Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

f Világ proletárjai egyesüljetek! DUNÁNTÚLI AZ MDP B A R ANYAMECYEI . PÁ RTB I Z OTT IÁCÁNAK LAPJ A X. BVFOLVAM, 284. SZÁM ARA 50 FILLÉR _________________________PÉNTEK. DECEMBER 4 f----------------------------------------------------------------------------------N A MAI SZAMBÁN: Az ENSZ-kör gyűlés december 1-i teljes ülése (2. o.) — Hírek a világ minden részéből (2. o.) — A londoni „Times" keserű beismerései. (2. o.) — A gépállomások és traktorosok új feladata. (3. o.) — A Pécsujhegyi Szénelőkészítő dolgozói jobb minőségű gázszenet adnak iparunknak. (3. o.) — Mi újság Pécsett? (4. o.) — Ami nem tetszik a dolgozóknak (4. o.) V___________________________________ Építkezzünk gyorsabban, olcsóbban! Az életszínvonal gyors emelése »iikiégéssé teszi, hogy minél több &szeéges, korszerű lakást építsünk 1 dolgozók számára. A felszabadulás *ía már igen sok lakást építettünk, ^öltönyös, Kenderföld, az új Me- ®es, szinte a főidből nőtt ki Most 568 még gyorsabb az építés üteme. Xvan lakásokat építünk, elsősorban 1 Lányész területeken, amilyenek a Altban soha nem készülitek a mun- 'Isok részé de. De az, amit eddig -Hitettünk, még csak a kezdet. Az *ddigieknél is nagyobb tervek meg­jóslása előtt állunk. Ezért az Wtőiparban dolgozó műszaki veze­tnek, szakmunkásoknak és segéd­munkásoknak minden erejüket, tu­dorukat arra kell felhasználniok, '«gy az építési terveket maradék tá­jul, határidőre teljesítsék. — „Terveink — tanítja SztáMn dvtáre, — nem tervprognózisok, jtt tervtalálgatások, hanem terv- vitások, amelyek kötelezőek a ve- ^tószervek számára és meghatároz­óit az egész országra kiterjedően a idvö gazdasági fejlődés irányát" A érveiket nem teljesítő vállalatok ve­dtől felett gyakorolt kritika sarán Bulganyin elvtárs a következőket Mondotta: „Az állami terv: törvény. Minden egyes üzemnek teljesíteni a reá kiszabott feladatot. Ebből kiindulnia nwa csupán jsz ipar, d* egész szocialista építésünk vala- *ennyi egyéb ágazata dolgozóinak í." Ahhoz, hogy építőiparunk dolgo­st pontosan betartsák a tervet, elen- *®áhetétlenül szükség van a termé­kenység állandó fokozására és a órmelési önköltség fokozatos csök­kentésére. Meg kell valósítanunk a ta«ót: „Építkezzünk gyorsabban, I olcsóbban!“ is nagymértékben csökkentsük. A munkaerővándorlás egyik fő oko­zója, a munkaerők tervszerűtlen, sokszor rossz elosztása. Az építésve­zetők és munkavezetők sok esetben több segédmunkást állítanak egy munka elvégzésére, mint amennyire ténylegesen szükség volna. Ez azt eredményezi, hogy a dolgozók telje­sítménye alig éri el a 70—80 szá­zalékot és így természetesen csökken a fizetésük is. Négy kőműves kiszol­gálásához szükséges segédmunkaerő falazásnál a normatáblázat szerint három segédmunkás. Ha a kőműve­seket Jól ellátják anyaggal és ha azok 100 százalékra teljesítik tervüket, az ő teljesíjnényük 122 százalék lesz. (Alapulvéve, hogy a habarcsot és a téglát húsz méteres körzeten belül szállítják!) Ha növeljük a segéd­munkások számát, teljesítményük állandóan csökken. Négy segédmun­kás ugyanezen a munkán 91 száza­lékot ér csak el. A teljesítménnyel együtt termé­szetesen a fizetés is csökken. Amíg a 122 százalékot elérő dolgozók na­ponta 27.26 forintot 'keresnek, addig a 91 százalékot teljesítők csak 20 forint és 90 fillért kapnak műsza­konként. Hiba az is, hogy sokszor a tarvfelbontás alapján számolják el a segédmunkások bérét, holott a rossz munkaszervezésből kifolyólag gyakran előfordul, hogy az előírtnál nagyobb távolságokról szállítják a téglát, habarcsot, stb. így nem cso­da, ha a dolgozók elveszítik munka­kedvüket és új helyet keresnek ma­guknak. Elmennek Komlóra, Sztá- IlnVarosba, vagy más építkezésekre Meszesről, másutt pedig megfordít­va. Ez elkerülhető lenne, ha mun­kavezetőink és építésvezetőink úgy szerveznék a munkát, hogy a száz százalékon aluli teljesítők számami­nél kisebbre csökkenne. Ez az: ered­ményezné, hogy minden dolgozó megtalálná számítását és több kere­setéből Jobban élhetne. Másrészt megszüntethetnénk a munkaerőván­dorlást és építkezéseinknek biztosí­A termelékenység növelése érde­dében mindenütt alkalmazni kell az önjáró szovjett tapasztalatokat, fel használni az új munkamódsze- toket. A régi falazási módszer al- dáltnazésával például egy jó kőmű- 'l®® nyolc óra alatt 1—1.5 köbméter *Aiat húzott feL A szovjet tapaszta­ltok felhasználásával egy kőműves 68 hat segédmunkás — ha a falazás Ilonban történik — nyolc óra alant to-enhatézer téglát rak feL Ez 39 jbméter falnak felel meg. Ez az ^ példa U bizonyítja, milyen ha- LÜJmas eredmények elérésére van lé­vőség építkezéseinken ha az épít­kezések vezetői, pártszervezetei, szak [tervezetei és DISZ szervezetei szív­ügyüknek tekintik azt és bátran al- j^lmazzák az élenjáró tapasztalato- jtot. A jó építésvezető már az épít­kezés megkezdése előtt tervet ké­jeit arról, hogy ae építkezés terüle­ti) milyen és mennyi gépre van tüksége. Megtervezi az anyagok le­írási helyét, a munkagépek felál- I tosi helyeit, hogy így a gépeket a ^tökéletesebb módon, lehetőleg "toe százalékig kihasználhassák. En- /*k ellenkezője tapasztalható Me­ssen, ahol a kiszállított gépeket ?todössze 50—60 százalékban hasz- h^íák ki, ugyanakkor olyan gépek ^ találhatók, amelyeket egyáltalán Jj» üzemeltetnek. Ez a példa azon- r^1 nem egyedülálló. Ehhez hason- u esetek más építkezésen, többek tozött Komlón is előfordulnak. Pe- a gépesítés legfőbb feladata, hogy [jtogkönnyítsük a dolgozók munká­ul és ezáltal gyorsabbá és olcsóbbá Jpük az építkezéseket! Másik fon- z8 dolog: a munkaerők helyes el- J*tása. A munkaerők helyes elosz­tja lehetővé teszi, hogy az éa;tő- "árban ma még mindig megtalál- tjő munkásvándorlást — főleg a Jhjtodmunkások körében, — teljes ^tőkben felszámoljuk, de legalább­tanánk a megfelelő léiszámú mun­kaerőt is. Ezen keresztül előbb fe­jezhetnénk be meglévő épltkeaésein- ket, előbb kezdhetnénk újabb terve­ink megvalósításához. A termelé­kenység fokozása és az építkezések határidő előtti befejezése biztosítja az önköltség csökkentését is. Építkezéseinken súlyos hiányosság nak tekinthetjük, hogy az építkezé­sek vezetői <nem támaszkodnak mun Icájukban kellően a pártszervezetekre, szakszervezetekre, és a DlSZ-saerve- zetekre, nem használják ki azt a hatalmas szervező és 9egítő erőt, amelyet ezek a szervezetek képvisel­nek. A munka megjavítása érdeké­ben építésvezetőink, munkavezető­ink kérjék a párt tanácsait, használ­ják fel a párt és a DlSZ-szerveze- tek segítségét a terv teljesítésében, a munka szervezésében. A párt-, a szakszervezetek, és DlSZ-szerveze- tek segítségével irányt kell venni a szalag rendszerű gvorsépítkezés mi­előbbi megvalósítására azokon a te­rületeken is, — mint Meszes —, ahol eddig nem alkalmaztuk. Ezen­kívül az építésvezetőik, a pártszer­vezetek, a szakszervezetek és a DlSZ-szervezetek vezetőinek, .tagjai­nak összefogásával harcot kell Indí­tani a szovjet módszerek, az élen­járó tapasztalatok alkalmazásáért és olyan munkakörülmények megterem téséért építkezéseinken, amelyekben jól érzik magukat a dolgozók! Nagy feladatok várnak építkezé­seink vezetőire. De a párt helyes irányításával, a szakszervezetek és a DlSZ-szervezetek támogatásával meg lehet oldani azokat. Épül új nagy bányavárosunk, a szocialista Komló Kenderföldön egyszerre négy épület soron folyik az építkezés. Tavaly december elején még nyoma sem volt az új városrésznek. Egy év alatt csodát műveltek az építők, öt épületet már átadtak és december 31-ig még közel 400 lakásba költözhetnek a bányászok. A tapaszta'tabk bányászok mimkamóta'átaáása nyomán túlteljesíti tervit a Mái Szinger DlSZ-brigid A komlói Kossuth-akna Ill-as üze­mében ezelőtt egy hónappal az elő­vájó brigádok új frontot adi'.alk át a bányászoknak. Az üzem fiataljai akkor határozták el, hogy brigádot alakítanak és az új fronton ők kez­dik meg a szenelést. Brigád vezetőül Szinger Márton idősebb vájárt kérték fel és még három tapaszlaltabo vájárt hívtak a csapatba, hogy munkamódszereik átadásával segítsék őket munkájuk­ban. A tizenhat tagú DISZ-brigád no­vember elején munkához látott A fiataloknak szokatlan volt még az 50 fokos meredek dőlésű fejtésben dolgozni, nem volt még kellő gya­korlatuk hozzá. Szinger Márton, a csapat veze­tője mindennap más és más fiatal vájárnak mutatta meg a fejtés egyes fogásait. De szívesen magyarázott Balázs István gyakorlottabb vájár is, ho­gyan kell egy segédáesolatot vagy egy támfát helyesen beépíteni. A fiatalok novemberben nem tel­jesítették havi tervüket. — Decemberben túlszámyaljuk a tervet — fogadták meg egyöntetűen. Erre lelkesítette a DISZ-brigádot :i minisztertanács legutóbbi határozata is, amely már 90 százalékos terv tel­jesítés felett kétszeres bért biztosít, a száz fölött pedig nw^búroav.í’.Q?»- zódik a kereset. December elsején az első kassal szállt le a fiatalok csapata. Változtattak ezen a napon a sze- nelés módján is. A hazafelé tartó frontfejtésben nem szembe támadták a frontot, mint eddig, hanem lép­csőzetesen, egymás mögött haladtak egészen le a szállítóvágalig. Műszak végeztével győzelmet je- ’entefctek. 43 csille előirányzatuk he­lyett 58 csille szenet szállítottak kül­színre. Másodikén pedig a másfél- órás ürescsillehiány ellenére is há­rom csillével túlteljeeítetiiék napi tervüket Garay Ferenc Újabb huszonnégy lakást adtak át Komién a kendertoldi városrészben Komlón a kenderföldi varos reszt építő 44/3-as vállalat dolgozói csü­törtökön már negyedízben adtak át lakást az új város bányászainak. Két koekaépiileSben 24 család jutott két-húron*, zobás. napfényes, kor­szerű otthonhoz. Egy hét múlva újabb 24 lakást késatteaek el a ken­derföldi építők. A Kenderföldáa épülő többszáz la­kás mielőbbi felépítéséért vívott harcban jelentős szerepük van a vál­lalat előgyártó üzeme dolgozóinak. Az elmúlt héten a tízezredik elem le­gyártásával már teljesítették évi ter­vüket. Azóta 250 elemeit készítettek terven felül. A határidő előtti terv- tcljesités egyik döntő mozgatója a Búza*—Tóth-brigádok versenye volt. AMg fél évvel ezelőtt ismerkedtek meg a szovjet rendszerű előgyártáa- sal, az üreges födémelemek készí­tésében országos viszonylatban leg­jobb eredményt értek el. Ezeknek a födémelemeknek az alkalmazása te­szi lehetővé, hogy a 44/3-as vállalat dolgozói az év végéig 370 lakást ad­janak át Komló hős bányászainak. HAJNAL LAJOSNÉ. A Pécsi BELSPED Vállalat teljesítette évi tervét A Pécsi BELSPED Vállalat dolgo. tói nevében jelentőik, hány évi ter­vünket november 30-án befejeztük. Eddig már 101 százalékot ériünk el évi tervünk teljesítésében, pt. cember folyamán mim ten igyeJcese- tünkkel azon leszünk, hogy a város dolgozóinak tüzelőanyagát minél rö- oidebb idő alatt leszállítsuk és ele­get tegyünk az állami vállalatok fu­var és szállítmányozási igényeinek is. MÉHN JÓZSEF párttitkár. SALAMON GYŐZŐ igazgató. PONGRACZ JÓZSEF forg. vez. Hazaérkezett a Londonban diadalmasan szerepelt magyar labdarúgó válogatott A Londonban diadalma­san szerepelt magyar lab­darúgó válogatott kedden éjjel folytatta útját Páris- ból hazafelé és csütörtö­kön hajnalban érkezett meg magyar földre. A ma gyár sportolókat Svájcon és Ausztrián keresztül minden városban lelkesen üdvözölték. Bécsben a pályaudvaron megjelentek fogadásukra az Osztrák Labdarúgószövetség veze­tői, több egyesület kép­viselői és virágcsokrokat nyújtottak át a sport­küldöttség vezetőinek és a játékosoknak. A Keleti pályaudvar előtt a hideg, ködös kora reggel ellenére, már fél- nyoic előtt megkezdődött a főváros dolgozóinak gyű lekezése. Kilenc óra után egymás után érkeztek a várócsar­nokba a párt, a kormány a magyar kulturális és társadalmi élet képviselői, a válogatott csapat játé­kosainak hozzátartozói és sokezer lelkes sportbarát. A fogadáson ott volt a budapesti angol követség több tagja is. Pontosan féltízkor je­lezte a hangosan beszé­lő a Páris-Basel-Wien- Hegyeshalom-Győr felöli gyorsvonat érkezését. Megállt a vonat, a já­tékosok és vezetők egy­más után szálltak ki a ko­csikból s a mindent el­söprő hangorkánnal fel­tört éljenzés szinte túl- harsogta a DlVSZ-indulót. Sebes Gusztáv, az OTSB elnökhelyettese, Barcs Sándor, az Országos Tár­sadalmi Labdarúgó Szö­vetség elnöke és a csapat többi vezetői, valamint a játékosok a vörös szőnye­gen végighaladva, átvet­ték az úttörőktől a fővá­rosi tanács virágcsokrait, majd a diszemelvényen sorakoztak fel a többezer főnyi tömeg leírhatatlan lelkesedése közben. Fel­hangzott a Himnusz, utá­na Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke mondta el üdvözlő beszé­dét. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége, a magyar kormány és az Elnöki Tanács ne­vében szeretettel üdvöz­löm a magyar válogatott labdarúgócsapat minden­egyes tagját, a csapat ve­zetőségét, az edzőket, a rádió és sajtó munkatár­sait — mondotta többek között Kristóf István. — A rádió közvetítésén keresztül éreztük, hogy soha még Ilyen győzni- akarás nem hatotta át labdarúgóinkat, mint ezen a mérkőzésen. —> Köszönet <* Műa sportolóinknak, hogy mél­tók voltak a nagy érdek­lődéshez és várakozáshoz. — Köszönet és hála dolgozó népünknek, amely megteremtette a lehető­séget arra, hogy sporto­lóink tudása ilyen magas színvonalat érhetett el. — Ezen a mérkőzésen nemcsak a sport, a fut­ball becsületéről, hanem a magyar dolgozó néD becsületéről és dicsőségé­ről is szó volt. Ezt érez­tük mindnyájan itthon a rádió hangjainál, és biz­tos vagyok, ezt érezték já­tékosaink is a Wembiey- stadionban az angol-ma­gyar válogatott mérkőzé­sen. — Ez a győzelem méltó folytatása volt a nagy győzelmi sorozatnak és méltó bizonyítéka annak, hogy mire képesek egy olyan népi fiai, akik izzó hazaszeretettől fűtve, aka­dályt nem Ismerve sze­reznek dicsőséget hazájuk nak, népüknek. — Sportolóinkat ez az eredmény serkentse még nagyobb eredmények és dicsőség elérésére, szerez­zenek a magyar dolgozó népnek sok-sok boldog percet és órát nagyszerű teljesítményeikkel és le­gyenek a további eredmé­nyek hirdetői szocializ­must építő hazánk nagy ügyének. Ezután Magyart Károly, a Lőrinci Hengermű szta­hanovista ifjúmunkása üdvözölte a csapat tagjait. Puskás Ferenc, a ma­gyar labdarúgó csapat ka­pitánya válaszolt az üd­vözlésekre. Köszönetét mondott a meleg fogad­tatásért. majd így folytat­ta: Bármilyen dicsőséges út is áll mögöttünk, most va gyünk a legboidogabbak, amikor újra itthon lehe­tünk. Ezt a pillanatot hasz nálom fel arra, hogy csa­patom nevében megkö­szönjem a dolgozó ma­gyar nép bizalmát és sze- retetét, amely egész utón végigkísért bennünket. — A mérkőzésen meg­tettük kötelességünket, de a győzelem dicsősége az egész dolgozó magyar né­pé is. Köszönjük pártunk­nak és kormányunknak, hogy lehetővé tette szá­munkra a zavartalan fel­készülést életünk eddigi legnagyobb sportfeladatá­ra. Kérjük, bízzanak ben­nünk továbbra is, mi ígér­jük, hogy a továbhi nagy feladatokat szíwei-lélek- kel és minden tudásunkat harcbavetve igyekszünk megoldani. Az ünnepélyes fogadta­tás a Sport Induló hangjai mellett sokezres tömeg lelkes éljenzésével fejező­dött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom