Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

NAPLÓ 3 I !\m. DECEMBER 1 Férfiak ! Jöjjetek dolgosai a pécsi szénbányákba ! Legyetek bányászok ! Czamós iparágunkban munka* ^ eróhlány van. Építőiparunk, "»bányászatunk állandóan keres munkasokat. Szükség van a bá­bban a sok munkáskézre, ncp- Maságimknak több szénre van Ükségr. mint valaha, ’la több ru- 1 cipót, ba több közszükségleti ^ket akarunk gyártani, több sze- 1 is kell termelnünk. Ebhez pedig 'm elegendő a bányaüzemek régi Nduna; új munkásokra van sziik­' Pécsi Szénbánya Vállalat a je- ttkezó dolgozókkal szerződést köt. ' szerződést kötő új munkás 6C0 ^nt szrrződési jutalomban részc- '■I. Munkábaállásakor egy öltöny knkásruhát, egy rend alsóruhát, b pár bakanrsot. vagy gumicsig­ái két pár kaprát kap teljesen ■Jtalsmul. ha azután becsületesen "egalljn a helyét és nem mulaszt bzotatlanu) műszakot. A bányamunkára, jelentkező dolgo­dnak cjy év után 18 nap fizetett dhaüság jár és évi keresetüknek öt százalékát kapjak már az első év után hűségjutalom címén. A nős. vagy családfenntartó munkavállalók évente negyven mázsa aknaszenet, vagy 60 mázsa iszapszenet kapnak díjtalanul. A esaládos dolgozók részére a Pé­csi Szénbánya Vállalat egy éven be­lül lakást biztosit. Ennek érdekében meggyorsítják Meszesen is az épít­kezést. hogy ebben az évben és a jövő évben is minél több lakás áll­jon az úi dolgozók rendelkezésére. Az egyedülálló dolgozók részére díj­talan szállást biztosítanak a korsze­rűen felszerelt legényotthonokban. (Természetesen azokat is elszállá­solják, akik családjukat egyelőre még nem tudják idehozni). A legény- otthonokban az ellátás bőséges. Na­pi :10 forintba kerül egy-egy dolgo­zó elemezése, de ebből a dolgozók­nak csak 8 forint 40 fillért kell fi­zetniük naponta, a többit a vállalat téríti. A nyolc forint negyven fillé­rért bőséges reggelit, ebédet és va- '•sorát kapnak. A kereset átlagosan 800 Et-nál kezdő ök. Aki szorgalmas, sokkal többet Is megkereshet, mert felsó határ nincs! Kormányunk hatalmas összegeket fordít a bányászok ellátására. Éle­tük napról-napra szebbé, gondtala­nabbá válik. Az utóbbi években igen sok pécsi bányász vásárolt bú­tort. szőnyeget, csipkefüggönyt, ke­rékpárt. fényképezőgépet, órát. Ér­demes bányásznak lenni! Jelentkez­zen minél több falusi dolgozó bánya­munkára! Segítsen a bányában a kormányprogramm megvalósításáért küzdeni, használja ki azokat a lehe­tőségeket. amelyeket a kormány és a párt nyújt számára! jelentkezni Molotov utca 9 szám alatt, a pécsi bányaigazgatóságon, vagy a kerületi irodákban Szabol­cson. Vasason és Pécsbányán lehet. Férfiak! Gyertek dolgozni a pécsi szénbányákba! legyetek bányászok! Várnak Benneteket a Pécsi Szénbánya Vállalat dolgozói. tJ gy. cfolgozunk, Iiojtv {gyártmányainkkal mca: nagyobb megbecsülést szerezzünk a magyar iparnak“ A mohácsi hajóállomás melletti nagy. emeletes "Púlet a. selyemsyóvögyár. Az emelet egyetlen hatat* 'ds csarnok, köze.! száz állandóan zúgó, zakatoló szé­ppel. a mennyezetig érő ablakokkal és száz, meg % lámpával A gépek katonásan sorakoznak — "ltot ogv szövőnő kezel. A szövődében gondos munka folyik. Nütmeit a 'Pbbízáz méter finom selymet szőnek ingre, blúzra, fehérneműre, a nyersszínű selyem, amelyet később egy pesti gyárban színeznek. — a sok mohácsi, fürge- kezű szövőnő kincse, messze országokban szerez még nagyobb megbecsülést a magyar iparnak. Kiválónak kell tehát lennie a mohácsi selyemszövetnek — ezt jól tudják a dolgozók. De beszéljenek erről ők, — mondják el: mit lesznek gyártmányaik minőségének állandó javításáért, a? exportterv teljesítéséért. ^áropi István oárttitkár és Csobnnri Kálmánon üb. eluök: — nyárunk -egyelőre rank erpr/rfra ,-r’ I Er.pórlkötétezcHsógBnJtnrk I; m/y lehetünk rfdrjr!, hn becsiilr. lf*PK teljcsüjiik a tervünket. — <4 f.prr teljesítésének oroszlán. r’*2e a. dolgozókra vár. Minden hó. *ipban termelési rrlákezlctrj tartunk• "melyei min<\ ‘ti esetben a dolgozók ‘f* tintása köve1, .1 dolgozok 99 »sä. 'Mékr, szokatt vállalást tenni. A fel­fyjnldsok tragt/ része a minőség to. jjfc^í javítását erfo-zg. Októberben a IWatt puplin 80.1 százaléka volt r-l -az előírt 80, százalék helye'!. '*>la .romlott az eredményünk. Ere­tek (ír okib hogy g Vári Finom, totnutfqnótól rossz minőségű nyers. **yagot kapunk. Ennek ellenére <Jol- Szóink azt Ígérték, hogy november f>6 és második dekád jóban az ált a. H' gyártott puplin 90 százaléka fx’ra“', vagy elsőrendű minőségű **sa. Szavukat be is tartották. Polgár 'ereticné. Seregéi)/. Jgnosné, Ember- Júlia, Cziegier Magda tervüket Üvat jiifteljesítették és csupán els6~ tendű piiplint gyártóitok. — Srm mulasztjuk el egyetlen tag- Wlésen sem felhívni a. kommu. "írták figyelmét az export.'érv teljes), télének fontosságara. Ilyenkor szó- ’"os javas latot-'tesznek a hibák meg. büntetésére. Azúrt, leszünk, hogy leg. idősorban, kommunistáink mutassa­lak példát:a munkában, az exportiere teljesítéséért folyó harcban, és ragad. iák mggukkaJ a többieket. Haraszti János a „szövöde II“ művezetője A szövőműhelyben 86 gép dolgo­zik .ebből negyvenhármat kezelek, segédművezetömme'. Glancz Lajos­sal. Minden szövőnő hat-hat gépen dolgozik egyszerre. Az exportterv túlteljesítése érdeké­ben állandó versenyben vagyok a műhely másik művezetőjével, Wáh' György elvlárssal. Kihívtuk egymást versenyre, a minőség javításáért is. A harmadik negyedévben az én részlegem ért el jobb eredményt. 86.5 százalékot. A „szövöde I." 84 százalékot teljesített az előírt 80 szá­zalék helyett. November második dekádiábau a versenytársaink 71 5 százalékot, rai pedig 75.5 százalékot értünk el minőségben. Sokat ront a minőségen, ha a szál elszakad, vagy a pamut rossz minő­sége miatt fejteni kell A fejtés ké­sőbb is meglátszik az anyagon, mert a szál megtörik. Az 5—10 centiméte­res „vendégszálak" is sok bajt- okoz­nak. Ha a szövőnők nem veszik ész­re azonnal, sok hibának, gépáll ásnak lesznek a forrásai. A Váci Finompa- mutfönóban dolgozó elvtársak meg­ígérték, hogy a jövőben sokkal jobb minőségű nyersanyagot küldenek gyárunknak, bogy feltétlenül telje­síthessük exporttervünket. Én is régóta. 19 éve dolgozom a gyárban. Legfőbb vágyam, hogy be­csülettel teljesíthessük exporttervün- ket. N. Varga Píternp, szövőnő Tizenkilenc éve dolgozom mm a gyárban. 14 éves koromban kezdtem. Nagyon megszerettem ezt a munkát' Hat géppel dolgozom egyszerre. Ter­veméi állandóan 130 százalékra lelje, silent. Vigyázok n minőségre is. No­vemberben 94.5 százalékot értein cl az előírt 80 százalékkal szemben. Volt. már otyan hónap is, amikor csak ki­váló minőségű selymet szőttem. Mindent elkövetek, hogr/ minél job­ban teljesíthessem tervemet. Állan­dóan a gépek mellet,) vagyok, ha va- 'ami hiba fordul elő, hamar észreve *á?»« és gyorsan kijori'om. Ha meg- szakod egy szál. azonnal, kikapcso­lom a. gépet és visszabontom, hogy ne rontson a minőségen. Egy műszakon >8—19 méter puplint szövök gépen­ként. Ha néni vigyáznék lelkiismere­tesen a minőségre — alacsonyabb volna a. teljesítményem is. Ugyanis, ha .,vendégszál‘‘ kerül az orsómba és azt a gép beszövi, le kell állítani a munkát és fe'fgjteni az elkészült anyagot — égesizn a. beszólt .■vm- dégsztílig“. Ha nem veszem időben, észre n hibát, nagyon sokat fejthetek. 70—25 centimé *r fejtése már több mén1 egy óra kiesést jelent. Ez idő ain't legalább két méter puplint szó. hetek gépenként. Eredményeim másik ..titka'1: min­den gépemen már élőár készen áll egy vetélő, ha. a ,.hajóból'1 elfogy a lónál rögtön cserélhetem. Ezzel a módszerrel a hat gépnél, már jelenős .mennyiségű időt nyerek, gépenként két méter anyaggal szőhetek többet. Hat gépnél tehát már 12 méterrel sző. ’*ök több puplint minim nap. Az 1 célunk, ketté termeli négy kalász nőién ott, ahol eihftg két titeit fejjenek, ahol eléig «sk egyet leitek Harmadakor aratták plilsentntp a Pácai állami Gazdaságot Szombat, délután öt óra. Fejken­dős asszonyok, ünneplés, csizmáé fér­fiak forgolódnak a . Pannónia szálló előcsarnokában. Bizonytalan lépésü­kön. megilletödöttségükön látszik — még nem szoktak a fényes parkett­hez és a süppedő szőnyegekhez. Az egyik tükör előtt kétméteres trakto­ros igazítja el mellén a sztahanovista csillagot, — Szubotics Imre a Szén t - mártonpusztai Állami Gazdaság hí­res traktoros 'brigádvezetője. Nyúlna a fésűje után. de hirtelen egy fürge asszonyka surran elé és máris ő iga­zítja kendőjét a tükörben. Póth fe­re ne né — a béri gazdaságból. Blúzán kitüntetés villan: az Állami Gazda­ságok Kiváló Állattenyésztője. Újabb csoport jön be az üveges forgóajtón: megjöttek a hetvehelyi- ek. Ismerősök, köszöntik egymást a baranyai és fejérmegyei gazdaságok­ból, Somogyból, Tolnából. Se vége, se hossza az örömteli üdvözléseknek, a hosszú, meleg kézrázásoknak. Nincs sok idő a beszélgetésre, a ren­dezőség már hívja is a terembe az érkezetteket, öt perc m-ulva kezdő­dik a Pécsi Állami Gazdaság harma­dik c'.üzem avató ünnepsége. Akkor érezte így ma­gát amikor mellére tűz­ték a kitüntetési!. Ráz­ták a kezét, látta, hogy mosolyogva beszélnek hozzá, —- de nem hal­lotta a szerencsekivánó elismerő szavakat, va­lami boldog rózsaszín ködben úszott minden. Most itt ül a szín­padon, a vörössel le­térheti hosszú asztal mellett, öreg szemét szüntelen elborítja va­lami nedvesség — ta­lán az erős fénytől? Elmosódik előtte a te­rem, a fehérre terített asztalok, az ismerősök arca... Hatvankét éves Tótli Vince bácsi — a Pécsi Állami Gazdaság leg­jobb fejőgulyása. Öt- ven esztendőt hány­kolódott az ■ uradalma­kon, végigszolgálta Fri­gyes főhercegtől kezd­ve Eszterháziig az ösz- szes nagykutyát. Reg­gel háromtól — ami­kor az öregbéres meg­verte a vasat — éjsza­ka tizenegyig, imasza- kadtáig dolgozott. — Ugv dül/lek le a töb­biek is szénára, ká- bultan, mint. az álla­tok — álom nélkül, fáradtan aludtak, míg újra vert a kolomp. — Robot, robot, robot — látszatja pedig semmi, — ha csak a szaggatás nem a derekában, meg a hosszú, öreges köhö­gés, amely úgy meg­megrázza. mint az öreg fáit a szélvihar. Azóta él igazán, hogy idekerült a gazdaság­ba. Akármilyen leron­gyolódott tehenet ad­tak kezére — pár hó­nap alatt úgy megja­vította, hogy rá sem ismerhettek, öt évti- zeaes tapasztalatával tanítója lett a tehené­szetnek. a segédagro- nómusnak, igazgatónak egyaránt. És érért — amit olyan természe­tesnek vett tőle a fel- szabadulás előtt az in­téző, a kasznár, a gróf — amiért soha egy szó elismerést nem kapott, — hatvanhét éves korára a népi demokrácia kitüntette az „Állami Gazdasá­gok Kiváló Allatte- nvésziöie" éremmel. Fent ül a színpadon, a díszemelvényen, a vörösre terített asztal mellett. Réveteg tekin­tetével az asszonyt ke­resi, — de öreg sze­meit szüntelenül elbo­rítja valami nedvesség. Nem az erős fénytől. Pólya Tibor elvtárs. a Keletdunán­túli Állami Gazdaságok igazgatója beszél: — .Sokkal jobb adottságokkal ren­delkező állami gazdaságaink vannak — és mégis itt avatunk ma harmad­szor is élüzemet. A Pécsi Állami Gazdaság példája mutatja, hogy Bem az adottságok döntőek, hanem az. hogy milyen szaktudással irányítják a gazdaságot vezetői és milyen szív­vel végzik munkájukat a dolgozók. Ahol nem törődnek a munkásokkal, ahol bizonytalan a vezetés semmit sem érnek a legjobb adottságok is. Egri Gyula elv társ, a megyei párt- bizottság titkára emelkedik szólásra. Arról beszél, hogy pártunk és kor­mányunk igen határozottan felvetet­te a mezőgazdaság viszonylagos el- naradottsága felszámolásának kérdő­iét. Az élenjáró állami gazdaságok, nint a Pécsi Állami Gazdaság is aozzá járulnak ahhoz, hogy megmu­tassák — milyenné kell alakítanunk az egész mezőgazdaságot. A pécsiek feladata megmutatni á többi gazda­ságnak is azt az utat. amelven ők el­írtok a harmadik éiüZemavatáshoz. A pásztorművészet Baranyába! \[ épmQvészeti . alkotásaink sorit * * ban jelentős helyet foglalnak *1 a fából, csontból, szaruból fara 9őtt használati tárgyak. A múltban készítőik általában pásztor emberek v°lták," művészetüket ezért pásztor Művészetnek, is navezzük. A népművészet, népi diszítőművé- *2?t vént öncélú. A taxagó művész Mindig használati tárgyat: botot mán­gorlói, mosósúlyköf, tükröst, borot 'tt-tartót, astornyelet. rokka fát, só ht-rtöt stb,.- díszít. Anyagát tőkéidé *‘n- ismeri a taragó művész. Tudja, különösen ostornyelcken, témve 'et tel. A faragó művész a díszítő eleme­it a környezetéből veszi, növényi Mintákkal, állatokkal és mértani ele. MekkeJ díszít. Egyes. arra alkalmas tárgyakon pedig emberábrázolással ta­lálkozunk. Az emJrerábrázo/ás igen fok.szór a szabadság eszméjét, az nyom.ottakkal való együttérzést domborítja ki. A bcfyárábrá/.olások ág az 1848-as szabadságharc hősei- "ek, különösen Kossuthnak, Bemnek, Petőfinek, valamint az aradi vérta­nuknak ábrázolása a szabadság esz Miéjét tükrözd, Pásztarmüvészetről lévcn szó. első. ‘orban mindjárt a somogyi faragó Pásztorokra gondolunk. Sokan tatán nem is tudják, hogy igen szép mult- ia és jelene van Baranyában is a hogy példáuj jó és szép osornyét szil­váidból, mosó súly Qpcxíy áriából és fűz­fából, rokkala kecskerágó ágából hé szül. A fát, szarut n megmunkálás előtt elő kell készíteni, sokszor áztat ni, pácolni kell. Ha. már a tárgy el­készült, akkor kerül sor a. dísz1 lésre. A díszítés készül domborított vagy mélyített faragással karcolással, a mélyítéseket sokszor megtöltik színes spanyolviasszal — „spanyolozással“, — ólombeöntésset. a faragáson kívül íokszor találkozunk testeit díszítéssel faragó művészetnek, csak c somogyiak nevét a hír jobban a szár nyára vette. Pillantsunk most be egy percre a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályánál. tudományos raktárába. Külön erre a célra készí­tett tarlókban, állványokon és dobo­zokban sorakoznak a gondosan kon­zervált, szebbnél-szcbb népművészeti alkotások. Az egyik polcon mosó­sulykokat és mángorlókat látunk. mellettük dobozokban borolvalartók, gyulatartók és tükrösök vannak rná suti szebbnél szebb botokat látunk,- mellettük pedig rokkalákat, hogy csak egy-egy példát említsünk. Vegyük ki az egyik borotvatartót. Hosszú időig tart, míg megtaláljuk• hogyan keli kinyitni, a fedelét. Ké­szítője elmés zárt készített rá, magát a tartót mértani díszítéssel látta el. Az elsőnek kezünkbe kerülő ostor- nyelet rézveret díszíti, a másikon domború iaragású kígyó tekerödzik. Egy szépen spanyólozot.t, tükrön a fa­ragó pandúrok által kózrelogott be­tyárt ábrázolt. így sorolhatnék to vább és tovább a többnyire névtelen alkotóp által készített alkotás i rt. Ezekből adott ifotítőt a Múzeum mulf évi díszítőművészeti iddsrtki kiállítása. I A névtelen művészeké„ kívül van. nak ismert népművészeink j.s. Közé jük tartozott a múlt században az ormány sägt Rád re s István. Szép faragásokat készített a szaporcai Hot\er János. Magyarmecskén dol­gozott Z-sin kő Janos, Még 1940­ből ismerjük szép munkáit. A legna gyobb nevet pedig méltán szerezte magának a samógyhárságyj K a pót i Antal. Népköztársaságunk néhány hónapja ,-Kiváló népművész“ címmel tüntette ki. Művészetének ismerteié sére lapunkban még visszatérünk. — Tehetséges, mos/ kibontakozó mű­vészeté faragót ismerünk Kővágótöt- tösön H~a rmot János személyében. Igen szép szipkákat farag. Régebbi munkái közt van egy remek V -Ha­A felszabadulás ófa fokozot/ meg­becsülésben részesülnek népművésze ink. A múzeumok. a Népművészeti Intézet és a Népművészeti és Házi­ipari Vállalat támogatja munkájukul. A hagyományok megismertetésével biztosítjuk fejlődésüket. Évről évre. Budapesten kiállításon mutatják be új alkotásaikat, Ezekből a munkákból rendcxF/t kiállísokkal a dolgozó tö­megekhez visszük egyrp közelebb és közelebb a népművészeti alkotáso kát, kereskedéseink pedig lehetővé 'eszik, hogy az egyes tárgyakat meg­vásárolva, dolgozóink lakásuk di­en; használhassák őket. dr. KODOLÁNYI JANOS muzeológus, TTIT tört. szakoszlálv A pécsiek eredményei rekorderedmé­nyek — szép teljesítmények, ha csak a többi gazdasághoz hasonlítjuk. De hol vannak ezek az eredmények a 'ehetőségekhez?! A háromszoros él- üzomet szigorúbb mértékkel mérjük, mint többi gazdaságainkat és a Dó- ősieknek ezért nem visszafelé, a töb­bi gazdaságra kell nézniök, hanem azok fe'é a hatalmas lehetőségek *e>. ame’.veket még nem valósítot­tak meg. de mindnyájan feltétlenül -1 akarnak érni. ahová míndnyáhn r°l akarják fejlesztem gazdaságukét. A színpadon piros-kék fehér szók- °vák forgataga. A sárközi Állami Gazdaság népi együttese köszönti rig musokkal. toinamecvei néptáncok ka1 a háromszoros élüzemet. És ám'g ott fent szállnak a szebbnél-szebb néndalok. köszöntők, amíg a négv százfőnvi vendégsereg veresre tftp- sn':a tenverét. eev-ogy tánc után ’Vivik ide a gazdaság tizennyolc ki­tüntetett és megjutalmazott dolgozó- ’■ink nevét. akik harmadszorra is kiszögezték a gazdaság falára az. Étüzem csillagot . Tett> Vince. Kereke* Sándor. Sclvf*" János, Be.mátb István, KzílovLs Mihalyne. G vents István, Tischler Gvórgr. Dávid István, Bak s*t A—t-,1. iwr—linr p*»lí«t Eitras 1* ­sin. Vincze Já.nosné Halász M'halv, Kranuner Jánn*, Rózsavölgyi Gains. Frank Ja.no*. Ritz. János, Grill Ádám. Nevek, ismerős arcok. Öregek, akik nőst találták fe' ifjúságukat, fiata- 'ok. akik e’őtt kitárult a mi na«v- -zerű életünk — hatalmas lehetősé­geink. Az ünnepség végén az utca sötét- 'ében eszembe jutnak Öbeirt ÜB-el nők szavai: ..Az a célunk, hogy négv kalász nőjiön ott ahol eddig kettő termett, — két litert feüenek. ahol eddgi r-sak egyet fejtek." Negvénk do'gozó néoe további si­kereket kíván a háromszoros él- 'i/emnek. (O. 1.) „telapö-délijtAnt" rendez­nek A PÉCSI GYERMEKEK RÉSZÉRE A Pécsi Vcndéglátóipari Vállalat december 6-án, vasárnap délután 3 órakor a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúr- házában (József utca 15.) „Télapó- délutánt'- rendez a pécsi gyermekek részért. A vállalat Télapó-csomagokat ké­szíttetett, amelyek megtekinthetők az. Eva-cukrászdában, továbbá az I„ és II. számú Biiffé kirakataiban. Eze­ket a csomagokat a műsor után Tél­apó osztja ki a gyermekeknek, ha szüleik előzőleg gyermekeik részé­re megvásárolták a Télapó esomaa- szelvényt, amely minden vendéglátó- üzemben, cukrászdában és vendéglő­ben kapható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom