Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
Á klerikális reakció a Horthy-rendszer szolgálatában * _______________________;___________________NAP E Ö A klerikális reakció azzal erősítette' meg a magyar uralkodó osztá- > léok és nem utolsó helyen saját hatalmi helyzetét, hogy az uralmon lévő rendszer politikai és társadalmi tételeit a kötelező hitoktatás keretében a vallástanból vezette le. Ezeket a tételeket, szokása szerint, az „isteni" igazságok köntösébe bujtatta, hogy nagyobb nyomatékot adjon nekik. * Kárát ennek a minden pedagógiai követelménynek ellentmondó hitoktatási rendszernek elsősorban az ifjúság vallotta. A hitoktatás még a politika napi kérdéseitől mentesítve sem illett volna bele a tanrend keretébe. Állításai, alaptételei nemcsak minden tudományos alapot nélkülöztek, hanem egyenesen ellentmondottak a I e ge gy szer ű bb természeti udomán yos igazságoknak. Századunk első negyedében például már nem lehetett a természettudományokat úgy tanítani, hogy azok ne cáfolják meg a vallástan alaptételeit. Ebből követikezett, hogy a természettudományok tanára és a hitta.nár ellentmondottak egymásnak. A kettő közöt,t versődő diák köteles volt az ellentmondó téte’e- ket (például a világ keletkezéséről. az anyag örökkévalóságáról, a.z ember származásáról stb.) egyaránt meg tanulni és belő’ük szabályszerűen levizsgázni. Emellett a h i t o k t a tá s lelki kényszerrel is párosult. A vasárnapi istentisztelet kötelező volt. Szigorúan ellenőrizték és minden távolmaradást számon kértek. Az iskolarend módot nyújtott a hit- tanárnak arra, hogy az elmaradozó- kat érzékenyen és az előmenetelre kihatőam megbüntesse. Hány diáik nyomta vasárnaponként a fűtetlen templomok padját fogcsikorgatva és fűszerezte káromkodással az „áhitat óráját". Négyszer évente gyónni és áldozni is kellett. Erre az iskolarend is kötelezett! Azok, a.ki,k nem szükségeltek az efajta gyakorlatokat, de kény szerből résztvettek bennük, jogos fel háborodásukban gúnyt űztek belőlük. A gyóntatószék dohos homályában szennyes ,jbűn"-'lajstromoksit olvastak fel, vigyorogva jöttek ki onnan, az utánuk következő kezébe nyomták a listát, aki hasonlóképpen cselekedett. örömmel állapítjuk meg. hogy a kötelező hitoktatás munkáskörökben okozta a legkisebb kárt. A tanonc és szakiskolák fiataljai már hazulról magukkal hozták a proletárcsai'ád keserves harcokban megedzett éleslátását, józan ítélőképességét és nem sokat hederítettek a hittanár szavaira. A munkásmozgalom — minden hiányossága ellenére — éreztette hatását és áttörhetetlen falat vont a proletárifjúség és a klerikális reakció közé. Ezzel magyarázható, hogy a „keresztény" munkásszervezeteik — mögöttük a klerikális reakció húzta meg magát, — nem igen hódítottak, teret a magyar munkásság köreiben. A klerikális pénzzel támogatott sárga szakszervezetek (a vallásaié,p 1924-ben százmillió koronával, ami kb. százezer pengőnek felel meg, támogatta ezt a mozgalmat, a prímás 15 millió koronát (15 ezer pengő) adott a dorogi titkárságnak, a pécsi és veszprémi püspök saját költségükön szervezték meg a szak- szervezeti irodákat, — v. ö. Orsz. Levélt. Valii Közokt. Min. I—1924— 16—1825) akciója csődött mondott: a munkásság zöme megvetéssel fordult el ezektől a szervezetektől. Egyes helyeken még azt sem tűrték meg a munkások, hogy szóba hozzák őket. így pld. a klerikális Nemzeti Újság bevallása szerint ..Bánszállás bánya telemén szóba sem lehetett hozni a vasárnapi keresztónyszociailista munkásünnepen való részvételt." (Nemzeti Újság, 1923. május 6.) A kötelező hitoktatás elvét a Horthy-rendszer is magáévá tette. Amennyire lehetett, még az iskola tanmenetét is a hitoktatás szelleméhez idomította és a hitoktatás és a természettudományok közötti elient- mondást is igyekezett letompítani. Ebben az u. n. keresztény irányzatban saját hatalma megerősödését látta. A hitoktatás ettől kezdve a keresztény megújhodás eszméit hirdette. A leleményes klerikális reakció új típusú vallástanát időszerű tétellel gyarapította. Ez a szemtist- váni gondolat volt. Vallásos felszín alatt sovinizmus lappangott. A hitta- nárck ahelyett, hogy az ifjúságot megtanították volna elhelyezkedni az új életkeretek között, a hódítani akaró magyar imperializmus őrült eszméit terjesztették és ezzel az elégedetlenséget szították és az új háború útját egyengették. A mindjobban teret hódító fasizmust nyomon követő fajelméletet a magyar nemzeti küldetés mezébe öltöztették. Ezzel egyidőben — ami újabb lépés volt a háború felé — az iskolában és a hittanórán is meghirdették a harcot az „istentelen" bólsevizmus és a Szovjetunió ellen. Szovjetellenes hangulatkeltésre használták a hittanórákat és a magyar AHOL AZ ACÉLT EDZIK 1953 NOVEMBER 1 AZ UJ GAZDA A UlISgioliíika hírei — N L cm lesz ebbSl ember sóba — dobta haragos kedvvel zsíros kalapját az ablakba Fehér Kálmán. Ez a haragos szó a fiára célzott. Jani megint elfelejtette megalmozni a tehén alá az istállót. A legelőről hazatérő jószág üres jászolt talált. A libaitatóba is hiába nyújtogatták nyakukat a libák, nem volt ott egy csepp víz sem. — Hát ilyen ez a gyerek — zsörtölődött tovább Fehér. — Nincs benne egy fikarcnyi se az apjából — ebben a mondatban kis öndícséret is meglapult Az asszony észrevette. — No! Te talán különb voltál? — nagyon szerette egy szem fiát A családi pörlekedés mindig miatta volt. ' — Különb bizony. Ilyen koromban már öreg kommenciósnak számítottam — érvelt Fehér. — Azt akarod, hogy a fiad is cseléd legyen, mint te voltál... most más világ járja — ezt kissé sértődötten mondta, olyan hangsúllyal, mintha annak a régi világnak vágná a szemébe. — Hagyjuk ezt, veled nem politizálok — ez volt az öreg szavajárá- sa és az asszony tudta, hogy vitának tovább nincs helye. Azért hüm- mögött hozzá, hogy látszatra is, de az övé legyen az utolsó szó. Fiókos ládából elővette hosszúszárú pipáját. Szétszedte és a nad- rágszíjjhoz kötött szurkálóval tisztításához látott. Közben a termelőszövetkezeti tagsági könyvön járt az esze. Ma írták be a havi munkaegységet. Jó lenne odadörzsölni az asszony orra alá, hogy ezt add össze. A fiad meg én az kettő, de várt. Úgyis megkérdezi. Kifúrná az oldalát a kíváncsiság. Akkor majd előrukkol vele. Abban aztán nem lesz köszönet. Az asszony nem sokáig váratott magára. — Neked beírták a munkaegységet? — kérdezte mosolyogva, hogy Fehér is elhúzta a száját. — Be! Itt van! — kivette a belső zsebből és az asztalra tette. Lassan nyúlt utána az asszony. — Sok van benne? — Majd meglátod. Több, mint a fiadnak. Ebben igaza volt. A fia tájára sem járt a szövetkezetnek. Pedig eleget hallgatott miatta. Az öreg Fehér azért nem erőszakolta, mert vékonyka legény volt. Most gyógyult fel a tüdőgyulladásból. Meg aztán az ősszel sor alá kerül. Addig meglesz idehaza. A baj ott kezdődött, hogy nem igen volt meg Jani odahaza. Két krajcár érőt nem tudtak bevasalni rajta. Csak az erdőben, meg a gáton cserkészett. Élethűen utánozta a madarak énekét. Ebben lelte örömét. Fehér kitömi készült. Most mindent az asszony szemére vet. ö a hibás. Sokat megenged « gyereknek, de a felesége megelőzte. — Ez .., ez nagyon sok — és anyásán megsimogatta az öreg hajlott hátát. — 72 munkaegység egy hónapban. Akkor már 700 felé jár az egész évi. Fehér elmosolyodott. Jólesett, ha dicsérték. Egészen elfelejtette, hogy neheztel a fiára ... ... A fia vacsoránál került szóba újra. — Már megint hol van? Egész nap csak csavarog. Lesz. majd belőle egy semminekelő. Hiába dolgozok én ... hiába — vakarta a fejét Fehér. — Majd hazajön, ha megéhezik! — védte az asszony Janit. — Majd ... majd ... ezt hallom mindég... — a tűzhelyre nézett. — Mi az ott hátul, abban a zománcos lábasban? — és összehúzta szemöldökét. — A fiamnak főztem. Nem szereti a lecsót — ejtette lassan a szót az asszony. — Kényeztesd csak ... hej! Majd a katonaságnál megtudja, mi az válogatósnak lenni.., • • • is India Fehér Jinos. Az első napok nehezen teltek. — Lassan szokta meg a rendet, a köhittanárok is a háborús uszítok soraiba állottak. * ^ A hitoktatás arra is jó volt, hogy az ifjúságot a népellenes rendszert támogató és szolgáló vallásos szervezetekbe beszervezzék. A szabad, egyéni elhatározás itt nem sokat szá mított. A diákot nem igen kérdezték meg, hogy akar-e a Mária Kongregáció tagja lenni. A fővárosi Rá- kócziánumban például az a szokás dívott, hogy a növendékeket a felvétellel párhuzamosan a kongregációba is beírták és a gyűlések látogatása, bár ezt nem mondották ki nyíltan, kötelező volt és az elmaradást oly rossz szemmel nézték, hogy annak még a bizonyítványban is nyoma maradt! * A kötelező hitoktatás a klerikális reakció előtt minden iskola, az állami intézetek kapuját is tágra nyitotta. Ezzel a felekezeti iskolán kívül maradt ifjúsághoz is szabaddá tette az utat. Ezzel magyarázható, hogy a klerikális reakció mindenhová eljutott és káros szellemével az egész országot megfertőzte. * k A felszabadulás után még a Kisgazdapárt körei is belátták a helyzet tarthatatlanságát és a klerikális reakció legnagyobb bosszúságára felvetették a fakultatív hitoktatás kérdését. A klérus a hitoktatásit itt Baranyában is politikai célokra használta fel és a magyar népi demokrácia ellen lazított. Pécsett például mind a fakultatív hitoktatás beveze tése, mind pedig az iskolák államosítása ellen heves harcot indított és erre még az ifjúságot, a diákságot is felbujtatta. A ciszterciek pécsi gimnáziumában Kühn Szaniszló ig. mondott lázító beszédet. A klerikális iskolákban tiltakozó íveket köröztek, a jezsuiták Pius intézetében pedig véresre verték Szdkola Lászlót, egy munkás kisfiát, aki nem volt hajlandó a tiltakozó ívet aláírni. — (Dunántúli Napló, 1948. május 19.) Az a szellem garázdálkodott Pécsett is, amely Asztalos Sándor pócspetrei plébánost fűtötte, aki fellázította a tömeget és gyilkosságra bujto*ratott. Népünk élt a szabadsággal és fel számolta a régi, elavult rendszert. A hitoktatás terén tapasztalt visszaélések után érthető, hogy éber figyelemmel kíséri a hittanítás ’kérdését és nem tűri, hogy a hittan ör- , ve alatt bárki is veszélyeztesse a. szocializmus építését és megfertőzze az ifjúságot. zösságet, a közös életet. A koszt?... Az meg egyenesen kifelé kívánkozott. Nem volit az rossz, de mikor otthon azt ehetett, amire éppen a foga fájt. Egyszóval a kiszabott ételnek volt kesernyés íze. De aztán lassan hozzáéhezett. A második héten már nem maradt semmi a tányérjában. Hanem a renddel nem ment ilyen gyorsan. Azt szokni kell,' de úgy, hogy vérré váljék. Ez aztán a nehéz dolog. Négyen voltak egy faluból. A többieknek könnyen ment. Azok már otthon a DISZ-ben, meg a szabadságharcosoknál megszokták a rendet, itt csali folytatták a fegyelmezett életet. Ő még a DISZ-be sem lépett be. Pedig Szabó Piros — a szíve választottja — eleget pi- rongatta érte. Ö egyre csak azt hajtogatta: „Majd párttag leszek, ha eljön az ideje. Csak nem megyek gyerekek közé." Arra nem gondolt, hogy meg is kell érdemeim a tagkönyvet. A rend és Jani nem voltak valami jóbarátok. Nehezteltek is rá ezért a falubeliéi: — Mindig azt mondják, hogy a miklósiak rendetlenek, pedig csak egyedül te állsz hadilábon a renddel. Miattad minket is elneveztek rendbontónak. Ettől a naptól foglalkoztak vele. Segítették, hogy helyesen ossza be idejét. Jusson is maradjon is. Eleinte igen húzta az orrát Jani. Különösen akkor, amikor a Kerekes Pista, aki nála egy évvel fiatalabb volt, magyarázott neki. Ilyenkor lángvörös lett. Melle kidagadt. Kezét úgy tartotta, mintha husángot szorongatna ütésre készen... de hallgatott, mert a többiek körülállták és bólogattak, helyeselték Kerekes szavait. Egyszer aztán olyan dolog történt, amire sokáig vissza emlékezett. Hanyagságból nem tisztította meg a fegyverét. Az ellenőrző parancsnok észrevette és magához hivatta: RÓMA Firenze-megyében a legkülönbözőbb szakmák dolgozói hétfőn 0 órától 13.00 óráig általános sztrájkot tar tottak. Ez a sztrájk folytatása volt annak a sztrájknak, amellyel Firenze városának dolgozói szombaton a Pignone-gcpgyár bezárása ellen tiltakoztak. BUENOS AIRES Amint a „Democracia" című argentin lap közölte, Arthur Gardiner, az Egyesült Államok új cübai nagykövete sajtóértekezletén kijelentette, hogy az angol csapatok Brit- Guyanába vezénylése és az angol hatóságok egyéb intézkedései az Egyesült Államok kormányának tud Iával és beleegyezésével történtek. NEWVORK Santiagói jelentés szerint a Chilei Ujságírószövétség tiltakozást jelentett be amiatt, hogy az argentin rendőrség Buenos Airesben letartóztatta a IV. Világifjúsági Találkozóról hazautazó chilei fiatalokat. VARSÓ Október 25-én a lengyelországi Jordanow városában ünnepélyes keretek között felavatták azoknak a — Holnap jelentkezzen nálam. Ez fenyítést érdemel — és magára hagyta a meglepődött harcost. Fehér Jani arca elsápadt. Ilyen még nem volt. ö fogdában üljön... Kap vagy tíz napot... Talán jobb, ha meg sem éri a reggelt... vagy itthagyja a laktanyát... ilyen és hasonló gondolatok járlak az eszében. Nem aludt semmit egész éjjel. Csak gondolkodott: mi lesz holnap? Másnap a parancsnok látszólag szí gorúan fogadta. — Tudja, hogy vétséget követett el? — Igen! — felelte Jani bűnbánóan. — Azt is tudja, ho>gy fenyítés jár érte? — Igen! — és elcsuklott a hangja. — Én azonban nem fenyítem meg — mondta a parancsnok minden szót külön kihangsúlyozva, — első vétsége. Bízom magában, hogy ilyen nem fordul többet elő. Kóválygó fejjel ment ki az irodából. Nem ezt várta ... Bíznak benne ... ez motoszkált a fejében ... ahelyett, hogy megfenyítették volna ... Piroska ... toppant elébe hir- telen a lány képe ... tegnap írt... dicsekedett. Valami meglepetésről beszél, amit a szülei készítenek neki... gondolnak rá ... pedig ő nem dicsekedhet el semmivel... ha most megfenyítették volna... eh! nem vagy legény Jani... a többiek mind rkülönbek. Itt valamit tenni kell... Érezte, de akarta is, hogy ez nem mehet tovább. Sokáig küzdött még önmagával, de végül is felülkerekedett benne az erő, a javulni akarás. Nem is volt bej vele többet, sőt — egyszer meg is dicsérték. ... a második évben DISZ-tag lett, de ennek is hosszú sora van. Igen megtetszett neki a népitánc. Mindig is szerette a ropogóst. Otthon elötáncos volt. Itt is ő tanította a többieket. Egyszer aztán a hős szovjet harcosoknak emlékművét, akik a lengyel városok és falvak felszabadítása alkalmával, a hitleri területirablók ellen vívott har cokban estek el. Az avatási ünnepség résztvevői lelkesen tüntettek a lengyel és a szovjet nép barátsága mellett. RÓMA A térni acélművek ügyében megegyezés jött létre a szakszervezetek és a kormány között. Az egyezmény előírja, hogy az elbocsátott kétezer munkás közöl kétszázat vissza kell venni, a többi ezernyolcszáz munkás elbocsátását pedig háromhónapi felfüggesztésre kell változtatni. Két átképző tanlolyamot is indítanak az ilymódon felfüggesztett munkások számára. A három hónap elteltével a szakszervezetek és a kormány újból megvizsgálják a helyzetet. A kormány azonban máris köteles min den lehetőt elkövetni, hogy emelje az acélművek termelését és ez által lehetővé tegye, hogy az állásukból felfüggesztett munkások újból munkába állhassanak. Ebből a célból a kormány négymilliárd lírát utalt ki az üzem gépi berendezéseinek rendbehozatalára. DISZ-titkár elhintette a bogarat a fülébe. Az egyik táncpróbán azt ta- , lálta mondani a szakaszagitátornak: — Az ilyen aktív harcosnak a DISZ-ben a helye — és Fehér Janira mutatott. Este Jani azon gondolkodott, vaj- ion miért mondta ezt a DISZ-titkár. Meg is kérdezte a szomszédját: — Hallod? Karcsi... Mondd már... lehetek én DISZ-tag? — Kérdezd meg a titkárt. — Az azt mondta, az ilyen aktív harcosnak a DISZ-ben a helye. — Akkor én már rég beadtam volna a felvételi kérelmemet. Fehér Jani másnap bekopogtatott a DISZ-irodába és előadta felvételi kérelmét... * | Tanom a két év is csak 2 • *' u év és elmúlik egyszer. Az öreg Fehér nem győzie eléggé nézni a fiát, amint megint civilbe bújt. Alig ment rá a régi ruha, de ez még csak a kisebbik hiba, hiszen jut a 45 mázsa búzából ruhára is. Ennyit kapott az idei elszámolásnál, a csoportból. Mikor megjött a fia, szó nélkül a csoportirodába vette útját, de nem egyedül. Vitte Szabó Piroskát is, akivel közben már megtartották az eljegyzést is. Mert nagy terveket szőtt Jani. Még az ősszel kitoldják a házat egy szobával és utána lakodalom lesz, de még milyen. Fehér nem bírta sokáig szó nélkül: — Mi lelte ezt a gyereket? Nem válogatós ... még a lecsót is megeszi, a munka végét is megfogja mégpedig keményen ... — Drága jó fiam az nékem — tő- > rölgette a szeméi az asszony elérzé- kenyülve. — Úgy az enyém is, mint a tiéd — tömte meg a pipáját sértődötten az öreg. — Miénk a lelkem ... megváltozott .. . ember lett. — Ember — fogta meg a szót Fehér, maid így folytatta: — Hosszú volt kivárni a két esztendőt... de érdemes volt.. . embert faraglak » fiamból.., Gáldonyi Béla