Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-12 / 265. szám
L november 12 NAPLÓ *» ■>* Az álIaHenyé^zté§ fejlődé§e Nagyáppádoo Jjíidnem minden reggel zsúfolt a fél hetes nagyárpddi busz. Amíg a 1 a megkéselt idővel versengve szántanak-Vetnek a határban, addig iszonyok batyukba kötött kan núkban tejet visznrjc eladni Pécsre. «S2 gyorsan fordul, — negyedóra sem kell, máris bent vannak a pl(Ip. C De gyorsan eladnak és a fél kilencessel már utaznak is vissza. nemcsak tejet visznek a na/yárpádi asszonyok. Az egyik kosár. WBfináshoz madzagolt csirkék verdesnek szárnyaikkal, a másikból pl- r fizott libák nyújtogatják a ny lkukat. Tojás is akad néha, — gon. I *[ falnia közé rakva — de ez csak ritkábban. Tavasszal kevés tyu- Mtettek az asszonyok és most. kevesebb jut belőle piacra. " Amíg ez a város itt van — mondta ifj. Hoffer Mátyásáé — addig naSyárpádiak mindig innen pénzelünk tej és baromfi u'án. get. Az, hogy a tsz-ben még csak hat liter a fejési átlag, hogy nem tudták bevezetni szakértelem híjján az egyedi takarmányozást, hogy naponta csak kétszer fejnek — a tsz fejlődő állattenyésztésének olyan hibái, amit útmutatással gyorsan ki lehet javítani és rövid idő alatt növelni 'ehet a hozamot. Az y.aszályos, takarmányszük esz- k szívós küzdelmet folytati 32 állatállomány növeléséért gyaj*r>^J: . ' ............. ta táit “■pádiak, míg a többi községekéként vagy alig növekedett «1 :. ■« állomány. A községi tanács antartása az 1951-es 201 Pasmarhával szemben 1953 tava- már 300-at számolt. A tehénál- Ean^ mellett jelentősen növeke- a sertés, juh és lóállománv is £~, állattartással nem fog’alkozó száma pedig két esztendő a felére csökkent. pdenies figyelemmel kísérni a jL jbádi dolgozó parasztok szívó« az állattenyésztés felienelíinxörel keséikén Ui Alkotmány termelőszövet- 1950. augusztusában alakult. Kat- hold földdel. Induláskor ■ ej? pár lovuk volt. majd az (in? n' kaptak tizenhét tehenet, íj,en tsg érezte, hogy a gazdaság él,1 olyan, mint a kocsi ke’ *aa rnincs állat, nincs •ító ’ n’ncs Jó termés sem és a ^8 sem tud miből pénze'ni év ts ti ^ tehenek gondozására az tin ni/orváth, Györgvöt állították. lA* *Me alatt évrő’-évre nőtt az Sy any és vele együtt a csoport kSe!me- Most. három esztendő W55 1a 18 tehenük, tizennégy 1—2 )jjü,nóvendók üszőink, 3 szopós bor íiHoi' hat szerződéses bikáíuk van älfn»e^et a bánokban vesz át az Ál- t!8kr8a',rni Vállalat. Amikor meg- Hojjtak, egy sertésük sem volt’ egy sertésük sem *aisj.a beadási kötelezettség százszá- tet.ies,’tése után 13 anvako- ijj, hat szabadpiacra kerülő hízó- (Van és 49 vegyes sü'dőjüket gon- p^.a Erdősi Antalné. Tenyészlovaik tóga® Megjárták a pesti és pécsi me- .Jhasági kiállításokat is. Az állat •sztés eredményei pénztárkönyv *s jelentkeznek: Az idén csak S2erződött bikáinkért 22 500. há'ér? e-9^ott növendékszarva «marii i: |>000 forinton felül, süldőkért Ijj^kért 10.000. két csikóért pedig bjjl. Pfintot kapott a csoport. Szaktan00 négy és félezer liter tejet le|<k* el, ami 16.000 forint bévételt ttfii '“*5 CtlUl 1 \J .\I\J\J íl* L ux, » Még nincs vége az esztenés az állattenyésztés máris kij®.forint jövedelemhez juttatta a szövetkezet 31 tagját. fejlett állattenyésztés a növény htkrü!^s eredményeiben is megmu- ,'k. Az elmúlt évben 50. az idén W . eddig 28 holdat trágyáztak (L8 es úgy számítanak, hogy mán- ^ begyeik évben meg tudiák trá- tAü1' e81ész területüket Az idén bú- 1^! holdanként 16.65 mázsát, a Berti et magból kelt tavaszi búzábó1 15 mázsát arattak holdanként fej aförgóból 14, borsóból 12 má- ‘akarítottak be. iák? VJ Alkotmány tsz tagjai tud- iljrt szilárd takarmányalap né’kü1 Uo8. rendszeres állattenyésztés. Ál- á ^°an 20 kat. hold lucernásuk van 'Wk-at hoId rét mellé és amelyik-..vv/l Cl U| Vd-tűJ--» -he» 1aiennv’iségben termesztett kuko- s''ó i5s ároa mellett 260 köbméter biztosítja az állatok átteleltetéki2, szántóföldi növénytermelést jo1 to,.8 sz<tö állattenyésztői munka biz- Vm,1Megélhetést teremtett a kis _szö- Dr0g Zet tagjainak. Az úi kormányatinamm nyilvánosságrahozatala liCJV.a tagok csak nevettek, ha ki- felől érdeklődtek tő’ük. Ki- iál"1’ Hiszen sohasem éltek olyan hen rn'nt amióta termelőszövetkezet- rn0 dolgoznak. Ellenben nagyon iól lUp'egyezték az úi kormányprog- tj,; tnból, hogy fokozni kell az élel- Ze,.,ercikkek termelését. A tsz ve- Ha^ége felkészül ennek a feladathat végrehajtására. Mind a tizen- tja ajr> anyakocát bebúeatták, száz síW.hój álló baromfi törzset léte- csi:!*ek és tavasszal saiát keltetesu '‘•r|{ékböl baromfitelenük lesz. Szán lioy^ Jflöregsziik, feltörik és leaa'ább á-úf.bakkora úi vetéssel pótolják. A WÜk' bogy a tehenészetből kiselei vaiz az alacsonyhozamú, nem_ oda v„ije?vedeket és salát nevelésű no- wbékekből pótolják. Természete- t'n, pemcsak eredmények vannak a li|v,ahattenyésztésében. Találhatók t,,ah is, — de ezek nem annvira a n„V mint a járási tanács illetékesei- • Nemtörődömségéből adódnak. sJ^enyésztésben az Uj Alkotmány ^ rtlTr>i néven nevezendő segítséget l)*,h kapott, a járási tanács sz.akem- ^1 reböl, Gerzson István dr. községi ^birvos szakit néha időt tengernyi bokája között és nyújt szaksegítsé4 lözsési állalorroH Ha beteg az állat, akkor állatorvos — ha nincs semmi baj, akkor szakember ,aki aranynál többet érő szaktanáccsal segíti a község lakosságát — ez Gerzson István a község állatorvosa, aki négy esztendeje íl Nagyárpádon. — Tudja — mondta — a nagyár- pádi egyéni gazdák is szívesen foglalkoztak az állatokkal, de július, az új kormányprogramm megjelenése óta, valami gyökeresen megváltozott. Megnövekedett a tenyésztői kedv. Eddig sokszor előfordult, hogy a gaz dák hamarosan tú'adtak a növendék jószágokon, de most?! Ott van például Erdősi Jakab. A tavaszon feltétlenül túladott volna bikaborjúján, azonban most neveli. Megnövekedett biztonsággal dolgoznak az em berek. 4s egyénileg gazdálkodó parasztoknál Fekete János egyike a legmegbecsültebb egyénileg dolgozó parasztnak Nagyárpádon. 1945-ben került de Gyulapusztáról, ahol a felszabadulás előtt urasági cseléd volt. öt és fél hold földet kapott — egy tehene és két üszője volt — lovak híjján ezekkel művelte földjét. Szívós állattenyésztői munkájával és eredményeivel rövid idő alatt köz- megbecsülést vívott ki magának. — Egyik üszőjéből olyan tehenet nevelt, amit exporira vittek el, — árából egy lovat vett. A községben nem volt megfelelő csődör. Gondolt egyet és a falusiak elképedésére Gerzson doktor tanácsára a mesterséges megtermékenyítő állomáshoz fordult. A falu különös izgalommal vár.a az eredményt. Az a hír járta, hogy a műcsikónak" hiányzik majd egyik ’ába. vagy feje nem lesz — jól megjár vele Fekete János. A csikó, mintha tudta volna, milyen balhírek előzik meg jövetelét — remekbe sikerült. Itt már nem Lehetett helye vitának. Kiár Pál, a Jeghitetle- nebb is a megtermékenyítő állomáshoz fordult. Feketének azóta^ négyszer vetett műcsikót a kancája. A csikó árából egy tehenet vett, majd 1951 őszén vet. egy rossz csikót, amit tavasszal kijavítva, megerősödve adott el. Még egy tehenet állított be istállójába és akkor Gerzson doktor anácsára növendék bikájára nevelési szerződést kö.ött. A két mázsa takarmányelőleg meg a 10 százalékos felár jól jött a takarmányszük esztendőben és az egyik tehene is mentesült a tejbeadás alól. Fekete János saját zsebén tapasztalta, hogy érdemes az állatokkal foglalkozni. Négy év alatt konyhabútort, rádiót és mezőgazdasági felszerelést vásárolt. De érezte, bogy ez még, amit ő csinál, nem állat.e- nyésztés. A tehén kevés tejet ad, a növendékek sem a legjobbak. Gerzson doktor megint segített és két év után Fekete János istállójában csak törzskönyvezett jószág áll. — Egyik tehene szebb, mint a másik, a növendékbika is megfelel a várakozásnak. Hogy lehet öt és fél holdon két tehenet, növendékjószágot, egy anyakocát két hízót, egy pár lovat és csikót eltartani? Úgy, hogy Fekete János mindenből takarmányt . tud csinálni. Négy és fél hold rétet be- rel, — de mivel a rét gyengehozamú? — rendszeresen trágyázza. — összeszedi a legelőn a delelő körül elhullatott trágyát tavaszon a ré- ten szétszórja. Olyan füve lett, hogy a gép alig bírta elfogni. Szokás a környéken, hogy mikor a kukoricacső már teljesen kifejlődött, levágják a felette lévő szárrészt. Ez jó takarmány, felér a gyenge ré*.i szénával. 500 kévére való ilyen teteje- szárat gyűjtött össze úgy. hogy hazafuvarozta érte a ga2dák kukoricáját. De ez sem elég. A hét végén hordót kerít a szekérre és Pécsről a keményítőgyárból moslékot hoz. Ezt eszi nála csirkétől kezdve a csikóig minden. De ezek mellett állandóan van egy katasztrális hold lucernája és állandóan friss zöldje. Az őszi keverék után zabosbükkönyt — majd sűrű kukoricát vet és egy holdon pillangóst, árpába gombosherét. Ilyen állattenyésztés melleit jön a jövedelem a házhoz. A begyűjtési kötelezettség teljesítése mellett naponta eladnak 10—15 liter szabadtejet és a szerződött jószágokért is szépen pénzelnek. Rendszeresen trágyázza a földjeit. 550 négyszögölön 117 mázsa takarmányrépája termett — csodájára járt az egész falu. Nem rosszabb gazda Fekete tőszomszédja. ifj. Hoffer Mátyás sem. A két porta között ki nem mondott. de annál erősebb versengés folyik. Ha Fekete egy lovát mesterségesen termékenyíti meg. akkor Hoffer mind a kettőt. Ha Fekete moslékot hord Pécsről, akkor Hoffer kipróbálja a silózást. Jól jár; vele. Tavaly eladta gyenge minőségi szénáját 3000 forintért, ő pedig két silójából — répafej, burgonyainda, meg zöldparadicsom volt benne — kitűnően átteleltette jószágait. Szaktanács híjján azonban olyan mély gödröket ásott a silónak, mint egy kút és az egyiket felverte a talajvíz. A családban mindenki szívesen foglalkozik az állatokkal. Az asz- szony a pulykák, libák, csirkék gondozója, a férfi a nagyobb jószágokkal foglalkozik. A gyerek sem marad tétlen: szereztek öt any anyulat és az egész szaporulatot jó áron — 29 forintért darabját — megveszi a Pécsi Tudományegyetem kísérleti célokra. Jobban jövedelmez az öt anyanyul. mint tíz kövér liba. * .4 nagyárpádi dolgozó parasztok a termelőszövetkezetekben éppúgy, mint az egyéni portákon — az új kormányprogramm megjelenése >..a nagy kedvvel dolgoznak az állattenyésztés íellendítésén. Tenyésztői kedvben nincs hiány. Most az a leiadat, hogy c járás szakemberei,' a járási állattenyésztési állomás beosztottjai segítsék biztosítani az állat állomány jó átteleltetését. Ezeníe'ül a megnövekedői tenyésztői kedvet szaktanácsaikkal, útmutatásaikká / úgy irányítsák, hogy már n tél tc- lyamán tovább növekedjenek a ho zamok vele a dolgozó parasztok jövedelme is és Nagyárpád egyre több tejjel, tojással és hússal járuljon hozzá az élelmiszerbőség megteremtésé Kitrnfetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 3(5. évfordulóján A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a minisztertanács javaslatára — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából kiváló munkájuk elismeréséül a „Mun ka Érdemrenddel*' tüntette ki Han- kó János, Gódor Ferenc, Benkő János, Valkai József, Bánfai Jó- zsefné és Szabó István pártfunkcionáriusokat. A „Szr alista munkáért" érdeméremmel tüntettek ki a következő dolgozókat: Ditrieh József, Csicsvári István cs Gungl Ferenc pártfunk- donáriusokat, Sziebert Józsefet, a pécsváradi tanács elnökét. Varga Kálmánt, a «ósvertlkei községi tanács e'nökét. Felső Varga Lászlót, a szentlőrinci községi tanács állandó bizottságának elnökét, Asztalos Andrást, a villányi járási tanács személyzeti csoportjának vezetőjét, továbbá Német József vájárt és Sipos István (41 vájárt (Nagymánynki Szén bánya Válla'at). Mat'c«ká Felicián üzemmérnököt (Pécsi Kokszművekl, Bérezi Pál igazgatót (Pécsi Bőrevár). valamint Túrós Ernő gépészmérnököt (Pécsi Bőrgyár). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a ..Munka Érdemérmet*' ademá- nvnzta Boros János (2) vájárnak és Trick! István vájárnak és Herr Károly főaknásznak (Pécsi Szénbánya), Hoffmann Mátyás vájárnak és Rónaki Sándor vájárnak (Komlói Szén- bányászati Tröszt). A falvak dolgosói írják Villanyi kapott Kishattyán hez O. /• A sásdi jáiás kis falucskájában az elmúlt hónap derekán kigyulladt a villany. Micsoda öröm! Túlzás nélkül mondható, hogy a villanyfény, mint örömfény csillogott a szemekben. A rövid bekapcsolási ünnepség megerősítette ennek a kis község dolgoz-',inak jövőbe vetett hitét. Azóta már harmadszor néztek filmet Kisbattyán dolgozói. Szebb, tartalmasabb lett az életük. Ezt a község dolgozói jobb munkával viszonozzák. Nem véletlen az, hogy — bár a község népe ja beadásban eddig is többször élenjárt, — ma még lelkesebben dolgozik, hogy első legyen a vetésben is. Élen Kollár István. Plasszauer Gyula és Schneller József járnak. Novák József szervező Az i{iaz*i»gho7. tartozik A „Dunántúli Napló" október 31-i számában megírta, hogy az alsószeni mártoni Uj Alkotmány t«z-ben nem takarítanak be elég területet, hogy a gépállomás • traktorosai szánthassanak. Ez igaz, de hogyan takarítanának be. amikor még a traktorosok családtagjai. — akiknek pedig iga- -án közvetlen érdekük, hogy apjuk férjeik dolgozhassanak. — sem vesznek részt az őszi munkákban úgy. ahogy kellene. -Csak azon törik a fejüket, mennyi lesz az osztalék, de azzal már keveset törődnek, hogy ezt az osztalékot, hogyan növeljék A harkányi gépállomás részérő! is hihák vannak. Kértünk a silózáshoz °gy silótöltő gépet és égy erőgépet. A termelőszövetkezet a szükséges anyagot a silógödörhöz odakészíte1- *.e. A silótö'tő eép meg is érkezett, a megbeszélt időre, de az erőgép nem. Ez csak egy példa, hogy nem csak a termelőszövetkezeten. hanem a gépállomáson is múlik az őszi munkák sikere. Ifj. Miátovlcs Mihály tsz-elnök. Fele'íwésie'ieseiili rmin^nt a drávacsepelyi tanácstól! A drávacsepelyi tanács nemrég kidobóit at ta. hogy mindenki vigye el *erv- és békekölcsönkötvényét a tanácsra. A nyerést nézték meg. A községbeliek el is vitték. Az tör- ént. hogy két családnak a kötvénve Mveíyíett. Az egyik kötvénytulajdonos nyert is. de pénzét nem kaphat- *a meg. mert kötvénye hiányzott. Egv másik esetben közhírré tették => faluban, hogy az, akinek egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb üszője van, vigye be a passzust a *anác«házára. A passzust el is vittem. Most pedig kiderült, hogy sem a passzus nincs meg, sem pedig a kedvezményben nem részesülök. Nem tudom megérteni, hogvan lehet ilyen felelő.len munkát végezni. Horváth M>hály * Ez valóban felelőtlenség a tanácstól és az ilyesmi ezzel nagy kárt ikoz. A hibát feltétlenül ki kell javítania a tanácsnak. — erősítse meg i dolgozó parasztok bizalmát ezzel is. BIKABOR.JUT ELLtTT A KiSTARKA Aki már félévszázadot maga mögött hagyott, sok szór visszagondol a múltra, a fiatal évekre, legény korra. Kaposszekcsőn a Táncsics termelőcsoportban Simon István is így tesz. Van ideje bőven, a kis tarka tehén ellés előtt áll, és ilyenkor szívtelenség magára hagyni. Leül nyugodtan az istállóban s úgyahogy jött, rendezetlen összevisszaságban gon dolkodik. Nem tudni miért. de először az unokák ra gondol. Négy van belőlük, mind a négy egész séges, jókedvű, vidám gye rek. Megpróbálja felidézni az ő gyermekkorát. Nehezen megy ... Apja cseléd volt, nem is olyan messze Kaposszekcsőtől, Homokpusztán, a Mausz gazdaságban. Jól emlékszik erre, hisz apjától a cselédséget kapta örökség be. Aztán már gyorsan peregnek a gondolatok. Egyik pulikutya a másik után pusztult ki mellőle. Már ott is gulyás volt, majdnem félévszázadig. Még emlékszik nagyon egyik kutyájára. Bogárnak hívták, úgy, mint a mostanit, szegényt gulyás kutya létére ló rúgta agyon. Aztán gyorsan változik a gondolat, pedig nem történt semmi más, csak végignézett a teheneken. Fel is kel hamarjában, megsimogatja, szinte babusgatja a szenvedő kis tarka tehenet és biztatgat ja is. — No, siess már... szeretném már látni a borjút ... nézd e ... piros szalagot is hoztam ám a kicsinek — s ezzel odanyomta a bután bámuló tehén orra elé a szalagot. Hogy az nem értette meg s nyelvével szájába akarta sodorni, az nem bántotta Simon Istvánt, újra meg újra megcirógatta, aztán leült vissza gondolkodni. A kommenció jutott eszébe. Emlékszik nagyon, még arra az időre, amikor egyszer életében 16 mázsa kenyérnek valóért, igaz ebből csak 6 mázsa volt búza, meg 6 ürméter fáért 20 kiló sóért és 40 pengő pénzért elszegődött egész évre gulyásnak. Bizony akkor irigyelték is sokan. Na és most. most megint irigyelik. Pedig hát 52 éves már, nincs is tisztsége a csoportban, csupán egyszerű fejögulyás. Elővesz egy szeget, és az istálló falára számokat, rovátkákat rajzol, a többihez. így csinálja ezt már rég Simon István, tudja mennyi a munkaegysége, mindennap. Saját maga könyvel, nem azért, hogy talán megcsalják, mert benne van a véreben a latolgatás. a számítgatás. 450 vonás, ez négyszázötven munkaegység. A most felírt számok, ezek a zárszámadás eredményei. Sokan még nem tudiák pontosan. de ő mér megtudta a könyvelőtől, hogy egységenként 6 és félkiló búza, 3 kiló burgonya, 25 deka cuMr, 2 kiló árpa, 20 deka zab, 2 kiló takarmányrépa jut. Ezeket a számokat most odaírta, a munkaegységhez, s a csend ben, várakozásközben szá moLgatni kezd. 30 mázsa búza, ha ezt öles őr 11 forintjáért mázsáját eladná, akkar 6 ezer forintot kapna Hm, ez bizony summás összeg lenne egy összegben. De ez még sem mi. Olcsó ember ő, a 14 mázsa burgonya mázsáját, csak 100 forintba ,'zámol- ia. Ez is 1400 forint. Aztán jön a többi, soroan egymásután, futja az idő. a kis tarka tehén nehezen szánja el magát, biztosan bikaborjút ellik, azért várat ennyire, van idő. 12 ezer forint egy évre ... Mintha nem hinne a szemének, újra számolgat, ezer forint havonta ... Ezer forint egy gulyásnak 52 éves korában, ez pedig így van. Soha nem voll ennyi, pedig 5 hold földet is kapott a földosz tás Során. 49-ben, ha jól emlékszik, akkor volt a legjobb termés. Tisztán úgy értve, hogy kenyérnek valónak 10 mázsa ma radt mindössze. A többi az apró-cseprő, szinte számot sem tevő. No de ... És itt újra abbahagyja a gondolkodást, mert a kis tarka most már nagyon kínlódik. Segíteni kell neki, erőt kér. — Ej te kis huncut... no ne félj... segítek én, segítek... — pedig már éjfélre jár az idő. Hajnal ban újra kelnj kell, ga- nalyozni, istállót tisztítani, etetni, és kimosni min den tehénnek a farkát kü lön, külön, mert ez már olyan megszokott dolog, mint reggel az embernél a mosdás, Simon Istvánnál pedig a kupica pálinka. Mondják is sokan neki, kár vesződni, mi érteim- van neki. Az ilyeneknek eleinte nem szóit semmit, később azonban nyakon ragadta őket, s beszéljenek, akármit a faluban, ő elvitte az istállóba, s megmutatott mindent. — Kár vesződni?! Kilenc tehén volt akkor, meg néhány ló, olvasd meg őket, vagy hozzam a passzust is?! Meg kellett olvasni. 48 szarvasmarha, és 22 ló. 78 sertés, és ebből 20 any akoca. Bizony nem tudott szór hoz jutni a látogató. Csak annyit mondott, hogy hát igen. És ezt egy kissé írígvkedve mondta, mert közben számolgatni is kéz dett. Micsoda töménytelen érték ... Hát bizony ezért érdemes vesződni, érdemes áldoz d .,. Dehát mi ezért a juss, a kereset. Ott van a falt n, bevésve a rovátka meg a szám is. Ami ott van, azt már a padláson is meg a zseb ben is érezni lehe*. Bikaborja lett a kis tar ka tehénnek. Talán nem illik megmondani, oe így történt az eset. Az i nyja még fel sem nyalta a bor jút. amikor Simon István megölelte és megcsókolta homlokán azt a kis fehér pettyet, amit csillagnak neveznek. A szalag már ott van a nvakán. És ha majd eljön újra a tavasz, kint lesznek ismét a mezőn, akkor majd ismét''1- ten csak annyit mond c:- mon István: — Samu te, és a most még alig pár órás borjú majd odakullog hozzá, ugyanúgy, mint a többi, ha a nevén szólítja . Reg* Pct
