szavezesse az olasz nép igényeihez alkalmazkodó nemzeti talajra. Mascagni figyelmét megragadta a felhívás és miután alkalmas szöveget kapott Verga híres Parasztbecsület c. egy- felvonásos drámájának opera szöveggé való jó átdolgozásában, sürgősen hozzálátott a munkához. Alig két hónap alánt elkészült a mű és szerzője benyuitotta a pályázatra. Hosszú JUaLeacjiti ideig kellett várnia a döntésre. Közben Mascagni egykori milánói tanulótársához, G. Puccinihez fordult és. kérte, hogy' befolyása-* val tegye lehetővé azt, hogv bekerülhessen a •' milánói zenekarba, minit nagybőgős. De Puccini még ezt sem tudta elérni. Már- már kétségbeesett a fiatal komponista, mikor tudomására jutott végre a döntés: 73 beérkezet; mű közül a Parasztbecsület, nyerte meg az első díjat. Néhány hónap múlva. 1890-ben bemutatták az operát. Hatalmas, régen tapasztalt siker volt. Már a bevezeíősben felhangzó Turiddu szerenádot szűnni nem akaró tapsorkán fogadta; az elragadtatás mindvégig fokozódott: a mű sikere biztosítva volt. Szemtanuk leírása szerint több, mint öt percig nem engedtek is a színpadról a szerényen hajlongó zeneszerzőt. Az ismeretien kis olasz karmester egy csapásra világhírnévre tett szert. A római siker után alig egy esztendő alatt a világ majdnem minden nagyobb operaszínpadán folytatta diadalmas útját a Parasztbecsület. Az opera a század végén még Olaszországban is egészen Wagner a valóságtól elvonatkoztatott szimbolizmusának hatása alatt állt. Ez ellen az ősz Verdi is felemelte több szőr tiltakozó szavát. A wagneri hang pátosza után újnak, üdének hatott a színpadon az olasz paraszt hangja. A Parasztbecsület cselekménye szicíliai parasztok között lejátszódó szerelmi tragédia. Különösen Dél- Olaszországban gyakran történnek az életben hasonló megrendítő, véres kimenetelű szerelmi párbajok. Sikerét behízelgően őszin te lírájának, mélyen a népiségben gyökeremrnumnr mmmum nwsHMn ző daliamai nak és lélegzetelállító drámai megjelenítő erejének köszönheti. A Paraszt- becsület történeti lentősége éppen abban van, hogy az olasz muzsika a színpadon néni környezetbe ke- , rül. . A hatalmas világsiker .új iskolát teremtet- amelyet „verismo'-na^ az igazság, az élet hűség irányának neveznek. Az utánzók azonban nem a Paraszd** csület haladó elemen követték, hanem müveik V., cselekményeinek központjává, a nvem zabo’átlan ösztönéi«** tették,' amely véres kimenetelű szerelmi W?' gédiákban csúcsosodj* ki. A 19. század gén cs a 20. százan ekjén'százával tc-rert nek a színpadot vértt" borító, borzalmas rty lekmén/ű operák. Pedig a Harasztbecsu^ drámai csúcspont nem is Turiddu m& ülésekor emelkedik legmagasabbra, hanef1 Santuzza fománcán* szívettépő ' panaszába?“ A verizmu^ rcakci^ irányának hatalmas * borából csak az a B} hány mű élte túl to pusztulást, melyek emberi értékek bőm zói és meleg bráJb kai, a drámai össz«u közés tisztult i. hatá«k val a mai emberbe2 szóinak. ■rát Mascagni több ope is írt, köztük. zeneU** igen értékesedet' (Fritz barátunk, ***? de a ParasztbecfcüWf1 sem értékben, kerben nem tudta t0 bé megközelíteni. ^0 látszik, hogy őszt®11 ^ sen talált rá arr8;,„ útra, melyen vadé vábbhal adáshoz volt többé ereje, tudta többé kiakn^ a Parasztbecsület mF nak haladó lehe^m gett. A Parasztba^ let c. operája az emberiség örök tékei között fog'3' yet. Horváth KW1' lyére. Ezt az épületet Szepessy lg- I nác építtette 1830—31. évben job- | bágymunkával, 40 ezer forint költséggel. Klasszicista s.ílusban Piatsek József pécsi építész tervei szerint. Az épület első emeletén három gyönyörű termet találunk. E három terem légi könyveket, könyvritkaságokat tartalmaz. Berendezésük Mária Terézia koráiban készült finom tölgyfából, művészi rokokó stílusban. A könyvállványokat orom- faragványok és a régi tudományosság és irodalom nagynevű alakjainak mellszobrai díszítik. A szobroknak egy részét Bartalits Mihály, híres pécsi szobrász fara.Un. E hárem terem, ez „arany", a „fehér v. hártya“ szoba könyveinek egyöntetű bőr, illetőleg fehér pergamen kötése szemet gyönyörködtető látvány. Az „arany" szoba könyveinek díszítésére. a szép barna börkötese-k arány nyomására a hagyomány «ze- rlnt 21 kiló könyvkötő aranyat használtak fel. E könyvek egv része esv- bázi jellegű, de az egykorú filozófiai és szépirodalmi anyag is meg- ta'á’hci.ó. továbbá szótárak, enúklo- nédiák, nyelvtanok. Az „arany"- és a „'ebért*-'erem könyvanyaga Klimó püspöknek a korkérdések iránti fogékonyságát tanúsítják. A Iv'imó utáni gyűjtés azon ban elveszti kapcsolatát az eleven élettel, befelé fordul és teljesen kizárjak a haladó szellemet és a könyvtár nyilvános volta gyakorlatilag megszűnik. Az 1800-a.s évek elején elkészítették a könyvtár katalógusait. Az , arany" szobát díszíti egy földes egy éggömb. XVIII, sz. elejéről valók. A középső szoba tárlóiban láthatok az 1848—49. szabadságharc könyvtárunkban meglénVí emlékei. A többi tárlók a könyv történeti fejlődését mutatják be, az ősnyomtatványtól kezdve. Külön tárlók a könyv tár ritkaságait, kódexeit, kéziratait • rtJiT mutatják be. Külön figyelmet melnrk a török emlékek, Koránw iratok, továbbá a budai és újvári basák magyarnyelvű A Horthv-korszak alatt a 'c0 . tár nem sokat fejlődött. Jj A {«’szabadulás a könyvtár ^ tőben is új fejezetet jelentett-.^; hány szemléltető adat pontos ad arról, hogy a köny\'tár, —- 3„(/ még messze van ugjran attól ^ téljesen meg tudjon felelni A-j# oélikitúzéseinek — a biztató f« útján indult el. 1938-ban a kózo+t olvasók száma 492, aziév első 10 hónapja alatt tg- 2646. Jellemző a kölcsönvett ►jj! tek száma is. 1938-ba.n 8423, első tíz hónapjában 31 ezer kölcsönöztünk. A könyv- és *jj' l irat beszerzésre biztosított öss^ú Horthy korszak alatt nagy®®g^r csíny és bizonytalan volt- 1^í- szempen népi demokrácián'^ b&n évi 60 ezer forintot és i -A- évi 1,23 ezer forintot adott e ^ f Lenin azt mondotta: „Tegy’^y tudást, a tudományt mindennap ypf tünk' alkotórészévé." Fejlőd®* gyors-.-üteme megköveteli, hogy ‘ ^ domán.vos könyvtárak ne csak zeális ériékeket gyűjtő és r®. ^ in ézmények legyenek, amelyek egy szűk kör számára ho/záíér®^» hanem; tárják ki kapuikat a előtt és a könyvek adta lehet®' (jr és ludast nyissák meg mind«n (f nul.nl akaró előtt. A múzeál's ékeic megóvása mellett olya®. A&- vekkel -kell ellátni dolgoZ®-júfl amelyek az őket érdeklő dog- A 'rnak. Á Pécsi Egyetemi feladata, sokoldalú; kapui ^ árva vágják az érdeklődőkét t /«»ókat. ' Scher Tibor az_ Egyetemi Könyv**1’ Á igazgatója. _
