Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-05 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: Az ENSZ közgyűlésének 8. ülésszakán a december 2-i délelőtti teljes ülés (2. o.) — Erősödik a barátság a Szovjetunió és a világ népei között (2. o.) — A Pécsi Bőrgyár dolgozói még ebben a hónapban több, mint félmillió forint értékű készárut termelnek terven felül. (3. o.) — Felelőtlen felelősség, önállót lang ág a dolgozók jogos kérése útjában. (4. o.) — Mire készül a színház? (4. o.) J AZ MDP BARANYAM ÉGYEI PA' RTBI Z OJTIÁCÁNA K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM AHA 50 FILLEH SZOMBAT, 1953. DECEMBER 5 A kormdnyprogramm megvalósulásának újabb á.tamása Pártunk Központi Vezetősége ok­tóber 31-én megtartott ülésén a dol­gozók. anyagi és kulturális színvona­lának emelése érdekében nagyjelen­tőségű határozatot hozott A hatá­rozat többek között kimondja: „Gon­doskodni kell arról, hogy a minisz­tertanács sürgősen tárgyalja meg és fogadja el a Munka Törvény- könyvének olyan módosítását, amely kiszélesíti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait." Ennek a határozatnak a szelle­mében járt el a minisztertanács ak­kor, amikor a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elé terjesztette a Munka Törvénykönyvének módosításáról szó ló tervezetet, amely azóta már tör­vényerejű rendelet lett. A Munka Törvénykönyvének módosítása újabb jelentős lépés pártunk politikájá­nak gyakorlati megvalósításában, kormányunk Programmjának érvé­nyesülésében. Felvetődik a kérdés, vájjon miért vált szükségessé 1953 őszén az 1951- ben elkészített Munka Törvényköny­vének módosítása? Azén, mert a szo­cializmus építésében, a termelés te­rületén, valamint a dolgozók öntu­datának fejlődésében olyan eredmé­nyeket értünk el, amelyek lehetővé leszik a dolgozók jogainak kiszéle­sítését. A Munka Törvénykönyve­tek új rendelkezéseit azonban nem­csak az jellemzi, hogy lerögzíti a dolgozók kiszélesített jogait, hanem Is, hogy biztosítékot nyújt arra, bogy a dolgozók ezekkel a jogokkal Valóban éljenek is. hogy ltjaink jóllképzett, egészséges, öntudatos szocialista emberekké fej­lődjenek. Sok sérelmet szüntet meg az El­nöki Tanács törvényerejű rendelete azzal, hogy megszigorítja a túlmun­ka elrendelésének lehetőségét és ez­zel biztosítja a dolgozóknak a pihe­néshez való jogát. A legtöbb üzem­ben és válMaiinál eddig az volt a helyzet, hogy a túlórát nem pénzben fizették ki, hanem a dolgozók „csúsz­tattak", a túlórát „lesétálták". A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a „csúsztatás" ideje alatt munká­juk fel tornyosult. A Munka Törvény- könyve most biztosítja azt, hogy a ‘úlmunkát — a minisztertanács ál­tal engedélyezett egyes kivételes ese­tektől eltekintve — csak pénzben le­hessen megváltani. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete elejét veszi azoknak a jogtalanságaiknak, amelyek a dolgo­zókkal a felmondás és áthelyezés esetén előfordultak. Számos példa van arra, hogy sok esetben ridegen elutasították a dolgozók felmondá­sát olyan esetben, amikor családi helyzete, vagy egészségi állapota miatt mondott fel. Ha pedig a fél­mondás él nem fogadása esetén még­is elhagyta munkahelyét, önkényes kilépőnek minősítették. A Munka Törvénykönyve most kizárja a dol­gozókkal való önkényes bánásmód ’ehetőségét, mert kimondja, hogy a dolgozónak felmondási joga van többek, között akkor is. ha például házastársát más helységbe helyezik át. Áthelyezés esetén a rendelet biz­tosítja a dolgozónak azt a jogát, hogy felmondhasson, vagy eredeti munkahelyére való visszahelyezését kérje, ha az áthelyezés után hat hónap elteltével nem kap lakást. A Munka Törvénykönyvének mó­dosítása újabb bizonyítéka annak, bogy szocializmust építő hazánkban * legfőbb érték a dolgozó ember. A •örvényerejű rendelet minden egyes *ora a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást tükrözi vissza. Gon­doskodik az ipari dolgozók, a leen­dő anyák, a fiatalkorúak, a közal- ^Imazottak pihenési jogának bizto- 8>tásáról, lehetővé teszi azt, hogy a dolgozók szabadidejüket jól használ­ják fel, hogy művelődjenek, szóra­kozzanak és családjuk körében több 'dőlt tölthessenek eL Az Elnöki Tanács törvényerejű •Undelete a dolgozó nők védelmé­ül hozott eddigi intézkedések meg­erősítése mellett,, tovább szilárdítja * nők helyzetét és a jogok kiterjesz­tésével is kifejezésre juttatja azt a •begbecsülést, amelyben szocializ­must építő társadalmunk a dolgo­zd nőt részesíti. A rendelet megtilt- !*i hogy a dolgozó nőt terhessége jd«Je alatt egészségére ártalmas mun kakörben dolgoztassák és munkavi- ®°nyát felmondhassák. A Munka ‘örvénykönyvének módosítása előtt e® volt a helyzet, hogy a dolgozó tőt a terhesség hatodik hónapjától * szoptatás hatodik hónapjáig nem *>lt szabad sem nehéz, vagy éjsza­kai munkára, sem túlmunkára be­irtani. Ezzel szemben a Munka ‘örvénykönyvének módosítása azo- kat a Jogokat, amelyeket a nők a ^"hesség hatodik hónapjától élvez­ek eddig, mo6t már a terhesség ne- •ö'edik hónapjától kezdve biztosítja. ^ dolgozó nők jogai kiterjesztésének '«nyes bizonyítéka az is, hogy a ‘örvényerejű rendelet kimondja: az *Syedülélló dolgozó nőnek, ha egy *vesnél Idősebb de kétévesnél fiata­labb beteg gyermekét ápolja, az ed- % évi 30 nap helyett 60 napig Jár “bpénz. A módosítóét Munka Törvényköny a fiatalkorúak számára kedve- öbb munkafeltételeket biztosít, a ’’Júriéai lehetőséget még szélesebb kúpokra helyezd és módot ad arra, A munkafegyelem megszilárdítá­sa területén is új vonás tükröződik vissza a Munka Törvénykönyvében Adminisztratív intézkedések, pénzbír ságok és rendbírságok helyett olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a munkafegyelemre, a munkához való új viszonyra nevelik a dolgozókat. Előírja, hogy fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkakörbe áthelyezni dolgozókat csak akkor lehet, ha szak képzettségüket az áthelyezés után is hasznosítani tudják. Meghatároz­na az alacsonyabb munkakörbe tör­ténő áthelyezés leghosszabb időtar­tamát, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy ha a dolgozó ezidő alatt munkáját jól végzi, hamarabb visz- szakerüljön eredeti helyére. A módosított Munka Törvény- könyve hatalmas feladatokat ró a szakszervezetekre. Az a feladatuk, hogy biztosítsák a Munka Törvény- könyve rendelkezéseinek végrehaj­tását ős megteremtsék azokat a fel- ’íteleket, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy e rendelkezések dolgozó népünk életében maradéktalanul ér­vényesüljenek. A szakszervezeteknek szem előtt kell tartaniok Lenin elv­társ tanítását és úgy kell dolgozniok. hogy az általuk képviselt dolgozók csoportjának a legtöbb előnyt bizto­sítsák, ugyanakkor szem előtt tart­sák a dolgozók széles tömegének, az egész népgazdaságnak az érdekeit. A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak törvényerejű rendelete a Mun­ka Törvénykönyvéről a munkásosz­tály újabb vívmánya, a dolgozó em­ber fokozottabb megbecsülése, Jogai­nak kiszélesítése, kormányunk pro- grammjának gyakorlati megvalósu- ása, további előrehaladás azon az úton, amely dolgozó népünket a még boldogabb, szebb élet felé vezeti. A megyei tanács ipari osztálya jelenti: A munkaverseny és a Jó munka-1 lelkesítsék még Jobb munkára a he- ‘»53. évi tervét. Kiváló eredményeik 1 ségleteinek kielégítése érdekében. A MEGVALÓSULÓ K ORMÁISYPROGR A MM A Nagymányoki Brikettgyár november 21-én befejezte évi tervét A brikettgyári dolgozók évi tér vükön felül 1514.? tonna szenet ad­tak terven felül novemberben. Ez annak köszönhető, hogy mindhá­rom harmad dolgozói részt vettek és veszuek a munka verseny ben. Váll- vóll mellett haladnak a harmadok. November hónapban a legjobbnak a Bódog-harmad bizonyult 138.8 százalékával. — De szorosan mögötte halad a Werstron- és a Llndauer-h armad 137.2, Illetve 133 százalékos eredményükkel. A gyár dolgozói a napokban helyeztek üzembe egy különleges prést, amelynek napi teljesítménye minte :y 25 vagon. A dolgozók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy 1954-es évi tervüket még szebb ered­ménnyel zárhassák. MARTON SZILVIA ft Komiéi Szénbányászati Tröszt igazgatásági épületébe is bekapcsoitéh a távfűtést A budapesti „Április 4* Kisipari Szövetkezet 15 tagú brigádjának két és félheti lelkes munkája eredmé­nyeként a négyezerszemélyes bá­nyászfürdő épülete után a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatósági épületébe U bevezették a távfűtést. Ezzel mintegy háromszáz személyt befogadó irodaépület egészséges, jó fűtését biztosították. Barát Sándor vezető szerelőnek és brigádjának, amely 300 százalékos átlagos teljesitménnyel érte el ezt az eredményt, pénteken délelőtt nyuj tolták át a Szénbányászati Tröszt vezetői a kitűzött 15 ezer forint Ju­talmat. A Baranyamegvei Építő és Tatarozó Vállalat november 28-én átiratot kapott a Pécsi Bőrgyártól. Az átiratban kérik a Tatarozó Vállalat dolgozóit, hogy a cseres-műhely és átjárohid építé­sét gyorsítsák meg, mert ha nem ké­szül el időben a munka, akadályozza a Bőrgyár tervteljesítését. A Tatarozó Vállalat, üzemi párttit- Itára felkereste a vállalat bőrgyári építkezésén dolgozó munkásait és felolvasta nekik a levelet. A dolgo­zók elmondták, hogy azért lassult a munka üteme, mert többször volt tervmódosítást bontás, átépítés és átcsoportosítás. Kérték a vállalat műszaki vezetőinek segítségét: biz­tosítsák időben a vasszereid és ács­munkák elvégzését és az Épületsze­relő Vállalaton keresztül a vasajtó­kat. Ugyanakkor felajánlást . i6 tettek: a munkát december 25-ig feltétlenül befejezik. Izsáki Imre levelező. Hetven holdon telepítenek szőlőt a baranyamegvei termelőszövetkezetek Egyre több baranyai termelőszöve'- kezei toglalkozik szőlőtermesztéssel. Csupán ezév őszén és telén közel hetven holdon forgatják úftelepítésü szőlő alá a földet a baranyai tsz-ek. Munkájukhoz sok ösztönzést, segít­séget kapnak a megye kutató tudó- sailól. A Pécsi Szőlészeti Kísérleti In­tézet például két szőlőtermelő cso­portot patronál, a szederkényi Dó­zsát és a mohácsi Békét. A szederkényi Dózsa tíz holdon termel szőlőt. Ezévben lágy és jég­verés érte tábláikat. Az őket patro­náló kutatók tanácsára a súlyosan károsult szőlőt még nagyobb gond­dal kezelték — kapálták, permetez­ték, kötöztél. —. hogy a vesszőállo­mányt álmentsék a jövőre. A haj­tások. válogatásával és permetezésé­vel elérték, hogy a vesszők őszre ‘ökélelesen beértek és biztosítják a jövőévi termést. NemAak a pécsi, villányi kutatók is segítenek a környékbeli termelő szövetkezeteknek. Erre különösen nagy szüksége van a villánykövesdi Alkotmány tsz nek, amelynek tagjai nemcsak új szőlőt telepítenek, de húrom holdon az oltvány termelő gaz­daságban tanultak alapján — anya- telepet és oltványiskolát is létesíte­nek. A szaktanácsok alapján kezdeti és folytatott nagyszabású munka ered ménveként jövőre már nemcsak a saját felújításukat, dz más termelő- csoportok vesszőszúkségletét is bizto­síthatják. SZÍN NYEY HENRIÉIT A Szerelik a turbókompresszort a komlói 111 as akna kompresszorházá ban Xjövekedés, évit ‘ ’ kezes, fejlő, dés, gépesítés. Ez jelbmzi változol, tanul Komlót az ötéves terv váro­sát. A kanyargós hegyi úton egyik legfontosabb épít­kezéshez tartunk, oda, ahol a UI-as akna épületeit eme ik, mégpedig egy­szerre vagy ötöt. Ez az építkezés mindjárt a kezde­tén hírnévre tett szert. Közel ötven ezer köbméter szik lát keli dt lerobban tani a hegy oldalú, bál, hogy helyet csináljanak az ak­na épületeinek. 11a Senki sem tá­jékoztatott volna bennünket, hogy hol van a II 1-as akna, akkor is köny. nyen odatalálndnk. Lánctalpas von­tatók hordják oda a szerelés alatt álló turbókompresszor többtonnás al. kódrészeit, s a furcsa, alacsony, szé. vsnyomtávtí szállítókocsik: jellegzetes nyomaim kalauzolás nélkül odátalál- nénk. Éppen most húz el melizt Unk egy ilyen alkotmány. Elöl a lánctalpas vontató éktelen csörömpöléssel, mö­götte a kis szállítókocsi egy hatalmas ládával• melyre öt.hat munkás vi. 7yáz. Leipzigböl jö t a láda. S nem hiába vigyáznak annyira tartalmára_ -i munkások. Ez lesz a szó legszoro­sabb érteimében a bánya motorja. A kompresszor által előállított sűrített levegő hajtja majd a bányában a gépek, a lég kalapácsok százait. Az akna építményei közül először is a két vadonatúj beton hűtőtorony tűnik szemünkbe. Az egyiken még rajta a zsaluzás. Mögötte a Komlón annyira általános nyüzsgés. Az építő­munkások megszokott sürgés.forgása látszik. Teherautókról nádpaüókat raknak le. Ezek a téli építkezéshez kellenek. Védik a friss betont a fagy ellen. Dénes István építésvezető elrnagya. rázta, hogy az először szembetűnő két épület közül az első a kompresszor­ház, a második a szállítógéphás lesz. — Sajnos,' elég gyengén, — r dUx. szolja, s közben telnéz a feje felett kapálódzó zsaluzó munkásokra, majd nevetve teszi hoz­zá: — Várom, mi­kor esik fejemre egy fejsze vagy tégla. — Az építők megnyugtatják, hogy vigyáznak addig is, amíg n védoállvány elké. ■ szül. — Dolgozunk! — folytatja to­vább Ru/lolf Möl­ler. — Kissé primi Hv körülmények között megy <t munka, mert az építkezés még nem tart ott. ahol kelle­ne. Sokkal fokozat tabb támogatásra lenne szükségem az építésvezetőség részéről éppúgy, mint a Bányagépjavító Vállalat részéről. Nincs darum. Ennek a háromtonnás alkatrésznek a beszerelése — mutat az előtte átló vasalkotmányra — két hetet veit igénybe a csigával. Ugyan, ezt a munkát a Kossuth.oknán két nap alatt eh'égezttlk. — De azért dolgozunk. Minden per­cet kihasználunk, mert a kompress­ziót a bánya szive. Ez a tudat lelkesíti a szerelőket, ácsokat, kőműveseket egyaránt. Var. ga Éva 4» Kertes János támlák büszkén mondják, hogy m elmúlt hónapban 117 százalékos átlaggal dolgoztak. Reméljük, a Bányagép)*, vtíó Vállalat is segitségérs stet « u*< r élőknek, rendelkezésükre bocsátja * szükséges gépeket, hogy ekwmber 22—25-éra a kompressrorházat sOté. szitksssék. a. a Az épülő új kapcsolóház III-as aknán A domb mögött húzódik meg a szög­állomás és egy ideiglenes trafóépület., valamint az 50 vagrmos raktár ké­szülő monstrumja. Nem telik bele fél esztendő, s az egykori elhagyatott hegy oldalán új épületekben nagysze­rű új gépek segítik a bányászok mun kaját. — Messze még az út odáig — mondja elgondolkozva Dénes István. Nem lemondás, inkább a nehézségek­kel való józan számolás érzik Itang- jából. — Egy kicsit elcsúszott a kom pr esz szurkán építése. Először a hibás ter­vezés miatt vesztettünk mintegy ké és fél hetet, majd a nyári munkás, és anyaghiány vetette vissza mintegy húrom hét'el a munkál, Az{. hogy mégis így áUunk, hogy november ló­én elkezdődhetett a gépel: sz< é lés! munkája elsősorban dolgozóink lelkes munkaver senyének köszönhető. Nem ritka a 140—150 százalékos átlag de- iádteljesümény. Benn a kompressrorházban a kő­műveseit, ácsok, vasbetonszerelők ősz. szekeveúzdnek a Bimyag ép javító sze­relőivel, akik Rudolf Möller lipcsei főszerelőmester irányítása mellel végzik a turbókompresszor hatalmas alkatrész dar ab jóinak östtocilleszéését. — Hogy halad a munka — kér­dezzük « f&sitraUnustert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom