Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ Világ proletárjai egyejuljeteki A MAI SZAMBÁN: ) A külföldi sajtó a négy hatalom külügyminiszteri tanácskozásának összehívásáról (2. o.) — A dolgozók jobb ellátásáért, magasabb életszínvonaláért (2. o.) — Gyorslista (2. o.) — Férfiak! Jöjjetek a pécsi szénbányákba! Legyetek bányászok! (3. o.j — Úgy dolgozzunk, hogy gyártmányainkkal még nagyobb megbecsülést szerezzünk a magyar iparnak (3. o.) — Harmadszor avatták élüzemmé a Pécsi Állami Gazdaságot (3. o.) — A pásztor-művészet Baranyában (3. o.) AZ MDP B AR ANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD. 1953. DECEMBER 1 Használok ki falun a téli esték kulturális lehetőségeit Pártunk és kormányunk egész sor olyan rendeletét és határozatot dolgozott ki, amelyek megkönnyítik a falusi dolgozók életét. A kormány- programm elhangzása után fokozottabb mértékben láttunk a határozatok és rendeletek maradéktalan végrehajtásához, harcot indítottunk azért, hogy a törvény betartásával megteremtsük a gazdag, jómódú, művelt parasztságot. Az elmúlt rendszer iskolapolitikája elzárta paraszt fiataljaink elől a továbbtanulás lehetőségeit, de gondoskodott arról, hogy a „Szívgárdá- bian‘' és a „Katolikus Legényegylet"- ben olyan nevelést kapjanak, amely kiöli belőlük az emberi érzést, az öntudatot, amely közömbössé teszi őket a körülöttük zajló eseményekkel szemben. A kormány minden .gondoskodása" ama irányult, hogy a falu dolgozóit szellemi sötétségben tartsa. A mi parasztfiataljaink tízezrei tanulnak főiskolákon és egyetemeken, — hogy onnan kikerülve az életbe — irányítói legyenek annak a hatalmas munkának, amelynek sikeres megvalósulásáért egész népünk harcol. Nem egy helyen működik sikeresen a dolgozók esti iskolája, ahol a munkában megkérgesedett kezű emberek ismerkednek az írással, olvasással. nappal é’an járnak a munkában, Versengenek a fiatalokkal, az esti órákban irkájuk fölé hajolva a betűvetést tanulják. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy sok helyen a falu kulturális életét ..megoldottnak" vélik akkor, ha a fiatalok szórakozási vágyai kielégítésére színjátszó csopor.ot alakítalak. Korántsem elegendő ez. A fa- tu kulturális munkája oly sokrétű, hogy azt csupán a színjátszó csoporttal megoldani nem lehet. Keiének a színjátszó csoportok, hiszen előadásaikkal ápolják népi hagyományainkat. szórakoztatják, felüdi- t-ik a munkában elfáradt embereket, de ez csak egy kis része annak a munkának, ami a falu kulturális fel- emelkedését vonja maga után. Helytelen az az álláspont, hogy a szín- íátszócsoportok és tánccsoportok szer tűzésénél nem kérik az öregek takácsé*, támogatását A színjátszók szereplését csakúgy, mint a tánc- csoportét, az teszi értékessé, neveivé, há ott, ahol élnek, annak a fájnak a jellemző szokásait szépségeit szeretetik meg a tömegekkel, mélyítik el bennük az igaz hazafiig érzését. Az aratás ideje alatt színjátszóink, !4nccsoportjaink felkeresték dolgoztokat a mezőkön és ott a pihenő Alatt elszórakoztatták az aratókat. Az „öregek“ először csak figyelték őket mosolygós arccal ér aztán az ő ajkukon is felcsendült a népdai. majd ot: ropták a tarlón a fiatalokkal együtt a táncot. A falusi ember öregségének nem az évek száma a fokmérője, hanem a munkában való helytállása, éppen ezért nagy figyelmet kíván azoknak az „öregeknek" egy-egy rendezvénybe való bevonása. Népkönyvtára minden falunak van. de nem minden helyen használják azt rendeltetésének megfelelően, sok helyen még a katalógusok is hiányoznak. Nem elégséges csak meghirdetni a könyvismertetés idejét, hanem a népnevelőket is mozgósítani kell, akik felkeresik otthonukban a dolgozókat, elmondják, hogy miről is lesz szó. Nem korlátozódhat csak a szépirodalomra a könyvismertetés, hanem azzal párhuzamosan •> természettudományos műveket is meg kell szerettetni parasztságunkkal. Mezőgazdaságunk a felszabadulás után sok olyan növény termelésével kísérletezett, amelyet azelőtt nem is ismer*. Nem minden esetben vált be a kísérletezés, mert hiányzott a szakszerű ápolás, kezelés, amelyet pedig megkívánt az új növény. Vannak szakkönyveink, amelyekben megtalálható az igényes munkafolyamatok leírása. A mostani időszak kiválóan alkalmas arra. hogy különböző növénytermesztési tanfolyamokon ismerkedjenek meg « talu - dolgozói azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével meghonosítják a busás hasznot hozó növényfajtákat. Nagyszerűen fel lehet használni az ilyen ismeretterjesztő előadásokhoz a diafilm vetítést, gyakorlatiassá, érdekessé lehet tenni a hallgatók előtt az anyagot, amellett tisztázódnak előttük az egyes nehezebben érthető fogalmak. Nagy jelentősége van az úgynevezett családi estek rendezésének, amikor is a fahi fiatalja, öregje, zeneszó melleit tölti el szórakozva az estéjét. Az MNDSZ-re hárul ae a feladat, hogy megszervezze az ilyen közvetlenhangú, bánáti összejöveteleket, de hálás szerep jut itt a fiatalságra is, mert egy jólsikerült műsorral nagyban emelni tudják az est értékét, összeszoktatja a falu lakóit a többízben megtartott családi est. itt közös az örömük, de közösen tudnak harcolni is a munkájukban előforduló nehézségek ellen. A hosszú téli estéket enedmén zoten, hasznosan lehet kihasználni, ;sa!k bátran kell kezdeményezni és * siker nem marad ej. Megrövidítik a határidőket A Baranyámé gyei Építő és Tatarozó Vállalat Megyeri-uti építkezésén dot. gozó kőművesei és segédmunkásai az eddiginél jobb munkával támogatják a kormányprogramm megvalósítását. Elősegítik, hogy a szövetkezeti tagok minél előbb beköltözhessenek új otthonukba. Egy-egy családi ház belső közfaUsr zására, mennyezet és oldalvakolására, nyolc darab ajtó elhelyezésére — a terv szerint 110 kőműves óra áll rendelkezésre, ugyancsak 110 segédmunka-órával. Az ott dolgozó építők lerövidítik ezeket a határidőket. Az Orsolics-kom plex .brigád tagjai elhauirozták, hogy 110 óra helyett 103 óra alatt végzik el egy.egy Mzon íz előirt munkát. Váradi elvtárs — a ki eddig mindig vonakodott felaján. i Megyeri-uti kislakáséul’; lások megtételétől — ugyancsak csat. lakozott a mozgalomhoz. Vállaltai, hogy egy-egy családi ház belső munkáját 110 óra helyeit 90 óra alatt végzi el jó Minőségben. A dolgozók nem teljesíthetnék felajánlásukat, ha Laki elvtárs, az építkezés műszaki vezetője nem nyújtana ehhez megfelelő segítséget. Állandóan beszél velük, munkahétyröl-tnunkv- helyre járva viszi az elért erednie, nyékről a híreket. Segít a dolgozóknak azzal is, hogy jól osztja be a munkát és állandóan gondoskodik >4;gfelelő munkaterületről. A Megyeri-uti építők példája kö- netésreméltó. Végezzenek jó munkát valamennyi építkezésen dolgozóink! HAJNAL JÁNOS párltitkdr. Befejezték évi tervüket a komlói Anyageilátó és Szállíté Vállalat dolgozói Az F.M 49/4. sz. Anyageilátó és Szállító Vállalat dolgozói jelentik Komlóról: „Az LM 49/4. sz. Anyagellátó ét Szállító Vállalat november 24-én befejezte évi tervet. A szállítással, tnyagtárolással foglalkozó munkahelyek már november 15-én, a lovas- részleg dolgozói november I9-én teljesítették évi előirányzatukat. Az évi tér»' teljesítésében az anyagtelep 103.2, a lovasrészleg 102.4, a gépkocsirészleg dolgozói 94.3 százalékai értek el november 24-ig. Dicséretet érdemelnek jó munkájukért Kálmán Győző, Szabó István, Kovács József, Keszthelyi József. Római Antal. Milotai Péter, Kiss István, Huszár Béla. Kovács János. Pauler Sebestyén elvtársak és a Rotter-brigád tagjai.“ PUSKÁS IMRE párttitkár. TÁRNÁI JÁNOS igazg. h. SZABÓ JÓZSEF üB-elnük, Sürgősen végezzük el a trágyázást és a mélyszántást! A vetési, betakarítási munkák mellett legfontosabb teendő most az összes istáliótrágya kihordása, alá- szántása és a mélyszántás befejezése. Ebben a munkában súlyosan elmaradtunk. Csak a seüyei és mohácsi járások fejezték be trágyázás) tervüket, de vannak olyan termelő- szövetkezetek. mint a széke'vszabari. aho! a rendelkezésre álló tf.égyameny ■ijúísg „iig io s/á/aiékái hordták ki. A pécsváradi járásban 77, a pécsiben 70, a sásdiban 69. a siklósiban 61 százalékban végezték e! ezt a munkát. Ezekben a járásokban különösen az egyházaskozári, nagyhaj- mási, mekényesi, mágocsi és mattyi termelőszövetkezetek maradtak el. A trágyahordással tovább várakozni már nem lehet, mert & trágyázás elmulasztása a talaj kizsarolását jelenti. Az a feladat, hogy a gépállomások agronómusai a termelőszövetkezetekkel megbeszélve állítsák munkába az összes vontatókat, a rendelkezésre álló fogatokat, hogy a mélyszántással egyidőben leszánthassák a földekre hordott trágyát. A trágyázás elvégzése magasabb termést jelent. Elsősorban az érett ‘stállótrágyát kell kihordani és csak utána a kevésbbé érettet. Bár az istállótrágya kihordása és felhasználása legmegfelelőbb a nyár végén és az ősz elején, de ez nem jelentheti azt, hogy most már nem lehet trágyázni. Ez egy évi kiesést jelentene a föld táperejének fokozásában, a bővebb termésben. Egy hold terület 140—160 mázsa istállótrágyával való trágyázása helyes talajműveléssel és növényápolással öt mázsa többlet- termést jelent kukoricából, míg a következő évben a kalászos terméshozamát nun tégy két mázsával emelt. A községi tanácsok tartsanak udvarszemléket és állapítsák meg, kinél mennyi istáliótrágya nincs még kihordva és hívják fej a gazdák figyelmét, hogy saját érdekükben cselekszenek akkor, ha mielőbb elvégzik ezí a munkát. A nrisks nagyon fontos feladat a mélyszántás meggyorsítása és mielőbbi befejezése. Ebben a munkában megyénk minden járása súlyosan lemaradt. Még a legjobban teljesítő mohácsi járás is csupán 46.1 százalékra végezte el a mélyszántást, de ugyanakkor a sik’ósi 34.8 a sásdi 27.9. a pécsváradi 18, a villányi 17 százalékra teljesítette tervét. Az ősszel megszántoát W»,| a téli csapadékot könnyebben besxív- ja. többet tartalékol baWáo. A mélyszántás jelentőségét jó! bizonyítja a sWciósnagyfaiuai és a kis- tapoleai termelőszövetkezetek példája. A kistapoicai tsz ősszel elvégezte a mélyszántást, a siklósnagyfa tusi csak tavasszal szántott. Annak ellenére, hogy a siklósnagyfalusiak jobban végezték a növényápolást, mint a kistapoicaiak, mégis náluk csak 191, Kistapolcán pedig 214 mázsa cukorrépa termett, holott a taiaj egyforma képességű volt. Hasonló ‘öbblettermést ért el a mohácsszigeti Vörös Fény tsz az ugyancsak szigeten lévő Uj Tavasz tsz előtt kenderből, mert az Uj Tavasz tsz tagsága, vezetősége ősszel nem végezte el a mélyszántást. 21 mázsával több kendert takarított be a Vörös Fény tagsága egy holdról. A nedvesség tárolása mellett nagyjelentőségű a mélyszántás elvégzése azért k, mert a talajt morzsalékosaá teszi, a tél fagya szétrepeszti a hantokat és olyan tápanyagok is feltáródnak a növényzet részére, amelyeket a gyökérzet megközelíteni nem tudott. Tehát a mélyszántás a taiaj táp- anyagkészletét is növeli. A mélyszántással ezenkívül nö'-eljük 'f. termőréteg vastagságát is. amely lehetővé teszi, hogy a növények akadálytalanul kifejleszti vessek növényzetüket, ami elősegíti az erőteljesebb növekedésit, a magasabb termést. A mélyszántásnál a mennyiségi munka mellett a minőségre is törekedni kell. A mélyszántás legyen valóban mélyszántás. Baranyában 20—25 cm mélységű szántás elengedhetetlen. E»t a fontos munkát mod kell sürgősen végezni, míg a talaj le nem fagy. Vétjewe ezt a munkát minél több trakto-r, minél több fogat. Agronormásaink pedig ellenőrizzék 3 mélyszántás minőségét segítsenek a körzeti mezőgazdászok, a brigádvezetők az ekéket jól beállítani és adjanak tanácsokat az egyénileg gazdálkodóknak, hogy e munka mielőbb befejeződjön. Traktorosaink pedig érezzék, a szántás minőségétől függ, hogy jövőre milyen lesz a termés. A mélyszántás és trágyázás rendeletben megállapított határideje s mai nap lejár. Az elmaradást sürgő* sen pótolni kell és teljes erővei gyorsítani kell ezt a munkát. Baracs József megyei fóagronómus. A Bári Állami Gazdaság: kertészete Űj idők — új elnevezések Egy kis Odera-menti lengyel íah*• nak a legutóbbi időkig „Nincs kenyér" volt a neve. A régi Lengyel- országban »ok ehhez hasonló elnevezés volt. A felszabadulás előtt még az akkori hivatalos statisztika szerint i6 9 millió nincstelen és sze- gényparasv.t csupán burgonyával táplálkozott I^engyelországban. Éhínség, szegénység uralkodott a parasztviskókban. A kis falu újjászületett, amikor a nép vette kezébe a hatalmat. Nemrégiben gyűlést tartottak a parasztok és összehasonlították a múltat, mai életükkel. „Miért is neverak falunkat .Nincs kenyér'-nek. mikor minden házban bőség van. — Ezen változtatni kelt. Nem illik mái hozzá ez a név" — mondották. Kívánságuk teljesült. A falu be járatóA gazdaság kertészetének távlati képe Vigenfeld Éva és Schelcr Magdolna osztályozzák a káposztát A Dunáról szivattyúzzák az öntözéshez vtaat. szükséges nál most már szép tábla ékeskedik ezaed. a felírással. „Kenyéríalva."
