Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-28 / 303. szám
1958 DECEMBER *8 NAPLÓ 3 „Már most megteremtjük a jövőéri terv teljesítésének feltételeitÄ Pécsi Bőrgyár Szigetvári Cipőgyár A Pécsi Bőrgyár dolgozói elhatároztál«, hogy de- cember 18-ig befejezik évi tervüket. A felajánlást határidő előtt teljesítettük, már december 15-én megkezdtük évt tervünk túlteljesítését. Amikor teljesítettük az évi tervet, új felajánlásokat tettünk. Elhatároztuk, hogy különböző cikkekből, 649 ezer forint értékben teljesítjük túl a tervet. Ezen az összegen már „túl vagyunk." A terv túlteljesítése mellett különös figyelmet fordítunk a minőség állandó és fokozatos javítására. Műszaki és fizikai dolgozóink összefogásával növeltük azoknak a bőröknek a minőségét és választékát, amelyek közszükségletként szerepelnek. A Rákospalotai Bőrkonfekció tizem számára több kísérletet végeztünk. Például 24 mintatucatból álló kollekciót állítottunk össze színekből, mintákból és minőségekből. A rákos- palotai gyár dolgozóira vár már az a feladat, hogy az újfajta bőrmintákból kiválasszák a gyártandó cikkekhez legalkalmasabbakat. Megkezdtük a szilazatbörök gyártását is. kimondottan a Rákospalotai Bőrkonfek- eió üzem számára. Kiváló minőségű aktatáskák és cigarettatárcák készülnek majd ebből. A terv túlteljesítése mellett már nagyban folyik a iö-névi terv tel iesité«ére való felkészülés is üzemünkben. A Bőripari Igazgatóság 17 üzeme közül mintaüzemek lettünk a műszaki intézkedési terv készítésében. A műszaki intézkedések tervét tehát már leraktuk. ránk vár a feladat, hogy meg is valósítsuk majd azokat. Az elkövetkezendő napokban nagy műszaki konferenciát tartunk a gyárban, amelyben megbeszéljük a jövőévi feladatokat. A műszaki konferenciát követi majd az újév első napjaiban a termelési értekezlet. Addigra — műhelyekre, brigádokra és egyénekre is felbontjuk a tervet, mert mindenegyes dolgozónak ismernie kel! már az újév kezdetén januári, sőt első negyedévi tervét. A terv ismeretében sokkal könnyebb a munka, a dolgozók ellenőrizhetik szinte óránként is saját magukat: vájjon eleget tettek-c feladataiknak. Elhatározásunk, hogy az év végéig legalább 5 százalékkal túlteljesítjük árutermelési tervünket. Ezt úgy sikerült elérnünk, hogy az áramszolgáltatás terén teljesen függetlenítettük magunkat a Villamosencrgia Szolgáltató Vállalattól, saját energiatelcpiinkkel. váltott műszakokban, három harmadban dolgozunk és a dolgozók mindent megtesznek ígéretük valóraváltása- ért. Elmondta: HAKNIK ISTVÁN főmérnök. Pécsi Bőrgyár X[ éhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy üze- műnk teljesítette 1953. évi export termelési tervét. Gyárunkban azóta is lankadatlanul folyik a verseny az évi terv teljesítéséért. Miután eleget tettünk export-termelési költezettségünknek, hatalmas iramban indult meg a harc azért, hogy az évi tervet mennyiségben is, értékben is, legalább 3 nappal határidő előtt befejezzük. Még a negyedév kezdetén megfogadtuk, hogy elfekvő anyagokból 1000 pár cipőt készítünk. Eddig 815 pár ilyen cipő készülit el a gyárban — a fogadalmat valóraváltjuk. Természetesen a minőségre is ügyelünk. Az előírás szerint a gyárban készült cipők 97 százalékának elsőrendűnek kell lennie. Mi rendszeresen túlteljesítjük ezt. December első dekádjában 100.3 százalékra teljesítettük tervünket, és a gyártott cipők 99.07 százaléka elsőrendű volt. A második dekádban 105.4 százalékot értünk el 98.6 százalékos minőséggel. Azóta azonban újból javítottunk. December 21-én 99.72 százalék volt elsőrendű azokból a cipőkből, amelyeket gyártottunk. Emellett 309 pár cipőt adtunk ezen a napon népgazdaságunknak tervünkön felül. Már most készülünk a jövő esztendő tervének teljesítésére. Üzemünkben állandóan folynak a különböző továbbképző tanfolyamok. Nemrég elhatározták a dolgozók, hogy több munkafolyamatot sajátítanak el. Már eddig is számos dolgozó van, aki például tűzni, buk- kolni, és csiszolni is tud. Sokoldalúságuk miatt bármely munka elvégzésére alkalmazhatják őket Pölöskei Gizella is többféle munkafolyamatot sajátított el, ért a tűzéshez, csiszoláshoz és más munkákhoz is. Jelenleg is van továbbképzés a gyárban. A műszakiak és a legjobb fizikai dolgozók adják át ezen tudásukat a fiatalabb dolgozóknak. Segesdi Józseíné, Lukács Vin- céné, Holota Jenőné és Kanyar Károly is azok között vannak, akik lelkiismeretesen tanítják a fiatalokat és a munkamódszerátadással is hozzásegítik gyárunkat tar vünk túlteljesítéséhez. Párosversenyben vagyunk a szegedi „Déma" Cipőgyárral. a novemberi értékelés szerint a mi gyárunk első a versenyben. Reméljük, hogy decemberben is első helyre kerülünk, mert a nívót tartjuk, sőt előre megyünk. Elmondta: Bagi Ferenc statisztikus» Szigetvári Cipőgyár. Mikcr készülnek el végre a Megyeri-uti kislakások? Tizenkilenc félig kész épület sorakozik a Megyeri út mentén Ah először jár errefele, elégedetten nézi az épülő új családi lakóházakat De nem úgy e hazak jövendő lakói kislakások még a lucaszéknél i, lassabban készülnek, Megértjük tehát, azokat akik mar bosszankodnak, az építkezés halár idejének sorozatos eltolódása miatt. A házak építését a pécsi Tataroz Vállalat még 1953 március 31-én megkezdte. Azó a hón^ Ultik 7t a Lakásépítő Szövetkezet tagsága türelemtlenttl várja az énítkezfs bele!SS& Mk'TŰL£leJL * " *** «T *<***« msö munkálatokat elvégezni. Az épí MISCHE ANTAL a Tatarozó Vállalat műszaki osztályának vezetője a következőket mondja: — A legnagyobb hiba az, hogy nem tudjuk biztosítani a szükséges munkaerőt. Ez egyrészt abból adódik, hogy a vállalati besorolás miatt nálunk a dolgozók fizetése 15 százalékkal kevesebb, mint a hasonló munkát végző dolgozóké, akik az Építőipari Vállalatnál dolgoznak. így aztán a dolgózók inkább elmennek tőlünk más vállalathoz dolgozni. De nemcsak ez a hiba a kislakás építkezésen. Felettes szervünk, a megye építési osztály sok esetben nem veszi figyelembe a vállalat kapacitását és igy különböző sürgős munkákkal túrterhelik a vállalatot. A meglévő kevés munkaerőnket így kénytelenek vagyunk szétforgácsolni. — A Megyeri úti kislakások építését még a március 31-én megkötött szerződés alapján megkezdtük. Az akkori tervek szerint 16 lakóház felépítése szerepelt a szerződésben A szerződésben vállalt kötelezettséget a vállalat két hónappal a kijelölt határidő előtt befejezte. Ekkor azonban elfogyott a hitelkeret. A munkát tovább folytatni nem tudtuk. Július 7-én, miután az építtető újabb hitelt tudott szerezni, újból szerződést kötöttünk még négy lakóház felépítésére. Ezt a szerződést már csak felettes szenünk utasítására voltunk kénytelenek aláírni, mivel már akkor több volt a munkánk, mint amennyit el tudtunk volna végezni. Ugyanakkor Ígéretet kaptunk arra, hogy a szerelés elvégzésére a 73/8. sz. Épületszerelő Vállalatot jelölik ki. Ez azonban nem történt meg. Mi kezdtük meg ezt a munkát is, azonban szerelő részlegünk október 1-én a vállalattól különvált és azóta ezt a munkát a Megyei Villamosítási Vállalat végzi. A jelenlegi határidő szerint az épü’etcket decem bér 31-ig tető alá kell hozni és a beletek teljes bef ,ezését március végére tervezzük, mivel jelenleg még pontos határidőnk az épületek befejezésére nincs. HOMOLAI GYULA a Pécs’ Város Területi Lakásépítő Szövetkezet Igazgatósági elnöke: — A kivitelező vállalat elhanyagolta a munkálatok elvégzését. Nem biztosított megfelelő munkaerőt az építkezés gyors befejezésére. Az építkezés megkezdésekor nagy lendülettel láttak munkához s az első hitelkeretünket két hónappal hamarabb kimerítették. Mj mindent megmozgattunk, hogy újabb hitelkeretet biztosítsunk a munkálatok folytatására. Ezalatt körülbelül két hónap kiesés volt az építkezésben. Július 7-én sikerült kiharcolni 500 ezer forintot. Ezután az építkezés már nagyon vontatottá vált. Hiba volt, hogy nem biztosítottuk egyszerre az építkezési keretet és így két hónapos kiesés állhatott be, de a főhiányosság, a kivitelező vállalatot terheli, mert augusztus 11-én a Beruházási Igazgatóság biztosította az egész építkezés teljes befejezéséhez szükséges pénzösszeget, ennek ellenére jelenleg még V A2 építkezés üteme valóban lassú. .4 Tatarozó Vállalatnak a meglévő nehézségek ellenére is meg kellett volna találnia a lehetőséget arra, hogy az épületeket átadhassak a szövetkezetnek. De hibát követett el a megye,' építési osztály is, amikor ahelyett, hogy felülvizsgálta volna a vállalat kapacitásai, egyre több és sürgős munkával bízta meg. így az'án az "gyík munkának természetesen maradnia kellett, hogy a »sürgősebbet" Hvégezzék. A sok munkát, amivel a Tatarozó Vállalatot ellátták, a vállalni vezetőségének be keltett volna soroltatni mindig az utolsó lakóház falazási nninkáinái dolgoznak. Mi a magunk részéről minden lehetőt elkövettünk annak érdekében, hogy a lakóházakat még ez évben sorsolás útján átadhassuk tagságunknak. JEHN JÓZSEF a Beruházási Igazgatóság igazgatója: — Mi több esetben foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és megállapítottuk, hogy az építkezés lemaradásáért a felelősség elsősorban a Tatarozó Vállalatot terheli. Igaz voltak hiányosságok, de az.okat igyekeztünk kijavítani és segítséget is adtunk a munkák elvégzéséhez. Segítséget adtunk az anyag beszerzésében is és szeptemberre minden anyag biztosítva volt ahhoz, hogy az építkezést befejezhessék. A Tatarozó Vállalat 1953 május 7-én egy nyilatkozatot küldött a Beruházási Igazgatóságnak, hogy az összes munkákat a vízvezetékszerelés kivételével be tudják fejezni. A második szerződés aláírása után a 73. Építőipari Tröszt írásban utasította a 73/8. sz. Épületszerelő Vállalatot, hogy a Megyeri úti kislakások szerelési munkáit végezze el. Ez 1953 július 13-án történt. Most már csak a Tatarozó Vállalatnak kellett volna az alvállalkozói szerződést megkötnie a szerelő vállalattal. Ez azonban nem történt meg. A munkálatok állandóan vontatottan mentek. Feld István építési ellenőr több esetben még az építési naplót sem tudta aláírni, mivel az építkezésein nem talált senkit. A minisztérium legújabb utasítása szerint az építkezést teljes egészében 1954 április 1-re kell befejezi)!. és azután fontossági sorrendben elvégezni. A dolgozók felháborodása kétség. >elenül jogos. Ha valamennyi, az építkezésben érdekeli vállalat, szerv és szervezet valóban szívügyének tekin- >ette volna a la/iások határidőre tör. >énő átadását, — azok — a nehézsé- jek ellenére is — már rég elkészülik volna. A minisztérium most új határidői állapított meg, a dolgozók iogosan elvdrják, hogy ezt a határ- dót végre be is tartsák és hogy be akarják tartani, annak rövidesen látható jelei is legyenek, Uz* L. rötven helyett ki er even kacsát keltettünk száz tojásból" A Szentmártonpusztai Állami Gazdaság kacsatelep-vezetője vagyok. A felszabadulás előtt csak ö.tven-hat- van baromfival kísérletezhettem — most többtfzezer vi/iszámyast bízott rám a népi demokrácia. Munkámban hosszú évek megfigyeléseit és tapasztalatait hasznosítom. Normafüzetünk száz százalékos teljesítménynek veszi, ha petróleum- fűtéses gépeinkkel száz tojásból csak ötven kiskacsát keltetünk; — belenyugszik abba, hogy a tojások másik felét a szemétre dobjuk. Miért váljon záptojássá az, az anyag, — amelyből hazánkban többszázezer szárnyast keltethetnek évente? Mi munkatársaimmal megtaláltuk a mód ját — miként vethe'ünk véget ennek a kényszerű pazarlásnak. Igaz, a nap huszonnégy órájából sok esetben 18- at is a gépek mellett töltöttünk, — de ötven helyett kilencven (89.92) kiskacsa bujt ki száz tojásból. Több- tízezer tojásnál 180 százalékra teljesítettük normánkat és az Alkotmány ünnepén kitüntettek „Az Állami Gaz daságok Kiváló Állattenyésztője" címmel és éremmel. . Munkamódszerem ismertetésekor előrebocsátom: — a legtökéletesebb .keltetőgép" — maga az állat. Gépeim kezelésénél mindig az vezetett, hogy minél jobban utánozhassam a természetes keltetést. Törekvésem megvalósítása során szakítottam egy ban áll, hogy egészen a pattogzásig ninden, három órában — naponta nyolcszor — a kezelőasztalon megforgatjuk és 48—50 Celsius fokos vízzel megpermetezzük a tojásokat. \ Gergely-féle szakkönyv csak 12 lapig tartja szükségesnek a perme- ezést — naponta egyszer, később hétszer, ugyanígy ir a forgatás idő- arlamáról is. Én ezt kevésnek találom — igen kényelmes megoldás és csak ahhoz az eredményhez elég, amit mi tűi akartunk szárnyalni és túl is szárnyaltunk. Az én eljárásom mai szemben külön hűtési időt is elö- :r — a keltetés elején tíz percet, vége felé háromnegyed, illetve egy árát. Ha olyan sűrűn forgatják és permetezik a tojást, mint mi — érié nincs szükség, nálunk csak a for- taás és permetezés idejéig maradt «int. A tojás kezelése alatt a gélét zárva tartottuk. Amikor a pat- ogzás megkezdődött, a forgatást negszüntettük, de ügyelünk arra, hogy a kipattant tojások sohasem ltjának nyílással lefelé, mert ez a kis állat biztos pusztulását jelenti. A permetezést tovább végezzük. A kelfetőgép hőmérsékletét én végig, egyenletesen 39 Celsius fokon tartottam, a szellőző nyílásokat a hetedik napon egynegyedére, a második héttől felére nyitottuk ki. A 21. naptól kezdve teljesen nyitva hagytuk. Szilárd meggyőződésem: villanynyal és gázzal fűtött gépeknél még magasabbra emelhetjük a kelés! százalékot. ha kétóreunként forgatunk és - négyóránként permetezünk. Nálunk — mivel a petróleumfűtés miatt a hő nehezen áll be — ezt nem tudtam megcsinálni. Hiába forgatunk többször, permetezünk akárhányszor is — a keltetés sikere a dolgozókon múlik. Magas eredményt csak öntudatos, vasfe- gyelmű emberekkel érhetünk el, akik nem sajnálják a fáradságot, az álmatlanságot, akik nem feledkeznek meg olyan dolgokról sem, mint a terem levegőjének párásítása és állandóan egy hőfokon tartása. Munkamódszereim és eredményeim nincsenek helyi adottságokhoz kötve, — bárhol megvalósíthatók — és meg is kell valósítani mindenütt, ahol géppel keltetnek viziszámyast. Németh Imre, a Csombárdi Állami Gazdaság kacsatelep-vezetője az én módszeremmel 80 százalékos kelte- tési eredményt ért el. Kérem az illetékes szerveket, adjanak módot rá, hogy gyakorlati keltetési inunk?*“» ód szerekor kialakult és megdönthetetlennek vélt módszerrel — a már ismertetett eredménnyel. A legújabban megjelent — tehát valószínűleg legha- ladottabb — Gergely-féle víziszárnyas keV.etési eljárással szemben én fgy dolgoztam: A berakásra kerülő tojásokat osztályoztam, csak egyenlő nagyságúnkat teszünk a gépbe — ahogy Gergely is írja. A szennyezett, véres, piszkos tojásokat azonban — bár ezt szigaűúan tiltja, — 18—20 Celsius fokos vízben megmostuk, majd felszárítottuk. A gépeket berakás előtt 24 órával íelfűtöttük, — a párologtató ’tálcákat, mivel semmi szükség rájuk, — kiszedtük, majd az átlám- oázott, átvizsgált tojásokat beraktuk. Ezután negyvennyolc óra hossza:, — miután a szellőztető nyílásokat is 'ezártuk, — hozzá sem nyúltunk a géphez, és a tojásokhoz — pusztán a melegítő lámpákat vizsgáljuk át. Ha letelt a két nap, megkezdjük a tojások kezelését. Ez nálunk abmet a gyakorlatban Is átadhassam a megye és az ország kel- tctőállomá3ainak. Nekem a népi demokrácia adta meg tudásom fokozásához a lehetőségeket, az alkalmat a tapasztalatok bőséges megszerzésére, ő tüntetett ki munkámért, — ezt azzal akarom viszonozni, hogy sokezerrel több baromfi kelhessen ki eljárásom segítségével a keltetöállomásokon. 1 Boha Ferenc a Szentmárionpusztai Állami Gazdaság kacsatelep-vezetője * Kérjük az illetékes hivatali szerveket, megyénk keltotőállomásaínak dolgozóit, — észrevételeiket, javaslataikat a „Dunántúli Napló*' szerkesztőségén keresztül vitassák meg Boha Ferenc elvtárssal. A Szentmártonpusztai Állami Gazdaság díjnyertes kacsái. A pekingi és a magyar parlagi kacsa kereszteződéséből nagvtestfl, a betegségeknek ellenálló fajtát tenyésztettek ki.
