Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

4 NAPLÓ 1953. DECEMBER • Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN? Öltözködjünk egyszerűen — csinosan NEMET FILMHETET RENDEZNEK PÉCSETT DECEMBER 10—16-IG Tsmerd meg az új német filmművészetet, a béke harcosát!" —jel- szóval december 10—16-ig Pécsett másodszor rendeznek német filmhetet. A Német Filmhét megrendezése azt a célt szolgálja, hogy megismertesse a baráti Német Demokratikus Köztársaság népének mun­káját. harcát az egységes Demokratikus Németország megteremtéséért és leleplezze azt az imperialista politikát, amely a német egység meg­akadályozásával akarja kirobbantani az új világháborút. Különös jelentő­séget ad a Német Filmhét megrendezésének az. hogy a német kérdés megoldása változatlanul a nemzetközi külpolitikai érdeklődés közép­pontjában áll. A Német Filmhetet december 10-én este fél 7 órakor a Park-mozi­ban díszelőadással nyitják meg. amelyen felcsendül majd a magyar és a német himnusz, elhangzik az ünnepi beszéd, majd szavalat következik, amely ulán bemutatják az „Utolsó padban" című német filmet. Ezt de­cember 13-ig játszák. majd december 14-én a ..Kék kardok", december 15-én a „Tarkakockás", december 16-án pedig a „Hív a tenger" című német filmeket mutatják be a Park-moziban. Nemcsak Pécsett, hanem vidéken is megrendezik a Német Filmhetet. Mohárss7igeten és O'aszón 10—13-ig, Ivándárdán és Pellérden 12—13-ig, Szentlászlón és Palkonyán 9—13-ig, Szebényben, Nagynyárádon, Kölke- den, Harkányban, Királyegyházán. Idamajorban és Dunaszekcső-szige- (en 12—13-ig. Máriagyűdön 14—20-ig, Ligeten 16—17-ig, Fazekasbodán 7—13-ig, Za'átán 12—17-ig, Komlón pedig az Anna-aknán 14-én mutat­nak be német filmeket. VASARNAP MEGNYÍLIK AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ JATEKKIALLITASA December 6-án. vasárnap délelőtt a Pécsi Állami Áruház Széchenyi- tér )5. szám alatt lévő kultúrtermében (a Mecsek-cukrászda mellett) megnyílik az Állami Áruház gyermekjáték-kiállítása. Ennek keretében bemutatják a legszebb gyermekjátékokat. Érdekessége a kiállításnak a színpad, amelyen egy baba zongorázik, négy baba pedig zenére táncol. JÁRÁSI BEKF.TALALKOZOT I TARTANAK MA SZIGETVAROTT ES SIKLÓSON > Baranya megyében december 6-án, vasárnap délelőtt két helyen tarta­nak járási béke-találkozót: Szigetvá- rott és Siklóson. Szigetvárott reggel 9 órakor a járási kultúrházban dr. Gál Gyula egyetemi tanársegéd és Dimitriado Thina görög békcharcós ismertetik a béke-mozgalom eredmé­nyeit és tájékoztatást adnak a nem­zetközi külpolitikai helyzetről. Siklóson délelőtt 10 órakor a járás1 kultúrházban tartják meg a járási béke-találkozót. Az előadó dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudománvos Intézet igazgatója, Pécs városi béke- bizottság elnöke és Kim Zun Hjáb koreai tanító lesz. Sellyén december 13-án, vasárnap délelőtt 9 órakor ugyancsak a járási kultúrházban tartják meg a járási béke-találkozót, amelyen Rónai Béla főiskolai adjunktus részletesen be­számol a nemzetközi külpolitikai helyzetről és ennek keretében a bé­ke-mozgalom sikereiről. Mindhárom béketalálkozóra lelkesen készülnek a baranyai békeharcosok. I HOZZÁSZÓLÁS AZ UDVARIAS­SÁGI MOZGALOMHOZ Örömmel csatlakozunk a Bártfa- itcai iskola udvariassági mozgalmá­hoz. Bizony ezen a téren sok ten­nivalónk akad. Én úgy gondolom a legcélravezetőbbnek az udvarias- sági mozgalom megszervezését, hogy a szülők a család körében fogiáik gye­rekeiket szigorúbban, ha látják, hogy viselkedésük és magatartásuk nem szocialista emberhez méltó. Ezzel a pedagógusok válláról is nagy ter­het veszünk le. Volna még egy igen célravezető eszköz, az. hogy a szülők mutassanak jó példát gyermekeik­nek. A szülői munkaközösség tágján úgy is segíthetnek ebben a mozga­lomban, ha az utcán, vagy közleke­dési eszközökön fegyelmezetlenül vi­selkedő tanulókat találnak, próbálják azokat először szép szóval a rendre figyelmeztetni, vagy ha ez nem hasz­nál, kérdezzék meg az iskolájukat, nevüket és az iskola figyelmét hív­ják fel ezekre a rendbontókra. Falragaszok helyett gyermekeink öntudatába véssük a „légy udvarias" jelszót, mert azt eső nem mossa el, szél le nem tépi és örökké ott marad a fogékony fiatal lelkekben. Dr. Szabó Endréné a Leöwey gimnázium ' kul'túrfelelőse. HANGLEMEZBOLT, BŐRDÍSZMŰ ES NÉPVISELETI BOLT NYÍLIK MEG PÉCSETT DECEMBERBEN December közepén a Kossuth La­tos utcában, a volt Textilnagykeres- kedelmi Vállalat Mintatermének a helyiségében egy korszerűen beren­dezett hanglemez-bolt nyílik meg. Az üzletben két lemezjátszó fülke lesz és a legújabb gyártmányú rádiókat, lemezjátszókat?, szovjet és magyar hanglemezeket hozzák forgalomba. A Kossuth Lajos utcában a Zetikin Klára utcával szemben lévő helyi­ségben decemberben egy szakosított börönd-bőrdíszmű üzletet létesítenek. A Bajcsy Zsilinszky utcában nép­viseleti bolt nyílik, ahol megvásárol­hatók a baranyai nemzetiségek nép­viseleti ruhái. ÚJABB SZEREPLŐKKEL BŐVÜL A MÁSODIK KARINTHY-EST MŰSORA December 7-én, hétfőn este 8 óra­kor közkívánatra megismétlik a Mű­vészeti Hétfők sorozatában az „így írt Ö" című Karinthy-estet. Ismét bemutatják Karinthy Frigyes vidám egyfelvonásosait: a „Visszakérem az iskolapénzt", a „Tegezés" és az „Ugyanaz férfiben" című műveket. A darabokban fellépnek: Szabó Samu, Arany Kató, Szakait Dénes és Győri Ernő a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei, valamint a rádió mű­vészegyüttesének tagjai. A hétfői elő­adáson Orbók Endre, a színház ren­dezője konferál. Uj közreműködő Polgár István a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja is. aki Karinthy prózájá­ból ad elő, dr. Albertné Hegyi Rózsi pedig az „így írtok ti" legnépsze­rűbb verseit mondja el. Jegyek öt­forintos árban a színházi pénztárban, a Széchenyi-téri könyvesboltban és az Állami Aruház közönségszolgálata nil kaphatók. Csinos szövetrulia. Bármilyen si­ma, vagy divatos kockás szövetből elkészíthető. A ruha anyagánál sö télebb, elütőszínű bőr. vagy antiop- övet viselhetünk hozzá. Pettyes pikc-f!ane'*l iskolaruhács­ka 6—10 éves kislányoknak. A szok- nyúcska harangs/.abású és húzott. lószabású té'ikabút. Egyszínű gyapjúszövetből készül. Bármilyen alakú nőnek jól áll. Ljszabású fiú-nadrág. Sötét kasha vagy más szövetből készítjük. Me­leg kockás flanel! ingecskét varr- hatunk hozzá. Új belépők, visszavételüket kérők Ót hónap tapasztalatai mérlegen E lérkezelt az ideje — tartani kell a zsákol! Boldogasszonylátói Dunaszekcsőig, Mekényestöl Majsig zárszámadó közgyűléseket tartanak termelőszövetkezeteink, a hosszú decemberi estéken. Ahol nem heverték e/ a hűvösben a nyári munkák dandárját, ahol nemcsak ven­dégségben látta a kapát a kukorica, a cukorrépa, a dohány — ahol nem a hörcsögre bízták az aratást és az esőre a cséplést — ott a szorgal­mas tagoknaj, ,•beütött" a számadás! Érdemes volt kitartani, megérte, hogy a közősben maradtak! Mi van a kilépettekkel? Boldogulnak e, hogy nagy hirtelenkedéssel visszaíordították szekerük rúdját? Meggyökereztek-e újra az egyéni par­cellákon? A termelőszövetkezetekből kilépett egyéni gazdáké a szó: LUKÁCS ISTVÁN, nyolc holdas itazda Katádfa Hetvennyolc esztendős vagyok, nehezemre esik már a munka. A tavalyi aszály tönkre­tette mindenemet, úgy gondoltam, jobb he­lyem lesz a csoport­ban. Beadtam a felsze­relést és az állatokat is. Nehéz volt az in­dulás. A vetőmagot is úgy adtuk össze. Mond tam az elnöknek, van nekem jófajta kukori­cám. vessetek abból is. Vetettek. A felszerelé­sért, meg a lóért az első részleteket meg­kaptam. Nem is volt hiba egy darabig. Ha­nem jött tj tavasz, meg a nyár. A feleségem - - pedig 71 éves — nem mulasztott egy napot sem. de engem még az első háborúban nya konlőttek Galíciában — én nem tudok úgy menni, mint a fiata­lok. Tisztel, becsül az egcsz község, a sze­mem láttára csepered­tek emberré a gyere­kek — nem mondtak rám agy rossz szót •em. De hogy csak mindig kisegítő mun­kára hívtak, gereblye után a kuszálékot ösz- szeszedni, meg ilyenre, ez nagyon bántott. — Alig dolgoztam vala­mit az egész nyárban. Egyszer csak jöttek hozzám az emberek, hogy Pista bácsi lép­jen ki maga is a cso­portból. £n? Minek? Hát maga mindig ven­ni akarja a kenyeret, mint idén aratásig? — Meg hogy van olyan ember még maga, hogy elgyőzi sajátján a mun­kát! G'ödik kerék voltam eddig a csoportban, de majd lesz még becsü­letem, ha újra magam dolgozok. Azzal biztat­tak ezek, visszakapom a régi földjeimet, ők felmennek Pestre, ki­járják, a sajátjuké mel lett. Kiléptem. Har­madnap jöttek vissza, hogy csak a közös szé­lén kapjuk meg. Láttam, hogy elbolon- dítottak. Akkor egy­másnak adták a ka­pum kilincsét, most meg tájamra sem néz­nek, Hogyan dolgozza meg a földet két olyan tehetetlen öreg, mint mi’ Röstéltem vén fe­jemmel. de szóltam az elnöknek: vegyetek vissza, mert elemész­tem magam. Vissza is vettek. Most állandó helyem lesz a disznók mellett, ott eldolgozga­tok. nem mondhatnak semmit a fiatalok. A kenyerem megvan. — Kettőnk 150 munka­egységére hat mázsa búzát, hét és fél má­zsa kukoricát. 31 és fél kiló cukrot. 45 li­ter étolajat kapunk. A háztáji kukorica 25 má­zsát adott, tehenemnek egész téli répa, poly- va, szalma adagiát megadja a tsz. A 800 forint részesedés mel­lett még 3000 forintot kapok a lóért, pén­zünk is lesz, nem fé­lünk a megélhetéstől. Csak annyit mondok, hogy jöhet most már akárki, én ki nem lé­pek a közösből! AMBRUS LAJOS, 18 holdas közéj »paraszt Kistapolcu Sohasem akartam kilépni a cso­portból! Három esztendeje, hogy meg alakult a kistapo/cai csoport és mi három esztendő ótn tagjai voltunk., egész a nyárig. És nem akármilyen tagok! Akárkit kérdez a faluban• megmondhatták: dolgoztam én, a fe­leségem, a Ham, akt traktoros, a me­nyem és még 78 éves öregapáin is elszöszmötölt. 1140 munkaegységet szereztünk az idén. A Nagy Imre beszéde után egy­szerre fölzúdult a falu. Jöttek Ijnz zánk a Borbély, a Sóti, meg a Nó­rámé egv ívvel, hogy írjuk alá, ősz lodjék szét a csoport. Azj ti nem éritek meg — mondom nekik, amikor elkezdte^ kigyót-békát kiabálni: hogy én tartom vissza az egész lalut, meg nekem jó csak a közös! Hál nekem jó is a közös! Míg magam gazdálkod­tam, ha jól is végeztem a munkám, még félni kellett, nsm jör.-e a jég, azelőtt meg mikor perdül házam előtt a végrehajtó dobja. Közös erő vet még a legnagyobb csapásokat is kiheverhetjük, olyanokat, amiben az egyéni gazdák tönkremehetnek! Beszélhettem ezeknek. Elmentek, rámuszították a többi kilépőt, meg akartak verni, miért maradok! Ilyen emberekkel nem lehet dolgozni, ki­léptem, de még aznap átmentem Sík. jósnagyíaluba és kértem a felvétele­met. Alig múlik el egy-két hét, hát mit tapasztalok? Azok, akik állandó an járatták a telcsest, Borbély meg Nárainé, mintha nem ők üldözték volna ki a tagokat, egyszerre csak újra tsz tagok. Hallom, újra alakul a csoport, megyek azonnal jelent­kezni. Másnap kérdi a feleségem Ctmi Julist, n párttitkárt, hogy hat mit döntöttek? Ő csak hitnél hámol. Mondja neki az asszony, mert koma­asszonya: Komasszony, .ne hímelj há­mot j, mondd meg az igazat. Hát megmondta: nem vettek vissza. Ál­lítólag kintjárt valaki a járási párt­bizottságtól, hogv egv évig kint ta­pasztaljon az. aki kilépett. Megy az asszony be Sikk'.-ra Válton elvtárs­hoz, mondja, mit csináltak itt Kis tapo’.cáu g népekkel — mert nemcsak egyedül vagyok így. Azt mondta, ki. jön a zárszámadásra, ükkor eligazítja. Én nem akarok egyéni gazda len­ni és az sem akar egy sem. akiket a Borbély, meg a Nárainé kibolondito-- lak. Ha itt nem vesznek lel. elme­gyek Nagy harsányba, de mi, az égés? család termelőszövetkezeti ta gok leszünk! KARL JÓZSEF, szegényparaszt Székelyszabar Fiatal ember vagyok, most szerel­tem te a katonaságtól. Földem nincs, választhattam: vagy napszámos le­szek, vagy belépek a székelyszabari Boldog Élet-be. Én már meguntam, hogy más igya annak a szőlőnek bo­rát, amiit én kapálok, én metszek, én szüretetek. Mondták nekem, hogy mennyien kiléptek a nyáron, te meg belépsz? Gondolkodtam is rajta de végül arra jutottam: ha Leopold János bátyám a fiával 1029 munka­egységére 41 mázsa búzát. 19 mázsa árpát, majd négy múzsa rozsot, több, mint tíz mázsa kukoricát, 10 és fél Liter étolajat és ugyanannyi pálin­kát kapott a pénzen, meg a háztájin kívül — akkor nem lehet olyan rossz a termelőszövetkezetben. — Előbb csak magam léptem be, de hozom a feleségemet is. Nemcsak én gondolkodok így, ha­nem sekan mások is a faluban. —• Hehl János, Aubert Henrije, Lauer Jánosné mellett még tizenhatan lép­tek az elmúlt héten a Boldog Életbe. TURCSIN FERENC, 17 holdas közéjiparaszf, Szentdénes A nagyapám is. ük­apám is itt élt Szent- dénesen, együtt éltek, együtt haltak a többi parasztokkal. Amikor beléptem, jöttek a töb­biek is, amikor jött a kormányprogramm és k ki akartak lépni, hívtak, hogy Turcsin Ferenc, most nem jössz velünk? Mond­tam, ne menjünk em­berek, mert a kormány két kézzel segíti most a termelőszövetkezete­ket, az egyénieket meg csak eggyei. Hallgattak a szavamra — brigád­vezetőjük voltam. Este azzal feküdtünk le, hogy maradunk, reg­gel azzal virradtunk, hogy kilépünk. Kilép­tünk. Az vitt idáig, hogy nagyon sok földet szed­tünk fel a múlt év­ben, nem győztük el munkával. Gazban volt az egész határ, a jó szentdénesi földek. Pe­dig dolgoztunk, hogy dolgoztunk!?! Nekem 483 munkaegységem volt, a feleségemnek meg 146. A háztáji ku­koricánk kapálatlan maradit, mert az asz- szony is a közöset ka­pálta. Ne mondhassa senki Turcsin Ferenc- re, hogy kíméli a fele­ségét! Meg más is bántott. A Gyula fiam tavalyig velem dolgozott, de aztán elkívánkozott ipari tanulónak a MÁ- VAG-ba. Hadd men­jen a gyerek. Magya- ri, az elnök, azt mond­ta, hogy 127 munka­egységét csak akkor fizeti ki, ha állítok he­it lyette másvalakit. Ál­lítottam, az asszony azóta dolgozik. A Já­randóságát mégsem fi­zették ki! Alig hogy kiléptem, mégis, mindjárt meg­bántam. Ettem maga­mat, aludni se tuditam- Turcsin, Turcsin, mit csináltál?! Es egyszer csak — pedig egyenes gerincet örököltem öregapámtól, Turcsin Lőrinctől, — odaálltam az elnök elé: „Hallod. Magyar!, vegyetek visz sza!" Soha ki nem áll­hattam a spiónkodást, de én, Turcsin Ferenc, most mégis odaálltam a csoport ablaka alá, halljam, hogy mit sza­vaznak rólam. Nem vettek vissza! Azt sem • udom, hogy kevered­tem haza. Nagyon fáj a szívem a csoportért! osszú utat tettek meg a kilé­pőt. júliustól decemberig. A kalendáriumban csak öt hónapot tesz kj ez az idő. tapasztalásokban — öreg esztendőket. Akiket elbolondí- tottak, azóta ráébredtek: egv rossz esztendő alapján nem lehet az egyé­ni gazdaság jó oldalait sem lemérni, nemhogy egy olyan nagy üzemét, mint a termelőszövetkezet, ahogy oktalanság kivágni az almalát is. ha egy évben kevesebbet terem. Azok is befejezték már számításai- kát, akik a kormány rendeletéit ol­vasva úgy gondolták, — kint jobban járnak. És rájöttek arra, amire Tur­csin Ferenc Szentdénesen: igaz,-hogy segíti a kormány az egyéni gazdákat is, de „ termelőszövetkezeteket két kézzel segíti. Ez az oka annak, hogy a kilépet­tek visszalordulnak a tsz—tje télé, — ezért kérik visszavételüket. Termelőszövetkezeteink magva — azok a kipróbált tsz-tagok, akik nem tfintorodtal- meg, — bizalmatlanság­gal fogadják őket. Nem futnak-e meg aZ újabb nehézségek elől? Sokan léptek ki annak idején az orvosotatlan panaszokért, egye? el' nökök, önkényeskedéséért, az alapizt1 bályojc áthágásáért is. Most. hogy ezek az emberek visszavételükéi ké' rik, nincs e joguk a jogos sérelem kiküszöbölését kérni? Ha visszavettélr is őket a termelőszövetkezetekbe, akkor is örökösen megbélyegzetten járjanak. Vagy megilletik őket a2 alapszabályban lefektetett jogok? Feltétlenül megilletik őket, a jogok is, kötelességek is. A termelőszövet­kezet a dolgozó parasztok önkéntes társulása: nincs helye a bentmaradot- tak részéről megkülönböztetésnek Á visszalépőknek ugyanakkor az eddi­ginél sokkal nagyobb szorgalommal' kitartó munkával, a közös vagyon megóvásával kell megwutatniok: rá­szolgállak a bizalomra! O. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom